Pótápi Madéfalván: nem szabad lemondani az autonómiáról

Az autonómia, az önrendelkezés a székelyek ősi joga, amelynek igénye megalapozott és jogszerű − fejtette ki vasárnap, a madéfalvi Siculicidium emlékműnél elhangzott beszédében Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

 

Szentes Csaba és Csibi József

Felszentelésének 110. évfordulóján, a három évig elhúzódott felújítását követően vasárnap újraavatták a madéfalvi Siculicidium emlékművet. Délelőtt dísztanácsülést tartottak a helyi kultúrotthonban, amely alkalmával Potápi Árpád Jánosnak, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak díszpolgári címet adtak az emlékmű felújításához nyújtott segítségéért. Az esős időjárás miatt a Siculicidium-kápolnában tartották meg az ünnepi szentmisét, amely után az emlékműhöz vonult az ünneplő tömeg. A csípős hideg ellenére is többen kíváncsiak voltak az eredeti pompáját visszanyert emlékmű megáldására és felújított környezetére.

 

Potápi Árpád János

Miután ismertették az emlékmű elkészítésének történetét − egészen napjainkig −, Szentes Csaba helyi polgármester köszöntötte az összegyűlteket. Beszédében kiemelte, az elmúlt száztíz év alatt kicserélődött egy generáció, de megmaradt az élet és az azzal járó munka vállalása, illetve a meglévő értékek megőrzése és továbbadása. Ehhez józan észre, hitre és alázatosságra volt szükség, az összefogás mellett pedig ezen értékekre alapozva valósulhatott meg a Siculicidium emlékmű felújítása − mondta.
„Az, hogy a székelyek 110 évvel korábban emléket állítottak az áldozatoknak, ma pedig megújították azt, világosan mutatja, hogy kezükben akarják tartani a jelenüket, és elődeik példájából erőt merítve akarják jövőjüket formálni” − mutatott rá Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Véleménye szerint, ahogy az ősök is a végsőkig kitartottak ősi szabadságjogaik mellett, úgy a székelyek ma sem cselekedhetnek másképp: sorsukat maguknak kell alakítaniuk, nem várhatják, és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz majd. „A prefektusi eljárások sokasága, az elkobzott kétnyelvű feliratok, a választott elöljárók meghurcolása nem rettent el minket, mert Isten szolgája Márton Áronnal valljuk, hogy az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

Ezért arra biztatta a jelenlevőket, hogy ne adják fel a küzdelmet, ne mondjanak le arról, ami évszázadokkal korábban az övék volt. Mint mondta, az autonómia, az önrendelkezési jog a székelyek ősi joga, amelyhez ragaszkodtak 1764-ben, és amelyhez ma is ragaszkodni kell. „A székelyek mai autonómiaigénye megalapozott és jogszerű. És ami számunkra ennél is fontosabb, mélyen a hagyományokban gyökerezik és a jövőt jelenti. Ezért arra biztatom önöket, hogy álljanak ki a területi autonómiáért, fogjanak össze érte és vegyenek részt minden ehhez kacsolódó eseményen” − hangsúlyozta az államtitkár.

 

Kelemen Hunor

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az ember természetéhez tartozik, hogy keresi gyökereit, amely által jövőt és jelent tud építeni. Együtt említette az 1949. október 6-án és az 1764. január 7-én életüket feláldozott hősöknek emléket állító emlékműveket, mivel − meglátása szerint − mindkettő mögött az a hazaszeretet áll, amely megmozgatta a magyar nemzetet, a székelyeket. Hiszen akármikor volt arra szükség a törtélem során, mindig − közösségként − megvédték a szabadságjogaikat. „Hogy mit jelentett őseink számára a szabadság, azt tudjuk. Számunkra, a 21. században a szabadság azt jelenti, hogy őseink földjén, szülőföldünkön magyarok akarunk maradni, kultúránkat, hitünket, nyelvünket megőrizni. Amit magunknak kérünk, azt nem akarjuk elvenni senkitől, és a szabadság nem olyan, hogy ha osztják, akkor kevesebb lesz” − fejtette ki. Rámutatott, a szabadság ma azt is jelenti, hogy nem a honvédelmi miniszter mondja meg, miről beszélhetnek és miről kell hallgatniuk.

 

Ráduly Róbert Kálmán

Ráduly: átéltük, amit a madéfalviak
Végül Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda lemondott polgármestere kapott szót. „Sokat tudnék beszélni, és komoly beszéddel készültem, mert a januári megemlékezés óta személyem és családom is átélte azt, amit 1764. január 7-én érezhettek a madéfalviak, amikor a hóhérjaik galád módon, az éj leple alatt támadtak rájuk” − vezette fel beszédét. Az időjárásra való tekintettel azonban csak Zsögön Zoltán 1910-ben Madéfalván felolvasott versét osztotta meg a jelenlevőkkel, amelyet korábban, 2014. március 15-én olvasott fel a csíkszeredai Vár téren, s amely után − véleménye szerint − elindult az a nemzetbiztonsági lehallgatás, amely 13 hónap után a családja és városa éjszakai megrohanásához vezetett.

A beszédeket követően a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd megáldották a 110 év után először felújított Siculicidium emlékművet, végezetül pedig a magyar és a székely himnuszt énekelték el.

székelsyhon.ro

A madéfalvi vérengzés 251. évfordulójára emlékeztek

A magyar kormány 17 millió forintos támogatásával fejeződhet be a Siculicidium emlékmű 2013-ban elkezdett felújítása – jelentette be szerdán, a vérengzés 251. évfordulóján tartott madéfalvi megemlékezésen Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár.

 

A turulmadár nélküli, felújítás alatt álló emlékműnél hajtottak fejet a megemlékezők

A madéfalvi mészárlás 251. évfordulójára emlékezve, szerdán szentmisével kezdődött az önkormányzat által szervezett rendezvény. A Tamás József püspök által celebrált misét követően az emlékezők egyházi lobogók alatt vonultak végig a településen. A házakon magyar és székely zászlók lobogtak. A közel mínusz 20 Celsius fokos hidegben a Siculicidium emlékműnél – amely jelenleg felújítás alatt áll – több száz ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét a lemészárolt ősök emléke előtt.
Elsőként Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere osztotta meg gondolatait az összegyűltekkel. Elmondta, 251 évvel ezelőtt az elődeik hangot adtak annak, hogy határvédőkként csak támadás esetén fognak kardot. Császári parancsra nem akartak állandóan fegyverben állni, erejüket munkára, alkotásra, termelésre szerették volna fordítani. Mivel a székelység nem tudott volna erős közösség maradni, ha erőforrásait a harcokra fordítja, ezért Madéfalván gyűltek össze vezetői, és közösen fogalmazták meg üzenetüket a császári udvar felé. „Az egy és oszthatatlan székelység üzenetét” – elevenítette fel a eseményeket a polgármester. Hozzátette, a bécsi udvar válaszként ágyúval lövette szét a falvat. Szentes kijelentette, negyed évezred után elég volt a siránkozásból, és követve az elődök példáját, a közösség további fejlődéséért összefogással kell dolgozni. „A székely nemzet boldogulásához rövid és hosszú távon helyi és regionális elképzelésekre van szükség” – hangsúlyozta.

 

Pótápi Árpád János (középen). Támogatják az emlékmű felújítását

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében rávilágított: negyed évezrede, miután 200 ártatlan ember életét vesztette, több ezren vándoroltak el Székelyföldről. A Bukovináig jutott székelyek 1777 és 1786 között öt falut alapítottak, így ők ezen alkalommal ünneplik születésnapjukat. Potápi hangsúlyozta, habár a madéfalvi veszedelem látszólag a székelység és a magyar nemzet veresége volt, nem szabad csak az erőszakos elnyomás elleni harc kötelességéről szólnia. „Kell lássuk a veszteség mögött a reményt is, a megpróbáltatásokra ugyanis régóta megvan a válaszunk, ez pedig a megmaradás” – emelte ki Potápi, aki maga is bukovinai székelyek leszármazottja.
Az államtitkár véleménye szerint 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja. „A megmaradás kerete és garanciája pedig ma is a székelyek önrendelkezése kell legyen. Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához” – fogalmazott. Közölte, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosítja az emlékmű felújításának befejezéséhez szükséges mintegy 17 millió forintot.

A székelyföldi hagyományőrző huszáregyesületek nevében Solymosi Alpár unitárius lelkész szólalt fel. Beszédében rávilágított arra, hogy napjainkban vízkeresztig (január 6) többségében lejárnak a házszentelések, a papok szentelt vízzel űzik el a rossz szellemeket, az ajtók fejfáira pedig Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit írják. Ezzel szemben 1764-ben más papokat és más ministránsokat küldött az akkori vezetőség. Az ajtókról letörölték a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűit, helyette Mária Terézia neve került fel. „A vízkeresztségből tűzkeresztség lett. Körülvették a falut, és tűzzel keresztelték meg népét.”
Szintén szerdán tartották a 2013 októberében elindított Siculicidium Emlékév záróeseményét is: délután öt órától egy kiértékelő jellegű konferencián foglalták össze az emlékév eseményeit, hozadékát.

székelyhon.ro