2015-ben bérmálkozó ifjaknak 17. - A liturgiáról

 A bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből áll:  
Érteni akarja az evangéliumot, 
Öntudatossá akar válni, 
Tanúságot akar tenni Krisztusról és  
Áldássá akar lenni. 

1. Azért bérmálkozunk:

- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,

- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,

- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,

- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

 

** 

114. Az Egyházban közösen végzett dicsőítés, a liturgia. Azért mindennél előbbre való, mert az Egyház istentiszteletét maga Jézus Krisztus végzi, aki az Egyház feje. Az embernek, aki felismeri Istent, és a maga teremtményi mivoltát, Istentől való függését, kötelessége Istent dicsőíteni. Ezt teszi az imádságban, de ezt teszi az Egyház közösségében az istentiszteleteken vagyis a liturgiában.

115. Mi volt és mi most is Jézus istentisztelete? Az ő teljes engedelmessége és önátadása mennyei Atyjának. Az Ószövetség áldozatai nem tetszettek Istennek, mert hiányzott belőlük az odaadó lélek, de annál kedvesebb volt Fia áldozata. Jézus Krisztus azt akarta, hogy áldozata örökké megmaradjon az Egyházban. Ezért rendelte az utolsó vacsorán a szentmiseáldozatot, amelyet az Egyház mindegyre bemutat. Jézus keresztáldozata, az válik jelenvalóvá, jelenik meg számunkra minden szentmisében, ahol Krisztus minket is bevon a maga önfeláldozásába, hogy ajánljuk fel mi is Őt magunkért és vele együtt saját magunkat, hogy megadjuk Istennek az Őt megillető dicséretet és hálát, s kieszközöljük magunknak a bocsánatot és Isten segítségét lelki és testi életünkhöz.

116. Liturgia alatt az Egyház minden hivatalos istentiszteleti cselekményét értjük, amit az Egyház a hívekkel, vagy a pap által a hívek nevében végez (pl. zsolozsma).  A liturgiában az istentiszteletre egybegyűlt hívekben mutatkozik meg az Egyház, hogy kik tartoznak hozzá. Krisztus nem egyedül dicsőíti az Atyát, hanem a liturgiában, mint az Egyház feje maga mellé veszi az egész Egyházat. A liturgia az egész Egyház cselekménye, amely az örökkévalósággal is összekapcsol bennünket, hogy az angyalokkal és szentekkel egyetemben dicsőítsük az Istent.

117. A liturgiához szükség van helyre, ahova a hívek összegyűlnek, és ez a templom, mely a maga csendjével, berendezésével, díszítésével segíti a lelkünket, hogy Istenhez emelkedhessék. Továbbá szükség van a liturgiát vezető személyekre. Ezek a papok, a diakónusok, és a kisebb szolgálatokat végző felolvasók, énekesek, ministránsok. A liturgiának megvan a maga ritmusa is, ami azt jelenti, hogy időközönként ismétlődik. Különös szerepük van a vasárnapoknak, amelyekkel Krisztus feltámadását ünnepeljük meg minden héten. Vannak azután évről évre visszatérő ünnepek. Ezekből tevődik össze az egyházi év. Az egyházi év középpontjában Krisztus kereszthalálának és feltámadásának, vagyis a megváltásunknak az ünneplése áll. A liturgikus szövegek többnyire bibliai szövegek. És vannak liturgikus szimbólumok.

118. A szentmise mellett az istentisztelet legfontosabb cselekményei a szentségek. A szentségek Krisztustól alapított és az Egyházra bízott hatékony jelei a kegyelemnek, amely által isteni életben részesülünk. A hét szentség a keresztény élet minden fontos pillanatát és állomását érintik, és amelyekben Jézus megváltó tevékenysége folytatódik.

119. Hitválaszunk a szentségek teljes hatásosságához föltétlenül szükséges. Jézus a hozzá folyamodóktól mindig hitet kért. A kánaáni asszony kérését is, annak hitválasza után teljesítette: „Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint.” Még abban az órában meggyógyult a leánya (Mt 15,21-28). A szentségeket csak annak szabad felvennie, aki hiszi, hogy ott Krisztussal találkozik, és tőle segítséget kap. A találkozásra mindig fel kell készülni.

- folytatjuk -

©Darvas-Kozma József

Bérmálkozóknak 1-16. részt itt találod:  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 1-2. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 3. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 4. és 5. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 5. és 6. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 7. 

2015-ben bérmálkozóknak 8. 

2015-ben bérmálkozóknak 9. 

2015-ben bérmálkozóknak 10. 

2015-ben bérmálkozóknak 11.  

2015-ben bérmálkozóknak 12. 

2015-ben bérmálkozóknak 13. 

2015-ben bérmálkozóknak 14. 

2015-ben bérmálkozóknak 15. - Az Egyházról  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 16. - Az Egyházról

HÚSVÉTI VIGILIA

URUNK FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE

I. Virrasztás a szent éjszakán, fényünnepség

Az ősi hagyományok szerint ezt az éjszakát az Úrnak kell szentelni, úgyhogy az Evangélium intőszavai szerint a kezükben égő gyertyát tartó hívek hasonlókká lesznek azokhoz, akik Uruk érkezésére várnak, hogy amikor megjön, éberen virrasztva találja és terített asztalához ültesse őket. 

A vigília szertartásának első mozzanata a fényünnepség, a tűzszentelés.

Tűzszentelés. A püspök üdvözli a híveket, majd megáldja a tűzet. A tűz, amelyet megáld az Egyház, jelképezi a nekünk adott Szentlelket, aki feltámasztotta Jézust a sírból. Az újtűz megáldása után a gyertyát vivő pap a püspök elé lép, aki keresztet vés a gyertyába. A kereszt fölé a görög Alfa, -a kezdet-,  alája pedig az Ómega, -a vég- betűt vési, majd pedig a kereszt négy szára közé vési a folyó év négy számjegyét.

Ezután a püspök az újtűzről meggyújtja a húsvéti gyertyát, mintegy jelezve, hogy Krisztus feltámadása bevilágítja a nagypéntek kegyetlen éjszakáját.

Ekkor elindulnak a templom felé és a gyertyát vivő pap énekli: Krisztus világossága. A nép feleli: Istennek legyen hála. Mindannyian vonulunk a templomba, a menet élén a gyertyát vivő pap. A templom ajtóban ismét énekli: Krisztus világossága. A nép feleli: Istennek legyen hála. A ministránsok ekkor - csak ők - meggyújtják a kezükben lévő gyertyát a húsvéti gyertyáról és vonulnak befelé. Amikor a gyertyát vivő pap az oltár elé ér, a nép felé fordul, és harmadszor énekli: Krisztus világossága. A nép feleli: Istennek legyen hála. Ezután az első padokban lévő hívek a ministránsok gyertyájáról meggyújtják a sajátjukat és a lángot, a fényt tovább adják. Ezzel jelezzük, hogy mindnyájunkban él és világít a Jézust feltámasztó Lélek. Felgyúlnak a templom lámpái, jelezve, hogy Krisztus világossága szétáradt.

Ezt követi a húsvéti örömének eléneklése, amelyet állva hallgatunk végig, kezünkbe égő gyertyával. Ennek befejeztével eloltjuk gyertyáinkat.

II. Igeliturgia

A megszokottnál több olvasmány az ószövetségi előképekben és az újszövetség beteljesedésében adja elénk megváltásunk nagy művét. Ezek után következik az ünnepélyes alleluja éneklése, amelyet állva éneklünk. Minden szentmisében az alleluja éneklése állva történik.

III. A keresztség liturgiája

A püspök az asszisztenciával a keresztelőkúthoz vonul és megáldja azt. Ezt követi a Mindenszentek litániájának eléneklése, miközben mindenki áll. A következő mozzanat a víz megáldása, amely Krisztus halálából és föltámadásából fakadó élet és kegyelem jele.

A püspök háromszor a húsvéti gyertyát a megáldott vízbe meríti. Mindez jelképezi, hogy a tűz (a Lélek: az égő húsvéti gyertya) beleereszkedik a vízbe, mert vízből és Szentlélekből születik újjá az ember Isten igéje által.

A keresztségi fogadás megújítása: A ministránsok segítségével a húsvéti gyertyáról meggyújtjuk a kezünkbe lévő gyertyát és megújítjuk keresztségi fogadásunkat. Ezután a püspök meghint bennünket a megáldott vízzel, emlékezve keresztségünkre és az áteredő bűntől való megszabadulásunkra. Ezután a gyertyákat kioltjuk. Ezt követi az egyetemes könyörgés.

IV. Az Eukarisztia liturgiája. – A szentmise folyik a megszokott rendjében.

V. Feltámadási körmenet. Az áldozási könyörgés után a püspök a tabernákulomhoz megy, letérdel, és énekli: Ébredj föl… A kar és a nép folytatja Miért…azután Istenem te megvizsgáltál…Mindnyájan letérdelünk. 
A püspök feláll kezébe veszi az Oltáriszentséget, a nép felé fordul és énekli: Feltámadtam…. A nép: És mégis veled vagyok…A püspök az Oltáriszentséggel csendben a miséző oltárhoz megy, a néppel szembe fordulva háromszor énekli: Békesség nektek, én vagyok alleluja… A nép: Tehát ne féljetek alleluja…

Indul a körmenet énekelve: Feltámadt Krisztus e napon… Elől megy a kereszt. A kereszttől jobbra a feltámadási szobor, balra húsvéti gyertyát vivő személy. Ezt követik a férfiak, az asszisztencia, a papság, az énekkar, majd a nők. Visszaérve a templomban énekeljük: Te Deum, Mennynek Királyné Asszonya, Tantum ergo, szentségi áldás, majd a pápai himnusz és a nemzeti imánk eléneklése. 

Kérjük a testvéreket, hogy vigyázzanak egymásra, fejlődjenek fel a körmenetre. Visszaérve a templomhoz, ne álljunk meg a bejárat előtt, hanem lépjenek be.

 

A feltámadt Krisztus örömét vigyék haza, jó vacsorát és éjszakát kívánunk.

Reggel 8 órakor ételszentelés a Kossuth utcában.

Az első szentmise fél 10 órakor kezdődik.

Nagypéntek.

Nagypéntek. Délután 3 órakor keresztutat végzünk. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot, nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket. Szigorú böjt, hústilalom van. Háromszor lehet étkezni és egyszer jól lakni, mert Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezünk. A templomi liturgia 18 órakor kezdődik. Ennek a szertartásnak három része van: 1. az igeliturgia, 2. hódolat a szentkereszt előtt, 3. szentáldozás.
A pap és a segédkezők úgy öltöznek, mint ahogy a miséhez szokás, piros színű ruhába. Az oltárhoz vonulnak, ott meghajolnak és a pap arcra borul, és egy ideig csendben mindenki imádkozik.

Ezután a pap a segédkezőkkel a papi székhez vonul, és a nép felé fordulva mondja: Emlékezzél meg irgalmasságodról, Urunk, Istenünk, és örök oltalmaddal szenteld meg híveidet, akik számára vére árán szerezte a húsvét szent titkát a te Fiad, Jézus Krisztus. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
Az igeliturgiában Izajás próféta 52. és 53. fejezetét olvassuk a hozzátartozó 30 zsoltárral. Következik a szentlecke a Zsidókhoz írt levél 4. és 5. fejezetéből. Ezután meghallgatjuk Urunk szenvedésének történetét (Passio) Szent János szerint.

Az ige liturgia segít, hogy elmélkedni tudjunk Urunk halálba menő szeretetéről. Tíz könyörgést végzünk a világért, hogy Jézus húsvéti misztériuma megszenteljen mindenkit. Utána hódolunk a Szent kereszt előtt, majd szentáldozáshoz járulunk. Liturgiánk végén szentségimádást végzünk 22 óráig.

Nagycsütörtök esti szentmise és lábmosás

Nagycsütörtöki esti misében az egyházi rend, vagyis a papság szentségének rendelését is ünnepeljük. Az egyházi rend által a Krisztustól apostolaira bízott küldetés teljesítése folytatódik az Egyházban az idők végezetéig. A szolgálati papság az általános papság szolgálatában áll, hogy a keresztségben kapott kegyelmeket mindenki ki tudja bontakoztatni és üdvösségre jusson.
Hét évvel ezelőtt, Boldog II. János Pál pápa 2005. év nagycsütörtökére a papoknak írt utolsó levelében arra kért, hogy ápoljunk magunkban a hálaadó lelkületet. Legyünk hálásak az életünk folyamán kapott ajándékokért: különösképpen a hit ajándékáért, amelynek köszönhetően a hit hirdetőjévé válhattunk, és a papi hivatás ajándékáért, amely bensőleg felszentelt Isten Országának szolgálatára.

Ezt a szeretet szolgálatot végezzük, és ennek jeléül 13 elsőáldozásra készülő gyermek lábát megmossuk (itt Judás helyett bevettük Mátyást és Pált). Msgr. Tamás József püspök a 13 gyerek, Albert Dávid, Antal Botond, Ábrahám Tamás, Bartha Botond, Ciobanu Antal Róbert, Farkas Tamás József, Gál Dániel, János Dávid, László Ákos, László Örs, Szőcs Ádám, Sztráti Endre, Zsigmond Ábel lábát rituálisan megmosta és megcsókolta.  

Az Ige liturgia felkészített az Eucharisztia befogadására. A Vele történő találkozás kiteljesítette, Krisztus ígéretét: "Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig“ (Mt 28,20). Az Eucharisztiában Ő a mindennapi kenyerünk, az Egyház életének középpontja, az örök élet záloga, akiben megízleltük a mennyei Jeruzsálem örömét itt a földön.