Bepereli
Kelemen Hunort Marosvásárhely polgármestere, amiért szerinte az RMDSZ
elnöke agyamentnek nevezte őt, amiért nem engedélyezte a Székely
Szabadság Napjára tervezett megmozdulást Marosvásárhelyen.
Dorin Florea mai sajtótájékoztatóján kifejtette, a szövetségi elnök
vasárnapi beszédében azért minősítette agyamentnek Marosvásárhely
polgármesterét, mivel szerinte, Kelemen Hunor így akarja elterelni a
figyelmet arról, hogy kifütyülték Sepsiszentgyörgyön, a március 15-i
nemzeti ünnep alkalmából tartott eseményen.
Kelemen Hunor azzal indokolta megfogalmazását, hogy úgy gondolja,
természetesnek vélt emberi jogoktól fosztotta meg Dorin Florea a
marosvásárhelyieket azáltal, hogy korlátozta a szólásszabadságot és a
szabad gyülekezési jogot. A Marosvásárhelyi Rádió megkeresésére Kelemen
Hunor azt mondta, metaforának, és nem politikai nyilatkozatnak minősül,
amit vasárnapi beszédében a marosvásárhelyi polgármesterről és a
városban kialakult helyzetről megfogalmazott.
marosvasarhelyiradio.ro
Ajánló:
Victor Ponta üzenete március 15-re
Románia régiósítása jót tenne
Március 15. Sepsiszentgyörgyön
Március 15. a Gál Sándor szobornál - D-K. J. beszéde
Március 15. Csíkszeredában
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kelemen Hunor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kelemen Hunor. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. 03. 16.
2015. 02. 02.
Kelemen Hunor Nagy Zsoltot pártoló kijelentéseinek kivizsgálását kérik
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM)
annak a kivizsgálását kezdeményezte, hogy Kelemen Hunor szombati
kijelentései veszélyeztetik-e a börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt
miniszter ügyében eljáró ügyészek és bírók függetlenségét és
pártatlanságát – közölte hétfőn a tanács.
A kivetített „Veled vagyunk Zsolt!” jelmondat alatt elmondott beszédében Kelemen Hunor kijelentette: Nagy Zsoltot „ártatlanul ítélték el, az ő ügye nem korrupciós ügy”. Hozzátette: „az ellene felhozott vádakra nincsenek bizonyítékok, az ő minisztersége alatt nem privatizáltak egyetlen állami vállalatot sem, mások lehallgatott beszélgetéseiből következtettek az ő állítólagos bűnösségére. (...) Igazságtalan ítélet született, és most Zsoltnak szüksége van a mi biztatásunkra, szolidaritásunkra, minden egyes jó szóra” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki az igazságért vívott küzdelem folytatására buzdított.
Az RMDSZ jubileumi rendezvényén egyébként dobozba gyűjtötték a múlt héten bebörtönzött Nagy Zsoltnak címzett leveleket.
A romániai távközlési minisztériumot 2004 és 2007 között vezető Nagy Zsoltot és tanácsadóját, Kerekes Gábort január 27-én ítélte jogerősen börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság az úgynevezett „stratégiai privatizációk” ügyében.
A perben a román szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) azzal vádolt meg több magas rangú kormányzati tisztségviselőt, hogy bizalmas információkat adtak ki külföldieknek magánosításra váró román állami vállalatokról. Az ügyészség nemzetközi bűnszövetkezet támogatása és hazaárulás miatt emelt vádat ellenük, a bíróság azonban ejtette a hazaárulás vádját.
székelyhom.ro
2015. 01. 07.
Újabb elnöki mandátumra pályázik Kelemen Hunor
Újabb elnöki mandátumra pályázik az RMDSZ áprilisi tisztújító
kongresszusán Kelemen Hunor. Erről hétfőn beszélt a szövetségi elnök. A
politikus az újságírókkal tartott tavaly decemberi sajtóreggelin
közölte, hogy január elején hozza meg döntését egy esetleges újabb
elnöki mandátummal kapcsolatban.
A Maros megyei RMDSZ-szervezet időközben bejelentette, hogy Kelemen Hunort jelöli szövetségi elnöknek a kongresszuson.
„Több kollégával konzultálva, átgondolva azt, hogy az elmúlt négy évben milyen utat járt be az RMDSZ, és milyen elvárások vannak a szövetség irányában, úgy döntöttem, hogy megpályázom újra az elnöki tisztséget” – jelentette ki Kelemen.
Az RMDSZ április 17–18-án tartja tisztújító kongresszusát Kolozsváron. Eddig Kelemen Hunor az egyetlen jelölt az elnöki tisztségre.
Háromszék / Maszol
A Maros megyei RMDSZ-szervezet időközben bejelentette, hogy Kelemen Hunort jelöli szövetségi elnöknek a kongresszuson.
„Több kollégával konzultálva, átgondolva azt, hogy az elmúlt négy évben milyen utat járt be az RMDSZ, és milyen elvárások vannak a szövetség irányában, úgy döntöttem, hogy megpályázom újra az elnöki tisztséget” – jelentette ki Kelemen.
Az RMDSZ április 17–18-án tartja tisztújító kongresszusát Kolozsváron. Eddig Kelemen Hunor az egyetlen jelölt az elnöki tisztségre.
Háromszék / Maszol
2014. 10. 21.
Kelemen Hunor: az első forduló után az RMDSZ elnöksége felméri majd a lehetőségeket
Nem
elvárás az RMDSZ-szel szemben, hogy az elnökválasztás második
fordulójában a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, de
természetes, hogy a párt egyeztessen partnereivel az első forduló után –
mondta Kelemen Hunor.
A novemberi elnökválasztáson induló magyar politikust azt követően kereste meg az MTI, hogy az államfői tisztség elnyerésére legesélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő koalíciós egyeztetést helyezett kilátásba november harmadikára (az első forduló utáni napra), amelyen a bukaresti kormánypártok eldöntik: kit támogatnak a második fordulóban, és ki lesz a miniszterelnök.
A közvélemény-kutatások szerint az elnöki tisztség sorsa a november 16-i második fordulóban fog eldőlni Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje között.
Kelemen Hunor rámutatott: az első forduló után az RMDSZ elnöksége felméri majd a lehetőségeket, és ennek függvényében alakítják ki a szövetség álláspontját, elképzeléseikről pedig „természetesen" partnereiket is tájékoztatják. „Ha koalícióban vagyunk és kormányozni akarunk, akkor az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk – ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba" – magyarázta Kelemen Hunor.
Arra a felvetésre, hogy amennyiben Johannist támogatná, az RMDSZ vajon kormányon maradhat-e a szociáldemokraták oldalán, Kelemen Hunor azt mondta, a koalícióban nem tevődött fel így a kérdés. „Minden döntésnek vannak következményei, és ez mindig is így volt az életben és a politikában, de ez így nem merülhet fel" – jelentette ki a politikus. Kelemen Hunor elzárkózott annak kifejtésétől, milyen elvárások alapján dönti majd el az RMDSZ, kit támogat a második fordulóban. „Nem szoktuk sajtón keresztül megüzenni: ez amatőrizmus lenne. Van annyi tapasztalatunk, tudásunk, hogy ezt megbeszéljük a kollégákkal, de nem üzenjük meg, hogy kitől mit várunk el" – mondta az RMDSZ elnöke.
Romániában a novemberi elnökválasztáson viszonylag kiegyensúlyozott küzdelem várható a jobb és baloldal között, így előfordulhat, hogy a lakosság 6,5 százalékát kitevő magyarság döntheti el, ki lesz a következő államfő.
MTI
erdély ma
A novemberi elnökválasztáson induló magyar politikust azt követően kereste meg az MTI, hogy az államfői tisztség elnyerésére legesélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő koalíciós egyeztetést helyezett kilátásba november harmadikára (az első forduló utáni napra), amelyen a bukaresti kormánypártok eldöntik: kit támogatnak a második fordulóban, és ki lesz a miniszterelnök.
A közvélemény-kutatások szerint az elnöki tisztség sorsa a november 16-i második fordulóban fog eldőlni Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje között.
Kelemen Hunor rámutatott: az első forduló után az RMDSZ elnöksége felméri majd a lehetőségeket, és ennek függvényében alakítják ki a szövetség álláspontját, elképzeléseikről pedig „természetesen" partnereiket is tájékoztatják. „Ha koalícióban vagyunk és kormányozni akarunk, akkor az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk – ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba" – magyarázta Kelemen Hunor.
Arra a felvetésre, hogy amennyiben Johannist támogatná, az RMDSZ vajon kormányon maradhat-e a szociáldemokraták oldalán, Kelemen Hunor azt mondta, a koalícióban nem tevődött fel így a kérdés. „Minden döntésnek vannak következményei, és ez mindig is így volt az életben és a politikában, de ez így nem merülhet fel" – jelentette ki a politikus. Kelemen Hunor elzárkózott annak kifejtésétől, milyen elvárások alapján dönti majd el az RMDSZ, kit támogat a második fordulóban. „Nem szoktuk sajtón keresztül megüzenni: ez amatőrizmus lenne. Van annyi tapasztalatunk, tudásunk, hogy ezt megbeszéljük a kollégákkal, de nem üzenjük meg, hogy kitől mit várunk el" – mondta az RMDSZ elnöke.
Romániában a novemberi elnökválasztáson viszonylag kiegyensúlyozott küzdelem várható a jobb és baloldal között, így előfordulhat, hogy a lakosság 6,5 százalékát kitevő magyarság döntheti el, ki lesz a következő államfő.
MTI
erdély ma
2014. 10. 19.
Etnikailag Románia nem nemzetállam - Kelemen Hunor
A romániai kisebbségek és a többség
viszonyának rendezéséről, új alkotmányról, az öt évvel ezelőtti és a
mostani elnökválasztási kampányról, valamint térségi politikáról beszélt
Kelemen Hunor Marosvásárhelyen.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében tartották a Marosvásárhelyi magyar hangok című pódiumbeszélgetést, helyi és megyei RMDSZ-es tisztségviselők, igazgatók, intézményvezetők, polgármesterek, képviselők, államtitkárok jelenlétében, pódium hiányában.
„A többnemzetiségű Románia csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát, ha a benne élő nemzeti közösségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat” – vezette fel az Erdély FM műsorvezetője, Nagy Endre moderátor az RMDSZ elnöke és államelnök-jelöltje, Kelemen Hunor, valamint Markó Béla szenátor és Ágoston Hugó publicista közötti beszélgetést. Elhangzott, a mostani államfő-választási kampányban a vetélytársak előre elkészített szövegek alapján elbeszélnek egymás mellett, nincs valós vita a tervekről, ehelyett egymásról lebegtetnek meg információkat.
Egymás közt
Kelemen Hunor kifejtette: Romániában 10-15 százalék a kisebbségek
aránya, a nemzetállam megfogalmazás pedig kizáró, nem befogadó jellegű,
ezért nehéz bizalmat építeni többség és kisebbség között, amíg az
alkotmány első cikkelye kizárja az államalkotó tényezők közül a
magyarságot is. Hozzátette, azt az intézményrendszert, amelyről a
kisebbség maga mondja, hogy jó, azt kell garanciaként jogszabályba
önteni. Elmondta, az autonómia-elképzelések kapcsán a párbeszédet kell
folytatni, erősíteni a románsággal.„A programban mi Románia egészéről mondunk véleményt, Románia jövőjéről van elképzelésünk, az Unión és Európán belüli helyéről, térségi pozíciójáról, belső berendezkedéséről. Mindezeket újra kell gondolni az új államfői ciklusban, de ehhez vagy új alkotmány szükséges, vagy a mostanit két lépcsőben módosítani kell” – mondta Kelemen Hunor, aki 5 évvel ezelőtt is az RMDSZ államfőjelöltje volt. „Azóta itt a rakétavédelmi rendszer, a térség biztonságpolitikája, a gazdasági válság, olyan útkeresés zajlik Európában, ami 2009-ben nem volt ennyire éles. Most az a kérdés, hogy öt év múlva lesz-e Európai Egyesült Államok, Európa tudja-e állni a gazdasági versenyt, egyben marad-e vagy szétesik. Nehéz lesz, de úgy vélem, erősebb integráció szükséges, az Európai Egyesült Államok elképzelése a helyes, mert egyébként csak piac leszünk” – vélte.
Markó Béla szenátor szerint ma Románia kevésbé nemzetállam, mint húsz éve, de még mindig az, ami a jogérvényesítés fékje, akadálya. „A nemzetállami koncepció, más tényezőkkel együtt, polgárháborús helyzetet idézett elő Ukrajnában, közben Európa nemzetiségi, kulturális viszonyait próbálja a demokrácia eszközeivel rendezni. Az RMDSZ statútuma Romániát a valóságnak megfelelően rendezné át” – ismertette Markó Béla.
székelyhon ro
2014. 09. 27.
Kelemen Hunor kampnyítója Csíkszeredában
Az
erdélyi magyarok és a románok kapcsolatait feszélyező tabuk
döntögetését vállalta az RMDSZ választási kampányának péntek esti
nyitórendezvényén Kelemen Hunor, a szövetség államelnökjelöltje.
A csíkszeredai Erőss Zsolt-sportcsarnokban román, magyar és székely himnusszal indított kampánynyitón Kelemen Hunor kijelentette, ha a románok és magyarok el tudják érni, hogy tabuk nélkül beszéljenek egymással, hogy ne mindig a hátsó szándékot kutassák a másikban, máris jó úton járnak.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a szavak helyes használatát is. Úgy vélte, magyaroknak és románoknak is meg kell érteniük, hogy az autonómia nem az elszakadás szinonimája. Kijelentette, ha Románia elnökévé választanák, mindenekelőtt az emberek elnöke lenne.
Úgy vélte, a többnemzetiségű Románia csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát; ha a benne élő nemzeti közösségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat.
„Nem lehet tabutéma az, hogy a közel száz esztendős ígéretnek a betartását várjuk” – jelentette ki. Hozzátette, lehet vitatkozni az RMDSZ kulturális autonómia-tervezetéről és a Székelyföld területi autonómiájának a tervezetéről, de nem érdemes úgy tenni, „mintha ez csupán néhány fickónak lenne az agyréme”.
A rendezvényen Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke fogalmazta meg a Skócia elszakadásáról rendezett népszavazás Erdélyben is érvényes üzenetét.
Kelemen Hunornak videoüzenetben kívánt sok sikert Böjte Csaba ferences szerzetes és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.
MTI
erdély ma
A csíkszeredai Erőss Zsolt-sportcsarnokban román, magyar és székely himnusszal indított kampánynyitón Kelemen Hunor kijelentette, ha a románok és magyarok el tudják érni, hogy tabuk nélkül beszéljenek egymással, hogy ne mindig a hátsó szándékot kutassák a másikban, máris jó úton járnak.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a szavak helyes használatát is. Úgy vélte, magyaroknak és románoknak is meg kell érteniük, hogy az autonómia nem az elszakadás szinonimája. Kijelentette, ha Románia elnökévé választanák, mindenekelőtt az emberek elnöke lenne.
Úgy vélte, a többnemzetiségű Románia csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát; ha a benne élő nemzeti közösségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat.
„Nem lehet tabutéma az, hogy a közel száz esztendős ígéretnek a betartását várjuk” – jelentette ki. Hozzátette, lehet vitatkozni az RMDSZ kulturális autonómia-tervezetéről és a Székelyföld területi autonómiájának a tervezetéről, de nem érdemes úgy tenni, „mintha ez csupán néhány fickónak lenne az agyréme”.
A rendezvényen Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke fogalmazta meg a Skócia elszakadásáról rendezett népszavazás Erdélyben is érvényes üzenetét.
Kelemen Hunornak videoüzenetben kívánt sok sikert Böjte Csaba ferences szerzetes és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.
MTI
erdély ma
2014. 09. 21.
Az RMDSZ választási üzeneteiről beszélt Kelemen Hunor
„Az államelnöki kampány számunkra jó alkalom arra, hogy elmondjuk, milyen Romániát akarunk, és milyen szerepe van ebben az országban az erdélyi magyar közösségnek. Mi egy erős Romániát akarunk, egy olyan államot, amelynek súlya van a balkáni térségben, és az Európai Unióban egyaránt. Egy olyan országot szeretnénk, amely az állampolgárok jólétét tartja legfontosabb feladatának" – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, azt reméli, hogy a többi államelnök-jelölt is az általa vizionált Romániáról beszél majd, és nem sárdobálással foglalkozik a kampányban. Kelemen Hunor úgy látta, Románia olyan régiók országa, amelyekben erős a regionális identitástudat. Ezért is tartotta fontosnak a történelmi régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését.
Kelemen Hunor azt is kijelentette, hogy Romániának új alaptörvényre van szüksége. Az RMDSZ néhány célja csak új alkotmánnyal valósítható meg. Azt is megemlítette, hogy egy kisebbség akkor erős, ha összefog, és élvezi az anyaország támogatását abban, hogy szülőföldjén maradjon és fejlődjön.
A választási kampányüzenetekkel kapcsolatban Kelemen Hunor korábban kijelentette, nem kívánnak a felépített hidakkal, a leaszfaltozott utakkal dicsekedni. Az RMDSZ hétfőn adja le a Központi Választási Irodánál azt a közel 270 ezer aláírást, amelyet Kelemen Hunor elnökjelöltsége támogatására gyűjtött.
MTI
erdély ma
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
