Szent Imre - Isten éltesse az Imréket

Imre herceg Szent István magyar király és Boldog Gizella királyné fiaként született Székesfehérvárott. Hét éves korától szent Gellért nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára. A királyi udvarban is megőrizte vallásosságát. Belsősugallatra teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek. Bár atyja kívánságára házasságra lépett, tisztasági fogadalmát megőrizte. Az ország ügyeinek intézésében is részt vett. Valószínű 1025-ben Vitéz Boleszláv királlyá koronázásán is részt vett Gnieznoban. 1030-banImre herceg vezette az országot megtámadó II. Konrád német-római császár ellen a magyar sereget. A békekötést 1031-ben Imre és Henrik herceg vezették, melynek eredményeként Konrádnak a Lajta–Fischa közét, valamint a Morva folyó egy kisebb területsávját is át kellett engednie a magyar királynak. Szeptember 2-án vesztette életét egy vadászat alkalmával. Szent László király uralkodása alatt, István király és Gellért püspök kanonizációja évében, 1083. november 5-én őt is szentté avatták.

Jan Dlugosz (1415–1480), a híres középkori lengyel krónikás beszéli el a Lysa Góra-i (Kopasz-hegy) Szent Kereszt Apátság alapítási legendáját, mely szerint Szent Imre herceg Szent Adalbert ünnepélyes gnieznói temetése után Vitéz Boleszláv lengyel királynál vendégeskedvén egy vadászaton szarvast üldözve jutott fel Lysa Góra rengetegébe. A fiatal herceg a gyönyörű vadat a sűrű erdőben érte utol. Már épp le akarta teríteni felajzott íjával, amikor meglátta, hogy egy a Naphoz hasonló fényességgel ragyogó kettős kereszt fénylik a „csodaszarvas” homlokán. Éppen olyan kereszt, mint amilyet édesapjától kapott oltalmazó ereklyeként ajándékba, s melyet azóta is a nyakában visel. Nem ölte meg hát, hanem továbbengedte a királyi vadat, melyet isteni jelnek vélve megesküdött, hogy azon a helyen templomot építtet, odaajándékozva az ezüstbe foglalt, mellén viselt Szent Kereszt- ereklyét. 

Szent Imre mellkeresztje

Jan Dlugosz, Historia Polonica krónikája nyomán Imre kérésére alapította Boleszláv 1006-ban a Szent Keresztről elnevezett bencés monostort. A legenda egyik változata szerint Boleszláv Imre segítségével magyar földről hívott bencés szerzeteseket a kolostor fenntartására. E szerzetesek hozták magukkal Szent Imre ajándékaként az ereklyét. 
Egy további verzió szerint a vadászaton eltévedt Imrét egy angyal vezette el a sűrű rengetegből a már fennálló Lysa Gora-i kolostorba, ahol Imre a nyakában függő kettős keresztet hálából a királynak, s az itt lévő bencés barátoknak ajándékozta. Bárhogy is történt, a kettős kereszt azóta a hegy jelképévé vált.

Szt. Imre szobor Lysa Górában

Bizonyára nem véletlen, hogy a Szent Imre-legenda olyan élénken él mindmáig ezen a vidéken. Erről nemcsak a kolostortemplom egyik hatalmas méretű oltárképe és az ereklyét őrző kápolna freskói tanúskodnak, amelyek Szent Imre herceg életéből vett jeleneteket, köztük az ereklye átadását ábrázolják, hanem a környékbeli helynevek, s a vajdaság címere is, a magyar szíveknek oly kedves Szent István-i kettős kereszttel. 
A kolostor temploma legfőbb kincsként a Szent Kereszt-ereklyét egy kettős kereszt alakú ereklyetartóban őrzi.

Jobb oldalt P. Brüchner Ákos Előd Ord. Cis.

Lengyelország felosztása után Szentkereszt-hegy cári uralom alá került, az apátságot 1819-ben felszámolták, ahogyan az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Királyságban politikai érdekből sok más kolostort is. A szerzeteseket szétkergették, javaikat elkobozták. A Szent Kereszt-ereklyét a hívek a Slupia Nowa-i templomba mentették át. A kolostorból börtön lett, amely a függetlenség visszaszerzése után is, egészen 1945-ig e minőségben működött.
Ma egész Lengyelország területéről tömegével zarándokolnak ide a hívek, hogy az itt őrzött Szent Kereszt-ereklyével és Emeryk herceg emlékével találkozzanak. 
A kolostor kerengőjét 2002 óta díszíti egy magyar–lengyel kétnyelvű márvány emléktábla, amely az ezeréves magyar–lengyel barátság előtt tiszteleg a következő szöveggel:
„A Lengyelország és Magyarország közötti ezeréves barátság, a közös királyok, lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatainak emlékére, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök tiszteletére.”

Szent Imre az utazó

Imre herceg Szent István magyar király és Boldog Gizella királyné fiaként született Székesfehérvárott. Hét éves korától szent Gellért nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára.A királyi udvarban is megőrizte vallásosságát. Belsősugallatra teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek. Bár atyja kívánságára házasságra lépett, tisztasági fogadalmát megőrizte. Az ország ügyeinek intézésében is részt vett. Valószínű 1025-ben Vitéz Boleszláv királlyá koronázásán is részt vett Gnieznoban. 1030-banImre herceg vezette az országot megtámadó II. Konrád német-római császár ellen a magyar sereget. A békekötést 1031-ben Imre és Henrik herceg vezették, melynek eredményeként Konrádnak a Lajta–Fischa közét, valamint a Morva folyó egy kisebb területsávját is át kellett engednie a magyar királynak. Szeptember 2-án vesztette életét egy vadászat alkalmával. Szent László király uralkodása alatt, István király és Gellért püspök kanonizációja évében, 1083. november 5-én őt is szentté avatták.

Jan Dlugosz (1415–1480), a híres középkori lengyel krónikás beszéli el a Lysa Góra-i (Kopasz-hegy) Szent Kereszt Apátság alapítási legendáját, mely szerint Szent Imre herceg Szent Adalbert ünnepélyes gnieznói temetése után Vitéz Boleszláv lengyel királynál vendégeskedvén egy vadászaton szarvast üldözve jutott fel Lysa Góra rengetegébe. A fiatal herceg a gyönyörű vadat a sűrű erdőben érte utol. Már épp le akarta teríteni felajzott íjával, amikor meglátta, hogy egy a Naphoz hasonló fényességgel ragyogó kettős kereszt fénylik a „csodaszarvas” homlokán. Éppen olyan kereszt, mint amilyet édesapjától kapott oltalmazó ereklyeként ajándékba, s melyet azóta is a nyakában visel. Nem ölte meg hát, hanem továbbengedte a királyi vadat, melyet isteni jelnek vélve megesküdött, hogy azon a helyen templomot építtet, odaajándékozva az ezüstbe foglalt, mellén viselt Szent Kereszt- ereklyét. 

Szent Imre mellkeresztje

Jan Dlugosz, Historia Polonica krónikája nyomán Imre kérésére alapította Boleszláv 1006-ban a Szent Keresztről elnevezett bencés monostort. 
A legenda egyik változata szerint Boleszláv Imre segítségével magyar földről hívott bencés szerzeteseket a kolostor fenntartására. E szerzetesek hozták magukkal Szent Imre ajándékaként az ereklyét. 
Egy további verzió szerint a vadászaton eltévedt Imrét egy angyal vezette el a sűrű rengetegből a már fennálló Lysa Gora-i kolostorba, ahol Imre a nyakában függő kettős keresztet hálából a királynak, s az itt lévő bencés barátoknak ajándékozta. Bárhogy is történt, a kettős kereszt azóta a hegy jelképévé vált.

Szt. Imre szobor Lysa Górában

Bizonyára nem véletlen, hogy a Szent Imre-legenda olyan élénken él mindmáig ezen a vidéken. Erről nemcsak a kolostortemplom egyik hatalmas méretű oltárképe és az ereklyét őrző kápolna freskói tanúskodnak, amelyek Szent Imre herceg életéből vett jeleneteket, köztük az ereklye átadását ábrázolják, hanem a környékbeli helynevek, s a vajdaság címere is, a magyar szíveknek oly kedves Szent István-i kettős kereszttel. 
A kolostor temploma legfőbb kincsként a Szent Kereszt-ereklyét egy kettős kereszt alakú ereklyetartóban őrzi.

Jobb oldalt P. Brüchner Ákos Előd Ord. Cis.

Lengyelország felosztása után Szentkereszt-hegy cári uralom alá került, az apátságot 1819-ben felszámolták, ahogyan az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Királyságban politikai érdekből sok más kolostort is. A szerzeteseket szétkergették, javaikat elkobozták. A Szent Kereszt-ereklyét a hívek a Slupia Nowa-i templomba mentették át. A kolostorból börtön lett, amely a függetlenség visszaszerzése után is, egészen 1945-ig e minőségben működött.
Ma egész Lengyelország területéről tömegével zarándokolnak ide a hívek, hogy az itt őrzött Szent Kereszt-ereklyével és Emeryk herceg emlékével találkozzanak. 
A kolostor kerengőjét 2002 óta díszíti egy magyar–lengyel kétnyelvű márvány emléktábla, amely az ezeréves magyar–lengyel barátság előtt tiszteleg a következő szöveggel:
„A Lengyelország és Magyarország közötti ezeréves barátság, a közös királyok, lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatainak emlékére, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök tiszteletére.”
A márványtábla másolata Budapesten, a ciszterek Villányi úti Szent Imre-templomában található. 

Károly és Imre

Borromeo Szent Károly püspökre emlékezünk november 4-én. A lombardiai Aronában született 1538-ban. Egyházi és világi jogból doktorált. IV. Piusz pápa titkára, bíboros és 1563-ban Milánó püspöke lett. Nyájának igaz pásztora volt. Többször végigjárta egyházmegyéjét. Zsinatokat tartott. Az 1567. évi pestisjárvány idején, amikor a város valamennyi vezetője elmenekült Milánóból, a helyén maradt, és ápolta a betegeket. Részben a saját javaival, részben a gazdagok adományaival segített: ruhát, élelmiszert, gyógyszert adott az embereknek. Menhelyeket állíttatott föl, a betegeket ideiglenes kórházakba gyűjtötték össze. A járvány tetőpontján zárlatot kellett elrendelni mindazoknak, akik saját házukban maradtak. Ezeknek – főleg a betegeknek és a haldoklóknak – az érsek ambuláns szolgálatot szervezett. Helytállása miatt az 1567-es járványt később „Szent Károly pestisének” nevezték el. Minden vagyonát a szegényekre költötte, a templomokban, kolostorokban és a szerzetesrendekben elburjánzott visszaéléseket felszámolta. Ez a munka felőrölte életerejét, és amikor ezt még kemény böjttel és vezekléssel tetézte, szervezete felmondta a szolgálatot. 1584. november 3-án halt meg Milánóban. Utolsó egyházmegyei zsinatán mondott beszédéből egy gondolat: „Ha az isteni szeretet valami kis szikrája már meggyulladt benned, ne kívánd, hogy az rögtön melegítsen, de ne tedd ki a szélbe sem, hanem őrizd lelkedbe zárva, nehogy lehűljön, és elveszítse melegét… Nincs semmi sem, ami olyan szükséges lenne, mint az elmélkedés, ami minden cselekedetünket megelőzi, követi és bevégzi.” 1610-ben avatták szentté.

Szent Imre hercegre (1007–1031. szept. 2.) emlékezünk november 5-én. Alig 24 éves volt, amikor elhunyt. Jellemét a hitben érett elme, a nehézségektől vissza nem riadó akaraterő és megfontolt erkölcsi belátás alakította. Minden rang és társadalmi kapcsolat fölé Jézus Krisztust helyezte, akivel barátságát az elmélkedő imádságban ápolta. A krónikaírók tanúskodnak esti elmélkedéseiről és tiszta életéről. Nevelését édesapja irányította. Hozzá intézett Intelmeiből egy morzsa: „A kegyességnek műve téged mindeneknél nagyobb boldogságra vezet.”  

Szent István őt jelölte ki utódjául. Nem volt kétséges, hogy nemcsak a főpapság és István közvetlen hívei, hanem az egész hívő magyar nép egy emberként fog fia mögé sorakozni és őt királyának elismerni. Ezért a nemzete jövőjéért annyira aggódó szent király gondosan fölkészítette fiát jövendő uralkodói feladataira. 

II. Konrád német császár Magyarország ellen támadt 1030-ban, aki Győr mellett csúfos vereséget szenvedett. A magyar sereget Imre vezette. István király békét ajánlott a császárnak, aki a szégyenletes kudarc után nem akart maga tárgyalásokba bocsátkozni, s a békekötést 13 éves fiára bízta. Henrik bajor herceg - a későbbi III. Henrik császár - 1031 tavaszán Esztergomba érkezett ,,az igazságtalanul megbántott magyar király'' megkövetésére, s a Lajta és Fischa folyó köze újra visszakerült Magyarországhoz a Morvamezővel együtt. Imre is részt vett a békekötésben atyja megbízottaként. Őt a hildesheimi évkönyvek Dux Ruisiorum néven említik (a meghódított Ausztria egy része).
1031-ben Székesfehérvárott koronázásra készült az ország. Ebben az ünnepélyes hangulatban jött a szomorú hír: Imre herceget vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: ,,Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalhatatlanul, nagy sírással...''
szentté avatása 1083. nov. 5-én történt Szent László  király uralkodása alatt.
Istenünk, ki Szent Imre herceget viruló ifjúságában magasztaltad föl szentjeid közé, kérünk add, hogy ő, aki egészen neked szentelhette magát, mindörökké segítsen minket színed előtt! 

Szent Imre herceg

Kilencszáz évvel ezelőtt egy 5 vagy 6 éves (Henrik, Emrik, Emre) Imre nevű fiú a tizenéves bátyjával, a trónra szánt Ottóval vidám napokat töltött hol Esztergomban, hol édesanyjuknál Veszprémben. Imre a pannonhalmi bencés szerzetesek körében részben már elsajátította a szerzetesi életformát, s ennek légkörében alakultak ki életét meghatározó monasztikus vonzalmai. Váratlan és sújtó fordulatot jelentett a királyi családban és Imre életében bátyjának, Ottónak hirtelen halála. Most már István király és Gizella királyné figyelme, az egyetlen fiúra, a szerzetes-életre szánt Imrére irányult. Nevelésére nagy gondot fordítottak, hogy a trón jelöltjévé tudjon változni. 

Ekkoriban történt, hogy a Szentföldre tartó velencei bencés apátnak, Gellértnek útját a Gondviselés 1015 elején Magyarországra irányította. István király mihelyt megismerte a nagytudású papot, nyomban Imre herceg oktatását hét évre rá bízta, aki még a királyi udvarban, Esztergomban, Fehérvárott és Veszprémben egyéb jó szolgálatokat végzett. A magyar és német nyelvet egyformán ismerő Imre herceg, aki már tudott annyira latinul, hogy nevelőjéül választott Gellért taníthassa, és európai érvényű horizontot adjon tudásának. Így 1015 és 1023 között Imre Gellért mellett elvégezte a kor legmagasabb iskolai fokozatait. 1023-ban Gellért visszavonult Bakonybélbe, ahol az imádságnak és a szentírás tanulmányozásának szentelte életét. István király Imrét jelölte ki utódjául, és úgy látszott, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem I. István közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. 

A 15 éves herceget István, a politika lángelméje maga mellett nevelte, ahol Imre a nemzet kereszténységének továbbvitelét, az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. István király nemcsak bevezette fiát az országos ügyekbe, hanem az „Institutio morum - Intelmek Imre herceghez” írásában személyes útmutatást is adott. A huszadik évéhez közeledő ifjú elég gyakran találkozott az ország uraival, s magától értetődően szóba kerülhetett leendő házasságának kérdése is. Hogy meg kell házasodnia, arról pillanatra sem lehetett kétsége, Istennek tett ígérete ellenére sem. Annyit tudunk, hogy a király fia közfigyelem tárgya. Tisztán él, nem tart ágyasokat sem a királyi udvarban, de ott sem ahol maga rendelkezik magával és másokkal, sem Nyitrában, sem Biharban. A források több feleség jelöltről – (II.) Miesko lengyel fejedelem lányáról, Kresimir horvát király lányáról, mások egy görög császárlányról tudnak, de hogy melyik lett Imre felesége azt nem tudjuk. Valószínű, hogy II. Basziliosz görög császár rokona, egy bizánci hercegnő, akit „tartalékoltak” arra az esetre, ha a politikai érdekek úgy kívánják, rokonságukkal kapcsoljanak magukhoz uralkodókat is. Ezeket a hercegnőket kolostorokban neveltették, és ha kellett, elővették onnan. Hát így eshetett valahogy Imre házassága. Imre fogadalmát még a házasság előtt szeretetreméltó módon közölhette menyasszonyával, amibe egy amúgy is apácának nevelt kislány megkönnyebbülten el tudott fogadni és a leány-feleség bevonulhatott a veszprémvölgyi görög apácazárdába azután, hogy Isten váratlanul magához ragadta Imrét. 

Imre nevéhez kapcsolódik a győri csata, amikor 1030-ban II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen. A győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. István király nem folytatta a háborút, békét ajánlott a császárnak. 1031-ben a császár fia – aki később III. Henrik néven lett császár –, Esztergomban aláírta a békeszerződést, melyen Imre is részt vett. A békekötéssel Magyarország része lett a Lajta és a Fischa folyó közötti terület a Morvamezővel együtt. Szent István a koronát át akarta adni Imrének, Gizella királyné erre az alkalomra készítette koronázási palástként ismert miseruhát. A királyi családot és az országot is megrázta a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. Mint férfi érte el a tökéletességet, és több dolga már nem volt a földön. Az ő kikapcsoltatása a földi események sorából, nem is volt olyan katasztrófa, amilyennek akkor látszott. Mert a magyar nép egészen keresztény volt és Álmos és Árpád véréből származó utódok uralkodtak tovább. És Szent Lászlóval, egy hozzá hasonló, mintha az ő férfikort elért folytatódása lépne trónra. A magyarság pedig a férfiélet örök mintaképét kapta Szent Imre alakjában. 1083. november 5-én oltárra emelték.

Szent Imre herceg Magyarország éke,
Szűz tiszta élet legszebb példaképe;
Harcoló ifjak pajzsa, menedéke,
Könyörögj értünk.

 

Gyöngy volt a lelked tiszta mind a sírig,
Mint liliomszál, amely csak most nyílik;
Oly csillag voltál, ami égre illik.
Könyörögj értünk.

Jó magyar népünk alighogy megtértél,
Már oly szép gyöngyöt termett Árpád vére.
Hogy még az ég is óhajtozott érte.
Könyörögj értünk.

Emberi testben angyalmódra éltél,
Térdelve talált a hajnal és éjfél,
Az igaz útról soha le nem tértél.
Könyörögj értünk.

Mint rózsa szálát, mit koszorúba kötnek,
A halál téged oly hamar tört meg,
Hogy ne légy éke sokáig e földnek!
Könyörögj értünk.

Szent Imre herceg magyar ifjak pajzsa,
A veszélyt tőlünk kardod távol tartsa;
Ne engedj jutnunk kísértésbe, bajba.
Könyörögj értünk.