Ferenc pápa 77. születésnapja

December 17-én, kedden reggel, a Szentatya 77. születésnapján reggeli szentmiséjére meghívta a Szent Márta-házban dolgozó személyzetet, hogy különösen családias hangulatban éljék meg a szertartást.

A Jézus családfájával foglalkozó napi evangélium alkalmat adott a pápának, hogy szeretettel megemlékezzen homíliájában a jelenlevő alkalmazottak neveiről. A Szentatyával koncelebrált Angelo Sodano bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja.
A szentmise után a pápa egyenként köszöntötte a jelenlevőket. Pietro Parolin érsek a Vatikáni Államtitkárság munkatársai nevében adta át jókívánságait a Szentatyának. Konrad Krajewski érsek, pápai főalamizsnás a születésnapi köszöntés során bemutatott a Szentatyának három hajléktalant, akik a Vatikánhoz közeli városnegyedben élnek. A jelenlévők a Szent Márta-ház igazgatójával együtt énekkel köszöntötték születésnapján Ferenc pápát, majd együtt költötték el a reggelit a refektóriumban.
Isten sosem hagy magunkra bennünket, mindig velünk jár. Ferenc pápa homíliájában a napi Evangéliumból indult ki, amely Jézus családfájáról szólt, hogy az Úr életünkben való jelenlétére mutasson rá.
Egyszer hallottam, hogy valaki azt mondta: „Ez az evangéliumi rész telefonkönyvnek tűnik!” Nem az, teljesen másról van szó: tiszta történelem és egy fontos téma – állapította meg a Szentatya. Tiszta történelem, mert – ahogy Szent Leó pápa mondta –, Isten elküldte Fiát. Jézus egylényegű az Atyával, Istennel, de az Anyával, egy nővel is. Ez az Anya egylényegűsége. Isten történelemmé lett, velünk van. Velünk együtt haladt.

A paradicsomi első bűnt követően Istennek az a gondolata támadt, hogy velünk járjon. Hívta Ábrahámot, aki az első a mai evangéliumi listán, hogy induljon el azon az úton. Majd így tett Izsákkal, Jákobbal és Júdással. És így megy tovább ez az út a történelemben. Isten népével együtt halad. Isten nem akart eljönni és üdvözíteni bennünket anélkül, hogy belépjen a történelembe, hanem velünk akart történelmet írni. Ebben a történelemben van életszentség és bűn.
A listán vannak szentek, de bűnösök is, akik nagy bűnöket követtek el. Isten velük is történelmet írt. Olyan bűnösök ők, akik nem válaszoltak mindarra, amit Isten tervezett számukra. Gondoljunk csak a hatalmas és nagyon intelligens Salamonra, aki szegény úgy végezte, hogy arra sem emlékezett, hogy hívják. De Isten vele volt. Isten egylényegű velünk. Velünk van a történelemben. Amikor Isten meg akarja vallani, ki Ő, azt mondja: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene vagyok. De vajon mi Isten vezetékneve? – tette fel a kérdést a pápa. Felveszi mindannyiunk nevét, hogy saját vezetéknevévé tegye.
Istenünk belépett a történelembe, nevünkből vette fel vezetéknevét, ránk hagyta, hogy történelmet írjunk. Mi írjuk a kegyelem és a bűn e történelmét, és Ő mögöttünk halad. Isten alázata, türelme, szeretete ez, ami megható. Ilyen sok szeretet, gyengédség… ilyen Istenünk van – mutatott rá Ferenc pápa.
Öröme az volt, hogy megossza életét velünk. A Bölcsesség könyve mondja, hogy az Úr öröme az ember fiai között, velünk van. Karácsony közeledtével felmerül a gondolat: ha Ő belépett a történelembe velünk, ha vezetéknevét tőlünk vette fel, ha hagyta, hogy mi írjuk történelmét, akkor legalább hagyjuk, hogy Ő írja a mi történelmünket. Ez az életszentség: hagyni, hogy az Úr írja történelmünket. Ez a karácsonyi jókívánság mindannyiunk számára, hogy az Úr írja a történelmünket és mi hagyjuk, hogy ezt tegye. Így legyen – zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Erdély magyarok és németek nélkül

Az autonómiáról szóló sepsiszentgyörgyi konferencia román résztvevői közül Oláh Gál Elvirának Sabin Gherman kolozsvári újságíróval is sikerült beszélgetnie, aki elkötelezett híve az erdélyi autonómia-gondolatnak, és egy kolozsvári televízió igazgatója- ként a média segítségével próbálja elveit megismertetni a közönséggel.

Erdély magyarok és németek nélkül elképzelhetetlen, a gond az, hogy Bukarestben technikai kérdésként kezelik a régiósítást, ami nem oldja meg egy sajátos térség problémáit – mondta a kolozsvári újságíró. Kifejtette: a régiósítás egyenlő az autonómiával, az autonómiák rendszere pedig megoldja a központilag elhanyagolt térségek gondjait.

Sabin Gherman szeretne egy regionális politikai pártot, bejegyeztetni, az Erdélyi Párt bejegyzését azonban akadályozzák, de ő nem adja fel.
A lényeg, hogy mindenki megértse: Erdélyben a románok sehová nem jutnak a magyarok nélkül, és fordítva is így van – hangsúlyozta Gherman.

A Temesvári Nyugati Egyetem történésze, Vasile Docea a konferencián az aszimmetrikus régiósítás gondolatát fejtette ki, miszerint nem a központi hatalom elvei szerint erőltetnék rá egy-egy térségre a régiók kialakítását, hanem meglévő kritériumokat vennének alapul, a valóságból indulnának ki.

Vasile Doceanek meggyőződése, hogy az érdekek összehangolása, a párbeszéd kialakítása mindennél fontosabb, még akkor is, ha ez ma még feszültségeket gerjeszt az etnikumok között.

A sepsiszentgyörgyi konferenciára elfogadta a meghívást Marius Obreja liberális szenátor, Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő. Guruianu kifejtette: az első lépés leülni és párbeszédet folytatni minden fenn hang nélkül.

Oláh Gál Elvire megkérdezte a liberális politikustól: miért hagyják a helyi románok, hogy a bukaresti politikusok, a sajtó folytonosan mellébeszéljen, ellenséges hangulatot keltsen, és félretájékoztasson, amikor Székelyföldről van szó? A válasz az volt, hogy túlzás hallgatásról beszélni, mert ha megkérdezik, ők mindig megcáfolják azokat a véleményeket, amelyeket azok hangoztatnak, akik soha nem jártak a térségben, vagy talán még magyar embert sem láttak. Guruianu felháborítónak tartja, hogy olyanokat neveznek a székelyföldi románok képviselőinek, akik nem választott tisztségviselők.

Marius Obreja óvatosabb volt. Bár ő Hargita megyei születésű és magyarul is beszél, de nem ejtette ki a Székelyföld nevet, viszont fontosnak tartotta a megbékélést és a párbeszédet.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, azért nem lehet a helyi románokkal egyezségre jutni, mert a székelyföldi románok képviseletét olyan személyek sajátították ki magunknak, akik a ’80-as években Ceausescu által idetelepített vezetők voltak, és az volt a feladatuk, hogy itt az etnikai arányokat megváltoztassák.

Kossuth Rádió

Vladimir Putyint fogadja a pápa nov. 25-én

A Szentszék Sajtótermének igazgatója, P. Federico Lombardi megerősítette a hírt, miszerint Ferenc pápa fogadja az orosz elnököt a Vatikánban. Az audienciára november 25-én, feltehetőleg délután öt óra körül kerül sor.

Szeptember elején a Szentatya levelet küldött Putyin elnöknek, a G20 országok szentpétervári csúcstalálkozója alkalmából. Ebben azt kérte, hogy keressenek békés megoldást a szíriai konfliktus lezárására. Szorgalmazta továbbá, hogy a világ vezető hatalmai az emberi személy és a kiszolgáltatottak tiszteletben tartásával nézzenek szembe a gazdasági válsággal.
(gá) VR

 

 

A vatikáni-magyar megállapodásról

A vatikáni-magyar megállapodásról - A Népszabadság 2013. okt. 22.(Módosított… 2.o.), a Népszava (Módosították… 2.o.), a Magyar Hírlap (Aláírt… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Új megállapodás… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy az államival azonos módon biztosítják a katolikus egyházi intézmények finanszírozását – ezt tartalmazza a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi, 1997-es megállapodás módosítása, amelyet tegnap írt alá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius Budapesten. A Magyar Nemzet kiemeli: az eseményen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, aki csaknem egy évvel ezelőtt, a szentszéki-magyar ad hoc vegyes bizottság budapesti ülése után beszélt arról, hogy az állami és az egyházi fenntartású intézményeket egyenlően kell finanszírozni. MK

A távozó és érkező államtitkár

Ferenc pápa augusztus 31-én nevezte ki Tarcisio Bertone bíboros államtitkár utódát a szentszéki államtitkárság élére. A hivatalos átadási ünnepségre a pápa jelenlétében október 15-én, kedden délben került sor az Államtitkárság könyvtárában.
A Szentatya bemutatta az 58 éves Parolin érseket a hivatal elöljáróinak és dolgozóinak, majd köszönetet mondott a 79 esztendős Bertone bíborosnak eddigi szolgálatáért. Parolin érsek jól ismeri az államtitkárság működését, hiszen 2009-ig itt dolgozott, mielőtt kinevezték volna Venezuelába apostoli nunciusnak.
7 évvel ezelőtt szeptemberben történt meg a hivatalváltás Sodano bíboros és Bertone bíboros között Castel Gandolfóban, ahol akkor XVI. Benedek pápa tartózkodott. Ma a ceremóniának az Apostoli Palota adott otthont.

Ferenc pápa és az államtitkárság munkatársainak találkozója váratlanul módosult, mivel Pietro Parolin érsek egészségi okok miatt nem lehetett jelen szolgálatának kezdő napján. Maga a pápa közölte a hírt a jelenlévőkkel. Pietro Parolin érsek jelenleg a Veneto tartományban tartózkodik, ahol műtétre lesz szüksége. Ám állapota nem súlyos. Ezt a hírt P. Federico Lombardi szóvivő közölte, hozzétéve azt is, hogy az új államtitkár előreláthatólag két hét múlva kezdi meg munkáját.

Ferenc pápa köszönetet mondott Bertone bíborosnak hét éves szolgálatáért. Avilai Szent Teréz szavait idézte, akinek kedden ünnepeljük liturgikus emléknapját: "Semmi se zavarjon, semmi ne rémítsen; annak, aki Istené, semmi sem hiányzik". Előde, Benedek pápa nevében is háláját fejezte ki a leköszönő államtitkárnak. Annak idején Benedeik pápa Genovából hívta vissza őt Rómába, és 2006. szeptember 15-től rábízta a Szentszéki Államtitkárság vezetését, egyben pedig a camerlengo bíboros szerepét. Hét év intenzív munka áll mögötte, amit nagylelkű odaadással végzett - erről maga Ferenc pápa is meggyőződhetett.

A Szentatya kiemelte a szalézi bíboros hűségét rendi alapítójuk, Bosco Szent János lelkiségéhez, amelyet mindvégig megőrzött szolgálata során. A kitartás és a pápa iránti szeretet jellemzi a szaléziakat, és Bertone bíboros ebben a szellemben vezette a Szentszék nemzetközi kapcsolatait, amelyek különösen fontos szerepet töltenek be Róma püspökének szolgálatában. Gondja volt rá továbbá, hogy elvigye a pápai tanítást és áldást a különböző országokba, egyházmegyékbe, plébániákra, egyetemekre, az egyes intézményekhez és társulatokhoz. A Segítő Szűzanya oltalmazta mindig értékes szolgálatát. Ferenc pápa szívből jövő áldását adta végül Bertone bíborosra.

A leköszönő államtitkár hálás szavakkal emlékezett vissza az elmúlt hét év szolgálatára, amelynek nagy részét Benedek pápa mellett töltötte, míg az utóbbi hét hónapban alkalma nyílt együtt dolgozni az új Szentatyával, Ferenc pápával. Bertone bíboros rövid mérleget vont a hét esztendőről, amelynek során alkalma nyílt megcsodálni Benedek pápa tanításának magasröptű megnyilvánulásait, például a hit és az értelem, a jog és a természeti törvény kapcsolatáról. Nagy gondot fordított a papság és az emberi lelkiismeret formálására is. Pápaságát nagy jelentőségű lelkipásztori tervek kísérték: a Szent Pál-év, a papság éve, vagy a most záruló hit éve. Benedek pápa sokat szenvedett a bűnök miatt, amelyek eltorzítják az egyház arcát, ezért új törvénykezést hozott, amely lesújt a papok körében előforduló pedofília szégyenteljes jelenségére. Gazdasági és adminisztratív téren is újító intézkedéseket vezetett be. Az Úr pedig, hosszas elmélkedés és imádság után azt sugallta neki, hogy mondjon le péteri szolgálatáról, amelyet a messziről érkezett és Jézus szellemiségétől áthatott utóda vett át.

Bertone bíboros Ferenc pápában nem annyira a forradalmat, mint inkább a folytonosságot látja az előző pápasággal, bár mások a hangsúlyok és a személyes élet vonásai (ld. pl. a madridi illetve a Rio de Janeiroi ifjúsági világtalálkozók). Személyesen is alkalma nyílt megtapasztalni az odafigyelés, a gyengédség, az irgalmasság, a bizalom csodálatos gesztusait Ferenc pápa részéről, a beszélgetések, váratlan telefonhívások, a rá bízott feladatok során egyaránt. Köszönöm a jóindulatát, Ferenc pápa! - búcsúzott Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, aki Szűz Mária segítségét kérte utóda szolgálatához, biztosítva buzgó imáiról.

Pietro Parolin érsek a pápai kinevezéskor így nyilatkozott: „Amikor október 15-én elkezdem új feladatomat, mint Ferenc pápa államtitkára, eljutottam szolgálatom csúcsára, amelyet idáig azzal az egyszerű, alázatos lélekkel végeztem, mint amit a világ másik végéről érkezett pápa kér munkatársaitól.”

Pietro Parolin érsek 1955-ben született Schiavon városban, a vicenzai egyházmegyében, az észak-olaszországi Veneto (Velence) tartományban. 1980. április 27-én szentelték pappá a vicenzai egyházmegye számára. Kánonjogból szerezte meg diplomáját. 1986. július elsején kezdte meg szentszéki diplomáciai szolgálatát. Először a nigériai és mexikói pápai képviseleteken, majd az Államtitkárság államközi kapcsolatok osztályán végezte munkáját. 2002. november 30-án II. János Pál pápa kinevezte az Államtitkárság államközi kapcsolatainak altitkárává. 2009. augusztus 17-én XVI. Benedek venezuelai apostoli nunciusnak nevezte és c. érseki rangra emelte. Még abban az évben, szeptember 12-én Ratzinger pápa szentelte püspökké.

Az olaszon kívül Pietro Parolin érsek francia, angol és spanyol nyelven beszél.
Afrika, Latin-Amerika, Ázsia – hosszú évek óta Parolin érsek jól ismeri ezeknek a földrészeknek a helyi egyházait. Csaknem 30 éves szentszéki szolgálata során személyes tapasztalatokat szerzett arról a valóságról, amelyet most, mint Ferenc pápa első számú munkatársa Rómából kell kormányoznia.
Amikor 1986-ban, 31 éves korában Parolin prelátus elkezdte első küldetését a nigériai nunciatúrán, tapasztalatot szerzett a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatokról. Három évvel később Mexikóban folytatta szentszéki szolgálatát. Itt részt vett annak a hosszú lelkipásztori és diplomáciai munkának az utolsó szakaszában, amelynek eredményeként, évtizedeken át tartó nehéz kapcsolatok után, az ország hatóságai jogilag elismerték a helyi egyházat.
Parolin prelátus 1992-ben tért vissza Rómába, ahol az Államtitkárság államközi kapcsolatok osztályán kezdett dolgozni. Tíz évvel később, 2002 novemberében lett az Államtitkárság államközi kapcsolatainak altitkára. Rendkívül felelősségteljes feladatokkal kellett szembenéznie, mint a Szentszék és Izrael közötti kapcsolatok, a vietnámi helyi egyház helyzete, valamint a kínai hatóságokkal való komplex tárgyalások. Ezek arra irányultak, hogy a hatalmas ázsiai ország katolikusai nagyobb vallásszabadságot élvezhessenek, XVI. Benedek 2007-ben e témában írt levelének megfelelően. 2009-ben Parolin érsek nunciusi minőségben folytatta szentszéki diplomáciai szolgálatát Venezuelában, ahol szintén problematikus az állam és az egyház közötti viszony.

(ik) VR

 

30 éves a Vatikáni TV

Az értékes archívum digitalizálása, új internetes oldal és a tartalom innovatív elrendezése – többek között ezekkel a kezdeményezésekkel ünnepli évfordulóját a Vatikáni Televíziós Központ (CTV).
II. János Pál pápa 1983. október 22-én hozta létre az intézményt. Az évfordulóra egy könyv is megjelent „A pápa TV-je” címmel a CTV történetéről. A kötetben szakértők elemzik a pápákról készült felvételeket, amelyeken keresztül üzentek a világnak. Emellett az érdeklődők az utóbbi évek legfontosabb televíziós élőközvetítéseit is megtekinthetik 5 DVD-n.

Október 18-án konferenciát rendeznek Rómában az évforduló alkalmából, amelyen felolvassák Giorgio Napolitano olasz államelnök, valamint Ferenc pápa köszöntő szavait. Az összejövetel egyben lehetőséget nyújt arra, hogy mérleget készítsenek az eddig megtett útról, és e áttekintsék az új kommunikációs kihívásokat, amelyek elé a mai világ állít minket.

Ötvenéves volt a Vatikáni Rádió, amikor II. János Pál pápa úgy gondolta, hogy az embereknek a hang mellett képekre is van szükségük, ezért hozta létre a Vatikáni Televíziós Központot - tudjuk meg a pápa egykori titkára, Stanislaw Dziwisz bíboros visszaemlékezéséből. Eltelt harminc év, és az intézménynek új kihívásokkal kell szembenéznie - magyarázza Claudio Maria Celli, a Pápai Tömegkommunikációs Tanács elnöke. Ezekben a napokban Ferenc pápa arra szólít bennünket, hogy segítsük elő a találkozás kultúráját. Személyével, ékesszóló gesztusaival és szavaival közel áll mindenkihez, s a televízión keresztül még több emberhez eljuthat.

Dario Edoardo Viganò prelátus, a CTV igazgatója részt vett egy kerekasztal beszélgetésen, amely „A jövő TV-je. Új helyzetek és új technológiák: HD-3D-4K-IPTV” címet viseli. A televíziós szektor képviselői is jelen voltak a rendezvényen, amelyet október 4-én tartottak az észak-olaszországi Vicenzában.

(sv) VR

Vatikáni Titkos Levéltár

Tizenkét évszázad történelme: konklávék, eretnekek, pápák és császárok sorsa rajzolódik ki a világ egyik legtitokzatosabb helyén őrzött iratokból, amelyek között keresztes háborúk, pápai kiátkozások nyomára bukkanhatunk; titkosírással készült dokumentumok, az öt földrészről származó kéziratok és kódexek tárulnak elénk. Nyolcvanöt kilométernyi polcrendszeren 650 levéltári fond, 30 ezer pergamen és több millió dokumentum van elhelyezve.

A fennállásának 30. születésnapját ünneplő Vatikáni Televíziós Központ (CTV) és a Vatikáni Titkos Levéltár közreműködésével született meg a dokumentumfilm, amelynek célja, hogy 28 percben betekintést nyújtson a Vatikán falai között működő archívumba. A HD minőségben készült felvételeket 2012-ben, három hét alatt forgatták, a mintegy tíz órányi anyagból Lucas Duran rendezésében született meg a "Scrinium Domini Papae" címet viselő dokumentumfilm, amelyet október elsején mutattak be az olasz fővárosban a "Roma Fiction Fest" filmfesztiválon.

Amint azt az Osservatore Romano vatikáni napilapban október 3-án megjelent cikkből is megtudhatjuk, a Vatikáni Levéltár egyáltalán nem "titkos" a szó szoros értelmében. Századokkal ezelőtt, amikor megkapta latin nevét, a "secretum" kifejezést "privát", "magán" értelemben használták. Ily módon a pápa magánarchívumát jelentette. Ma már nemcsak erről van szó. Bármelyik tudós kérheti, hogy kutathasson a levéltárban, amelynek anyaga egészen 1939-ig, XII. Piusz pápaságának kezdetéig hozzáférhető. A levéltárosok egyébként már rendezik a következő időszak anyagát, amely 1958. október 9-ig, vagyis Pacelli pápa haláláig tart - tekintettel arra, hogy a dokumentumokat pápaságok szerint sorolják be. A levéltár az Apostoli Palotában helyezkedik el, egyik szárnya a vatikáni kertekre néz, a másik a könyvtár udvarára. Az archívumot 1612-ben hozta létre V. Pál pápa, majd 1881-ben, XIII. Leó pápa történelmi döntése nyomán nyíltak meg kapui a világ előtt. Ma évente több mint 1200 kutató érkezik közel hatvan országból, hogy feldolgozza az ott őrzött anyagokat.

"A dokumentumfilmben olyan jelképes értékű iratokat mutatunk be, mint amilyen a Galileo Galilei elleni vagy a templomos lovagokra vonatkozó per anyaga, VIII. Henrik levele, vagy például az a különleges üzenet, amelyet az amerikai őslakos indiánok küldtek nyírfakéregre írva. Olyan kuriózumokba is bepillantást engedünk, mint például Michelangelo egyik írása, amelyben anyagi forrásokat sürget" - magyarázta az Osservatore Romano napilapnak a rendező, Lucas Duran.
A film készítői a legmodernebb technikát alkalmazták, a világítás, a fényképezés, a beállítások mind azt szolgálják, hogy a néző beleláthasson a levéltár értékes kincseibe, szinte érezze keze alatt a kódexlapok pergését, a pergamen illatát, a pápai bullák viaszát, amelyek mind-mind hozzájárultak a történelem alakításához. A dokumentumfilm, azzal, hogy bemutatja a nagyközönségnek az archívumot, egyszersmind lerántja a leplet azokról a szenzációhajhász és igencsak fantáziadús képzelgésekről, amelyek könyv és film formájában a közelmúltban napvilágot láttak.

A Vatikáni Titkos Levéltár az iratok megőrzése mellett, azok állagmegóvására is nagy gondot fordít. Elég, ha a több százezer dokumentum restaurálására gondolunk, amelyeket viasszal, ólommal, arannyal láttak el, s amelyeknek meg kell akadályozni a kémiai, fizikai és biológiai pusztulását. A legősibb, legértékesebb pergameneket (köztük nem egyet aranybullával láttak el) különleges klimatizált termekben őrzik, ahol állandó a páratartalom. Megkezdődött a dokumentumok digitalizálása is, vagyis a legértékesebb anyagokat lefényképezik, majd a digitális archívumba kerülnek, ahol a kutatók a legapróbb részletekig tanulmányozhatják őket. 2009-ben új számítógépes adattárat hoztak létre, illetve megújították a belső informatikai hálózatot. Ennek köszönhetően könnyebben és biztonságosabban tanulmányozhatók a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok.

(gá) VR

A magyar recept

A Magyar Hírlap okt. 12. (1.,5.o.) Meg kell találni az elhagyott jó utat főcímmel, Orbán Viktor miniszterelnök: a munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka felcímmel, a Magyar Nemzet (9.o.) Orbán: a magyar recept más, a Népszabadság (2.o.) Keresztények kereszttűzben címekkel számolnak be arról, hogy a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) tegnapi, budapesti konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök beszédében leszögezte: „A munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka. Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és a munkáról lebeszélő, a válságba vezető, rossz úton akar továbbmenni, mert az szakadékba visz.” A miniszterelnök rámutatott: Magyarország egy olyan kísérletet hajt végre, amellyel a modern kor nagyon nehéz kihívásaira a hagyományos, keresztény értékrend alapján próbál választ adni. „Erről természetesen nagy viták vannak Magyarországon is – itt jól álljuk a sarat –, és persze a keresztényellenes európai erők állandó kereszttüzében is állunk e miatt a kísérletünk miatt” – mondta a kormányfő.

Pálos 70

Szeretettel hívják a pálos testvérek a PÁLOS 70-re, azokat a testvéreket, akik zarándokolni, teljesítmény túrázni vagy egyszerűen kirándulni szeretnének.

Időpont: október 4-5-6.

A Budapest – Márianosztra útvonal hét különböző szakaszából lehet választani az 1-80 km-es távok közül.

Az utak járhatók egyedül, csoportosan, családosan vagy a pálos barátok vezetésével, zarándokként, túrázva vagy sétálva 1-3 nap alatt.

A szervezéshez adományokat örömmel fogadnak a következő számlaszámra:
Magyar Pálos Rend 11731001-20118680 OTP

Bővebb információ a www.palosrend.hu/palos70

Márianosztrára, október 6-án az ünnepi szentmisére autóbusz indul a Sziklatemplomtól reggel fél 8-kor.

Az autóbuszra jelentkezni lehet a 06 1 3851-529-es és a 06 20 82 33 862-es telefonszámon, vagy személyesen a Sziklatemplom sekrestyéjében.

Az emeritus pápa és Ferenc pápa kapcsolata

XVI. Benedek bátyja, Georg Ratzinger a Passauer neue Pressének nyilatkozva elmondta: jó kapcsolat van az emeritus pápa és Ferenc pápa között. A Bunte magazinnak adott interjúban Georg Gänswein érsek, XVI. Benedek személyi titkára barátságosnak és bizalommal telinek nevezte a két pápa kapcsolatát.

XVI. Benedek bátyja, Georg Ratzinger szerint, aki a regensburgi székesegyház kórusvezetője volt, teljesen jó kapcsolat van az emeritus pápa és utóda, Ferenc pápa között. A Passauer Neue Presse online-kiadásának nyilatkozva elmondta: testvére tudatosan nem avatkozik be az aktuális pápai szolgálatba. Ezzel szemben Ferenc pápa olykor szeretné meghallgatni elődje véleményét, mert emberileg és teológiailag is nagyra becsüli XVI. Benedeket. Kapcsolatuk teljesen harmonikus.
Az október elsején készült interjúban Georg Ratzinger elmesélte: július 29. és augusztus 22. között meglátogatta testvérét a Mater Ecclesiae kolostorban, ahol visszavonulása óta él az emeritus pápa. Itt találkozott ő is a Szentatyával. Ferenc pápa egy alkalommal ebédre volt hivatalos hozzájuk. Nagyon kellemes volt – mondta az emeritus pápa bátyja. „Szimpatikus, jó humorú ember, sokat nevet” – mondta Ferenc pápáról. Elmesélte: a közös ebéd alkalmával keveset beszéltek németül, főként olasz nyelven beszélgettek.
A tervek szerint novemberben újra Rómába utazik a 89 éves Georg Ratzinger. Egészen biztos abban, hogy öccse már nem látogat el Regensburgba, ahol ő él. XVI. Benedek úgy gondolja, hogy „egy emeritus pápa már nem utazgathat ide-oda a világban, mint mások” – fogalmazott bátyja. Kifejezte: úgy látja, hogy testvére szemében most is, „az aktív szolgálaton túl is az tükröződik, ami pápai szolgálata során vésődött lelkébe”.
Az immár a Mater Ecclesiae kolostorban élő XVI. Benedek emeritus pápa napirendjéről Georg Ratzinger elmondta: 8 órakor részt vesz a szentmisén, majd a reggeli zsolozsmán. Kevesebbet játszik zongorán, és már nem foglalja írásba gondolatait, kizárólag intenzív levelezésében.
Georg Gänswein érsek, XVI. Benedek személyi titkára a Bunte című folyóiratnak adott interjúban nyilatkozott október elsején. elmondta: a 86 éves emeritus pápa visszavonulása óta új erőre kapott. Imádkozik, olvas, személyes levelezésével foglalkozik, zenét hallgat, látogatókat fogad. Hozzátette: a korral járó testi gyengeségek ellenére teljes szellemi és lelki egészségnek örvend Joseph Ratzinger.
Ferenc pápa már többször meglátogatta elődjét, és több alkalommal beszélt vele telefonon – ismertette Gänswein, aki az emeritus pápa személyi titkáraként szolgál, és emellett, mint a Pápai Ház prefektusa, Ferenc pápa szolgálatában áll. A Bunte magazinnak adott interjúban barátságosnak és bizalommal telinek nevezte a két pápa kapcsolatát – írja a Kathpress.
Magyar Kurír
(gj)

F pápa és X. János pátriárka találkozója

Ferenc pápa fogadta X. János pátriárkát: elfogadhatatlan a Közel-Kelet keresztények nélkül

A Szentatya szeptember 27-én, pénteken délelőtt fogadta Antióchia és az egész Kelet görög ortodox pátriárkáját a Vatikánban. Testvéri találkozóra került sor, amelyet a szíriai és közel-keleti nehéz helyzetnek szenteltek – nyilatkozta a pátriárka a Vatikáni Rádiónak a pápai audiencia után.

Először is szeretném nagy szeretetemet kifejezni Ferenc pápának, Krisztusban szeretett testvérünknek – kezdte beszámolóját X. János pátriárka. Szívében hordozza a szíriai, libanoni, közel-keleti testvérek fájdalmát. Nagyrabecsülésének adott hangot mindazért, amit Ferenc pápa tett a közel-keleti lakosságért és egyházért. Különösen is nagy elismeréssel szólt arról, hogy a Szentatya nyomatékosan kéri, hogy megoldás szülessen a béke helyreállítására a párbeszéden és nem a háborún keresztül.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása volt Ferenc pápa béke imanapi kezdeményezésének a Közel-Kelet lakóira, a görög ortodox pátriárka elmondta: nagyon fontos gesztus volt. Mindenki együtt imádkozott azon a napon Szíriáért, a Közel-Keletért és a békéért a világon. Jelentős üzenet volt a világ és a kormányok felé, nemcsak a mindennapi emberek számára, hogy megoldást találjanak a békére.

X. János pátriárka személyesen is érintett a szíriai konfliktusban: fivérét öt hónapja elrabolták Aleppóban szíriai ortodox metropolitákkal együtt. Reménykednek és imádkoznak, minden szinten a kormánnyal és más személyekkel keresik a megoldást a helyzetre. Egyelőre nincs hivatalos hír testvéréről és a két metropolitáról. Reméli, hogy még életben vannak.

Ferenc pápával is beszélt a történtekről. Számos témát megvitattak a kihallgatáson. Kifejezte a pápának az antióchiai és az ortodox egyház szeretetét a katolikus egyház iránt. A történelem során mindig is jó kapcsolat és együttműködés állt fenn a két egyház között. Az egységet illetően a Szentatya vágya is az, hogy megtegyünk mindent, amit lehet. Az audiencián szó volt a közel-keleti keresztények jelenlétéről. Ez jelenleg egy nagyon fontos kérdés, mert sok keresztény elhagyta Szíriát és Libanont más országokba költözve. Nem fogadhatjuk el a Közel-Keletet Krisztus arca nélkül – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját X. János, Antióchia és az egész Kelet görög ortodox pátriárkája.

(sv)

2014-es Tömegkommunikációs világnap témája: a találkozás hiteles kultúrája szolgálatában

A multimediális kultúra korában a kommunikáció két jellemzővel gazdagodott: kiszélesedett és folyamatossá vált. A dinamizmus elősegíti a személyek és világok közötti kapcsolatot, mint még soha korábban. Ebbe a kontextusba illeszkedik bele a 2014-es Tömegkommunikációs Világnap témája, amelyet szeptember 30-án tettek közzé a következő címmel: „A találkozás hiteles kultúrája szolgálatában álló kommunikáció”. Egy üzenetről van szó, amely feltárja a kommunikáció lehetőségeit egy egyre inkább egymással összeköttetésben és „online” levő világban azzal a céllal, hogy az emberek egyre közelebb kerülhessenek egymáshoz és egy igazságosabb világ épüljön.

A Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa közelmúltbeli közgyűlésén Ferenc pápa arra buzdította a szektor szakértőit, hogy segítsék újra felfedezni a személyes találkozáson túl a tömegkommunikáció eszközein keresztül is mindannak a szépségét, amely utunk és életünk alapját képezi, a hit és a Krisztussal való találkozás szépségét.

A globalizáció kora határozottan megköveteli, hogy a kommunikáció eljusson a valós világ legelhagyatottabb sarkaiba is. Ugyanakkor fontos eljutni az új technológiák által teremtett környezetekbe is, a közösségi hálókra, hogy feltűnjön egy jelenlét, amely meghallgat, párbeszédet folytat és ösztönöz. Mindannyiunknak fel kell vállalnia a kihívást, hogy hitelesek legyünk, tanúságot téve azokról az értékekről, amelyekben hiszünk, a keresztény identitásról, annak kulturális megéléséről és mindezt új nyelvezettel kell kifejezni, hogy a közösségi oldalakon másokkal is megoszthassuk – tájékoztat a 2014-es Tömegkommunikációs Világnapról kiadott szentszéki közlemény.

(sv) VR

A remény pápája Rióban

                                        Már nagyon kevés hiányzik Ferenc pápa brazíliai látogatásának kezdetéig. Boldog II. János Pál nyomán, Ferenc pápa is felkeresi ezt a kontinens nagyságú országot, amelyben elférne Európa országainak többsége. A Szentatya programján – amelyet még XVI. Benedek alakított ki – 15 nagyobb esemény szerepel, részben protokolláris, részben lelkipásztori jellegűek, az azokkal együtt járó beszédekkel. Ezek közül kettő nem tartozik szorosan az utazás valódi céljával, azaz az Ifjúsági Világtalálkozóval, amely egy hétig tart - hétfőtől hétfőig -, július 22-étől 29-éig.

Elsőként a Szentatya Brazília nevezetes búcsújáró helyére, az Aparecidai Miasszonyunk szentélybe látogat, hogy most kezdődött péteri szolgálatát a Boldogságos Szűz anyai védőszárnya alá helyezze. A másik fontos Világtalálkozón kívüli program szerint, a Szentatya megbeszélést folytat a CELAM – Latin-Amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsa – koordinációs bizottságával.

Természetesen Ferenc pápa brazíliai útjának oroszlánrésze Rio de Janeiro-ban zajlik, ahol együtt ünnepel a világ fiataljaival és hirdeti számukra azt, amire ma a legnagyobb szüksége van a világnak: a remény és a szeretet üzenetét.

Brazília 26 államból álló konföderációt alkot, minden államnak saját közigazgatása, jog és ítélet rendszere van. A brazil császárság 1822-ben függetlenítette magát Portugáliától és 1889 óta köztársaság. 2005-ös adatok szerint lakossága meghaladja a 195 milliót, etnikumok szempontjából 53 százalék fehér, 39 százalék mesztic és közel 7 százalék fekete. A hivatalos nyelv a portugál, de beszélik az amerind nyelvjárásokat is. A népesség 85 százaléka katolikus, 15 százaléka protestáns. Következésképpen 165 millió a brazil katolikusok száma.

A 453 főpásztorból álló püspöki kar a katolikus világ legnagyobb püspöki konferenciája. Az egyházmegyés és szerzetespapok együttes száma közel 21 ezer. A katolikus egyház szolgálata átöleli a polgári, társadalmi, nevelői és közigazgatási élet minden területét. Közel 9 ezer különböző fokozatú katolikus iskolában két millió diák tanul és 8500 karitatív intézet van katolikus kézen.
(ik) VR