Magyarok Nagyasszonya - okt. 8.

1038 Nagyboldogasszony vigíliáján Szent István király összehívta az ország püspökeit és előkelőit Székesfehérvárt. Amit még megtehetett emberileg, megtette. Figyelmeztette őket, hogy védjék a magyar kereszténységet. Ezután kezét és szemét a csillagok felé emelte, s szeretett övéit a Mennyek Királynőjének oltalmába ajánlotta: „Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent Egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájuknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.” István királynak Isten adta a bölcsességet, és Szűz Máriának adta oda koronáját, országát és nemzetét. A végrendelkező Szent István részéről a felajánlást visszavonhatatlanná tette halála. A megdicsőült Szent Szűz pedig örök oltalmazónk. Ezért ünnepeljük Szűz Máriát, mint Magyarország Nagyasszonyát.

**

Isten reményteli jövőt szánt a a benne hívőknek. Az üdvösség rendjében az Istenszülő Szent Szüzet különös feladatra választotta ki, alkalmassá tette küldetése teljesítésére és megdicsőítette. Az angyali üdvözlet arról tanúskodik, hogy Isten soha nem látta reménytelennek az emberiség állapotát. Szűz Mária személyében olyan személyt talált, akihez elküldhette üzenetét, és akit Fia anyjául választhatott (Lk 1,26-28). 

A megváltás műve először Máriában valósult meg, Isten „el kezdett élni” benne. Ezt jelenti „a kegyelemmel teljes” és „az Úr veled van” kijelentés. Ő a „szép szeretet anyja”, aki tudását a kinyilatkoztatás megértéséből merítette. Hitte, hogy Istennél az újjáteremtés sem lehetetlen. Benne teljes volt az Isten-szeretet, az engedelmesség és a gondviselés tudata (Sir 24,23-31). 

Szűz Máriával kezdetét vette a föld színének megújítása. Mária szeretete Isten és emberek iránt  egyedülálló. A kegyelmek Anyja az Egyház tagjait isteni életre serkenti. Olyan, mint a rohanó hegyi patak, amely tudásunk csenevész fáját öntözi, olyan mint a szélvész, mely felszítja szívünk hamvadó zsarátnokát.  

Mária reménységünk az életre és minden erényre. Áldott és áldás számunkra. Istenanyasága is az idők teljességének a jele (Gal 4,4-7), általa a Fiúisten felszabadított a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Ezt a belső átalakulást szívünkben a Szentlélek viszi végbe. 

Máriás ünnepünknek is az a célja, hogy emlékezzünk arra a számtalan jótéteményre, amelyet általa adott nekünk a gondviselés, és tudjunk megújulni istengyermeki hívatásunkban. Szent László óta ma is a legtöbben Mária országának tekintjük a Kárpát-medencét.  Ajánljuk magunkat a Szent Szűz oltalmába, hogy a szomszéd népekkel együtt boldogulhassunk itt a földön, és elnyerjük az örök életet.  

Könyörögjünk

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

 

Az idők teljességének a jele

Október 8. - Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya   

1038 Nagyboldogasszony vigíliáján Szent István király összehívta az ország püspökeit és előkelőit Székesfehérvárt. Amit még megtehetett emberileg, megtette. Figyelmeztette őket, hogy védjék a magyar kereszténységet. Ezután kezét és szemét a csillagok felé emelte, s szeretett övéit a Mennyek Királynőjének oltalmába ajánlotta: „Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent Egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájuknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.” István királynak Isten adta a bölcsességet, és Szűz Máriának adta oda koronáját, országát és nemzetét. A végrendelkező Szent István részéről a felajánlást visszavonhatatlanná tette halála. A megdicsőült Szent Szűz pedig örök oltalmazónk. Ezért ünnepeljük Szűz Máriát, mint Magyarország Nagyasszonyát.

Isten reményteli jövőt szánt a a benne hívőknek. Az üdvösség rendjében az Istenszülő Szent Szüzet különös feladatra választotta ki, alkalmassá tette küldetése teljesítésére és megdicsőítette. Az angyali üdvözlet arról tanúskodik, hogy Isten soha nem látta reménytelennek az emberiség állapotát. Szűz Mária személyében olyan személyt talált, akihez elküldhette üzenetét, és akit Fia anyjául választhatott (Lk 1,26-28). 

A megváltás műve először Máriában valósult meg, Isten „el kezdett élni” benne. Ezt jelenti „a kegyelemmel teljes” és „az Úr veled van” kijelentés. Ő a „szép szeretet anyja”, aki tudását a kinyilatkoztatás megértéséből merítette. Hitte, hogy Istennél az újjáteremtés sem lehetetlen. Benne teljes volt az Isten-szeretet, az engedelmesség és a gondviselés tudata (Sir 24,23-31). 

Szűz Máriával kezdetét vette a föld színének megújítása. Mária szeretete Isten és emberek iránt  egyedülálló. A kegyelmek Anyja az Egyház tagjait isteni életre serkenti. Olyan, mint a rohanó hegyi patak, amely tudásunk csenevész fáját öntözi, olyan mint a szélvész, mely felszítja szívünk hamvadó zsarátnokát.  

Mária reménységünk az életre és minden erényre. Áldott és áldás számunkra. Istenanyasága is az idők teljességének a jele (Gal 4,4-7), általa a Fiúisten felszabadított a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Ezt a belső átalakulást szívünkben a Szentlélek viszi végbe. 

Máriás ünnepünknek is az a célja, hogy emlékezzünk arra a számtalan jótéteményre, amelyet általa adott nekünk a gondviselés, és tudjunk megújulni istengyermeki hívatásunkban. Szent László óta ma is a legtöbben Mária országának tekintjük a Kárpát-medencét. A Fatimai Szűz centenáriumán ajánljuk magunkat a Szent Szűz oltalmába, hogy a szomszéd népekkel együtt boldogulhassunk itt a földön, és elnyerjük az örök életet.  

„Magyarok Nagyasszonya, szerezz békét a föld népeinek!”

**
 

Ima népünkért

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

 

Magyarok Nagyasszonya ünnepe a Szent Péter-bazilikában

Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén Erdő Péter bíboros vezetésével szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában, a kápolna felszentelésének 35. évfordulóján.

Az ünnepi szentmisén Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Német László nagybecskereki megyéspüspök, továbbá Somorjai Ádám OSB, a szentszéki államtitkárság munkatársa; Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője; Németh László, a Szent István Ház igazgatója, olaszországi magyar főlelkész; Tóth Tamás, a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora; illetve az intézet növendékei; Harsányi Ottó ferences, a római Pápai Antonianum egyetem erkölcsteológusa; Melo Lajos domonkos, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és az örök városban szolgáló magyar papok koncelebráltak.
A búcsúünnepen részt vettek Kocsis Fülöp metropolita, a Rómában szolgálatot teljesítő magyar diplomácia képviselői, a római Német-Magyar Kollégium növendékei, a helyi magyar közösség tagjai és az erdélyi csíkszépvízi kórus zarándokai is.
Erdő Péter bíboros homíliájában a Mária-tisztelet közép-európai gyökereiről és a Szűzanya-ábrázolás főbb motívumairól beszélt.
Alakja fénysugárként jelenik meg, akár a Hold, amelyik a Nap sugárzását veri vissza. Ez arra utal, hogy Krisztus világossága Szűz Mária alakján kiemelkedő módon tükröződik – fogalmazott a bíboros. – Úgy is szokták ábrázolni világosságát mint hajnali csillagét, vagy mint tengernek csillagáét, ahogy a himnusz szólítja meg Máriát: „Tengernek fényes csillaga, Isten édesanyja”. A hajósok életében a tengeri csillag mutatta a helyes irányt. Ugyanarról van tehát szó, mint a bölcsesség esetében: szükségünk van arra, hogy egyénileg és közösségileg, magyar népként is helyes iránymutatást kapjunk, ne csak e világ bölcseitől, hanem magától az isteni bölcsességtől.
Ezért történelmünk egy érdekes pontján egyik legnagyobb magyar katolikus hitszónokunk így beszélt erről: „Tenger a világ, zivataros; népek és országok csak zátonyokon állnak, nincs maradandó városuk. De azért az Isten terveit kell minden népnek küzdve, tűrve, haladva, fejlődve megvalósítani, s biztosítani létét az idők tengerében. Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk; tengerünk nemigen van, amely nemzeti haladásunkat, gazdagodásunkat előmozdítaná, melynek leheletétől hősök és szentek lelkesülnének, de a »Tenger Csillaga« mégis mosolyog felénk. Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban, ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária” – idézte Prohászka Ottokár püspököt Erdő Péter.
Szent István neki ajánlotta föl országunkat, az ő pártfogását kérjük a mai nehéz történelmi körülményeink között, amikor nagy szükségünk van az eligazításra – hangsúlyozta homíliájában a bíboros.

Az első eligazító szó pedig a szeretet szava. Ha belegondolunk abba, hogy a népeknek lehetnek pártfogói; hogy Szűz Máriát a saját édesanyjaként tiszteli Közép-Európa szinte minden népe, akkor rádöbbenünk, hogy talán a népek sokfélesége is megfelel az isteni gondviselésnek – mutatott rá a szónok. – Ennek aktualitását mutatja Ferenc pápa nagy természetvédelmi enciklikája, amelynek tanulmányozása során föltesszük magunknak a kérdéseket: Miért értékes a természet? Mitől jobb az állatok és növények gazdagsága, mint egy kősivatag? És rájövünk, hogy a teremtésben, az Istenhez való viszonyban találja meg mindez az értékét. Még hangsúlyosabban igaz ez az értelmes emberi világra, az egyes nemzeti kultúrák, nyelvek, történelmi tapasztalatok gazdagságára, amely a Teremtő akarata szerint kialakult olyan érték, amely ma is gazdagít, segít, hogy emberségesebben tudjuk megoldani az élet új kérdéseit. Segít abban, hogy összetartó közösségek szülessenek: a családon kívül a nemzet is egy olyan természetes közösség, amely értékeket hordoz és továbbít. Vigyázni kell azonban ezen értékek helyes használatára, hogy ne essünk a túlzott nacionalizmus, a sovinizmus csapdájába, vagy a családi összetartozás ne torkolljon például protekcionizmusba vagy egyéb hibákba.
A Szűzanyára tekintsünk, aki egyszerre tud az összes nép édesanyja lenni, hogy megtaláljuk benne a választ is: a helyes önértékelésünk mellett a többiek megbecsülését – buzdított a bíboros. – Ez az, ami a keresztény szemlélet szerint a nemzetek igazi arcát megrajzolja. Európa a Gondviselés terve folytán olyan kontinens, talán az egyetlen, amelyik csupa nemzetállamból áll; ahol az országok nyelve, hagyománya, kultúrája valamilyen szinten összekapcsolódik.
Ez nem a múlt egyfajta zárványa, amit minél előbb el kell felejteni, hogy a haladás gyorsabban juthasson előre, mint ahogy nem ilyen dolog a család sem, hanem ma is aktuális, ma is értéket hordoz. Ennek az értéknek nemcsak az őriztetéséhez, ahogy Ferenc pápa mondja, hanem az erőforrásként való használatához kérjük a Boldogságos Szűzanya pártfogását és a magyar szentek, különösen Szent István közbenjárását – zárta a vatikáni magyar kápolna búcsúján mondott szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

* * *

Németh László olaszországi magyar főlelkész szerkesztőségünknek jelezte, hogy a magyar kápolna felszentelésének 35. évfordulójára a Szent István Társulat kiadásában megjelent, a kápolnát bemutató füzet javított kiadása.

A római Magyarok Nagyasszonya-kápolna


A középkori Szent Péter-bazilika mellett Szent István király magyar zarándokházat alapított, melynek II. Szilveszter pápa ajándékaként kápolnája is volt. A kápolnát 1776-ban a bazilika új sekrestyéjének építésekor, megváltási díj fizetése után lebontották. Újjáépítése elmaradt.
A mai kápolna megalkotásának gondolatát először Ádám György prelátus, a külföldi magyarok szentszéki képviselője vetette fel, Lékai László érsek magáévá tette, kérésére Boldog VI. Pál pápa engedélyezte. Az épület 1980-ban készült el, október 8-án szentelte fel Szent II. János Pál pápa.
A tervezésben részt vettek Brestyánszky Ilona, Gerő László és a Képzőművészeti Lektorátus. A 11 m × 4,5 m-es, dongaboltozatú kápolna szentélyében az egész falat betöltő dombormű látható: hat szkíta aranyszarvassal és honfoglaláskori tarsolylemezek mintáitól ihletett, stilizált, szimbolikus életfával. Ezen függ Varga Imre magyaros vonású Madonnája, karján a Gyermekkel.
A kápolna jobb oldalán két félkörív alakú nyílás és lépcső vezet a folyosóra. Szent István király bronzszobra, Varga Imre műve, az oltárhoz közel eső, első lépcsősoron áll, jobbjában a magyar Szent Korona.
Az oldalfalakra tizenkilenc kő dombormű került: Csíkszentmihályi Róbert (Boldog Erzsébet, Boldog Dominici János, Szent Hedvig), Kiss Sándor (Boldog Gizella, Szent Erzsébet, Szent Margit), Kiss Kovács Gyula (Szent Imre, Skóciai Szent Margit, Portugáliai Szent Erzsébet), Kiss Nagy András (Szent László, Szent Piroska, Szent Kinga), Kő Pál (Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Özséb) és Marton László (Boldog Jolánta, Boldog Szalóme, Magyar Szent Mózes, Toulouse-i Szent Lajos) alkotásai.
A kápolna 2001-ben és 2004-ben két újabb domborművel gazdagodott: Lebó Ferenc Boldog Apor Vilmost és Oláh Éva Arré Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló alkotásával.
A kápolna hátfalán Tóth Imre három méter átmérőjű bronz domborművén négy magyar vonatkozású pápa látható: II. Szilveszter, a Szent Korona küldője; III. Callixtus, a déli harangszó elrendelője; VI. Pál, amint átadja Lékai bíborosnak a kápolna modelljét; valamint II. János Pál, aki fölszentelte a kápolnát.

Magyar katolikus lexikon

Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Gedő Ágnes
Magyar Kurír

Magyarok Nagyasszonya

Aki megpróbált már kapcsolatba lépni a Szűzanyával, az meg kellett érezze, hogy szeret bennünket. Szereti bennem, hogy ember vagyok, olyan, mint Szent Fia. Szereti bennem, hogy Isten gyermeke vagyok, akinek kész a helye a mennyben. Szeret, mert tudja, mennyire rászorulok a szeretetre. Szeret, mert ismeri szenvedéseimet, csalodásaimat. Szeret bűneim, gyengeségeim, tökéletlei ségeim ellenére, mert ő a bűnösök Menedéke. A mai ünnep eszünkbe kell juttassa, hogy szereti bennünk azt is, hogy magyarok vagyunk.

Szűzanyánk szereti ezt a kicsi, sokat szenvedett országot. Szereti István király miatt, aki a mai ünnepen neki ajánlott fel bennünket, hazánkat. Szereti magyar szentjeink miatt: Imre, László, Erzsébet, Margit ... Szeret bennünket, mert nagyon rászorulunk szeretetére. Szenvedő Fiát juttatja eszébe. Sok baj érte már ezt az országot, ezt a népet. Biztosra vehetjük, hogy Magyarok Nagyasszonyának köszönhetjük, hogy megvagyunk még a világnak ezen az egyik legviharosabb helyén.

Nagyasszonyunk ő, pártfogónk Isten előtt. De gondoljunk ma arra: Könnyebbé kellene tennünk Pátrónánk dolgát. Mert az az  igazság, hogy nem lehet könnyű Isten előtt szólni az érdekünkben. Gondoljunk csak „nemzeti” bűneinkre, melyekben jobb az eredményünk, mint az olimpiákon. Káromkodás, válás, magzatgyilkosság. Az első három között vagyunk ezekben a világon. Aztán az önzés, a széthúzás, a lelkiismeretlenség, a lopás, sikkasztás, mindebben szintén a szomorú élre törünk.

Mit tehetek? Ábrahám tíz igazára gondolok. Azok között akarok lenni, akikre hivatkozhat az Úr előtt Magyarok Nagyasszonya. Legyek tiszta, becsületes, imádkozó, szeretőszívű, önzetlen ember, nemcsak a magam üdvéért, hanem hazánkért, magyar testvéreimért is! Ez józan érdekem is, hiszen hazám sorsa az sorsom, gyermekeim sorsa is.

Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk! 

Mi segítünk neked.

Magyarok Nagyasszonya

1938.XII.22-én adták ki és jött a Bécsi döntés

Bálint Sándor 1944. október 8-án a következőket jegyezte Naplójába: „A Sátán megszégyenül, a Nibelungok népe visszavonul… Körüljárom Szegedet, és magammal szeretném oltalmazni a Várost és az országot, amelynek pásztorai csak béresek tudtak lenni, nem merik életüket adni juhaikért. A búcsúzás igézetében révedezem… Bűneim rongyaiban is boldog vagyok: az Angyal menyegzős ruhámat hordozza egész nap mellettem. Szeretném a világra teríteni.” Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepe van. E napon különös szeretettel adunk hálát Istennek, a tőle kapott üdvösségért, Máriáért és történelmi küldetésünkért. A kinyilatkoztatásból ismerjük, hogy a megváltás rendjében Isten különös feladatra kiválasztotta, alkalmassá tette és megdicsőítette a názáreti Máriát, az Istenszülő Szüzet. Ő a „bölcsesség széke”, aki bölcsességét a kinyilatkoztatás megértéséből merítette. Benne teljes volt az istenfélelem, az engedelmesség és Isten gondviselésének tudata (Sir 24, 23-31). Az ő bölcs életének gyümölcse a szeretet, az élet értékelés és vonzó viselkedés. Az angyali üdvözlet arról tanúskodik, hogy Isten soha nem látta reménytelennek a gyarló ember helyzetét. Máriában talált olyan személyt, akihez elküldhette köszöntését, és akit Fia anyjául választhatott (Lk 1,26-28). Mária az Úr színe előtt járt. Megvalósult benne a megváltás teljessége, ezért kapott szerepet az Egyházban. Általa az Isten emberré lett, belépett a földi élet keretei közé, hogy felemelje a gyarló embert az isteni élet magasságába (Gal 4,4-7). Új lehetőség nyílt meg az emberiség előtt. Ahogy Mária lehet Isten anyja, úgy az ember is lehet Isten fogadott gyermeke. Ezt a belső átalakulást a Szentlélek viszi végbe.   

Nemzeti Máriás ünnepünk is állandóan elénk tárja természetfeletti hívatásunkat. Szent István király megértette, hogy nemzetét és országát csak a kereszténység tarthatja fenn. Ezért 1038 Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel népét és országát, lelkét és koronáját Szűz Máriának, akinek szívébe és karjára Isten az ő egyszülött fiát, Jézus Krisztust adta. A felajánlással és átadással a korona és népe már nem profán, hanem Mária által Istennek szentelt dolog és személy. A történelemben új küldetést és feladatot kaptunk. Mária gyermekeiként kell élnünk. Megtapasztaltuk annak anyai pártfogását ezer éven át, akinek védő karjaiban Szent István ajánlott. E felajánlást ápoljuk az egyházmegyei kegyhelyeken. És évente lerójuk tiszteletünket iránta a nemzeti kegyhelyen, Csíksomlyón, mikor újra védő palástja alá helyezzük magunkat.

 „Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!” SzVU! 287,7

Darvas-Kozma József