Őrtüzek az autonómiáért

Őrtüzeket gyújtottak vasárnap este Székelyföld-szerte, az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére. Október utolsó vasárnapja tehát Székelyföld autonómiájának napja, ez már világos – legalábbis számunkra.

 

Autonómiaünnep a Gordon-tetőn

Lovasok és fiatalok a Gordon-tetőn
A hatalmas sár miatt személyautóval nem is lehetett feljutni a Mária-szoborhoz, ám sem ez, sem pedig a hideg szél nem vette kedvét annak a több mint kétszáz embernek, aki kilátogatott a Gordon-tetői őrtűzgyújtásra. Demény István, a kecseti Lófő csapat vezetője szerint a nagyjából ötven lovas gyűlt össze a helyszínen Kecsetből, Oroszhegyből, Szentpálról, Zetelakáról, Varságról, Farkaslakáról, Szentlélekről, Malomfalváról és Fenyédről. Egyébként a fogadtatás is jó volt, a szervezők teával, pálinkával és zsíros kenyérrel várták a résztvevőket.
A tűz ropogását elsőként a székely himnusz törte meg, majd Kovács Lehel farkaslaki polgármester rámutatott, az elmúlt években nem egyszer kellett szembe menjenek az árral, meg kellett óvni a közösséget a természeti katasztrófáktól, de a hibás társadalmi döntésektől is.

Az SZNT kiáltványát a szervezet elnöke, Izsák Balázs olvasta fel a Gordon-tetőn, melyben egyebek mellett kijelentik, Székelyföld egységes, oszthatatlan, be nem olvasztható, csakis „természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amely önálló fejlesztési térség is kell legyen”.

Őrtüzek több mint kétszáz helyszínen
Több mint kétszáz helyszínen gyúltak őrtüzek Székelyföld-szerte a Székely Nemzeti Tanács szervezésében – tudtuk meg Izsák Balázstól. Az SZNT elnöke reméli, hogy az idén meggyújtott őrtüzekről készült felvételek ösztönzőleg fognak hatni a közösségekre, és egyre többen csatlakoznak kezdeményezésükhöz. „Október utolsó vasárnapja, Székelyföld autonómiájának napja olyan dátum kell legyen, ami szerencsésebb, boldogabb népek esetében az alkotmány napja egy országban” – fogalmazott. Mint mondta, nem az a fontos, hogy az autonómia napja törvény szerint hivatalos legyen, hanem az, hogy beépüljön a közösségek mindennapjaiba. „A közösség törvénye mindig fontosabb, mint ami papírra kerül. Ami papíron van, az évről évre változik, a mi hagyományaink és törvényeink ezer évnél is régebbiek” – magyarázta az elnök.

 

Őrtűz a csíkszeredai Mikó-vár melletti parkolóban

„Másfél millió ember ellen nem tudnak törvényes eljárást indítani”
Székelyföld autonómiájának napján Csíkszeredában a Mikó-vár melletti parkolóban gyűlt össze több száz érdeklődő. A vasárnap délután fél hatkor fellobbanó őrtűz mellett Veress Dávid, az akciót kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki elnöke szólt az összegyűltekhez, elmondva, hogy az autonómia napja alkalmából nemcsak őrtüzeket gyújtottak Székelyföld településeinek többségében, hanem a nap folyamán az egyházi elöljárók imádkoztak is az önrendelkezésért.
Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt egyházközösség plébánosa arra kérte az őrtűznél egybegyűlteket, hogy ha nem engedik a közintézményekben elhelyezni a székely zászlót, akkor mindenki saját otthonán helyezze ki azokat, mert másfél millió ember ellen nem tudnak törvényes eljárást indítani.

Világosság Csíkszéken
A visszajelzések szerint Csíkszereda mellett Szentkirályon a Turul-szobor előtti téren, Csomortánban a Kárpátok Őre-szobor mellett, Szentimrén a helyi iskola udvarán, Ajnádon a Bányahegyen, Csíkszentgyörgyön a focipályán, Dánfalván a templomkertben lobbantak lángra az őrtüzek, fáklyák, gyertyák. Kászonaltízen az iskola udvarán, Rákoson a Bogáti kápolna mellett, Szentsimonban a Szent László-ház udvarán, Szentmártonon a szabadidőközpontnál, Szépvízen a focipályán, Csicsóban a központi emlékműnél, Domokoson a Garados-tetőn, Szenttamáson a Csonkatorony mellett, Kozmáson a templomtéren, Tusnádfürdőn a templomnál, Gyimesközéplokon pedig a helyi önkormányzattal szembeni téren, valamint Apahavasán került sor hasonló eseményre.
Veress Dávid rámutatott, az hogy nem jelezték számára, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is gyújtottak őrtüzeket a felsorolásból kimaradt községekben. Elmondása szerint mindössze egyetlen településről, Csíkszentlélekről kapott negatív visszajelzést, ott biztosan nem volt őrtűzgyújtás.

székelyhon.ro

A Székelyföldön gyújtott őrtüzekről - bővítve 4 szer

Székelyföld oszthatatlanságáért lobbantak fel és égtek számos székelyföldi határtelepülésen az őrtüzek szombaton este. Mintegy kétszázan gyűltek össze Székelyföld határainkat kivilágítása alkalmából Csíkszentgyörgyön. A helyi focipályán háromnegyed hétkor meggyújtott őrtűz mellett versek hangzottak el, régi énekek csendültek fel.

A lármafa mellett, ahol fél héttől Szabó László, Csíkszentgyörgy alpolgármestere felolvasta a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – az eseményig nem nyilvános − kiáltványát, majd közösen elénekelték a székely himnuszt. Az őrtüzet háromnegyed hétkor gyújtották meg. Míg égett a tűz, Reményik Sándor és Wass Albert-verseket szavalt Iochom Zsolt, illetve régi énekeket, indulókat énekeltek az összegyűltek.
A kiáltványban okként szerepelt, hogy a kormány nem mondott le arról a szándékáról, hogy Székelyföldet román többségű „óriás-régióba” olvassza, hogy figyelmen kívül hagyják az autonómiatörekvéseket. Emellett felhívták a figyelmet, kitartanak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása mellett, mely szerint Székelyföld fel nem osztható, be nem olvasztható. Ezzel az eseménnyel megerősítik a székelyföldi önkormányzati határozatokat, amelyek arra emlékeztetik a nagyvilágot, hogy a székelység szabadon és békében akar élni.

Mint a dokumentumban fogalmaztak, ezzel az eseménnyel kívánják mindenki tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, illetve megerősíteni a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával. Emellett ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. Továbbá kérték Magyarország kormányát, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti 1996-ban kötött alapszerződésben foglaltaknak.
A 750 kilométer hosszúságú határvonal kivilágításával az SZNT arra szerette volna felhívni a nagyvilág és Bukarest figyelmét, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. Egyébként a kezdeményezésbe bekapcsolódott 59 településből tíz volt Csíkszéki. Őrtüzek lobbantak fel Csíkszentgyörgy mellett Kászonban, Csíkszentmártonban, Csíkpálfalván, Szépvízen, Csíkszentdomokoson, Balánbányán, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, illetve a Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön.
**

Közel száz személy jelenlétében gyúlt ki a lármafa Gernyeszeg határában szombaton este, a Körtvélyfája felé veztő országút mellett. A helyszín a Maros árterületén van, ahonnan jól belátni a jobb parton levő településeket, este pedig azoknak a fényeit.

Amint az máshol is történt, a közös ima után felolvasásra került az SZNT kiáltványa, majd meggyújtották a hatalmas máglyát, amelyet körbeálltak a nagyközség központjából, falvaiból, valamint Marosvásárhelyről érkezettek. Jelen volt a község polgármestere, Kolcsár Gyula, valamint a Gernyeszegi 15-ös Mátyás Huszárezred egy csapata is.
A kiáltványban mindenki számára világosan fogalmazódik meg az a történelmi igény, hogy az önrendelkezés, akárcsak a múltban, ma is eltörölhetetlen joga székelységnek, és ezzel a joggal élni is akar. Megfogalmazódik az is, hogy egy és oszthatatlan az a történelmi határok közé zárt egység, amelyben a székelyek élnek, s minden beolvasztási kísérlet kudarcra van ítélve.

A máglya lobogása mellett a megjelentek elénekelték a himnuszainkat, majd magyar nóták, katonadalok, huszárnóták dallamai szálltak a Maros fölötti ég felé.
**
tervezettnél kisebb tűz világított Gyergyószentmiklóson a székelyek összetartozását hirdető rendezvényen, mivel a rendőrség útközben lefoglalta a szervezőktől a máglyakészítéshez szállított tűzifát. Ennek ellenére ünnepélyes eseménynek lehettek részesei, akik csatlakoztak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezéséhez és kilátogattak a Krigel Sportegyesület lovaspályájára.

 

Csak a tűzgyújtáshoz előkészíttett famennyiség maradt

A Gyergyói Fúvószenekar fellépését követően, program szerint szombaton délután fél hatkor ökumenikus istentisztelettel kezdődött az SZNT felhívására tartott esemény – a gyergyószentmiklósi római katolikus, református és unitárius egyházak lelkipásztorai osztották meg gondolataikat.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, a román hatóságok megbízhatatlanságát emelte ki a közigazgatási átszervezés kapcsán.
A Gyergyószentmiklóshoz közeli hegyek csúcsán, vagyis a Pricske-tetőn, a Szent Anna-kápolnáknál, a Kicsi Lúcskőn, a Nagy Lúcskőn és a Pongrácz-tetőn is gyúltak őrtüzek szombaton. Ugyanúgy Gyergyótölgyesen, Gyergyóhollóban, Bélborban, Maroshévízen,Gyergyóvárhegyen, Gyergyóremetén és Gyergyóalfaluban is fellobbant az összetartozás lángja.
**
Háromszéken húsz település határában gyújtottak lármafákat.

 

Több százan vonultak ki az őrtűzgyújtás aldobolyi helyszínére (Fotó: Gheorghita Raymond)

Az őrtűzgyújtás alkalmával a székelyek kiáltványát is elfogadták, amelyben követelték: érvényesüljenek az Európában gyakorolt normák és a székely nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. A kiáltványban hangsúlyozták: „azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell”.
 **
Marosszéken tizenhat gyülekezési helyen lobbantak fel az őrtüzek, több határponton pedig reflektorok fénye jelezte a határt. Szovátán közel kétezren vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, majd hallgatták meg a rendezvény kiáltványát a katolikus templom és a középiskola közötti téren, Mezőhavason, Kacalegelőn és Kopac dülőben járművek reflektorai irányultak az ég fele. Lukafalván, Székelyföld nyugati határán a református templomban tartott istentisztelet után Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a rendezvény kiáltványát, Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Partium és Belső Erdély üzenetét tolmácsolta.

**
Udvarehelyszék kis határtelepüléseire az volt jellemző, hogy sok helyen a falu lakosságának fele kivonult a határra őrtüzet gyújtani. Égében például, az ötvennégy helyi lakosból huszonegyen, továbbá hat vendég vette körül a Bereck-tetőn gyújtott hatalmas lármafát, Székelydályán pedig félszázan vettek részt a rendezvényen. Székelykeresztúron több mint félezren gyűltek össze csekefalvi utcában, a volt téglagyár területén, a Jézus-kiáltón pedig őrtűz jelezte a határt. A mintegy hetven kilométeres széki határszakaszon a szomszédos tüzek fényét látva a résztvevők az egykori „magyar világot” idézték meg – olvasható a közleményben.

Bardóc-Miklósvárszéken, a közigazgatásilag jelenleg Brassó megyéhez tartozó Apácán, Felsőrákoson és Ürmösön gyúltak őrtüzek, a helyiek először élhették meg tömegrendezvényen Székelyföldhöz való tartozásuk érzését. Barót közelében, a Véceri emlékműnél pedig több százan gyűltek össze.
 **
Orbaiszéken Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön, a Nyírestetőn, Nagyborosnyó község határában pedig három helyen gyúltak fel a máglyák. Csomakőrösön kicsiben is világlott Székelyföld határa, gázolajjal átitatott fűrészporból rakták ki körvonalát, majd meggyújtották.
Kézdiszék öt határtelepülésén, Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényen és Esztelneken gyújtottak őrtüzet, a Lipse-tetőn jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke.
**
Csíkszék erdőségek övezte határvidékének mind a tíz peremközségében égtek a lármafák. A Csíkszentgyörgy községhez tartozó hegyi település, Csinód határában, a Mátyás-hegy oldalában a Sepsiszentgyörgyről kiköltözött Nagy Balázs néprajzkutató és családja a helyiek kíséretében állta körül az őrtüzet.

„Összegzésként megállapítható, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága által 2014. augusztus 1-én, Székelyföld határának kijelölésére indított mozgalom első, egész Székelyföldet átfogó nagyszabású rendezvényeként könyvelhető el 2015. október 24.-e, amely minden résztvevőt folytatásra ösztönöz, a székely határőr hagyományok ébresztésére, hogy ezzel is közelebb kerüljünk a kitűzött célhoz: Székelyföld területi autonómiájához” – zárul a közlemény.


székelyhon.ro

Őrtüzeket gyújtottak a Székelyföld peremén

Székelyföld peremtelepülésein több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó akciója keretében a régió önkormányzási jogát követelve.



MTI Fotó: Veres Nándor
A tömegrendezvény Székelyföld 68 peremtelepülésén kezdődött egy időben ökumenikus istentisztelettel, amelynek végén felolvasták a demonstráció kiáltványát, és a résztvevők kivonultak a környező magaslatokra őrtüzeket gyújtani, illetve a gépkocsik fénycsóváját tükrökkel az ég felé irányítani.

A dokumentumban kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával kívánják a román kormány és a világ tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával. „E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé" – áll a kiáltványban, melyet a Maros megyei Lukafalván (Gheorghe Doja) Izsák Balázs SZNT-elnök olvasott fel.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy Románia kormánya nem mondott le a szándékáról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba olvassza be, valamint arra, hogy a több ízben kinyilvánított autonómiaigényről párbeszéd sem kezdődhetett, mert az erre irányuló székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül maradtak.

„Van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén" – idézte a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait a kiáltvány.


Forrás: facebook.com
„Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell" – fogalmazott a kiáltvány.

A dokumentum ismételten kinyilvánította: Székelyföld autonómiája a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciáját biztosítja a régió minden lakója számára nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától függetlenül. Azt is leszögezi, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régiót is kell alkotnia.

A kiáltvány párbeszédre szólította fel Románia kormányát, Magyarország kormányát pedig arra kérte, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés 15/9. cikkelyének. Ebben a felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a régiók etnikai arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák a kisebbségek szabadságjogait.

A lukafalvi demonstráción Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közvetítette a partiumi magyarok szolidaritásvállalását. Tőkés László szerint „olyan időket élünk, amikor meg kell gyújtani a lármafákat". Reményik Sándor költőt idézve mondta: „egy lángot adok, ápold, add tovább".

A lukafalvi templommal szemközti területen meggyújtott őrtüzet több száz fős tömeg állta körül. Sokan székely és magyar zászlót lengettek, a székely és a magyar himnusz eléneklése után népdalok éneklésébe kezdtek.

MTI