A pápa Dél-Koreába látogat

A Szentszék Sajtóterme megerősítette, hogy Ferenc pápa, elfogadva a koreai elnök és a püspökök meghívását, augusztus 14-e és 18-a között apostoli utazást tesz a Koreai Köztársaságban a VI. Ázsiai Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából, amelyre a Daejeon-i egyházmegyében kerül sor.

(gá) VR

Dél-Korea - Tehan Minguk

A Magyar Nemzet (2014.01.16. Napi… 16.o.) a The Korea Herald című szöuli napilapra hivatkozva közli, hogy háromszor annyi templom van Dél-Koreában - 
대한민국 = Tehan Minguk -, mint ahány élelmiszerbolt. A koreaiak 130 éve ismerték meg a kereszténységet, mára ez a második legnagyobb vallás a buddhizmus után. A koreai keresztények többsége protestáns. Elemzők szerint ez problémát jelent, hiszen a rengeteg protestáns felekezet nem tudja eltartani magát a hívek adományából. A felmérések szerint 77 ezer protestáns templom van az ötvenmilliós Dél-Koreában, az építkezés 1960-1995 között volt a leggyorsabb, amikor ezek a felekezetek a „nyaktörő” fejlődés miatt magányossá vált emberek számára reményt és közösséget adtak.
**
Koreában a korai 18. században ismerték meg először a katolicizmust, amikor a koreai küldöttek visszatértek Pekingből, s magukkal hoztak katolikus írásokat, s elkezdték katolikus mozgalmaikat az országban. Kezdetben a konfuciánusok tanultak katolikus gondolatokat, de idővel ez kifejlődött egy gyakorlati hitté. Száz év alatt négyszer volt jelentős a vallásüldözés (1801, 1815, 1827 és 1866). Ennyi idő alatt több mint húszezer mártír halt bele az üldöztetésbe.
II. János Pál pápa 1984. V. 6-án Kim Andrást, Chong Haszang Pált, Imbert Lőrinc püspököt, Berneux Ferenc Simont és 99 társukat szentté avatta. Szent Imbert Lőrinc püspöknek 1837-ben sikerült bejutnia Koreába. 20 hónapig dolgozott, kb. 10 ezer koreait keresztelt meg. Közben üldözés támadt, munkatársai kiszolgáltatták és 1839. okt. 21-én vértanú lett. A kereszténység befogadása a tradicionális koreai társadalomba a félsziget modernizációjának kezdetét jelentette. A legjelentősebb vívmánya a modern oktatás kifejlesztése volt.
A protestáns vallás a katolicizmus megjelenése után egy századdal érkezett Koreába.
Az 50 milliós lakosság 49%-a keresztény, 47%-a buddhista, 3%-a konfuciánus, 1%-a sámánista. Dél-Korea a legkeresztényibb ország az egész ázsiai kontinensen.

Dél-Koreában növekszik az Egyház

A dél-koreai katolikusok egyre és egyre többen vannak. A keresztségre való felkészítés rövid és intenzív, alkalmazkodva az ország életének zakatoló tempójához.

A dél-koreai katolikus egyház továbbra is növekedőben van. 2011-ben 102.773 koreai felnőtt vette fel a keresztséget. A más vallásról a katolicizmusra áttérők aránya ugyan alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt, mégis jelentős: áltagosan 2% évente. Az országban jelenleg 5,3 millió katolikus él, akik a társadalom 10%-át alkotják. Dél-Korea másik két nagy vallási közössége a buddhisták (23 %) és a protestánsok (18%, de a számuk csökkenőben van).

Dél-Koreában fiatal a katolikus egyház: a 20 és 30 év közötti hívek száma tíz év alatt 89%-kal emelkedett. Az 50 év fölötti hívek száma is magas. A siker annak a nagyon pozitív képnek köszönhető, amelyet a katolikus egyháznak sikerült kialakítania Dél-Koreában: becsülik állásfoglalásai, és a társadalmi problémák – kirekesztés, szegénység, öngyilkosság, idősgondozás – területén tett erőfeszítései miatt. Kim Souhwan bíborosnak (1922-2009) a katonai diktatúra alatti bátor nyilatkozatai a demokrácia védelmében csak tovább erősítették a katolikus egyház presztizsét.

Vonzerejéhez hozzájárul az emberek társadalmi kötődésre való erős igénye és az értelemkeresés, mivel az utóbbi évtizedek rohamos gazdasági fejlődése teljesen felborította a hagyományos társadalmi struktúrákat. A keresztségre való felkészítés meglepően rövid és intenzív: heti két óra, tíz hónapon át. A hadseregben pedig az újoncok felkészítése még sebesebb: csupán négy hónap. Expressz katekézis, ami azért nem minden esetben hagy elég időt a tanultak elmélyítésére, és a hit lelki megtapasztalására. „Valóban előfordul, hogy az áttértek bizonyos távolságot tartanak az egyháztól. Nem könnyű a hitet gyakorolni a mi nagyon leterhelt, nagyon felgyorsult társadalmunkban – mondja P. Stéphane Baik, a szöuli nagyszeminárium egyik tanára. – Ezért minden plébánia számos programot szervez a frissen megkeresztelteknek a hitük elmélyítésére a lelkigyakorlatoktól a bibliaolvasáson át a közös világi tevékenységekig.”

Kivonat a La Croix/Magyar Kurír

Korea Ázsia reménye

Római katolikus templom Kötegyán

Fájdalmas Szűzanya tiszteletére

Dél-koreai hívek adományából, a dél-koreai és magyar vértanúk emlékére épült 1997 június 14. és november 17. közöt.

+ * + * + * +

Szimpózium Szent Pálról Dél-Koreában

2008. szeptember végén tartották

Hogyan tegyük élővé Szent Pál sajátos karizmáját és missziós lendületét Koreában? Ez volt a témája annak a szimpóziumnak, amelyet a koreai egyház a közelmúltban tartott Szöulban a Szent Pál-év alkalmából.

A szimpóziumon Paul Choi Deok-ki, a püspöki konferencia evangelizációs bizottságának elnöke hangsúlyozta: „Az egyház vitalitásának egyik mércéje az, hogy mennyire tud evangelizálni”, és arra buzdította a helyi egyházat, hogy legyen tevékeny missziós szenvedélyében.

Az előadók között szerepelt Damian Kim Young-nam, a koreai katolikus egyetem tanára, aki az apostol sajátos missziós lelkületéről beszélt, megállapítva, hogy „a koreai egyház lelke a vértanúság lelkülete”. Korea egyházát a koreai vértanúk alapították – fogalmazott –, az Úr kiárasztotta rá kegyelmét, melyet azért kaptunk, hogy megosszuk a mellettünk lévőkkel.”

A szimpóziumon elhangzott, hogy a koreai egyház a Szent Pál-évet az ökumenizmus jegyében tartja meg, bevonva a testvéregyházakat, új lendületet adva a párbeszédnek és az együttműködésnek – olvasható a Radio Vaticana honlapján.
Magyar Kurír

+ * + * + *

Tudás mindenekfelett?
A koreai édesanyák által a „Tudás világosságának” nevezett Talmudot azért olvastatják a gyermekekkel, hogy megtalálják, és ha lehet, megtanulják a zsidó emberek sikerességének, világszerte elismert tudásának a kulcsát. A koreai szülők odaadó törekvése utódaik taníttatásában még az ázsiai népek között is figyelemreméltó jelenség. A tudás és a tudományos műveltség magas szintű elismerése a konfuciánus gyökerekből táplálkozik, ahol az idős, bölcs tanítómester életpéldája követendő és a legnagyobb tiszteletnek örvend.
A koreai gyermekek terhelése egészen korán, néhány éves kortól, már az iskolarendszer előtt megkezdődik. A szülők óvodáskorú gyermekeiket hangszeres és nyelvi képzésekre íratják be, s ezeket a tanulmányokat ők délutáni elfoglaltságként egészen az érettségi vizsgáig folytatják. Az iskola utáni képzéseket azonban nem kötetlen, szakkör jellegű foglalkozásként, hanem sokkal inkább komoly szakmai alappal bíró és mentori célú felkészítésként művelik a koreai társadalomban.
A Talmudhoz való viszonyulás oka a tudás tisztelete mellett egyfajta titkos ismeret feltételezése, ami szerintük többek között a sok zsidó származású Nobel-díjas kutató működését magyarázza. A kiválasztottságtudat pedig a koreai nép körében is erőteljesen érzékelhető. A koreai kereszténység száz éve alatt a második legnagyobb misszionárius kiküldő nép lett az Egyesült Államok után, küldetését főfoglalkozásként tekintő több mint tízezer koreai misszionárius hirdeti az Igét világszerte, még a keresztényeket nyíltan üldöző muszlim államokban is.