A torinóí könyvhét: Egy könyv, amely megérint

Május 7-12-e között zajlik az észak-olasz városban a rangos kulturális esemény, amelynek idei díszvendége a Szentszék. Immár 27. alkalommal rendezik meg a torinói könyvhetet, ahol vasárnap mutatják be Ferenc pápa könyvét „Az igazság egy találkozás” – címmel. 
A Rizzoli kiadó gondozásában megjelent kötet összegyűjti a Vatikáni Rádió által ismertetett pápai homíliákat, amelyeket Ferenc pápa az elmúlt év során a vatikáni Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmiséken mondott.
A Vatikáni Könyvkiadó igazgatója, Giuseppe Costa atya a vallási jellegű könyvkiadás fellendüléséről beszélt rádiónknak:

Kétségtelen, hogy van rá kereslet, mivel tapasztalható egyfajta visszatérés a vallási értékekhez. Jellemző a vallási témájú könyvek újra felfedezése, amelyek egykor alapvetőnek számítottak az emberek spirituális növekedéséhez. Megújult figyelem kíséri az élő tanúságtételeket is, a szentek életének modern olvasata szép sikert arat. A katolikus könyvkiadás problémája az, hogy a minőségi könyvek mellett megfelelő terjesztésről is gondoskodjon, a könyvesboltokkal való kapcsolattartásról.

De mit keresnek az emberek egy olyan könyvben, amelyik Istenről, az egyházról vagy a lelkipásztorkodásról szól?

Costa atya szerint az emberek általánosságban véve egyfajta hirtelen megvilágosodásból indulnak el: megérinti őket a pápa tweet-üzenete, egy szlogen, egy sajátos esemény. Aztán elindulnak és keresni kezdik például Szent Ágoston „Vallomásait”, mert hallották, hogy ez a könyv a spirituális keresés alapja. Nagy sikere van Szent Fausztina Kowalska nővér naplójának, amiből évi mintegy ötvenezer példányt adunk el – mondta Costa atya.

A torinói könyvhéten a Szentszék egy 400 négyzetméteres standon állít ki: 70%-ban a Vatikáni Könyvkiadó, 30%-ban pedig a Vatikáni Múzeumok, a Levéltár, a Könyvtár és a Pápai Akadémiák köteteit mutatva be. Ez az első alkalom, hogy a nagyközönség betekintést nyer a vatikánvárosi könyvkiadásba. A pavilont a Bramante tervezte Szent Péter-tér stilizált képe díszítette, a kupola hatásos módon ezúttal a könyvekből épül hozzá – mondta még rádiónknak Giuseppe Costa atya, a Vatikáni Könyvkiadó igazgatója.

(gá) VR

A pápa köszönetét fejezte ki

 A Szentatya köszönetét fejezte ki a Twitteren.

„Kedves barátaim! Szeretnék köszönetet mondani azért a sok szép jókívánságért, amelyet a karácsonyi ünnepekre küldtetek. Isten áldjon meg mindnyájatokat!”
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Üzenet és Urbi et orbi áldás

"Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön Isten kedveltjeinek” (Lk 2,14).

Kedves testvéreim Rómában és az egész világon, jó napot és áldott Karácsonyt kívánok!
Magamévá teszem az angyalok énekét, akik megjelentek a betlehemi pásztoroknak azon az éjszakán, amikor Jézus született. Ez az ének egybeköti az eget és a földet, magasztalás és dicsőítés az ég felé, a föld és minden népe számára pedig a béke ígérete.

Mindenkit arra szólítok fel, hogy csatlakozzon ehhez az énekhez: ez az ének minden férfinek és nőnek szól, akik virrasztanak az éjszaka idején, és reménykednek egy jobb világban, akik gondját viselik másoknak és alázatosan arra törekednek, hogy megtegyék kötelességüket.

Dicsőség Istennek!

Karácsony mindenekelőtt erre hív bennünket: dicsőítsük Istent, mert jó, mert hűséges és irgalmas. Ma azt kívánom mindenkinek, hogy ismerje fel Isten igazi arcát, az Atyáét, aki nekünk ajándékozta Jézust. Mindenkinek azt kívánom, hogy érezze: Isten közel van, kívánom, hogy jelenlétében éljen, hogy szeresse és imádja Őt.
Bárcsak mindnyájan dicsőíthetnénk Istent mindenekelőtt életünkkel, amelyet az Isten és a testvérek szeretetének szentelünk.

És békét az embereknek

Az igazi béke, tudjuk jól, nem az egymással szemben álló erők egyensúlya. Nem egy szép „homlokzat”, amely mögött ellentétek és megosztottságok vannak. A béke mindennapi elkötelezettség, a béke „házi készítésű”, Isten ajándékánál kezdődik, abból a kegyelemből fakad, amelyet Jézus Krisztusban adott nekünk.
A jászolban fekvő Gyermekre, a béke Gyermekére tekintve gondoljunk azokra a gyermekekre, akik a háborúk legtörékenyebb áldozatai, de gondoljunk az idősekre is, a nőkre, akikkel rosszul bánnak, a betegekre… A háborúk kettétörnek és megsebeznek olyan sok életet!

Túl sok életet tört ketté az utóbbi időkben a konfliktus Szíriában, gyűlöletet és bosszút szítva. Továbbra is imádkozzunk az Úrhoz, hogy kímélje meg a szeretett szíriai népet az újabb szenvedésektől és a konfliktusban érintett felek vessenek véget minden erőszaknak és biztosítsák a hozzáférést a humanitárius segélyekhez.

Láttuk, hogy az ima milyen nagy hatású! Örülök, hogy ma csatlakoznak különböző vallási felekezetek hívei is a Szíria békéjéért mondott imánkhoz. Soha ne veszítsük el a bátorságot ahhoz, hogy imádkozzunk! A bátorságot ahhoz, hogy ezt mondjuk: Urunk, add meg te a békédet Szíriának és az egész világnak. És a nem hívőket is arra szólítom fel, hogy kívánják a békét, vágyukkal, azzal a vággyal, amely kitágítja a szívet: mindenki egyesülve, vagy az imával vagy a kívánsággal. De mindnyájan a békéért – tette hozzá rögtönzött szavakkal a pápa.

Adj békét, Gyermek, a Közép-Afrikai Köztársaságnak, amelyről az emberek gyakran megfeledkeznek. De te, Urunk, nem feledkezel meg senkiről! És el akarod vinni a békét arra a földre is, amelyet az erőszak és a nyomor spirálja tépáz, ahol olyan sok ember hajléktalan, nélkülözi a vizet és az élelmet, a létminimummal sem rendelkezik. Kedvezz az egyetértésnek Dél-Szudánban, ahol a jelenlegi feszültségek már túl sok áldozatot szedtek, és fenyegetik a fiatal államban a békés együttélést.

Te, a béke Fejedelme, térítsd meg mindenütt az erőszakosok szívét, hogy tegyék le a fegyvereket és kezdjenek párbeszédet. Tekints Nigériára, amelyet szüntelen merényletek sújtanak, amelyek nem kímélik meg az ártatlanokat és a védteleneket. Áldd meg a Földet, amelyet kiválasztottál, hogy a világra jöjj és biztosítsd az izraeliek és palesztinok közötti béketárgyalások szerencsés kimenetelét. Gyógyítsd be a sebeket a szeretett Irakban, amelyet még mindig gyakran sújtanak merényletek.

Te, az élet Ura, oltalmazd mindazokat, akiket neved miatt üldöznek. Adj reményt és vigaszt a kitelepítetteknek és a menekülteknek, különösen Afrika szarvában és a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. Add, hogy az emberhez méltó életet kereső migránsok befogadásra és segítségre találjanak. Soha többé ne forduljanak elő olyan tragédiák, mint idén Lampedusában, amely olyan sok életet követelt!

Ó betlehemi Gyermek, érintsd meg a szívét mindazoknak, akik emberkereskedelemben vesznek részt: ébredjenek tudatára ennek az emberiség ellen elkövetett bűnténynek a súlyosságára. Fordítsd tekintetedet azokra a gyermekekre, akiket elrabolnak, megsebeznek és megölnek fegyveres konfliktusokban, és akiket katonáknak képeznek ki, elrabolva gyermekkorukat.

Ég és a föld Ura, tekints le bolygónkra, amelyet az emberek kapzsisága és sóvársága gyakran válogatás nélkül kizsákmányol. Segítsd és óvd azokat, akik természeti katasztrófák áldozatai, különösen a kedves fülöp-szigeteki népet, amelyet a közelmúltban tájfun csapása sújtott.

Kedves testvéreim, ebbe a világba, a ma emberei közé megszületett az Üdvözítő, aki Krisztus Urunk. Álljunk meg a betlehemi Gyermek előtt. Hagyjuk, hogy szívünk megérintődjön: ne féljünk ettől. Ne féljünk attól, hogy szívünk meghatódjon! Szükségünk van rá, hogy szívünk elérzékenyüljön. Hagyjuk, hogy Isten gyöngédsége felmelegítse; szükségünk van simogatására.

Isten simogatása nem okoz sebeket: Isten simogatásai békét és erőt adnak nekünk. Szükségünk van simogatására. Isten nagy a szeretetben, Övé a dicséret és a dicsőség mindörökké! Isten a béke: kérjük, hogy segítsen nekünk minden nap a békét építeni életünkben, családunkban, városainkban és nemzeteinkben, az egész világon. Hagyjuk, hogy megérintsen bennünket Isten jósága.

A pápa ezután áldását adta, amely a megszokott feltételek mellett teljes búcsúval jár:

(vm) VR

Szentatya, mondja meg a politikusoknak -

December 11-én, szerdán a hideg, de napos reggelen a Szentatya üvegtetővel fedett dzsipen jelent meg a Szent Péter téren, hogy a fél 11-kor kezdődő általános kihallgatás előtt üdvözölje a híveket, akik ez alkalommal is megtöltötték a Szent Péter teret. Lelkesedésüket a téli időjárás sem kisebbítette, nagy örömmel várták a pápa megjelenését már kora reggel óta. A Pápai Ház Prefektúrájáról több mint 27 ezren vettek át jegyet, de ennél jóval nagyobb számban gyűltek össze a zarándokok, hogy találkozhassanak a Szentatyával. Tapssal, különböző feliratokat tartalmazó transzparensekkel fogadták. „Ilyen nagy szíved van” – felirattal egy hatalmas piros papírból kivágott szívet adott át gyermekek egy csoportja a pápának. A teret körbejárva a hívek közül többen is hangos kiáltással kérték a pápától: „Szentatya, mondja meg a politikusoknak, hogy munkára van szükségünk”.

Az általános kihallgatás végén Ferenc pápa köszöntötte a világ minden részéről összegyűlt különböző nyelvű zarándokokat. Az adventi időszakban az imán keresztül az Úrvárásra hívta fel a hívek figyelmét. Spanyol nyelvű köszöntésében a december 12-én esedékes Guadalupei Szűz Mária ünnepe alkalmából üzenettel fordult az amerikai kontinens lakóihoz. Majd olasz nyelven felhívást intézett a Karitász által az éhezés ellen indított világkampány támogatására.

A fiatalokhoz, a betegekhez és az új házasokhoz intézett szavaiban is utalt a Guadalupei Szűz Mária közelgő ünnepére. A fiatalokat arra kérte, hogy tanulják meg Máriától meghallani az Úr rájuk vonatkozó akaratát. A betegek kérjék az Úr édesanyjának segítségét a nagy nehézségek pillanataiban. Végül az új házasokat arra buzdította, hogy merítsenek ösztönzést Szűz Máriától, ezáltal hozzanak szeretetet és derűt családjaikba.

Többek között egy olasz kézműves Nápolyból az általános kihallgatás végén átadta ajándékát a Szentatyának. Ferenc pápa is azok között a figurák között volt, akik a nápolyi kézműves által készített betlehemi jelenet részét képezték.

(sv) VR

Védjétek meg a Vatikánt a pletykák konkolyától

A „pletyka” a Vatikánban „betiltott nyelv”, mert rosszat szül – hangsúlyozta Ferenc pápa szeptember 28-án, reggel 9 órakor a Vatikáni Kertek Lourdes-i Barlangjánál bemutatott szentmise homíliájában. A szertartáson a Vatikáni Csendőrség tagjai vettek részt.

A vatikáni fellegvárba beszivárgó gonosz szétfröcsköli mérgét: ez nem más, mint a pletyka, amely arra ösztönöz egyeseket, hogy másokról rosszakat mondjanak, és ezáltal megtörjék az egységet. Ennek a „konkolynak” a fertőzésétől senki sem mentes.

„Valaki azt mondhatná közületek: de Atya, nekünk mi közünk az ördöghöz? – tette fel a csendőrök nevében a kérdést Ferenc pápa. Nekünk az a kötelességünk, hogy megvédjük ennek az Államnak, ennek a városnak a biztonságát: hogy ne legyenek tolvajok, ne legyenek bűnözők, ne jöjjön az ellenség, amelyik elfoglalja a várost”. Ez is igaz, de Napóleon nem fog visszatérni, nemde? Elment. És nem valószínű, hogy egy hadsereg megtámadja és elfoglalja ezt a várost. A háború ma, legalább is itt, másképpen dúl: a sötétség harca a világosság ellen, az éjszaka harca a nappal ellen.

Ezért a pápa arra kérte a csendőröket: ne csak a Vatikán kapuit és ablakait védelmezzék – ami egyébként szükséges és fontos munka, de védőszentjükhöz, Szent Mihályhoz hasonlóan, védelmezzék a Vatikánban dolgozók szívének ajtaját is, ahová a kísértés ugyanúgy belép, mint máshol.

Van egy kísértés mindenki számára – ez nagyon tetszik az ördögnek: az egység elleni kísértés, amikor a csábítás éppen azoknak az egységére tör, akik a Vatikánban élnek és dolgoznak. Az ördög megpróbál belső harcot szítani, egyfajta polgárháborút és spirituális háborút! Olyan háború ez, amelyet nem hagyományos fegyverekkel, hanem a nyelvvel vívnak.”

Kérjük Szent Mihályt: segítsen ebben a háborúban: soha ne mondjunk rosszat a másikról, soha ne hallgassuk meg a pletykákat. És ha hallod, hogy valaki pletykál, állítsd le! „Itt nem lehet: fordulj ki a Szent Anna kapun, menj ki és ott pletykálj! Itt nem szabad! A jó magot el lehet hinteni, azt igen: jót mondani a másikról, azt lehet, de mondjunk nemet a viszálykodásnak, a konkolynak!” – mondta a Vatikáni Csendőrség tagjainak bemutatott szentmisén Ferenc pápa.

(vm) VR

A párbeszéd és az együttműködés sarokköve

A Vatikáni Államtitkárság március 8-án, pénteken két üzenetet tett közzé a Twitter közösségi hálón. Az egyik Dominique Mamberti érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára beszédéből vett idézet.

A Vatikáni Államtitkárság képviselője a március 6-án Milánóban megrendezett Hit és diplomácia, a Szentszék nemzetközi kapcsolatai a mai korban c. konferencián szólalt fel. Az idézet így hangzik: „A Szentszék diplomáciai tevékenységében elkötelezi magát a leggyengébbek jogainak védelme érdekében.”

A második tweet üzenet Silvano Tomasi érsektől, az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek Genfben székelő hivatalainak állandó szentszéki képviselőjétől származik. A szentszéki képviselő március 6-án Genfben felszólalt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén. Beszédéből való az idézet: „A kisebbségek vallásszabadságának tiszteletben tartása a párbeszéd és az együttműködés sarokköve.”

VR

A vasárnap legyen munkaszüneti nap

Európa nagyvárosaiban felvonulást tartottak a vasárnap mint munkaszüneti nap bevezetése érdekében.

Európa nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális közösség is – nyilatkozta az Összefogás az európai vasárnapokért (ESA) elnevezésű szervezet a március 3-ára tervezett kezdeményezés előestéjén: a kontinens nagyvárosaiban felvonulást tartottak a vasárnap mint munkaszüneti nap bevezetése érdekében. Szakszervezetek, politikai pártok, civil- és vallási szervezetek közösen arra buzdítanak mindenkit: tartsák tiszteletben a vasárnapot annak érdekében, hogy a családok együtt lehessenek; önkéntes, kulturális, szociális tevékenységet végezhessenek. A vasárnap az a nap, amikor a keresztények az Urat dicsőítik.

Olaszországban aláírásgyűjtő kezdeményezést indítottak a szabad vasárnap megteremtésére, az olasz püspöki konferencia támogatásával: 50 ezer aláírás összegyűjtése a cél, hogy állampolgári kezdeményezés alapján törvényjavaslatot nyújthassanak be, és a tartományok hatáskörébe kerüljön vissza az üzletek vasárnapi nyitvatartásának meghatározása.

Az ESA arra hívja a kormányokat, hogy működjenek együtt a fenntartható munkaidők megteremtése érdekében. Alapvető szükség van szociális védelmet megteremtő törvények létrehozására elsősorban azokban az országokban, amelyeket nagyobb mértékben sújt a gazdasági válság. Össze kell hangolni európai szinten a munkaidők meghatározását és a vasárnap munkaszüneti nappá tételét, mert csak ezáltal mozdítható elő az állampolgárok egészsége, biztonsága és emberi méltósága. Ez teszi csak lehetővé, hogy össze tudják egyeztetni magán-, családi- és szakmai életüket. A szervezet továbbá azt kéri, hogy az állampolgárok európai éve kezdeményezésbe illesszék be a vasárnap munkaszüneti nappá tételét is.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kiút: ha az életre és a családra összpontosítjuk erőinket

„A jelenlegi válságra hatékony válasz, ha az életre és a családra összpontosítjuk erőinket” – a pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága 

Február 3-án, a hónap első vasárnapján tartják Olaszországban az élet napját. Ezért XVI. Benedek pápa kifejezte kívánságát: minden embert oltalmazzanak méltóságában. Hangsúlyozta, hogy a leghatékonyabb válasz a krízisre, ha a családra irányítjuk erőforrásainkat. Beszédében emlékeztetett rá: Jézus nem azért jött el, hogy az emberek egyetértését keresse, hanem azért, hogy tanúságot tegyen az igazságról.
„Senki sem próféta saját hazájában” – ezt a közmondást erősíti meg a vasárnapi evangéliumi szakasz, amelyre a Szentatya utalt beszédében. Jézus a názáreti zsinagógában, abban a városban, ahol nevelkedett és ahol mindenki ismerte őt és családját, bejelenti, hogy személyében beteljesedett az Írás, Izajás próféta jövendölése a Messiásról. Ezek a szavak provokációként hangzanak – állapította meg a pápa. Egy egyszerű ács nem tételezhet fel ilyesmit magáról – gondolták földijei.
Amikor Jézus két csodát hoz fel példának, amelyet Illés és Elizeus hajtottak végre nem izraelitákon, hogy bebizonyítsa: olykor nagyobb hittel lehet találkozni Izraelen kívül, ekkor hallgatói mindnyájan haragra gerjedtek, fölugráltak és kiűzték Jézust a városból. Fölvitték egy hegy tetejére, hogy onnan letaszítsák. Vajon Jézus miért akart ilyen megosztottságot okozni? – tette fel a kérdést a pápa. A válasz az, hogy Jézus nem az emberek egyetértését kereste, hanem, amint később Pilátusnak mondja: tanúságot akart tenni az igazságról.
Az igazi próféta csak Istennek engedelmeskedik, és az igazságot szolgálja, ezért személyesen is kész áldozatot hozni.
A vasárnapi liturgiában felhangzottak Szent Pál szavai is a szeretetről, amely „nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal” (1 Kor 13,4-6).
Hinni Istenben annyit jelent, mint lemondani előítéleteinkről, és befogadni konkrét arcát Annak, akiben kinyilatkoztatta magát: a názáreti Jézusban. Ez az út elvezet ahhoz is, hogy másokban is felismerjük és szolgáljuk őt – mondta a Szentatya.
Mária az, aki nem botránkozik meg Jézus emberi mivoltán, amely egészen a Kereszt éjszakájáig és a Feltámadás ragyogó fényéig tart – mondta XVI. Benedek pápa, fohászkodva Máriához: segítsen bennünket, hogy mi is hűségesen és örömmel haladjunk végig ezen az úton.
Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa az Élet napjáról szólt, csatlakozva az olasz püspökök üzenetéhez az élet és a család védelmét illetően. Üdvözölte az Életvédő mozgalom tagjait. Köszönetet mondott az „Egy közülünk” kezdeményezésért és sikert kívánt megvalósításához. Európa legyen mindig az a hely, ahol minden ember méltóságát védelmezik.
Végül arra buzdította a Római Egyetem Orvostudományi és Sebészeti karának képviselőit, akik Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kíséretében voltak jelen a Szent Péter téren, hogy képezzenek az élet kultúráját előmozdító egészségügyi dolgozókat.
(vm)