Magyarország és az Egyesült Államok védelmét kérte Markó Attila

Magyarország és az Egyesült Államok kormányainak védelmét kérte Markó Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, akit felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt.

Markó Attila

A politikus, aki ellen egy másik kárpótlási ügyben is vizsgálat folyik, ezt a Facebookon jelentette be. Nem részletezte, hogy mit ért védelem alatt. Markó Attila úgy véli, mind a Mikó-per, mind az ellene indított újabb bűnvádi eljárás igazságtalan, politikai indíttatású és koncepciós jellegű, amelyek alapvető emberi és közösségi jogokat sértenek.
A román parlament december 3-án hagyta jóvá az ügyészeknek Markó Attila őrizetbe vételére vonatkozó kérelmét. Másnap a vádhatóság beidézte a képviselőt, aki nem jelent meg. Ügyvédje közölte, hogy Magyarországra utazott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára.
A politikus kifejtette, hogy birtokába került az ellene indított újabb vizsgálat aktája: ez alátámasztja, hogy 2011. március 15-én nem volt jelen a kárpótlási bizottság ülésén, amelyen a testület tagjai a vitatott kárpótlásról döntöttek.
Az ügyészek azt állítják, hogy a testület – amelynek tagja Markó Attila is – jóváhagyott egy olyan kárpótlást, amelynek összegét úgy állapították meg, hogy egy telek értékét a reális árához képest háromszorosára becsülték.
Markó emlékeztetett, hogy aznap a magyarság nemzeti ünnepe alkalmából több rendezvényen is részt vett Brassó megyében. Ennek megfelelően sem az ülés jegyzőkönyvén, sem más dokumentumon nem szerepel az aláírása. A politikus az iratokról készült fényképeket is csatolta a bejegyzéséhez.
Kijelentette: pályafutása során soha nem élt vissza hatalmával, soha nem kért és nem kapott anyagi hasznot semmilyen restitúciós vagy kártérítési ügy elintézéséhez, ezért elítéli mindazokat, akik a restitúciós és a kártérítési folyamatot saját egyéni céljaikra használták fel. Leszögezte: képességei szerint minden segítséget megad, hogy ilyen visszaélések miatt ne vetüljön árnyék a kommunista rendszer áldozatainak rehabilitálására irányuló folyamatra.
A politikus úgy véli, hogy ebben a pillanatban Romániában a jogállam és a jogbiztonság veszélyben van, amire – a védelem kérése mellett – felhívta Magyarország és az Egyesült Államok kormányainak, valamint diplomatáinak figyelmét. Szándékában áll ugyanezt tenni az európai és egyéb nemzetközi szervezetek irányába is.
„Követelem, hogy ennek az ügynek a nyomozásából azonnali hatállyal vonjanak ki, minden ellenem felhozott vádat ejtsenek, valamint vonják vissza az ellenem foganatosított biztonsági intézkedéseket” – írta Markó Attila.
A ploiesti-i táblabíróság november végén jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperben a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az elsőfokú ítéletnek azt a részét, amely szerint az Erdélyi Református Egyházkerület elveszíti tulajdonjogát az ingatlan felett.

székelyhon.ro

Markó Attila búcsú levele

A képviselőház jóváhagyta szerdán Markó Attilának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjének az őrizetbe vételét, így a korrupcióellenes ügyészség kérheti a bíróságon a politikus előzetes letartóztatását.

Az alsóház 171 képviselője támogatta az ügyészségi kérés jóváhagyását, 111-en ellene voksoltak, 3-an érvénytelen szavazatot adtak le. Az ügyészség kéréséről titkos szavazást tartottak.

Markó Attilát hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Ő tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely 2011-ben az ügyészség szerint jóváhagyott egy olyan kárpótlást, amelynek összegét úgy állapították meg, hogy egy telek értékét a reális árához képest háromszorosára becsülték. A képviselő ártatlannak vallja magát, azt állítja, a szóban forgó ülésen, amelyen a döntés született, nem volt jelen.
MTI
**


http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=177522&cim=marko_attila_levele_rmdsz_es_kollagainak

A székelyhon.ro pedig így közölte:
Markó Attila levélben tájékoztatta RMDSZ-es kollégáit az ügyről. A levélben leszögezte: az ominózus ügy 2011-es elbírálásakor nem is volt jelen a restitúciós testület ülésén. Markó mentelmi jogának megvonására 171 képviselő szavazott, ellene 111.
Mint arról beszámoltunk, Markó ellen abban a restitúciós ügyben nyomoznak, amely kapcsán a DNA hivatali visszaélés gyanúja miatt múlt szombaton előzetes letartóztatásba helyezte Alina Bicát, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét.
Bica ellen az a gyanú, hogy az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) restitúciós bizottságának tagjaként – Markó is ezen grémium tagja volt – anyagi ellenszolgáltatás fejében annak érdekében ügyködött, hogy a testület törvénytelenül ítéljen meg kárpótlást egy bukaresti telekért.
A szóban forgó ügy 2011-ben történt, amikor a restitúciós testület egy 13 hektáros bukaresti telek ügyét tárgyalta, amelyet egy Gheorghe Stelian nevű üzletember igényelt vissza. Végül kárpótlást ítéltek meg, ám mint kiderült, a telket valós értékének többszörösére értékelték fel, így a testület ennek megfelelően állapította meg a kárpótlás összegét.
A DNA szerint a telek értékét egy értékbecslő cég 377 282 300 lejben állapította meg, ami 263 327 559 lejjel (61 714 021 euróval) nagyobb a terület valós értékénél, vagyis ekkora az államot ért kár.
Markó nem volt jelen a szerdai szavazáson, azonban levélben tájékoztatta képviselőtársait az ügy előzményeiről, amelyben leszögezte: nem is volt jelen azon az ülésen, amelyen a restitúciós testület a DNA által vizsgált kárpótlásról döntött.
A képviselő emlékeztet: 2005-től 2012-ig volt az ANRP tagja. A testületnek 2011-ben 9 tagja volt, ebből 5 az ANRP elnöke és négy alelnöke, két, a pénzügyminisztérium által és egy, az igazságügyi minisztérium által delegált tag. Ezen kívül ő is tagja volt a kormányfőtitkárság (Kisebbségi Hivatal) részéről. Markó rámutat: 2005 és 2007 között a bizottság tagja volt Horia Georgescu mai ANI-főnök is.
A képviselő szerint a Bica-ügytől „az út el egészen hozzám nem hogy hosszú, de nem is létezik. Ebbe cseppentem bele én, amikor kilőtték a nyulat bokrostól."
A továbbiakban a visszaszolgáltatási testület munkáját ecsetelve rámutatott: a megyékből beérkező több százezer kérelmet az ANRP saját szakértői személyzete, igazgatóságai dossziénként átvizsgálták. Amennyiben az jogilag és dokumentáció szempontjából rendben volt, akkor a törvény szerint kiadták egy felértékelőnek.
Ezt a felértékelést az ANRP saját alkalmazásában álló ellenőr-felértékelő újra megvizsgálta, hogy az módszereiben és értékében megfelelő, helyes és törvényes legyen.
Ezek után került a bizottság ülésére alkalmanként több ezer ingatlan-kártérítési javaslata egy táblázatban – ezen belül több száz kártérítés a 10-es törvény, több száz a földtörvény, és több száz akkor törvény által megengedett különleges eset, amelyek egészségügyi okból soron kívül kerültek elbírálásra. Teljes kártérítési dossziét alig láttak, a mennyiség miatt lehetetlen is lett volna ülésenként több ezer dossziét átnézni.
„Most pedig néhány szó az ominózus 2011. március 15-i ülésről, amelyen ez az állítólagos döntés született. Még egyszer: 2011 március 15-én ott se voltam! Alsótömösön, Négyfaluban koszorúztam, beszédet mondtam – erről közlemények, újságcikkek tanúskodnak. Azaz csak akkor lehettem volna, ha ez a bizottsági ülés reggel 8 és 10 között lezajlott – ami azért lehetetlen, mert a nem ANRP-s bizottsági tagokon kívül (akik helyben vannak) a többiek programja annyira összevissza volt, hogy soha nem sikerült déli 1-2 előtt kvórumban ülést tartani. (...) Az ülés jegyzőkönyvén a média (??) szerint ott az aláírásom. Ebben minimum két dolog furcsa: ha nem voltam ott, akkor mikor írtam én (vagy más?) alá, illetve hogy van az, hogy a média tudja, és nekem nem engedték meg az iratokhoz való hozzáférést november 30-ig?” – jegyezte meg Markó.
A nyomozás kapcsán leírta: november 20-án lehívták 17 órára a központi DNA-hoz, mint gyanúsítottat. Se telefonon, se a helyszínen nem közölték vele a vádat és az ügy lényegét. „Erre fel másnap villámcsapásként ér a meglepetés: minden alap nélkül a DNA kérte előzetes letartóztatásomat – úgy, hogy előtte meg se hallgatott, nem is engedett a dossziéhoz, és nem is érdekli, hogy egyáltalán ott voltam-e...” – írta.
Konklúzióként megállapította: mindkét ügy – a Bica- és a Mikó-ügy – lényege az, hogy Romániában legyen vége a restitúciónak, kárpótlásnak. Az utóbbi ügynek ráadásul személyes leszámolási háttere is van, amit a parancsuralom csakazértis el fog vinni a végsőkig. Szerinte ez a vád gyakorlatilag további sok-sok tízezer bűncselekményt vonhat maga után, ugyanis ilyen alapon az összes eddig megítélt kártérítési dossziéban kifogásolható, hogy a megállapított érték épp túl nagy vagy épp túl alacsony. Minden testület (önkormányzat, bizottság) döntése potenciális bűncselekmény.
„Egy biztos: a karrieremből 17 évet arra áldoztam, hogy akik a kommunista rendszertől kárt szenvedtek, azt reparáljuk – egyházi ingatlanok, magánszemélyek földvisszaadása, kártérítések, politikai üldözöttek stb. (...) Ha bűn ez a munka, amit elvégeztem, akkor bűnt követtem el, de nem takargatok semmit ebből a 17 évből. Büszkén viselem eredményét, és a nehezebb helyzetek mellett sem szégyellem egyetlen percét sem. A fejem fent van, a lelkiismeretem tiszta. Egyetlen dolog hibádzik csak: megtörtek. Ha ez volt a cél, sikerült nekik. De legalább marad valami mögöttem” – állapította meg Markó.

székelyhon.ro

Románia nem jogállam.
Az USA Bukarestet miért nem bírálja az i8lyen esetek miatt?
Markó Attila mellett ki kell állni!