Moszkva visszaszolgáltatja az elkobzott katolikus épületeket

Az orosz bíróság döntött: vissza kell szolgáltatni az elkobzott katolikus épületeket Moszkvában. Nem sokkal Parolin bíboros látogatása után az orosz fellebbviteli bíróság másodfokon is döntött: vissza kell szolgáltatni a Katolikus Egyháznak a Szovjetunió idején elkobzott épületeit.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az orosz bírósági ítélet értelmében vissza kell szolgáltatni a Katolikus Egyháznak azt a moszkvai épületkomplexumot, amelyet még a szovjet korszakban államosítottak. Ugyanakkor egyházi tisztségviselők attól tartanak, a helyi hivatalnokok meg fogják akadályozni az ítélet végrehajtását – írja a The Tablet napilap.
„Örömmel erősítjük meg, hogy a fellebbviteli bíróság jóváhagyta a korábbi döntést, mely a moszkvai vezetést arra kötelezi, szolgáltassa vissza az objektumot a katolikus érsekségnek – nyilatkozott Igor Kovaljevszkij, az orosz püspöki konferencia főtitkára. – Vagyis legalább formailag megnyertük a pert. Azonban a probléma teljes megoldása még várat magára.”
A 19. századi épületkomplexumot, mely a Szent Péter és Pál-templomból és az azt körülvevő épületekből áll, mintegy húsz éve követeli vissza a Katolikus Egyház. Az 1839–45 között épült neogótikus templom a moszkvai lengyel közösség pasztorációját szolgálta eredetileg.

A mostani bírósági ítélet néhány héttel azután született, hogy Pietro Parolin bíboros hivatalos látogatáson Moszkvában járt – ez volt az első alkalom 1999 óta, hogy a Pápai Államtitkárság vezetője Moszkvába látogatott. Megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Kirill pátriárkával, az Orosz Ortodox Egyház fejével, többek között azokról a gyakorlati problémákról, melyekkel a Katolikus Egyháznak kell szembenéznie Oroszországban: például az elkobzott egyházi tulajdonról, illetve a katolikus klérustól számos esetben megtagadott vízumokról.
Forrás: Aleteia.org
Fotó: Asianews.it; Moscovery.com; Oldmos.ru
Magyar Kurír
(vn)

Washington sűrgeti a restitóciót

Az Egyesült Államok Kongresszusa erőteljesen támogatja a romániai visszaszolgáltatást – derült ki az RMDSZ küldöttségének Washingtonban tett megbeszélései során. 

A szövetség hírlevele szerint az alakulat politikusai az elmúlt napokban újabb tájékoztató látogatáson vettek részt a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) szervezésében. Korodi Attila parlamenti képviselő és Vincze Loránt külügyi titkár, a FUEN elnöke kongresszusi küldöttek irodáit tájékoztatták a több éve megrekedt romániai egyházi és közösségi ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat fejleményeiről, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében hozott ítéletről.
Hámos László HHRF-elnök szerint az amerikai Kongresszus több tagja rendkívül elkötelezett a visszaszolgáltatási ügyek megoldása mellett, különösen Andy Harris republikánus és Marcy Kaptur demokrata képviselők, akik támogatást és a kongresszus kezében lévő eszközök hasznosítását ígérték a romániai restitúció megoldása érdekében.

székelyhon.ro

Elhúzódhat kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása

A Székely Mikó Kollégiumot előbb visszaadta, majd újra elvette az állam. Albert Levente felvétele

2039-ig is elhúzódhat a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása – állapította meg Dacian Cioloş miniszterelnök ellenőrző testülete, amely a restitúciós hatóság tevékenységét vizsgálta meg. A tegnap kiadott közleményükben ismertették a hatóságnál végzett vizsgálat következtetéseit.

Megállapították, hogy a 2001/10-es törvény alapján, magánszemélyek által benyújtott vissza­szolgáltatási kérelmek elbírálása 2005 és 2015 között lassú ütemben haladt, évente 1785 ügyben született döntés. Tavaly év végén még több mint 42 ezer kérelem volt a hatóság asztalán. Ha a jelenlegi ütemben folyik a restitúció, a folyamat csak 24 év múlva, 2039-ben zárul le.

A több mint 42 ezer kérelemből és a hozzájuk társuló iratcsomókból 12 134-et adtak ki a hatóság valamelyik alkalmazottjának, több mint 30 300, vagyis a kérelmek több mint 71 százaléka még feldolgozatlan.

Az ellenőrző testület szerint a 2013/165-os törvény alapján elbírálandó több mint 11 500 kárpótlási kérelem 54 százaléka esetében még semmilyen lépést nem tett a hatóság az elbírálás érdekében. A törvény szerint május 20-áig kellene ez utóbbiak esetében döntésnek születnie, de ez azt jelenti, hogy a hatóságnak havonta 1688 kérelemről kell határoznia, miközben két és fél év alatt havonta csak 97 iratcsomót dolgozott fel.


Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel 2010-ben, hogy tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, miután több mint háromezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be az államot a strasbourgi bíróságon. Az ennek nyomán megszületett új jogorvoslati törvény 2013-ban lépett hatályba.

Mint ismeretes, korrupciós ügyek is akadályozzák a restitúciót: az elmúlt évben több alkalommal is eljárás indult a restitúciós hatóság volt vezetői ellen amiatt, hogy ingatlanüzéreknek – akik a tulajdonosoktól vagy örökösöktől olcsón megvették a kárpótlási jogot – indokolatlanul magas, több tízmillió euróra rúgó kárpótlási összegeket ítéltek meg.

MTI

Amerika segít visszaszerezni az egyházi vagyont Romániában

Forrás: www.hereditatum.ro

Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe, a precedens értékű döntés egyúttal szorgalmazza, hogy készüljön jelentés erről a kérdésről – derült ki a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) közleményéből.

A testület június 11-én, egy héttel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor elnök vezette küldöttségének washingtoni látogatását követően határozott így.

Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága.

Még mindig nem rendezték a „sötét kommunista” múltat

Marcy Kaptur, a frakcióközi csoport demokrata társelnöke a bizottság ülésén a társelnökök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. „A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket” – mondta. Andy Harris, a caucus magyar származású republikánus társelnöke hozzátette: „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”.
A kongresszusi bizottság döntését megelőzően, június 2. és 5. között a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) meghívására Washingtonba látogatott az RMDSZ delegációja. A küldöttség kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről.

Nem csak biztonságpolitika létezik

„Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nem csak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is” – hangsúlyozta washingtoni látogatásakor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elmondta, ezért úgy gondolják, hogy Amerikának továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában.

Közölte, belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen.

Kelemen Hunor kifejtette, az állam intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, „nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit”.

A kongresszus magáénak tartja a magyar ügyet

A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését – értékelte a fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke.

Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent, a külügyminisztérium 90 napon belül elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. „A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit” – fogalmazott a közlemény szerint Hámos László.

Az amerikai képviselőház egyhangúlag elfogadott határozatban tíz éve, 2005-ben már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását (H.Res. 191). A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen fel az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy „figyelemmel követi a fejleményeket”.

MTI

Romániában intézményi eszközökkel akadályozzák az egyházi restitúciót

Az RMDSZ elnöke nehezményezi, hogy a román állami intézmények annak a látszatát keltik, hogy a magyar történelmi egyházak olyan ingatlanokat is visszakaptak, amelyek nem képezték tulajdonukat.

Kelemen Hunor egy csütörtök esti brassói közéleti fórumon beszélt erről – tájékoztatott pénteki hírlevelében az RMDSZ.
A szövetség elnöke azzal kapcsolatban érintette a témát, hogy 2014 november végén jogerős bírósági ítélet érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a restitúciót 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre, továbbá a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemrég vizsgálatot indított a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott vagyon ügyében.
„A kommunista rezsim igenis az egyháztól kobozta el a Székely Mikó Kollégiumot, és sok más történelmi jelentőségű ingatlant is az egyházaktól vett el. A visszaszolgáltatási folyamat nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem intézményi eszközökkel próbálják megakadályozni a további szükséges és természetes lépéseket, ami elfogadhatatlan és kockázatos is” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
Az elnök elmondta, szükség van a jól működő igazságszolgáltatásra, de úgy vélte, hogy az adófizető állampolgároknak erről nem valóságshow jellegű tévéműsorokban kellene értesülniük.
Arra utalt, hogy a romániai hírtelevíziók napi rendszerességgel jelentkeznek élő tudósításokkal a korrupcióellenes ügyészség székháza elől, ahol az újságírók a rendőrök által elvezetett, megbilincselt politikusoktól és üzletemberektől próbálnak pármondatos nyilatkozatot kérni.

székelyhon.ro

Aggályosnak véli a román restitúciót az USA egyik vezetője

Jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot a romániai restitúció lassú üteme – véli Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó osztályának egyik vezető tisztségviselője.

A külügyi államtitkár-helyettes alá beosztott diplomata a Tőkés László európai parlamenti képviselőhöz intézett válaszlevelében írta ezt. Tavaly decemberben a magyar EP-képviselő John Kerry amerikai külügyminiszternek írt levelet, amelyben a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását tette szóvá.

Az EP-képviselő által hétfőn ismertetett amerikai válaszlevélben Hoyt Yee arról biztosította Tőkést, hogy az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége a strasbourgi emberi jogi bíróságon is figyelemmel követi a Mikó-pert.

„Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége továbbra is elkötelezett a Székely Mikó Református Kollégium ügyében. (...) Tudomásunk szerint európai szinten megfellebbezték a bíróság döntését, és a fellebbviteli eljárást is figyelemmel fogjuk majd kísérni" – olvasható a levélben.

A romániai ploiesti-i táblabíróság tavaly novemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre.

Hoyt Yee a válaszlevélben kifejtette, hogy a kommunizmus idején elkobzott épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának lassú üteme továbbra is emberi jogi vonatkozású aggodalmakra, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot. Biztosította Tőkés Lászlót, Washington részéről minden lehetőséget megragadnak arra, hogy a román kormányt a nemzeti és vallási kisebbségekkel szembeni kötelezettségei mielőbbi teljesítésére és a közösségi javak restitúciójának gyorsítására ösztönözzék. Megállapította, hogy a visszaszolgáltatási törvény 2013-as módosításai ellenére a folyamat továbbra is nehézkes és túlságosan vontatott.

Tőkés László decemberi levelében azt írta, hogy az önkényhatalmi rendszerek által kisajátított ingatlanok maradéktalan visszaszolgáltatása alapfeltétele volt Románia NATO-, illetve EU-csatlakozásának. Ennek fényében pedig elfogadhatatlan – írta -, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak egykori jogos tulajdonának csupán mintegy fele került újra birtokukba, ténylegesen használatba venni viszont alig egyharmadát tudták.

MTI