Elhelyezték Szent László ereklyéjét a krakkói Wawelben

Az 5. Fekete Madonna vonatos zarándoklat záró eseményeként csaknem ezer résztvevője jelenlétében helyezték el Szent László király ereklyéjét június 25-én délután a krakkói Wawel katedrálisában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, Pápai Lajos győri megyéspüspök és Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek a magyar, illetve lengyel egyház képviselőiként ünnepélyesen egymásnak ajándékozták Szent László és Szent Hedvig ereklyéjét június 25-én a krakkói Szent II. János Pál-templomban.

Szent László király Lengyelországban született, de Magyarországon élt, Szent Hedvig viszont Magyarországon született, de lengyel királyné volt, ezért esett az ő ereklyéjükre a választás. A krakkói Wawel-dombon királyi palota, bástyák és katedrális állnak, az utóbbiban található a lengyel királyok és több neves személyiség temetkezési helye; Szent Hedvig mellett Báthory István lengyel király, erdélyi és litván fejedelem is itt nyugszik.

Az ereklye elhelyezése előtt Zdzisław Sochacki, a katedrális kanonok plébánosa köszöntötte a magyar zarándokokat, és utalt a magyar és a lengyel nép barátságára, közös történelmére.
„A Wawelben a kövek is beszélnek” – idézte fel Szent II. János Pál pápa szavait Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, aki Tamás József gyulafehérvári segédpüspökkel együtt a vonatos zarándoklat lelkivezetője volt. A Wawel kövei beszélnek az itt nyugvó Szent Szaniszló püspökről, Lengyelország védőszentjéről, valamint Báthory Istvánról éppúgy, mint Szent Hedvigről, aki rengeteget tett a litván nép kereszténnyé tételéért – emlékeztetett Székely János. Mindenekelőtt azonban arról a szikláról beszélnek ezek a kövek, amelyre a lengyel és a magyar nép az életét építette, és amire Európát és az életünket építeni akarjuk, Jézus Krisztusról – tette hozzá a püspök.

Ha elveszik a nép hite, elveszett a háború is – mondta egy kínai császár a legenda szerint. A nemzet jövője ma is a nép hitén múlik – mutatott rá Székely János, hozzátéve: erről a hitről is beszélnek és kiáltanak a Wawel kövei. Bár ma sokan le akarják rombolni ezt, ne hagyjuk, s kérjük ehhez Szent László közbenjárását – zárta beszédét a zarándokok lelkivezetője. Székely János ezután Szent László királyhoz fohászkodott, kérve oltalmát népére. Ezt követően helyezték el Szent László ereklyéjét a katedrálisban.

Az ünnepség végén a waweli Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház énekkara előadásában elhangzott Szent Hedvig himnusza, a zarándokok pedig megtekinthették a magyar származású lengyel királynő (apja Nagy Lajos magyar és lengyel király – a szerk.) szarkofágját, és azt a gótikus keresztet amely előtt gyakran imádkozott.
A zarándoklat vezetői és a jelen lévő Kövér László házelnök, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet megkoszorúzta az öt éve, a szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczyński államfő és felesége sírját.

Szent Hedvig ereklyéjét, amelyet június 25-én a Szent II. János Pál-templomban vett át Pápai Lajos győri megyéspüspök, a most szombati, június 28-ai Szent László-ünnep keretében fogják ünnepélyesen elhelyezni a győri bazilikában.

Fotó: Lambert Attila
Agonás Szonja/Magyar Kurír

Erdő Péter bíboros elmélkedése a częstochowai esti imádságon

Az alábbiakban közreadjuk Erdő Péter bíboros elmélkedését, melyet június 24-én, a magyar zarándoklat alkalmával mondott el a lengyelországi Mária-kegyhelyen, a częstochowai kegykápolnában a pálosok hagyományos esti Apel imádsága keretében.

„Nagy dolgokat művel karja erejével: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, de felemelte az alázatosokat” – így olvassuk a Szűzanya hálaénekében, a Magnificatban. A Boldogságos Szűz Mária egész élete Isten erejét és szabadító hatalmát hirdeti. De a Mindenható nem szűnik meg nagy dolgokat művelni a Boldogságos Szűz Mária által azóta sem: „boldognak hirdet engem minden nemzedék”. A mi nemzedékünk is fel kell, hogy ismerje a Szent Szűz szabadító pártfogását nemcsak azokban a csodálatos eseményekben, amelyek 25 évvel ezelőtt történtek, hanem mindabban a segítségben és vigasztalásban is, amelyben azóta részünk van.

Egy nép életében a nyelv, a kultúra, de akár a közösség lélekszáma és fizikai élete is alapvető értékek, olyan értékek, amelyeket a Teremtő akaratából örökségként kaptunk. Amikor tehát azt látjuk, hogy egy nép elöregedik, fogyatkozik, méltán aggódunk, és kérjük Isten szabadító irgalmát. Megvalljuk, hogy vétkeztünk, hogy a személyes önzésünk is oka annak, hogy sokszor kilátástalannak érezzük a helyzetünket. Az engesztelhetetlen pártoskodás és gyűlölködés, a földhöz ragadt anyagiasság, amely sokszor nem gondol a többi emberekre, és nem törődik a jövővel.
Amikor saját nehézségeink megoldását keressük, felragyog előttünk az önzetlenség, a segítőkészség, a felelősségérzet, a gyermekvállalás és a család értéke. Sokszor példaként tekintünk lengyel testvéreinkre is, mint olyan népre, amely az elmúlt évtizedekben nagylelkűen vállalta a gyermekek felnevelését, bátran kiállt értékei mellett, tanúságot tett hitéről, összetartásáról, és egy szent pápát adott az Egyháznak és a világnak. De átérezzük azt is, hogy ma a lengyel nép élete sem könnyű. Úgy látjuk, hogy lengyel testvéreink sikeresebben élték meg a gazdasági és politikai átalakulás folyamatát. De észrevesszük az elvilágiasodás, a kivándorlás jelenségeit is, amelyek hasonló aggodalmakat keltenek, mint amilyenek a mi szívünkben élnek. Ezek miatt a nehézségek miatt is ma újra közel érezzük magunkat egymáshoz. Új frissességgel telik meg a régi mondás, hogy egy testvér a magyar és a lengyel.
Igen, ez a helyes kifejezés, amelyet a történelmi emlékezet őriz. Nem egyszerűen közel állunk egymáshoz, nem egyszerűen barátok vagyunk, hanem testvérek a szó szoros értelmében, majdhogynem ikertestvérek, mert ezt a két kultúrnemzetet ugyanaz a nagy egyházi és történelmi akció hozta létre. Körülbelül ezerötven évvel ezelőtt kezdődött a folyamat, amelyet úgy nevezünk, a lengyelek megtérése. De ezzel körülbelül egyidejűleg Géza fejedelem is felvette a keresztséget, és Esztergom hegyén felépült az első templom, akkor még Szent István diakónus és vértanú tiszteletére. III. Ottó császár pedig II. Szilveszter pápával karöltve fáradozott ennek a két népnek a megtérítésén. A császár nem kis büszkeséggel apostolinak is nevezi magát, hivatkozással arra a szerepre, amelyet a lengyelek és a magyarok megtérésében betöltött. Ezt a régi eseményt őrizte meg a lengyel és a magyar történelmi emlékezet. Ez volt a történelmi alapja az újra és újra feléledő szimpátiának, mert ennek a két nemzetnek és ennek a két kultúrának a szülőanyja a Katolikus Egyház volt, és nem a császári hatalom, amely hol erősebben, hol gyengébben, hol keresztényi szellemtől, hol pillanatnyi önzéstől vezetve fejtette ki hatását.

Közös az édesanyánk is, a Boldogságos Szűz Mária, akit mindkét nép úgy tisztel, mint a saját pártfogóját és védelmezőjét. Közös történelmünk legnagyobb pillanataiban pedig egyszerre, egyetlen nagy eseményben nyilvánult meg ez az anyai segítség mindkét nép iránt. Ezen a helyen, a Fekete Mária-kép előtt imádkozott Sobieski János lengyel király 1683-ban, mielőtt elindult a török ellen, hogy megmentse az ostromlott Bécs városát. Győzelmét a Boldogságos Szűzanya közbenjárásának tulajdonította, és ez a nagy siker tette lehetővé, hogy még abban az évben felszabadították Esztergomot, három év múlva pedig Budát és az egész országot. Visszatért Magyarországra a kereszténység, és fokozatosan újjászületett a magyar kultúra is. A kortársak méltán tulajdonították mindezt a Magyarok Nagyasszonyának, aki pártfogója a lengyel népnek is, ő a Keresztények Segítsége. Ma is kérjük támogatását a békés építéshez. Kérjük pártfogását, hogy népeink erősítsék az élet kultúráját, sugározzák Krisztus szeretetét, és a bizalmat a jövőben, amely nem pusztán emberi fáradozás eredménye, hanem az Isteni Gondviselés ajándéka.
Boldogságos Szűz Mária, Częstochowai Fekete Madonna, magyarok és lengyelek Édesanyja és Pártfogója, könyörögj érettünk. Amen.

Apel imádság

A częstochowai pálos szerzetesek a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben elindítottak egy esti imádságot, amelyet Apelnek (szólításnak, sorakozónak) neveztek. Az imádság egészen konkrétan Wyszyński bíborosért szólt, de az egész népért is. Az ima a hitet és az összetartozást kifejező énekekből, egy szentírási részből és annak magyarázatából, egy tized rózsafüzérből és egy záró áldásból áll.

Forrás: Máriapócsi kegyhely honlapja

Fotó: Lengyel Ákos
Magyar Kurír

Erdő Péter mutatott be szentmisét a magyar zarándokoknak Częstochowában

Június 24-én, szerdán délben több mint ezer magyar zarándok jelenlétében mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros a lengyelországi Mária-kegyhelyen, a częstochowai kegykápolnában, a Fekete Madonna-zarándokvonat programjához kapcsolódóan.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisét megelőzően Boldog Jerzy Popiełuszko szobránál Székely János püspök, a zarándoklat lelkivezetője megemlékezett a vértanúkról, akik Jézushoz hasonlóan életüket adták hitükért, a világért. Hálát adott mindazokért, akik a 20. században, a vértanúk évszázadában életüket áldozták hitükért, köztük Jerzy Popiełuszkóért, Maximilian Kolbe atyáért, Apor Vilmosért, Salkaházi Sáráért, Meszlényi Zoltánért, Scheffler Jánosért, Bogdánffy Szilárdért. Végül az Úr és a Szűzanya védelmét kérte a közel-keleti üldözött keresztényekre.
Kövér László házelnök, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet, majd Tamás József püspök, a zarándoklat másik lelkivezetője és Budai László, a zarándoklat szervezője helyezték el az emlékezés koszorúit Jerzy Popiełuszko szobránál.

A koszorúzást követően a zarándokok a Mária-úton vonultak fel a kegyhelyhez, a Szűzanyát dicsőítő, védelméért fohászkodó énekekkel. A szentmise előtt a politikai vezetők és a zarándoklat lelkivezetői koszorúkat helyeztek el a templom bejárata előtt felállított szmolenszki emlékműnél. Tamás József püspök megemlékezett Lech  Kaczyński köztársasági elnökről, aki 2010. április 10-én veszítette életét társaival együtt a szmolenszki katonai repülőtér közelében bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben, amikor a katyńi vérengzés hetvenedik évfordulóján készült megemlékezni az áldozatokról.

A templomban a pálos rend közösségének nevében Arnold Chrapkowski pálos rendfőnök üdvözölte az ötödik vonatos zarándoklat résztvevőit. Pázmány Pétert idézte, aki azt mondta: „Magyarország, édes hazám, a pálosokkal együtt fogsz növekedni, és velük együtt fogsz hanyatlani.” Azt kívánta, Magyarország tartson ki az imádságban és maradjon hűséges az atyák örökségéhez. Erdő Péter – válaszolva a pálos generális szavaira – megerősítette, hogy a pálos rend és Magyarország sorsa valóban összefonódik hazánk történetében.

Erdő Péter bíboros homíliáját egészében közöljük:
1. Keresztelő Szent János ünnepe van. Magyar nemzeti zarándoklatot tartunk itt, Częstochowában, a Fekete Madonna szentélyében. Szívesen emlékezünk arra, hogy már ötödik éve folyamatosan érkezik egy külön szervezett zarándokcsoportunk erre az ősi kegyhelyre, a magyar alapítású pálos rend központjába.
2. A Fekete Madonna híres kegyképe a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: igazi szép, klasszikus hodegitria ábrázolás. Ez az egyik legkedveltebb bizánci madonnatípus volt. A Szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő gyermek pedig jobb kezét áldásra emeli, baljában pedig írást vagy könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, vagyis ránk figyel.
A hodegitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az úton. Az eredeti bizánci tisztelet egy csodálatos forráshoz kapcsolódik, ahol a Szűzanya közbenjárására a vakok gyógyulást találtak. Az ő vezetőjük volt tehát a Szűzanya. De nem sokkal később, már III. Mihály császár (842–867) díszes templomot emelt azon a helyen, mely egészen 1453-ig állt, amíg a törökök el nem foglalták a várost. Ebben a templomban őrizték azt a Szűz Mária-ikont, amely az egész birodalom hadi jelvénye volt. Mert mielőtt még a magyarok és más keresztény népek zászlójukra tűzték volna a Boldogságos Szűzanya képét, Bizáncban már a császárok hadjárataikra magukkal vitték ezt a szent ikont, és a győzelem után, a városba való ünnepélyes bevonuláskor Mária képét hordozták maguk előtt.

3. Ilyen történelmi előzmények után nem csoda, hogy a lengyel királyok is ide zarándokoltak, sőt, Sobieski János 1683-ban, amikor a törököktől ostromlott Bécs segítségére sietett, itt, a częstochowai Szűz Mária-kép előtt imádkozott. Márpedig azt a híres győzelmet 1683. szeptember 12-én Bécs alatt a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították. Drámai idők voltak azok! A kortárs Csete István jezsuita 1691-ben leírta, hogy Bécs ostroma idején egyes magyarok gúnyosan azt mondogatták: „most segítse meg Bécset Mária, most vegyék hasznát a celli búcsúknak”. Közben pedig Lipót császár és apostoli király éppen a Szűzanya segítségéért könyörgött. Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János lengyel király első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert kételkedés nélkül a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást. Erről megrendítő személyes beszámolót olvashatunk Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita atyától, aki Kolonics Lipót titkáraként az ostromlott Bécsben élte át ezeket a nehéz napokat. Ezt írja: „A felséges Lipót császár kenyéren és vízen böjtölt szombatonként, és úgy kérte Passau városában a Szűzanyát, hogy mentse meg Bécset. (…) Így történt, hogy a barbár sokaságot Szűz Mária születésnapjának nyolcadában, vasárnap, szerencsésen kivetették táborából és elűzték a város alól. Hadseregünk ezt Szűz Máriának tulajdonította, mert a városba bevonulva III. Jánossal, Lengyelország felséges királyával együtt a vezérek először is a loretói Szent Szűz templomába mentek, hogy hálát adjanak a győzelemért. Ennek a dolognak örök emlékezetéül szentatyánk, XI. Ince pápa az egész Egyházban előírta Szűz Mária nevének zsolozsmáját ezen a napon. Nagyot művelt tehát Mária karja erejével, szétszórta a (szívük szándékában) gőgösöket”.

Nem sokkal ezután már a párkányi csata és Esztergom felszabadítása következett. Három évvel később felszabadult Buda a 150 éves török uralom alól, végül megszabadult az egész ország, visszatért a kereszténység és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította.
4. Częstochowa a mi újjászületésünk és szabadulásunk kezdetét is jelentette. Mert voltak ugyan olyanok, akik a keresztény Európa összefogását a török ellen nem ismerték fel. Úgy gondolták, hogy a pogány hódítóval szövetkezve torolhatják meg sérelmeiket, de látványosan kudarcot vallottak. Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket. Anyai segítsége pedig ma is képes arra, hogy átvezessen bennünket minden történelmi akadályon és nehézségen. Fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről. Fontos, hogy tudatában legyünk annak is, hogy a magyar kultúra, amit ma ezen a néven ismerünk, nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, amit ma látunk. Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz. Ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté. Képes arra, hogy a különböző eredetű katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk.

Kérjük a częstochowai Szűzanyát, hogy járjon előttünk a történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, tegye nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá nélkülözéstől, kivándorlástól, megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett népünk életét. Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk! Ámen.

* * *

A częstochowai pálosok nevében Marian Waligóra házfőnök kifejezte háláját Erdő Péter bíborosnak, hogy együtt imádkozhattak ezen a kegyhelyen, és köszönetet mondott tanúságtételéért. Felidézve a bíboros néhány évvel ezelőtti szavait hangsúlyozta, hogy a kegyhely nemcsak a lengyel nemzet kegyhelye, hanem valamennyire a magyaroknak is nemzeti kegyhelye. Végül köszöntötte Erdő Pétert közelgő születésnapja alkalmából, imádságukról biztosította, majd ajándékul átadta neki a częstochowai Szűzanya-kegykép másolatát.

Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a zarándoklat lelkivezetője kifejezte háláját Erdő Péter bíborosnak támogatásáért, jelenlétéért, köszöntötte közelgő névnapja alkalmából, és a Szentlélek segítségét és a Fekete Madonna közbenjárását kérte munkájára.
Gábor Bertalan szepsi esperes egy sok évvel ezelőtti lelkigyakorlatot felidézve elmondta, olyan főpapnak ismerte meg Erdő Pétert, akinek akkora szíve van, hogy belefér az egész Kárpát-medence, minden népével együtt, sőt belefér egész Európa és az egész világ is.

Erdő Péter bíboros megköszönte a köszöntéseket és rámutatott: a Szűzanya képe előtt eszünkbe kell jutnia, hogy egy a vezetőnk, Mária, aki elvezet minket az úton Krisztushoz. Ma is ez jelent megoldást minden apró és nagyobb nehézségünkre – figyelmeztetett. 
A szentmisén Erdő Péterrel koncelebrált Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke; Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke; Arnold Chrapkowski pálos generális, valamint egyházmegyés papok és szerzetesrendek papjai. 
A szentmisén részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára; Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet és több mint ezer zarándok.

Częstochowa Európa harmadik legnagyobb, Lengyelország első zarándokhelye. A Jasna Górán található, féltett kincse a Fekete Madonna képe. Jasna Góra („Fényes hegy”) nevét az 1382-ben – Nagy Lajos király unokaöccse, Opolei Ulászló herceg által – letelepített, és a mai napig töretlenül jelen lévő pálos szerzetesek adták, akik az elnevezést anyakolostoruktól vették, amely Budán a Fényes-hegyen állt (a János-hegy és a Hárs-hegy közötti hágón).

A kegykápolna – gótikus kápolna, amelyhez kívülről hozzáépített reneszánsz, illetve a későbbi neomanierista előcsarnok tartozik – legértékesebb kincse a csodatevő, Máriát ábrázoló kép. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből került a kolostorba 1382 augusztusában. Kutatások szerint a kép eredetileg bizánci ikon volt, a 6. és a 9. század között készült: egy legenda szerint egy pékinas gondatlansága miatt lett fekete. Az idők során a kápolnát oldalról megtoldották egy monumentális – 46 méter hosszú, 21 méter széles és 29 méter magas – bazilikával. A 15. században épült gótikus katedrálist egy tűzvészt követően 1692 és 1728 között átépítették, ekkor nyerte el rokokó belsejét. A szentélyt kívülről 1714-ben egy 106 méter magas, karcsú toronnyal ékesítették, mely Lengyelország legmagasabb ilyen típusú tornya.

A hely és az itt őrzött kegykép fontos szerepet töltött be a lengyel történelemben. 1655. július 21-én a Wasa dinasztiából származó Károly Gusztáv király vezetésével a svéd (vallásukat tekintve protestáns) seregek hamar elfoglalták Varsót, Poznańt és Krakkót. Az inváziót, melyet a lengyel történelem özönvíznek nevez, a kolostorerődben tartózkodó mintegy 170 katona, 20 nemes és 70 szerzetes védekezése és győzelme állította meg. (A történetet Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas író Özönvíz című regényében örökítette meg.) A megmenekülést a lengyelek a Madonna csodatévő erejének tulajdonították. A következő évben, 1656. április 1-jén János Kázmér (Jan Kazimierz) lengyel király hálából a lwówi (lembergi) székesegyházban Máriának ajánlotta fel országát, így a Szűz Lengyelország patrónája és királynője lett.

Fotó: Lambert Attila
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Magyar–lengyel ünnep Krakkóban

Június 25-én Székely János püspök szentmisét mutatott be a krakkói Szent II. János Pál-templomban. A szentmisén Pápai Lajos győri megyéspüspök és Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek a nemzeti egyházak képviselőiként ünnepélyesen egymásnak ajándékozták Szent László és Szent Hedvig ereklyéit.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ötödik Fekete Madonna-zarándoklat keretében érkezett mintegy ezer magyar zarándokot és a lengyel híveket, akik megtöltötték az újonnan épített Szent II. János Pál-templomot (Jana Pawła II Sanktuarium), Stanisław Dziwisz bíboros köszöntötte. Felidézte, hogy Szent II. János Pál pápa különösen szerette a magyar népet, és utalt a lengyel és magyar nemzet közötti szoros kapcsolatra. Elmondta, a krakkói Wawel-székesegyház plébánosa elhozta, és a győri székesegyháznak ajándékozza Szent Hedvig ereklyéjét. Annak a királylánynak az ereklyéjét, aki Magyarországon született, de Lengyelországban élt és itt lett szent.

Pápai Lajos győri megyéspüspök pedig elmondta, elhozta magával Győrből, és a Wawelnek ajándékozza a Krakkóban született, de Magyarországon élt és szentté vált Szent László király ereklyéjét. A győri főpásztor rámutatott: az ereklyék kölcsönös odaajándékozása jelképezi, hogy a magyar és a lengyel egyház összetartoznak, sőt, egymásért kölcsönös felelősséggel tartoznak.
Ezt követően Stanisław Dziwisz és Pápai Lajos ünnepélyesen átadták egymásnak az ereklyéket.

A szentmise főcelebránsa, Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke köszönetet mondott Dziwisz bíborosnak, amiért mindig szeretettel, tárt karokkal fogadja a magyarokat. A zarándokoknak pedig azt kívánta, vigyék haza magukkal a fényt, hiszen a kegyelem forrásainál jártak, és legyenek Krisztus fényessége otthonukban is.

Stanisław Dziwisz az új, teljesen még el nem készült Szent II. János Pál-templomról elmondta, ez olyan hely, ahol a szent pápa örökségét kívánják őrizni, egy hely az Isteni Irgalmasság bazilikájának és Szent Faustyna nővér sírjának közelében, amelynek szintén az Úr irgalmasságát kell hirdetnie az egész világnak, hiszen Szent II. János Pál pápa is mindig erről beszélt és tett tanúságot az embereknek.
A szentmisén Székely János segédpüspökkel koncelebrált Pápai Lajos győri püspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök. Jelen voltak Kövér László házelnök, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet.

A szentmise szónoka Pápai Lajos megyéspüspök volt, aki szentbeszéde elején Szent II. János Pál pápa tanú voltára és tanúságtételére emlékeztetett. Felidézte, a Szentatya beiktatásakor, 1978 októberében a Szent Péter téren bátran kiáltotta a világnak: „Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat!” Majd első lengyelországi útján, 1979 júniusában így kiáltott: „Senki nem zárhatja ki Krisztust az ember történelméből, a világ egy részén sem.”
Szent II. János Pál pápa Jézus Krisztust hirdette nekünk, az Ő tanújaként – hangsúlyozta Pápai Lajos, majd rámutatott: Jézus alakja szétfeszít minden szokásos kategóriát. Erről a Krisztusról tett tanúságot Szent II. János Pál pápa, ahogy 2000 év óta állandóan folytatódik a tanúságtétel a ma is élő, jelen lévő Krisztusról.

A főpásztor figyelmeztetett: minden megkeresztelt ember megkapta a keresztségben ezt a küldetést. Ma is tanúkra van szükség. Nem panaszkodni kell a hit iránti érdektelenség miatt, hanem hiteles tanúknak kell lennünk! Felelősek vagyunk. A papság különleges felelősségéről szólva a püspök kiemelte, Jézus ma is pontosan annyi fiatalt hív az áldozópapságra, amennyire szükség van, se többet, se kevesebbet.
Pápai Lajos végül Philippe Barbarin könyvcímét idézte: Isten ügye ma már elavult?, és ennek nyomán arra biztatott, a mi tanúságtételünk legyen örömteli, derűs válasz erre a provokáló kérdésre.
A zarándokok a szentmise után együtt maradtak, és a déli harangszó alatt közösen elimádkozták az Úrangyalát. A Kossuth Rádióban ezen a napon a krakkói Szent II. János Pál-templom harangjai szóltak délben a lengyelországi magyar zarándoklat tiszteletére.
A közös imádságot követően a jelen lévő püspökök és állami tisztviselők koszorút helyeztek el a templom Szent Kingáról és Szent Hedvigről elnevezett kápolnájában.

A szentmisén a váci székesegyház Szent Cecília kórusa végzett zenei szolgálatot Varga László karnagy vezetésével.

A Szent II. János Pál-templomot két évvel ezelőtt, 2013. június 23-án szentelte fel II. János Pál pápa volt titkára, Stanisław Dziwisz krakkói érsek. A templom a „Ne féljetek!” II. János Pál Központ épületegyüttesének része, a krakkó-łagiewniki Isteni Irgalmasság bazilikájának közelében található.
A ravennai bizánci stílusú szentélyek építészeti megoldásait idézi. Az 1974-ben született krakkói építész, Andrzej Mikulski tervezte. A presbitériumot és a falakat mozaikok díszítik, melyeket a szlovén jezsuita szerzetes, Marko Ivan Rupnik tervezett. Az épület két szintből áll: az ereklyék templomából (altemplom) és a felső templomból.

Fotó: Lambert Attila
Borsodi Henrietta/Magyar Kurír