16 éve szentelték fel a Millenniumi templomot Csílszeredában

E helyet Isten megszenteli -  Csúcs Mária

Ünnepel a Makovecz Imre tervezte csíkszeredai templom

A Millenniumi templom búcsúünnepére készül a csíkszeredai Szent Kereszt egyházközség. Nyolc évvel ezelőtt, 2003. október 18-án szentelték fel Boldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Emlékeimben él nemcsak a felszentelés ünnepe, hanem a templom építésének számos mozzanata is. Sokszor eszembe jutottak azok a pillanatok, amelyek a tervezőhöz, a nemrég elhunyt Makovecz Imre építészhez kapcsolódnak. A világszerte elismert művész büszke volt e munkájára, nemcsak azért, mert alkotásáról a szakmabeliek elismeréssel szólnak, hanem azért is, mert a csíki közösség örömmel fogadta, szereti azt.

Makovecz Imrét még az 1990-es évek elején kérték fel Csíkszereda főtérén egy új templom tervezésére, de a felkérést később lemondták, tudtuk meg Darvas-Kozma József esperestől, akit 2000-ben nevezték ki a csíkszeredai Szent Kereszt egyházközség plébánosává. Ő akkor erkölcsi kötelességének tekintette a régi csűrtemplom helyére újat építtetni, és úgy döntött, Makoveczet kéri fel a munkára. „Telefonon kerestem meg, kértem egy negyedórás találkozót tőle. Abból két és fél óra lett” – emlékezett vissza a budapesti építésszel való első találkozójára az esperes. Akkor azt kérte a tervezőtől, hogy „olyan millenniumi templomot tervezzen, amely tükrözze nemzetünk ezeréves múltját, és a II. vatikáni zsinat szellemében azt is kifejezze, hogy mi egy közösség vagyunk, egy család Jézus Krisztus körül. Így született meg a két tornyán évszázadokat jelölő öt-öt kereszttel díszített, belső terében központi oltáros, centrális teret alkotó templom. Imre bátyánk értette a gondolatainkat.

Mi értettük az ő nyelvét, egymásra találtunk! És tudta azt, hogy nem vagyunk gazdagok, ráadásul akkor a pénz is elértéktelenedett. Munkáját ingyen, ajándékba adta. Azért, hogy az akkori szabályok szerint a tervet se kelljen itthon honosíttatni, egyik csíkszeredai tanítványa és munkatársa, Bogos Ernő tervező vállalta a vele való együttműködést. Ez költség- és egyben időkímélő döntés is volt.”

Makovecz Imre szívesen fogadta a csíkiak felkérését. Erről egy évtizeddel ezelőtt készített interjúnkban beszélt: „Egy anyaországinak, ha bevallja, ha nem, van egy keserű vonzódása azokhoz, akik már nem az ő országában élnek, de akiket a testvéreinek tud. Ha az embert így megkeresik, nem bír pénzt kérni. Elsősorban a papnak kell gratulálnom. Annak az elszánt, kiváló esperesnek, aki ezt a templomot minden körülmények között meg akarta építeni. Felmérte a szükségességét, és nem volt nehéz dolga, mert tódulnak ide a hívek. Sokkal több ember akar az Isten házába bejutni, mint amennyi befér abba a kicsi műemlék templomocskába és a fűtetlen-széljárta színbe, ahol a -30 fokos hidegben is fohászkodtak.”

A tervező a Millenniumi templom és a régi műemléktemplom közötti kapcsolatot is fontos szempontként kezelte. A templomszentelés előestéjén készített interjúban elmondta: „A Millenniumi templom főbejárata a régi templom kereszttengelyében van abból a célból, hogy a nagy búcsúnapokon, ünnepeken a két templom közös tudjon lenni. Ez nem olyan mértékben sikerült, mint ahogy szerettem volna, mert én eredetileg a templomot sokkal közelebb terveztem a régihez. De egy műemlékes megakadályozta. Most már nem érdekel, akkor nagyon dühös voltam érte. Nagyon szeretném, ha a most közös cinteremfal által egy nagyon határozottan kiemelt, szent terület alakuljon itt ki, ahová bármikor bejöhetnek az emberek és nyugodt perceket, fél órát eltölthessenek egy zajos, nyüzsgő, örökösen futkosó élet kellős közepén. Szeretném, ha ez a templom egy ilyen sziget tudna lenni egy olyan zsákutcának tűnő rohanásban, amely a globalizációs világfolyamat. Ezért szükség van egy olyan helyre, amit ráadásul Isten megszáll és megszentel.”

Darvas Kozma József szerint „Makovecz azért is értékelt bennünket, csíkszeredaiakat annyira, mert ő 2001-ben megtervezte és mi 2003-ban már fel is szenteltük a templomunkat. Dolgoztunk és az anyagi nehézségek mellett is törekedtünk, hogy a templom felépüljön. Erdélyben ez volt a harmadik templom, amit tervezett, de a felépültek sorában a csíkszeredai volt az első, amely elkészült.” Az esperes-plébános beszélgetésünk során azt is kiemelte, a neves tervező nem csak a munkáinak örvendő közösségekben volt elismert. „Azt hiszem, az egyik legnagyobb kitüntetés volt számára, amikor XVI. Benedek pápa 60. papi jubileumára meghívták a világ 60 művészét, építészét, zenészét, énekesét, és ő köztük volt. A templomairól készült aranykönyvet adta ajándékba a szentatyának. Nagy elismerés, hogy a Vatikán számon tartotta őt.” A Vatikán lapjában Makovecz Imrét halálhíre hallatán így méltatták: „Templomai a hit jelenvalóvá tételének szándékát fejezik ki, az eukarisztia szent történéseit idézik meg beszédes jelekkel, amikor a híveket egy természetfölötti esemény szívébe juttatják el.” Darvas-Kozma József ezt így fűzi tovább: „Egy olyan építész távozott az ő személyében, akit a legnevesebb egyházművészek közt tartottak számon. Templomunk tervezőjét mi is imáinkkal kísérjük, hogy az élet Ura részesítse boldogító színelátásában, hiszen általa több lett a fény és a szeretet a néha zord világunkban.” (Lapunk megjelenése napján búcsút ülnek a Millenniumi templomban. Immár nyolc éve, hogy nap nap után az angyalok őrizte üvegkupola alatt a legszentebb áldozat bemutatását ünneplik Csíkszeredában.) 
 (Vasárnap 201-oktober-23/351.)

Csíkszeredai Millenniumi templom

A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére. Makovecz úr a tervezést díjmentve elvállalta. A műépítész tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását, hogy a honosítással járó kiadásokra külön még nem kelljen költeni. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. 

Képtalálatok - Csíkszeredai millenniumi templom

Alapkőletételre 2001. aug. 4-én a Magyar Millennium bezárása előtt került sor. Az építés szeptember végén kezdődött. Kétévi kemény munkával készült el az „építészeti magyar-magzat”. Erdélyben ez az ötödik templom, amelyet Makovecz Imre tervezett és ez az első, amelynek szentelésére elsőként sor került.

A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A toronnyal szerves egységet képező kapubejáratok fölött 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát, amelyek közül egyetlenegy sem volt kereszt nélküli.

A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból érthető: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél” (Iz 26,2).

Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, és Nagyboldogasszony szeretetét. Hűséges a csíki székely, ragaszkodik mindahhoz, amit Szent István tűzött a magyar nép egére. Itt nem volt reformáció, sem asszimiláció!

Az üvegkupola, 5x5 m sátortető közepén van. A napfény azon át világítja meg a templombelsőt. Ez jelzi azt is, hogy az Ige testté lett és Ő az igazi világosság, amely minden embert megvilágít, aki által a kegyelem és az igazság lett osztályrészünk (vö. Jn 1,1-18). A magasból jött fény a kerek oltárra esik. Az oltár a templom tengelyében áll, Krisztust jelképezi. Mi hívek, ha valahányszor körülvesszük az Úr asztalát, Krisztus áldozatában veszünk részt és "halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz."

Az oltár körül helyezkedünk el, mert Jézusban egy nagycsalád vagyunk. Családegyházat alkotunk. Ha az oltár körül látjuk egymás arcát, akkor kint az életben is megismerjük egymást. Ez erősíti összetartozásunkat, nemzettudatunkat.

A szárnyas, méhkaptárra emlékeztető tabernákulum őskeresztényforma. Krisztus áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. A méhecske nem magának gyűjt, hanem a gazdáját szolgálja. Krisztus is az Atyához akar elvezetni mindenkit a Szentlélek által.

Az oltárszekrény mögött bimbós oszlopon a Feltámadási szobor látható (2,40 m). Lujzi-Kalagor moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából faragta Nagy Ödön szobrász.

Az angyalok. A kupola négy sarkán vörösrézből Szent Mihály (hirdeti, hogy Isten a minden), Gábor (hirdeti, hogy Isten üdvözíteni akar), Rafael (hirdeti, hogy Isten az orvosság) és Uriel (hirdeti, hogy Isten a világosság) főangyalok szobra látható (5,4 m magasak): „Dicsérjétek az Urat a mennyből, dicsérjétek a magasságban! Dicsérjétek, ti, angyalai mind, dicsérjétek, összes mennyei karok! Dicsérje őt a nap és a hold is, dicsérje őt minden fényes csillag! (148. zsoltár). Az angyalokat Nagy Ödön szobrász készítette. Először a szárnyakat áttörve, vagyis lyukakkal akarta elkészíteni, hogy amikor a szél fúj, akkor a szél ne ütközzön meg benne és ne döntse le a szobrokat. A plébános nem tartotta jónak ezt a megoldást, és azzal indokolta, hogyha a szél olyan szögben talál fújni, különösen éjszaka, hogy az angyal szárnyak sípolni kezdenek, akkor a környező tömbházak lakói megijednek, azt gondolva, hogy megszólaltak a végítélet harsonái és nem tudnak aludni. Így az angyalok szárnyára vörösréz tollazat került, hogy a szél erejét megtörje.

A templomtető megjeleníti Urunk ígéretét: „Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött” (Jn 1,51). Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. A négy angyal a négy sarkalatos erény jelképe is, ugyanakkor a Jelenések könyvében a föld sarkán állnak, akik várnak arra, hogy megjelöljék homlokukon Isten szolgáit (Jel 7,1-3). A kegyelmi idő itt van, Isten elvégezte a mag részét és most tőlünk függ, hogy közreműködünk-e a kegyelemmel.

A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll.

Az alagsorban kapott helyett a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét Márton Árpád festőművész három sicco-ja díszíti. A baloldali falképen az első magyar szent család látható. Szent István és Boldog Gizella 996-ban kötött házasságával népünk sorsa már nyugathoz, a kereszténységhez kapcsolódott. A magyarság nyugati kapcsolatának folytonosságára utal a Boldog Rupert Mayer (1876–1945) kompozíció. A harmadik képen istenszolgája Márton Áron püspök, az „emberkatedrális” látható. Kiállásával segített minket, hogy a bolsevizmus karmaiban is hűek maradhassunk Rómához, Európához, és a román elnyomás alatt pedig magyarságunkhoz.

A kápolnahajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztünk el. Mindkettő 1944. szeptemberében „megsebesült”. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus (1944. szept. 9-én), jobboldalt Nepomuki Szent János (szobrot 1944. szept. 11-én a szovjet katonák lefejezték) látható. Ez utóbbi a Szent Kereszt templomból való.

A kápolna szentélyébe csak hittel léphet be az ember. Akik beléptek a hit erőterébe, kezdve Szent Istvántól, azok odaadó munkával, sokszor nagy áldozattal, de a jövőt szolgálták. Akik megfogyatkozott hittel éltek, bizony mások alkotásaiból is torzót csináltak.

Itt mindenkinek döntenie kell: hogyan akar élni. Hittel vagy hit nélkül? A jövőnek csak egy alternatívája van! És itt mindenkinek döntenie kell, mielőtt átlépné a templom küszöbét!

A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult.