A durva támadást vissza kell utasítani

A Magyar Hírlap okt. 16. (1.,2.o.) El kell utasítani minden erőszakot címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy a Békemenet október 23-án ismét utcára vonul, tiltakozva az erőszak és a gyűlölet terjedése ellen. A lapnak Veres András szombathelyi megyéspüspök elmondta: „Bármely politikai oldal irányából érkezik ilyen kezdeményezés, azt támogatni kell. Fel kell ugyanis lépni a közbeszéd sajnálatos eldurvulása ellen.” A Szolidaritás „szobordöntő” akciójáról szólva hozzátette: hívő emberként, egyúttal magyar állampolgárként is „roppant elszomorítónak” tartja, ami az egyre harsányabb kampány címén zajlik Magyarországon. A főpásztor szerint „A felvételek tanúsága szerint szinte kéjjel szurkálták a hivatalban lévő miniszterelnök szobrát, az volt az érzésem, ezt élő emberrel is megtennék.” Veres András úgy látja, hogy az elmúlt időszak brutális bűncselekményei, így egy vidéki plébános, egy fiatal anyuka meggyilkolása arra utalnak, hogy sajnálatos módon egyre terjed hazánkban az agresszió. Leszögezte: ezért a politikusokat, közéleti személyeket is terheli felelősség, mert nem vigyáznak a megnyilvánulásaikra.
Arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfő a DK hétvégi kongresszusán kijelentette, a jelenlegi kormánnyal szemben ők nem keresztény, hanem szabad Magyarországot akarnak, és szerintük „nem egyedül Istené, hanem az emberé a dicsőség”, a főpásztor azt mondta: korántsem európai kultúrára vallanak az ilyen kijelentések, sokkal inkább valamiféle keleti, a szovjet idők egyházellenességét idézik ezek a mondatok. „Persze két politikai oldal vitája nem tartozik ránk, de amikor a keresztényeket éri ilyen durva támadás, azt vissza kell utasítani” – mondta Veres András.
Ugyancsak a Magyar Hírlapban (7.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel szintén reagál Gyurcsány Ferenc fent említett kijelentésére, s megállapítja: „… a liberalizmus, marxizmus, ateizmus hirdetői hozzászoktattak minket a hasonló gondolatokhoz, amelyeket Lenin, Sztálin, Kun Béla, Rákosi kissé félelmetesebb formában képviselt. Az ember mégis eltűnődik, micsoda düh, gyűlölet, kétségbeesés és csalódottság lapulhat meg egy ilyen állítás mögött! Még ijesztőbb annak a lehetősége, hogy ez hideg számítás eredménye, hátha akad néhány potenciális szavazó, akinek szüksége van erre az ’ideológiára’, akiket semmiféle igazság nem tesz soha szabaddá, mert elkötelezték magukat a Hazugság Ura mellett.” A cikkíró idézi néhai Antall Józsefet, a rendszerváltozás miniszterelnökét, aki a halálos ágyán azt mondta: „Csak egy keresztény Magyarországnak van jövője.”
MK

Az értékeket azért kell védeni

A Magyar Nemzetben (2013. július 13. 6.o.) Czakó Gábor Az Európai Unió hámlik címmel arra keresi a választ, mi áll az EU hazánk elleni támadásai mögött? A cikkíró szerint az európai ősi értékek „azért írhatók le nehezen, mert nincsenek.” Czakó felidézi, hogy 2010. október 12-én az akkori pápa, XV. Benedek azt mondta a közel-keleti püspöki szinódus megnyitóján: „Ma névtelen tőkések teszik rabszolgává az embereket, névtelen hatalmak, amelyek felhasználják őket, kínoznak és ölnek. Pusztító erőt képviselnek, amely fenyegeti a világot.” A cikk szerzője hozzáteszi: „Abszolút monarchiák irányítanak. Az Álszent Demokrácia színfala mögött hozott döntéseik mindenkor a pénz szaporodásának a vélt vagy valódi érdekeit szolgálják, és fütyülnek az emberek és a természet sorsára.” A 2010-es magyarországi parlamenti választások előtt pedig „a nemzetközi nagytőke pártjai hiába hazudoztak, csaltak, majd verették, lövették a népet, csúfosan megbuktak, s a nemzeti összefogás – a Fidesz-KDNP-pártszövetség kétharmados többséget szerzett. Ez a fő bűnük… Nem véletlenül támadnak bennünket, s támogatnak, pénzelnek nyíltan még olyan mókás pártokat is, amelyek korszakváltást ígérnek. Előre a kőkorszakba – reményük szerint az acsargó vademberek közé.” Czakó emlékeztet rá, hogy Jézus azt mondta: „Minden önmagában megahasonlott ország elpusztul és ház házra omlik” (Lk 11,17). Hozzáteszi: „Ellenfeleink jobban ismerik az Evangéliumot sok ’kereszténynél’. Az őskori művészet a tanú rá, hogy az emberiség már a kőkorszakban is tudta, csak Gazdaságkor Magánállamai igyekszenek elfelejteni, hogy az értékeket azért kell védeni, mert azok védenek bennünket. Ha az igazságtól elpártolunk, akkor többé nem lesz igazunk. Nem leszünk se nép, se ember.”
MK

Mivel rövid az élet... Szentföldi üzenet

A Heti Válasz (58-61. old.) Keresztelő Szent János nyomában címmel emlékeztet rá: Salome, Heródes Antipász nevelt leánya Machaerus holt-tenger-parti városban kérte tálcán Keresztelő Szent János fejét – írta meg Josephus Flavius történetíró. A kétezer évvel ezelőtti esemény helyszínét 2009-ben magyar műemlékes szakemberek vették birtokba, a feltárás eddigi eredményeiről most jelent meg Vörös Győző ókorkutató, ásatásvezető könyve, a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem szentföldi ásatásokról szóló könyvsorozatának 53. köteteként.

A könyvhöz a 2011. őszén elhunyt Makovecz Imre építész írta az ajánlást. Vörös Győző elmondta: „Szerintem nem lenne szabad ateistákat a Szentföldre engedni, mert az az érzékeny odafigyelés hiányozna, ami egy hívőnek a plusz dimenziója, hozzáadott értéke. Lehet az illető zsidó, muszlim vagy keresztény, de legyen hívő. Számomra a szellemi-lelki kötelék a Szentföldhöz nagyon sokat jelent.” Az ókorkutató professzor idézi a Pápai Biblikus Egyetem dékánját, Massimo Pazzinit, aki a kötet előszavában így fogalmaz: „A könyvet olvasva ugyanazt a ferences lelkületet szívhatjuk magunkba, amely egykori régészeinket mozgatta. Ez számunkra biztos jele a valódi tudományos és lelki folytonosságnak.” Vörös Győző elmondta:

„Számomra az a legnagyobb élmény, hogy ugyanabban a térben mozoghatok, amelyben Nagy Heródes, majd a palotát megöröklő fia, Heródes Antipász, annak élettársa, Heródiás és nevelt lánya, Salome. És ugyanabban a történeti rétegben vagyok, mint Keresztelő Szent János volt, vagy éppen Krisztus. Ő nem járt Machaerusnál, viszont azt mondta, hogy Jánossal úgy bántak, ahogy az Emberfiával is bánni fognak. Vagyis párhuzamot vont saját kereszthalála és János lefejezése között. Ha az ember kétezer éves kéz- és lábnyomokat, arameus feliratokat lát, rájön, hogy az a néhány évtized, ami jut nekünk, hihetetlenül kevés. Mivel rövid az élet, érdemes komolyan venni és elutasítani a fogyasztói társadalom üzenetét, hogy tegyünk úgy, mintha örökké élnénk a Földön.”
 

MK