Bukarestben elfogadták a zászlótörvényt

Forrás: pecsma.hu

Nagy többséggel elfogadta a helyi zászlók megalkotásáról és használatáról szóló törvénytervezetet ma a képviselőház.

Ennek értelmében a közigazgatási egységek – községek, városok, megyék – saját zászló megalkotását kezdeményezhetik, a települési vagy megyei tanácsban elfogadtatott zászlót azonban – a helyi címerekhez hasonlóan – a kormánynak is jóvá kell hagynia.

A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is. Ez utóbbit kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni ott, ahol az illető közösség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát.

A törvény szerint két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. A helyi zászlók formája és mérete tekintetében a Románia zászlajáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A helyi zászló jelképei és színe nem sértheti a román nemzeti jelképeket és nem tartalmazhatják más nemzetek jelképeit. A közintézményeken a helyi zászlót csak Románia és az EU lobogójával együtt szabad kitűzni, azoknál nem nagyobb méretben és mennyiségben.

A törvény megsértése kihágásnak minősül, amit öttől tízezer lejig (350-700 ezer forint) terjedő bírsággal sújtanak.

Az időközben ellenzékbe vonult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly márciusi kormányra lépésekor állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy jogszabályt dolgoznak ki a helyi jelképek használatáról.

A képviselőházban szerdán 275 vokssal, kettő ellenében, négy tartózkodás mellett elfogadott törvénytervezetet tavaly ősszel a szenátus már megszavazta, így hatályba lépéséhez csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.

A tervezetet egy éve terjesztette a bukaresti parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője, köztük Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszter.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy „a székely zászlóra tegyék fel saját címerüket", úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt.

Székelyföldön a román hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót. A román hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.

Szerdán a román nemzeti jelképekre vonatkozó, 1994-ben elfogadott törvény két módosító indítványáról is szavaztak. Az egyik tervezet arra kötelezte volna a tanárokat, hogy minden tanítási nap elején, a másik pedig arra, hogy minden hétfőn az első óra előtt elénekeltessék az iskolásokkal a román himnuszt. A képviselőház mindkét indítványt elutasította.

MTI
erdély ma

Román tiltakozás a zászlótörvény szogorítása és himnusz éneklés ellen

Az ActiveWatch román civil szervezet tiltakozik a zászlók használatát szabályozó törvény tervezett szigorítása ellen, emellett ellenzi a kötelező reggeli himnuszéneklést az iskolákban - olvasható a szervezet szerdai közleményében.

A civil szervezet azután tette közzé állásfoglalását, hogy május végén a szenátus vita nélkül elfogadta az 1994/75-ös számú törvény módosítására irányuló indítványt, amelyet 35 szociáldemokrata törvényhozó kezdeményezett. Az ügyben döntő szava a képviselőháznak lesz, amely később határoz az indítvány sorsáról.

A törvénytervezet szerint elemi osztályban kötelezővé tennék a román himnusz rövidített változatának eléneklését minden reggel. Megtiltanák a már nem létező államok zászlajának és címerének használatát, valamint olyan "egységek" jelképeinek kitűzését, amelyek államként való elismerésüket követelik. Ez utóbbi rendelkezés köz- és magánterületre egyaránt vonatkozik.

Az indítvány szövege szerint a román zászló kitűzése ezentúl "kötelező" lesz.

A civil szervezet szerint a módosítás sérti a szabad véleménynyilvánítás, a szabad lelkiismerethez, valamint a tulajdonhoz való jogot, valamint a kulturális sokszínűséget.

Megállapítják, hogy az 1994-es jogszabály a román zászló kitűzését szabályozza a közintézményekben, ehhez képest a módosító indítvány "megengedhetetlenül, a törvényes kerethez képest aránytalanul kiterjeszti a jogszabályt a magánszférára". Úgy vélik, a kezdeményezők nem indokolták meg, hogy milyen társadalmi szükséglet indokolja a felsorolt alapvető szabadságjogok korlátozását. Rámutatnak: az indítvány törvényerőre emelése azt jelentené, hogy például futballcsapatok szurkolói nem használhatják más államok zászlóját a mérkőzéseken, szállodák és vendéglők sem tűzhetik ki más országok lobogóját.

Az ActiveWatch szerint a nemzeti kisebbségek jogai is sérülnének, hiszen nem használhatnák saját jelképeiket, ami ellentmondana az alkotmány 6. cikkelyének, amely szavatolja a kisebbségeknek a nemzeti identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez,  és kifejezéséhez való jogot.

A civil szervezet megállapítja, hogy az az előírás, amely tiltja a már nem létező országok zászlajának a használatát, olyan abszurd helyzeteket teremthet, hogy történelmi témájú előadásokat nem lehet Románia területén bemutatni, illetve régi épületek homlokzatát - amelyeken ilyen jelképek láthatók - módosítani kellene.

A kötelező himnuszéneklés kapcsán úgy vélik, hogy a kezdeményezők eredeti elképzelésével éppen ellentétes hatást vált ki, mert a mindennapos éneklés hatására elértéktelenedik ez az ünnepélyes pillanat.

A román média úgy értelmezte korábban ezt a módosító indítványt, hogy a székely és a magyar zászló használatának megakadályozására irányul.

www.szatmar.ro