Ferenc pápa szentmiséje a Cenákulumban

Lezárult Ferenc pápa háromnapos szentföldi utazása. Hétfő este tizenegy órakor szállt le az El Al légitársaság gépe Róma Ciampino repülőterére. A Szentatya rendkívül intenzív programjának utolsó mozzanata a Cenákulumban bemutatott szentmise volt – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Jézus a Cenákulumban ünnepelte tanítványaival az Utolsó Vacsorát, itt jelent meg feltámadása után közöttük, és itt szállt le a Szentlélek Máriára és a tanítványokra, itt született az Egyház.
A hely mindig vita tárgya volt: a ferencesekre bízták, azután átalakították mecsetté, ma pedig Izrael állam ellenőrzése alatt áll. A Cenákulumban II. János Pál pápa is misézett. Ma már használhatják a keresztények liturgikus célokra, ez azonban nem fékezte az elmúlt napokban a tiltakozást az ultraortodox zsidók részéről, akik ezen a helyen tisztelik Dávid sírját, és maguknak követelik a tulajdonjogot.
Ferenc pápa a szentföldi püspökökkel és a pápai kíséret tagjaival mutatta be a szentmisét hétfőn délután.
A Szentatya homíliájában rámutatott, hogy a Cenákulumban született az Egyház, amelynek sajátossága, hogy kifelé nyit, misszióba indul. Mire emlékeztet minket a Cenákulum?  
A szolgálatra: Jézus megmosta tanítványai lábát, hogy mi is szolgáljuk a szegényeket, a betegeket és a kitaszítottakat. Emlékeztet minket az Eucharisztiára, az áldozatra: Jézus példájára, aki felajánlotta magát értünk az Atyának, mi is felajánlhatjuk életünket, munkánkat, örömeinket és fájdalmainkat Istennek. A Cenákulum a barátságra is emlékeztet: a keresztények legszebb élménye ugyanis az, ha Jézus Krisztus barátaivá válnak. A búcsúra és az ígéretre is emlékeztet e hely, hiszen Jézus nem hagy el minket soha. De az álnokság, a kíváncsiság és az árulás emlékét is őrzi a Cenákulum és bármelyikünk tartozhat e csoportba, ha lenézzük vagy elítéljük testvéreinket, ha bűneinkkel eláruljuk Jézust. A megosztás, a testvériség, a harmónia és a béke jele is köztünk ez a szent hely.
Mennyi szeretet, mennyi jóság fakad a Cenákulumból! Mennyi szeretet áramlott ki innen, mint folyó a forrásból, mely kezdetben egy kis ér csupán, de aztán folyammá szélesedik… Minden szent innen merített; az Egyház szentségének nagy folyója mindig innen ered, újra és újra Krisztus szívéből, az Oltáriszentségből, a Szentlélekből – mondta Ferenc pápa.
A Cenákulum az új család, az Egyház születésére emlékeztet bennünket, amelyet a feltámadt Jézus alapított – fogalmazott a Szentatya. – Olyan család ez, ahol van egy édesanya, Szűz Mária. A keresztény családok ehhez a nagy családhoz tartoznak és benne találják meg az erőt a zarándoklathoz és a megújuláshoz, az élet fáradalmain és megpróbáltatásain keresztül.
Ez a Cenákulum távlata – a Feltámadott és az Egyház távlata. Innen indul el kifelé az Egyház, amelyet a Lélek éltető lehelete fűt. Együtt imádkozva Jézus Anyjával az Egyház mindig újraéli a Szentlélek megújult kiáradásának várakozását: „Szálljon le Lelked, Uram, és újítsa meg a föld arcát”, zárta homíliáját Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának utolsó állomásán, a jeruzsálemi Cenákulumban bemutatott szentmisén.
Fotó: ANSA
Videó: Rome Reports
Magyar Kurír

Ferenc pápa a Mecsetek terén

Szentföldi apostoli útja harmadik, egyben utolsó napján, hétfőn Husszein sejkkel, a jeruzsálemi főmuftival, a muzulmán Legfelsőbb Tanács elnökével találkozott a Szentatya – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

A Mecsetek terén álló főtanács épületében elmondott beszéde kezdetén Ferenc pápa barátoknak és kedves testvéreknek nevezve a muzulmánokat háláját fejezte ki, hogy ezen a szakrális helyen találkozhatnak.
Ferenc pápa elődei nyomában, különösképpen VI. Pált követve, aki 50 évvel ezelőtt látogatott a Szentföldre, vágyott arra, hogy zarándokként meglátogathassa ezt a helyet, amely megtapasztalta Jézus Krisztus földi jelenlétét. „De ez az én zarándoklatom – mondta a Szentatya – nem lenne teljes, ha nem foglalná magába a találkozásokat is azokkal a személyekkel és közösségekkel, akik ezen a földön élnek, és ezért különösképpen örvendek a veletek való találkozásnak, muzulmán hívek, kedves testvérek. Ebben a pillanatban Ábrahám személyére gondolok, aki zarándokként jött erre a földre. Muzulmánok, keresztények és zsidók elismerik Ábrahámot, még ha mindnyájan más módon is, mint egy atyát a hitben és egy nagy követendő példaképet. Zarándokká vált, elhagyva saját népét, saját házát, hogy vállalkozzon arra a lelki kalandra, amelyre Isten hívta őt.”
Ezt követően a pápa rámutatott: a zarándok egy olyan személy, aki szegénnyé válik, útnak indul, nagy és várt cél felé halad, egy kapott ígéret reményében él. „Soha nem tarthatjuk magunkat önellátónak, életünk urának – mondta a Szentatya –, nem korlátozhatjuk magunkat meggyőződéseinkben bezártságunkkal, bizonyosságunkkal. Isten misztériuma előtt mindannyian szegények vagyunk, mindig késznek kell éreznünk magunkat kilépni önmagunkból, engedelmeskednünk kell Isten hozzánk intézett hívásának, nyitottnak kell lennünk a jövőre, amelyet Ő akar készíteni számunkra.”
A Szentatya hangsúlyozta, hogy földi zarándoklatunk során nem vagyunk egyedül: kereszteződünk más hívek útjával, olykor osztozunk velük egy útszakaszban, olykor együtt élünk át egy megállást, ami erőt önt belénk. „Ilyen ez a mai találkozás is – mondta Ferenc pápa –, és én különös hálával élem ezt át. Vendégszeretetetek miatt jóleső közös megállás ez azon a zarándoklaton, ami a mi életünk és közösségeink útja. Összeköttetést és testvéri cserét élünk át, amelyek felüdülést és új erőt nyújtanak az előttünk álló közös kihívásokhoz.”
„Nem feledkezhetünk el arról, hogy Ábrahám zarándoklata meghívás is volt az igazságosságra: Isten cselekvésének tanújává és utánzójává akarta őt tenni – mondta beszédében a pápa. – Nekünk is Isten cselekvésének tanúivá kell válnunk. És ebben a találkozásunkban halljuk visszhangozni a meghívást arra, hogy a béke és az igazságosság munkásai legyünk, valamint arra, hogy az imádságban kérjük ezeket az ajándékokat és elsajátítsuk a magasból az irgalmasságot, a lelki nagyságot és az együttérzést.”
„Kedves testvérek, kedves barátok, erről a szent helyről azt a bánatos felhívást intézem az Ábrahámot elismerő minden személyhez és közösséghez, hogy fogadjuk el és szeressük egymást mint fivérek és nővérek! Tanuljuk megérteni a másik fájdalmát! Senki ne használjon erőszakot az Isten nevében! Dolgozzunk együtt az igazságosságért és a békéért! Salam!” – zárta beszédét a Szentatya.
Magyar Kurír

A Szentföldön fonos a papok és a keresztények jelenléte - Ferenc pápa

Vasárnap délután került sor a találkozóra a Szentatya és a papok, szerzetesek, szerzetesnők és szeminaristák mintegy négyszáz fős csoportja között az Olajfák hegyénél található templomban. Az igeliturgia latinul, arabul és olaszul zajlott. Harangzúgás köszöntötte az érkező pápát, aki a bejáratnál megcsókolt egy kisgyereket, majd mosolyogva haladt végig a templomon az őt éltető sokaság üdvrivalgásától övezve. Lerótta tiszteletét a szent szikla előtt, majd meghallgatta a jeruzsálemi latin pátriárka köszöntését.

„Ezután kiment és … az Olajfák hegyére tartott. Tanítványai követték” (Lk 22, 39)

A Szentatya homíliájában arról elmélkedett, hogyan viszonyultak a tanítványok a szenvedő Jézushoz. Volt, aki kitartott mellette, volt, aki eltávolodott tőle, mások elbizonytalanodtak. Tegyük föl mi is magunknak a kérdést: én hogy viselkedem a szenvedő Úr előtt?

Azokhoz tartozom, akiknek virrasztaniuk kellene, de az imádság helyett elalszanak és igyekeznek szemet hunyni a valóság fölött? Vagy olyan vagyok, mint azok, akik félelemből elmenekültek, magára hagyva a Mestert földi életének legtragikusabb órájában? Van-e bennem álnokság, mint abban, aki elárulta őt harminc ezüstért és bár barátnak tartották, mégis elárulta Jézust? Esetleg én is gyenge vagyok és megtagadom Őt, mint Péter? Vagy olyan vagyok, mint a két emmauszi tanítvány, akik oktalanul elhitték, amit a próféták mondtak és már eltervezték az életüket Jézus nélkül?

Vagy inkább azok közé tartozom, Istennek hála, akik a végsőkig hűek voltak, mint Szűz Mária és János apostol? Amikor a Golgotán minden elsötétül és a remény szerte foszlani látszik, csak a szeretet lehet erősebb a halálnál. A Szűzanya és a kedves tanítvány szeretete arra indít minket, hogy tartsunk ki a kereszt tövében és a végsőkig osztozzunk Jézus fájdalmában.

Krisztus barátsága, hűsége és irgalmassága irányunkban a legnagyobb ajándék, ami segít, hogy továbbra is hű tanítványai legyünk, bukásaink, hibáink és árulásaink ellenére – utalt Ferenc pápa a papi és szerzetesi életben megnyilvánuló kísértésekre, bűnre. Azonban ne csüggedjenek, Isten sosem hagyja magukra őket. Bátran és bizalommal folytassák zarándoklatukat és küldetésüket. Arra hívta ugyanis őket az Úr, hogy örömmel kövessék Őt ezen az áldott földön. Ez ajándék és felelősség is egyben. Szentföldi jelenlétük nagyon fontos; az egész egyház hálás érte és imáival kíséri őket – mondta még a pápa a papoknak, szerzeteseknek, szerzetesnőknek és szeminaristáknak a Getszemáni templomban.

A találkozót követően a Szentatya elültetett egy olajfát a Getszemáni kertben, közel ahhoz a fához, amelyet ötven évvel ezelőtt VI. Pál pápa ültetett szentföldi zarándoklata során.

(gá) VR

Ferenc pápa: Jeruzsálem legyen a béke városa

A Szentatya hétfőn délben az elnöki palotában találkozott az izraeli államfővel. Magánbeszélgetésük, mely a vártnál tovább tartott, szívélyes és ígéretes légkörben zajlott – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

A beszélgetést követően az elnök körbevezette a palota kertjében a pápát, ahol P. Pierbattista Pizzaballa ferences kusztosz tolmácsolt a Szentatyának. A béke jelképeként elültettek egy olajfát.

A kertben fölállított pódiumon fehér ruhába öltözött gyermekkórus köszöntötte a pápát. Arabul és héberül énekeltek a békéről, amelyet Izrael és az egész világ számára kértek. A kórust zsidó, keresztény és muzulmán vallású gyermekek alkották, ezzel is kifejezve az összefogást a béke közös ügyéért.

Köszöntő beszédében Simon Peresz elnök úgy fogalmazott: ezen a földön mindenki békét akar, elég volt az erőszakból!

Ferenc pápa pedig azt kívánta, hogy Jeruzsálem valóban legyen a béke városa, ahol a három nagy egyistenhívő vallás követői gyakorolhatják hitüket. A szent helyek ugyanis nem múzeumok vagy turistalátványosságok, hanem olyan helyek, ahol a hívők megélhetik hitüket, kultúrájukat, karitatív kezdeményezéseiket. Ezért folyamatosan tiszteletben kell tartani szent mivoltukat, nemcsak a múlt örökségeként, hanem a jövő emberei számára is.

A Szentatya béketeremtőnek nevezte az izraeli elnököt, akinek erőfeszítéseit a közel-keleti régió megbékéléséért 1994-ben Nobel-díjjal is elismerték. A béke építésének feltétele az emberi szabadság és a méltóság tiszteletben tartása. Zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt hisznek benne, hogy az embert Isten teremtette, és örök életet szán neki. Ebből a közös meggyőződésből lehet békés megoldást találni az ellenségeskedésre és a konfliktusokra. A pápa újból óva intett minden olyan megmozdulástól, amely ellentmond a megegyezés szellemének. Határozottan vissza kell utasítani mindent, ami szemben áll a béke és tiszteletteljes együttélés elérésével zsidók, keresztények és muzulmánok között. Elfogadhatatlan az erőszak és a terrorizmus, a faji vagy vallási megkülönböztetés, a saját álláspontunk másokra erőltetése, az antiszemitizmus minden formája, mint ahogy a zsidók, keresztények és muzulmán személyek és istentiszteleti helyek elleni erőszak és intolerancia is.

Izraelben számos keresztény közösség él és működik. Ők a társadalom szerves részét alkotják, teljes körűen kiveszik részüket a polgári, politikai és kulturális történésekből. A keresztény hívők hozzá akarnak járulni a közjóhoz, a béke építéséhez; a kiengesztelődésért és az összhangért munkálkodnak. Jelenlétük és jogaik tiszteletben tartása – mint ahogy minden vallási felekezet és kisebbség esetében – az egészséges pluralizmus biztosítéka; a demokratikus értékek gyakorlati megvalósulásáról tanúskodik.

A pápa Simon Perezhez fordulva így szólt: „Elnök Úr, Ön tudja, hogy imádkozom Önért és én is tudom, hogy Ön imádkozik értem”. „Szüntelenül könyörgök Istenhez a béke eléréséért és a hozzá szorosan kapcsolódó, felbecsülhetetlen javakért: a biztonságért, a nyugodt életért, a bőségért és – ami a legszebb – a testvériségért”. Mielőbb vessenek véget a közel-keleti régióban dúló konfliktusnak, amely oly sok szenvedést okoz. Békét Izraelnek és az egész Közel-Keletnek! – hangzott végül Ferenc pápa felhívása Jeruzsálemben, az elnöki palotában tett látogatása során.

Magyar Kurír

A pápa Izraelben folytatja szentföldi útját

Ferenc pápa május 25-én, vasárnap délután érkezett meg Tel Avivba, miután Betlehemben elbúcsúzott Palesztinától. A Vatikáni Rádió tudósít az ott elmondott beszédről.

Tel Aviv-Jaffa Izrael legnagyobb gazdasági és kulturális központja, 360 ezer lakossal. A város 1950-ben jött létre az antik jaffai kikötő és a héber peremvidék összevonásával, s Tel Avivnak, azaz a tavasz dombjának nevezték el.

A Szentatya a város Ben Gourion nevű repterére érkezett helikopterrel, ahol Izrael államfője és miniszterelnöke várta őt, további politikai, polgári és vallási vezetőkkel együtt. A fogadásnál jelen volt egy fiatalokból álló kórus is. Az államfő és miniszterelnök köszöntő beszédei után Ferenc pápa mondta el beszédét, amelynek bevezetőjében megköszönte Izrael állam vendéglátását, amit örömmel látogat meg zarándokútja során.

Amint tudjátok – mondta a pápa –, VI. Pál történelmi útjának ötvenedik évfordulóján zarándokolok ide. Azóta sok dolog megváltozott a Szentszék és Izrael állam között: a diplomáciai kapcsolatok, amelyek immár húsz éve állnak fenn közöttünk, elősegítették a jó és szívélyes kapcsolatok fejlődését, mint ahogy erről a már aláírt és ratifikált két egyezmény tanúskodik, valamint amelyik még tökéletesítés alatt áll. Ebben a lelkületben fejezem ki üdvözletemet Izrael egész népének, és kívánom, hogy valósuljanak meg a béke és a fellendülés iránti vágyakozásai – mondta beszédében a Szentatya.

Elődeim nyomdokában zarándokként érkeztem a Szentföldre, ahol több ezer éves történelem bontakozik ki, s amelyhez a három nagy egyistenhitű vallás – a zsidó, a keresztény és az iszlám – születésének és fejlődésének alapvető eseményei fűződnek, ami miatt az emberiség nagy része számára lelkiségi hivatkozási pontot jelent. Kívánom, hogy ez az áldott föld legyen egy olyan terület, ahol ne legyen hely azok számára, akik felhasználva saját vallási hovatartozásuk értékeit intoleránsakká és erőszakosakká válnak másokkal szemben – fejezte ki óhaját Ferenc pápa.

Szentföldi zarándoklatom során – folytatta a Szentatya –, felkeresek néhány helyet, a legjelentősebbek közt Jeruzsálemet, az egyetemes értékű várost. Jeruzsálem „a béke városát” jelenti. Így akarta Isten, és akarnia kéne minden jóakaratú embernek, hogy így legyen. De sajnos ez a város még a hosszú konfliktusok következményei által gyötört. Mindannyian tudjuk, mennyire sürgős lenne a béke szükségessége, nem csak Izrael, hanem az egész vidék számára. Meg kell sokszorozódnia ezért az erőfeszítéseknek és energiának az igazságos és tartós megegyezést célzó erőfeszítések eléréséhez a már sok fájdalmat okozott konfliktusok közepette. Minden jóakaratú emberrel egységben kérem, hogy a felelősséggel megbízottak tegyenek meg mindent a nehézségek összességének elfogulatlan megoldásáért, hogy így az izraeliek és palesztinok is békében élhessenek. Mindig bátorsággal szükséges hozzáfogni és nem szabad belefáradni a párbeszéd, a kiengesztelődés és a béke útjába. Nincs más lehetőség! – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd pedig megújította a felhívást, amit XVI. Benedek tett erről a helyről: legyen egységesen elismert, hogy Izrael államnak joga van létezni, valamint békének és biztonságnak örvendeni egészen a nemzetközi elismerésekig. Legyen hasonlóképpen elismert, hogy a palesztin népnek joga van egy szuverén hazára és hogy méltóságban éljen, illetve szabadon utazhasson. A „kétállamú megoldás” váljék valósággá, ne csak álom maradjon.

Beszédében ezt követőn Ferenc pápa utalt arra, hogy az országban tett látogatása során felkeresi a Yad Vashem emlékhelyet is, amely a Shoah által áldozatul esett zsidók millióinak állít emléket. A Shoah annak a tragédiának a jelképe, hogy hová juthat a hamis ideológiák által ösztökélt emberi rossz, ami elfelejti az alapvető emberi méltóságot. A Szentatya kérte az Urat, hogy ne történjen újra sohasem ilyen bűntény, aminek annyi keresztény és mások is áldozataivá váltak. A múltra emlékezve olyan nevelésre törekszünk, amelyben a kizárás és összecsapás helyet adnak a befogadásnak és találkozásnak, ahol nem lesz többé helye semmilyen formában kifejezett antiszemitizmusnak, összecsapásoknak, diszkriminációnak vagy intoleranciának az emberek és népek között – mondta a pápa.

Nagyon fájó szívvel gondolok azokra, akik életüket vesztették a Brüsszelben végrehajtott szombati kegyetlen merényletben. Ismételten elítélem az antiszemita gyűlöletcselekmény bűntettét. Az irgalmas Isten kegyelmébe ajánlom az áldozatokat és imádkozom a sebesültek gyógyulásáért. Az utazás rövidsége elkerülhetetlenül korlátozza a találkozások lehetőségét. Minden izraeli állampolgárt üdvözlök és lelki közelségemet fejezem ki különösen azoknak, akik Názáretben és Galileában élnek, ahol sok keresztény közösség is jelen van.

A püspökökhöz és a keresztény hívekhez fordulva a pápa testvéri és szívélyes üdvözletét küldte. Arra buzdította őket, hogy bizalommal ás reménnyel folytassák tanúságtételüket a kiengesztelődés és a megbocsátás érdekében, követve Urunk Jézus tanítását és példáját, aki életét adta az ember és Isten, testvér és testvér közötti békéért. Legyetek a kiengesztelődés kovászai, a remény hordozói, a szeretet tanúságtevői. Biztosítalak benneteket, hogy mindig jelen vagytok imáimban.

Végül Ferenc pápa ismét köszönetet mondott az elnöknek, a miniszterelnöknek és a jelenlevőknek a fogadtatásért. A béke és a jólét szálljon bőségben Izraelre. Isten áldja meg népét a békével! Shalom – zárta beszédét a Szentatya a Tel Aviv-i repülőtéren vasárnap délután.
Magyar Kurír

Aki a béke zarándoka: elég volt a szenvedésből és a megaláztatásból!

Ferenc pápa vasárnap a betlehemi Jászol-téren bemutatott szentmise és a Regina Coeli imádság után a következő felhívással fordult Palesztina és Izrael elnökeihez:

„Ezen a helyen, ahol a Béke Fejedelme született, arra szeretném szólítani Mahmud Abbasz és Simon Perez államfőket, hogy velem együtt fohászkodjanak erőteljesen Istenhez a béke ajándékáért. Felajánlom vatikáni otthonomat erre az imatalálkozóra.

Mindannyian vágyunk a békére; sokan építik azt nap mint nap apró gesztusokkal; sokan szenvednek és türelemmel viselik a fáradságot, amellyel megpróbálják építeni. És mindannyiunk kötelessége – főként azoké, akik népük szolgálatára hivatottak -, hogy a béke eszközei és építői legyünk, elsősorban az imádságban.

A békét építeni nehéz, de béke nélkül élni gyötrelem. Ezen a földön minden férfi és nő, és az egész világ azt kéri tőlünk, hogy vigyük Isten elé égető békevágyukat”- hangzott Ferenc pápa felhívása Izrael és Palesztina vezetőihez.

(gá) VR


Ajánló:

Betlehemi szentmise +

Ferenc pápa vasárnap palesztin családokkal ebédelt

A Szentatya magánlátogatást tett a betlehemi Születés-barlangban 

Az erőszakot nem lehet leküzdeni erőszakkal! Csak a békével! - a Szentatya és a menekülttáborokban élő gyermekek találkozója Betlehemben

Ki ad fegyvert az egymással konfliktusban lévő feleknek?

Exodus a béke felé – Ferenc pápa beszéde a palesztin hatóságokhoz

Isten tanítsa meg nekünk, hogy mezítelen lábbal haladjunk a béke felé

Szégyen tölt el bennünket Isten előtt napjaink síró, éhező, tengerbe fulladó, kizsákmányolt gyermekei miatt – Ferenc pápa homíliája Betlehemben  

Betlehemi szentmise +

Mária Betlehemben hozta világra fiát, Jézust. Szűz Mária az, aki mindenki másnál jobban szemlélte Istent Jézus emberi arcában. Szent József segítségével bepólyázta, és a jászolba fektette – mondta a betlehemi szentmise végén Ferenc pápa.

Mária oltalmába ajánlotta a térséget minden lakójával együtt, hogy igazságosságban, békében és testvériségben élhessenek. A zarándokokat is oltalmára bízta, akik azért jönnek el ide, hogy merítsenek a keresztény hit forrásából – ezen a misén is sokan vannak jelen közülük – tette hozzá rögtönzött szavakkal.

„Őrködj ébren Mária a családokon, a fiatalokon, az időseken. Őrködj ébren mindazokon, akik elveszítették a hitet és a reményt; nyújts vigaszt a betegeknek, a bebörtönzötteknek és minden szenvedőnek; támogasd a lelkipásztorokat és a hívek egész közösségét, hogy ennek az áldott földnek „sója és világossága” legyenek; támogasd az oktatási tevékenységet, különös tekintettel a Bethlehem Egyetemre”.

A Szentcsaládot szemlélve itt, Betlehemben, a pápa utalt Názáretre, ahová, ha Isten is úgy akarja, szeretne egy másik alkalommal ellátogatni. „Átölelem innen a keresztény híveket, akik Galileában élnek és bátorítom a názáreti Nemzetközi Családintézet megvalósítását” – mondta a pápa, majd a Szent Szűz oltalmába ajánlotta az emberiség sorsát: nyíljanak új távlatok a világban, amelyek a testvériség, a szolidaritás és a béke ígéretét hordozzák magukban – fejezte be beszédét Ferenc pápa a Regina Coeli elimádkozása előtt.

(vm) VR

Ajánló:
Ferenc pápa vasárnap palesztin családokkal ebédelt

A Szentatya magánlátogatást tett a betlehemi Születés-barlangban 



Az erőszakot nem lehet leküzdeni erőszakkal! Csak a békével! - a Szentatya és a menekülttáborokban élő gyermekek találkozója Betlehemben

Ki ad fegyvert az egymással konfliktusban lévő feleknek?

Május 24-én, szombaton este, jordániai apostoli látogatása utolsó programjaként felkereste a Jordán folyó keleti partját, Jézus megkeresztelkedésének színhelyét. A Szentatya csöndes imába mélyült, majd megáldotta a vizet, amelyben Jézus megkeresztelkedett. Miután aláírta a vendégkönyvet, Betánia latin szertartású templomát kereste fel.
A templom alapkövét XVI. Benedek pápa áldotta meg 2009. május 10-én. A Szentatya itt találkozott mintegy 600 menekülttel és fiatal fogyatékkal élőkkel, akiket Jordánia befogadott és orvosi kezelésben részesíti őket. Fouad Twal latin szertartású pátriárka köszöntötte a pápát: „Itt jelen van ennek a közel-keleti térségnek megsebzett emberisége, akik atyai áldását kérik”.
„Zarándokutam során mindenképpen akartam találkozni veletek, akik véres konfliktusok miatt arra kényszerültetek, hogy elhagyjátok otthonotokat és hazátokat és menedékhelyet találtatok Jordánia vendéglátó földjén, egyidejűleg veletek is, kedves fiatalok, akik megtapasztaljátok a fizikai korlátozottság súlyát.
A hely, ahol vagyunk, Jézus megkeresztelkedésére emlékeztet bennünket. A Jordán folyó partjára jött, hogy János megkeresztelje. Ezzel Jézus kifejezi alázatát és azt, hogy osztozik az emberi lét adottságaiban. Leereszkedik hozzánk, és szeretetével visszaadja a méltóságot, nekünk adja az üdvösséget. Mindig nagy hatást gyakorol ránk Jézusnak ez az alázata, az, hogy az emberi sebek fölé hajol, hogy meggyógyítsa azokat.
Minket is mélyen megérintenek napjaink drámái és sebei, különösen azok, amelyeket a Közel-keleten még mindig tartó konfliktusok idéznek elő. Elsősorban Szíriára gondolok, amelyet egy immár három éve tartó testvérháború sújt és számtalan áldozatot követelt. Emberek millióit kényszerített arra, hogy menekültként, száműzöttként éljen más országokban".
Ferenc pápa rögtönzött szavakkal hozzátette: „Mindnyájan a békét akarjuk. A rossz gyökere a gyűlölet és a kapzsiság. Ki áll mögöttük? Ki ad fegyvert az egymással konfliktusban lévő feleknek, hogy folytassák tovább a konfliktust? Mondjunk mi is szívünkből egy szót ezekért a szegény bűnözőkért, hogy térjenek meg."
A pápa köszönetét fejezte ki a jordániai hatóságoknak és népnek azért, hogy nagylelkűen nagyszámú menekültet fogadott be Szíriából és Irakból. Kiterjesztette köszönetnyilvánítását mindazoknak, akik a menekülteknek segítséget és szolidaritást nyújtanak. Az egyház karitatív intézményei is kifejtik tevékenységüket, mint például a Jordániai Caritas és mások, segítve a rászorulókat vallásra, etnikai vagy ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül.
Kinyilvánítják az irgalmas Jézus szeretettel teljes arcának ragyogását. A Mindenható Isten áldja meg mindnyájukat és minden erőfeszítésüket, amelyek arra irányulnak, hogy enyhítsék a háború által okozott sebeket.
Ferenc pápa a következő felhívással fordult a világhoz:
„A nemzetközi közösséghez fordulok, hogy ne hagyja önmagára a befogadó és nagylelkű Jordániát a humanitárius veszélyhelyzetben, amely abból adódik, hogy területére ilyen magas számban érkeznek menekültek, hanem folytassa és növelje támogatását és segítségnyújtását. Megújítom szívből jövő felhívásomat Szíria békéjéért. Szüntessék be az erőszakot és tartsák tiszteletben a humanitárius jogot, biztosítsák a szenvedő lakosság megfelelő ellátását. Mindenki hagyjon fel azzal a szándékával, hogy a fegyverekre bízza a problémák megoldását. A felek térjenek vissza a tárgyalásokhoz. Ugyanis kizárólag a párbeszéd, a szenvedőkkel való együttérzés, a politikai megoldás keresése és a testvérek iránti felelősség jelentheti a válságból kivezető utat”.
A pápa arra kérte a fiatalokat, hogy csatlakozzanak békeimájához. Tehetik ezt úgy is, hogy felajánlják Istennek mindennapi fáradozásaikat. Így imájuk különösen értékes és hatékony lesz. Arra bátorította őket, hogy elkötelezettségükkel és érzékenységükkel járuljanak hozzá egy olyan társadalom építéséhez, amely tiszteletben tartja a leggyengébbeket, a betegeket, a gyermekeket, az időseket. Az élet nehézségei közepette is legyenek a remény jelei. „Jelen vagytok Isten szívében és imáimban” – biztosította őket a pápa, megköszönve lelkes és nagyszámú jelenlétüket.
„A találkozás végén megújítom azt a kívánságomat, hogy győzzön az értelem és a mértékletesség, a nemzetközi közösség segítségével Szíriában legyen ismét béke. Isten térítse meg az erőszakosokat és mindazokat, akik háborúkat terveznek. Erősítse meg a béke munkásainak szívét és értelmét és jutalmazza őket minden áldásával” – mondta beszédében Ferenc pápa.

(vm) VR

Ajánló:

Exodus a béke felé – Ferenc pápa beszéde a palesztin hatóságokhoz

Isten tanítsa meg nekünk, hogy mezítelen lábbal haladjunk a béke felé

Szégyen tölt el bennünket Isten előtt napjaink síró, éhező, tengerbe fulladó, kizsákmányolt gyermekei miatt – Ferenc pápa homíliája Betlehemben 

A Szentatyát vendégül látó Amman

A jordániai Amman egymillió ötvenötezer lakosú város, amely 758 méterrel a tengerszint fölött terül el. Elnevezése az Ammon istenségtől ered, az antik görög Philadelphiáról van szó. A Jordán Hasemita Királyság fővárosa, melynek területén már a Kr.e. IV. évezredben lakott település állt fenn.

A Dávid serege által elfoglalt királyi város valószínűleg fellegvár volt. Az ószövetségben szereplő Uriját, Batseba férjét a város falai alatt folyó harcban gyilkolták meg. A Kr.e. harmadik században uralkodó óegyiptomi király, II. Ptolemaiosz Philadelphosz hódítását követően nevezték át a várost Philadelphiának. Újjáépítésére a második században került sor, mégpedig a rómaiak által. Számtalan régészeti lelet tanúskodik a hely harmadik és hetedik század közötti keresztény időszakáról, amely 635-ig, az iszlám hódításig tartott.

A XII. században a város ismeretlen okokból megsemmisült, s csak 1878-ban, az ottománoknak köszönhetően vált újra lakott területté. Az Oszmán Birodalom bukásával a Jordán folyótól keletre eső terület, vagyis a mai Jordánia palesztinai brit mandátum alá került. A londoni kormány 1921-ben választotta szét Transzjordániát Palesztinától, először egy emirátust létesítve.

Amman az új állam fővárosává vált, és 1946-ban bekövetkezett függetlenségétől kezdve gyors fejlődésnek indult. Izrael állam kikiáltását követően Amman megtapasztalta a palesztin menekültek érkezésének első hullámát. 1967-ben az arab-izraeli konfliktus következett, miközben Jordánia elveszíti uralmát Ciszjordánia és Jeruzsálem arab része fölött. Újabb menekülthullám jött, ezúttal Ciszjordániából. A palesztinok jelenlétének növekedése demográfiai, politikai és katonai nyomást váltott ki, amely 1970 szeptemberében katonai összeütközésekbe torkollt, és a palesztin gerillaháború kiűzésével ért véget, ám a főváros nagy károkat szenvedett.

Jelenleg Amman városában székel az ország parlamentje, megtalálható itt az 1962-ben alapított egyetem, de felkereshető az antik Cittadella, a nemrégiben felújított Régészeti Múzeum, illetve a város jól megőrzött római amfiteátruma is.

A keresztény jelenlét Jordániában az első századtól igazolt. Az V. és VI. században a keresztények számos templomot építettek, melyek romjai ma is láthatóak. Az arab hódítás után a muzulmánok száma egyre nőtt, a keresztényeké pedig csökkent. Jelenleg Jordániában kb. százhétezer hívő él. Az ötvenes évek óta nagyszámú emigrálás figyelhető meg az ország életében.

(mt) VR

Pápa az ammani stadiónban

A Szentatya helyi idő szerint délután negyed négykor érkezett meg az ammani nemzetközi stadionba, ahová 25 ezer ember fér be a lelátókon és több ezernek ad helyet a labdarúgópályán. A szentmisére számos keresztény menekültet vártak Palesztinából, Szíriából és Irakból. Az olasz és arab nyelvű szertartáson közel 1400 gyermek járult első szentáldozáshoz. A pápai szertartást óriáskivetítőkön követhették a jelenlevők. XVI. Benedek 2009. május 10-én ugyanitt mutatott be szentmisét.

A szentmise megkezdése előtt Ferenc pápa nyitott pápamobilján körbejárta a stadiont, köszöntötte a híveket, megáldott és megcsókolt számos kisgyermeket. Olasz nyelven mondott homíliájában a Szentlélekről szólt. Utalt rá, hogy a szertartás helyszíne nem messze található attól a helytől, ahol a Szentlélek ereje leszállt a Názáreti Jézusra, miután János megkeresztelte a Jordán folyóban (vö. Mt 3,16). A vasárnapi Evangélium és ez a hely arra hív, hogy a Szentlélekről és arról elmélkedjünk, amit véghez visz Krisztusban és bennünk.  
A Szentlélek három cselekedetét így foglalhatjuk össze: felkészít, felken és küldetésre indít.

A keresztség pillanatában a Lélek leereszkedik Jézusra és felkészíti Őt üdvözítő küldetésére, amit a szolga alázata és szelídsége jellemez, készen áll az osztozásra és a teljes önajándékozásra. A pápa kiemeli, hogy a Szentlélek az üdvösség kezdete óta jelen van, már Jézus fogantatásának pillanatától fogva működik Jézusban, megvalósítva a megtestesülés csodás eseményét. A Szentlélek száll le Máriára és a Magasságbeli ereje borítja el, Fiút szül majd, akit Jézusnak nevez (vö. Lk 1,35). Ezt követően a Szentlélek Simeonban és Annában is működött Jézus templomi bemutatása napján. Mindketten várták a Messiást és a Szentlélek ösztönzésére a gyermek láttán megérzik, hogy Ő az, akit minden nép várt. A két idős ember prófétai viselkedése kifejezi a találkozás örömét a Megváltóval és bizonyos értelemben a Messiás és a nép közötti találkozó előkészítése.

A Szentlélek különböző beavatkozásai részét képezik egy harmonikus cselekvésnek, a szeretet egyedülálló isteni tervének. A Szentlélek küldetése valójában az, hogy harmóniát teremtsen, Ő maga is harmónia, és hogy működtesse a békét a különböző környezetekben és alanyok között. A személyek és a gondolatok különbözősége ne eredményezzen visszautasítást és akadályokat, mert a sokszínűség mindig gazdagságot jelent. Ezért ma lángoló szívvel kérjük a Szentlelket, hogy készítse elő a béke és az egység útját – szólt Ferenc pápa.

A Szentlélek második cselekedete az, hogy felken. Felkente belülről Jézust és az apostolokat, hogy Jézus érzéseivel rendelkezzenek és ezáltal életükben olyan viselkedési módokat vállaljanak fel, amelyek elősegítik a békét és a szeretetközösséget. A Szentlélek felkenése által az emberiséget megjelöli Jézus Krisztus szentsége és képessé tesz bennünket, hogy szeressük testvéreinket ugyanazzal a szeretettel, amellyel Isten szeret bennünket. Ezért szükség van az alázat, a testvériség, a megbocsátás és a kiengesztelődés gesztusaira. Ezek feltételei az igaz, szilárd és tartós békének. Kérjük az Urat: kenjen fel bennünket, hogy teljesen gyermekeivé váljunk, egyre jobban hasonlítva Krisztushoz és, hogy mindannyian testvéreknek érezzük magunkat, így eltávolítva tőlünk a haragot és a megosztottságot, és, hogy testvérként tudjuk szeretni egymást. Ezt kérte Jézus az Evangéliumban: „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek: az igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad.” (Jn 14,15-16)

Végül a Szentlélek küldetésre indít. Jézus a Küldött, az Atya Lelkével eltelve. A Szentlélektől felkenve bennünket is elküld, mint hírvivőket és a béke tanúságtevőit. Mekkora szüksége van a világnak, hogy a béke hírvivői és tanúságtevői legyünk! A világ ezt kéri tőlünk: hozzuk el a békét és tegyünk róla tanúságot! – nyomatékosította a pápa.
A békét nem lehet adni-venni: a béke ajándék, amelyek türelmesen kell keresni, kis és nagy gesztusokkal építeni, amelyek betöltik mindennapi életünket. A béke útja akkor szilárdul meg, ha felismerjük, hogy mindannyiunknak egy a vére és részét képezzük az emberi nemnek, illetve, ha nem feledjük, hogy ugyanaz az Atyánk a Mennyben és mindannyian gyermekei vagyunk képére és hasonlatosságára teremtve.

Ezzel a lélekkel ölellek meg mindnyájatokat: a pátriárkát, a püspöktestvéreket, a papokat, a megszentelt életet élőket, a világi híveket, a sok gyermeket, akik ma járulnak először a szentáldozáshoz és családtagjaikat. Szívem ahhoz a számos menekült keresztényhez is fordul, akik Palesztinából, Szíriából és Irakból érkeztek: vigyétek el családjaitoknak és közösségeiteknek üdvözletemet és lelki közelségemet – kérte a Szentatya.

Kedves barátok! Kedves testvérek! A Szentlélek leszállt Jézusra a Jordán közelében és elindította megváltó művét, hogy megszabadítsa a világot a bűntől és a haláltól. Kérjük tőle, hogy készítse fel szívünket a találkozásra testvéreinkkel a gondolkodás, a nyelv, a kultúra és a vallás különbözősége ellenére. Kenje fel egész létünket irgalmasságának olajával, amely meggyógyítja a hibák, a meg nem értések, az ellentétek sebeit. Kérjük a kegyelmet, hogy alázattal és szelídséggel indítson küldetésre bennünket a béke keresésének fáradságos, de termékeny útjain – zárta homíliáját Ferenc pápa szombaton délután az ammani stadionban megtartott szentmiséjén.

A szentmise végén Fouad Twal, a jeruzsálemi latin rítusú pátriárka köszöntötte beszéddel a pápát.

(sv) VR

Ferenc pápa látogatása a Jordán királynál

A Szentatya szombaton kora délután udvariassági látogatást tett a jordán királyi palotában, ahol a király és felesége fogadták. A magántalálkozót követően került sor az ajándékok átadására, majd a találkozóra a jordán hatóságokkal. Először II. Abdullah király köszöntötte angolul a pápát, aki ezt követően mondta el olasz nyelvű beszédét.

Ferenc pápa hálát adott Istennek, hogy fölkeresheti a jordán Hasemita Királyságot, követve elődeit: VI. Pált, II. János Pált és XVI. Benedeket. Köszöntötte a királyi családot, a kormányt és ennek a földnek a népét, mely „történelemben gazdag és nagy vallási jelentőséggel bír a zsidóság, a kereszténység és az iszlám számára”.

Jordánia nagylelkűen befogadja a palesztin, iraki és szíriai menekülteket, akik az immár túl régóta elhúzódó konfliktus elől menekülnek. Ezért a nemzetközi közösség elismerése és támogatása illeti őket. A katolikus egyház lehetőségeihez mérten ki akarja venni részét a menekültek és a rászorulók ellátásában, főként a jordániai Karitászon keresztül.

A Szentatya fájdalommal veszi tudomásul a közel-keleti térségben továbbra is fennálló erős feszültséget. Köszönetét fejezi ki a jordán hatóságoknak az egész régió tartós békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítéseikért. Sürgősen békés megoldást kell találni a szíriai válságra, mint ahogy igazságos megoldásra van szükség az izraeli-palesztin konfliktusban is.

Ferenc pápa mély tiszteletét és elismerését fejezte ki a muzulmán közösségnek, nagyra értékelve II. Abdullah király vezető szerepét az iszlám által hirdetett erények helyesebb megértésének elősegítése, valamint a különböző vallások tagjainak kiegyensúlyozott együttélése érdekében. Béketeremtőnek nevezte a jordán királyt, majd dicsérő szavakkal illette a zsidók, keresztények és muzulmánok kölcsönös megértését célzó törekvéseket, mint az ammani vallásközi üzenet vagy a vallások közötti harmónia hete elnevezésű kezdeményezés, amelyet évente tartanak az ENSZ keretein belül.

A Szentatya figyelme ezután a jordániai keresztény közösségek felé fordult, akik már az apostoli idők óta jelen vannak az országban és hozzájárulnak a társadalom javához, amelynek teljes jogú tagjai. Bár számszerű kisebbséget alkotnak, magas szintű és elismert munkát végeznek a nevelés és az egészségügy terén. Nyugodtan megvallhatják hitüket a vallásszabadság szellemében, amely minden emberi jog alapja.

Ferenc pápa reméli, hogy ezt a jogot a Közel-Keleten és az egész világon tiszteletben tartják. Idézett elődje, XVI. Benedek „Ecclesia in Medio Oriente” – kezdetű apostoli buzdításából, amely a vallásszabadsághoz való jog kapcsán a vallási meggyőződés és a vallásgyakorlat szabadságát, valamint annak nyilvános megvallását hangsúlyozza egyéni és közösségi szinten egyaránt. A keresztények teljes jogú állampolgároknak érzik magukat – mint ahogy azok is – és hozzá kívánnak járulni a társadalom építéséhez a muzulmán lakosokkal együtt.

A Szentatya békét és bőséget kívánt a Jordán Királyságnak abban a reményben, hogy látogatása tovább javítja majd a keresztények és muzulmánok közötti jó kapcsolatokat. Utalva a jordán király beszédére azért fohászkodott az Úrhoz, hogy óvjon meg minket a változástól való félelemtől. „Köszönöm a szívélyes fogadtatást. A mindenható és irgalmas Isten adjon boldogságot és hosszú életet őfelségének, árassza el Jordániát áldásaival. Salam!” – búcsúzott Ferenc pápa.

(gá)

Ferenc pápa és a jordániai király

A Szentatya május 24-én délután udvariassági látogatást tett a jordán királyi palotában, ahol a király és felesége fogadták – közli a Vatikáni Rádió.

A magántalálkozót követően került sor az ajándékok átadására, majd a találkozóra a jordán hatóságokkal. Először II. Abdullah király köszöntötte angolul a pápát, aki ezt követően mondta el olasz nyelvű beszédét.

Ferenc pápa hálát adott Istennek, hogy fölkeresheti a jordán Hasemita Királyságot, követve elődeit: VI. Pált, II. János Pált és XVI. Benedeket. Köszöntötte a királyi családot, a kormányt és ennek a földnek a népét, mely „történelemben gazdag és nagy vallási jelentőséggel bír a zsidóság, a kereszténység és az iszlám számára”.

Jordánia nagylelkűen befogadja a palesztin, iraki és szíriai menekülteket, akik az immár túl régóta elhúzódó konfliktus elől menekülnek. Ezért a nemzetközi közösség elismerése és támogatása illeti őket. A katolikus egyház lehetőségeihez mérten ki akarja venni részét a menekültek és a rászorulók ellátásában, főként a jordániai Karitászon keresztül.

A Szentatya fájdalommal veszi tudomásul a közel-keleti térségben továbbra is fennálló erős feszültséget. Köszönetét fejezi ki a jordán hatóságoknak az egész régió tartós békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítéseikért. Sürgősen békés megoldást kell találkni a szíriai válságra, mint ahogy igazságos megoldásra van szükség az izraeli-palesztin konfliktusban is.

Ferenc pápa mély tiszteletét és elismerését fejezte ki a muzulmán közösségnek, nagyra értékelve II. Abdullah király vezető szerepét az iszlám által hirdetett erények helyesebb megértésének elősegítése, valamint a különböző vallások tagjainak kiegyensúlyozott együttélése érdekében. Béketeremtőnek nevezte a jordán királyt, majd dicsérő szavakkal illette a zsidók, keresztények és muzulmánok kölcsönös megértését célzó törekvéseket, mint az ammani vallásközi üzenet vagy a vallások közötti harmónia hete elnevezésű kezdeményezés, amelyet évente tartanak az ENSZ keretein belül.

A Szentatya figyelme ezután a jordániai keresztény közösségek felé fordult, akik már az apostoli idők óta jelen vannak az országban és hozzájárulnak a társadalom javához, amelynek teljes jogú tagjai. Bár számszerű kisebbséget alkotnak, magas szintű és elismert munkát végeznek a nevelés és az egészségügy terén. Nyugodtan megvallhatják hitüket a vallásszabadság szellemében, amely minden emberi jog alapja.

Ferenc pápa reméli, hogy ezt a jogot a Közel-Keleten és az egész világon tiszteletben tartják. Idézett elődje, XVI. Benedek „Ecclesia in Medio Oriente” kezdetű apostoli buzdításából, amely a vallásszabadsághoz való jog kapcsán a vallási meggyőződés és a vallásgyakorlat szabadságát, valamint annak nyilvános megvallását hangsúlyozza egyéni és közösségi szinten egyaránt. A keresztények teljes jogú állampolgároknak érzik magukat – mint ahogy azok is – és hozzá kívánnak járulni a társadalom építéséhez muzulmán lakosokkal együtt.

A Szentatya békét és bőséget kívánt a Jordán Királyságnak abban a reményben, hogy látogatása tovább javítja majd a keresztények és muzulmánok közötti jó kapcsolatokat. Utalva a jordán király beszédére azért fohászkodott az Úrhoz, hogy óvjon meg minket a változástól való félelemtől. „Köszönöm a szívélyes fogadtatást. A mindenható és irgalmas Isten adjon boldogságot és hosszú életet őfelségének, árassza el Jordániát áldásaival. Salam!” – búcsúzott Ferenc pápa.
Fotó: Europress/AFP
Magyar Kurír

Ferenc pápa Ammanban

A Szentatya helyi idő szerint délután negyed négykor érkezett meg az ammani nemzetközi stadionba, ahová 25 ezer ember fér be a lelátókon és több ezreknek ad helyet a labdarúgópályán - tudósít a Vatikáni Rádió.

A szentmisére számos keresztény menekültet vártak Palesztinából, Szíriából és Irakból. Az olasz és arab nyelvű szertartáson közel 1400 gyermek járult első szentáldozáshoz. A pápai szertartást óriáskivetítőkön követhették a jelenlevők. XVI. Benedek 2009. május 10-én ugyanitt mutatott be szentmisét.

A szentmise megkezdése előtt Ferenc pápa nyitott pápamobilján körbejárta a stadiont, köszöntötte a híveket, megáldott és megcsókolt számos kisgyermeket. Olasz nyelven mondott homíliájában a Szentlélekről szólt. Utalt rá, hogy a szertartás helyszíne nem messze található attól a helytől, ahol a Szentlélek ereje leszállt a Názáreti Jézusra, miután János megkeresztelte a Jordán folyóban (vö. Mt 3,16). A vasárnapi Evangélium és ez a hely arra hív, hogy a Szentlélekről és arról elmélkedjünk, amit véghez visz Krisztusban és bennünk. A Szentlélek három cselekedetét így foglalhatjuk össze: felkészít, felken és küldetésre indít.

A keresztség pillanatában a Lélek leereszkedik Jézusra és felkészíti Őt üdvözítő küldetésére, amit a szolga alázata és szelídsége jellemez, készen áll az osztozásra és a teljes önajándékozásra. A pápa kiemeli, hogy a Szentlélek az üdvösség kezdete óta jelen van, már Jézus fogantatásának pillanatától fogva működik Jézusban, megvalósítva a megtestesülés csodás eseményét. A Szentlélek száll le Máriára és a Magasságbeli ereje borítja el, Fiút szül majd, akit Jézusnak nevez (vö. Lk 1,35). Ezt követően a Szentlélek Simeonban és Annában is működött Jézus templomi bemutatása napján. Mindketten várták a Messiást és a Szentlélek ösztönzésére a gyermek láttán megérzik, hogy Ő az, akit minden nép várt. A két idős ember prófétai viselkedése kifejezi a találkozás örömét a Megváltóval és bizonyos értelemben a Messiás és a nép közötti találkozó előkészítése.

A Szentlélek különböző beavatkozásai részét képezik egy harmonikus cselekvésnek, a szeretet egyedülálló isteni tervének. A Szentlélek küldetése valójában az, hogy harmóniát teremtsen, Ő maga is harmónia, és hogy működtesse a békét a különböző környezetekben és alanyok között. A személyek és a gondolatok különbözősége ne eredményezzen visszautasítást és akadályokat, mert a sokszínűség mindig gazdagságot jelent. Ezért ma lángoló szívvel kérjük a Szentlelket, hogy készítse elő a béke és az egység útját – szólt Ferenc pápa.


A Szentlélek második cselekedete az, hogy felken. Felkente belülről Jézust és az apostolokat, hogy Jézus érzéseivel rendelkezzenek és ezáltal életükben olyan viselkedési módokat vállaljanak fel, amelyek elősegítik a békét és a szeretetközösséget. A Szentlélek felkenése által az emberiséget megjelöli Jézus Krisztus szentsége és képessé tesz bennünket, hogy szeressük testvéreinket ugyanazzal a szeretettel, amellyel Isten szeret bennünket. Ezért szükség van az alázat, a testvériség, a megbocsátás és a kiengesztelődés gesztusaira. Ezek feltételei az igaz, szilárd és tartós békének. Kérjük az Urat: kenjen fel bennünket, hogy teljesen gyermekeivé váljunk, egyre jobban hasonlítva Krisztushoz és, hogy mindannyian testvéreknek érezzük magunkat, így eltávolítva tőlünk a haragot és a megosztottságot, és, hogy testvérként tudjuk szeretni egymást. Ezt kérte Jézus az Evangéliumban: „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek: az igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad.” (Jn 14,15-16)

Végül a Szentlélek küldetésre indít. Jézus a Küldött, az Atya Lelkével eltelve. A Szentlélektől felkenve bennünket is elküld, mint hírvivőket és a béke tanúságtevőit. Mekkora szüksége van a világnak, hogy a béke hírvivői és tanúságtevői legyünk! A világ ezt kéri tőlünk: hozzuk el a békét és tegyünk róla tanúságot! – nyomatékosította a pápa.
A békét nem lehet adni-venni: a béke ajándék, amelyek türelmesen kell keresni, kis és nagy gesztusokkal építeni, amelyek betöltik mindennapi életünket. A béke útja akkor szilárdul meg, ha felismerjük, hogy mindannyiunknak egy a vére és részét képezzük az emberi nemnek, illetve, ha nem feledjük, hogy ugyanaz az Atyánk a Mennyben és mindannyian gyermekei vagyunk képére és hasonlatosságára teremtve.

Ezzel a lélekkel ölellek meg mindannyiótokat: a pátriárkát, a püspöktestvéreket, a papokat, a megszentelt életet élőket, a világi híveket, a sok gyermeket, akik ma járulnak először a szentáldozáshoz és családtagjaikat. Szívem ahhoz a számos menekült keresztényhez is fordul, akik Palesztinából, Szíriából és Irakból érkeztek: vigyétek el családjaitoknak és közösségeiteknek üdvözletemet és lelki közelségemet – kérte a Szentatya.


Kedves barátok! Kedves testvérek! A Szentlélek leszállt Jézusra a Jordán közelében és elindította megváltó művét, hogy megszabadítsa a világot a bűntől és a haláltól. Kérjük tőle, hogy készítse fel szívünket a találkozásra testvéreinkkel a gondolkodás, a nyelv, a kultúra és a vallás különbözősége ellenére. Kenje fel egész létünket irgalmasságának olajával, amely meggyógyítja a hibák, a meg nem értések, az ellentétek sebeit. Kérjük a kegyelmet, hogy alázattal és szelídséggel indítson küldetésre bennünket a béke keresésének fáradságos, de termékeny útjain – zárta homíliáját Ferenc pápa szombaton délután az ammani stadionban megtartott szentmiséjén.

A szentmise végén Fouad Twal, a jeruzsálemi latin rítusú pátriárka köszöntötte beszéddel a pápát.

Fotó: Europress/AFP

Videó: CTV
Magyar Kurír

A jordániai nunncius nyilatkozata

Jordánia a pápa szentföldi útjának első állomása. Hogyan éli meg a helyi katolikus közösség Ferenc pápa jelenlétét? Giorgio Lingua érsek, jordániai és iraki apostoli nuncius nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.

Nagy lelkesedéssel és büszkeséggel várják a Szentatyát, mindenki aktívan részt vesz a látogatásban. Amióta a hír hivatalossá vált, elkezdődött a szervezés, hogy jelen tudjanak lenni a pápai programon – mondta a nuncius. Az ammani szentmise a helyi hívek számára a hála pillanata. Egyébként is naponta követik a pápa tevékenységét a tömegkommunikáció eszközei által. A remény pillanata is ez a szentmise, mert tudják, hogy szükségük van biztatásra. Nagy ugyanis a kísértés, hogy elhagyják ezt a keresztények számára olyan bizonytalan régiót. Vigaszt is jelent ezért számukra ez az alkalom és egyben ösztönzés, hogy a legjobbat nyújtsák magukból azáltal, hogy itt maradnak.

Nagy várakozás előzi meg Ferenc pápa találkozóját a menekültekkel a Jordán folyó keleti partján található Betániában (Bethany beyond the Jordan). A Szentatya hálát ad mindazoknak, akik befogadják ezeket a testvéreinket. A jordán egyház elsősorban a helyi Caritason keresztül, de más szervezetek bevonásával is nagyon sokat tesz ezen a területen. Több mint 300 ezer szíriai menekültet regisztráltak a Caritas irodáiban. Egyben a szenvedők iránti érzékenység gesztusa is ez a találkozó. A menekültek időnként kétségbeejtő körülmények között érkeznek meg, tönkretett családokkal, például árva gyermekek, özvegyek. Szükségük van arra, hogy valaki melléjük álljon, támogassa őket.

A pápa jordániai látogatására egy kis iraki keresztény csoport is érkezik. Az utazás azonban nem egyszerű. Irakból is követik az eseményeket, remélve, hogy a Szentatya egy nap majd hozzájuk is ellátogat.

Arra vonatkozóan, hogy a keresztények mit várnak és milyen eredményeket remélnek Ferenc pápa látogatásától, a jordániai nuncius hangsúlyozta: azt várják, amit a pápa a Szent Márta-házban tartott szentmisén mondott egy alkalommal. Jézus három kulcsszót hagyott ránk: béke, szeretet, öröm. Itt mindenki békét akar, szeretetet keres és örömben akarnak élni. Ezt kifejezik majd Ferenc pápának, aki megtapasztalhatja a keresztények örömét – zárta interjúját Giorgio Lingua érsek, jordániai és iraki apostoli nuncius.
Magyar Kurír

A pápa megérkezett Jordániába

Ferenc pápa magyar idő szerint 12 óra után pár perccel megérkezett Ammanba az Alitalia repülőgépével – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

A Szentatyát a jordán királyi család tagja, Ghazi bin Muhammad herceg és Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka, továbbá a P. Pierbattista Pizzaballa szentföldi ferences kusztos és az apostoli nuncius fogadta a repülőtéren.

Amint elhagyta a repülőgépet, néhány gyermek fekete nőszirmot ajándékozott a pápának, amely Jordánia nemzeti virága

Ezt követően Abdullah király és felesége a királyi palotában várták Ferenc pápát.

A pápának ez a második nemzetközi apostoli látogatása a Rio de Janeirói ifjúsági világtalálkozó után. Az Alitalia légitársaság A321-es gépe reggel fél kilenckor szállt fel Róma Fiumicino repülőteréről, rajta a Szentatyával. Útja során a gépe öt ország fölött repült el: Olaszország, Görögország, Ciprus, majd pedig Izrael után érkezett meg Jordániába. A szokásnak megfelelően az érintett országok államfőjét táviratban köszöntötte.

Pénteken reggel Ferenc pápa a római Santa Maria Maggiore bazilikában a Szűzanya oltalmába ajánlotta utazását. Mintegy ötvenezer hívőt várnak délután a pápai szentmisére az ammani nemzetközi stadionba. Több mint ezer újságíró akkreditáltatta magát az eseményre, akik a világ minden részéről a jordániai fővárosba siettek, hogy tudósítsanak a zarándoklat első napjáról.

A Vatikáni Rádió olasz tudósítója elmondta, hogy a közel-keleti nagyváros, Amman külső kerületeiben napok óta óriásplakátokat helyeztek el, amelyeken Ferenc pápa és II. Abdullah király látható, a szombati nap két főszereplője, amint kezet szorítanak egymással (a kép a jordán király vatikáni látogatásán készült). A Hasemita Királyság büszke rá, hogy őfelsége már két ízben találkozott a pápával, és a mai nappal Jordánia lesz az első ország, amelyet összesen négy pápa keresett föl az elmúlt ötven év leforgása alatt.

Ferenc pápa azért jön megy Jordániába, hogy megerősítse Abdullah király elkötelezettségét a vallásközi párbeszéd és a közel-keleti béke érdekében, mely igen bizonytalan minden fronton, Szíriától kezdve Irakon át Egyiptomig és az izraeli-palesztin határvillongásokig. A Szentatya látogatásával elismeri egész Jordánia erőfeszítéseit a menekültek befogadására, amely további terheket ró az amúgy is forrásokban szűkölködő gazdaságra. Főként azonban az apró keresztény közösséget kívánja megerősíteni a hitben, amely ugyan gyakorolhatja vallását, de szabadsága viszonylagos és folytonosan ki van téve az elvándorlás kísértésének. A pápa megerősíti: az egyház nem nyugszik bele, hogy Közel-Keleten ne legyenek keresztények.
Fotó: Europress/AFP
Magyar Kurír

Ferenc pápa Mária oltalmába ajánlotta útját

Péntek délelőtt Ferenc pápa újra a Santa Maria Maggiore-bazilikában imádkozott: rózsákat vitt Szűz Máriának és védelmét kérte holnap kezdődő szentföldi útja előtt – adta hírül a Zenit hírportál.

„Negyedórán át csendes imába merült Mária előtt” – tájékoztatta Federico Lombardi szentszéki szóvivő az újságírókat.

„Semmilyen szempontból nem volt titkos látogatás – mondta a szóvivő –, a pápa folytatja azt a szép hagyományt, hogy az utazásait és a nagyobb kezdeményezéseit Mária oltalmába ajánlja.”

Ferenc pápa szombaton reggel indul a Szentföldre, ahonnan hétfőn tér vissza Rómába.
Magyar Kurír

Ferenc pápa történelmi szentföldi látogatására készülve

A Vatikáni Rádió beszámol a pápai utazás előzményeiről, reményeiről.

A Szentatya 2014. január 5-én, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása után jelentette be a Szent Péter teret megtöltő híveknek a következő szavakkal:

„Ebben a karácsonyi időszakra jellemző, örömteli légkörben szeretném bejelenteni, hogy május 24-e és 26-a között, ha Isten is úgy akarja, zarándoklatot teszek a Szentföldre. A fő cél, hogy megemlékezzek VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka történelmi találkozójáról, amelyre éppen 50 évvel ezelőtt, január 5-én került sor. Az útnak három állomása lesz: Amman, Betlehem és Jeruzsálem”.

A pápa a hír bejelentésekor hozzátette: „Már most kérem imáitokat ezért a zarándoklatért, ami az ima zarándoklata lesz”.

A Szentatya zarándoklatának középpontját képezi tehát a konstantinápolyi pátriárkával való találkozás, valamint az az ökumenikus istentisztelet, amelyen a Szent Sír bazilikában a Szentföldön jelen lévő összes egyház hívei vesznek részt. Erre a történelmi gesztusra évszázados meg nem értések, és ellentétek után kerül sor.

Ferenc pápa a negyedik pápa, aki visszatér Jézus földjére. 1964-től kezdve zarándokoltak el, hogy szülőföldjén kövessék az Úr nyomait. VI. Pál pápa a II. Vatikáni Zsinat második ülésszaka után tért vissza arra a földre, ahol Jézus megbízta Pétert azzal a feladattal, hogy „erősítse meg testvéreit a hitben”.

2000-ben, a jubileumi szentévben II. János Pál járta végig a Szentföld útjait, majd 2009-ben XVI. Benedek tett utazást Izraelbe. Emlékezetes az emeritus pápa kívánsága, amelynek Tel Aviv Ben Gurion repülőterén adott hangot: hozzanak jó eredményt az izraeli és palesztin nép közötti béketárgyalások, hogy „mindkét nép békében élhessen saját hazájában, biztos és nemzetközileg elismert határok között”.

Ferenc pápa „imazarándoklatának” bejelentése egybeesik VI. Pál Nobis in animo kezdetű apostoli buzdításának 40. évfordulójával. Ebben megállapította: „Ez az áldott föld az egész világ keresztényeinek spirituális örökségévé vált. A keresztények arra vágyakoznak, hogy ájtatos zarándoklatot tehessenek, legalább egy alkalommal életük folyamán, hogy kifejezzék szeretetüket Betlehemben a Gyermekké lett Istennek, Názáretben az isteni Ifjúnak és Munkásnak, az egész térségben az isteni Mesternek és Gyógyítónak, a Kálvárián az isteni Keresztre feszítettnek, a Feltámadt Megváltónak a sírnál, amely a ’Feltámadás templomában’ van, ahogyan görög nyelvű testvéreink nevezik ezt a helyet.

Ezen a földön annyi kegyhely és szent hely mellett létezik és működik egy élő Egyház, Krisztus-hívők egy közössége. Olyan közösségről van szó, amely a történelem folyamán számtalan megpróbáltatással nézett szembe és fájdalmas eseményeket szenvedett el: a belső megosztottságok, a külső üldöztetések és egy idő óta az elvándorlás meggyengítették, ezért már nem önellátó. Szüksége van tehát megértésünkre, erkölcsi és anyagi segítségünkre” – írta VI. Pál pápa 40 évvel ezelőtt.

Ferenc pápa szentföldi látogatásának mottója: „Hogy egyek legyenek” – Ut unum sint – János evangéliumának szavait idézi (Jn 17,20-23). A választás a szentföldi katolikus püspökök közgyűléséhez fűződik, csakúgy, mint az apostoli látogatás logója. Ez Szent Péter és Szent András apostolokat ábrázolja, amint átölelik egymást. Ők voltak az első tanítványok, akiket Jézus Galileába hívott. Szent Péter a római, Szent András pedig a konstantinápolyi egyház védőszentje. Jeruzsálemben, az anyaegyházban ölelik át egymást. A két apostol ugyanazon a bárkán foglal helyet, amely az Egyházat jelképezi. A főárboc Jézus keresztje, míg a vitorlát a Szentlélek szele dagasztja. A Szentlélek kormányozza a hajót a világ vizein.

A Vatikáni Rádió kiküldött tudósítója szerint ezen a sokat szenvedett földön, ahhoz, hogy „egyek legyenek”, Ferenc pápának a látszólagos béke légkörébe kell elmerülnie az izraeli-palesztin béketárgyalások befagyasztását követően. Az egyetértés szót elfojtotta a bizalmatlanság, a háttérben folytatódik a véres szíriai konfliktus, amely halált és pusztítást okoz, az egész közel-keleti térségben ezreket kényszerít menekülésre.

Betlehemben a pápát élő keresztény közösség várja, amely jelenlétében a remény jelét látja. Várják a palesztin hatóságok, akik egy sor nemzetközi szintű elismerés után nemzeti egységre törekednek Ciszjordánia és Gáza között. Várják a pápát a Dheisheh tábor menekültjei, akik 1948 óta mélyszegénységben, helyzetükbe beletörődötten élnek.

Izraelben Peres elnök várja Ferenc pápát. Az izraeli államfő különösen ragaszkodott ahhoz, hogy mandátuma befejezése előtt létrejöjjön ez a látogatás; nagy kíváncsisággal tekint Ferenc pápára, olyannyira, hogy Abraham Skorka, argentin rabbival írt, Az ég és a föld című könyvét héberre is lefordították.

A pápai utak sorában abszolút újdonságot jelent, hogy Skorka rabbi és Omar Abboud imám Ferenc pápa kíséretének tagjai. Mindketten Bergoglio pápa régi barátai, még abból az időből, amikor Buenos Aires bíboros érseke volt. Jele ez annak, hogy a vallásközi párbeszéd erősebb minden előítéletnél és megerősíti ennek a szentföldi látogatásnak „kifejezetten vallási” jellegét.

Ez a föld szent a három nagy egyistenhívő vallás számára. Szépségében és ellentmondásaiban varázslatosan vonz, egyben mély fájdalmat okoz – tudósít Jeruzsálemből a Vatikáni Rádió kiküldött munkatársa.
Magyar Kurír

Szemeteket a Szentföldre vessétek

A pápa szentföldi útja rövid, de intenzív lesz – P. Lombardi részletes tájékoztatója

Liturgikus programokkal és találkozókkal sűrűn teletűzdelt zarándoklatot tesz Ferenc pápa Jézus szülőföldjén május 24-e és 26-a között. Az utazásra ötven évvel VI. Pál és Athenagorasz pátriárka jeruzsálemi találkozója után kerül sor. A szentszéki sajtóterem vezetője, P. Federico Lombardi SJ ismertette a háromnapos látogatás részleteit.
Ez lesz a második nemzetközi apostoli utazása Ferenc pápának: az első Brazíliába vezetett, a tavalyi Rio de Janeiroi ifjúsági világtalálkozóra.

A mostani szentföldi zarándoklat három napra tagolódik. Nagyon rövid és intenzív útról van szó éppúgy, mint VI. Pál pápa esetében, aki szintén háromnapos látogatást tett ötven évvel ezelőtt. A fő állomások Jordániában Amman és Betánia, Palesztinában Betlehem, majd Izraelben Jeruzsálem.

Három állam, három fő állomás mindössze három nap leforgása alatt.
A programok szervezésénél figyelembe vették az egyes országok és vallások sajátos szokásait, így vasárnap kerül sor Betlehemben a pápai szentmisére illetve az ökumenikus találkozóra Bartolomeosz pátriárkával és a többi keresztény felekezettel. Előző nap, sábát lévén a pápa Jordániába megy, a hétfőt pedig Izraelnek szenteli.

Ezzel a zarándoklattal Ferenc pápa megemlékezik előde, VI. Pál ötven évvel ezelőtti szentföldi látogatásáról, történelmi találkozásáról Athenagorasz pátriárkával. Békeölelésük akkor az ökumenizmus nagy nyitánya volt a kölcsönös kiközösítés után. Emellett ez volt az első pápai nemzetközi utazás, hiszen a II. Vatikáni Zsinat idején jelentette be rendkívüli módon VI. Pál, hogy elmegy a Szentföldre. Ő január első napjait választotta, most viszont az időjárási körülmények miatt májusra tolódott az időpont. Az eredeti elképzelés mindenképpen az volt, hogy Ferenc pápa megemlékezzen erről az ötven évvel ezelőtti rendkívüli utazásról – magyarázta P. Lombardi.

A Szentatya látogatása vallásközi jellegű lesz, és ez a pápai kíséret összetételében is megnyilvánul: egy rabbi és egy muzulmán képviselő is elkíséri Ferenc pápát a Szentföldre. Skorka rabbiról és Omar Ahmed Abudról van szó, aki az argentin vallásközi párbeszéd intézet főtitkára. Mindkettejüket jól ismeri a pápa még Argentínából. A párbeszéd és a barátság szálai fűzik a Szentatyát hozzájuk, ezért választotta be őket a hivatalos kíséretébe, hogy osztozzanak vele ebben a fontos pillanatban.

(gá)

A pápa szentföldi utazása szombaton reggel kezdődik, a Róma-Amman légi úttal. A pápa hivatalos fogadására nem a repülőtéren, hanem a Királyi Palotában kerül sor, közvetlenül a Szentatya és kísérete megérkezése után. Itt először a pápa udvariassági látogatást tesz a jordániai királyi párnál, majd a Királyi Palota egy termében találkozik a jordániai hatóságokkal. Délután három óra körül érkezik meg a pápa Amman nemzetközi stadionjába, ahol először nyitott dzsipjén körbejár, hogy köszöntse a tömeget, majd szentmisét mutat be.

A szentmisén a tervek szerint 1400 gyermek részesül első áldozásban. Ezt követően a pápa Betániába, Jézus megkeresztelkedésének helyére megy, a Jordán folyó partjára. A pápa megáldja a folyó vizét, mint ahogy ezt tette VI. Pál pápa 50 évvel ezelőtt. Ezután Ferenc pápa a latin szertartású templomba megy, ahol találkozik menekültekkel és fogyatékkal élő fiatalokkal. Ezt követően a pápa visszatér Ammanba.

Május 25-én, vasárnap a Szentatya Betlehembe folytatja útját helikopteren. Itt az Elnöki Palotában Mahmúd Abbász elnök fogadja Ferenc pápát. Ezután kerül sor a betlehemi Jászol-téren a szentmisére. A szertartás olvasmányai és liturgiája Jézus születéséről szólnak. A pápa homíliát mond, majd végül elimádkozza a Regina Coeli Mária imát. Egy óra körül a Casa Nova zarándokházba megy, amely a Ferences Kolostorhoz tartozik. Ferenc pápa néhány palesztinai családdal együtt fogyasztja el az ebédet. Az ebéd után a pápa felkeresi a Születés Bazilikát. Miután megtekintette a betlehemi Barlangot, a Szentatya a Dheisheh menekült tábor Phoenix kulturális központjába megy, ahol különböző menekülttáborokból érkező gyermekekkel találkozik. Ezt követően a pápa Betlehem helikopter leszállóján vesz búcsút a Palesztin Államtól.

(vm)

Ferenc pápa vasárnap, május 25-én érkezik Izraelbe. A Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával lezajlott találkozót követően meghatározó és történelmi pillanatra kerül sor: ökumenikus imát tartanak a Szent Sír bazilikában. Lombardi atya így foglalta össze az eseményt a sajtótájékoztatón:

Ferenc pápa Izrael Államba érkezésekor egyszerű ceremónia várható a Tel Aviv-i repülőtéren vasárnap délután, majd a Szentatya Jeruzsálembe indul. Itt az apostoli delegáció képviseletén kerül sor a találkozóra Bartolomeosz pátriárkával. Ez szintén kulcsfontosságú pillanata az apostoli látogatásnak. Magántalálkozóról van szó, jelentős történelmi hangsúllyal, mert ugyanabban a teremben zajlik le, ahol VI. Pál és Athenagorasz pátriárka 50 évvel ezelőtt találkozott. Itt írják alá a közös nyilatkozatot.

Ezt követően mindketten a Szent Sír bazilikához indulnak külön-külön, ahol ökumenikus szertartásra kerül sor. A templom előtti térre annak két külön kapuján érkeznek. A bazilika bejáratánál az egyezmény szerinti három közösség elöljárói fogadják őket: a görög-ortodox, az örmény apostoli közösség és a szentföldi ferences kusztódia vezetői. A pápa és a pátriárka leróják tiszteletüket a bejárat közelében található Balzsamozás-köve előtt, majd a Szent Sírhoz mennek. Belépnek és itt is leróják tiszteletüket az üres sír előtt, majd kijövet megáldják a jelenlevőket. Innen a Kálváriára, a Golgotára mennek a status quo három közösségének elöljárói kíséretében.

Történelmi pillanat ez, amely egyben a pápai út nagy ökumenikus újdonsága – állapította meg a szentszéki szóvivő. Közös imát tartanak Jeruzsálem egy szent helyén, a Szent Sírban. Ilyenre még soha nem került sor. A keresztény közösségek, amelyek a szent helyeken szentmisét mutathatnak be és imádkozhatnak, egymástól elkülönülve teszik ezt, az adott közösség számára kijelölt és meghatározott időben. Ezután a valóban történelmi szertartás után a pápa és a pátriárka együtt ugyanazzal az autóval a Latin Pátriárkátus épületéhez hajtatnak, ahol együtt vacsoráznak.

Május 26-a, hétfő Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának utolsó napja találkozókkal teli. Hétfőn délelőtt a Mecsetek terén kezdi programjait. Belép a Szikladómba a főmuftival. 9 órakor a Nyugati-falhoz, a Siratófalként ismert helyre siet. Itt a Szentatya rövid imába merül, majd a szokásoknak megfelelően a falrepedésében hagy egy cédulát. Ezt követően a Herzl-hegyen virágot helyez el. Herzl a cionista mozgalom alapítója. Ez a megemlékezés eltér attól, amelyre majd a Yad Vashem-nél kerül sor. Ott kifejezetten a Holokauszt áldozatai emlékéről van szó.

A pápa ezután a Heichal Shlomo Központba, az izraeli főrabbinátus székhelyére indul udvariassági látogatásra az izraeli két főrabbival. Fél 12-kor pedig az elnöki palotában találkozik a pápa Simon Peres elnökkel, majd a Jeruzsálemi Miasszonyunk Központban folytatódik a Szentatya programja, ahol az izraeli miniszterelnökkel találkozik. Az ebédet követően a pápa a Viri Galileai kis görög-ortodox templomba látogat, amely az Olajfák-hegyén található.

Itt találkozik Ferenc pápa Bartolomeosz pátriárkával és vesz tőle búcsút. Ezután a Getszemáni templomban délután 4 órakor találkozik a papokkal, szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, valamint a szeminaristákkal. A Szentatya elültet egy kis olajfát annak a fának a közelében, amelyet VI. Pál pápa 50 évvel ezelőtt ültetett el azon a helyen.

Ezt követően kerül sor a pápai út utolsó programjára: a Cenákulumban, az Utolsó Vacsora helyszínén szentmisét mutat be a szentföldi püspökökkel és a pápai kísérettel. A szertartás befejeztével helikopteren utazik Tel Aviv-ba, ahol búcsút vesz Izrael Államtól és visszaindul Rómába. A tervek szerint éjjel 11 órakor érkezik meg az olasz fővárosba.
Végül a sajtókonferencián P. Federico Lombardi, szentszéki szóvivő megjegyezte: nincs ok a kételkedésre, hogy az út nyugodt légkörben zajlik majd le.

(sv) VR

A pápa szentföldi útja a békét erősíti

Ferenc pápa május végi apostoli látogatása Jézus szülőföldjén új lendületet ad az izraeliek és palesztinok közötti békefolyamatnak – írja arab nyelvű nagyböjti pásztorlevelében Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka. A hír a Vatikáni Rádió internetes oldalán olvasható.

Imádság, böjt és alamizsna, szentgyónás: ezek a hagyományos nagyböjti időszak gyakorlatai. Ezek mellett a pátriárka arra szólítja a híveket, hogy készüljenek a Szentatya közelgő látogatására. Róma püspöke elzarándokol azokra a helyekre, amelyeket az Úr megáldott születésével, megkeresztelkedésével, igehirdetésével, halálával és feltámadásával.
„A pápa eljön, hogy megerősítsen minket a hitben, előbbre vigye az ökumenikus kapcsolatokat és a vallásközi párbeszédet, továbbá hogy új lendületet adjon az izraeliek és a palesztinok közötti békefolyamatnak. Utazásával egyben megerősíti a Vatikán és az általa fölkeresett országok: Jordánia, Palesztina és Izrael kapcsolatait” – írja Twal jeruzsálemi pátriárka, aki arra szólítja a híveket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a pápai szentmiséken.
Május 24-én az ammani nemzetközi stadionban, május 25-én pedig a betlehemi Születés Bazilikája előtti téren mutat be Ferenc pápa szentmisét.
Február végétől működésbe lépett a szentföldi katolikus püspökök által létrehozott honlap, amelyen az érdeklődők hét nyelven találnak tájékoztatást a pápai útról.
Magyar Kurír