Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén Erdő Péter
bíboros vezetésével szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilika
altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában, a kápolna
felszentelésének 35. évfordulóján.
Az ünnepi szentmisén Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Német László
nagybecskereki megyéspüspök, továbbá Somorjai Ádám OSB, a szentszéki
államtitkárság munkatársa; Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsa
irodavezetője; Németh László, a Szent István Ház igazgatója,
olaszországi magyar főlelkész; Tóth Tamás, a római Pápai Magyar Intézet
(PMI) rektora; illetve az intézet növendékei; Harsányi Ottó ferences, a
római Pápai Antonianum egyetem erkölcsteológusa; Melo Lajos domonkos, a
Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és az örök városban
szolgáló magyar papok koncelebráltak.
A búcsúünnepen részt vettek Kocsis Fülöp metropolita, a Rómában
szolgálatot teljesítő magyar diplomácia képviselői, a római Német-Magyar
Kollégium növendékei, a helyi magyar közösség tagjai és az erdélyi
csíkszépvízi kórus zarándokai is.
Erdő Péter bíboros homíliájában a Mária-tisztelet közép-európai gyökereiről és a Szűzanya-ábrázolás főbb motívumairól beszélt.
Alakja fénysugárként jelenik meg, akár a Hold, amelyik a Nap
sugárzását veri vissza. Ez arra utal, hogy Krisztus világossága Szűz
Mária alakján kiemelkedő módon tükröződik – fogalmazott a bíboros. – Úgy
is szokták ábrázolni világosságát mint hajnali csillagét, vagy mint
tengernek csillagáét, ahogy a himnusz szólítja meg Máriát:
„Tengernek fényes csillaga, Isten édesanyja”.
A hajósok életében a tengeri csillag mutatta a helyes irányt.
Ugyanarról van tehát szó, mint a bölcsesség esetében: szükségünk van
arra, hogy egyénileg és közösségileg, magyar népként is helyes
iránymutatást kapjunk, ne csak e világ bölcseitől, hanem magától az
isteni bölcsességtől.
Ezért történelmünk egy érdekes pontján egyik legnagyobb magyar
katolikus hitszónokunk így beszélt erről: „Tenger a világ, zivataros;
népek és országok csak zátonyokon állnak, nincs maradandó városuk. De
azért az Isten terveit kell minden népnek küzdve, tűrve, haladva,
fejlődve megvalósítani, s biztosítani létét az idők tengerében.
Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák;
aggodalmak, remények járnak fölöttünk; tengerünk nemigen van, amely
nemzeti haladásunkat, gazdagodásunkat előmozdítaná, melynek leheletétől
hősök és szentek lelkesülnének, de a »Tenger Csillaga« mégis mosolyog
felénk. Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy, mint mély
árnyaiban, ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom
nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik mint
angyalének; ez az alak, ez a név: Mária” –
idézte Prohászka Ottokár
püspököt Erdő Péter.
Szent István neki ajánlotta föl országunkat, az ő pártfogását kérjük a
mai nehéz történelmi körülményeink között, amikor nagy szükségünk van
az eligazításra – hangsúlyozta homíliájában a bíboros.
Az
első eligazító szó pedig a szeretet szava. Ha belegondolunk abba, hogy a
népeknek lehetnek pártfogói; hogy Szűz Máriát a saját édesanyjaként
tiszteli Közép-Európa szinte minden népe, akkor rádöbbenünk, hogy talán a
népek sokfélesége is megfelel az isteni gondviselésnek – mutatott rá a
szónok. – Ennek aktualitását mutatja Ferenc pápa nagy természetvédelmi
enciklikája, amelynek tanulmányozása során föltesszük magunknak a
kérdéseket: Miért értékes a természet? Mitől jobb az állatok és növények
gazdagsága, mint egy kősivatag? És rájövünk, hogy a teremtésben, az
Istenhez való viszonyban találja meg mindez az értékét. Még
hangsúlyosabban igaz ez az értelmes emberi világra, az egyes nemzeti
kultúrák, nyelvek, történelmi tapasztalatok gazdagságára, amely a
Teremtő akarata szerint kialakult olyan érték, amely ma is gazdagít,
segít, hogy emberségesebben tudjuk megoldani az élet új kérdéseit. Segít
abban, hogy összetartó közösségek szülessenek: a családon kívül a
nemzet is egy olyan természetes közösség, amely értékeket hordoz és
továbbít. Vigyázni kell azonban ezen értékek helyes használatára, hogy
ne essünk a túlzott nacionalizmus, a sovinizmus csapdájába, vagy a
családi összetartozás ne torkolljon például protekcionizmusba vagy egyéb
hibákba.
A Szűzanyára tekintsünk, aki egyszerre tud az összes nép édesanyja
lenni, hogy megtaláljuk benne a választ is: a helyes önértékelésünk
mellett a többiek megbecsülését – buzdított a bíboros. –
Ez az, ami a
keresztény szemlélet szerint a nemzetek igazi arcát megrajzolja. Európa a
Gondviselés terve folytán olyan kontinens, talán az egyetlen, amelyik
csupa nemzetállamból áll; ahol az országok nyelve, hagyománya, kultúrája
valamilyen szinten összekapcsolódik.
Ez nem a múlt egyfajta zárványa, amit minél előbb el kell felejteni,
hogy a haladás gyorsabban juthasson előre, mint ahogy nem ilyen dolog a
család sem, hanem ma is aktuális, ma is értéket hordoz. Ennek az
értéknek nemcsak az őriztetéséhez, ahogy Ferenc pápa mondja, hanem az
erőforrásként való használatához kérjük a Boldogságos Szűzanya
pártfogását és a magyar szentek, különösen Szent István közbenjárását –
zárta a vatikáni magyar kápolna búcsúján mondott szentbeszédét Erdő
Péter bíboros.
* * *
Németh László olaszországi magyar főlelkész szerkesztőségünknek
jelezte, hogy a magyar kápolna felszentelésének 35. évfordulójára a
Szent István Társulat kiadásában megjelent, a kápolnát bemutató füzet
javított kiadása.
A római Magyarok Nagyasszonya-kápolna
A középkori Szent Péter-bazilika mellett Szent István király magyar
zarándokházat alapított, melynek II. Szilveszter pápa ajándékaként
kápolnája is volt. A kápolnát 1776-ban a bazilika új sekrestyéjének
építésekor, megváltási díj fizetése után lebontották. Újjáépítése
elmaradt.
A mai kápolna megalkotásának gondolatát először Ádám György
prelátus, a külföldi magyarok szentszéki képviselője vetette fel, Lékai
László érsek magáévá tette, kérésére Boldog VI. Pál pápa engedélyezte.
Az épület 1980-ban készült el, október 8-án szentelte fel Szent II.
János Pál pápa.
A tervezésben részt vettek Brestyánszky Ilona, Gerő László és a
Képzőművészeti Lektorátus. A 11 m × 4,5 m-es, dongaboltozatú kápolna
szentélyében az egész falat betöltő dombormű látható: hat szkíta
aranyszarvassal és honfoglaláskori tarsolylemezek mintáitól ihletett,
stilizált, szimbolikus életfával. Ezen függ Varga Imre magyaros vonású
Madonnája, karján a Gyermekkel.
A kápolna jobb oldalán két félkörív alakú nyílás és lépcső vezet a
folyosóra. Szent István király bronzszobra, Varga Imre műve, az oltárhoz
közel eső, első lépcsősoron áll, jobbjában a magyar Szent Korona.
Az oldalfalakra tizenkilenc kő dombormű került: Csíkszentmihályi Róbert
(Boldog Erzsébet, Boldog Dominici János, Szent Hedvig), Kiss Sándor
(Boldog Gizella, Szent Erzsébet, Szent Margit), Kiss Kovács Gyula
(Szent Imre, Skóciai Szent Margit, Portugáliai Szent Erzsébet), Kiss Nagy András
(Szent László, Szent Piroska, Szent Kinga), Kő Pál
(Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Özséb) és Marton László
(Boldog Jolánta, Boldog Szalóme, Magyar Szent Mózes, Toulouse-i Szent Lajos) alkotásai.
A kápolna 2001-ben és 2004-ben két újabb domborművel gazdagodott:
Lebó Ferenc Boldog Apor Vilmost és Oláh Éva Arré Boldog
Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló alkotásával.
A kápolna hátfalán Tóth Imre három méter átmérőjű bronz domborművén
négy magyar vonatkozású pápa látható: II. Szilveszter, a Szent Korona
küldője; III. Callixtus, a déli harangszó elrendelője; VI. Pál, amint
átadja Lékai bíborosnak a kápolna modelljét; valamint II. János Pál, aki
fölszentelte a kápolnát.
Magyar katolikus lexikon
Forrás:
Vatikáni Rádió
Fotó: Gedő Ágnes
Magyar Kurír