Koporsókat, feltehetően női csontokat találtak

Feltehetően női csontokra bukkantak. Gyergyócsomafalván a vízhálózat felújítási munkálatai során az egyik út alatt koporsókat találtak, benne emberi maradványokkal, csontokkal – Koporsókat találtak a Csomafalvi út alatt címmel számoltunk be. A kivitelezést végző cég markológépe a Huszár utca és a 126-os megyei út kereszteződésénél tárta fel a temetkezés maradványait.

 

A koporsókat 1 és 1,20 méter mélyen találták, tudtuk meg Botha Zoltántól, a Tarisznyás Márton Múzeum régészétől, aki elsőként vizsgálta meg a leleteket. Mivel a munkálatok nem állhattak le, a falubeliek segítségével a régész feltárta az egyik koporsót, és a múzeumba szállították a leleteket a további vizsgálatok végett. A másikat a szokásoknak megfelelően háborítatlanul visszatemették.

„Egyelőre amit tudni lehet, hogy egy felnőtt temetkezésről van szó, egy nő csontváza lehet. Elképzelhető, hogy 200-300 éves, valószínűbb, hogy az 1800-as évekből és nem az 1700-asokból származik, de a koporsó kovácsolt vasszegei utalhatnak még pontosabban az évszámra. A koporsó fenyőfából készült. Megállapítható, hogy az agyagréteg annyira szigetelte a koporsót, hogy a fa, a deszkák, a csontoknak egy része, hajmaradványok és szövetmaradványok is megmaradtak mondhatni jó állapotban. A hajon volt valamilyen kendő, vagy a ruházatból maradtak meg foszlányok, de mindenképp további vizsgálatokra van szükség” – foglalta össze Botha Zoltán.

A régészetben nem azonnal születnek eredmények

„Jelen pillanatban a legfontosabb az állagmegőrzés és a vizsgálatok elvégzése is. Dendrológiai vizsgálat következik, ami a fa évgyűrűinek a vizsgálatát jelenti, ez alapján lehet majd pontosabban időrendi besorolást is kapni, a temetkezést datálni” – mondta a régész.

Elképzelhető, hogy egy családnak a kertjében történt temetkezés került elő, a csomafalviak úgy emlékeznek, azon a falurészen temető állt egykor. A régész elmondása szerint alapos vizsgálat kell ahhoz, hogy bármi biztosat is tudjunk a nagyközségben talált koporsókról.

„Egyházi anyakönyvi kivonatokat, régi térképeket lehet megvizsgálni, összehasonlítani, esetleg beazonosítani telkeket. A régészetben nem azonnal jönnek az eredmények, az információk” – fogalmazott Botha. Hozzátette, ismert, hogy szokásban volt a kertek végében történő temetkezés, de  Székelyföldön hasonló nem került eddig feltárásra. „A régészetben általában ott ásunk, ahol éppen kell. Az ritkán adódik, hogy ott kutassunk, ahol szeretnénk” – fogalmazott a régész.

„Ennek a leletnek csak örvendeni lehet”

A fenti címmel Darvas-Kozma József plébános többek között a következőket fűzte hozzá  a Székelyhon.ro portálon a Koporsókat találtak az út alatt című íráshoz:

P. Damokos Kázmér c. koronai püspök, erdélyi apostoli vikárius, csíksomlyói házfőnök 1668. év második felében jelentést írt Rómába a Hitterjesztési Kongregációnak a katolikus vallás helyzetéről Erdélyben. Végiglátogatta a plébániákat és összegzi, hogy 60 székely plébánia van. (...)
Az erdélyi katolikusok helyzetéról szólva, a gyergyószéki falvakat a következőképpen sorolja fel:
„Sedes Gyergyő
1. Haec vallis Georgió habet 4 parochis, videlicet: Szent miklós, quae habet duas filiales, scillicet Tekerópatak et Kelyenfalua, et sub eodem parocho habet animas 2000 circa.
2.Sarhegy habet duas filiales, scilicet Ditro et Remete, et sub eodem parocho habet animas 1400 circa.
3. Alfalu habet unam filialem, scilicet Cosmafalua, et continet animas 900 circa.
4. Uyfalu habet animas 600.” (Tóth István György: Relationes Missionarum... (1627-1707) Budapest-Roma 1994, 375-382. (...)

Csomafalva lélekszámban ez időben Csíkszentdomokossal, Csíkszentmihállyal, Csíkszentkirállyal, Menasággal vetekedett. Temploma is volt. És az útkereszteződés mellett előkerült koporsók a templom/kápolna közelségét jelzik. (…). A falvak lakói nemcsak a középkorban, hanem az újkorban is a templom vagy kápolna köré temetkeztek. Ezért érdemes régészetileg a környéket átvizsgálni. Ezzel Csomafalva múltjára derül fény. 

székelyhon.ro

Koporsókat találtak a Csomafalvi út alatt

Körülbelül 300 éves koporsót találtak Gyergyócsomafalván a vízhálózat-felújítási munkálatok során, a régészek a feltárást a napokban kezdik el.

 

A 125-ös megyei út és a Huszár utca kereszteződésénél az ásási munka során a markológép nyoma után egy koporsó szélét fedezték fel április 4-én, pénteken. Márton László Szilárd polgármester elmondta, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régészét azonnal értesítették, aki a csíkszeredai kollégáival érkezett a helyszínre.

A munkálatok során temetkezési maradványok kerültek elő, mint megtudtuk a leleteket szakszerűen megóvták, a munkálatok zajlanak tovább, a feltárás pár nap múlva veszi kezdetét.

„Amit mostanáig tudni lehet az az, hogy a temetkezés körülbelül 300 éves, vagy annál egy kicsivel több és koporsós temetkezésről van szó. Megmaradt a koporsó, a csontváz és szövetmaradványok, illetve hajmaradványok is vannak, a koporsónak a fej felőli része volt látható. De bővebben a feltárás után tudunk meg részleteket. A lelet állapota jónak mondható, ideális körülmények kellenek ahhoz, hogy így megmaradjon” – mondta elöljáróban Bota Zoltán, a múzeum régésze. Hozzátette: „A környéken hasonló esettel, nem találkoztunk. Templomhoz nem köthető, a környéken se kápolnáról, se templomról nem tudunk a térképek alapján. Elképzelhető, hogy olyan temetkezésről van szó, amit beástak a saját telkük sarkába az ott lakók, a családtagok. Ez egy szokás volt egészen a 18. század végéig” – mondta a régész az első koporsó megtalálásakor.

A csatornázási munkálatokat folytatták, és nem messze az első lelettől a markológép nyomán újabb koporsót találtak pénteken.

Bota Zoltán régészt a feltárást követően is fogjuk kérdezni, hiszen nemcsak Csomafalván, de Gyergyószéken is futótűzként terjedt a hír, a mendemonda az útkereszteződésben talált koporsókról.

Forrás: székelyhon.ro

**
Tisztelt Olvasó!
Ennek a leletnek csak örvendeni lehet.
P. Damokos Kázmér c. koronai püspök, erdélyi apostoli vikárius, csíksomlyói házfőnök 1668. év második felében jelentést írt Rómába a Hitterjesztési Kongregációnak a katolikus vallás helyzetéről Erdélyben. Végig látogatta a plébániákat és összegzi, hogy 60 székely plébánia van, de plébános csak 36, ezek közül 9 végzett teológiát, 15 filozófiát, a többiek csak kevesebbet tanultak.
Az erdélyi katolikusok helyzetéról szólva, Gyergyó széki falvakat a következő képpen sorolja fel:
"Sedes Gyergyő
1. Haec vallis Georgió habet 4 parochis, videlicet: Szent miklós, quae habet duas filiales, scilicet Tekerópatak et Kelyenfalua, et sub eodem parocho habet animas 2000 circa.
2.Sarhegy habet duas filiales, scilicet Ditro et Remete, et sub eodem parocho habet animas 1400 circa.
3. Alfalu habet unam filialem, scilicet Cosmafaua, et continet animas 900 circa.
4. Uyfalu habet animas 600." (Tóth István György: Relationes Missionarum... (1627-1707) Budapest-Roma 1994, 375-382.
Ami különös, hogy Csomafalva nevét Damokos Kázmér püspök Cosmafalua-nak írja. Valószínű, hogy magánhangzó átvetés történt és a Cosmafalvából Csomafalva lett.
A falu nagyságára a többi falvak lakossága alapján következtetni tudunk, ami azt jelenti, hogy Cosma illetve Csomafalvának körülbelül 300-400 lakósa volt. Damokos Kázmér jelentésében írja, hogy "minden plébánia eltud tartani egy papot, sok filiálé is képes erre."
Csomafalva lélekszámban ez időben Csíkszentdomokossal, Csíkszentmihállyal, Csíkszentkirállyal, Csíkmenasággal vetekedett.
Temploma is volt. És az útkereszteződés mellett előkerült koporsók a templom/kápolna közelségét jelzik.
A SzOKL-ban: 1576-ban Gyergyó székben 50 dénáros adót fizető székely főembert írtak össze: Szárhegyen 22, Alfaluban 20, Csomafalván 10, Ditróban 10, Remetén 4, Újfaluban 16, Szentmiklóson 42, Tekerőpatak Kilyénfalvával 30. (SzOKL us. IV. 41-42).
1602-ben Basta által felesketett Csomafalván 1 lófőt, 17 szabad székelyt. (Uo. 90.)
1616-os összeírásban Csomafalván 65 személy. Jobbágysorba jutott 1 csomafalvi lófő és 4 fia. (Uo. 567-568, 576.) 
1619-ben puskások összeírása: 21, melyből egy debilis. (Uo. 708.)
Ezen adatok ismeretében állíthatjuk, hogy népes faluról van szó, amelynek 1728-ig állt a kápolnája/temploma (Talán Szent Kozma és Damján tiszteletére lehetett dedikálva, ha Damokos Kázmér helyesen írta le.)
A hívek számaránya miatt a falu 1726 és 28 között a Lázár család támogatásával új templomot épített, és 1730-ban Báró Sorger Gergely erdélyi püspök Csomafalvát/Cosmafalvát önálló plébániává nyilvánította. (Millenniumi sematizmus, 378.)
A falvak lakói nemcsak a középkorban, hanem az újkorban is a templom vagy kápolna köré temetkeztek. Ezért érdemes régészetileg a környéket átvizsgálni. Ezzel Csomafalva múltjára derül fény. Jó munkát kívánok. Tisztelettel, D-K. József

Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy elolvastad a tudósító cikket és a kommentárt. De ennél fontosabbat is ajánlok, éspedig A tét-et.