Márton Áronra emlékeztek Bukarestben

Püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából emlékeztek Márton Áron erdélyi püspökre Bukarestben, a Balassi Intézet szervezésében – tájékoztat az MTI.

A Balassi Intézet bukaresti központja által szervezett megemlékezésen levetítették a Márton Áron boldoggá avatási pere című háromrészes dokumentumfilmet, Maksay Ágnes alkotását.
Francisco-Javier Lozano romániai pápai nuncius beszédében úgy fogalmazott, hogy a film levetítése révén tisztelettel adóznak Márton Áron vértanúsága, illetve azok emléke előtt, akik életükkel fizettek az ateista, totalitárius, kommunista rendszer ideje alatt.
Rámutatott: Márton Áron a katolikus hite mellett a kultúra és a demokrácia értékeiben is hitt. Azoknak a sorsában osztozott, akiket a kommunista rendszer veszélyes ellenségnek tartott pusztán azért, mert a szeretetet és az igazságot hirdették. Az egykori erdélyi püspök Krisztus ellenségeinek áldozata volt – hangsúlyozta a nuncius.
Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója hangsúlyozta: Márton Áron felszólalásai biztatást jelentettek egy kilátástalan korban. Személyében olyan tanúságtévőt tisztelhetünk, aki a mai kor emberét is képes tanítani, hogy – felekezeti, nyelvi határokat átlépve – miként lehet cselekedni egy jobb, emberibb világ megteremtéséért.
Magyar Kurír

Márton Áron-emlékkiállítás Veszprémben

Márton Áron erdélyi püspökre emlékeztek tegnap, március 27-én Veszprémben a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban a városban zajló Erdélyi Napok előrendezvényeként. A 75 éve püspökké szentelt főpásztor életéről szóló kiállítás megnyitójára, és boldoggá avatási perét bemutató film levetítésére is sor került, melyet pódiumbeszélgetés követett. A programon Márfi Gyula veszprémi érsek is részt vett.

Az épületbe betérő látogatók időszaki kiállítás keretében, a földszinti kiállító térben elhelyezett tárlaton korabeli dokumentumok, fotók segítségével ismerhetik meg a szent életű főpásztor életét, valamint boldoggá avatási folyamatának eddigi és várható állomásait. A tegnapi eseményre Veszprém városából, sőt távolabbról is számosan eljöttek, Erdélyből pedig Vízi Zakariás, kolozsvári esperes-plébánost hívták meg a szervezők, aki az esti beszélgetés egyik résztvevője is volt.

„Amit itt látunk, abból nyilvánvaló, hogy a szentté válás nem a halál után kezdődik, hanem már életünk során” – mondta a plébános a kiállítás anyagát megtekintve, és egyben utalva arra, hogy azt a boldoggá avatási eljárást, amely most Rómában folyik, a püspök későbbi szentté avatásának reményében indította a Gyulafehérvári Főegyházmegye. Hozzátette: rengeteg dokumentumunk van, melyekből sajnos az is kitűnik, hogy a főpap a kommunista titkosszolgálat legmegfigyeltebb embere, sőt első számú ellensége volt. Erről tanúskodik az a mintegy 77 ezer oldalnyi jelentés, melyet róla írtak.

Márton Áron karizmatikus főpásztor volt, akit megtörni még a kommunista hatalomnak sem sikerült. Hitvallás értékű volt felszentelésének helyszínválasztása is: Kolozsvárott történt, amely 1939-ben még magyar többségű település volt, Márton Áron gyulafehérvári érsekként is itt érezte magát otthon, és Erdély kettészakításakor papjait szintén a magyar hívek melletti kitartásra kérte. Nagysága abban is megmutatkozott, hogy nemcsak a római katolikusokért harcolt, hanem 1944-ben felszólalt a zsidók deportálása ellen. Amikor Romániában a görögkatolikus egyházat megszüntették, felhívást tett közzé, melyben kérte, hogy a római katolikus templomokban tegyék lehetővé számukra, hogy ott misézhessenek.

„Mai szóval élve Áron püspök békességszerző pásztor volt, akinek ’bárányszaga’ van” – ezt már Csiszár Klára teológus mondta Maksay Ágnes és Kötő Zsolt Márton Áron boldoggá avatása c. dokumentumfilmjének délutáni vetítése után, utalva Ferenc pápa közismert kifejezésére, amellyel a jó pásztort jellemezte. A magyar közönség számára Márton Áron személye ismert, a boldoggá avatási eljárás azonban kevésbé. Ezért a háromrészes film bemutatja ennek folyamatát: a rendező tanúkat keres, az életszentség hírét ismerő kortársakat mutatja meg, majd a püspök életrajzát a korba és a történelembe helyezi el, végül pedig a hívő közösség élő hitét mutatja be, amellyel Márton Áron közbenjárását kérik és a boldoggá avatásért imádkoznak.


A beszélgetésen a teológus mellett Vízi Zakariás atya és Kuzmányi István, a Magyar Kurír főszerkesztője osztotta meg gondolatait a látottak kapcsán. A főszerkesztő utalt rá: a filmből is kitűnik, hogy Áron püspök a békesség szerzője, sebek gyógyítója és a szociálisan érzékeny tudott maradni minden személyes szenvedése ellenére. Nem bosszulta meg a kommunisták által megfélemlített papjainak emberi gyengeségeit sem: a megbocsátás és a szegények melletti kiállás jellemezte. Ez akkoriban egyáltalán nem volt természetes, püspöki cingulusának számtalan öltése is szimbolizálta: származásához hűen népének egyszerű fiaként élt, aki oda tud fordulni a bibliai vámoshoz, bűnöshöz is. A résztvevők hangsúlyozták: Márton Áron a politikai realizmus és a morális következetesség olyan egyensúlyát képviselte egy nyomasztó korban, amely csak egy karizmatikus főpásztor sajátja. Erdély népével együtt tehát az egész magyarság joggal és bizalommal várja boldoggá avatását.
Késmárki Zsolt/Magyar Kurír

Márton Áron 75 év távlatából is összegyűjtötte híveit

A maszol.ro erdélyi hírportál Márton Áron 75 év távlatából is összegyűjtötte híveit című tudósítása szerint egyházi és világi elöljárók, katolikus és protestáns hívek töltötték meg szerda este a kolozsvári Szent Mihály-templomot, hogy megemlékezzenek a legnagyobb erdélyi püspök, Márton Áron felszenteléséről, a történelmi nap 75. évfordulóján. „Doberdónál katona, Brassóban vasesztergályos, Gyulafehérváron papnövendék, 18 évvel később pedig már ugyanott püspök. Ez volt Márton Áron, a Világ Igaza, akinek a boldoggá avatását egész Erdély keresztény közössége szorgalmazza felekezeti hovatartozásától függetlenül, hisz ő sem különböztette meg az embereket hitük szerint: 1938-ban éppen amiatt utasították ki Kolozsvárról, mert felemelte szavát a háború és a zsidók deportálása ellen. 1939. február 12-én, kereken 75 évvel ezelőtt szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály-templomban, noha gyulafehérvári püspök lett. Felszentelése helyszínéül azért választotta a kincses várost, mert 1939-ben Kolozsvár még magyar többségű település volt, Márton Áron itt érezte magát otthon” – mondta az ünnepi megemlékezésen Jakubinyi György érsek. A főpásztor kifejtette: Márton Áronnak a szabad vallásgyakorlás ügyében tett lépései, karizmatikus személyisége, a kisebbségben élők iránti mély
elkötelezettsége a kommunista hatalom szemében egyes számú ellenséggé tették. A hívek tömegeinek rajongása tovább növelte a román kormány félelmét a püspökkel szemben, akiről tudni lehetett, hogy egy szavára százezrek mozdulnának. Végül 1949-ben csellel letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték. 1955-ben mégis szabadlábra helyezték, de a tömegek olyan látványosan ünnepelték, hogy még veszélyesebbnek tűnt, mint korábban. Így 1956 és 1967 között, 11 éven át fogságban tartotta a román államhatalom a püspöki palotában, amelyet nem hagyhatott el. Szabadulása után, 1969-ben mehetett el csak Rómába. Hosszas szenvedés után, 1980-ban hunyt el, temetése felért egy tüntetéssel, ahol több mint tízezer ember dacolt csendesen az elnyomással.

Szolgálat és helytállás - Márton Áron 75.

Márton Áron püspökké szentelésének hetvenötödik évfordulója alkalmából négynapos ünnepi rendezvénysorozatot szervez a kolozsvári Szent Mihály-plébánia.

Márton Áron 1932. október 1-jétől egyetemi lelkész és hitszónok volt Kolozsváron, 1934. március 13-től az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója. 1933-ban létrehozta és György Lajossal szerkesztette az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratot. 1936. március 15-én kapott ideiglenes megbízatást a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetésére. Az egyházközség képviselőtestülete 1938. augusztus 14-én választotta meg plébánosnak. Vorbuchner püspök váratlan halála után a Vatikán őt nevezte ki Erdély püspökévé, szentelése Kolozsváron 1939. február 11-én volt. Az eseményre négynapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik a kolozsvári Szent Mihály-plébánia.
Az ünnepséget február 9-én Kovács Sándor főesperes ünnepi szentmise keretében, Te Deummal nyitotta meg. Az ünnepi szentmisén részt vett a környék papsága és sokan a hívek közül is, mutatva a nagy püspök iránti tisztelet aktualitását. Közreműködött a Szent Cecília kórus.
Homíliájában a főesperes-plébános Márton Áron élettörténetének fontosabb állomásait felevenítve elmondta: a papi élet minden szakaszát bejárta, s ennek az útnak a sokszínűségét mutatja, hogy káplánként, hittanárként plébánosként, püspöki titkárként, hitszónokként is működött. Tudta, látta, hogy nagy időkhöz nagy emberekre van szükség, s ezt a püspökké szentelése utáni viharos történelmi időkben átélte. Szolgálata során – püspöki jelmondatához hűen – nem vonakodott se a munkától, se a szenvedéstől. Ma is élmény a vele való találkozás azok számára, akik „fiai voltak”, de élményről beszélnek azok is, akiket ő bérmált vagy akikkel csak találkozott. Márton Áron emberi nagysága nem fogadná el a magasztalást, ezt hirdeti helytállása, kiállása az ember, az emberi méltóság mellett. Ma pedig az iránta való tisztelet arra is ösztönöz, hogy újra és újra a tettekkel bizonyítsunk, emberré, emberivé váljunk, és tegyünk annak érdekében, hogy méltók legyünk szellemi örökségéhez – fogalmazott Kovács Sándor.
Február 10-én délelőtt kiállítás nyílt Márton Áron tiszteletére a Szent Mihály-templom keresztelőkápolnájában. A tárlat anyagát Hegedüs Enikő művészettörténész állította össze, melyet a főesperes-plébános bevezetője után ismertetett. „A kolozsvári püspökszentelés nagy eseményére, Márton Áron püspök személyére kívánjuk ráirányítani a figyelmet ezzel a kiállítással is” – ismertette Hegedüs Enikő.
A falak mentén felállított pannókon fotóanyag, az üvegtárlókban emléktárgyak és kéziratok, könyvek, folyóiratok láthatóak. Ezek közt említendő az írásait is magába foglaló néhány folyóiratszám az Erdélyi Iskola, A Hírnök, az Erdélyi Tudósító című lapokból, a plébánossá való megválasztása után, Vorbuhner püspök és Gajdátsy Béla irodaigazgató által aláírt – 1938. augusztus 21-én kelt – plébánosi kinevezése, amelyet a plébániai levéltárban őriznek. A püspökké szentelés programja is látható, amely már előző nap, február 11-én elkezdődött. Kiállították a február 12-én reggel 9 órakor kezdődő szertartás meghívó leveleit is. Külön étlapot is nyomtattak a díszebéd meghívottjainak. Az egyiken Jakab Antal, mint segédlelkész neve szerepel. A püspökké szentelés szertartásról és köszöntésekről, az új püspök iránt megnyilvánuló szeretet kifejezéseiről szintén láthatunk nyomtatványokat – mondta el a művészettörténész.
A Szentelik a püspököt kiadvány részletes képet ad az ünnepségről. Püspöki pileolusa jelenlétét idézi. A harmadik tárlóban XI. Piusz pápa apostoli levelének másolatát láthatjuk, amellyel Márton Áront gyulafehérvári püspökké nevezi ki. Az eredeti, ólompecsétes bullát a gyulafehérvári Érseki Levéltárban őrzik. Címerét a neves erdélyi heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József tervezte 1939 február-márciusában. Püspöki címere tartalmazza Erdély, a vármegyék és Erdély uralkodóinak címereinek egyesített motívumait.
Február 10-én délután a nőszövetség dísztermében Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője tartott előadást Szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása címmel. A Ferenc pápától vett címmel azt kívánta sugallni az előadó, hogy Márton Áron a mindennapos helytállásban, a sokszor fárasztó apróságok következetes megtételében vált szentté. Nem kiemelkedő, hősies dolgokat kell tehát keresnie annak, aki őt követni akarja, hanem azt kell megtalálni, hogy itt és most mi a teendő.
Márton Áron kolozsvári korszakáról szólva Kovács Gergely olyan részleteket emelt ki, amelyekben egy-egy ma is aktuális tanítás rejlik. Az a kor sem volt vidámabb és könnyebb, mint a mai: nehéz háború után, kisebbségi, teljesen új helyzetben, gazdasági válság kellős közepén élt. Márton Áron mégsem siránkozott és panaszkodott, hanem azt kereste, mit lehet a sok lehetetlenség között megtenni, s azt mindig bátran és következetesen meg is tette; nem keresett kibúvót, kényelmet, nem mások tetszésére törekedett – fogalmazott a boldoggá avatási ügy posztulátora. Arra biztatta a hallgatóságot, hogy tettekben kövessék Márton Áront.
Az érdeklődők a helyszínen kedvezményesen vásárolhatták meg az ünnepségre újranyomtatott Szentelik a püspököt című egykori kiadványt, valamint a Verbum Kiadó és a Szent István Társulat által közösen kiadott Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című tanulmánygyűjteményt. Este a Szent Mihály-templomban a Mustármag Énekegyüttes Népemért vállalom című, Márton Áron tiszteletére írt zeneművét mutatta be.
A kolozsvári Márton Áron-ünnepségsorozat harmadik napján Marton József egyháztörténet-professzor előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Bogdán Zsolt UNITER-díjas érdemes művész tolmácsolásában Márton Áron tiszteletére írt verseket, továbbá a Potyó István karnagy által összeállított zenei műsort hallhatták meg.
A bevezetőben Kovács Sándor főesperes-plébános mutatta be az előadást tartó professzort, kitérve egyházi pályája jelentősebb állomásaira. Ezt követően Marton József A 75 éve püspökké szentelt Márton Áron címen tartott átfogó előadást, amelyben a csíkszentdomokosi útkereséstől a frontélményeken át a teológiáig vezető utat vázolta  – a fiatal Márton Áron papi ténykedését, a püspöki élet nehézségeit, a börtönéveket, s az azt követő, megszorításokban bővelkedő éveket. Rámutatott Márton Áron következetességére, munkabírására, helytállására, tisztánlátására, amely  nemcsak egyházi, de az erdélyi magyarság életkérdéseiben is megnyilvánult, s amellyel a kommunista hatóságok gyűlöletét, ugyanakkor mint méltó ellenfél a tiszteletét is kiváltotta. Előadása zárásaként a magyar szellemi élet nagyjaitól Márton Áronra vonatkozó jellemzéseket idézett.
Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Magyar Kurír

Szobor a 75 évvel ezelőtt felszentelt Márton Áron püspöknek

Ebben az évben kiöntik, talán év végéig a helyére is kerülhet a csíkszeredai Szabadság téren az a bronzból készülő szoborcsoport, amely a bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áron püspököt, illetve egy bérmálkozó lányt és bérmaszülőjét ábrázolja.

 

A szoborcsoport makettje, amely előbb a csíkszeredai Szent Kereszt-templomban volt, most a Szent Ágoston-templomban látható és az alkotó

A megbízott szobrász, Sárpátki Zoltán jelenleg életnagyságban, agyagból készíti el a három alakot, tervei szerint ezekről április folyamán vehető le a gipsznegatív. Amikor az agyagfigurák elnyerik végső formájukat, akkor be is mutatja őket, addig, mint kifejtette, elzárkózik a nyilvánosság elől. „Az író sem szokta készülő regényét ismertetni, miután kiadják könyvét, csak azután mutatja be” – érvelt Sárpátki.
Mikor lesz az avató ünnepség?
Antal Attila alpolgármestert a felavatás időpontjáról kérdeztük. „A művésszel szerződést kötöttünk a különböző munkafázisokra. Jelenleg életnagyságban készülnek a figurák agyagból, mikor a gipsznegatívot kell ezekről megmintázni, mi ezzel párhuzamosan ki kell válasszuk az öntőt, ehhez össze kell állítsuk a megfelelő feladatfüzetet. Az év folyamán sor kerül az öntésre, talán idén fel is avathatjuk a szoborcsoportot, de megjegyezném, hogy semmiképp nem szeretnénk sürgetni az alkotás folyamatát. Például a bronzöntés öt-hat hónapot szokott tartani, de elhúzódhat akár nyolc hónapig is, így avatási időpontot egyelőre nem tűztünk ki” – fejtette ki az elöljáró.
A háromalakos kompozíció helye
A háromalakos kompozíció a Szabadság tér keleti részén, a Szakszervezetek Művelődési Háza és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola között kap helyet, a megvalósíthatósági tanulmány 630 ezer lejes költséget irányzott elő a 2,35 méter magas, talapzat nélküli szoborcsoport elkészítésére.

Csík Hírlap
székelyhon.ro

75 évvel ezelőtt szentelték I.Sz. Márton Áront

 Érseki körlevél

Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója

Szám: 175–2014.

           

A jó Isten kegyelméből, folyó év február 12-én emlékezünk Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára. 

A központi megemlékezésre, a szentelés színhelyén, Kolozsváron kerül sor, melynek során háromnapos rendezvénnyel tisztelegnek nagy püspökünk emlékének. 

A főegyházmegye más helységeiben is szerveznek megemlékező ünnepségeket. 

Ezúton kérem Tisztelendő Paptestvéreimet, hogy február 9-én – vasárnap, és 12-én – a szentelés napján – emlékezzenek meg a jeles évfordulóról.           

A szentmise bevezetőjében és a szentbeszédben is emlékeztessük híveinket Márton püspök úr erényeire és buzdítsuk példájának követésére a szenvedések viselésében, a helytállásban és a példás keresztény élet megélésében. 

Az egyetemes könyörgésekben kérjük Istent, adja meg mindannyiunk kitartó imájára, hogy mielőbb szentjeink között tisztelhessük volt főpásztorunkat. 

Szeretettel kérem Tisztelendő Paptestvéreimet, hogy a szentmisék végén, ezután is imádkozzák híveikkel együtt a hivatalos imát (Istenünk, Te Áron püspököt…) – Isten Szolgája Márton püspök boldoggá avatásáért.

A jó Isten kegyelméből, folyó év február 12-én emlékezünk Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára.
A központi megemlékezésre, a szentelés színhelyén, Kolozsváron kerül sor, melynek során háromnapos rendezvénnyel tisztelegnek nagy püspökünk emlékének.
A főegyházmegye más helységeiben is szerveznek megemlékező ünnepségeket.

Ezúton kérem Tisztelendő Paptestvéreimet, hogy február 9-én (vasárnap), és 12-én (a szentelés napján) emlékezzenek meg a jeles évfordulóról. A szentmise bevezetőjében és a szentbeszédben is emlékeztessük híveinket Márton püspök úr erényeire és buzdítsuk példájának követésére a szenvedések viselésében, a helytállásban és a példás keresztény élet megélésében.
Az egyetemes könyörgésekben kérjük Istent, adja meg mindanyiunk kitartó imájára, hogy mielőbb szentjeink között tisztelhessük volt főpásztorunkat.

Szeretettel kérem Tisztelendő Paptestvéreimet, hogy a szentmisék végén, ezután is imádkozzák híveikkel együtt a hivatalos imát (Istenünk, Te Áron püspököt…) – Isten Szolgája Márton püspök boldoggá avatásáért.

- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/erseki-korlevel-isten-szolgaja-marton-aron-puspokke-szentelesenek-75-evfordulojara#sthash.Pj1AEBPj.dpuf