Lezárult a Márton Áron-emlékév székelyföldi rendezvénysorozata

Ünnepi szentmisével és a Márton Áron-emlékérem átadásával zárult a 2016. február 12-én meghirdetett Márton Áron-emlékév székelyföldi rendezvénysorozata péntek este a csíksomlyói kegytemplomban. Az eseményen Potápi Árpád János, magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott, akkor maradhatunk hűek Márton Áron szelleméhez, ha nem hajlunk meg a hatalmi önkény előtt.

Márton Áron személyiségének, életművének szélesebb körben való megismertetése érdekében hirdetett emlékévet a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyhez Hargita megye is csatlakozott. A Márton Áron-emlékév székelyföldi záróeseményét a nyitórendezvényhez hasonlóan a csíksomlyói kegytemplomban tartották. A pénteki szentmisén Jakubinyi György érsek mondott szentbeszédet: a rövid történelmi visszatekintésbe a püspökkel kapcsolatos saját tapasztalatait is belefoglalta. Mint megtudtuk, az érsek diákként jelen volt, amikor VI. Pál pápa Márton Áron fogadása után az erdélyi fiatalokhoz fordult, és arra kérte őket, hogy fogadjanak szót Márton Áronnak, mivel szent püspökük van. Ezt követően kiemelte, az emberkatedrális nagyságát nemcsak a katolikus hívek ismerték el, hanem felekezettől és nemzetiségtől függetlenül mindenki tisztelte.

A szentmise után Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte az összegyűlteket. Rámutatott, a rendezvénysorozat célja Márton Áron példás tevékenységének felidézése, megismertetése és újragondoltatása volt. Mint mondta, megható volt látni a fokozott érdeklődést a szervezett eseményeken, ami azt bizonyítja, hogy Márton Áron ma is képes csodákat tenni. A következőkben köszönetet mondott a közreműködőknek, majd felidézte az elmúlt hónapok rendezvényeit a nyitó eseménytől kezdve, a szoborcsoport-avatáson, kiállításokon, táborokon, konferencián át, egészen a püspök gyulafehérvári újratemetéséig. Végezetül hangsúlyozta, ma is vállalni kell Márton Áron örökségét, amelyet azáltal tudunk megtenni, ha nem hajlunk meg a hatalmi önkény előtt.

Seszták Miklós, a magyar nemzeti fejlesztési miniszter beszédében csíksomlyói emlékeit elevenítette fel, ahol elmondása szerint az ember egyaránt megerősödik hitében és magyarságában. Miután a püspök 1949-es letartóztatása előtti csíksomlyói prédikációjából idézett, arra is kitért, ahogy Márton Áron saját korában, úgy ma is sok mindenért harcolni kell, példának pedig a marosvásárhelyi katolikus iskola, illetve a csíksomlyói búcsú védett szellemi kulturális örökségek listájára való felkerülésének ügyét említette. (Két ajándékot kapott: a hitében erősödött meg és nemzete iránti szeretetében - zárta beszédét a miniszter.)

Hargita Megye Tanácsának vezetője, Borboly Csaba köszöntőjében kifejtette, míg ma nagyon gyorsan terjed a provokáció, addig nagyon nehéz összefogni, együtt dolgozni – s habár az első könnyebb, a másodikat érdemes tenni. Elmondása szerint közösségért tevékenykedőket, azokat akik Márton Áron szellemiségének megfelelően cselekednek, azokat szükséges felismerni és elismerni. Mint fogalmazott, ezt teszik akkor is, amikor átadják a Márton Áron-emlékérmet. Azt elsőként Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum alapítója és vezetője vehetett át. A díjazott méltatását követően, Lázár Csilla köszönetet mondott az elismerését, kiemelve, hogy az emlékérmen mindazokkal osztozik, akik segítették és segítik munkáját. Mosolyogva megjegyezte azt is, az emlékév lezárásával munkájuk nem ér véget, a továbbiakban is számít a közreműködésekre.

Az ünnepség végén a Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamaraegyüttesének koncertjét hallgathatták meg az összegyűltek.

székelyhon.ro - Kömény Kamilla

Ajánló: Elmegyek, hogy jobb legyen...

Adventi mese
A váratlan
Éva gyengeségére kaptuk A kigúnyolt szegény takarító
Diákok a gyógyszermaffia ellen

Pótápi Árpád: Válllaljuk Márton Aron örökségét

Megkezdődtek a Márton Áron-emlékév rendezvényei pénteken Csíkszeredában, a római katolikus püspök felszentelésének a 77. évfordulóján. „Ha Márton Áron közöttünk lenne, szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyar embereknek el kell szenvedniük” – jelentette ki Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

 

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár

A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága a püspök születése 120. évfordulója alkalmából nyilvánította Márton Áron-emlékévvé a 2016-os évet, az ebből az alkalomból tartott rendezvények fővédnökségét Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke vállalta.
A csíkszeredai Róm. Kat. Főgimnázium dísztermében tartott péntek délutáni ünnepi rendezvényen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár a püspököt olyan emberként mutatta be, aki „nemcsak a gyulafehérvári püspökség, hanem az erdélyi magyarság és az egész magyar nemzet sorsát a vállára vette”. Tulajdonságai közül az alázatosságot és szókimondást emelte ki, megjegyezvén, hogy ha Márton Áron közöttünk lenne, ma sem hallgatna.

„Szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyar embereknek el kell szenvedniük – jelentette ki az államtitkár. – Kimondaná, ahogy nekünk is ki kell mondanunk, hogy hiába állítják hivatalos szervek, hogy Székelyföld nevű területi egység nem létezik, és jelképei ezért nem is számítanak regionális jelképeknek. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz. Sőt hisszük és valljuk, hogy a székelyeknek elidegeníthetetlen joguk van ahhoz, hogy ezen a területen önállóan döntsenek ügyeikről” – fogalmazott Potápi Árpád.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy akkor lehetünk hűek Márton Áron emlékéhez, ha vállaljuk örökségét, „ha nem hallgatunk, hanem bátran felszólalunk, hitünk, és nemzetünk megtartása érdekében”. Márton Áron püspökké szentelésének a 77. évfordulója alkalmából péntek délelőtt a csíksomlyói kegytemplomban tartottak ünnepi szent misét, melyet Jakubinyi György érsek celebrált.

székelyhon.ro

Csíkszeredában megkezdődtek a Márton Áron-emlékév rendezvényei

MTI Fotó: Veres Nándor

Megkezdődtek a Márton Áron-emlékév rendezvényei pénteken Csíkszeredában, Márton Áron erdélyi római katolikus püspök felszentelésének a 77. évfordulóján.

A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága a püspök születése 120. évfordulója alkalmából nyilvánította Márton Áron-emlékévvé a 2016-os évet, az ebből az alkalomból tartott rendezvények fővédnökségét Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György, a Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke vállalta.

A csíkszeredai Márton Áron főgimnáziumban tartott péntek délutáni ünnepi rendezvényen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár a püspököt olyan emberként mutatta be, aki „nemcsak a gyulafehérvári püspökség, hanem az erdélyi magyarság és az egész magyar nemzet sorsát a vállára vette". Tulajdonságai közül az alázatosságot és szókimondást emelte ki, megjegyezvén, hogy ha Márton Áron közöttünk lenne, ma sem hallgatna.

„Szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyar embereknek el kell szenvedniük – jelentette ki az államtitkár. – Kimondaná, ahogy nekünk is ki kell mondanunk, hogy hiába állítják hivatalos szervek, hogy Székelyföld nevű területi egység nem létezik, és jelképei ezért nem is számítanak regionális jelképeknek. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz. Sőt hisszük és valljuk, hogy a székelyeknek elidegeníthetetlen joguk van ahhoz, hogy ezen a területen önállóan döntsenek ügyeikről" – fogalmazott Potápi Árpád.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy akkor lehetünk hűek Márton Áron emlékéhez, ha vállaljuk örökségét, „ha nem hallgatunk, hanem bátran felszólalunk, hitünk, és nemzetünk megtartása érdekében".

Az emlékév keretében megannyi rendezvényt tartanak Erdélyben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy vélekedett: „a 2016-os év legnagyobb kalákája lesz" az emlékév rendezvényeinek a megszervezése.

Márton Áron püspökké szentelésének a 77. évfordulója alkalmából péntek délelőtt a csíksomlyói kegytemplomban tartottak ünnepi szent misét, melyet Jakubinyi György érsek celebrált.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

MTI