Egyezményt írt alá a Szentszék és a Palesztin Állam

Az általános egyezményt június 26-án, pénteken a Szentszék részéről Paul Richard Gallagher érsek, az államközi kapcsolatok titkára, palesztin részről pedig Rijád al-Máliki külügyminiszter látta el kézjegyével – közli a Vatikáni Rádió.

A dokumentum bevezetőből, valamint nyolc fejezetből áll, amelyek összesen 32 cikkelyt tartalmaznak. Ez az általános egyezmény a Palesztin Államban jelenlévő helyi egyház életének és tevékenységének lényeges aspektusait foglalja össze. Egyidejűleg támogatja a térség helyzetének tárgyalások útján történő békés megoldását. A megegyezés akkor lép életbe, amikor mindkét fél írásban bejelenti, hogy eleget tett a szükséges alkotmányos vagy belső feltételeknek. A megállapodás az elmúlt évek tárgyalásainak eredménye, amelyeket egy kétoldalú bizottság folytatott.

A Szentszék 2000. február 15-én alapegyezményt kötött a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, a mostani szöveget a Palesztin Állammal írta alá. Paul Richard Gallagher érsek az aláírási ünnepségen mondott beszédében megállapította: ez annak az előrehaladásnak a jele, amelyet a Palesztin Hatóság tett meg az utóbbi években, és amely az ENSZ Közgyűlés 2012. november 29-én hozott határozatában csúcsosodott ki. Ez utóbbi „nem tag megfigyelő állam” szintre emelte a világszervezetben Palesztina státuszát.

Ebben a távlatban az államközi kapcsolatok vatikáni titkára fontos állomásnak nevezte az egyezményt, abban reménykedve, hogy ösztönzi az évek óta húzódó izraeli–palesztin konfliktus végleges megoldását. A két állam létrehozása váljon mielőbb valósággá. A békefolyamat csak a felek közötti közvetlen tárgyalás útján haladhat előre, a nemzetközi közösség támogatásával, bátor döntésekkel, amelyek elősegítik a térség békéjét és stabilitását.

A két nemzetközi jogi alany közötti megállapodást vizsgálva a főpásztor rámutatott, hogy az alapvetően a Palesztin Államban jelen lévő helyi egyház életére és tevékenységére vonatkozik. Leszögezi az egyház jogi elismerését, és biztosítja a katolikus egyház és intézményeinek tevékenységét. A katolikusok nem kérnek kiváltságokat, továbbra is együttműködnek honfitársaikkal a társadalom javát szolgálva. A helyi egyház megelégedett a tárgyalások eredményével.

A Közel-Kelet összetett helyzetére utalva, ahol egyes országokban a keresztények üldözést szenvednek, a megállapodás a párbeszédre és az együttműködésre mutat jó példát – folytatta beszédében Gallagher érsek. A vallás- és lelkiismereti szabadságnak szentelt fejezet fontosságát hangsúlyozva annak a reményének adott hangot, hogy a megállapodás modellként szolgál majd más arab és muzulmán többségű országok számára. A Szentszék továbbra is szívén viseli a Közel-Kelet és a Szentföld sorsát.

Al-Máliki miniszter történelmi megállapodásról beszélt és aláhúzta, hogy az elért eredmény nem jöhetett volna létre Mahmud Abbász palesztin elnök támogatása és személyes elkötelezettsége, valamint Ferenc pápa áldása nélkül. Az egyezmény rendelkezései tükrözik a két fél közös látásmódját a béke és az igazságosság megteremtése érdekében a térség számára; az alapvető szabadságok védelmét, a szent helyek státuszát és védelmét, valamint azokat az eszközöket, amelyekkel megerősíthetik és előmozdíthatják a katolikus egyház jelenlétét és tevékenységeit a Palesztin Államban. Megszilárdítják és javítják a jelenlegi körülményeket, amelyekben a katolikus egyház jogokat, kiváltságokat, immunitást és szabad bejárást élvez, megerősítve az egyház helyzetét, amely sok palesztin számára az élet fontos támaszát jelenti.

A palesztin külügyminiszter szerint ez az első alkalom, hogy a Szentszék hivatalosan államként ismeri el Palesztinát, és ez a palesztin nép jogának elismerése az önmeghatározásra, a szabadságra és a méltóságra, a megszállástól független saját, szabad államban. Ez elősegíti a béke és az igazságosság megteremtését a térségben – folytatta a politikus –, megegyezően a nemzetközi joggal, a két állam megteremtésének elve alapján, amelyek békében és biztonságban élnek egymás mellett az 1967-es határok szerint. Al-Máliki miniszter újszerűnek és példa nélkülinek nevezte a mostani megállapodás rendelkezéseit Palesztina sajátos státuszához kötődően, amely a kereszténység születésének helyszíne és az egyistenhívő vallások bölcsője. Mindez egy olyan pillanatban történt, amikor a szélsőségesség, a barbár erőszak és a tudatlanság egész Közel-Keletet fenyegeti. Ebben a helyzetben a Palesztin állam megújítja elkötelezettségét a szélsőségesség felszámolására; a tolerancia, a lelkiismereti és vallásszabadság előmozdítására, minden állampolgár jogainak tiszteletben tartására. Ezekre az elvekre akarják építeni ugyanis önálló és demokratikus államukat – mondta a palesztin külügyminiszter a szentszéki-palesztin megállapodásról.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Nem lesz fal Cremisanban

Az izraeli legfelsőbb bíróság nem engedélyezte a fal megépítését a történelmi jelentőségű Cremisan-völgyben, ahol a szaléziak rendháza és borgazdasága, valamint a Segítő Szűz Mária Leányai rendháza, óvodája és iskolája áll – tájékoztat a Szaléziak.hu.

A végső döntést egy kilenc éve tartó, nagy horderejű kampány előzte meg.

Az Izrael és Ciszjordánia között húzódó elválasztó fal nem haladhat át a Cremisan völgyön és Beit Jala településen. Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította a Honvédelmi Minisztérium kérelmét, hogy a fal nyomvonalát a Cremisan-völgyön vezessék át.

A döntést április 2-án üdvözölték a szalézi rendházban megtartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vett a fenyegetett családok mellett Bethlehem polgármestere, Vera Baboun és a jeruzsálemi latin pátriárka, Fouad Twal is, aki a The Guardian riporterének elmondta: „Láthatjuk a boldogságot mindenki arcán, aki itt van. Ezt annak köszönhetjük, hogy a kampányban nem csak a helyi lakosság vett részt, hanem a vatikáni tisztviselők, a külföldi nagykövetek, és mindazok, akik a kérdést nemzetközi szinten fölvetették. Olyan ez számunkra, mint egy előrehozott feltámadás. Holnap nagypéntek lesz, de ennek ellenére mi nagyon örülünk és tudunk ünnepelni. Köszönjük Istennek mindezt.”

A válaszfal a Cremisan-völgyben nem csak 58 keresztény földműves családot érintett volna Beit Jala településen, hanem a Don Bosco Nővérek és a Don Bosco Szaléziak két nagy rendházát is. A nővérek egy óvodát és egy általános iskolát vezetnek itt 400 tanulóval. A kolostort, amelyet az elmúlt 125 évben a szalézi rend vezet, 1883-ban alapították a szaléziak egy 7. századbeli bizánci kolostor romjain. Az itt működő Cremisan-pincészet termékeit nagyra értékelik a Szentföldön túl is, az eladásból származó bevételt a szaléziak iskolák és szakképző központok fenntartására használják fel.

A rendházban járt nagycsütörtökön Samia Khanaliyah, Beit Jala palesztin városépítésze, akinek a családja már elvesztette földjét a fal miatt, és megfenyegették őket, hogy még többet fognak veszíteni. „A föld fontos az emberek számára. Nem csak azok számára, akik az olajfákból és a gazdálkodásból élnek, hanem azért, mert igen kevés itt a fás terület és ez egy fontos nyitott tér – mondta az építész. – Nem volt könnyű számunkra megvívni ezt a harcot. Engedélyeket kellett kérni és a bírósághoz fordulni Jeruzsálemben és Tel Avivban olyan nyelven, amely nem a mi nyelvünk. Az évek során sokan elvesztették a reményt, de mi soha.”

A katolikus egyház a Szentföldön évek óta küzd az érintett mezőgazdasági termelőkkel és vallásos emberekkel együtt az ellen, hogy az említett válaszfal a Cremisan-völgyön keresztül vezessen. Már két pápától is kértek segítséget, legutóbb februárban, amikor közvetlenül Ferenc pápánál járt kihallgatáson Betlehem polgármestere.

Az izraeli hatóságok szerint a fal biztonsági okokból szükséges, de a helyi lakosok szerint az igazi ok egészen más. Habár a bíróság elvetette a fal megépítését ezen a nyomvonalon, a kérdés továbbra is megoldatlan. A bírósági határozatban elrendelték, hogy a hadsereg találjon egy másik útvonalat, amely távolabb esik, és kevésbé károsítja a Cremisan-völgyben élő palesztinokat és az itteni rendházakat.

Fotó: Szaléziak.hu
Magyar Kurír