Ferenc pápa ecuadori látogatása során július 7-én, kedden a quitói Pápai Katolikus Egyetemen tanárokkal, nevelőkkel, diákokkal találkozott – tájékoztatott a Vatikáni Rádió.
Sürgetően fontos, hogy gondoljunk a teremtett világra, és eszmét cseréljünk róla, és beszéljünk arról a rosszról is, amelyet az Isten által nekünk ajándékozott javakkal való visszaélés eredményezett. Kötelezzük el magunkat, hogy nem fordítunk hátat a valóságnak és testvéreinknek – mondta Ferenc pápa kedden délután, amikor tanárokkal és a diáksággal találkozott Quitóban a Pápai Katolikus Egyetemen.
A magánegyetemet 1946-ban alapították, a quitói érsekséghez tartozik, és létrejötte óta a jezsuita rend fenntartásában működik. Tizennégy fakultásán közel harmincezer fiatal tanul.
Ezt a földet Istentől kaptuk ajándékba, örökségként, osztoznunk kell rajta, és óvnunk kell. Ez a meghívás ma nagy erővel nehezedik ránk. A pápa beszédében visszatért Laudato si’ kezdetű enciklikájának témáira, és szólt a nevelésben dolgozó közösségek szerepéről. Hangsúlyozta: ezek a közösségek a társadalom átalakításának magját jelentik.
A technokrata szemléletű globalizáció szerint a hatalom bármiféle növelése egyben haladást, a biztonság, a nyereség, a jólét, az életerő, valamint a kultúrába beillesztett új értékek növekedését is jelenti, mintha a valóság, a jó és az igazság spontán módon a technológia és a gazdaság uralmából származna. Ezért sürgetően fontos, hogy elgondolkodjunk jelenlegi helyzetünkről, és megvitassuk: milyen kultúrát akarunk magunk, gyermekeink és unokáink számára? – tette fel a kérdést a Szentatya.
A pápa a találkozó elején elhangzott tanúságtételekre utalva emlékeztetett arra, hogy Jézus példabeszédeken keresztül tanított, nem professzorként, hanem mint aki az ember szívéhez akar szólni. Ezért az anyaföldnek okozott rossz láttán, amelyet az Istentől kapott javak felelőtlen használata és a velük való visszaélés eredményezett, a Szentatya feltette a kérdést: milyen világot akarunk magunk mögött hagyni a következő nemzedékeknek? A világot ugyanis nem lehet megvenni, mert előttünk már létezett és utánunk is létezni fog – figyelmeztetett Ferenc pápa.
Majd arra buzdított, ne fordítsunk hátat a valóságnak és testvéreinknek. Szomorúan idézte fel, hogy Rómában, a Vatikán közelében télen a hideg miatt holtan talált embernek nem volt hírértéke, de ha a jelentős fővárosok tőzsdéi visszaesnek két-három ponttal, világméretű eseményről szól a híradás. A pápa Isten Káinhoz intézett kérdését idézte: „Hol van a testvéred?”, és azt kérte, mindenki tegye fel magának ezt a kérdést.
Az oktatási intézmények veteményeskertek, lehetőségekkel teli helyek, amelyekkel törődni kell, amelyeket meg kell művelni és védelmezni kell. Életért szomjazó termékeny földet jelentenek – figyelmeztetett a Szentatya, a nevelőktől pedig azt kérte, őrködjenek a diákok fölött, segítsék őket, hogy kifejlődjön bennük a kritikus szemlélet és a szabad szellem, hogy képesek legyenek gondoskodni a világról, építő jellegű vitát kezdeményezve, amely egy emberségesebb világ érdekében folyó párbeszédből születik meg.
A családok, az iskolák, a tanárok ne azonosítsák az egyetemi diplomát egy magasabb társadalmi státusszal, a több pénzzel, a társadalmi presztízzsel, hanem tekintsék a nagyobb felelősség jelének napjaink problémái – a legszegényebbek szükségletei és a környezet védelme – iránt. A nevelési intézmények alapvető szerepet játszanak a civil és a kulturális élet gazdagításában. Nem elég elemezni, leírni a valóságot. Helyet kell adni a kreatív gondolkodásnak és vitának, amely alternatívákat fejleszt ki a jelenlegi problémákra. Konkrét lépésekre van szükség – hangsúlyozta a pápa.
A nyerő kártyát a fiatalok jelentik, akik Ecuador jelene és jövője – mondta beszéde végén Ferenc pápa, majd azt kérte a fiataloktól, hozzák ki magukból a legjobbat.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
