A lármafa mellett, ahol fél
héttől Szabó László, Csíkszentgyörgy alpolgármestere felolvasta a
szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – az eseményig nem nyilvános
− kiáltványát, majd közösen elénekelték a székely himnuszt. Az őrtüzet
háromnegyed hétkor gyújtották meg. Míg égett a tűz, Reményik Sándor és
Wass Albert-verseket szavalt Iochom Zsolt, illetve régi énekeket,
indulókat énekeltek az összegyűltek.
A kiáltványban okként szerepelt, hogy a kormány nem mondott le
arról a szándékáról, hogy Székelyföldet román többségű „óriás-régióba”
olvassza, hogy figyelmen kívül hagyják az autonómiatörekvéseket.
Emellett felhívták a figyelmet, kitartanak a Székelyföldi Önkormányzati
Nagygyűlés állásfoglalása mellett, mely szerint Székelyföld fel nem
osztható, be nem olvasztható. Ezzel az eseménnyel megerősítik a
székelyföldi önkormányzati határozatokat, amelyek arra emlékeztetik a
nagyvilágot, hogy a székelység szabadon és békében akar élni.

Mint a dokumentumban fogalmaztak, ezzel az eseménnyel kívánják
mindenki tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, illetve
megerősíteni a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított
történelmi igényüket, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával.
Emellett ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot
magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek
népszavazása tesz majd véglegessé. Továbbá kérték Magyarország
kormányát, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti 1996-ban kötött
alapszerződésben foglaltaknak.
A 750 kilométer hosszúságú határvonal kivilágításával az SZNT arra
szerette volna felhívni a nagyvilág és Bukarest figyelmét, hogy
Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. Egyébként a
kezdeményezésbe bekapcsolódott 59 településből tíz volt Csíkszéki.
Őrtüzek lobbantak fel Csíkszentgyörgy mellett Kászonban,
Csíkszentmártonban, Csíkpálfalván, Szépvízen, Csíkszentdomokoson,
Balánbányán, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, illetve a Bákó megyéhez
csatolt Gyimesbükkön.
**
Közel száz személy jelenlétében gyúlt ki a
lármafa Gernyeszeg határában szombaton este, a Körtvélyfája felé veztő
országút mellett. A helyszín a Maros árterületén van, ahonnan jól
belátni a jobb parton levő településeket, este pedig azoknak a fényeit.
Amint az máshol is történt, a közös ima után felolvasásra került az
SZNT kiáltványa, majd meggyújtották a hatalmas máglyát, amelyet
körbeálltak a nagyközség központjából, falvaiból, valamint
Marosvásárhelyről érkezettek. Jelen volt a község polgármestere, Kolcsár
Gyula, valamint a Gernyeszegi 15-ös Mátyás Huszárezred egy csapata is.
A kiáltványban mindenki számára világosan fogalmazódik meg az a
történelmi igény, hogy az önrendelkezés, akárcsak a múltban, ma is
eltörölhetetlen joga székelységnek, és ezzel a joggal élni is akar.
Megfogalmazódik az is, hogy egy és oszthatatlan az a történelmi határok
közé zárt egység, amelyben a székelyek élnek, s minden beolvasztási
kísérlet kudarcra van ítélve.
A máglya lobogása mellett a megjelentek elénekelték a himnuszainkat,
majd magyar nóták, katonadalok, huszárnóták dallamai szálltak a Maros
fölötti ég felé.
**
tervezettnél kisebb tűz világított
Gyergyószentmiklóson a székelyek összetartozását hirdető rendezvényen,
mivel a rendőrség útközben lefoglalta a szervezőktől a máglyakészítéshez
szállított tűzifát. Ennek ellenére ünnepélyes eseménynek lehettek
részesei, akik csatlakoztak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT)
kezdeményezéséhez és kilátogattak a Krigel Sportegyesület
lovaspályájára.
Csak a tűzgyújtáshoz előkészíttett famennyiség maradt
A Gyergyói Fúvószenekar fellépését követően, program szerint
szombaton délután fél hatkor ökumenikus istentisztelettel kezdődött az
SZNT felhívására tartott esemény – a gyergyószentmiklósi római
katolikus, református és unitárius egyházak lelkipásztorai osztották meg
gondolataikat.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke osztotta meg
gondolatait a résztvevőkkel, a román hatóságok megbízhatatlanságát
emelte ki a közigazgatási átszervezés kapcsán.
A Gyergyószentmiklóshoz közeli hegyek csúcsán, vagyis a Pricske-tetőn, a
Szent Anna-kápolnáknál, a Kicsi Lúcskőn, a Nagy Lúcskőn és a
Pongrácz-tetőn is gyúltak őrtüzek szombaton. Ugyanúgy
Gyergyótölgyesen, Gyergyóhollóban, Bélborban,
Maroshévízen,Gyergyóvárhegyen, Gyergyóremetén és Gyergyóalfaluban is
fellobbant az összetartozás lángja.
**
Háromszéken húsz település határában gyújtottak lármafákat.
Több százan vonultak ki az őrtűzgyújtás aldobolyi helyszínére (Fotó: Gheorghita Raymond)
Az őrtűzgyújtás alkalmával a székelyek kiáltványát is elfogadták,
amelyben követelték: érvényesüljenek az Európában gyakorolt normák és a
székely nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse
önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. A kiáltványban
hangsúlyozták: „azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak
tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem
elismerni kell”.
**
Marosszéken tizenhat gyülekezési helyen lobbantak fel az őrtüzek, több határponton pedig reflektorok fénye jelezte a határt.
Szovátán
közel kétezren vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, majd
hallgatták meg a rendezvény kiáltványát a katolikus templom és a
középiskola közötti téren, Mezőhavason, Kacalegelőn és Kopac dülőben
járművek reflektorai irányultak az ég fele. Lukafalván, Székelyföld
nyugati határán a református templomban tartott istentisztelet után
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a rendezvény
kiáltványát, Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Partium és Belső Erdély üzenetét tolmácsolta.

**
Udvarehelyszék
kis határtelepüléseire az volt jellemző, hogy sok helyen a falu
lakosságának fele kivonult a határra őrtüzet gyújtani. Égében például,
az ötvennégy helyi lakosból huszonegyen, továbbá hat vendég vette körül a
Bereck-tetőn gyújtott hatalmas lármafát, Székelydályán pedig félszázan
vettek részt a rendezvényen.
Székelykeresztúron több
mint félezren gyűltek össze csekefalvi utcában, a volt téglagyár
területén, a Jézus-kiáltón pedig őrtűz jelezte a határt. A mintegy
hetven kilométeres széki határszakaszon a szomszédos tüzek fényét látva a
résztvevők az egykori „magyar világot” idézték meg – olvasható a
közleményben.
Bardóc-Miklósvárszéken, a közigazgatásilag jelenleg
Brassó megyéhez tartozó Apácán, Felsőrákoson és Ürmösön gyúltak őrtüzek,
a helyiek először élhették meg tömegrendezvényen Székelyföldhöz való
tartozásuk érzését. Barót közelében, a Véceri emlékműnél pedig több
százan gyűltek össze.
**
Orbaiszéken Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában,
Csomakőrösön, a Nyírestetőn, Nagyborosnyó község határában pedig három
helyen gyúltak fel a máglyák. Csomakőrösön kicsiben is világlott
Székelyföld határa, gázolajjal átitatott fűrészporból rakták ki
körvonalát, majd meggyújtották.
Kézdiszék öt határtelepülésén,
Gelencén, Ozsdolán,
Bereckben, Lemhényen és Esztelneken gyújtottak őrtüzet, a Lipse-tetőn
jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke.
**
Csíkszék
erdőségek övezte határvidékének mind a tíz peremközségében égtek a
lármafák. A Csíkszentgyörgy községhez tartozó hegyi település, Csinód
határában, a Mátyás-hegy oldalában a Sepsiszentgyörgyről kiköltözött
Nagy Balázs néprajzkutató és családja a helyiek kíséretében állta körül
az őrtüzet.
„Összegzésként megállapítható, a Székely Nemzeti Tanács Állandó
Bizottsága által 2014. augusztus 1-én, Székelyföld határának
kijelölésére indított mozgalom első, egész Székelyföldet átfogó
nagyszabású rendezvényeként könyvelhető el 2015. október 24.-e, amely
minden résztvevőt folytatásra ösztönöz, a székely határőr hagyományok
ébresztésére, hogy ezzel is közelebb kerüljünk a kitűzött célhoz:
Székelyföld területi autonómiájához” – zárul a közlemény.
székelyhon.ro