Pünkösd, akkor Csíksomlyó

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsújárás. Népünk történetében találkozunk fogadalmi szokásokkal, emlékekkel, ünnepekkel és búcsúkkal. A székely múlt öröksége a búcsújárás.

- Szent István 997-ben legyőzte Koppányt és Solyban kápolnát emeltetett.

- Szent László 1074. március 14-én Salamonnal vívott győzelme emlékére Mogyoródon templomot építtet. 

Királyaink példáját a vajdák is követték.

- 1345. február 2-án, majd 1352-ben Lackfi Endre székely serege háromnapos ütközetben tönkreverte a tatár sereget Kunországban. A vezérnek pedig fejét vették. A győzelemben nagy része volt Szent László királynak és Szűz Máriának. 

A nép fogadalomból Lackfi székely ispán, Lázár Egyed csíki kapitány segítségével Csíksomlyón és Szárhegyen pálos monostort és remeteséget alapított.

- 1421-ben és 1432-ben a törökök II. Murad szultán vezetésével végig pusztították a Székelyföldet Brassótól Besztercéig.

- 1436-ban az egyházi tizedet fizetni nem tudó Székelyföld interdiktum alá került, bezárták a templomokat. (Bábolnai felkelés) Csak a Somlyó-hegyi Salvator kápolna pálos remetéi maradtak a csíkiak lelki vigasztalói.

- 1442-ben Hunyadi János és Újlaki Dénes pápai követ a somlyói megontott pálos monostort és templomot a szigorú ferenceseknek átadta. Hunyadi segítségével elkezdték az újraépítést. IV. Jenő pápától búcsú engedélyt kértek. A pápa levelében azt írta, hogy ember emlékezet óta a nép sokasága fogadalomból Somlyóra szokott járni hétköznap is, és mindazoknak. akik a templom újjáépítésére és berendezésére adományt adnak és eleget tesznek a búcsúnyerés előírásainak: július 2-ra búcsút engedélyez.

- 1484-ben VIII. Ince pápa a pálos rend részére pünkösdszombat és vasárnapra teljes búcsút engedélyezett. Ettől fogva a Salvator kápolna méginkább ‘szenthely’ lett.

- A katolikus székelyek ide jöttek 1567-ben is, amikor május 17-én, pünkösd szombatján meg akarták támadni őket. IMivel idejében értesültek a tervről, a hitüket “saját vérükkel és véres fegyvereikkel” megvédték. Ekkor fogadalmukat megújították, hogy hitükhöz és a Szűz Anyához hűségesek maradnak és évente ide zarándokolnak.

- A karácsony, húsvét és pünkösd a keresztény ember nagy ünnepe. Karácsonyra és húsvétra mindenki a családjával ünnepel. Pünkösdkor viszont a családok jönnek Somlyóra, mert 1567 pünkösdjén olyan esemény történt, amit feledni nem szabad! 

- A lélektan, az évkönyvek és a hagyományok ezt bizonyítják! Azóta ez a pünkösdszombati győzelem a csíksomlyói búcsú patinája. A búcsújárás pedig magán hordja a katonás jelleget: keresztes zászlók az élen, csengő szóra lépők, labarum (harci jelvény) alattvonulnak.

- A Habsburgok 1772-ben kezdték tiltani a búcsújárást, majd 1784-ben letiltják. 1784-ben Batthyány Ignác püspök vizitációs jegyzőkönyvbe írta: „a templomtól ünnepélyesen vonulunk a Szenthelyre”, a néppel együtt a Boldogságos Szűz Mária oltalmát kérjük, Te Deumot és könyörgés végzünk, majd közös hitvallást teszünk, utána leindulunk a templomhoz.

- A nagy körmenet elmaradt időjárás miatt 1883-ban, 1905-ben, egyházi tilalom miatt 1907-1910-ig, politikai helyzet miatt 1917 és 1918-ban.

- 1920. május 22-én, két héttel Trianon előtt a román hatóságok korlátozó rendelete miatt elmaradt a körmenet.

- 1921-ben hatósági korlátozás volt, de megtartották a körmenetet.

- 1922-ben már tizezrek jöttek, helyreállt a rend.

- 1924-ben Gr. Mailáth G. Károly püspök vezette. Harangokat szentelt.

- 1939-ben Márton Áron püspök vezette a körmenetet, vendége volt Andrea Casulo nuncius. 

- A kommunizmus kezdetén, 1949-ben megtartották Márton Áron püspök jelenlétében. Utána tiltották.

- 1990. június 2-án újraindult a búcsú és körmenet, Bálint Lajos érsek jelenlétében, a szentbeszédet P. Barsi Balázs tartotta.

- 2020. május 30. karanténos pünkösdi búcsú. Szent István ereklyéinek emléknapja. Szent István halála előtt országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta, akire a mennyei Atya Egyszülöttjét merte bízni. 

Mi is egyházközségeinket, népünket, életünket a szándékszlagok küldésével a Szűzanyának ajánljuk. Így fejezzük ki ragaszkodásunkat, megvallva ilyen formán is hitünket Jézus Krisztusban, valamint szeretetünket egyházunk és népünk iránt.

Istennek hál, hogy részt vehettünk az idei zarándoklaton, mások a Duna tévé, a Mária Rádió, valamint a ferences atyák közvetítésével lélekben be tudtak kapcsolódni. 

Pünkösd

E szó a görög pentekoszté, a húsvéttól számított 'ötvenedik' nap szóból származik. Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. Az Ószövetségben a második zarándokünnep volt, melyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük a Szentsátor előtt (MTörv 16,16). Pünkösd örömünnep volt (vö. Iz 9,2), melyen hálát adtak Istennek a búzatermésért. 

Jézus korában a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe (ApCsel 2,5).  

Az Újszövetségben Jézus feltámadása utáni 50. nap, a húsvéti misztérium beteljesedését jelentette: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja (ApCsel 2,1-13). 

Az Úr Jézus mennybemenetele előtt megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8). A várakozás és készülődés napjaiban (ez volt az első kilenced) a 11 apostol és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” (1,14), s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást (1,15-26). 

Amikor pedig elérkezett pünkösd napja, „mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (2,1-4.) Amikor az összesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, és csodálkoztak. Péter beszélni kezdett és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és erre a végkövetkeztetésre jutott: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette! E szavak szíven találták őket. 

Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk. Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.” (2,36-41.) 

A tavaszi virágzás a Szentlélek ajándékát hirdeti népünknek. Napjainkban még sok helyen a kapukat, kerteket kitűzik a zöld ágat pünkösd hajnalán. De a legszebb pünkösdi Lélekjárás, amikor húsvéti hitben közösséget alkotunk. Amikor a Szentlélek vezetésével megéljük hivatásunkat, és odaadóan teljesítjük állapotbeli kötelességünket.

“Mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztségben.” 1Kor 12,12

Darvas-Kozma József

Szállj szívünkbe nagy Isten

A harmadik isteni személy ünnepe van, aki az első pünkösdkor tüzes nyelvek alakjában leszállt az apostolokra, akit mi is elnyerünk a bérmálás szentségében, aki az Egyházban és az emberek lelkében munkálkodik a világ végéig. Munkája rejtett, nem látható módon folyik. Az Atyáról beszél nekünk a teremtett világ, a Fiú emberré lett, életét megőrizték az evangéliumok. A kegyelmet, a hitet és az istenszeretetet, amit a Szentlélek ébreszt az emberek lelkében, nem lehet látni. A Szentlélek olyan, mint a víz a földben, amely nem tűnik fel, csak akkor vesszük észre hiányát, amikor a virágos mezőből sivatag lesz. Világosan látta ezt a zsoltáríró: „Ha megvonod éltető erődet, elpusztulnak és a porba térnek. Ám ha kiárasztod lelkedet, fölélednek, és megújítod a föld színét.” (Zsolt 104, 30k).

Tegnap a magyar kereszténység szenthelyére, Csíksomlyóra zarándokoltunk. Boldogasszony anyánk énekkel zengtük világgá, hogy kicsoda Ő nekünk: „Ó, Atyaistennek kedves szép leánya, Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája! Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra!” 

Pünkösd napján is Jézus anyjával, az Egyház anyjával vagyunk, aki velünk imádkozik, hogy az Atyától a Fiú által küldött Vigasztaló jelenlétében élhessünk (ApCsel 2, 1-11). Ha csak a csíksomlyói búcsú kétórás liturgiáját tekintjük - amiért néhány százezren eljöttünk a szélrózsa minden irányából, hogy egy szívvel-lélekkel ünnepeljük Krisztus áldozatát -, bátran elmondhatjuk, hogy két óra leforgása alatt életre szóló élmény részesei lettünk. Mária körül olyanok vagyunk, mint az első pünkösd napján az apostoli kollégium: élő Egyház (1Kor 12, 3b-7. 12 - 13). Az élő Egyház élménye még jobban megerősít minket a személy, a család, a nemzet szeretetében, hogy hittel és reménnyel vállaljuk a jelent és a jövőt. Ugyanakkor egyesít bennünket kereszténységünkben és magyarságunkban. Csíksomlyón a 14. században letelepedett pálosrend és a pünkösdi búcsú a magyarság lelki-szellemi összetartozását erősítette. Aztán 1567. május 17-én „eleink saját vérükkel és véres fegyvereikkel védték” a közösséget és a hitet. 

Ahol voltunk, s akik összetartunk

A győzelem után még inkább lelkesedve jöttek és jövünk Somlyóra, nem inni és mulatni, hanem megtisztulni, lelkesedni, tanulni, hogy Isten igéjét szívünkbe fogadjuk és az áldozásban Krisztussal egyesüljünk (Jn 20,19-31). Így a nemzet egy újabb évre megerősítést és munkakedvet kap, amit haza kell vinni az otthon maradtaknak. Szent István óta Krisztus Lelke köt össze minket, bátorít és eszünkbe juttatja, hogy Jézus Krisztus velünk van mindennap a világ végéig. Ha Krisztushoz és a Szűzanyához úgy kapcsolódunk mint a méhraj a királynőjéhez, akkor megmaradunk és feladatunkat teljesítjük. Ennek a nemzeti összetartozásnak a kötő eleme a krisztusi hit és egyik erősítője a pünkösdi búcsú. Ezért ne féljünk, hanem Istenben bízva dolgozzunk, imádkozzunk, zarándokoljunk és egymást lelkesítsük. 

„Ha eljön a Vigasztaló ... ő majd tanúságot tesz rólam.” (Jn 15, 26). 

Darvas-Kozma József

Ajánlott cikkek:
Csíksomlyó búcsú történetének egyházi vonatkozásai
A csíksomlyói pünkösdi búcsú - rövid története -
Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária
Visszük a csíksomlyói Madonna képmását
Csíksomlyóra zarándokolunk
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony
Csíksomlyón vitéz nagybányai Horthy Miklós
Miért van szükségem a bérmálásra?
Bérmálás
Csak bérmálkozóknak
Bérmálásra készülünk
Csak bérmálkozóknak! 1. rész
Csak bérmálkozóknak! 2. rész
Csak bérmálkozóknak! 3. rész
Csak bérmálkozóknak! 4. rész
Szülők- és bérmaszülő értekezlete
Bérmálkozás idején
A BÉRMÁLÁS SZERTARTÁSA
Pünkösdi bérmálás Csíkszeredában

Hogy babér teremjen

A Szentlélek kiáradása

Az embereket igazán az istenhit kapcsolja össze. Boldog az az ember, akinek van hite, aki hisz Krisztusban, mert nem kérdez hiába. Boldog, mert nem szenved vigasz nélkül. Akinek hite van, annak felelete is van a lét gyötrő kérdéseire Jézus Krisztustól. A keresztény élet Istennek tetsző tisztelet, amely örömmel s megnyugvással tölti be a lelket (1Kor 12,3b-7. 12-13). A hit által Jézus élete, a kegyelem van bennünk és ez átalakít. Jézus előre jelezte, hogy megdicsőülése után a Szentlélek eljövetelével kapcsol magához bennünket. Ő a szőlőtő, aki a Szentlelket közli mindenki számára. A keresztség szentsége által természetfeletti kapcsolatba kerültünk a Szentháromság egy Istennel, ugyanakkor elszakíthatatlan kapcsolatba kerültünk egymással is, mert a hívőkben Jézus Lelke lakik. Aki Krisztusban marad, annak istentisztelete, imádsága és cselekedete mindig gyümölcsöző lesz, mert a Szentlélek azzá teszi (Jn 20,19-23). Ezek után könnyen megválaszolhatunk arra a kérdésre: miért is akarok bérmálkozni? Aki komolyan veszi a vallásos életet, az tudja, hogy a bérmálás is szentség, amelynek a felvételére elő kell készülni (ApCsel 2,1-11). Ha hívő öntudattal vesszük fel, akkor valami változást idéz elő bennünk, valami újat, többet ad nekünk. A keresztségben Krisztusba oltódtunk, Isten gyermekei lettünk. Magként kaptuk meg Isten kegyelmét. Ezért Isten boldog életének örököseiként, hitünk szerint fejlődő életet kell éljünk. Megkeresztelésünk óta szüleink és a keresztszülők igyekeztek eleget tenni vállalt kötelezettségüknek. Bevezettek a keresztény életbe, hitoktatásban részesítettek, hogy keresztényként tudjunk élni. Az előáldozáskor megfogadtuk, hogy ellene mondunk az ördögnek, minden csábításának és cselekedetének, és megígértük, hogy igaz keresztény élettel a katolikus Anyaszentegyháznak hű gyermekei leszünk. A bérmálandó ifjak vagy felnőttek,már önállóan gondolkodnak és most öntudatosan vállalják a keresztény életet. Az Úr Jézus példája szerint élni és Őt követni egyáltalán nem könnyű: „tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét és úgy kövessen engem” (Lk 9,23). Ahol nincs küzdés, ott babér sem terem. A keresztény élet önfegyelmet kíván, ezért Krisztus maga rendelte a bérmálás szentségét, hogy a Szentlélek karizmáival megerősítsen az öntudatos keresztény életben. Ezért latinul confirmationak nevezzük, ami megerősítést jelent. Ez pedig a Szentlélek közreműködésével történik. Ugyanakkor megerősít az Egyházhoz tartozásban is, hogy a kapott kegyelem segítségével öntudatos keresztények legyünk az élet minden területén. Azért bérmálkozunk, hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket; - hogy öntudatos keresztényekké váljunk; - hogy a világban tanúságtevők legyünk; - hogy hitünk szerinti élettel áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleinktől és keresztszülőktől, nevelőktől és egyházközösségünktől kaptunk. Áldássá lesz akkor, ha szerzett tudásunkkal és a Lélek erejével szolgáljuk a közösség javát. 

 

„Valamennyiünket ugyanaz a Lélek töltött el.” 1Kor 12,13

Rongyos ruhák, kérges kezek

Kunszery Gyula:

            PÜNKÖSD

És amikor elérkeztek

a Pünkösdnek napjai,

összegyűltek egy kis házban

Krisztus első papjai.

(Rongyos ruhák, kérges kezek,

fésületlen üstökök :

ily egyszerű proletárok

a legelső püspökök.)

És hirtelen lőn az égből

mint egy sebes szélvihar,

s betölté az egész házat

zengő-zúgó égi zaj.

És eloszlott tüzes nyelvek

lebegtek a szobában,

s az isteni Szentlélekkel

betelének mindnyájan.

S akik eddig gyávák voltak,

bátrak lettek hirtelen,

s a tudatlan agyvelőkben

kigyulladt az Értelem.

S kik eddig a zsidón kívül

nem tudtak más nyelveket,

minden nyelven hirdették

már a krisztusi elveket.

És kiket a sanda kétely

oly gyorsan megrendite:

ingadozó tamásoknak

megszilárdult a Hite.

Köztük eddig egyetértés

alig-alig lehetett,

s fellángolt most a szívükben

az isteni Szeretet !