Az autonómiáért útlezárásokkal is készülünk

Forrás: mediafax.ro

Útlezárások lehetőségét fontolgatja a Székely Nemzeti Tanács arra az esetre, ha Románia közigazgatási újrafelosztása során nem lesznek tekintettel a székelyföldi autonómiatörekvésekre és követelésekre. A szervezet elnöke, Izsák Balázs erről a III. Debreceni Székely Napon, szombaton beszélt.

Azt mondta: az autonómiatörekvés megfelel az európai uniós irányelveknek, az SZNT 2014-ben megerősített statútumát össze lehet hasonlítani Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol statútumaival. „A román parlament elfogadhatatlannak tartja a statútumot, amivel Románia öngólt rúgott az európai dokumentumoknak" – fogalmazott Izsák Balázs.

Hozzátette, Romániában mint egységes és oszthatatlan államon belül képzelik el Székelyföld autonómiáját, ezért nem elfogadható az az álláspont, miszerint az Alkotmánybíróság döntése miatt nem lehetséges az autonómia.

Izsák Balázs szerint meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lehet.

MTI

Ajánló:
Nyergestetői megemlékezés: Egy új Székely Kongresszus kell!
A politikusok és a székely autonómia
Mikor lesz székely autonómia? 
Mikor lesz székely autonómia? 2. 
Léteznek a székelyek, megígértük nekik az autonómiát

Zavarják Bukarestet az autonómiahatározatok

Forrás: korkep.sk

Romániát semmilyen nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi arra, hogy Székelyföldnek önrendelkezést biztosítson – állítja a román kormány, amelynek álláspontját a Krónika című napilap idézte.

Az erdélyi újság azt követően kérte ki a román közigazgatási és fejlesztési minisztérium álláspontját a székelyföldi autonómiahatározatok ügyében, hogy az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának irodája megbízta a kongresszus monitoring-bizottságát, tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, és levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a bukaresti kormány álláspontját.

Nem köti nemzetközi jog

A lapnak elküldött válaszban – amit a nemzetközi szervezetnek is elküldtek – a román minisztérium kifejtette, hogy Bukarest szerint alkotmányellenesek a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatok, Romániát pedig semmiféle nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi a kisebbségek számára önrendelkezés vagy kollektív jogok biztosítására.


153 önkormányzatot kerestek meg

A Székely Nemzeti Tanács februárban intézett felhívást a Székelyföld 153 önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.

16 megszavazta

Ezt a határozatot eddig 16 önkormányzat szavazta meg, miután a háromszéki Barót önkormányzata is elfogadta az SZNT által javasolt határozattervezetet. A három székely megye román kormánymegbízottjai vélhetően valamennyi határozatot megtámadják a közigazgatási bíróságon.

MTI
erdély ma

Az autonómia "utazósebessége"

Erdélyi összmagyar szempontból Székelyföld ügye a kardinális kérdés, tartja Bakk Miklós, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem politológia szakának tanára. Ha sikerül Székelyföld számára autonómiamegoldást létrehozni, az lesz az a minta, amely alapján ki lehet alakítani egy más régiókban is alkalmazható mintakövető magatartást.

Bakk Miklós

– Autonómiatervezetek ügyében lehet fejlődési trendekről, ütemről beszélni?
– Az autonómiatervezetek esetében inkább változó politikai funkciókról beszélnék, három ilyet tudok megkülönböztetni. Az elsőben, 1991–1995 között az autonómiatervezetek a politikai közösségképzés identitáselemei voltak. Mivel az RMDSZ önkormányzati modellt hirdető ernyőmozgalomként alakult meg, és viszonylag kevesek számára volt nyilvánvaló, hogy párt lesz belőle – alávetve mindazoknak a szabályoknak és kényszerűségeknek, amelyek adott politikai kontextusban meghatározzák egy párt „viselkedését” – az első tervezetek célokat, viselkedés- és beszédmódokat jelöltek ki, hogy miként kell megszólítani a közösséget: nem csak nemzeti, hanem a politikai identitás tekintetében is.
– Mivel magyarázza, hogy az autonómia kérdése az erdélyi magyarságot is képes megosztani?
– Az autonómia kérdése politikai kérdés, és azok mindig megosztók. Az erdélyi magyarság egyetlen közös autonómiája követhetetlen cél. Nem érhető el az autonómia Székelyföld, a Partium vagy a szórvány számára is megfelelő, közös „utazósebessége”. Az RMDSZ politikai stratégiája sokáig ezen alapult: előbb az erdélyi magyarság kérdését kell megoldani, azon belül csupán részkérdés Székelyföld ügye. Én úgy gondolom, hogy erdélyi összmagyar szempontból Székelyföld ügye a kardinális kérdés. Ha sikerül Székelyföld számára autonómiamegoldást kialakítani, az lesz az a minta, amely kisugárzik a többi régióra. Valahogy úgy, ahogy Spanyolországban is történt: az egyes régiókban elért, eredményes megoldások mintakövetésre késztették a többi régiót is.
– Hogyan ítéli meg az RMDSZ-nek az Erdélyi Napló által közölt „titkos” autonómiastatútumát?
– Fontos, hogy a dolog nyilvánosságot kapott. Sok kritikai észrevételem lenne, de mégis egy pozitívumot emelnék ki: végre az RMDSZ is szembenézett a kérdés komplexitásával. A statútum szövegéből világosan kiérződik, keresik a megoldást olyan kérdésekre mint például: mi érhető el, mi készíthető elő az alkotmányos keretek módosítása nélkül? Mikor és milyen alkotmánymódosítást kellene elérni? Mi építhető a jelenlegi regionalizációs trendre, a fejlesztési régiókra? A dilemmák tudatosításának azonban csak akkor lenne igazi haszna, ha tényleg elindulna a nyilvános vita.
A teljes interjú az Erdélyi Napló 20., május 22-én megjelenő lapszámában olvasható.

székelyhon.ro

Ne aludjatok! Dolgozzatok a székely autonómiáért

Fotó: B. Kocsis János

A Kökös-Berecki Székelyek Nagy Menetelését meg kell ismételni május 25-i szavazás után, de most a Székelyföld nyugati részén. 
Addig is bátorítson az alábbi Közlemény:
** 
 
Antal Árpád: a székelyek nem szakadárok, hanem autonomisták  
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfői sajtótájékoztatójukon reagáltak Traian Băsescu államelnöknek a székelyekkel kapcsolatos kijelentésére, melyben az államelnök kijelentette, hogy a székelyek nem szakadárok, de a vezetőik azok.

Ezzel kapcsolatosan Antal Árpád rámutatott, hogy a székelyek nem szakadárok, hanem autonomisták.

„Egy példával szeretnénk felhívni az elnök úr figyelmét arra, hogy mi a különbség a szakadárság és az autonómia között. A Moldáviában elő gagauzok autonomisták és nem szakadárok, míg a Transznisztriában élő oroszok szakadárok és nem autonomisták. Kérjük az elnök urat, hogy ne mossa egybe a két fogalmat, mert az autonómia és a szakadárság nem azonos fogalmak, sőt, köszönőviszonyban sincsenek egymással.”

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: „Örülünk annak, hogy Traian Băsescu államelnök nyíltan beszél Székelyföld területi autonómiájáról. Ez azt jelenti, hogy valami történik, azt jelenti, hogy „a téma az asztalra került” még akkor is, ha az elnök elutasítóan beszélt az autonómiáról. Évekkel ezelőtt Budapesten azt mondta, hogy nincs és nem is lesz területi autonómia, gyakorlatilag azóta számítható székelyföldi mozgalomként az autonómia és a szimbólum használatának kérdése. Azóta okoz gondot a megyeházára és települések polgármesteri hivatalaira kitűzött székely zászló. Azt gondolom, hogy ez társadalmi kérdéssé, mozgalommá vált. Azóta, amióta százezer székely felvonult Berecktől Kökösig Székelyföld autonómiája érdekében, „nem lehet az asztal alá seperni a kérdést”. Az elnök kihangsúlyozta, nincs az rendben, hogy az ország minden megyéjének és városának lehet zászlaja, csak Kovászna és Hargita megyének nem. „Ez kettős mérce!”.


Az elnök arra is kitért, hogy annak ellenére tartja jó dolognak, hogy az államelnök a székelyekről beszél, hogy őt személyesen az államelnök nemrég megfenyegette egy televíziós adásban, amikor olyan tanácselnökökhöz hasonlította, akik ellen a Korrupcióellenes Ügyészség eljárást indított. „Én ezt úgy fordítottam le székelyre, hogy „ha még sokat autonómiáztok, akkor elvisz benneteket a Korrupcióellenes Ügyészég.”- összegezte az elnök.

Antal Árpád azt is elmondta, hogy véleménye szerint ebben a geopolitikai helyzetben Romániának az az elsődleges érdeke, hogy a székelyek jól érezzék magukat ebben az országban. „A székelyek akkor fogják jól érezni magukat Romániában, ha megvalósul Székelyföld autonómiája és a magyar regionális hivatalos nyelv lesz Székelyföldön a román mellett. Mi ezt elmondtuk a bennünket felkereső amerikai és brit diplomatáknak, akik nemrégiben Székelyföldön jártak és a székelység helyzetéről érdeklődtek.”- nyilatkozta a polgármester, aki azt is elmondta, hogy a külföldi diplomaták támogatását is kérték, akár nyomásgyakorlás tekintetében is, hiszen köztudott az, hogy a román politikusok odafigyelnek arra, amit Londonban és Washingtonban mondanak.

Antal kifejtette, hogy azzal ellentétben, amit az államelnök állít, a székely politikusok nem szakadárok, hanem autonomisták és a székelység maga is autonomista. Erről maga az elnök is nagyon könnyen meggyőződhet, éspedig úgy, hogy megengedik, hogy népszavazást lehessen tartani ez ügyben Székelyföldön, hiszen eddig minden lehetséges módon, jogi és adminisztratív eszközökkel akadályozták azt, hogy a székelység referendumon nyilváníthasson véleményt.

A polgármester arra is kitért, hogy a gagauzok részéről elhangzott egy nagyon fontos mondat, melyre a Moldáviával való egyesülést szorgalmazó román politikusoknak oda kellene figyelniük. „A gagauzok azt mondták, hogy ők azért ellenzik a Romániával való egyesülést, mert nem akarnak az erdélyi magyarok sorsára jutni, akiknek megígérték az autonómiát, de akiket becsaptak, mert a román alkotmányok soha nem szentesítették ezt az ígéretet.”- nyilatkozta Antal, hozzáfűzve, hogy tudatosítani kell Európai Unió és a NATO tagországaiban, hogy a székelységgel együtt egy megoldatlan problémát integráltak és az ő felelősségük is, hogy megoldják ezt.

Közlemény

erdély.ma

Önrendelkező Székelyföldet, hivatalos magyar nyelvet kérnek

Románia kormánya és parlamentje tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt minden kötelezettségét, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának előírásait; Románia területén Székelyföld néven hozzanak létre közigazgatási régiót, amely foglalja magában a memorandum mellékletében szereplő településeket (153 Hargita, Ma­ros és Kovászna megyei község és város – szerk. megj.), és csak ezeket.

Autonóm státust kérünk ennek a régiónak. Kérjük, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a tíz százalékot, az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – ezek az alapvető követelései annak a petíciónak, amit Uzon község helyi tanácsa tegnap fogadott el. A határozat ugyanakkor felhatalmazza a község polgármesterét, hogy a petíciót eljuttassa a megye kormánymegbízottjához, az EU szerveihez, valamint az ENSZ Emberjogi Tanácsához.

A vonatkozó határozattervezetet és indoklását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogalmazta meg. Magyar emberként úgy gondolta, érdemes tárgyalni, megvitatni az SZNT kezdeményezését, erre jó alkalmat adott a tanácsülés – mondta el érdeklődésünkre Ráduly István polgármester.
Az ülésen részt vett Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, aki elmondta, Hargita megyében három, Maros megyében egy önkormányzat már elfogadta a petíciót. Előbbiben a prefektus máris megtámadta a határozatokat. Az SZNT számított erre a lépésre, előkészített egy iratot, melyet EU-s fórumokhoz fognak eljuttatni. A határozat megtámadásával alapvető állampolgári jogot, a kérvényezési jogot sértik – fogalmazott Gazda.

A tegnapi tanácsülésen többen szólni kívántak a határozattervezet kapcsán. Vrânceanu Alexandru tanácstag arra volt kíváncsi, mivel segít az autonómia a napi problémákban. Az RMDSZ sokszor volt kormányon, de ennek jó hatását sem a románok, sem a magyarok nem érezték. A polgármester konkrét példákkal próbálta magyarázni az autonómia lényegét. Helyben hozhatók a közösséget érintő döntések, például nem országos szinten szabják meg a fűtéspótlék értékét, nem Bukarestben meghirdetett pályázatokkal választják ki a helyi befektetések kivitelezőit. Mindenkin segítene az is, ha helyben maradnának a pénzek – vázolta a községvezető. Gazda Zoltán azt is hangsúlyozta: az autonómia nem a magyaroknak szól, hanem a régió minden lakosának. Vrânceanu később kijelentette: ők is jónak látnák az ilyen autonómiát, gazdasági szempontból legyen jó magyarnak és románnak is.

A nyugdíjak kérdése is felvetődött. Mi lesz azokkal, akik eddig a román államnak fizették be nyugdíj-hozzájárulásukat? Gazda Zoltán megnyugtatóan válaszolt. Két lehetőség is van: vagy az állam fizeti tovább a nyugdíjakat, vagy a vonatkozó nyugdíjalapot átutalja az autonóm közigazgatásnak.

Kovács Zsombor sepsimagyarósi falumegbízott felvetette: az emberek nem tájékozottak a tekintetben, hogy milyen előnyökkel jár az autonómia. Válaszában Gazda elmondta, tizenkét pontban összegezték az autonómia előnyeit, és ezt valóban tudatosítani kell a polgárokban.

Bokor Gábor
Háromszék

Terítéken az autonómiastatútum

Jövő héten kezdi meg a munkáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) hatfős vegyes bizottsága, amelynek az lesz a feladata, hogy a közvitára előkészítse a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét – jelentette be csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

 
Fotó: RMDSZ

Elmondta, minél hamarabb le szeretnék zárni az egyeztetéseket, hogy a közvita után benyújthassák a tervezetet a parlamentben. A politikus nem tudta megjósolni, hogy a szakértői testület mikor fejezi be munkáját.
A két szervezet, mint ismeretes, március 21-én kötött együttműködési megállapodást, amelynek fontos része a törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseik összehangolása. A két szervezet alkotta testület azóta több alkalommal is elhalasztotta a közös munka megkezdését.
Kelemen Hunor továbbá az MTI kérdésére elmondta, az RMDSZ egyelőre „nem hajtja bele” a székelyföldi önkormányzatokat abba a „médiabalettbe”, hogy fogadjanak el autonómiapárti nyilatkozatokat, amiként azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) februárban javasolta.
Hozzátette, az eddig elfogadott három autonómiapárti önkormányzati nyilatkozat mindegyikét megtámadta a közigazgatási bíróságon az illetékes prefektus. Az RMDSZ megvárja, hogy mi lesz a kimenetele ezeknek a pereknek. „Nem a szándékkal van a baj, hogy a Székelyföld virtuális határait az önkormányzati szándéknyilatkozatokkal kirajzoljuk. Az eszközzel kapcsolatban vannak fenntartásaink” – mondta.
Az RMDSZ elnöke egy áprilisban végzett felmérésre hivatkozva úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság körében az elmúlt öt hónapban csökkent az euroszkepticizmus, és jelentősen nőtt az európai intézmények iránti bizalom. Hozzátette, a mérések szerint az RMDSZ minden bizonnyal átlépi az európai parlamenti választások ötszázalékos küszöbét, és biztosítani tudja az erdélyi magyar képviselők jelenlétét az Európai Parlamentben.
Kelemen Hunor szerint, ha sikerül meggyőzni a magyar választókat, hogy az országos átlagnál nagyobb arányban menjenek el szavazni, az RMDSZ akár három EP-mandátumot is megszerezhet.
Az MTI kérdésére továbbá kijelentette, Románia biztosan nem fogja belépését kérni abba a perbe, amely az Európai Unió luxemburgi bíróságán folyik a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés beterjesztői és az Európai Bizottság között.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy az SZNT-nek a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezési perébe viszont Görögország és Szlovákia „unszolására” Románia is kérte a belépését. Kelemen Hunor úgy tudja, hogy Románia belépési kérelme megkésett.

székelyhon.ro

Autonómia? - Valamai elkezdődött

Forrás: sikerado.hu

Ha feltesszük a kérdést, hogy kell-e székelyföldi autonómia, kétféle választ kapunk: a magyarok igennel, a románok nemmel felelnek. Pedig az emberek zöme nincs tisztában azzal, mit is jelentene valójában Szé­kelyföld területi autonómiája, a románok még kevésbé! Nem szeretünk általánosítani, de a többségi nemzet tagjainak elsöprő többsége hallani sem akar a témáról.

Feladat lenne ezért a lakosság tájékoztatása, felvilágosítása – mind a magyaroké, mind a románoké, de főleg utóbbiaké, mert nélkülük nem mehetünk semmire. Ha ők nem akarják, aligha lehet Székelyföldnek autonómiája, azt ugyanis Bukarestben kell kiharcolni. De ahhoz meg kell értetni a román partnerekkel, miről is van szó, miért lenne jó az nekünk, s főleg nekik. Ez irányban valami mintha elkezdődött volna a Kovászna Megyei Tanács minapi ülésén is. Igaz, a téma nem éppen ez volt, csak erre terelődött.A román tanácstagok előbb értetlenségüknek adtak hangot, s mondták is, számukra senki nem magyarázta el, miről van szó. A tanácselnök igazat adott nekik ebben, s ígérte, változtatni fognak ezen, megkeresik az alkalmakat, amikor foglalkozhatnak a témával. Ha nem is sikerült most megértetni – nem is lehetett, hisz ennyi idő alatt és ilyen felállásban képtelenség elintézni az ügyet –, valami elkezdődött. És még pozitív hozadéka is volt, arról lévén szó, hogy a közgyűlés tagjai véleményezték a megyeházának egy olyan, a luxemburgi Európai Bíróságon zajló perbe való beavatkozási kérelmét, melyet a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért benyújtott polgári kezdeményezés elutasítása kapcsán indított a Székely Nemzeti Tanács elnöke az Európai Bizottság ellen. Ezzel párhuzamosan az önrendelkezésről is szólt a vita. Ilyen körülmények között pozitív jel lehet, hogy nem volt ellenszavazat. Néhányan diszkréten eltűntek a voksolás előtt, ketten maradtak, ők meg a véleménynyilvánításkor tartózkodtak, nem ellenkeztek.

A kezdet tehát jó, és folytatni kell, főként zártabb, oldottabb körben, hogy a román politikusok őszintébben megnyilatkozhassanak úgy, hogy nem lebeg felettük a párt ellenőrzése. A cél, hogy megértsék, mi az autonómia. Mert amíg nem értik, zsigerből tiltakoznak ellene.

Szekeres Attila
Háromszék