Johannis: A politika legyen független az üzlettől

Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

A pártfinanszírozási törvény újraelemzését kéri az államfő.

Az elnöki hivatal közleménye szerint, Klaus Johannis arra kéri a Parlamentet, hogy a márciusban megszavazott és kihirdetésre váró új pártfinanszírozási jogszabályt elemezzék újra.
Az államfő azt nehezményezi, hogy a politikai pártok finanszírozását szabályozó törvény olyan gondokat vet fel, amely a törvényhozói eljárások szabályosságát és a parlamenti viták átláthatóságát kérdőjelezi meg. Klaus Johannis azt is nehezményezi, hogy az új jogszabály, pénzügyi kölcsön esetén, lehetőséget nyújt a poltikai pártoknak a hitelt adó intézményeken kívül fizikai- és jogi személyekhez is fordulni. Az államelnök szerint ez az előírás függővé teszi az üzleti szférától a politikai szférát.

Mint ismert, márciusban a képviselőház nagy többséggel megszavazta az új pártfinanszírozási törvényt, csupán az RMDSZ törvényhozói tartózkodtak. A jogszabály szerint a választási kampányokat, ezentúl az állami költségvetésből pénzelik és a jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit pedig utólag számolnák el, amennyiben elértek egy bizonyos támogatottságot.

marosvasarhelyiradio.ro
 **
A politika megtisztítására törekvő Johannis helyesen látja, hogy a politika legyen független az üzleti szférától. Ebben az RMDSZ előrelátása helyesnek bizonyult.

Johannis észrevehetné mit várunk el tőle

Forrás: bzi.ro

A kisebbségi szervezetek értéket jelentenek, ezt meg kell őrizni – nyilatkozta Klaus Johannis államfő, aki szerint törvény is előírja a pozitív diszkriminációt Romániá­ban. A bukaresti sajtó lelkesen tálalja, hogy a szászságát soha meg nem tagadó nagyszebeni politikus „kizárólag” németül beszélt a közszolgálati televízió német nyelvű adásában – ennek kell örülni huszonöt évvel a diktatúra bukása után? –, és úgy vélekedik, hogy a németeknek biztos jövőjük van az országban.

Ahogy azt várni lehetett, az interjúból azt ugrasztották ki, hogy Európában sem mindenütt rendelkeznek parlamenti és önkormányzati képviselettel a kisebbségek. A román politikusok többsége ettől elégedetten hátradőlhetett: íme, ezt a legmagasabb állami tisztségbe választott kisebbségi mondja, tehát igazán semmi javítanivaló nincs a más ajkú román állampolgárok helyzetén. Mi magunk is így értettük, hiszen alig pár napja hallhattuk az államfőtől, hogy Romániában nincs magyarkérdés. Most pedig a magyarságról egyetlen szó sem esett, mintha nem is léteznénk.

Ez nem kellemes, és félre is érthető, de a műsor nem az ország – és benne a kisebbségek – helyzetéről szólt, ez csak kis kitérő volt a közelmúlt felelevenítésében. Megtudhattuk viszont, hogy a németek szervezete nem csupán saját tagjainak gondjait vállalta fel, hanem a tágabb közösség felé is nyitott: így szerzett olyan erkölcsi hitelt, amellyel a nagy­szebeni városvezetést meg tudta nyerni. Ez az, ami a magyar érdekképviseletnek nem sikerült, sőt: a megalakulásakor létező bizalmi tőke már közel egyharmadára fogyott.

Ez persze nem az államfő gondja, de azt észrevehetné már, hogy az ország legnagyobb kisebbsége nem érzi jól magát, dacára a papíron létező jogainak. Örvendetes, hogy a sokszínűség mellett foglalt állást, de lehetetlen, hogy ne tudná: a kisebbségek megmaradásához több kell néhány tisztségnél. Elsősorban olyan többségi jóindulat, amely nem lefaragná, hanem megengedné legalább az alkotmányba és a törvényekbe foglalt egyenlőség megvalósítását.

A korrektségére kényes Johannistól elvárjuk, hogy szót emeljen a negatív diszkrimináció, az anyanyelv-használati gondok, zászlóperek, oktalan tiltások és mondvacsinált ügyek, a kettős mérce ellen – és nem azért, mert a magyarság nagy arányban rá szavazott, hanem mert – a kétségtelenül fontos német–román gazdasági kapcsolatok mellett – ez is az ország békés fejlődését szolgálná.

Demeter J. Ildikó
Háromszék

Kelemen Hunor Johannisról

Forrás: www.ziuaveche.ro

A romániai magyar közösségnek még sok problémával kell megküzdenie, és ezeket a párbeszéd és a parlamenti politizálás útján kívánja megoldani – jelentette ki péntek este Kelemen Hunor Sepsiszentgyörgyön. A romániai magyar közösségnek még sok problémával kell megküzdenie, és ezeket a párbeszéd és a parlamenti politizálás útján kívánja megoldani – jelentette ki péntek este Kelemen Hunor Sepsiszentgyörgyön.

Az RMDSZ elnöke a Háromszéki Képviselők Tanácsánának ülésén vett részt, amelynek végén Klaus Johannis berlini kijelentéseiről kérdezték az újságírók a politikust. Mint ismert, az államfő az Angela Merkel kancellárral tartott sajtóértekezleten azt mondta: Romániában „nincs magyarkérdés”.

Kelemen elmondta, az RMDSZ és Klaus Johannis közötti eddigi tárgyalásokon nem került szóba a területi autonómia kérdése, ám ez sem tabutéma. „Demokratikus államban nincsenek tabutémák. Az államfővel sok mindenről tárgyaltunk, de az autonómiáról nem. A többség-kisebbség viszonyával kapcsolatos problémákról beszéltünk, és mi egy paktumot is javasoltunk ezen a téren” – idézte az Agerpres a szövetségi elnököt.

Kelemen felidézte: annak idején a Német Demokrata Fórum elnökeként Klaus Johannis maga is támogatta a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvény elfogadását. „Vagyis támogatta a kisebbségi közösségek etnikai identitásának megőrzését szolgáló intézményes garanciákat, a legnagyobb létszámú közösség, a magyarok esetében is” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

kitekinto.hu / maszol.ro

Johannis: decentralizálást és régiósítást!

Forrás: www.turnulsfatului.ro

Újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról, de az elvekből kell kiindulni, nem pedig a politikai vagy választási számítgatásokból – üzente Klaus Johannis államfő a Községek Egyesülete Közgyűlésének.

Johannis szerint új szemléletre van szükség a román államról és területi-közigazgatási átszervezéséről, melynek célja a hátrányok behozása és a fejlődés. Románia jelenleg a demokratikus építkezés folyamatának új szakasza felé tart, amelyet az új politikai realitások és a közvélemény elvárásai hoztak létre; ez a szakasz „egyrészt a politikai intézmények reformját jelenti, másrészt pedig a mentalitás és hozzáállás változását.

Az elvárás azonban minden szinten a nagyobb felelősségvállalás, nagyobb integritás, nagyobb átláthatóság a közéleti és politikai tisztségek gyakorlásában.” Az intézmények megreformálása és a közvélemény elvárásainak teljesítése érdekében elsősorban világos és időtálló szabályokra van szükség a választási rendszert, a pártok és a kampányok finanszírozását illetően, másodsorban pedig másfajta politizálási módra, amely nem politikai vagy személyes konfliktusokra alapul, hanem a problémák megoldására összpontosít.

Háromszék

Iohannis: még nem értették meg, hogy változásra van szükség

Forrás: www.observatorulph.ro

Nem ért egyet Klaus Iohannis államfő és Victor Ponta miniszterelnök a Szenátus azon döntésével, hogy nem vonták meg a mentelmi jogot Varujan Vosganian volt gazdasági minisztertől.

Az államfő szerint a szenátorok szavazata azt jelenti, hogy még nem értették meg teljes mértékben azt, hogy változásra van szükség. Klaus Iohannis elmondta, arra számított, hogy engedélyezni fogják a bűnvádi eljárás elindítását Varujan Vosganian ellen, az igazságszolgáltatásban ugyanis egyetlen dolog számít, a törvény betartása személytől vagy tisztségtől függetlenül. Victor Ponta kormányfő hatalmas hibának és következetlenségnek nevezte a Szenátus döntését.

marosvasarhelyirdio.ro

Iohannis kifakadt - A parlament 35 tagjának gyült meg a baja

Forrás: ancheteonline.ro

A választójog külföldön való gyakorlását, a párttörvény módosítását, a választási kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételét, új választási törvények elfogadását sürgette a román házelnökkel való találkozóján a tavaly hivatalba lépett államfő.

A román parlamentnek vissza kell szereznie hitelét az emberek szemében – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn, a képviselőház és a szenátus elnökével folytatott egyeztetés alkalmával.

Romániában hétfőn kezdődik a kétkamarás parlament tavaszi ülésszaka: az államfő ebből az alkalomból konzultált a házelnökökkel a törvényhozás legsürgősebb teendőiről. A találkozóról közzétett közlemény szerint Iohannis a választójog külföldön való gyakorlását, a párttörvény módosítását, a választási kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételét, új választási törvények elfogadását sürgette. Azt is bejelentette: élni szeretne alkotmányos jogával, és február 9-én beszédet akar intézni a parlamenthez.

Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke maga is nyílt levélben kért „felelősségteljesebb" munkát képviselőtársaitól, arra figyelmeztetve őket, hogy a médiában sokan „tolvajok, korrupt haszonlesők és lógósok" gyülekezetének bélyegzik meg a parlamentet.

Az állami intézményekbe vetett bizalmat mérő romániai közvélemény-kutatásokban a parlament rendre sereghajtó. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet tavaly nyáron ismertetett felmérése szerint a romániai intézmények közül a hadseregnek van a legmagasabb, 67 százalékos bizalmi indexe Romániában, míg a legkevesebben a parlamentben (16 százalék) és a politikai pártokban (13 százalék) bíznak.

A parlament megítélését nemcsak a korrupciós botrányokba keveredett képviselők és szenátorok magas száma rontotta, hanem az is, hogy a meggyanúsított törvényhozókat – a 2014-es elnökválasztás előtt – sok esetben társaik nem adták ki az igazságszolgáltatásnak. Romániában ugyanis a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük. A jobboldali Hotnews.ro hírportál októberi összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás román parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja" az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben.

MTI

Románia: Meg kell fontolni az oroszellenes szankciók szigorítását

Forrás: www.turnulsfatului.ro

Johannis első ízben tette közzé hivatalos állásfoglalását az ukrán válsággal kapcsolatban.

Klaus Johannis államfő szerint indokolt az Oroszország ellen bevezetett szankciók fenntartása, és azok szigorítását is fontolóra kell venni, ha Moszkva továbbra sem hajlandó hiteles módon segíteni a további vérontás megelőzésére irányuló politikai megoldás megtalálását.

Johannis első ízben tett közzé hétfőn hivatalos állásfoglalást az ukrán válsággal kapcsolatban decemberi hivatalba lépése óta.

„Csatlakozom az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok képviselőihez, amikor gyilkosságnak minősítik a mariupoli civil lakosság elleni támadást. Ezért nemcsak az ukrajnai szakadárokat terheli a felelősség, hanem a felfegyverzésükben részt vevő Oroszországot is, amely nem a konfliktus megelőzésére használja befolyását" – fogalmazott a román államfő.

Rámutatott: Románia támogatja Kijevet, hogy valóra válthassa európai, euroatlanti integrációs célkitűzéseit, és elítéli Ukrajna területi épségének, illetve szuverenitásának megsértését.

Johannis elődje, Traian Basescu volt államfő az ukrajnai válságért következetesen Moszkvát tette felelőssé, és azzal vádolta Putyin elnököt, hogy a volt Szovjetunió határait akarja helyreállítani.

MTI

Johannis téved

Forrás: presidency.ro

Klaus Iohannis román államfő szerint eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság beszüntesse Románia esetében azokat a rendszeres országjelentéseket, amelyeket Brüsszel az igazságszolgáltatás működéséről, a jogállamiság érvényesüléséről tesz közzé.

A decemberben hivatalba lépett új román elnök kedden, a Legfelső Bírói Tanács (CSM) tisztújító értekezletén úgy vélekedett: országa teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket 2007-es uniós csatlakozásakor vállalt az igazságszolgáltatás reformja terén. (Nem igaz!)

A román média szerint az államfő kezdeményezése azzal áll összefüggésben, hogy több uniós tagország a romániai korrupcióra hivatkozva ellenzi az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, és „pozitív" igazságügyi országjelentésektől tette függővé a román csatlakozás támogatását.

Az Európai Bizottság az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmust (CVM) keretében 2007 óta rendszeresen országjelentéseket tesz közzé a román igazságszolgáltatás működéséről. Tavalyi jelentésben az EB megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusoknak a korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása.

Iohannis arra bíztatta a bírókat és ügyészeket, ne hagyják megfélemlíteni magukat, álljanak ellen a politikai befolyásolásnak, mert „nincs más esélye" az országnak, mint a jogállamiság megerősítése és a független igazságszolgáltatás. Hozzátette: a bírók és ügyészek nemcsak az államfő alkotmányos támogatására számíthatnak, hanem a novemberi voksoláson részt vevő választópolgárok millióira. Iohannis arra utalt, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmezőjeként kérte és kapta meg a választók támogatását.

Az új román államfő szerint fontolóra kell venni, hogy a Legfelső Védelmi Tanácsnak a legfőbb ügyész is tagja legyen és hogy a – bírók és ügyészek szakmai testületeként működő – CSM, illetve a legfelső bíróság és a legfőbb ügyészség törvénykezdeményezési jogot kapjon.

Iohannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás a hatalmi ágak egyike, de nem áll a többiek felett, és az alkotmány által megszabott módon kell működnie „egy laikus, nem pedig klerikális, és egy civil, nem pedig katonai állam" keretében. (Románia klerikális, ha kell katonai állam - itt téved Johannis, mert a pátriárka szava döntő és nem az alkotmány! S a belügy pedig mindenható! Lásd a 25/2001.márc.25. törvényt!)

Egykori választási ellenfele, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő úgy vélekedett, „korrektek" Iohannisnak az igazságszolgáltatással kapcsolatos javaslatai, és támogatásáról biztosította az elnököt megvalósításukban.

MTI

Beindult a román lobbi

Forrás: novatv.ro

Klaus Iohannis még ebben a hónapban ellátogat Brüsszelbe. Az első látogatások között egy berlini vizitre is sort keríthet az új államfő februárban.

Brüsszelbe, Chisinauba és Berlinbe tervezi első külföldi útjait Klaus Iohannis, a tavalyi év végén hivatalába iktatott új román államelnök.

Iohannis tervezett hivatalos látogatásairól Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök tájékoztatott, aki az elnök kül- és biztonságpolitikai tanácsadója. Közölte, hogy januárban Brüsszelbe látogat, majd a Moldovai Köztársaság fővárosába utazik. A tavalyi román államelnök-választási kampányban Iohannis már jelezte, hogy Moldovát az elsők között keresi fel. Megválasztott elnökként a novemberi moldovai parlamenti választások előtt is Chisinauba utazott nem hivatalos látogatás keretében, hogy támogassa az ország EU-integrációja mellett síkraszálló ottani politikai erőket. Iohannis Moldovával kapcsolatban leszögezte, Bukarest támogatja Moldova EU-csatlakozását, hogy az ország mielőbb az európai közösség részévé válhasson.

Ungureanu közölte még, hogy az első látogatások között egy berlini vizitre is sort keríthet az új államfő februárban. A német származású Iohannisnak a tavalyi megválasztását követően a külföldi hivatalosságok közül az elsők között gratulált Angela Merkel német kancellár. Ungureanu szerint Iohannis párizsi és amerikai látogatásának előkészítésén is dolgoznak.

MTI

Johannis: Jobbközép kormány kell

Romániában jobbközép kormányra van szükség – nyilatkozta Klaus Johannis megválasztott államfő a La Repubblica című olasz lapnak.

Johannis szerint az államfő feladata az, hogy közvetítőként megteremtse a párbeszédet és a konszenzust a társadalom különböző szegmensei között.
„Mindig olyan elnök leszek, aki a nemzeti érdeket tartja szem előtt, és egyesíti a politikusokat, de emlékezteti is őket a közös célokkal szembeni felelősségre. Mindig intézményes viszonyt ápolok majd a kormánnyal, bármilyen is legyen. Olyan elnök leszek, aki mindig a nemzeti, nem pedig a pártérdekre gondol. De úgy gondolom, hatékonyabb, hosszú távú tervezésre képes kormányra van szükség, amely számára a jobbközép politika kínálhatja a megfelelő megoldásokat” – fogalmazott Johannis.
Mint ismeretes, Johannis már megválasztása után is jelezte: célja, hogy az általa jelenleg még elnökölt Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerüljön. Úgy vélte, hamarosan elegendő honatya hagyja el a kormányoldalt ahhoz, hogy le lehessen váltani a kormányt. A párt társelnöke, Vasile Blaga is arról beszélt: február elseje után bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, és előre hozott választásokat szeretnének kikényszeríteni.
Az ország nemzetközi kapcsolatairól szólva egyébként Johannis az interjúban kifejtette: Románia nem csupán azt bizonyította, hogy megbízható partner az EU-ban és a NATO-ban, de azt is, hogy olyan ország, amelyben a demokrácia erős gyökerekkel rendelkezik. Kifejtette. Célja a partnerség megerősítése és bővítése az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val, és a demokratikus intézmények közös erővel történő megszilárdítása.

Borbély: megszavazzuk az új kormányt
Az RMDSZ nem látja akadályát annak, hogy megszavazzon egy átalakított kormányt – nyilatkozta csütörtökön Borbély László, a szervezet politikai alelnöke. „Nem hiszem, hogy problémás lenne az új kormányt megszavaznunk, még akkor sem, ha ellenzékben vagyunk, mivel jelenleg úgy tűnik, hogy az ellenzék sem érdeklődik túlságosan a kormányzás iránt. A parlamenti frakcióban már beszéltünk a témáról, de én jelenleg nem látom akadályát annak, hogy megszavazzuk a kormányt” – mondta Borbély. A PNL által benyújtani kívánt bizalmatlansági indítvány kapcsán elmondta: most még nem tárgyalnak róla, de februárban a PNL bizonyosan megkeresi majd az RMDSZ-t, és akkor döntenek majd. Szerinte az RMDSZ-t most nem érdekli a PNL-lel való közös kormányzás.

székelyhon.ro