A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár jogi helyzetéről beszélnek mindegyre a románok, azaz csűrik-csavarják a tulajdonjogot, mert nem akarják visszaszolgáltatni a gyulafehérvári Érsekségnek.
Ha nem lett volna a Róm. Kat. Püspökség tulajdona, akkor az osztrákok, majd a magyar állam tette volna rá a kezét. Még a Trianoni-békediktátum után sem merte bántani a Román Királyság, csak a román kommunista diktatúra államosította 1947-ben.
Itt milyen jogi helyzetet kell tisztázni???
A rabló akar tulajdonos lenni???
Lám, a kommunista diktatúra tovább él Romániában!!!
De lássuk a cikket:
**
A román állam felújítaná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
A román állam felújítaná a gyulafehérvári Batthyáneum
könyvtárat, és megnyitná a látogatók előtt – közölte március 21-én,
hétfőn Dacian Cioloș román miniszterelnök Gyulafehérváron az után, hogy
helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott. A könyvtárat Batthyány Ignác
püspök hagyta az egyházra.
A Batthyáneum könyvtárterme
Cioloș elmondta: a megbeszélésen egyebek mellett a könyvtár helyzete
is szóba került. Az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet
el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott
őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá,
hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat.
A létesítmény jelentőségét méltatva kiemelte, a Batthyáneum nemcsak
romániai, hanem európai érték. Hozzátette: a Batthyáneum közelében egyéb
kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai
uniós forrásokat is igénybe vesznek.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre
hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában
fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat
visszakérte a román államtól a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a
kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását
szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét a román országos
restitúciós bizottság visszautasította tavaly szeptemberben. A román
hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még
folyamatban van.

Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a
visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal.
A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a
telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel.
Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat,
hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma
is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a
bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló
fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi
Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a
Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy
kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített
2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta
az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi
fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása
miatt, eredménytelenül.

Az intézményt gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök
alapította 1798-ban. Ihletőjéül Eszterházy Károly egri művelődést
fejlesztő munkássága szolgált. Batthyány maga is és megbízottján
keresztül is tudatosan gyűjtötte a könyveket, többek között megvásárolta
Migazzi bécsi érsek nyolcezer kötetes könyvtárát. A püspökség 1792-ben
megkapta az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend 1730-ban, barokk
stílusban épült templomát és kolostorát, és Batthyány ezt alakította át
az intézmény céljaira. Előbb csillagászati obszervatóriumot rendezett be
a korábbi templomban, majd 1795-ben Nagyszebenből idehozatta
könyvtárát, Kolozsvárról pedig a püspöki nyomda nagy részét. A későbbi
Batthyáneum 1798. július 31-én alakult meg hivatalosan. Batthyány az
intézménynek adományozta a könyveken kívül kéziratokból, érmékből,
kagylókból és ásványokból álló magángyűjteményét és még ugyanazon év
novemberében meghalt.
A könyvtár kezdetben kb. húszezer kötetből állt. Alapítója az
intézményt fejlődő, pezsgő tudományos műhelynek szánta, de a további
források hiánya miatt múzeummá vált, illetve főként egyházi személyek
hagyatékával, többek között Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály,
Kovács Miklós, Lönhart Ferenc, Majláth Gusztáv Károly és Temesvári János
adományaival gyarapodott. 1840-től Erdélyben itt végeztek először
rendszeres meteorológiai megfigyeléseket. A könyvtár 1893-ig negyvenezer
kötetesre bővült. 1912-ben közgyűjteménnyé nyilvánították, és így
évente jelentős állami támogatást kapott könyvek vásárlására. Ugyanezen
évben felavatták a legértékesebb könyvek őrzésére létrehozott
páncéltermet.

1914-ben értékesebb könyveinek egy részét, 1940-ben egyes kéziratait
Magyarországra szállították. Az 1930-as években alapállományának egy
részét eladták.
1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és 1950-ben
államosította. Azóta a romániai nemzeti könyvtárhoz tartozik és csak
külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad.
Forrás: Wikipédia