Románia jogállamisága megkérdőjelezhető

Forrás: dreamtrips.ro

Úgy látszik, hogy Románia kezd letérni a demokrácia útjáról, mert nem a törvények betartására, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására figyel, a visszaszolgáltatott ingatlanok újraállamosítása (lásd Mikó Kollégium), sőt az állást hirdető intézmények valós kritériumait is támadják,  a törvény biztosította jogokat mellőzik és az állami szerveket, a bíróságokat, a DNA-t vetik be talán a SRI irányításával. A parlamenti interpellációk hatástalanok, egyféle diktatúra érvényesülni látszik ma.
Amit Mezei Jánossal, Ráduly Róbert Kálmánnal és Szőke Domokossal csinálnak, ez is bizonyítja, hogy a Székelyföldi városok fejlődésének akadályozása és az illető személyek lejáratása folyik.
Egy ember - Dan Tanasa amit művel - jelentgetése, felülmúlja az ő emberi kapacitását, talán jogos az emberek  megállapítása, hogy mögötte a titkos szolgálat rejtőzködik?
Talán visszatért a Ceausescu diktatúra?
Olvassuk el az alábbi tudósítást:
** 
Kétezer lejre bírságolta az Országos Diszkriminációellenes Ta­nács Csíkszereda polgármesteri hi­vatalát amiatt, hogy a meghirdetett állások betöltéséhez megkövetelték a magyar nyelv ismeretét.

A bírságolásra azt követően került sor, hogy Dan Tanasă feljelentette a polgármesteri hivatalt, amiért az több, 2014 novemberében meghirdetett állás esetében a magyar nyelv ismeretét feltételként szabta meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése megfellebbezhető.

A határozat szövege szerint Asztalos Csaba és Claudia Sorina Popa ellenezte a bírság kiszabását, csupán figyelmeztetést javasolt.

Háromszék / Transindex

Az erdélyi magyarság helyzete nem Románia belügye

Forrás: orientpress.hu

A kisebbségek helyzete nem az egyes országok belügye – erről a nemzetpolitikai államtitkár beszélt az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel kedden rendezett nemzetközi konferencián, a Budapesten.

Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa.

Felidézte, hogy néhány napja ért véget a FUEN 60. kongresszusa, s azt mondta: Magyarország külön üdvözli az ülés határozatát, amelyben az Európai Unióban működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatainak alkalmazását, a régiók történelmi, kulturális, nyelvi, vallási és hagyományos értékeinek figyelembe vételét kéri Romániától és Szlovákiától.

Elkötelezett partnerei maradunk a FUEN-nek azon törekvéseiben, amely során azt kívánja elérni, hogy a nemzeti kisebbségek saját maguk döntsenek saját ügyeikben – rögzítette a nemzetpolitikai államtitkár.

Kitért arra, hogy a FUEN tevékenységének egyik kiemelkedően fontos eleme a „Minority SafePack" elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amellyel azt kívánja elérni, hogy az Európai Unió fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Magyarország támogatja a kezdeményezést és minden tőle telhető segítséget megad annak sikerre juttatása érdekében – jelezte, hozzátéve: bíznak benne, hogy az Európai Bizottság is belátja, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűségnek a nemzeti kisebbségek is elengedhetetlen részei, még akkor is, ha több tagállam (például Románia és Szlovákia) nem feltétlenül ért egyet ezzel.

Hozzátette: a magyar érdekek képviselete szempontjából rendkívül fontos, hogy több magyar tagja is van az ernyőszervezetnek, alelnöke például az RMDSZ soraiból került ki. Az aktív tagság lehetővé teszi, hogy a közösségek nemzetközi téren is rámutathassanak egy-egy országban fennálló visszás helyzetre, különösen pedig annak megerősítésére szolgál, hogy a kisebbségek helyzete nem az ország belügye – jegyezte meg Potápi Árpád János.

Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke – állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár.

Megjegyezte: nagyon hamar eltűnhet az a kisebbség, amelynek nincsenek meg az oktatási intézményei.

A legnagyobb probléma, amivel küzdenek, az ukrán helyzet – jelezte, hozzátéve: az a tapasztalatuk, hogy a kisebbségi problémák a nemzetállam gondolatával függnek össze. Az intézményrendszer sokszor gazdasági hatások alatt áll, és a kisebbségi érdekeket, jogokat nem nagyon veszik figyelembe. Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg – közölte.

A szervezetben több mint kilenc kisebbség képviselteti magát, közte a romániai magyarok. A FUEN a szolidaritás mellett a jó tapasztalatokat, gyakorlatokat is igyekszik megmutatni – közölte.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője köszöntőjében központi kérdésnek nevezte a kisebbségvédelmet, amelynek a FUEN fontos szervezete. Hozzátette: a FUEN 32 országból mintegy 90 tagszervezettel a legnagyobb ernyőszervezete az őshonos kisebbségeknek.

Az elnököt és a szervezet magyar alelnökét, Vincze Lorántot a tanácskozás előtt fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár.

MTI