Jelentés a spanyolországi kisebbségek nyelvjogi helyzetéről

Forrás: www.emnt.org

Legújabb jelentésében – melyet az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) terjesztettek be – az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network – ELEN) a spanyolországi kisebbségi nyelvhasználat tárgyában hallatja hangját.

Az ELEN jelentéséből kiderül: az elmúlt pár évben több Spanyolországon belüli intézmény indított politikai támadást a nem kasztíliai nyelven beszélők nyelvi jogainak korlátozására. A legtöbb esetben ezeket a jogi és adminisztratív kezdeményezések az egyik legnagyobb – kormányzati szerepet is vállaló – politikai formáció, a spanyol Néppárt is támogatta. Az ENSZ és a média már több nyelvi diszkriminációs esetről beszámolt, köztük olyanokról is, melyek egyértelműen sértik a nemzetközi egyezményekben rögzített emberi jogokat.

Katalóniában 40 bejelentett, súlyos diszkriminációs ügyről tudnak a hatóságok. Az ELEN jelentése ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a valóban megtörtént diszkriminációs ügyek csak igen kevés százalékát jelentik be a megfelelő hatóságoknál, hiszen a legtöbb esetben az illetékes szervek érintettek is a diszkriminációs ügyekben. A jelentés számos konkrét példát is tartalmaz, így egy olyan esetet is, amikor egy repülőtéren két férfit azért bántalmaztak, mert katalánul beszéltek. A dokumentum külön vizsgálja a spanyol bíróságokon tapasztalható visszaéléseket: megemlítenek egy olyan esetet is, amikor egy gyermeket azért választottak el egyik szülejétől, mert az katalánul beszélt vele.

Galíciában a helyi önkormányzat kérése ellenére sem kapott pozitív választ az Európai Uniótól, s így mind a mai napig nem ismerték el a gall nyelvet az EU-ban használható hivatalos nyelvként. Egy 2007-ben elfogadott határozat értelmében a gall nyelv szinte teljesen kiszorult az oktatási rendszerből. Az ELEN jelentéséből kiderül: mióta a kormányzó Néppárt került hatalomra, a gallok nyelvi jogai súlyosan korlátozódtak.

A spanyolországi kisebbségi nyelvek közül a baszk nyelv helyzete a legproblematikusabb. Ez utóbbit ugyanis csak az állam néhány területén ismerték el hivatalos nyelvként, így olyan esetek is előfordulnak, hogy diákoknak több száz kilométert kell utazniuk, hogy saját nyelvükön tanulhassanak. Ugyanakkor a közigazgatási intézmények is diszkriminatív módon járnak el, mikor a baszk nyelven beadott kérések és iratok csak késve érnek célba, nem érkezik rájuk válasz, vagy egyszerűen elutasítják a baszk nyelvű folyamodványokat.

Bár a spanyol kormány hivatalos nyelvként ismerte el az asztúriai nyelvet, az asztúriaiakon kívül senki nem beszéli azt, így nem tudják hivatalos ügyeiket anyanyelvükön intézni, a bíróságok számos esetben utasítanak el kérvényezéseket, mert azok benyújtói anyanyelvüket használják, és jó néhány példa van arra is, hogy fiatalkorúakat azért bántalmaztak, mert asztúriai nyelven beszéltek.

Aragóniában a lakosság csaknem 100%-a beszéli – anyanyelve mellett – a spanyol nyelvet is. Az évszázados elnyomásnak és asszimilációnak köszönhetően a helybeliek már csak szűk családi körben használják anyanyelvüket. Az ELEN jelentéséből kiderül: az aragóniaiak tisztában vannak azzal, hogy ha semmisnek tekintenék a fennálló nyelvi korlátozásokat, akkor súlyos társadalmi elutasításban részesülnének.

Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat jelentéséből néhány fontos következtetés is kiolvasható: a spanyol igazságszolgáltatás, a rendőrség, az oktatási és egészségügyi intézmények olyan állami rendszerek, ahol nyelvi egyenlőtlenségekkel és súlyos diszkriminációval találkozhatunk. Figyelembe véve a számtalan bizonyíték meglétét, arra lehet következtetni, hogy az őshonos, nem spanyol nyelvűek ellen a diszkrimináció szisztematikusan intézményesített.

Az ENSZ elé terjesztett jelentés részletes tényfeltáró munka eredménye, melynek köszönhetően átfogó képet kaphatunk a spanyolországi kisebbségi nyelvek helyzetéről. Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat 2011-ben azért alakult, hogy megvédje és népszerűsítse az Európában létező kisebbségi nyelveket. Az ELEN jelenleg 44 regionális vagy kisebbségi nyelvet képvisel Európa 21 országában. 2014 október 25-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is csatlakozott az ELEN-hez.

emnt.org

Kelemen Hunor az ET kisebbségekről szóló jelentéséről

Kalmár Ferenc András KDNP-s EP képviselő

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddi strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyarországi néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A jelentéstervezet összeállításában Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőjével folytatott szoros együttműködést a magyarországi politikus, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a végleges jelentésbe.

„Áttörésnek tekintjük az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott jelentést a kisebbségvédelem terén, hiszen ez egy olyan jelentős dokumentum, amely az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és kihangsúlyozza azokat a pozitív példákat, amelyeket a tagországoknak követniük kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakembereinek a jelenléte az európai politikában meghozta gyümölcsét, ugyanakkor sikerült felmutatnunk egy példa nélküli együttműködést a magyarországi politikai pártok képviselőivel a kisebbségvédelem terén” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes.

A ma elfogadott jelentés hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. 
 Az ET Parlamenti Közgyűlése ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát.
„Az RMDSZ az alkotmánymódosítási folyamat alatt már konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy regionális szinten a magyar nyelvet elismertesse, mint hivatalos nyelvet, mert úgy gondoljuk, hogy a román állampolgároknak ezzel nem csorbul semmilyen joga, hanem csupán azt a valóságot ismernék el, hogy a magyarság itt nemcsak őshonos kisebbség, de értékteremtő, értékalkotó és mindenféle szempontból ugyanolyan joggal bíró emberek, adófizető polgárok, mint a románok. Az Európa Tanács által elfogadott jelentés megerősíti a Szövetség tárgyalási pozícióját ilyen szempontból” – emlékeztetett az RMDSZ elnöke.

A ma elfogadott jelentés másik sarkalatos pontja megfogalmazza a kisebbségek kollektív védelmének az igényét – nem csupán a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének az igényét. Vagyis az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az európai államokat. Ilyen szempontból is követendő példaként említi a dél-tiroli autonómiamodellt, illetve a finnországi svédek kisebbségvédelmi hálózatát.
„Az RMDSZ autonómiatervezete éppen a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Dél-Tiroli Néppárttal, és nagyon sokmindenben a segítségünkre voltak. Az olaszországi régióban tett látogatásaink alkalmával azt láttuk, hogy Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója, és bebizonyította azt, hogy nem az állam ellen, és nem a többségi lakosság ellen van a területi autonómia” – nyomatékosította Kelemen Hunor. Hozzátette, Kalmár Ferenc András, a KDNP országgyűlési képviselője létrehozta azt az európai többséget, amely nyomán az Európa Tanácsban elfogadták a kisebbségvédelmi jelentés.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze.

erdély ma

Az ET a kisebbségi nyelvek használatát ajánlja

A hagyományos kisebbségek jogairól szóló, magyar kezdeményezésű jelentést fogadott el az ET parlamenti közgyűlése. A dokumentum szorgalmazza a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását. A szekértő szerint a dokumentum jól jön a magyar közösségnek.

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése keddi strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját.
Az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A Közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.

Kalmár Ferenc András KDNP-s képviselő

A jelentésről folytatott vitában Kalmár Ferenc András hangsúlyozta: egész Európát érintő ügy a hagyományos nemzeti kisebbségek békés együttélése a többséggel. A társadalom stabilitása függ a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésétől – tette hozzá.
Szembenállástól együttélésig
A KDNP politikusa elmondta, hogy Dél-Tirolban a következőképpen írták le neki az olasz és a német ajkú közösség második világháború utáni viszonyának alakulását: kezdetben szembenállás volt, majd azt az egymás mellett élés, utána pedig az együttélés követte. Jó lenne – tette hozzá –, ha idővel az „egymásért élés” időszaka is bekövetkezne, de ha Európa győzni akar a globális versenyben, akkor el kell jutnia legalább az együttélés fázisába a többség és kisebbség viszonyát illetően.
A jelentéstervezet címében eredetileg az szerepelt, hogy a dokumentum a hagyományos, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségekről szól. A vita nyomán végül egy módosító indítvány elfogadásával kivették a szövegből a „hagyományos” kifejezést, ám a tartalmi részek lényege nem változott. A „hagyományos kisebbségek” fordulattal szemben azzal a kifogással éltek – többek közt finn részről –, hogy az fogalmilag kirekeszti a romákat.

Markó Attila: nem kötelező, de jól fog
Nincs európai jogi norma arra vonatkozóan, hogy a tagállamok ratifikálják a kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, a Nyelvi Chartát, vagy hogy szavatolják a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, de egy ilyen ajánlás biztatás lehet – fogalmazta meg megkeresésünkre Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki a Mikó Imre jogvédő csoporttal a román hivatalos dokumentumot kiegészítendő árnyékjelentést készített az ET számára a kisebbségi nyelvhasználat romániai helyzetéről.
„Az Európa Tanács minden erre vonatkozó közlése, jelentése, ajánlása, határozata jó nekünk. Hetente kellene ilyeneket kiadnia. Minden, ami a jogbővítésre vonatkozóan kijön az ET-től, csak ráerősít arra, amit mi itthon folyamatosan hangoztatunk, visszaigazolja, hogy amit kérünk, nem idegen Európától” – fogalmazta meg az RMDSZ képviselő.
Markó Attila emlékeztetett, hogy ilyen típusú felhívásai még voltak az Európai Tanácsnak, de nem árt ezeket megismételni, mert vannak „elaludt” tagországok, melyek szándékosan vagy kevésbé, de elfelejtik ratifikálni a keretegyezményt vagy a Nyelvi Chartát.
„Szeretném látni, hogy az ET dokumentumait az Európai Unió is sajátjaként vállalja fel, de amíg ez nem történik meg, nekünk a keretegyezménybe és a Nyelvi Chartába kell kapaszkodnunk, amelyeket Románia ratifikált is” – mondta a kisebbségvédelmi szakértő. Hozzátette, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat folyamatosan azon dolgozik, hogy az alkalmazás terén is megfelelő szintre jusson a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok biztosítása.
A képviselő elmondta, a Nyelvi Chartára alapozva négy kezdeményezése van „csövön” a Parlamentben: az igazságügyi és egészségügyi nyelvhasználatra vonatkozó, valamint az, hogy anyanyelven lehessen fordulni a jogvédőkhöz, vagyis az ombudsmanhoz és a diszkriminációellenes tanácshoz.
A jogvédő szolgálat munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy a jogszabály létezik, de gyakorlatban egyáltalán nem alkalmazzák. Meglátásuk szerint állandóan figyelmeztetni kell a magyar közösség tagjait, hogy éljenek a jogaikkal, a közintézményeket pedig, hogy tartsák be a kétnyelvűséget.

 Az Európa Tanács és a Parlamenti Közgyűlés
Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat.
Céljai a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása, az emberi jogok védelme. A Parlamenti Közgyűlés 318 tagját és azonos számú helyettes tagját a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok képviselőinek száma az ország népességétől függően 2 és 18 között változik.
A nemzeti delegációk összetételének hűen kell tükröznie a nemzeti parlamentek politikai pártjait vagy csoportjait.  A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A Közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. A Közgyűlés évente négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban, az Európa Palota parlamenti üléstermében. 

székelyhon.ro