A nagyság ellenségei

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! – mondás, az ember két szellemi képességének jövőt meghatározó kapcsolatát nyomatékozza. 

Értelmünk a mindent hordozó elvekre irányul, ami értékessé tesz, és ami által értékeket hozunk létre. Ezek: az igaz, a jó, a szép és a szent. 

Az akarat, mellyel mint személyek állást foglalunk, döntünk és cselekvéseket indítunk el vagy tiltunk le. Az akarat működése föltételezi az értelmet, s az emberi cselekvés e két képesség együttes munkája. 

A jó cselekedet pedig Isten akaratának szabad akarattal és tudatosan történő teljesítése. 

Isten sokszor és sokféle módon közölte akaratát bölcs, szent embereken keresztül, végül Fia által szólt hozzánk. Szavának erejéről ezt olvassuk Izaiás prófétánál: „Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad.” (Iz 55,10-11) Isten igéje úgy szerepel, mint tárgyi valóság, melynek ereje van és olyan hatékony, hogy végrehajtja a rábízott feladatot. Elég volt egy „legyen”, hogy a semmiből megteremtse a világmindenséget, és életet adjon valamennyi teremtménynek. Amikor az ember mellőzte a Teremtő szeretetét és bűnössé vált, akkor egy másik isteni szó, a messiási ígéret biztosította az üdvösségről és irányította felé. Isten személyes Igéje emberi természetet vett magára, közénk jött Jézus Krisztusban, hogy Isten szavait belevesse az emberi szívekbe. Miként a magvető, aki kiment vetni. (Mt 13,1-23) A magvető maga Jézus, a mag pedig Isten hatékony szava. 

A teremtettségünktől fogva már Isten szavának talaja vagyunk. Értelmünk és akaratunk tesz bennünket útszéllé, köves talajjá, tövises vagy jó földdé. 

Jézus a példabeszéd magyarázatában az emberek magatartását emeli ki. 

Az Egyház tudja, hogy küldetése nem könnyű, de Jézus nyomán optimizmus élteti, mert Isten a kövekből is tud Ábrahám fiakat teremteni. Isten igéjét hirdeti mindenkinek, még a megátalkodott bűnösnek, az élvezetekben elmerült vagy gazdagságukban felfuvalkodott embernek is. Mert Isten a szabad akaratú emberrel is szabad. 

A kegyelem által az útszéli, letaposott föld is megszabadulhat a járókelőktől és termékeny mezővé válhat (pl. a házasságtörő asszony); a kövek is átalakulhatnak termékeny talajjá (pl. üldöző Saul - Pál apostol); eltűnhet a tövis, hogy az elvetett mag termést hozzon (pl. Simon – Péter apostol). 

Isten országának kibontakozását csak húsvét fényében lehet megérteni. (Róm 8,18-23). Az átalakulás, vagyis a termés a szív készségén fordul meg, nem az ösztönösségen. 

A szentmise tegye alkalmassá szívünket Jézus tanításnak befogadására és példájának követésére.

„Várjuk a fogadott fiúság megvalósulását, testünk megváltását.” Róm 8,23.

Teszteld le magad!

Ahol nagy tömeg van, ott mindenki szívesebben tartózkodik a szabadban, mint egy zárt csarnokban. Jézus is szívesebben tanít a szabadban, mint tudományos “üvegházban”, pedig az ő korában a zsinagóga volt a tanítás helye. Jézus valószínűleg  Péter apostol kafarnaumi házából ment ki, hogy tanítsa az embereket. A tömeg nyomásának valóban nagynak kellett lennie, hogy igazolja a hajóból való tanítás példa nélküli és furcsa helyzetét (Mt 13,1-23). Egy irodalmi műfajban, példabeszédben szólt hozzájuk. A példabeszéd többnyire költött, de az emberi életből vett elbeszélés, amely vallási vagy erkölcsi tanulságot rejt. 

Van Gogh: Magvető

A magvetőről szóló  példabeszéd a vidéki munkásokból álló hallgatóság érdeklődését veszi figyelembe, mely által Isten igéjének sorsát szemlélteti a különböző emberi lelkekben. A hallgatóság ismeri a próféták szavából Isten igéjéről szóló üzenetet, ahol Isten igéje úgy szerepel, mint tárgyi valóság, amely Istentől a földre jön mint az eső és a hó, és végrehajtja a rábízott feladatot. Isten fenyegető  vagy bátorító ígéretei, nem maradnak üres szavak, hanem beteljesednek. Isten szava hatékony és termő szó, és soha nem eredménytelen, még ha hatása ellentétes is az emberekben (Iz 55,10-11). A fogékonyság és jóakarat, Isten fölvilágosító kegyelmével, megkönnyítette az apostoloknak a példabeszéd megértését, a kevély, hitetlen zsidók előtt azonban Isten országának titkai rejtve maradtak. Aki tud már valamit Isten országa titkaiból, készsége miatt gyarapodni fog ismeretében, a rosszindulatúban azonban a csekély tudás is kiapad. 

A különböző talajok az emberi fogadtatást képviselik, éspedig: 

– Az első fajta talaj az útszél, amelyre a mag hullott. Az utat nem lehetett felszántani, így a mag a felszínén maradt. Ezek, akik hallják a tanítást, de befogadását, megértését  elmulasztják. 

– A második a köves talaj. Palesztina nagy része köves, a termőréteg gyakran elég vékony. A mag túl hamar, a mélyebb talaj védelme nélkül kicsírázik, s nem képes gyökeret ereszteni, a csírák kiégnek. Ez a pillanatnak élő ember típus tartása, aki a megpróbáltatás és szenvedés idején elpártol. – A tövisek közé hullott mag esetében a talaj elegendően mély, de más probléma adódik: már elfoglalták azok a magok, pontosan a világi életvitel és a gazdagság azok, amelyek elég erősek ahhoz, hogy elfojtsák az új hajtásokat. 

– A jó fold pedig, amikor a magok mély, szabad földbe hullanak, bőségesen, bár nem egyenlő arányban hoznak termést. 

Az üzenet az, hogy a magvető munkája némi kudarc, szenvedés ellenére is többnyire eredményes. A történet reményt és bátorítást nyújt, mert a mindenség is Isten fiainak szabadságára törekszik (Róm 8,18-23). Végső soron Isten igéjét, tiszta szeretetét az fogadja be, aki maga is szívvel (egész lényével), lélekkel (az üldözések alatti vértanúságig) és erővel (gazdagsággal) szereti Istent.

Akinek füle van hallja meg!

 

„Boldog a ti szemetek, mert lát, és a ti fületek, mert hall!” Mt 13,16.

Darvas-Kozma József