Márton Áron mondta

Márton Áron 1945 húsvétján kijelentette: "Amint az egyénnek joga van az élethez, a családalapításhoz, a szabadsághoz, a munkához, a becsülethez, a tulajdonhoz, a művelődéshez, a vallás szabad gyakorlásához, ugyanúgy joga van a nemzetiségnek, hogy a maga sajátos életét szabadon élje, kultúráját fejleszthesse, a saját ügyeit a maga alkotta szabályok szerint és saját szervei által, a maga felelősségére intézze, a vele együtt lakó népek jogos érdekeinek a tiszteletben tartása mellett." (Gyulafehérvár, 1945. március 24-én.)

Nagy püspökünktől azt kérdezték a börtönbe levő miniszterek és görög katolikus püspökök, honnan van az, hogy papjai sok esetben nem rendelkeznek nagy műveltséggel, s még sem tévesztik el a helyes utat. Márton püspök úr ezt válaszolta: aki az evangéliumot olvassa és megtartja, nem téveszti el a helyes utat. 

Márton Áron 1896. aug. 28.

Egyszer beszélgettek életre szólóan - Márton Áron és Illyés Gyula

Illyés Gyula nagy író embersége és igazság szeretete által került barátságba Márton Áron püspökkel. Azzal kezdődött, hogy a püspök az őt versben köszöntő Illyés-leányt korondi vázával ajándékozta meg. Ezt látva az édesapa, eltöprengett azon, hogy ő, a nem hívő, küldhet-e viszonzásul Áron püspöknek egy dedikált könyvet? Aztán elküldte Kháron ladikján könyvét és ezt írta bele: „Áronnak, felfelé nézve, Gyula!”

A püspök majd így üzent a közvetítő Keresztes Sándor (későbbi vatikáni nagykövet) által: „Mondd meg Gyulának, elolvastam a könyvét, és azt üzenem neki, hogy Ő hívő, csak viaskodik az Istennel, mint Jákob az angyallal. Krisztus ugyanis azért jött a világra, hogy az embereknek meghirdesse az igazságot, és mindenki, aki tiszta szívvel keresi és követi az igazságot, Krisztust követi!”

A következményt maga a közvetítő írta le: „Amikor ezt az üzenetet Illyés Gyulának átadtam Flóra asszony jelenlétében, ő zokogni kezdett, majd kihúzta magát, és azt mondta: Mondd meg a püspöknek, rendelkezzék tollammal, eszemmel és pénzemmel, azt teszem, amit kíván!” Beszámolóját Keresztes Sándor ezzel zárta: „Illyés Gyula Istenhez megtérve, egyházi temetésben részesült. Valószínűnek tartom, hogy megtérésében szerepet játszott Márton Áronhoz fűződő kapcsolata, akivel életében egyszer találkozott, átbeszélgetve egy egész éjszakát.”

Szent István örökében Márton Áron

Szent István öröksége magyar nyelvünk, kultúránk és nem utolsó sorban katolikus hitünk. Királyunk az országszervezés mellett az egyházi keretek megszervezését is szívén viselte. 1003-ban rokonát, az erdélyi gyulát, Prokot legyőzte. (Prok nevét őrzi Parajd és nyári szállásterülete Prahova folyó völgye.) Erdőelvi Zoltán irányításával és a székelyek szolgálatával megalapítja az erdélyi püspökséget Gyulafehérvár székhellyel (1009). Az általa épített háromhajós székesegyház és a püspökség égi pártfogójának Szent Mihály arkangyalt választotta. A mai katedrális nagy részben Szent László király bőkezűségét dicséri, aki a székeskáptalant két hellyel bővítette. Így a papképzés zavartalan volt. Átvészelte székesegyházunk a tatár, a vízaknai szászok és a törökök pusztításait.

A reformáló fejedelem, János Zsigmond 1565-ben elveszi a székesegyházat a katolikusoktól. Ekkor vesznek el a székesegyház kincsei, amelyeket a máig fennmaradt 1531-ből való leltár felsorol. 

A katolikus megújulás idején, III. Károly császár rendeletével, 1717-ben a székesegyház és a püspöki vár visszakerül a katolikus püspökség tulajdonába. Azóta töretlen a Szent Mihály napi búcsútartás. 

Isten szolgája Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóján, az Emlék Év kiemelkedő eseményére négy autóbusszal 169 személy zarándokoltunk Gyulafehérvárra. Velünk tartottak a Segítő Mária Líceumból ötvenketten. Ifjaink közül huszonhárman. A Miguel nuncius úr celebrálta szentmisében érsek atyánk beszédét két gondola köré építette fel: 1) Mit üzen Szent Mihály a 21. századnak? Válasza: A boldogságot kereső ember csak Istennel lehet boldog.  2) Márton Áron hitvalló püspök, a haldokló Tours-i Szent Márton püspöktől vette jelmondatát: Non recuso laborem – Nem utasítom el a munkát, szenvedést! 

 II. Szent János Pál pápa felmentő levelében “integerrimus Domini famulus”-nak nevezi, azaz az Úr legbecsületesebb, legteljesebb szolgájának. Ebben benne van a “fehér vértanúság”. A szentmise végén három köszöntő hangzott el: Msgr. Kovács Gergely posztulator rámutatott, hogy a kősíremlék most lehetővé teszi a főpásztor tiszteletét népe körében. 

Soltész Miklós államtitkár kiemelte, hogy a szentek segítséget nyújtanak nekünk. Márton Áron példája biztat, hogy mindenféle izmussal szemben a krisztusi igazságot kell követni. Majd feltette a kérdést: Ma hányan hoznánk olyan döntést, mint ő? Kiállunk-e a magzatokért, a családokért, mint ő? Követjük-e jelmondatát? Marton József professzor három jelzőre építette beszédét: Márton Áron az igazság őre, az üldözöttek védelmezője és népének jó pásztora volt.

Végül a kősír megáldását a nuncius úr, a lucernáriumot Tamás József püspök úr végezte és letettük koszorúinkat, virágainkat Isten szolgája Márton Áron előtt.

Köszönjük a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye RT-nek a huszonhatezer palack ásványvizet és a csíkszeredai Harmopan Rt-nek az 500 kalács támogatást, melyhez a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia is még egy ennyivel hozzájárult. 

Búcsú és Márton Áron kősírjának felavatása

Megtartották a főszékesegyház búcsúját és felavatták Márton Áron erdélyi püspök kőkoporsóját csütörtökön a gyulafehérvári érseki székesegyházban. A 36 évvel ezelőtt meghalt Márton Áron újratemetési ceremóniáját a Szent Mihály székesegyház templombúcsúja keretében tartották, Miguel Maury Buendía apostoli nuncius vezetésével.

Szentbeszédében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek arra emlékeztetett, hogy Márton Áron két totalitárius rendszer, a nácizmus és a kommunizmus idején teljesítette maradéktalanul a püspöki jelmondatában vállaltakat: nem utasította el a munkát és a szenvedést. Mint felidézte: a boldog emlékezetű püspököt talán – az azóta szentté avatott – II. János Pál pápa jellemezte a legtalálóbban, amikor 1980-ban, a püspök nyugdíjba vonulási kérelmét jóváhagyó táviratában „az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte. Márton Áron hivatali utódja felidézte azt is: 36 évvel ezelőtt éppen zúgtak a székesegyház harangjai, és a Szent Mihály napi templombúcsúra hívták a híveket, „amikor Márton Áron visszaadta lelkét az urának".
A szentmise utáni ünnepi beszédében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős magyar államtitkár megemlítette: a rekordok könyvébe illene, hogy a Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített Márton Áronról. Az államtitkár szerint a püspök bűne az volt, hogy rávilágított a liberalizmus, a bolsevizmus és a fasizmus egyaránt elfogadhatatlan ideológiájára. Úgy fogalmazott: a látszólag különböző ideológiákban az a közös, hogy tagadják istent, és nevetségessé tették az isten tiszteletét. Az államtitkár megemlítette: az Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató 2. bécsi döntés után Márton Áron a Romániához tartozó Gyulafehérváron maradt, hogy védje híveit, és támaszt nyújtson az árván maradt magyarságnak.

„Észak-Erdélyben a románok ellen elkövetett bűnök miatt tiltakozott a magyar hatóságoknál. Elfogadhatatlannak tartotta a bosszút. Sok-sok megaláztatás, támadás ellenére vallotta, hogy az egymásba ékelten élő két népnek békében, egymást tisztelve kell élnie. Felismerjük-e a mai kor keresztényellenes időszakában, hogy ortodox, protestáns és katolikus keresztények csak összefogással maradhatunk fenn? Tudunk-e következetes fegyelemmel és a megbocsátás eszközeivel élni, mint ahogy ő tette a megtévedt papjaival, akik a békepapságban látták az egyetlen menekülési lehetőséget?" – tette fel a kérdést Soltész Miklós.
Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá és szentté avatásának a vatikáni posztulátora (előkészítője) elmondta: Márton Áron esetében a Szentszék már a boldoggá avatás előtt engedélyezte, hogy a püspök hamvait a székesegyházban kő koporsóba helyezzék. A posztulátor szerint a Gergely Zoltán szobrászművész által elkészített mészkő szarkofág hűen idézi Márton Áron szellemét: egyszerűségében nemes, hagyományőrző és korszerű. A gyulafehérvári ünnepségre hívek ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből. A templomon kívül kivetítőkön tették számukra láthatóvá a ceremóniát.

Mint arról a Krónika beszámolt, Márton Áron hamvait szeptember elsején exhumálták a székesegyház altemplomából, és helyezték el az új szarkofágban. A hamvak számára azért készíttettek a templom egyik déli mellékkápolnájában kőkoporsót, hogy bárki számára lehetővé tegyék a sír látogatását, és elősegítsék a püspök boldoggá, majd szentté avatását. A kőszarkofág Hunyadi János és fia, Hunyadi László síremléke közelébe került a székesegyházban.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott.
Márton Áron püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. A budapesti nemzetpolititikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.

erdély ma

Exhumálták Márton Áron földimaradványait

Forrás: kronika.ro

A gyulafehérvári székesegyházban, díszes szarkofágban helyezik el Márton Áron földi maradványait, hogy a hívek könnyebben leróhassák tiszteletüket Erdély egykori római katolikus püspöke előtt – nyilatkozta a Krónikának Potyó Ferenc pápai prelátus.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke elmondta, hogy a mártírpüspök testét – mely eddig a székesegyház alatti kriptában volt elhelyezve – csütörtökön exhumálták, a folyamatnál maga is jelen volt – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n.

Elmondása szerint az érsekség az egykori püspök személyét övező nagy tisztelet miatt döntött úgy, hogy Márton Áron földi maradványait előkelőbb helyen, a székesegyházban helyezi el egy szarkofágban. A hívek ugyanis nagy számban rótták, róják le tiszteletüket a mártírpüspök földi maradványai előtt, ami a szűkös kriptában nehézkesnek bizonyult, így az elköltöztetéssel könnyebbé válik a tisztelettevés a Gyulafehérvárra érkező zarándokok számára.

Pompa és felhajtás nélkül

Márton Áron csütörtökön exhumált testét egy rézkoporsóba tették, majd szerény körülmények között, „minden pompa és felhajtás nélkül” a következő hetekben helyezik el az addigra elkészülő szarkofágba, melynek költségeit a magyar kormány állja, mesélte Potyó Ferenc. Az általános helynök hangsúlyozta, hogy amíg nem kerül sor a mártírpüspök boldoggá avatására, földi maradványokról beszélhetünk, Márton Áron mumifikálódott, de jó állapotban megmaradt teste csupán a boldoggá avatás után tekinthető ereklyének.

A földi maradványok áthelyezését követő ünnepségre szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a székesegyház búcsúján és egyben Márton Áron halálának 36. évfordulón kerül sor. Az ünnepi eseményre, melyet az apostoli nuncius celebrál, a romániai püspöki kar, a testvéregyházak és a magyar kormány képviselőit is meghívják, az ünnepség programját a napokban érseki körlevélben közlik a hívekkel, akiket szintén várnak Gyulafehérvárra. Ez alkalomból kerül sor a papnevelő intézet ünnepélyes tanévnyitójára is.

Folytatódik az emlékév

A szeptember 29-i gyulafehérvári ünnepség egyébként része a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága által tavaly meghirdetett Márton Áron emlékév programjainak. A 2015. december 24-én indult és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők szerepelnek.

Az emlékév meghirdetésekor Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron erdélyi püspök személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet. Az emlékév azért indult december 24-én, mert 1938-ban ekkor nevezték ki Márton Áront Erdély püspökévé. Az elmúlt hétvégén, augusztus 28-án, születésének 120. évfordulóján szülőfalujában, Csíkszentdomokoson tartottak konferenciával egybekötött emlékünnepséget. Az emlékév világi fővédnöke Áder János magyar köztársasági elnök, egyházi fővédnökének Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A programok finanszírozására a magyar kormány 80 millió forintot különített el.

Márton Áron 1939 és 1980 között volt Erdély római katolikus püspöke, és egyben a múlt századi erdélyi magyar közélet egyik kiemelkedő alakja, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen. Százhúsz éve, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. 1939. február 12-én szentelték fel a gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben szót emelt a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról. 1949-ben a román kommunista hatóságok letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. 1980. szeptember 29-én hunyt el, Gyulafehérváron temették el – írja a kronika.ro.

erdély ma

Márton Áron püspökről szóló kiállítás nyílt Pécsen

Márton Áron erdélyi katolikus püspök életéről szóló kiállítás nyílt Pécsen csütörtökön, a magyar kultúra napja alkalmából.

Márton Áron a magyarság elnyomását mindig a szeretet hangján beszélte el, és kimondta, hogy az erdélyi magyarságnak és a világ magyarságának Istentől rendelt joga a megmaradás – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar kultúra napjának Baranya megyei ünnepén tartott megnyitón.
A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum anyagából összeállított tárlat 17 fejezetben állít emléket a püspöknek korabeli fotók, dokumentumok, újságcikkek és történeti leírások segítségével.
„A kiállítás bemutatja, hogy miként lesz egy Csíkszentdomokosról elindult fiú a magyar nemzet történetének alakítója azáltal, hogy vállalja az Istentől rendelt utat” – fogalmazott Potápi Árpád János, aki a vallásszabadság, az emberi jogok, és az erdélyi magyar közösség érdekei melletti bátor kiállás példaképének nevezte a püspököt. Munkásságának széles körű megismertetése a magyarság közös érdeke – tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy idén a püspök születésének 120. évfordulója alkalmából a nemzetpolitikai államtitkárság emlékév keretében emlékezik meg Márton Áron példamutató életútjáról, konferenciákat, kiállításokat, hangversenyeket szervez és támogat.
Udvardy György pécsi megyéspüspök szerint Márton Áron személye példa arra, hogy „egy ember miként teremt kultúrát, mert életének minden egyes eseménye tanít bennünket”. Márton Áron a felismert igazság és a szeretet mellett végérvényesen elkötelezte magát – hangoztatta a Pécsi Egyházmegye vezetője.
A rendezvényen a Pécs-Baranya Kulturális Szövetség 2015. évi nívódíjával tüntették ki a Mecsekfaluért Alapítványt kulturális és örökségvédelmi tevékenységéért.
A Pécs-Baranya Kulturális Szövetség köszöntötte a baranyai kulturális élet tavaly jubilált személyiségeit és képviselőit is.
Kitüntették a 2015-ben 70. évfordulóját ünneplő pécsi Bartók Béla Férfikart és a Pécsi Vasutas Koncertfúvós zenekart, a tavaly hatvanéves jubileumát ünneplő Mecsek Táncegyüttest, a 40 éves Pécsi Vonósok zenekart, valamint Kertész Attila Liszt Ferenc-díjas karnagyot, illetve a decemberben 80. születésnapját ünneplő Bertók László költőt és a Daniel Speer Brass fúvószenekart.

magyaridok.hu

Márton Áron püspök életéről rendeztek vetélkedőt Lakiteleken

Márton Áron, a XX. század püspöke címmel Kárpát-medencei vetélkedőt rendeznek pénteken a Lakiteleki Népfőiskolán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a verseny védnöke a megnyitó után az MTI-nek elmondta: a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakitelek Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és a Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa által meghirdetett versenyen 63 csapat indult, amelyek közül 24 jutott a lakiteleki döntőbe. Hozzátette, hogy a Felvidéktől Erdélyig, a Kárpát-medence minden szegletéből volt jelentkező a versenyre.

A vetélkedő célja az, hogy ismerjék meg az erdélyi püspök életpéldáját és tanítását a Kárpát-medencében, mert Márton Áron tevékenysége az összmagyarság számára is példaadó - fogalmazott Lezsák Sándor.

A 3 fős csapatok versenyének győztese egy római utat nyer, amelyre a felkészítő tanáruk is elkíséri őket - tájékoztatott a verseny védnöke, hozzátéve, hogy ez meglepetés lesz, mert a kiírásban nem szerepelt.

A díjakat szombaton adják át a Parlamentben, a Márton Áron-emlékülésen. 

A győztesek részt vehetnek egy a püspök életútjának helyszíneit végigkövető erdélyi zarándoklaton. Szombaton szintén a Parlamentben fogják átadni a Székelyföld című folyóirat esszépályázatának díjait is.

A csíkszentdomokosi múzeum a honlapján kifejtette: Márton Áron a gyulafehérvári (erdélyi) római katolikus egyházmegye püspöke volt 1939-től 1980-ig. Csíkszentdomokoson született 1896-ban. Kortársai vélekedése szerint szent életű, karizmatikus, "katedrális méretű személyiség" volt. Ez a vélekedés egybecseng a jelenkori történelemmel, vallástörténelemmel, társadalomtörténettel foglalkozó szakmunkák következtetéseivel, amelyek szerint Márton Áron nemcsak az erdélyi katolicizmusnak, de a huszadik századi összmagyar történelemnek is megkerülhetetlen egyénisége - írták.

(Forrás: MTI)

 **

A vetélkedő döntőszakaszába jutott 12 csapat bármelyike lehetett volna első díjas ismereteik alapján ítélve. Végül is a kreativitás terén szerzett pontok állították be a végső rangsort. 

Az elsők 134 pontja és a 12. csapat 120 pontja között szoros küzdelem volt. Ebből a megmérettetésből mindenki győztesként került ki. A legfontosabb, hogy a részt vevők kövesék Istenszolgája Márton Áron példáját!

Játékfilm készülne Márton Áron püspökről

Forrás: www.vebidoo.com

Izgalmasnak ígérkezik az a játékfilm, ami Márton Áron püspök életét mutatná be. Az elképzelés Papp László marosvásárhelyi katolikus atyának a nevéhez fűződik, aki egyébként az 1980-as években Kézdivásárhelyen is szolgált, amúgy a film cselekményének egy része a céhes városban játszódna.

A nagyvolumenű filmhez a készítőknek 12 ezer szereplőre (statisztára), 750 lovasra lesz szükségük, így 140 helység lakóit vonnák be a forgatásba, ami több mint 20 helyszínen zajlana.

Az ötlet egyébként onnan származik, hogy a marosvásárhelyi Szent Imre kollégiumban Papp László (és kollégái) a diákokat próbálják rávezetni a szolgálat fontosságára, és egyik „ösztönző” egy olyan zenemű– a Népemért vállalom – aminek központi alakja Márton Áron. Ezzel a darabbal – aminek alapjait az atya Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántorral közösen rakta le – turnézva arra figyeltek fel, hogy a püspök kultikus alakja most is kiemelt helyet foglal el az emberek szívében. Mivel manapság a képi világnak nagyobb üzenőképessége van, arra gondoltak, hogy egy egészestés játékfilmben mutatják be mozgalmas és példaértékű életét.

Papp László érdeklődésünkre elmondta: ma minden hangos, gyors, pattogó és mesterkélt, viszont ők mégsem ilyen szemlélettel közelednek Áron püspök életé­hez, hiszen az annyi feszültséget és szépséget tartalmaz, hogy az egymagában leköti az embereket.

– A püspök úr egész élete során egy kés hegyén állt, és az adott helyzetben mindig bölcs döntést hozott – részletezte az atya. –Már önmagában nagy feszültséget hordozott, hiszen a magyar királyság idején született (1896-ban), megélt két világégést, és a kommunizmusban tevékenykedett 1980-ban bekövetkezett haláláig. Egy olyan emberről van szó, akinek nagyságát még az ellenségei is elismerték, hiszen a kommunista államhatóság is felnézett rá, még a román ajkúak is a földkerekség egyik legnagyobb püspökeként tekintettek rá, egy valódi emberkatedrálisról van szó.

A film rendezése közösségcentrikus, a püspököt a népével és az ezeréves egyházmegyével mutatnák be, mely tájilag is belekerül, így szerepel benne többek között a Perkő, az Egyeskő, a Székelykő stb., és mindig a forgatási helyszín környezetében élőket kérik fel statiszta szerepre.

A forgatás a becslések szerint egymillió euróba fog kerülni. Ezt a pénzt közadakozás révén szeretnék összegyűjteni, Marosvásárhelyen például a reformátusok, unitáriusok és a katolikusok is ajánlottak fel adományt erre a célra. Papp László atya ismertető körúton, világi intézmények vezetőivel közösen népszerűsíti a célját, ilyen találkozót szerveztek már Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is. Fórika Balázs kántor szerint folynak az egyeztetések arról, hogy a közeljövőben Háromszéken is népszerűsítsék az ügyet, és az a céljuk, hogy a tervezett alkotást mindenki a magáénak érezze.

A film internetes honlapja: www.martonaronfilm.ro.

Bartos Lóránt
Székely Hírmondó

Mementó - 1916. július 19.

1916. július 19-én, a nyolc havi Isonzó menti szolgálat után Márton
Áron a cs. és kir. 82. székelyudvarhelyi gyalogezred 5. századának tartalékos zászlósa először megsebesült.
A lövési sérülés a bal vállát és felkarját érte. A cs. és kir. soproni tartalékkórház 1916. augusztus 27-én átadta a cs. és kir. 82. gyalogezred póttestének, vagyis vélhetően hazatávozhatott betegszabadságra. Felgyógyulását követően ténylegesen visszakerült a cs. és kir. 82. gyalogezred kötelékébe, majd 1916. október 8-án ismét a harctéren találjuk.
(Forrás: Székelyföld XVIII. évf. 7. sz. 2014. Július, 110-112.)

Csíkszereda Főterén fog állni a Márton Áron-szoborkompozició

Elkészült Sárpátki Zoltán szobrászművész műtermében a Csíkszereda felújított Szabadság terére szánt teljes alakos Márton Áron-szoborkompozíció agyagváltozata. Az alkotást gipszből, majd bronzból kell kiönteni ahhoz, hogy elnyerje végleges alakját és helyére kerüljön.

 

A művész és alkotása. A részleteken még dolgozik

A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áron püspököt, illetve egy bérmálkozó lányt és ennek bérmakeresztanyját ábrázolja a szoboregyüttes. Szerdán a művész műtermében mutatták be az alkotást, amelynek agyagból készült változatán Sárpátki szerint részleteiben még dolgozni kell – ez a kezek, lábak, illetve a püspöki kellékek kidolgozását jelenti. Ezt követi a gipsz negatív, illetve pozitív öntése, utóbbi változatot kell átadni a bronzöntőnek, hogy elkészülhessen a végleges forma.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy a város által megbízott csíkszeredai szobrászművész nem volt egyedül az alkotás folyamatában: elismert művészekből álló grémiumot – Márton Árpád képzőművészt, Bocskai Vince és Vetró András szobrászművészeket, illetve Hegedűs Enikő egyházi művészettörténészt – bíztak meg a szakmai segítségnyújtással, akik ezt a feladatot kitűnően ellátták.
Az egykori kápolna közelében lesz az alkotás
Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint sok vita, gyötrődés előzte meg a szoborcsoport helyéről szóló döntést, még egyházi berkekben sem volt egyetértés arról, hogy hová is kerüljön. Mint elmondta, a Szabadság tér mellett és ellen is lehetne érvelni, de ezt a döntést az is befolyásolta, hogy Csíkszereda vásárhelyének első kápolnája – még a barokk templom építése előtt – valahol a közelben állt. (A 14. század közepén vagy a végén épült a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna, amelyet 1758 körül bontottak le.)
„Az olcsóbb stáción vagyunk túl: az öntés költséges, megfelelő öntőművészt találni pedig nagy kihívás” – emlékeztetett Ráduly. Márton Árpád képzőművész, aki a megbízott grémium tagjaként követte a munkát, nagy elégtételnek nevezte a szobor elkészítését. Azt mondta,nem kis kihívás egy ilyen háromalakos kompozíció elkészítése, amelynek köztérre kerülve kell állnia a sarat, és a holnap, a jövő számára is meg kell felelnie.
Talapzat is készül
A szoborállítás teljes költségére 689 ezer lejt határozott meg az a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet két évvel ezelőtt fogadott el a helyi önkormányzati képviselő-testület. Antal Attila alpolgármester szerint a bronzba öntésre Magyarországról kaptak kedvező ajánlatot, és jó esély van arra, hogy a munkát egy Kecskeméten dolgozó erdélyi származású szakember végezze el. A korábbi elképzelésekkel ellentétben egy 60 centiméter magas kőtalapzat is készül a szoborcsoportnak, amely a Szabadság téren felhúzott nagyméretű székely zászló mostani helyére kerül.
A szoborállításkor a zászlót eltávolítják, a polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, a város már felhúzott egy másik köztéri székely zászlót. A gipsz- és bronzöntés folyamatának lezárását az alkotó legalább fél évre becsüli, ezután kerülhet a köztérre. Évekkel ezelőtt már volt próbálkozás Csíkszeredában Márton Áron köztéri szobrának elkészítésére, de a pályázatra benyújtott pályaművek közül a zsűri és a közönség nem ugyanazt tartotta a legjobbnak, így mindeddig nem került szobor a Szabadság térre.

székelyhon.ro

Csíkszereda - Nemzeti Összetartozás - 2014.06.04.

Június 4-i megemlékezés Csíkszeredában