Adventi triduum Hargitafürdőn

December 10-én, 11-én és 12-én, 18 órai kezdettel, a szentmise keretében, adventi lelkigyakorlatos elmélkedéseket tart Pál Csaba pálos atya Hargitafürdőn, a Szent István fatemplomban. 
Pál Csaba atya Magyarországon, a petőfiszállás-pálosszentkúti kolostorunkban teljesít szolgálatot.
A szentmisék előtt fél órával már van lehetőség karácsony előtti szentgyónásainkat elvégezni és szükség esetén a szentmisék alatt is gyóntatunk.

Mindenkit szeretettel várunk!  Hargitafürdői pálos testvérek 

**
A hargitafürdői pálosokról ajánló:

A pálosok Erdélyben kolostort alapíthatnak - határozat

Pálosok Erdélyben: Az Istenbe vetett bizalom és remény jele – VIDEÓVAL

A pálosok Isten segítségében bíznak

Hargita – Szent Kereszt monostor

Hazatértek a pálosok 

Kapcsolódó cikkek: 
Remete Szent Pál
Szent Pahómiosz
Szent Zoerárd András és Benedek
Boldog Özséb
Újból Székelyföldön szolgálnának a pálosok
Remeték Magyarországon a XIII. században
Van megoldás - magyar találmány
Pálosok a Hargitán - videó felvétel
Jövőben gondolkodó pálosok
A pálosok érkezésére készülünk

A pálosok bora
Vezér Ferenc mártírsorsú pálos atya
P. Vezér Ferenc pálos újratemetése

Az én szerzeteseim: a fehér barátok

Az én szerzetesem: P. Bátor P. Botond OSPPE szerzetes

Szívük egy részét adták

 

 

 

 

 

 

Pálosok Erdélyben - videóval

Pálosok Erdélyben: Az Istenbe vetett bizalom és remény jele – VIDEÓVAL

2014. 01. 29. 19:04 Magyar Kurír
Mint korábban már hírt adtunk róla, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök áldották meg a Hargitafürdőn újonnan alapított pálos kolostort január 26-án. A Szent István-templom kertje és annak környéke már a mise kezdete előtt benépesedett. Az új kolostor megáldása után a templomban került sor az ünnepi szentmisére, melyen tizennégyen koncelebráltak: egyházmegyés papok mellett négy pálos testvér, valamint ferences és piarista szerzetesek.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet Boldog Özséb alapította a 13. század közepén. Első követői Benedek és István voltak, akik magányos, szemlélődő életre vágyva a Pilis hegyei közé vonultak. A rend, miután 1308-ban megkapta a pápa jóváhagyását, virágzásnak indult. Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint háromezer pálos élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 kolostoruk volt. 1786-ban II. József sok más szerzetesrenddel együtt a pálos rendet is feloszlatta. Ezután maradtak még ugyan pálos testvérek Erdély területén egyházmegyés szolgálatban, de a rend több mint két évszázadra eltűnt Erdélyből.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kérdésünkre válaszolva elmondta: a pálosok visszatérésére az 1990-es évek eleje óta készültek. Még Bálint Lajos, akkori gyulafehérvári érsek hívta meg a „fehér barátokat”, hogy telepedjenek le újra Erdélyben. Ez több mint két évtized után most megvalósulhatott.
A főpásztor hangsúlyozta, hogy a pálosok Erdélybe, Székelyföldre „hazatértek”, hiszen többek között például a csíksomlyói Salvator-kápolna is az övék volt hajdan.
A visszatérést az évközi 3. vasárnapon ünnepelték, amikor a szentleckében Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt levele egyik részletét olvasták: „Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra, legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban.” Ez a részlet szépen jelképezte az ünnep lényegét is: a pálosok visszatérését ünnepelték azzal a hittel és reménnyel, hogy az erdélyi szerzetesrendek között gyümölcsöző együttműködés valósul meg, hiszen a „a rendek között nem lehet széthúzás” – így segítik majd az egyházat és szolgálják az erdélyi híveket, megvalósítva és tanúságot téve egyházunk egységéről – fogalmazott Jakubinyi érsek.
Az erdélyi kolostoralapítást a pálos generális tanácsadó testülete, a rendfőnöki tanács – élén P. Izydor Matuszewsky generálissal – hagyta jóvá. II. József rendelete után ugyanis Lengyelországban maradhatott fenn a szerzetesrend. Központja jelenleg is Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van.

„A pálosok visszatelepülése sok embert megmozgatott Erdélyben, a január 26-i ünnep az egység megélésének nagy ünnepe volt. Az újbóli letelepedés az Istenbe vetett bizalom jele, reményt ad a hivatások gyarapodására is” – mondta Bátor Botond, a pálos rend magyarországi tartományfőnöke az erdélyi visszatelepedés jelentőségéről.
Az újonnan alapított Szent István-kolostorban egyelőre egy kis, két főből álló szerzetesi közösség él és szolgál majd a magyarországi rendtartomány támogatásával és segítségével – válaszolt kérdésünkre a tartományfőnök. Ezzel egy több évszázados hagyomány folytatódhat, hiszen az 1786-os rendeletet megelőzően mintegy 25 pálos rendház működött Erdélyben, többek között Tordán, Tövisen, Illyefalván, illetve a Partiumban Nagyváradon.

A Csíkszeredához tartozó Hargitafürdőn lévő plébániaépületben alakították ki a rendházat, az egyházmegye pedig a pálos testvérekre bízta a plébánia vezetését, akik emelett missziókat, lelkigyakorlatokat tartanak majd szerte az egyházmegyében, összhangban a rend szellemiségével, mely szerint összekapcsolják a szemlélődő és a tevékeny életet.
Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia plébánosa sok segítséget nyújtott a pálosoknak az újbóli letelepedés és kolostoralapítás körül. Ennek jelképes mozzanataként egy téglát ajándékozott a Hargitafürdőre költöző szerzetesrendnek, amely Klastrompusztáról, az első pálos monostor padlójából származik.

A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje, latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE. A magyar tartomány székhelye Pécsett van. Jelenleg Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson élnek hazánkban pálos közösségek.

Magyar Kurír
(bh)
Pálosok Erdélyben: Az Istenbe vetett bizalom és remény jele – VIDEÓVAL

A pálosok Isten segítségében bíznak

Vezetőjük bevallása szerint vakmerő vállalkozásba fogott a pálos rend a hargitafürdői szerzetesház-avatással, hiszen kevés pálos gyakorol hivatást. A „fehér barátok” azonban hiszik, hogy a testvérek és a befogadó közösség lelkesedése ezt a hiányosságot pótolni fogja. 

 

Bátor Botond, a pálos rend tartományfőnöke

Vasárnap szentelték fel Hargitafürdőn a pálos rend székelyföldi szerzetesházát, az ünnepi szertartást követően Bátor Botond rendi tartományfőnököt kérdeztük a szerzetesrend jövőbeli terveiről. A tartományfőnök beszámolt arról, hogy még 2003-ban Tövisen (valamikor pálos kolostor volt), egy jubileumi ünnepségen találkoztak Jakubinyi György érsekkel, aki egy hónapra rá levélben hívta meg őket Hargitafürdőre. Azt követően kezdtek el foglalkozni a kolostoralapítás gondolatával, de mivel őt közben tartományfőnökké léptették elő, elmaradt a terv további kivitelezése.

„Pár évvel ezelőtt Darvas-Kozma József felkeresett, hogy szeretne foglalkozni a pálos rend történetével, de nemcsak a múlttal, hanem a jelennel is. Ennek az ötletnek a gyümölcse tulajdonképpen, hogy itt vagyunk most Hargitafürdőn és szerzetesház avatását ünnepeljük” – részletezte Bátor.
Bevallotta, vakmerő vállalkozásba fogtak, hiszen kevesen vannak, de úgy gondolja, hogy a testvérek és az őket befogadó emberek lelkesedése ezt a fajta hiányosságot kárpótolni fogja. „És ha esetlegesen nem lesz hivatás Székelyföldön, és nem tudunk itt maradni, akkor sem volt kár eljönnünk. Ugyanakkor én bízom benne, hogy lesz” – osztotta meg gondolatait a tartományfőnök.
Jövőbeli terveikről konkrétumokat nem akart elmondani a pálos atya, mivel a továbbiak a Szentlélek Úristen segítségétől függenek. Ők szeretettel hívnak, várnak mindenkit Hargitafürdre, nemcsak szervezett programjaikra. Látva, hogy Magyarországon is sok erőfeszítésbe kerül a fennmaradás, hangsúlyozta, ahogyan az eddigi előrelépéseket, úgy a továbbiakat is a jó Isten közreműködésével valósítják meg.
Hányattatott múlt
A magyar pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek megszervezője Boldog Özséb esztergomi kanonok, aki 1246-ban lemondott rangjáról, és minden vagyonát szétosztotta a szegények között, majd remeteségbe vonult. A rendet 1786-ban II. József, a „kalapos király” több más szerzetesközösséggel együtt Magyarországon feloszlatta, de tovább működtek Lengyelországban, Krakkóban és Czestochowában. 1934 pünkösdjén a lengyelhonból visszatért pálos szerzetesek újra letelepedtek, de másfél évtized után a kommunista hatalom, 1950-ben betiltotta a rend működését. Magyarországon 1989-ben újra megkezdte működését a pálos közösség, hányattatott múltja után jelenleg 19 pálos szerzetes gyakorolja hivatását ott – szerte a világon pedig közel 550.

www.székelyhon.ro

Hargita – Szent Kereszt monostor

A Szent Kereszt monostor a 12. században épült a Hargitán.

Árpád-házi II. Géza (1141–1162) magyar király a János-lovagok tagja, felpártolta a lovagrendet. Az ispotályos rend megtelepedett Erdélyben: Tordán, Gyulafehérvárt és a Székelyföldön. A tatárjárásig, sőt utána is egy-egy határtorony őrzését vállalták. Így őrizték a Hargita-tetőt és ennek délnyugati nyúlványát, a Kereszthegyet, ahol fiókerődítményük állott, ameddig a 17 falu havasa nyúlik fel. A zarándokok elhelyezéséről és kórházi szolgálatukról is gondoskodtak. A tatárjárás után IV. Béla király újraépíttette a kolostorerődöt, amit a nép Bélavára néven emleget.   
1312. III. 22-ig  az ispotályosok is, akár csak a magyar keresztes lovagok, fehér barátként éltek, ekkor feloszlatták és jó részük csatlakozott a pálos remete rendhez. 
Szentegyházától keletre, a Hargita csúcsától délnyugatra van a Kereszthegy, ahol egykor két kereszt is állott. A hegy nyugati aljában fakad fel a bővizű Gyöngyös kút, a közeli Mihályhavas aljában a Király kútja. A Kereszthegyet sok ingoványos hely környezi. az út mellett egy ilyen nagyobb ingoványt Feneketlen tónak hívnak. 

 A hargitai kolostorerőd romjai 2010-ben. Fotó: LR
 
A kápolnához feljutni Szentegyházáról a Rakott út nyomvonalát követve, a Fenyéd oldalán, majd a Mihályhavasa sarkán és Súgó fején át lehet. A hagyomány szerint a Rakott út akkor készült, amikor a Bélhavas tetején a Bélavára állott. A Kereszthegyet Kápolna-hegynek is mondják, az ott épült egykori kápolna miatt, amely nem a tetőn állott, hanem a keresztektől kissé alább a Kereszthegy délre kiszökellő fokán. 
A kápolnát említik a hargitai határvonalak felett folytatott periratokban és még régebben, az 1622-ben készült Inquisitoriában. A kápolnát Szent Péter és Pál tiszteletére búcsúengedéllyel még VIII. Orbán pápa látta el 1643. aug. 29-én. Szentegyházától a Barátok völgyén át, a Barátok csorgójánál megpihenve fel lehet kapaszkodni a szenthelyre, amelyet Orbán Balázs is felkeresett. Megtalálta a kápolna alapfalait és szétszórt lapos köveit. Mérése szerint a kápolna 12 lépés hosszú és 10 lépés széles volt, keletre fordított félköríves apszissal. 
A búcsúengedélyt 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa újította meg a kápolnásfalvi templom javára. A szerzetesek egykori jelenlétére és birtokaira utal a Homorodfürdő hídjától észak-keletre levő domb tetején álló Földvár, valamint ennek halastava a két hegyi falu között lefolyó Hüvölgy patakánál, közel az országúthoz, és akiknek földjén épült az Olas kun törzshöz tartozó várnép faluja, Szentegyháza és Kápolnás. 
A szerzetesek hargitai tartózkodásának emlékét őrzi a Kereszt-kápolna, Kereszthegy, Barátok-völgye, Barátok-csorgója, Szentkeresztbánya fele a Barátok-rétje dűlőnév. A csicsói várról is azt tartja a hagyomány, hogy ott a veres barátok voltak. A Tolvajos-tetőtől Csík felé vezető út a Hargita keleti lankáján a Barátok-kútja mellett halad el, amely nemcsak nevében még rejtve őrzi a múlt emlékét, hanem onnan Csicsó fele haladva a Barátok sírját is.

 2014. január 26. Ünnepélyes pálos jelenlét - talán köztük rejlik egy kispálos?

Róluk szól: Hazatértek a pálosok