A Kárpát-medencei magyarság problémái

A Magyarország határain túlra szakadt magyar közösségek sok tekintetben különböző, mégis számos ponton megegyező problémáiról szólt Tusványos hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése.

Az anyaországgal közösen kell megoldást találni a „hét vezér” –  Magyarország, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Muravidék, Horvátország és Vajdaság magyarságát képviselő politikusok – által vázolt nehézségekre – indította a beszélgetést Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő a Lőrincz Csaba-sátorban.
Három éven belül egymillió
„Letette az állampolgársági esküt a hétszázezredik külhoni honosított. Amit nagyszüleinktől elvettek, azt sikerült visszaadnunk. Büszkék vagyunk erre a folyamatra, és bízunk abban, hogy 2018-ban már arról tudunk beszámolni, hogy megvan az egymilliomodik eskütétel” – adott hangot reményeinek Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Beszámolt arról is, hogy a szórványmagyar közösségeknek kapcsolatteremtő és -fenntartó programokat szerveznek, illetve tematikus évekkel segítenek a külhoni magyarok megerősödésében. „A szakképzés éve is például a helyben maradás ösztönzésére irányul” – tért ki az aktuális közösségerősítő programra. A pozitívumok mellett Potápi a „legnagyobb gondra” is felhívta a figyelmet. „Megvannak az intézményrendszerek, amelyeket a magyar kormány támogat, de óriási demográfiai gond van. Mi hiába dolgozunk jól, ha egy idő után már nem lesz, akikért. Programjainkkal a szórványmagyarság drasztikus népességfogyatkozás tendenciáját szeretnénk először lelassítani, megállítani, majd megfordítani” – részletezte.

„Kötéllel fogott emberekkel nem lehet háborút nyerni”
A kárpátaljai magyarokat sújtó nehézségekről beszámolva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hiába csökkent a minszki megállapodás után az ukrajnai harcokban elesettek száma, „ez a furcsa háború továbbra is nagy feszültségeket szül az itt élő magyarokban”. Hozzátette, Kárpátalján folytatódnak a behívások, besorozások – igaz, nehézségekkel, hiszen a mobilizáció végrehajtását jelentősen akadályozza, hogy külföldi munkavállalás miatt rengetegen elhagyták az országot.
„Kötéllel fogott, képzetlen emberekkel amúgy sem lehet háborút nyerni” – jelentette ki. A munkácsi lövöldözésre térve úgy Brenzovics úgy vélekedett, a korábban a béke szigeteként ismert térséget feldúlták az illegálisan működő félkatonai, fegyveres alakulatok, amelyek annak ellenére működnek tovább, hogy a tragédia nyomán leváltották a megye vezetését, és átfogó tisztogatás zajlott a vámhivatalnál, illetve határőrségnél. „Petro Porosenko ukrán elnök fel akarja számolni ezeket a Jobb Szektorhoz hasonló szélsőséges szervezeteket, ezért belső Ukrajnából hoztak új vezetőket” – ismertette a nagyszámú közönséggel.
A magyarok elvándorlására, illetve annak mérséklésére visszatérve Brenzovics abbéli örömének is hangot adott, hogy „van magyarországi segítség akkor, amikor a gazdasági válság által is felerősödött az országelhagyás”. Példaként említette a tanárok bérkiegészítését és az élelmezési programot, amelyek segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy csupán az elmúlt években 15–20 százalékkal megfogyatkozott ukrajnai magyarság fennmaradó része megmaradhasson szülőföldjén.

Bevándorlás: a legnagyobb kihívás
Azoknak a migránsoknak a 99 százaléka, akik Magyarországra mennek, azok Vajdaság magyarlakta területein keresztül vándorolnak – szolgált adatokkal Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Magyarország és a magyarság érdeke, hogy ezek a bevándorlók más utat keressenek. Ez a legnagyobb nemzetpolitikai kihívás, de nem kizárólag magyar, hanem olyan világprobléma is, amelyet a létrejöttének helyén lehetne csak kezelni. Kanizsán és Szabadkán a jelenlegi állapotokkal nem tudunk megbirkózni. Ami a kerítést illeti, a VMSZ elnökeként én voltam az egyetlen szerbiai politikus, aki kimondta, hogy erre szükség van” – emelte ki.
Végvári harcok Szlovéniában
A muravidéki magyarok helyzetéről Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke beszélt. „Nincs magyar iskolánk, egyházunk, végvári harcokat vívunk. Szükségünk van a magyar állam támogatására. A kultúra és hagyományok ápolása fontos, de ezek nem fogják megoldani a gondjainkat. Munkahelyteremtésre van szükség” – jelentette ki.
Felvidéki magyarok a bevándorlók gyűrűjében
„Kevésbé van a kezünkben a sorsunk, mint azt korábban gondoltuk” – indította felszólalását Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke. Problémaként említette, hogy Felvidék magyarlakta vidékeire kerül a legtöbb menekült, mivel ott létesítettek számukra táborokat. Andrej Kiska köztársasági elnöktől – akit a tavalyi választásokon meglehetősen nagy számban támogattak a szlovákiai magyarok – Berényi szerint azt várják el, hogy segítsen megtalálni a közös hangot a többséggel, vagy legalább tegyen azért, hogy vitázzanak a szlovákok a magyarokkal utóbbiak igényeiről.
Megmenteni a horvátországi magyarokat
Többen vannak egyetlen napon Tusványoson, mint ahány magyar él Horvátországban – közölte Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. „Vészesen fogyunk” – vázolta a hasonlóságot a többi, külhoni magyarok lakta vidékekkel. „A magyar kormány tanügyi támogatása nagyon fontos, de ha egy magyarokat foglalkoztató gyárral akár ötven főnek munkát tudnánk adni, megmentenénk az egész kisebbséget, megakadályoznánk az elvándorlást” – vélte.

A korrupt országból szövetségi államot
A Romániát sújtó, átitató korrupcióról beszélt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. „Túlközpontosított, korrupt országban élünk. Szövetségi államra van szükség, azon belül pedig autonómiára – ez az egyetlen, a jelenlegi helyzetből kivezető út” – hangsúlyozta. Szerinte az általános korrupció a magyarokat is sújtja. „Ez nem csak RMDSZ-es belügy. Kötelező segítenünk nekik, hogy megszabaduljanak a korrupt politikusaitól. Vannak, akiket meg kell védeni, de tegyük hozzá, valaki azért, mert magyar, nem biztos, hogy ártatlan” – osztotta meg véleményét.

 Pinti Attila - székelyhon.ro

Vita Magyarország és az Európai Unió viszonyáról

Fotó: Mohácsi László Árpád

Nem rendkívüliek azok a nézeteltérések, amelyek Magyarország és az Európai Unió között adódtak, a régebbi tagállamok is sokszor vitába szállnak Brüsszellel érdekeik érvényesítéséért – állapította meg több résztvevő a témáról rendezett vitán a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén.

Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő a felmerült feszültségek egy részét onnan eredeztette, hogy a 2004-es bővítéskor az Európai Unió régi tagállamai szerinte nem voltak felkészülve a közép-európai és balti országok csatlakozására, és azóta is a „demokrácia letéteményeseiként" lekezelik a volt kommunista tagállamokat.

Óvatosságra intett a Nyugat eszményített demokratikus hagyományaival kapcsolatban: mint mondta, a nem olyan rég még faji megkülönböztetést alkalmazó Amerika sem a demokrácia őshazája, és az európai demokrácia is valójában értéktöredékekből áll össze egy ideálisnak tekintett fantomképpé. Az EP-képviselő szerint nincs „magyar ügy" az EU-ban, hanem magyar modell van, ami egyébként sokak számára magyar ügyet jelent.



Sallai Róbert Benedek, az LMP parlamenti képviselője a 2004-ben az unióhoz csatlakozó új tagállamokat is felkészületlennek nevezte, és szerinte nem baj az, ha kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország vagy valamely más tagállam ellen például a környezet hatékonyabb védelmét számon kérve. Megjegyezte: a jó alkalmazkodási képesség az együttélés kulcsa, és úgy vélte, a magyar társadalmat és politikai elitet kellene fejleszteni, hogy alkalmazkodni tudjon az Európai Unióhoz.

Krekó Péter, a Political Capital Institute igazgatója a magyar kormány menekültügyi politikáját bírálta. Azt ténynek nevezte, hogy Magyarországra nehezedik most a legnagyobb migrációs nyomás, de szerinte a kerítés nem óvja meg ettől.

Jobb eséllyel számíthatott volna az EU szolidaritására, ha maga is áldozatvállalási hajlamot mutat a menekültek elosztására vonatkozó brüsszeli terveknél – vélte az elemző.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az Európai Unió nincs olyan mértékű politikai átalakulásokra felszülve, mint amilyen Magyarországon végbement, és emiatt elkerülhetetlenek voltak a konfliktusok.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is azt hangoztatta: szükségszerű, hogy viták legyenek Magyarország és Brüsszel között, ez az EU működésének szokásos módja. Megjegyezte: Magyarország nem lemondott szuverenitása egy részéről, hanem – ahogy az alaptörvényében lefektette – együtt gyakorolja azt az unióval. Ilyen alapon Magyarország arra akar csak jogot formálni, hogy beleszólhasson, hogyan gyakorolja az unió a magyar szuverenitás vele megosztott részét.

MTI