Bűn, bűnbánat, bűnbocsánat

 

16. Bűn, bűnbánat, bűnbocsánat

Cél: Igazi bűnbánatra és Istennel való kiengesztelődésre vezetni.                

... „a mindenségben kell lenni egy helynek
ahol még emlékeznek rám 
apám szíve az
mire várok még 
haza megyek”  - (Puszta Sándor: Tékozló fiú)

Amióta az eredeti bűn által betört az emberiség életébe a bűn, mint egy sötét árnyék kíséri az emberiség életét. Krisztus megváltott a bűntől, legyőzte a bűnt, de megmaradt az emberben a bűnös kívánság, a bűnre való hajlam. Előtte van a sok rossz példa, a világ bűne és a kísértő gonosz lélek.: „Hiszen nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok”. (Róm 7,19).

1) Az ember és a bűn viszonya.

A modern ember legnagyobb hibája, hogy nem akarja a bűnt elismerni, tudomásul venni. Nem látja be, hogy a bűnnel magát az Istent bántja meg. A régi ember is vétkezett, de beismerte bűnét és vezekelt érette, igyekezett jóvátenni. Az vétkezik, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának. Romano Guardini: „egyedül Krisztus tudta, látta ... vissza borzadt és vért izzadott, amikor magára kellett vennie az egész emberiség bűnét: „Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem ez a pohár.”  Isten tudja megmutatni, velünk beláttatni, hogy mi a bűn.

2) A bűnbeesés története – őshagyomány, de tudni kell olvasni a sorok mögött. A bűnben igenis szerepe van a gonosz léleknek: bizalmatlanságot kelt, vágyat ébreszt, a józan ésszel ellenkezőt állít.

Rájuk szakad a halál mindenféle szenvedésével együtt, elidegenednek, testvéri gyilkosság.

3) A bűn fogalma. Bűn az, amikor valaki az Isten-központúságból az én-központúságba megy át. Megrontja Istennel a gyermeki viszonyt, bennünk a lelki összhangot, idegenné tesz és önzővé.

4) A megtérés és a bánat. Leon Bloys: „Mindnyájan nyomorult, tönkrement emberek vagyunk, de csak kevesen képesek belenézni saját szakadékaikba.” Isten tudja beláttatni velünk a bűnt, akkor csak a megtérésre is Ő tud elvezetni (vö. Jer 2,13),  hogy a bűnös megtérjen és éljen. (vö. Ez 33, 11).

A megtérésnek két mozzanata: a bűn elvetése és az Istenhez fordulás. A megtérés lényege a bűneink feletti bánat. A bánat az értelemben és az akaratban van: elítélem amit tettem, elfordulok tőle, többé nem akarom tenni. A bánatnak két faja van: a tökéletes és a kevésbé tökéletes bánat.

A Szentlélek kegyelme és az Egyház szolgálata által az én-központúságból a Krisztus-központúságba megyek át.

5. A) A bűnbánat és bűnbocsánat szentsége. (KEK 1422-1442) "Akik a bűnbánat szentségéhez járulnak, azok Istent sértő bűneikre Isten irgalmas bocsánatát kapják meg. Egyszersmind kibékülnek az Egyházzal, melyet megsebeztek bűnükkel, s mely szeretetével, példájával és imájával közreműködik megtérésükben. 

Jézus húsvéti ajándéka a bűnbocsánat: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20,22-23)

a) Hogyan nevezik ezt a szentséget?                  

A megtérés szentségének amiatt, hogy szentségileg megvalósítja Jézus megtérésre szólító hívását.

A bűnbánat szentségének amiatt, hogy megszenteli a bűnös személyes, egyházi megtérésének útját.              

A gyónás szentségének amiatt, hogy a bűnök beismerése a pap előtt e szentség lényeges összetevője.

A bűnbocsánat szentségének amiatt, hogy a pap által Isten "bocsánatot és békét" ad a bűnbánónak.                               

A kiengesztelődés szentségének, mert a bűnösnek ajándékozza Isten megengesztelődő szeretetét.

b) A bűnnel Istent bántottuk meg. Bocsánatot is csak Tőle kaphatunk. Ő mondja meg nekünk, hogy miképpen akar megbocsátani. Ő pedig az Egyházhoz utasít bennünket.

c) A gyónás, a bűnvallomás nehéz a gyarló embernek. Hogy letérdeljen egy másik, talán nálánál is gyarlóbb, bűnösebb ember előtt és annak vallja be bűneit. A gyáva ember nem gyónik! Önmegbocsátás lehetetlenné teszi a bűnnel való szakítást.” – Az ittas ember józansága. Önmegváltás nincs.

d) Elhatárolás. Addig nem tudunk a bűnnel szakítani, amíg el nem határoltuk magunkat tőle. Pogányoknál: a szélbe kiáltják, a szent berekbe suttogják, a törzs képviselője előtt vallják be.

e) A gyónás tehát nem valami külső kényszer csupán az ember számára, hanem lélektanilag is megfelel az emberi természetnek: egyenként nevén nevezi a bűneit. személyre és bűnre szólóan veheti a feloldozást. Felszabadul konkrét bűnének nyomasztó terhétől.

5. B) Még két dolgot kell megjegyeznünk a gyónás szükségével kapcsolatban:

a) A bűnvallomás és a papi feloldozás valóban Istentől jön. "Vegyétek a Szentlelket!  Akinek ..." 

b) A keresztény ember Isten ellen vét bűneivel, és az Egyházat is beszennyezi. (2Kor 5,17-20). 

6) Általános feloldozást lehet adni katasztrófa, halálveszély esetén.

 

7) Hogyan gyakorolja egy öntudatos katolikus ember a bűnbánatot és a bűnbocsánatot?

a) Amíg halálos bűnbe nem esünk, mindig áldozhatunk. A bocsánatos bűneinket megbánjuk.

b) A gyónásban nincs helye a szégyennek, csak az őszinte bánatnak.

c) Bátor vagy, szabadulni akarsz.

Egy bölcs azt mondta: 

„Tévedtem, bocsánatot kérek!”  

És nem halt bele. Te sem fogsz bele halni!

Segítség diákoknak a gyónási készületben

A bűnbocsánat szentségéhez járuló Ferenc pápa

Segítség diákoknak a gyónási készületben 
Csak a bátor ember szokott gyónni, aki szembe mer nézni önmaga gyengeségeivel és erényeivel. A gyáva ember nem gyónik, csak magyarázkodik és menekül. az orvos csak azt a beteget tudja gyógyítani, aki feltárja bajait. Aki "jobban tudja a maga baját, mint az orvos" - azon nem lehet segíteni.Mikor gyóntam utoljára?  
1. Imádkozom-e reggelente? Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni? Imádkozom-e esténként? Hálát adok-e a napért? Bocsánatot kérek-e vétkeimért?
2. Káromkodtam? Isten és a szentek nevét ejtettem-e ki átkozódó, csúnya szavak kíséretében? Milyen gyakran? Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül? Esküdöztem fölöslegesen? Szent dolgokkal tréfálkoztam?
3. Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? Hanyagságból? Hányszor? Hogyan vettem részt a szentmisén? A pénteki napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből?
4. Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik? Tisztelem-e az idősebbeket iskolában, utcán stb.?
5. Szoktam-e verekedni, durváskodni, gúnyolódni? Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni? Vigyázok-e egészségemre? Kerülöm-e a dohányzást? Csábítottam-e mást bűnre?
6. Az ember teste szent. A szexualitás helyén van-e életemben? Gondolataim, beszédem, TV, olvasmányok, internet... cselekedeteim tiszták-e? Saját testem sem játékszer – cselekedtem-e tisztátalant magammal vagy mással? Hányszor?
7. Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? Visszaadtam-e már? Vigyáztam-e magam és mások holmijára? Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért: iskolában, utcán, vonaton? Nem lopom-e az időt?  Becsülettel végzem-e kötelességeimet? Hittan, tanulás, munka?
8. Hazudtam? Okoztam-e ezzel másnak kárt? Rágalmaztam? Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt? Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem? Árulkodtam?
9-10. Önző voltam? Elégedetlen? Irigykedtem-e más értékeire, tehetségére? Hiú, öntelt voltam? Szívesen adtam a rászorulóknak? Igyekeztem-e hibáimat kijavítani? Miben sikerült javítanom?

A szentgyónás módja:

Gyónó: Dicsértessék a Jézus Krisztus! 

Pap: Mindörökké. Ámen

Gyónó: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Gyónom a mindenható Istennek és Isten helyett neked lelkiatyám, hogy utolsó gyónásomtól fogva ezeket a bűnöket követtem el.

Utoljára gyóntam …………. -kor:

Bűneim:

A bánatima: Teljes szívemből bánom minden bűnömet,

mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom,

hogy Isten segítségével a jóra törekszem és a bűnt elkerülöm.

A pap feloldozó szavai: Isten, a mi irgalmas Atyánk, ….. és én feloldozlak téged bűneidtől az Atya + a Fiú + és a Szentlélek nevében.

A gyónó válaszol: Ámen.

Elégtétel és hálaadás:

Pap: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk

Gyónó: Mert örökké szeret minket.

Pap: Isten megbocsátotta bűneidet, menj békével.

Gyónó: Dicsértessék a Jézus Krisztus!

***

Ajánló:A pápa újszerű tette 

Nürnberg és Strassburg küldöttsége 

Szerinted furcsaság a gyóntató autó?

A pápa újszerű tette

A bűnbocsánat szentségéhez járuló pápa

Jézus vár ránk az irgalmasságban a legutolsók és a szegények között – Ferenc pápa bűnbánati szertartást vezetett

A megtérés nem egy pillanat kérdése, hanem egy egész életen át tart – mondta Ferenc pápa. Március 28-án, pénteken délután a Szent Péter-bazilikában került sor a szertartásra, amelynek során a pápa meggyóntatott néhány hívőt. Még ezt megelőzően ő maga járult a bűnbocsánat szentségéhez a bazilikában szolgálatot teljesítő 61 pap egyikénél. Ez nyitotta meg az Új Evangelizálás Pápai Tanácsának kezdeményezését is, amelyet „24 óra az Úrért” – címmel hirdettek meg.

Aki megtapasztalja az isteni irgalmasságot, az késztetést érez arra, hogy irgalmasságot gyakoroljon a legutolsók és a szegények között. Erre emlékeztetett többek között a Szentatya, aki a híveket megelőzve az egyik gyóntatófülkéhez lépett, hogy részesüljön a bűnbánat szentségében.

Ezekben a kisebb testvéreinkben Jézus vár minket: irgalmasságot kapunk és irgalmat adunk. Menjünk elébe! És ünnepeljük Húsvétot Isten örömében! - buzdított a pápa. „Nagyböjtben az egyház Isten nevében újra a megtérésre hív, életünk megváltoztatására. A megtérés ugyanis nem egy pillanat műve vagy az év egy időszakához köthető, hanem olyan elkötelezettség, amely egy életen át tart. Ki feltételezheti magáról közülünk, hogy nem bűnös? Senki” – válaszolt a Szentatya.

Szent János arra szólít minket, hogy gyónjuk meg bűneinket, hogy az Úr megbocsásson és megtisztítson bennünket. A pápa a keresztény élet két alapvető elemére mutatott rá, melyek: az új emberbe öltözni és megmaradni a szeretetben.

Az új ember a keresztségben születik, ahol magától Istentől kapja az életet, aki gyermekeivé tesz minket, beilleszt Krisztus testébe és az ő egyházába.

„Ez az új élet lehetővé teszi számunkra, hogy más szemmel nézzük a valóságot, anélkül, hogy olyan dolgok vonnák el a figyelmünket, amelyek nem számítanak és nem tarthatnak sokáig, amelyek idővel véget érnek. Ezért arra kaptunk meghívást, hogy elhagyjuk a bűnös magatartást és tekintetünket a lényegesre függesszük”.

„Az Isten szerint megújult ember szívéből származik a jó magatartás: mindig igazat szólni és kerülni minden hazugságot; nem lopni, hanem inkább megosztani másokkal, főleg a rászorulókkal, amink van; nem engedni a haragnak, a neheztelésnek és a bosszúnak”. Ezzel szemben a jó magatartás azt jelenti, hogy „szelídek vagyunk, nagylelkűek és készek a megbocsátásra; nem mondunk rosszat másokról, ezáltal rossz hírüket keltve, hanem igyekszünk mindenkinek a jó oldalát nézni”.
Megmaradni a szeretetben – ezzel kapcsolatban Ferenc pápa leszögezte: „Jézus Krisztus szeretete örökké tart, sosem ér véget, mert magának Istennek az élete. Ez a szeretet legyőzi a bűnt és erőt ad arra, hogy fölkeljünk és újrakezdjünk, mert a szív bocsánata megújít és megfiatalít”.

„Amilyen mértékben képesek a keresztények megélni ezt a szeretet, annyira válnak Krisztus hiteles tanítványaivá a világban. A szeretet nem viseli el az önmagába való bezártságot. Természetéből fakadóan nyitott, terjed és bőséges, mindig új szeretetet hoz létre” – mondta még Ferenc pápa a pénteki bűnbánati szertartáson.

(gá) VR