Orosz figyelmeztetés Romániának

Forrás: kronika.ro

Diplomáciai szóváltás alakult ki Oroszország és Románia között, miután Moszkva az Olt megyei Deveselu légi támaszpontra épülő rakétaelhárító rendszer tervének elvetésére szólította fel Bukarestet – adja hírül Balogh Levente a kronika.ro-n.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium leszerelésért felelős osztályának vezetője hétfő esti közleményében úgy fogalmazott: a Deveselura telepítendő rakéták megsértik a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök számának korlátozására vonatkozó INF-szerződést, ezért arra kérte az Egyesült Államokat és Romániát, tudatosítsák az ebben viselt felelősségüket, és tegyenek le a tervről.

Az orosz illetékes szerint fennáll a veszélye, hogy az MK-41-es (a NATO-szakzsargonban Aegis) rakétarendszer telepítése súlyos fenyegetést jelentsen a nemzetközi biztonságra. „Ez a lépés a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére vonatkozó szerződés újabb súlyos megsértése lenne az Egyesült Államok részéről” – fogalmazott Uljanov, hozzátéve, hogy Washington és Bukarest még felhagyhat a tervvel, „amíg nincs túl késő”.

A román külügyminisztérium kedden közleményben cáfolta az orosz vádakat, alaptalannak nevezve azokat. Rámutatott, a Moszkva által említett szerződés földi célpontok elleni rakétákra vonatkozik, Deveselura viszont csak légi célpontok ellen bevethető eszközöket telepítenek. Azt is megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és Románia közötti egyezmény értelmében a Romániába telepítendő rakéták nem hordoznak atomtöltetet, ez a kitétel pedig nem változtatható meg.

Victor Ponta miniszterelnök leszögezte: a moszkvai nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország megveti a környező országokat és a nemzetközi szabályokat, az ilyen fenyegetések pedig csak eltökéltebbé teszik Romániát a NATO mellett.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.

Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ben) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.

Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára két évvel ezelőtt arról beszélt: Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni, közepes hatótávolságú rakéta támadásával szemben – írja a kronika.ro.

erdély.ma

Román urak, hamarosan elmagyarázzuk nektek, kik vagytok

Forrás: www.etransmedia.ro

Legalább olyan kalandosan járta meg Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a hétvégén a május 9-i, győzelem-napi, transznisztriai katonai parádét, mint ahogy Nyirő József hamvai voltak jelen székelyudvarhelyi újratemetésén. A különbség csak annyi, hogy Rogozin nem nyelte le a megaláztatásokat, és orosz bombázórepülőkkel fenyegetőzött.

A krimibe illő történet úgy kezdődött, hogy az orosz miniszterelnök-helyettes a május 9-ei, győzelemnapi katonai parádé alkalmából látogatott a Moldovából kiszakadt, csak Oroszország által elismert Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába, Tiraszpolba. Akkor a kijevi hatóságok nem engedték átrepülni gépét Ukrajna légterén, így Bulgárián és Románián keresztül érkezett a helyszínre.

Románia észbe kap

A hivatalos program végeztével Rogozin haza szeretett volna térni, igen ám, csakhogy Románia volt olyan kedves, és – az oroszok szerint amerikai nyomásra – bejelentette, hogy a miniszterelnök-helyettes bizony hazafelé nem mehet át az ország légterén.

Utólag ezt a lépést Bukarest így magyarázta: Románia szigorúan betartja az Európai Unió által életbe léptetett szankciókat azokkal szemben, akik aláássák Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását, Rogozin szerepel az EU szankciós listáján.
Kodima fölött az ég

Rogozin elmondta, hogy ukrán vadászgépek az Odessza megyei Kodima térségében visszafordulásra kényszerítették a Rusjet légitársaság JAK-42-es különrepülőgépét, amelyen ő is hazafelé utazott volna.

A hivatalos orosz küldöttség többi tagja, közöttük Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter, Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke a visszafordított gépen utazott, és így kénytelen volt visszatérni Moldova fővárosába.

Közben az orosz miniszterelnök-helyettes – aki eszerint tudott arról, ami ellene készül – egy menetrendszeri repülőjárattal tért vissza Moszkvába, ahogy a sajtó utólag rekonstruálta az eseményeket, méghozzá Chișinăuból, ahonnan létezik közvetlen járat. „A hadiipari komplexumnak megvannak a saját útjai. Már Moszkvában vagyok. A junta pedig felsült”– írta titokzatosan Rogozin, a kijevi vezetésre célozva.

A román oroszlán és a moldáv tigris

A vérig sértett Rogozin ezek után a következőt írta: „Igen, román urak, hamarosan elmagyarázzuk nektek, kik vagytok, és mit gondolunk rólatok”.

Moszkvába érkezése előtt az orosz miniszterelnök-helyettes ugyancsak a Twitteren közölte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve lezárta a légterét a külön gépe előtt. Moldova is megkapta a magáét, Rogozin szerint „Chişinău provokációi súlyos következményekkel járnak majd a kétoldalú kapcsolatokra nézve” és szó szerint ezt mondta: „legközelebb TU-160-as bombázóval fogok odarepülni”

A román külügyminisztérium közleményben válaszolt, miszerint a hadászati bombázóval való fenyegetőzés nagyon súlyos kijelentés olyan körülmények között, amikor „Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, az oroszbarát szeparatisták pedig súlyosan megsértik a (Romániával) szomszédos állam közrendjét” Emellett nyilvános magyarázatot kér a moszkvai hatóságoktól arról, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját képviselte-e Rogozin a NATO- és EU-tag Romániával szemben.

A részegekkel és általában a nem beszámítható emberekkel szemben sokkal empatikusabb Băsescu államelnök csupán ennyit nyilatkozott: „Gondolom, Rogozin ideges volt, és anélkül beszélt, hogy meggondolta volna."
Székely Hírmondó