Batthyáneum-per – Egymás fordításainak véleményezésére kérte a szakértőket a bíróság

Március 8-án a gyulafehérvári táblabíróság a per jelenlegi állása szerint arra kérte a Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát tisztázó latin nyelvű végrendelet román fordításainak készítőit, hogy fűzzenek kritikai megjegyzéseket egymás fordításaihoz.

A Batthyáneum restitúciós perének szerdai tárgyalásáról az Agerpres román állami hírügynökség számolt be. A táblabíróságnak az ügyészség jelezte, hogy súlyos ellentmondások vannak a két szakértő történész, a román állam képviselői által felkért Ioan Aurel Pop és a Római Katolikus Egyház által felkért Buzogány Dezső fordítása között.
Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök 1798-as keltezésű latin nyelvű kézírásos végrendeletének pontos fordítása azért fontos, mert a román állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a Római Katolikus Egyháznak Románia legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor az egyháztól elvettek. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök végrendeletében a Katolikus Egyház mellett Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt, és Erdély jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.
A szerdai tárgyaláson az egyház jogi képviselője egy tudományos dolgozatot iktatott be a latin „provincia” szó jelentésének tisztázására. Amint korábban Buzogány Dezső a Krónika napilapnak adott interjújában elmondta, hibás latin átiratból készültek mindazok a fordítások, amelyek alapján korábban próbálták tisztázni a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát. Az egyház szakértője a kézírásos végrendelet latin átiratának elkészítésével kezdte a munkát, és ez után fordította románra a latin szöveget. A szakértő nyomatékosította, hogy értelmezése szerint „az egyetemes Római Katolikus Egyház erdélyi provinciája kapta az adományt”. Elismerte azonban, hogy a provincia szó használata lehetőséget ad más értelmezésre is, mert vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.  
A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 szeptemberében 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 év pereskedés után sem értesítette a Római Katolikus Egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. 
 A jelenleg folyamatban lévő elsőfokú peres eljárás 2015 novemberében indult.
Forrás: MTI
Fotó: erdelyben.info
Magyar Kurír

Batthyáneum és a román igazságszolgáltatás

Forrás: kronika.ro

Batthyány Ignác püspök 1798. július 31-én végrendelkezett könyvtáráról. Utódai a végrendeletet tiszteletben tartották és a püspökség viselte gondját a könyvtárnak, sőt gyarapították, úgy mind Mártonffi József (1799-1815), Rudnay Sándor (1815-1819), b. Szepesy Ignác (1819-1827), Kovács Miklós (1827-1852), Haynald Lajos (1852-1864), Fogarasy Mihály (1864-1882), Lönhárt Ferenc (1882-1897), gr. Mailáth Gusztáv Károly (1897-1938), Vorbuchner Adolf (1938), Márton Áron (1938-1980). A Könyvtárra nem formált jogot 1798-tól 1948-ig sem az osztrákok, sem a magyarok, sem a román királyság. A Könyvt5ár épületének adóját a püspökség fizette 1948-ig. A román kommunista hatalom önkényesen vette el a Könyvtárat 1948-ban. 
Napjainkban a tulajdon visszaszolgáltatási törvényt hozó Románia vitatja a róm. kat. Érsekség visszaigénylési és tulajdonjogát? 
A romániai törvényszék a bitorló Román Nemzeti Könyvtárnak akar tulajdon címet szerezni?
Ha a román nép a rómaiak utóda, akkor hogy nem akad közöttük legalább egy "latinul tudó, és a középkor szakértője"?
De egy 1798-ban kelt latin végrendelethez miért is kell egy középkori szakértő?
Ilyet csak a tudatlan vagy a rossz akaratú bíró kérhet.
 **
Nézzük a tudósítást:  
Hivatalos fordító hiánya gátolja a Batthyáneum restitúciós perének folytatását
Hivatalos fordító hiánya akadályozza a gyulafehérvári római katolikus érsekség által visszaigényelt Batthyáneum könyvtár restitúciós perének folytatását, eddig ugyanis nem sikerült olyan személyt találni, aki lefordíthatná latinról Batthyány Ignác püspök végrendeletét.

A bíró kérése szerint a kétszáz éves okirat fordítójának nemcsak latinul kell tudnia, hanem a középkor szakértőjének is kell lennie, írta a Mediafax.

Mint arról beszámoltunk, a Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben az alperes Román Nemzeti Könyvtárnak Batthyány Ignác püspök végrendeletének hitelesített másolatát is csatolnia kell a perirathoz, miután a bíróság jóváhagyta az egyház erre vonatkozó kérését. A Román Nemzeti Könyvtárnak, amelynek kezelésébe a közgyűjtemény tartozik a püspök 1798. július 31-én keltezett végrendeletének hitelesített másolata mellett a latin nyelvű szöveg hitelesített fordítását is be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy ne merüljön fel kétség a fordítás hitelességét illetően, a bíróság elrendelte, hogy a felek közösen válasszák ki az ennek elkészítésére alkalmas szakembert, de eddig még nem találtak ilyen személyt.

Cosmin Muntean, a Gyulafehérvári Táblabíróság szóvivője elmondta, ha a végrendeletnek lenne angol vagy francia fordítása, az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítói közül választottak volna, de latin nyelvből nincs hivatalos fordítójuk. A Batthyáneum perének következő tárgyalását október 4-én tartják.

kronika.ro

Ajánló:
A Batthyáneum az erdélyi püspökség kincse ...
Batthyáneum - a diktatúra tovább élése ...
Minisztériumi beavatkozás a Batthyáneum ...

Minisztériumi beavatkozás a Batthyáneum restitúciója ügyében

A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár jogi helyzetéről beszélnek mindegyre a románok, azaz csűrik-csavarják a tulajdonjogot, mert nem akarják visszaszolgáltatni a gyulafehérvári Érsekségnek.
Ha nem lett volna a Róm. Kat. Püspökség tulajdona, akkor az osztrákok, 
majd a magyar állam tette volna rá a kezét. 
Még a Trianoni-békediktátum után sem merte bántani a Román Királyság,  
csak a román kommunista diktatúra államosította 1947-ben.
Márton Áron püspök a Batthyáneumra adót fizetett a román államnak!!!!
Itt milyen tulajdonjogi helyzetet kell tisztázni???
A rabló akar tulajdonos lenni??? 
Lám, a kommunista diktatúra tovább él Romániában!!!
 
De lássuk a cikket: 
**
A román kulturális minisztérium kérésére a gyulafehérvári táblabíróság elhalasztotta az ítélethirdetést a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár restitúciója ügyében – jelentette kedden az Agerpres hírügynökség.

A táblabíróságnak abban a perben kellett volna ítéletet hirdetnie, amelyben a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye a visszaszolgáltatást elutasító restitúciós bizottsági határozat érvénytelenítését kérte. Korábban a táblabíróság elfogadta a kulturális minisztériumnak a kérését a perbe történő beavatkozásra.

Potyó Ferenc a Batthyáneum visszaszolgáltatásáért pereskedő érsekség általános helynöke az MTI-nek cáfolta, hogy a halasztás a peren kívüli megállapodásra utalna. Elmondta, március óta semmilyen kapcsolatuk nincsen a minisztériummal. Akkor Vlad Alexandrescu kulturális miniszter az érsekségen tett látogatás során felvetette, hogy az állam és az egyház közösen keresse a megoldást a Batthyáneum felújítására.

„Nekünk az volt az álláspontunk, hogy az együttműködéstől nem zárkózunk el, sőt, szükségünk is lesz erre, de a kiindulási pont az lenne, hogy állítsák vissza az államosítás előtti állapotot, amikor az egyház volt a könyvtár tulajdonosa. Ebből a tulajdonosi pozícióból tudunk majd méltányosan tárgyalni az együttműködésről" – jelentette ki Potyó Ferenc.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon.

Április elején Vlad Alexandrescu miniszter leváltására szólította fel a miniszterelnököt egy liberális szenátor, aki úgy vélte, hogy a miniszter nem a román állam érdekeit képviselte, amikor egyezkedni próbált a Batthyáneumról. A miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatáson elmondta: ötmillió euróig terjedő összeget fordíthatnának az Európai Unó forrásaiból az épület felújítására, de ezt lehetetlenné teszi a tulajdonjogról szóló, 18 éve tartó pereskedés. Úgy vélte, az épület és a gyűjtemény érdekét szolgálná, ha lezárulna a jogvita.

A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.

MTI

Batthyáneum - a diktatúra tovább élése Romániában

A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár jogi helyzetéről beszélnek mindegyre a románok, azaz csűrik-csavarják a tulajdonjogot, mert nem akarják visszaszolgáltatni a gyulafehérvári Érsekségnek.
Ha nem lett volna a Róm. Kat. Püspökség tulajdona, akkor az osztrákok, majd a magyar állam tette volna rá a kezét. Még a Trianoni-békediktátum után sem merte bántani a Román Királyság, csak a román kommunista diktatúra államosította 1947-ben.
Itt milyen jogi helyzetet kell tisztázni???
A rabló akar tulajdonos lenni??? 
Lám, a kommunista diktatúra tovább él Romániában!!!
De lássuk a cikket:
**
A román állam felújítaná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
A román állam felújítaná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitná a látogatók előtt – közölte március 21-én, hétfőn Dacian Cioloș román miniszterelnök Gyulafehérváron az után, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott. A könyvtárat Batthyány Ignác püspök hagyta az egyházra.

A Batthyáneum könyvtárterme

Cioloș elmondta: a megbeszélésen egyebek mellett a könyvtár helyzete is szóba került. Az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat. 
A létesítmény jelentőségét méltatva kiemelte, a Batthyáneum nemcsak romániai, hanem európai érték. Hozzátette: a Batthyáneum közelében egyéb kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét a román országos restitúciós bizottság visszautasította tavaly szeptemberben. A román hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.

Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel. Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül.

Az intézményt gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította 1798-ban. Ihletőjéül Eszterházy Károly egri művelődést fejlesztő munkássága szolgált. Batthyány maga is és megbízottján keresztül is tudatosan gyűjtötte a könyveket, többek között megvásárolta Migazzi bécsi érsek nyolcezer kötetes könyvtárát. A püspökség 1792-ben megkapta az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend 1730-ban, barokk stílusban épült templomát és kolostorát, és Batthyány ezt alakította át az intézmény céljaira. Előbb csillagászati obszervatóriumot rendezett be a korábbi templomban, majd 1795-ben Nagyszebenből idehozatta könyvtárát, Kolozsvárról pedig a püspöki nyomda nagy részét. A későbbi Batthyáneum 1798. július 31-én alakult meg hivatalosan. Batthyány az intézménynek adományozta a könyveken kívül kéziratokból, érmékből, kagylókból és ásványokból álló magángyűjteményét és még ugyanazon év novemberében meghalt.
A könyvtár kezdetben kb. húszezer kötetből állt. Alapítója az intézményt fejlődő, pezsgő tudományos műhelynek szánta, de a további források hiánya miatt múzeummá vált, illetve főként egyházi személyek hagyatékával, többek között Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály, Kovács Miklós, Lönhart Ferenc, Majláth Gusztáv Károly és Temesvári János adományaival gyarapodott. 1840-től Erdélyben itt végeztek először rendszeres meteorológiai megfigyeléseket. A könyvtár 1893-ig negyvenezer kötetesre bővült. 1912-ben közgyűjteménnyé nyilvánították, és így évente jelentős állami támogatást kapott könyvek vásárlására. Ugyanezen évben felavatták a legértékesebb könyvek őrzésére létrehozott páncéltermet.

1914-ben értékesebb könyveinek egy részét, 1940-ben egyes kéziratait Magyarországra szállították. Az 1930-as években alapállományának egy részét eladták.
1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és 1950-ben államosította. Azóta a romániai nemzeti könyvtárhoz tartozik és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad.
Forrás: Wikipédia

A Batthyáneum az erdélyi püspökség kincse - küzdjünk visszaszerzéséért!

Nem kerülhet vissza az egyházmegyéhez a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár 

A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság elutasította a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének.

Amint Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke október 30-án elmondta, a bizottság szeptemberben tárgyalta a Batthyáneum ügyét, és bő egy héttel ezelőtt értesítette a főegyházmegyét a kedvezőtlen döntésről.
A Batthyányi Ignác püspök által alapított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét.
„Arra hivatkoztak, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel” – magyarázta az általános helynök.
Hozzátette, általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Elmagyarázta, ma is az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi bíróság azért marasztalta el a román államot, mert 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza a Batthyáneum épületét az egyháznak, de a tényleges visszaszolgáltatásra nem került sor.
A restitúciót a Szociáldemokrata Párt Fehér megyei szervezete támadta meg peres úton. A Gyulafehérvári Táblabíróság 2003 októberében jogerős ítéletben utasította el a visszaszolgáltatást arra hivatkozva, hogy Batthyány Ignác püspök az egyházára és Erdélyre hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.

Az 1998-ban elindított visszaszolgáltatás csak az ingatlanra terjedt ki. A 2002-ben elfogadott restitúciós törvény immár az ingatlanokkal együtt államosított ingóságok visszaszolgáltatásáról is szólt. Az e törvény alapján benyújtott újabb visszaigénylési kérvényére adott most elutasító választ a bizottság.
Potyó Ferenc érseki helynök elmondta, az egyház fellebbez a bizottsági döntés ellen, és soha nem mond le arról a könyvtárról, amelyet egykori püspöke hozott létre, és amely a kommunista államosításig az egyház tulajdonában volt.
A Batthyáneum esetében a könyvtárban őrzött kódexek, ősnyomtatványok felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Ezek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Fotó: Alba24.ro, Hereditatum.ro
MTI/Magyar Kurír