Soha ne hunyjon ki szívünkben

Ferenc pápa amerikai útja után, október elsején újra szentmisét mutatott be a Szent Márta-házban. Ezen a napon tartja az egyház Lisieux-i Szent Teréz ünnepét, amely különösen kedves Jorge Mario Bergoglio számára.

A Szentatya a napi olvasmányból kiindulva fejtette ki gondolatait a keresztény identitásról. Izrael népe sokéves rabság után visszatér Jeruzsálembe. Nehémiás könyve elbeszéli, hogy még a babiloni évek alatt sem feledkezett meg a nép a hazájáról. Sok esztendő telt el, mire elérkezett a várva várt visszatérés napja, Jeruzsálem újjáépítése. Nehémiás azt kéri Ezdrás írástudótól, hogy olvassa föl a népnek Mózes törvénykönyvét. A nép boldog, és örömében sír, mert hallotta Isten Szavát.
Hogy lehet ez? – kérdezte a pápa, majd így válaszolt: Egyszerűen ez a nép nemcsak rálelt városára, ahol született, Isten városára, hanem ez a nép hallotta a törvényt is, rátalált saját identitására, ezért örvendezett és sírt. De örömkönnyeket hullatott, mert megtalálta saját önazonosságát, amit az elhurcoltatás évei alatt kissé elveszített. Ne szomorkodjatok hát, mondja Nehémiás, mert az Úr öröme a ti erőtök. Az Úr ezt az örömöt adja nekünk, amikor rátalálunk identitásunkra. Ez az önazonosság elvész az út során, rabságaink, „önelhurcoltatásaink” idején, amikor ide-oda építünk fészket, nem pedig az Úr házába. Megtalálni önazonosságunkat – ismételte a pápa.

De hogyan találhatjuk meg önazonosságunkat? Amikor elveszted azt, ami a tiéd volt, a házadat, ami tényleg a sajátod volt, akkor nosztalgia támad benned, és ez a vágyakozás újra elvezet az otthonodba. És ez a nép a vágyakozással, amit érzett, boldog volt, és sírt örömében, mert a saját identitása utáni sóvárgása vezette vissza hozzá. Isten kegyelme ez – állapította meg a pápa. Ha tele vagyunk étellel, nem vagyunk éhesek. Ha kényelmesen, nyugodtan élünk valahol, akkor nem érezzük szükségét annak, hogy máshová menjünk. És, kérdezem én, de jó lenne, ha mindannyian feltennénk a kérdést magunknak: Nyugodt vagyok, elégedett, nincs szükségem semmire – lelki értelemben – a szívemben? Megszűnt bennem a nosztalgia? Tekintsünk erre a boldog népre, amelyik sírt és örvendezett. Az a szív, amely nem érez nosztalgiát, nem ismeri az örömöt. És éppen az öröm adja a mi erőnket: Isten öröme. Az a szív, amely nem ismeri a nosztalgiát, nem tud ünnepelni. És ez az út, amely évekkel ezelőtt elkezdődött, ünneppel végződik.

A nép örömujjongásban tört ki, mert megértette a neki hirdetett szavakat. Rátaláltak arra, amit a nosztalgia révén éreztek, és továbbmentek. Kérdezzük meg magunktól, milyen az Isten utáni vágyakozásunk: elégedettek vagyunk, boldogok vagyunk így, vagy mindennap bennünk van a vágy, hogy továbbmenjünk? Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy soha, soha, de soha ne hunyjon ki szívünkben az Isten utáni vágyakozás – fohászkodott végül a csütörtök reggeli szentmisén Ferenc pápa.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Ferenc, egy pápa az emberek között

A Magyar Nemzetben (2014.04.17.,6.old.) Sz. Király Béla Ferenc, A kezdeményező pápa címmel emlékeztet rá: 1983-ban II. János Pál pápa a kommunizmus gyakorlata ellen lépett fel, utódja harminc évvel később a kapitalizmus mai állapotát állítja pellengérre, annak sokrétű pusztító következményeivel együtt. A cikkíró rámutat: „A világkapitalizmus főszereplői, ideológiai védelmezői és utánzó hadai a szabad verseny sulykolásával bort isznak, de vizet prédikálnak, és ha a tyúkszemükre lépnek a vágy villamosán tülekedő kicsik és naivak, nyomban lekopik róluk a civilizált máz, tahót, repedtsarkút kiáltanak, és rendőrrel fenyegetőznek. Az univerzális befektetői kör diktátuma minálunk immár negyedszázada megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásnak számít. A beszédhelyzetüket nem tisztázó közgazdászaink, a szavazók spirituális, szimbolikus igényét nem értő politikusaink továbbra is az adóparadicsomokban ambróziát kortyolgató pogány istenek intelmeit lesik.” Sz. Király leszögezi: őket és a kiszolgáló kormányokat teszi felelőssé a Szentatya „korunk mély antropológiai válságáért és a pénz fetisizált uralmáért, amely eltávolítja az embert Istenétől.” A pápa legújabb, róla szóló és Párizsban megjelent, Ferenc, egy pápa az emberek között című könyvben mondta az idézett részt. A kötet szerzője, Christiane Rancé „élményszerűen és dokumentáltan” számol be Jorge Mario Bergoglio argentin éveiről. A cikk szerzője leszögezi: „Ferenc pápa nem ügyintéző, hanem missziós szerepet szán a Szentszéknek. Vallja, hogy a papságnak folyamatosan az emberek között kell tartózkodnia. Nem hívők és más vallásúak tömege is követte felhívását, amikor keresztény imát hirdetett Szíriáért. Pragmatikus. Kiválóan kezeli a médiát, amely nem talál fogást rajta. Misztikusság lengi körül: ismeri az Istenhez vezető utat. Ráadásul vérbeli jezsuita, aki mindenki tanácsát türelmesen meghallgatja, de dönteni egymaga dönt. Reformjaival nem az egyén vagy a hívő szabadságát kérdőjelezi meg, hanem az anyagelvű mentalitást ás az egocentrizmust, amely napjaink korszelleme. Az ember nem csak kenyéren él.”

MK

Az igazságnak és a jónak hirdetője volt

A szerdai általános kihallgatáson a Lengyelországból érkezett híveket köszöntve a Szentatya emlékeztetett II. János Pál halálának 9. évfordulójára, aki 2005. április 2-án hunyt el. Kevesebb, mint három hét választ el szentté avatásától. „A jeles eseményre várva ez az időszak legyen alkalom arra, hogy spirituálisan felkészüljünk rá és elevenítsük fel az általa hagyott hit örökségét.”

Krisztust követve II. János Pál Isten Szavának, az igazságnak és a jónak fáradhatatlan hirdetője volt a világ számára. Jót tett még szenvedésével is. Ez volt életének magisztériuma, amelyre Isten népe nagy szeretettel és elismeréssel válaszolt. Közbenjárása erősítse meg bennünk a hitet, a reményt és a szeretetet – kérte a pápa.

(sv) VR

Mit üzent Ferenc pápa a politikusoknak?

493 olasz parlamenti képviselő vett részt azon a szentmisén, amelyet Ferenc pápa mutatott be március 26-án. A Vatikáni Rádió megkérdezett néhány olasz politikust, hogyan hatottak rá a pápa szavai.

Jézus idejében volt egy vezető réteg, amely eltávolodott a néptől, nem volt képes másra, csak hogy saját ideológiáját kövesse, és korrupcióba süllyedjen. Pártérdekek, belső harcok: ezekre fordították energiájukat azok, akik Jézus idejében hatalmon voltak – mondta homíliájában Ferenc pápa.

Laura Boldrini, az olasz parlament képviselőházának elnöke a szentmisét követően így foglalta össze a pápa szavainak hatását: „Fontos üzenete van: ne peregjenek le rólunk az embereknek, a nehéz helyzetben élőknek a szükségletei. A pápa mai szavai nagy hatással bírnak. Azt mondta a vezető rétegnek: képeseknek kell lenniük arra, hogy válaszoljanak azoknak az embereknek a bajaira, szükségleteire, akik már nem képesek megoldani a gondjaikat. Olyan üzenet ez, amely a maga egyszerűségében különleges erővel rendelkezik… Nem a jólétben mutatkozik meg az ember értéke: az ember értékét nem a jövedelemigazolása alapján ítéljük meg, hanem annak függvényében, hogy milyen belső értékekkel rendelkezik…”

Angelino Alfano olasz belügyminiszter szerint a pápa szavait le kell fordítani a politika nyelvezetére. „Szent szavakat mondott, amelyek alapvető parancsokat idéznek fel: kötelesek vagyunk arra, hogy meghallgassunk másokat és nyitott legyen a szívünk, ez minden más dolog előfeltétele” – mondta. Hozzátette: a politika akkor jó, ha nem a politikát irányítók egyéni szükségleteit helyezi előtérbe, hanem a szenvedő emberek, a nép kollektív szükségleteit, vagyis a közjóért cselekszik.

Graziano Delrio regionális ügyekért felelős miniszter így nyilatkozott: „Ami engem illet, azt hiszem, nagyon erőteljes buzdítással fordult hozzánk a pápa azzal kapcsolatban, hogy ne távolodjunk el a néptől, hanem maradjunk közel hozzá, ne zárkózzunk magunkba. Érezzük ennek fontosságát és azt hiszem, mélyen el kell gondolnunk rajta.”
Magyar Kurír
(tzs)

Ferenc pápa levele a családokhoz

Ferenc pápa levélben kéri a családok imáját a püspöki szinódus következő közgyűléséért. A levél szövegét – melyet a Szentatya február 2-án, Jézus bemutatásának ünnepén írt – ma, február 25-én tették közzé.

Kedves Családok!
Házatok küszöbén állva fordulok hozzátok, mert egy olyan eseményről szeretnék beszélni nektek, amely, mint tudjátok, októberben lesz a Vatikánban. A püspöki szinódus rendkívüli közgyűléséről van szó, melynek kitűzött témája: „A családdal kapcsolatos lelkipásztori kihívások az új evangelizáció összefüggésében.” Ma ugyanis az egyháznak úgy kell hirdetnie az evangéliumot, hogy szembenéz azokkal a sürgető lelkipásztori teendőkkel is, amelyek a családot érintik.
Ebbe a fontos időszakba Isten egész népe be van vonva, a püspökök, a papok, a megszentelt személyek, valamint a világi hívők a világ összes részegyházaiban, akik mind tevékenyen részt vesznek az előkészítés folyamatában: vagy konkrét javaslatokkal, vagy elengedhetetlen imádságos támogatásukkal. Kedves családok, különösen részetekről nagyon szükséges és fontos az imádságos támogatás! Ez a szinódusi gyűlés ugyanis kimondottan veletek foglalkozik, a ti hivatásotokkal és küldetésetekkel az egyházban és a társadalomban, a házasság, a családi élet, a gyermeknevelés problémáival, valamint a családoknak az egyház küldetésében betöltött szerepével. Ezért kérlek titeket: buzgón imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy világosítsa meg a szinódusi atyákat, és vezesse őket nehéz feladatukban. Miként tudjátok, ezt a rendkívüli szinódusi gyűlést egy évvel később követni fogja majd az ún. rendes szinódus, amely szintén a család témájával foglalkozik. És ahhoz kapcsolódóan 2015 szeptemberében rendezik meg a családok világtalálkozóját Philadelphiában. Imádkozzunk hát együtt mindnyájan, hogy ezen eseményeken keresztül az egyház valóban a Szentlélek segítségével haladjon előre a reflexió és a döntéshozatal útján, megfelelő lelkipásztori eszközöket találjon a családok megsegítésére, és az evangélium világosságával és erejével tudjon szembenézni a mai kihívásokkal.
E levelet Jézus templomi bemutatásának ünnepén írom nektek. Lukács evangélista elbeszéli, hogy Szűz Mária és Szent József – a mózesi törvénynek eleget téve – elvitték a gyermeket a templomba, hogy felajánlják az Úrnak, és ekkor két idős ember, Simeon és Anna a Szentlélektől indíttatva elébük mentek, és felismerték Jézusban a Messiást (vö. Lk 2,22–38). Simeon karjába vette, és hálát adott Istennek, hogy végre „megláthatta” az üdvösséget; Anna pedig előrehaladott kora ellenére új erőre kapott, és elkezdett mindenkinek beszélni a gyermekről. Nagyon szép ez a jelenet: két fiatal szülő és két idős ember, Jézus körül. Jézus valóban ezt teszi: segít, hogy egymásra találjanak és eggyé forrjanak a nemzedékek! Ő annak a szeretetnek a kiapadhatatlan forrása, amely legyőz minden bezárkózást, minden magányt, minden szomorúságot. A családi élet útján számos szép időszakot osztotok meg egymással: az étkezéseket, a pihenést, a házimunkát, a kikapcsolódást, az imádságot, az utazásokat és zarándoklatokat, a karitatív cselekedeteket… Ha viszont hiányzik a szeretet, akkor hiányzik az öröm is; az igazi szeretettel pedig Jézus ajándékoz meg bennünket: felkínálja szavát, mely megvilágítja utunkat, és táplál bennünket az élet kenyerével, mely erőt ad mindennapi fáradozásainkhoz.
Kedves családok, a püspöki szinódusért mondott imátok olyan értékes kincs, amely gazdagítani fogja az egyházat. Köszönetet mondok nektek, és kérlek, imádkozzatok értem is, hogy igazságban és szeretetben tudjam szolgálni Isten népét. A Boldogságos Szűz Mária és Szent József oltalmazzon benneteket szüntelen, és segítsen, hogy egyek legyetek a szeretetben, és így haladjatok előre egymás kölcsönös szolgálatában. Szívből kérem minden családra az Úr áldását.
Vatikán, 2014. február 2., az Úr bemutatásának ünnepe
Ferenc

(Fordította: Tőzsér Endre SP)
Magyar Kurír

Ferenc pápa lemondott a diplomata útlevélről

Argentinként szeretnék utazni – indokolta Ferenc pápa, hogy miért mond le a Szentszék diplomata útleveléről, amikor a Szentföldre utazik. Ferenc pápa kérte útlevele és személyi igazolványa meghosszabbítását, melynek költségeit maga akarta viselni.

„Az egész világot az argentin útlevéllel szeretném beutazni.” Ezzel a kijelentéssel fordulhatott Ferenc pápa néhány nappal ezelőtt Juan Carlos Cafieróhoz, a Szentszékhez delegált argentin nagykövethez. Okmányai lejárati ideje közeledtével kereste fel a nagykövetet. Sajtóértesülések szerint a meghosszabbítás költségeit maga viselte.
Az argentin nagykövet a Vatican Insidernek megerősítette, hogy Ferenc pápa felkereste az okmányok meghosszabbításának szándékával, amit a követség azonnal teljesített, és közzétett egy fényképet a két új dokumentumról. A február 14-én kiállított úti okmány 2029-ig érvényes. A rajta lévő fénykép fehér reverendában ábrázolja a pápát, fehér pileolusban.
Ferenc pápa mint vatikáni állampolgár utazhatna a Szentszék diplomata útlevelével, mely a hagyományok szerint a 001-es számot viseli, és ami már el is készült számára.
Az argentin dokumentumokat a napokban fogják hivatalosan átadni a Szent Márta-házban – jelentette be Florencio Randazzo argentin belügyminiszter. Ferenc pápa gesztusa büszkeséggel tölt el minket – mondta a miniszter.
Ferenc pápa nem szeretné föladni nemzeti identitását, noha vatikáni állampolgár lett abban a pillanatban, hogy pápává választották.
Szüksége is lesz a Szentatyának úti okmányokra, hiszen nemsokára ismét utazik, „értékekkel teletömött aktatáskájával”. Egyszer úgy nyilatkozott: egy imakönyv van abban a bizonyos táskában, egy Lisieux-i Szent Teréz-könyv, egy napló, és a borotvája. És hamarosan bekerül a többi mellé az új argentin személyije és útlevele is.
Katholisches.info/Rome Reports/Magyar Kurír

A magyar plusz kártya

Szent István öröksége

Álljatok mindig a „találkozás kultúrájának” szolgálatában – buzdított a Szentatya az Olasz Köztársaság diplomáciai eseményeinek szervezőihez és Olaszország szentszéki nagykövetségének munkatársaihoz intézett beszédében. Ferenc pápa köszönetet mondott az olasz diplomaták mindennapi munkájáért és az együttműködés szelleméért, amely jellemzi a Vatikáni Államtitkársággal és a Pápai Házzal való kapcsolatukat. Beszédében a Szentatya a találkozás dimenziójára helyezte a hangsúlyt a diplomácia küldetésében.

Szolgálatotok során abban a helyzetben vagytok, hogy elő tudjátok segíteni a találkozás kultúráját. A diplomácia alkalmazottai vagytok és munkátok arra irányul, hogy az országok, nemzetközi szervezetek és intézmények képviselői a leghasznosabb módon találkozhassanak. Milyen fontos ez a szolgálat! – állapította meg Ferenc pápa. Lényeges tehát a kölcsönös ismereten, a tiszteleten, a fejlődés és a béke útjainak közös keresésén alapuló pozitív kapcsolatok növekedése.

Mindebben Olaszországnak van egy plusz kártya a kezében: a kulturális öröksége. Itália mindig is a kultúra, a művészet és a civilizáció szinonimája volt a világban. A diplomaták hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a találkozás kultúrája érdekében hasznosítsák és, hogy ezt az örökséget a közjó szolgálatába állítsák, amelyet VI. Pál a szeretet civilizációjának nevezett.
A Karácsony az Isten és az ember közötti találkozás ünnepe. Eljön a Gyermek, aki személyében teljességében ezt a találkozást jelképezi. A nem keresztényeket is megszólítja Jézus Karácsonyának üzenete. Beszéde végén Ferenc pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy mindannyian intenzíven éljék meg a szeretet e misztériumát és ez hassa át mélyen szolgálatukat is.

(sv) VR

A magyarok pluszkártyája: Szent István öröksége!

Családi gazdálkodás nemzetközi éve

A szerdai általános kihallgatás végén a Szentatya két felhívással fordult a világhoz a Szent Péter téren.
November 21-én ünnepeljük Szűz Mária bemutatását a templomban – emlékeztetett a Szentatya. Ekkor „pro Orantibus” imanapot tartunk, amelyet a klauzúrás szerzetesi közösségeknek szentelünk. Ez jó alkalom arra, hogy köszönetet mondjunk az Úrnak azért a sok személyért, akik a kolostorokban és remetelakokban Istennek szentelik magukat az imában és a dolgos csendben. Adjunk hálát az Úrnak a klauzúrás, szemlélődő élet tanúságtételeiért és támogassuk ezeket a testvéreinket lelki és anyagi értelemben, hogy be tudják tölteni fontos küldetésüket.

November 22-én hirdetik meg az ENSZ-ben a „Családi gazdálkodás nemzetközi évét”, amelynek célja, hogy kiemelje: a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a családban találja meg a teremtett világ tiszteletteljes működtetőjét, aki figyelembe veszi a konkrét szükségleteket.  

Kiskunhalasi Tóth Zoltánné Ida 17 gyermeke

A család a munka során a testvériség modellje. 
Megéli a családtagok közötti egység és a szolidaritás élményét nagyobb érzékenységet mutatva azok iránt, akik ápolásra és segítségre szorulnak, megakadályozva az esetleges társadalmi konfliktusok kialakulását. 
A Szentatya elismeréssel szólt a hasznos kezdeményezésről és annak a kívánságának adott hangot, hogy a meghirdetett év járuljon hozzá a számtalan jótéteményhez, amelyet a család nyújt a gazdasági, társadalmi, kulturális és erkölcsi fejlődéshez, a keresztény egységhez.

(sv) VR

1.Székely-magyar: Imádkozzunk népünkért

2. A fenti képhez: A 42 éves kiskunhalasi asszony 7 éves munkaviszony után – idén már – huszonkettedik éve van gyesen. Egymás után születnek gyermekei. – Ez így alakult. Sok gyerek, sok boldogság – mondta akkor Ida, aki azt vallja: ha egy gyermek megfogant, akkor világra kell őt hozni.  http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/befer-meg-egy-kisagy-a-16-gyermekes-csaladhoz-476135

3. Lukács Ernő, a 20 gyerekes milliárdos – a teljes történet

Ferenc pápa és a betegek

A Rómát sújtott hatalmas éjszakai esőzés sem állította meg a híveket, hogy jelen legyenek a Szentatyával való találkozás hagyományos alkalmán, a szerdai általános kihallgatáson a Szent Péter téren. A teret és az oda vezetõ széles utat is megtöltő hívősereg nagy örömmel üdvözölte Ferenc pápát, aki félórával az audiencia megkezdése előtt megjelent fehér nyitott dzsipjén, hogy körbe járva üdvözölje az egybegyűlteket. Alkalmanként megállt és leszállt autójáról, hogy megöleljen kerekeskocsin ülő időseket és megáldjon, megcsókoljon kisgyermekeket. Argentin honfitársaitól viccelődve megkérdezte, hogy hol maradt a maté tea?

Az általános kihallgatás végén még egy órát a betegek egyenkénti köszöntésére és megáldására szánt a pápa. Mindenkivel egyenként elbeszélgetett, biztató szavakkal fordult a családtagokhoz.

A különböző nyelvű köszöntések között a lengyel zarándokokhoz szólva külön üdvözölte a lengyel emigránsok lelkipásztorait, akik a világ minden részérõl érkeztek Rómába. A papokat emlékeztette, hogy az emigrálás számos aggodalommal, problémával és veszéllyel jár, amelyet a történelmi, kulturális és gyakran a családi gyökerektől való elszakadás okoz. Arra kérte őket, hogy lelkesen viseljék gondját honfitársaiknak, segítve szükségleteiket és támogassák lelki fejlődésüket. Segítsék őket, hogy megőrizzék hitüket és, hogy tanúságot tudjanak tenni abban a társadalomban, ahol élnek.

A fiatalokhoz, a betegekhez és az új házasokhoz fordulva Ferenc pápa emlékeztette őket: novemberben a liturgia arra hív, hogy imádkozzunk a halottakért. Ne feledkezzünk meg szeretteinkről, jótevőinkről és mindazokról, akik megelőztek bennünket a hitben. A szentmise bemutatása a legjobb spirituális segítség, amelyet lelkük érdekében tehetünk, különösképpen az elhagyatottakról is megemlékezve.

(sv) VR

Gyorssegély

A „Cor Unum” Pápai Tanács sajtóközleményben tájékoztat, hogy a Szentatya nevében a vatikáni dikasztérium 150 ezer dollárral segíti a Haiyan tájfun által sújtott fülöp-szigeteki lakosságot. Az elmúlt hétvégén ugyanis rendkívül nagy erővel sújtott le a távol-keleti országban a tájfun, amelynek több mint 10 ezer áldozata van.
Az összeget a helyi egyház osztja szét a természeti csapástól érintett régiókban. A kitelepítettek és az árvízkárosultak érdekében végzett segítségnyújtásra fordítják a pápai anyagi támogatást. Egyben a gesztus a Szentatya lelki közelségének és atyai buzdításának első és azonnali konkrét kifejeződése akar lenni azok iránt a személyek és területek iránt, amelyeket az áradás érint.

(sv) VR

Fülöp-szigeti áldozatokért

A Szentatya nagy fájdalmának adott hangot az 1200-nál is több halálos áldozatot követelt pusztító Haiyan tájfun hallatán. A pápát tájékoztatták a drámai helyzetről, amely a távol-keleti országban kialakult, aki lelki közelségéről biztosította a lakosságot illetve imádkozik az áldozatokért.

Az év legerősebb tájfunja pénteken érte el a Fülöp-szigeteket. A legsúlyosabban érintett település Tacloban, ahol katasztrofális károkról számolnak be, csak néhány épület maradt épségben. Itt szedte legnagyobb számban áldozatait a tájfun.

A Vatikáni Rádiónak a helyszínről nyilatkozott Sebastiano D’Ambra atya, a Pápai Misszós Művek (PIME) misszionáriusa: az eltűntek száma folyamatosan növekszik, teljes közösségeket rombolt porig a tájfun. 750 ezer embert kitelepítettek, 130 ezren elsősegély központokban kaptak szállást. A körülmények egyre rosszabbak a tájfunt követő nagy esőzések miatt, amelyek tovább rontják az októberi földrengés után fedél nélkül maradt 350 ezer ember helyzetét.

A kormány mellett a Vörös Kereszt, a Caritas és az UNICEF is megkezdte az elsősegélynyújtást. A becslések szerint 12 millió lakost, az ország egyharmadát sújtotta a tájfun, amely a vietnámi partok felé közeledik – tájékoztatta rádiónkat a Fülöp-szigeteken szolgálatot teljesítő olasz misszionárius.

(sv) VR

Imádkozzunk az elhunytakért és a bajban levő testvéreinkért.

A pápa, a betegek és beteggondozók

November 9-én, szombaton délelőtt Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál teremben fogadta az olasz betegszállítók egyesülete (UNITALSI) által szervezett zarándoklat 7000 tagját. Az eseményre, a főleg Lourdes-ba és egyéb kegyhelyekre betegeket szállító egyesület alapításának 110. évfordulója alkalmából került sor.

A pápa beszédében külön köszöntötte a betegeket, a fogyatékkal élőket, az őket kísérő önkénteseket, lelkészeket, egyházi kisegítőket, az egyesület felelőseit és országos elnökét. Salvatore De Giorgi bíboros, püspökök, valamint intézmények képviselőinek jelenléte azt mutatja, hogy az UNITALSI elismerésnek örvend mind az egyház, mind a polgári társadalom részéről.

Az egyesület 110 éve szenteli tevékenységét a betegeknek, a gyengéknek az evangélium lelkiségének megfelelően. Működésük nem egyfajta jótékonykodás vagy filantrópia, hanem a szeretet evangéliumának hiteles hirdetése, a vigasznyújtás szolgálata – mondta a pápa, majd rögtönözve hozzátette: „Ez egy nagy dolog. Tevékenységetek valóban evangéliumi; a vigasznyújtás szolgálata”.

A pápa utalt az egész országban jelen lévő egyesület tagjaira: férfiak és nők, anyukák és apukák, sok fiatal, akiket a Krisztus iránti szeretet és az Irgalmas Szamaritánus példája késztet arra, hogy ne fordítsanak hátat a szenvedőknek. Továbbra is ápolják ezt az erényt! Ne fordítsanak hátat a szenvedőknek, hanem éppen ellenkezőleg: legyenek tekintet, amely befogad, kéz, amely felemel és elkísér, vigasztaló szó, amely gyöngéd ölelés. Ne bátortalanítsák el őket a nehézségek és a fáradság, továbbra is ajándékozzák idejüket, mosolyukat és szeretetüket az arra rászoruló testvéreknek – hangzott a pápa buzdítása.

„Minden beteg és törékeny személy pillanthassa meg arcotokban Jézus arcát; és ti is ismerjétek fel a szenvedő személyben Krisztus testét. A szegények, az egészség hiányában szenvedők is gazdagságot jelentenek az egyház számára” – fejtette ki beszédében a Szentatya. Az UNITALSI és annyi más egyházi kezdeményezés elkötelezettsége, hogy összegyűjtse és érvényre juttassa ezt a gazdagságot nem csak az egyház, hanem az egész társadalom javára.

„A mai kulturális és társadalmi környezet inkább afelé hajlik, hogy elrejtse a fizikai törékenységet, csak problémának tekintse azt, amely belenyugvást, könyörületet igényel, olykor a személy kiselejtezéséhez vezet. Az UNITALSI arra kapott meghívást, hogy prófétai jel legyen és ezzel a világias gondolkozás logikájával, a kiselejtezés logikájával szemben haladjon. Segítse a szenvedőket, hogy főszereplők lehessenek a társadalomban, az egyházban és a társulatban is.

Ahhoz, hogy a betegek valóban beilleszkedhessenek a keresztény közösségbe, szükség van egy mindenkit befogadó lelkipásztori tevékenységre a plébániákon és a társulatokban. Valóban érvényre kell juttatni a törékeny és szenvedő emberek jelenlétét és tanúságtételét. Ők nem pusztán az evangelizálás címzettjei, hanem ugyanennek az apostoli tevékenységnek aktív alanyai” – fejtette ki beszédében Ferenc pápa.

Közvetlenül a betegekhez fordulva a Szentatya így folytatta: „Ne tekintsétek magatokat pusztán a szolidaritás és a karitatív tevékenység tárgyának, hanem érezzétek, hogy teljes egészében részt vesztek az egyház életében és küldetésében. Megvan a helyetek, sajátos szerepetek a plébánián és minden egyházi környezetben. Csöndes, de annál ékesszólóbb jelenlétetek, imátok, szenvedésetek mindennapos felajánlása egységben a keresztre feszített Jézussal a világ üdvösségéért, állapototok türelmes és egyben örömteli elfogadása spirituális erőforrás, gazdagság minden keresztény közösség számára. Ne szégyelljétek, hogy az egyház értékes kincsei vagytok!”

A pápa emlékeztetett rá: az UNITALSI legjelentősebb tapasztalata az év során a Mária kegyhelyekre történő zarándoklat, különös tekintettel Lourdes-ra. Az egyesület apostoli tevékenységének stílusa és spiritualitása számára is vonatkozási pontot jelent a Szűzanya. A pápa arra buzdította az olasz betegszállító egyesület tagjait, hogy kövessék Mária példáját, anyai gondoskodását, amellyel mindnyájunkat elkísér. A kánai menyegzőn így szól a szolgákhoz: „Tegyétek, amit mond” (Jn 2,5-10). Jézus ekkor megparancsolja a szolgáknak, hogy töltsék meg a kőkorsókat vízzel és a víz borrá változott, a legjobb borrá, amit addig felszolgáltak.

Máriának ez a közbenjárása Fiánál jól mutatja a Szűzanya emberek iránti gondoskodását. Mária tudja, hogy mire van szükségünk. Gondoskodik rólunk, közbenjár Jézusnál, és mindannyiunk számára kéri az „új bor” ajándékát, vagyis a szeretetet, az üdvözítő kegyelmet. Mária mindig közben jár és imádkozik értünk, különösen a nehézség és a gyengeség, a csüggedés és az eltévelyedés idején, főleg a bűn órájában. Ezért mondjuk az Üdvözlégy Mária imában, hogy „imádkozz értünk, bűnösökért”.

Ferenc pápa végül ezekkel a szavakkal zárta beszédét: „bízzuk mindig magunkat égi Anyánk oltalmába, aki megvigasztal bennünket és közben jár értünk Fiánál. Ő segítsen bennünket, hogy mindazok számára, akikkel utunk során találkozunk, Annak a tükörképe legyünk, aki „az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene” (2Kor 1,3).

(vm) VR

20 év után életre kelt a 70 éves hagyomány

Húsz év után először került sor újra pápai látogatásra az olasz főváros történelmi temetőjében. Ferenc pápa Mindenszentek ünnepén délután szentmisét mutatott be a Veranói temetőben és imádkozott az elhunytakért. Ezzel felelevenítette azt a régi hagyományt, amely 1993. november elsején II. János Pál pápával szakadt meg, aki törékeny egészségi állapota miatt ezután már kénytelen volt lemondani erről. Ferenc pápa imádkozott mindazokért a menekültekért, akik a sivatagban vagy a tenger hullámai között lelték halálukat. Vele együtt misézett római helynöke, Agostino Vallini bíboros is.

Pénteken már a délelőtti órákban érezhető volt az ünnepi készülődés a temető és a San Lorenzo negyed környékén. Sok római emlékszik még 1993. november elsejére, amikor II. János Pál pápa utoljára járt itt és szentmisét mutatott be a Veranói temetőben, amely rendkívül gazdag történelmi emlékekben. Ferenc pápát két csoportba tömörülve fogadták a hívek a temető főbejáratánál. A Szentatya pedig megáldotta a sírokat és elmondott egy fohászt azokért a menekültekért, akik egy jobb jövő reményében indultak útnak és vesztették életüket.

"Én is szeretnék imádkozni ezekért a fivéreinkért és nővéreinkért, akik ezekben a napokban haltak meg, miközben a szabadságot, egy méltóbb életet kerestek. Láttuk a fényképeket, a sivatag kegyetlenségét, láttuk a tengert, ahol sokan megfulladtak. Imádkozzunk értük". A pápa imádkozott azokért is, akik életben maradtak és most összezsúfolva várják a menekülttáborokban, hogy meggyorsítsák a jogi ügymenetet és kényelmesebb körülmények közé kerülhessenek. Ferenc pápa ezután az égre emelte tekintetét, a november elejei rózsaszínben játszó római égboltra:

"Ebben a mai napnyugtát megelőző pillanatban, valamennyien gondolhatunk életünk alkonyára: 'Milyen lesz az én alkonyatom?' Valamennyiünk számára eljön az alkonyat, mindenkinek! Reménnyel tekintek-e rá? Örömmel tekintek-e rá tudva, hogy az Úr befogad engem? Ez egy keresztény gondolat, amely békét ad nekünk".

A Falakon kívüli Szent Lőrinc bazilika, a San Lorenzo városnegyed és az ott található Veranói temető fontos helyet foglal el a rómaiak szívében. Maga a temető húsz évszázada fogadja be az elhunytak földi maradványait. A régészeti feltárásokból tudjuk, hogy már az ókorban létezett itt római nekropolisz, vagyis temetőváros, az un. Szent Ciriaca katakombák. A Verano elnevezés az ősi Campus Verani-ból származik, a köztársaság-kori Róma szenátori rangú család nevéből ered. Napóleon idején alapították a temetőt, amelynek építését Giuseppe Valadier-re bízták. 1835-ben szentelték föl a temetőt, amely folyamatosan bővült, terjeszkedett azt követően is, hogy 1870-ben Róma lett a frissen egyesült Olaszország fővárosa. Mai arculatát a II. világháborús bombázások utáni újjáépítésben nyerte el, amely súlyos károkat okozott az egész városnegyedben. XII. Piusz pápa 1943. július 19-én történelmi gesztussal elment a szövetségesek által lebombázott San Lorenzo negyedbe, és a Veranói temető előtti téren megáldotta az áldozatokat. Ma szobor őrzi e látogatás emlékét. Utódai követték a hagyományt és Halottak napja környékén szentmisét mutattak be az elhunytakért a Szent Lőrinc bazilikában, illetve a temetőben. XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápa után most Ferenc pápa is felújította ezt a hagyományt.

(gá) VR

A szentmise nem egy társadalmi esemény

Mindig ünnep, amikor Isten közel jön hozzánk – hangsúlyozta Ferenc pápa október 3-án, csütörtökön reggel, a Szent Márta házban bemutatott szentmisén. A szertartáson részt vettek a „Bíborosi Tanács” tagjai is, akik ezekben a napokban tartják első ülésüket a Vatikánban Ferenc pápa vezetésével.

Homíliájában a Szentatya hangsúlyozta: az üdvösség emlékezetét nem kell „szokványos eseménnyé” alakítani. A szentmise nem társadalmi esemény, hanem az Úr közöttünk való jelenléte.

Ezdrás (egy faemelvényről) olvassa a Törvény Könyvét, amelyről már azt hitték, hogy elveszett és a nép meghatottan örömkönnyeket sír – kezdte homíliáját Ferenc pápa, az első olvasmányból, Nehemiás könyvéből vett szakaszból kiindulva.

Isten népe megőrizte a Törvény emlékezetét, de ez egy távoli emlékezet volt. Azon a napon azonban az emlékezet élővé vált és ez megérintette a szíveket. Az öröm, nem pedig a fájdalom könnyeit ejtették az emberek, mert megtapasztalták az üdvösség közelségét.

Ez fontos nem pusztán a nagy történelmi pillanatokban, hanem életünk pillanataiban is: mindnyájan rendelkezünk az üdvösség emlékezetével, mindnyájan – mondta a pápa, majd feltette a kérdést: ez az emlékezet közel van hozzánk, vagy egy kissé távoli, szétszórt, kissé divatjamúlt, múzeumi emlékezet, ami eltávolodhat? Amikor az emlékezet távoli, amikor nem rendelkezünk közelségének ezzel a tapasztalatával, akkor végbemegy egy átalakulási folyamat és az emlékezet egyszerű emlékké válik.

Amikor az emlékezet eltávolodik, emlékké válik; amikor azonban közeli, akkor örömmé alakul át és ez a nép öröme. Ez keresztény életünk egyik alapelve. Amikor az emlékezet közel áll hozzánk, akkor kettős hatása van: megmelegíti szívünket és örömet ad – mondta homíliájában Ferenc pápa.

Ez az öröm a mi erőnk. A közeli emlékezet öröme. Azonban a távoli, megszokottá vált emlékezet, amely egyszerű emlékké válik, nem melegíti fel a szíveket, nem ad örömet, nem ad erőt. A találkozás az emlékezettel az üdvösség egy eseménye, találkozás Isten szeretetével. Isten velünk együtt írja a történelmet és üdvözített bennünket; ez az üdvösség találkozása. Ez olyan szép, hogy meg kell ünnepelni – mondta homíliájában Ferenc pápa.

Amikor Isten közel jön hozzánk, az mindig ünnepet jelent. Mi, keresztények gyakran félünk az ünneptől: ez az egyszerű és testvéri ünnep az Úr közelségének ajándéka. Az élet eltávolít bennünket ettől a közelségtől, az üdvösségnek csak az emlékét őrizzük meg, nem pedig élő emlékezetét. Az egyház emlékezetében tartja az Úr kínszenvedését. Azonban velünk is előfordul, hogy eltávolodunk ettől az emlékezettől és emlékké, szokványos eseménnyé alakítjuk azt át.

Minden héten elmegyünk a templomba, vagy ha meghal valaki, elmegyünk a temetésére. Ez az emlékezet gyakran untat bennünket, mert nem tűnik közelinek. Szomorú, de a szentmise gyakran társadalmi eseménnyé alakul át, nem vagyunk közel az egyház emlékezetéhez, amely az Úr közöttünk való jelenléte. Képzeljük el Nehemiás könyvének ezt a szép jelenetét: Ezdrás hozza Izrael emlékezetének Könyvét és a nép, amely közel kerül emlékezetéhez, sír, szíve átmelegszik, örömmel telik el, érzi, hogy az Úr öröme saját erejévé válik. És a nép egyszerűen, félelem nélkül ünnepel.

Kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy emlékezete mindig közel legyen hozzánk, olyan közeli emlékezet legyen, amely nem válik érdektelenné a megszokás és annyi más miatt és nem távolodik el egyszerű emlékként – fejezte be homíliáját Ferenc pápa.

(vm) VR

Ferenc pápa - párbeszéd az iszlámmal

Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke rádiónknak adott interjúban méltatta Ferenc pápa üzenetét, amelyet a Ramadán böjti hónap befejezésének alkalmából írt a muzulmán hívőkhöz.

„A pápa személyes kezdeményezéséről van szó. Ezzel azt akarta megmutatni, hogy nagy tiszteletben tartja az iszlám híveit” – mondta Tauran bíboros. Felidézte: néhány évvel ezelőtt Bergoglio bíboros a Buenos Aires-i főegyházmegye egy papját Kairóba küldte, hogy tanuljon arabul és képezze ki magát az iszlámmal folytatott párbeszédre.

A Szentatya gesztusával már péteri szolgálata kezdetén felhívja rá a figyelmet, hogy a vallásközi párbeszéd, különös tekintettel az iszlámra, pápasága egyik prioritása.

Az üzenetből világosan kiderül: a pápa tökéletesen tudatában van annak, hogy nem ismerjük eléggé jól egymást. Az eddigi erőfeszítések ellenére meg kell tanulnunk, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, hitünket, szertartásainkat, istentiszteleti helyeinket. Híveik képzésében nagy felelősségük van a vallási vezetőknek.

A pápa üzenetében erőteljesen hangsúlyozza a kölcsönös tiszteletet – nyilatkozta Tauran bíboros, majd hozzátette: „Sajnos egy kis csalódást okoz az iszlám-keresztény párbeszédben, hogy az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettünk és csak kis eredményeket értünk el, amelyek soha nem nyilvánultak meg a törvény, a helyi közigazgatási rendelkezések szintjén. Tehát még nagy erőfeszítésre van szükségünk ahhoz, hogy jobban megismerjük és értékeljük egymást, ne tekintsük egymást vetélytársnak, hanem olyan személyeknek, akik Istent keresik”.

Rádiónk munkatársa emlékeztetett rá, hogy az előző üzenet óta eltelt évben számos újdonság történt: a katolikus híveknek új pápájuk van, továbbá egyre nő a feszültség számos muzulmán többségű országban, mint Egyiptomban, Tunéziában, Szíriában. A térség egyes országaiban jelentős keresztény közösségek élnek, amelyek félnek, sőt nagyon félnek. Tükröződnek ezek a tényezők az üzenetben, illetve a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának munkájában? – hangzott a kérdés.

Jean-Louis Tauran bíboros, a dikasztérium elnöke válaszában arra mutatott rá, hogy Európában gyakran összetévesztik az iszlámizmust az iszlámmal. Tagadhatatlan, hogy a fundamentalizmus közös ellenségünk. Tehát az értelmiség, a kultúra szintjén kell erőfeszítéseket tenni és ez csak akkor lehetséges, ha a vallási vezetők tudatában vannak a helyzet súlyosságának és közösen akarnak ezen változtatni. Ehhez azonban szükség van az oktatásra, a kölcsönös bizalomra, barátságra.

Ferenc pápa követi XVI. Benedek vonalát. Ne felejtsük el, hogy az emeritus pápa három mecsetet keresett fel. Ferenc pápa a nehézségek ellenére a kölcsönös együttműködés folytatása mellett döntött. Tauran bíboros felidézte Ferenc pápa péteri szolgálatának kezdetét: „Pápasága első napján rendkívül szívélyesen beszélt egy muzulmán küldöttséggel. A napokban fogadtunk egy másik küldöttséget és akkor is végtelenül kedves volt. Mindenkit megérintett egyszerűsége, közvetlensége.

De Ferenc pápa nem naív, tudja nagyon jól, hogy mik a nehézségek, tehát a kedvességen túl nem feledkezik meg arról, hogy egyes muzulmán többségű országokban a keresztények szenvednek. Azt sem felejti el természetesen, hogy más országokban pedig a muzulmánokat diszkriminálják. Azt hiszem, hogy Ferenc pápa egyrészt nagyon kedves, közvetlen, ugyanakkor teljesen tudatában van a nehézségeknek”.

Tauran bíboros szerint elsősorban az újságírókat kell megfelelően informálni, mert a média rendkívül nagy jelentőségű. Azután nagyon fontos az oktatás minden szinten: fel kell számolni az előítéleteket. A problémák főleg a tudatlanságból adódnak. „Gyakran hangoztatom: sikerült elkerülnünk a kultúrák összecsapását, próbáljuk meg elkerülni a tudatlanságok összecsapását is” – mondta nyilatkozatában a bíboros.

Ami a Szíriával határos Libanon vagy Jordánia helyzetét illeti, a vatikáni dikasztérium elnöke aggodalmának adott hangot, mondván, hogy a rossz példa ragadós. Azonban a jó is az, tehát arra kell törekednünk, hogy a jóval győzzük le a rosszat. Ami ezekben az országokban a politikai irányvonalat illeti, kétségtelen, hogy aggodalomra ad okot.

Annak ellenére, hogy ezek a konfliktusok nem vallási okokból törtek ki, megoldásukhoz nélkülözhetetlen a vallási dimenzió figyelembevétele – nyilatkozta rádiónknak Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke.


(vm)

F pp: igazságosan kell osztozni - FAO

Ma is milliók halnak meg éhség miatt. Erre a botrányra emlékeztette Ferenc pápa a FAO római közgyűlésének résztvevőit. „Azzal az elhatározással tartják értekezletüket, hogy választ keressenek számtalan testvérünk és nővérünk elsődleges szükségleteire, nevezetesen arra, hogy meglegyen a mindennapi kenyerük” – kezdte eszmefuttatását a Szentatya. Mindez rendkívül súlyos világ kontextusban történik, nemcsak a gazdasági válság, hanem más tényezők miatt is, mint a biztonság hiánya, a számtalan konfliktus helyzet, a klímaváltozás, és a természet sokszínűségének védelme. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezetére tehát új elkötelezettség hárul annak érdekében, hogy mindenki élvezhesse földünk javait és nemcsak azért, hogy kisebb legyen a szakadék azok között, akiknek sok van és azok között, akiknek meg kell elégedniük a morzsákkal, hanem elsősorban azért, mert ez az igazságosság és a méltányosság követelménye minden emberi személy számára.

A Szentatya emlékeztetett arra, hogy kockán forog az emberi személy és méltóság. Ma az emberek semmikké válnak olyan tényezőkkel szemben, mint az erőszak alkalmazása, a háborúk, az alultápláltság, a peremre szorítás, az alapvető jogok eltiprása, a pénzügyi spekuláció. A jelenlegi helyzetben ez utóbbi szabja meg pl. az élelmiszerek árát. Az embereket úgy kezelik, mint bármilyen más terméket, elfeledkezve arról, hogy mi az elsődleges rendeltetésük. A nézetek és értékek mélységes válságának időszakában élünk, beleértve azokat az érdemeket is, amelyek a nemzetközi élet alapvetését jelentik.

Korlátot kell szabni kevesek szűklátókörű gazdasági és hatalmi érdekeinek, amelyek a világ népességének nagytöbbségét kizárják, szegénységet és kirekesztettséget idéznek elő és, amelyek a társadalom széteséséhez vezetnek. Hasonlóképpen fontos, hogy küzdjenek a korrupció ellen, amely kevesek számára előnyt jelent, sokak számára azonban hátrányos helyzetet hoz. Nem arról van szó egyszerűen, hogy szánalomból vagy az ellentétek feloldása érdekében engednek valamit. Arról van szó, hogy mindenből igazságosan kell osztozni. A kérdés az, hogy irgalmas szamaritánusok, vagy pedig a mások szükségletei iránt közönyös személyek vagyunk-e?

Ferenc pápa beszédét a következő gondolatokkal zárta: A FAO szervezettől, a tagállamoktól és a nemzetközi közösségtől azt várják, hogy tárja ki a szívét. A folyamatban lévő reformok garantálják azt, hogy a FAO működőképesebb legyen, átláthatóbban és a nagyobb igazságosság szellemében. A pápa végül örömmel nyugtázta, hogy a világszervezet a következő évet különös módon a mezőgazdaságban dolgozó családoknak szenteli. Ezáltal is elősegíti azt a meggyőződést, hogy minden emberi lény számára a család jelenti a növekedés elsődleges helyét.

(ik) VR

Ferenc pápa üzenete

Intenzívebbé kell tenni az imaéletet az Eucharisztiát állítva a keresztény közösségek középpontjába. A szentségimádás és a kegyes cselekedetek adjanak ösztönzést a megújult evangelizáló tevékenységnek és az egyházi szeretetközösségnek.
Ezzel fordult Ferenc pápa a Costa Rica-i nemzeti eucharisztikus kongresszus résztvevőihez. A rendezvény témája: „Az Eucharisztia: az élet kenyere népünk számára”. A Szentatya annak a reményének ad hangot, hogy az Oltáriszentségből minden megkeresztelt számos spirituális energiát merít egy igazságosabb és kiengesztelésben gazdagabb világ építéséhez Jézus Krisztus üzenete szerint.
Végül a lelkipásztorokat és a híveket az Angyalos Miasszonyunk oltalmába ajánlja, és apostoli áldását küldi nekik.
(sv) VR