Összefogás Libanonban

A keresztények és a muzulmánok fogjanak össze a béke és a közjó érdekében – pápai üzenet Libanonba
A személy és a társadalom integráns fejlődéséhez szükség van arra, hogy a Krisztushívők és az iszlám követői képesek legyenek együtt munkálkodni a béke és a közjó érdekében. Ezt írja üzenetében Ferenc pápa, amelyet a libanoni iszlám-keresztény imanapra küldött. A kezdeményezésre immár nyolcadszor került sor Jamhour városában, a Miasszonyunk templomban március 25-én.

Libanonban Gyümölcsoltó Boldogasszony napja négy éve állami ünnep. Nyolc éve pedig a jamhouri Miasszonyunk templomában imára gyűlnek össze keresztények és muzulmánok. Olyan esemény ez, amely örömmel tölti el Ferenc pápát – olvassuk a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros által aláírt üzenetben, amelyben a Szentatya köszönti a résztvevőket és együttműködésre bátorítja a keresztényeket és a muzulmánokat.

A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkára, Miguel Ángel Ayuso Guixot atya a párbeszéd jelentőségéről beszélt a libanoni találkozón. Egymás meghallgatása és saját véleményünk kifejtése kölcsönösen gazdagít bennünket. A dialógus saját hitünk tanúságtételére és a másik vallása iránti nyitottságra épül. Ez nem jelenti azt, hogy eláruljuk az egyházat, sem pedig azt, hogy újabb módszereket adnánk a keresztény térítéshez. Sokkal inkább e négy alkotóelem tartja össze: az élet, a cselekedetek, a teológiai eszmecserék és a vallási tapasztalatok.

Ferenc pápával összhangban Ayuso atya fölhívja a figyelmet Máriára, akit a keresztények és a muzulmánok egyaránt tisztelnek. A Szűzanyát többször említi a Korán, és a hozzá kapcsolódó tisztelet segíthet abban, hogy a két vallás baráti érzelmekkel viseltessen egymás iránt, kialakuljon az együttműködés és a szolidaritás közöttük. Arra ösztönöz, hogy kölcsönösen elismerjük egymást az egyetlen Isten gyermekeinek, akik ugyanahhoz az emberi családhoz tartoznak. A vatikáni képviselő szerint az egyház megbecsüléssel fordul az iszlámhívők felé, és a jelentős teológiai eltéréseken túl éppen a Mária iránti tisztelet segíthet megfelelő talajt előkészíteni a két közösség együttéléséhez.

(gá) VR

A pápa Róma külvárosába látogat

Március 16-án, vasárnap délután 4-kor érkezik a Szentatya a Róma északi részén található (Setteville di Guidonia) Szűz Máriáról elnevezett plébániára, ahol este szentmisét mutat be. 1999 szeptembere óta Francesco Bagalà atya vezeti a hívek közösségét.

A plébániát 1989 októberében alapította Ugo Poletti bíboros, a pápa római helynöke. A templomot 2002-ben szentelték fel. Ezt megelőzően a közösség 13 évig két ideiglenes templomban gyülekezett. Abban az időszakban a városrész lakossága rohamosan növekedett, viszont a szolgáltatások még nagyrészt hiányoztak.

Roberto Panella, a római Operaház építésze készítette a templom terveit. A plébánia épületegyüttese 1400 m2 területen zöldövezetben fekszik.

A Setteville di Guidonia városnegyedbe nem először látogat el egy pápa. 1985-ben II. János Pált fogadta a helyi közösség. Ferenc pápa ötödik alkalommal keres fel egy római plébániát.

(sv) VR

A pápa és a virágkertészek

A Szentatya a hűségre és a munkavégzés terén a derűre hívta az Apostoli Virágkertészet alkalmazottait, akiket pénteken fogadott családtagjaikkal együtt a Kelemen-teremben. A pápa köszönetet mondott a gondos, szakszerű és készségesen végzett munkájukért. Feladatuk, hogy a vatikáni bazilikában, a Szent Péter téren, a VI. Pál kihallgatási teremben, az Apostoli Palotában és a pápai bazilikákban tartott audienciákat és szertartásokat logisztikailag előkészítsék.

Ferenc pápa beszédében emlékeztetett, hogy a pápa és a zarándokok találkozói számára a környezet előkészítése nélkülözhetetlen tevékenység, hogy a megfelelő fogadási helyszíneket kiválasszák és a szükséges tárgyakat elhelyezzék ott. A virágkertészet személyzetének munkájához tartozik a vatikáni szálláshelyek karbantartása, amely munkaigényes feladat, áldozatos lelkületet és sok türelmet igényel – tette hozzá a pápa. Minden héten székek ezreit kell elhelyezniük a zarándokok számára, akik az általános kihallgatásokra érkeznek. Dolgoznak még a kárpitosműhelyben, a varrodában, a műbútorasztalos- és a felújítást, aranyozást végző műhelyben.

Arra buzdította őket a pápa, hogy tartsanak ki hűségesen tevékenységükben és őrizzék meg a derűs hangulatot, a kölcsönös bizalmat és a jó szándékot egymás között. Ez az élet- és munkastílus a Vatikánban dolgozó minden munkaközösségre jó hatással lesz – zárta az Apostoli Virágkertészet személyzetéhez intézett beszédét a Szentatya.

(sv) VR

Pápai üzenet a brazil bázis-közösségeknek

"Arra kaptunk hivatást, hogy evangelizáljunk és párbeszédet folytassunk a világgal"

Az evangelizáció az egész egyház és Isten népének kötelessége – írja a Szentatya üzenetében, amelyet a brazil egyházi bázisközösségek 13. találkozójára küldött. A tanácskozás január 7-én, kedden kezdődött Juazeiro do Norte-ban. A január 11-én véget érő találkozó témája: „Igazságosság és prófécia az élet szolgálatában”. A pápa üzenetében hangsúlyozza, hogy mindannyian legyünk zarándokok a vidéki területeken és a városokban is, vigyük el az Evangélium örömét minden embernek. A találkozó résztvevőit az Aparecidai Szűz Mária oltalmába ajánlja.

A Szentatya kiemeli azt a szerepet, amelyet a bázisközösségek betöltenek az egyház alapvető evangelizáló küldetésében. Utalva az Evangelii Gaudium k. apostoli buzdítására Ferenc pápa megerősíti, hogy ezek a közösségek sokszor új evangéliumi buzgalmat hoznak és a világgal folytatott párbeszéd olyan képességét, amely megújítja az egyházat.

Ugyanakkor ne veszítsék el a kapcsolatot a helyi plébánia gazdag valóságával és örömmel kapcsolódjanak be a helyi egyház pasztorális tevékenységébe. Ferenc pápa végül Szent Pál Korinthusiakhoz intézett buzdításával fordul a brazil egyházi alapközösségek találkozójának résztvevőihez: „Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!” (1 Kor 9,16)

(sv) VR

A Szentatya május végén a Szentföldre látogat

Kedves Testvérek! – kezdte vasárnap délben az Úrangyala elimádkozása után mondott beszédét Ferenc pápa, majd a következő bejelentést tette: „Ebben a karácsonyi időszakban, amelyet az öröm jellemez, szeretném bejelenteni, hogy május 24-e és 26-a között, ha Isten is úgy akarja, elzarándokolok a Szentföldre.

A látogatás fő célja, hogy megemlékezzek arról a történelmi találkozóról, amelyre 50 évvel ezelőtt, éppen január 5-én került sor VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka között. Látogatásomnak három állomása lesz: Amman, Betlehem és Jeruzsálem. Három nap.
A Szent Sír mellett ökumenikus találkozót tartunk Jeruzsálem minden keresztény egyházának képviselőivel I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával együtt. Már most kérem imáitokat ezért a zarándoklatért, amely az ima zarándokútja lesz.

Az elmúlt hetekben a világ minden részéről számos karácsonyi és újévi jókívánságot kaptam a világ minden részéről. Bármennyire is szeretném, lehetetlen mindegyikre válaszolnom. Ezért szívből szeretném megköszönni a gyerekeknek szép rajzaikat. Valóban nagyon szépek! A gyermekek nagyon szép rajzokat készítenek! Szépeket!” – ismételte el háromszor Ferenc pápa.

„Elsőnek a gyermekeknek mondok köszönetet. Köszönetet mondok továbbá a fiataloknak, az időseknek, a családoknak, a plébániai és szerzetesi közösségeknek, a társulatoknak, a mozgalmaknak és a különböző csoportoknak, akik ki kívánták fejezni irántam való szeretetüket és közelségüket. Mindenkit arra kérek, hogy továbbra is imádkozzon értem, szükségem van rá, és imádkozzatok egyházi szolgálatomért is”.

A Szentatya ezután üdvözölte a Szent Péter téren jelenlévő zarándokcsoportokat, közöttük azokat az olasz fiatalokat, akik fogyatékkal élők körében tevékenykednek. Utolsó köszöntése a brazil tengerészek egy népes csoportjának szólt, majd mindenkinek szép vasárnapot és jó ebédet kívánt. Végül „viszontlátásra” köszöntéssel búcsúzott a teret megtöltő hívektől.

(vm) VR

telefon üzenetet hagyott a pápa

Szilveszter napján, délelőtt 11:45-kor Ferenc pápa felhívott egy karmelita kolostort Lucenában, Cordoba közelében, Dél-Spanyolországban – tudósít a Huffington Post és a BBC News.

A hajdan nagyobb lélekszámú kolostor mára csak öt nővérből áll, akik közül hárman Argentínából, a pápa szülőhazájából származnak, és a Szentatya személyes ismerősei. Mivel az apácák nem vették föl a telefont, Ferenc pápa üzenetet hagyott nekik. Az eredetileg spanyol nyelvű üzenetben azt mondta:
„Mit csinálnak a nővérek, hogy nem tudják fölvenni a telefont? Ferenc pápa vagyok, üdvözölni szerettelek volna benneteket az új év alkalmából. Még meglátom, tudok-e később újra telefonálni. Isten áldjon meg benneteket!”
A nővérek a helyi médiának azt nyilatkozták, nagyon megdöbbentek a Szentatya hangüzenetén. Éppen imádkoztak, amikor a pápa telefonált, majd rögtön hívták a püspöküket, mikor visszahallgatták az üzenetet, hogy segítsen nekik kapcsolatba lépni a pápával. Adriana nővér, a zárdafőnöknő, azt mondta a COPE Rádiónak, majdnem összeesett, mikor meghallotta Ferenc pápa üzenetét: „15 éve ismerjük egymást a pápával, de soha nem gondoltam volna, hogy eszébe jutunk”.
Az ABC portál szerint a Szentatya végül 19:15-kor elérte az apácákat, és személyesen is át tudta adni jókívánságait.
A spanyol nyelvű üzenetet ITT lehet meghallgatni.
Magyar Kurír
(vn)

Egy pakisztáni halálraítélt segélykiáltása a pápához

Asia Bibi, a blaszfémiáért halálra ítélt pakisztáni édesanya levelet írt Ferenc pápának, melyben kifejezte, hogy csak Isten szabadíthatja meg.

„Őszentsége Ferenc pápa részére. A legdicsőségesebb és leghatalmasabb Úr nevében, én, Asia Bibi, szeretném kifejezni legmélyebb hitemet Isten és Ön, Szentatyám irányában” – kezdi levelét, melyről az olasz és a román sajtó tudósít.

„Reményemet fejezem ki, hogy minden keresztény örömmel a szívében tudta megünnepelni karácsonyt” – folytatja. „A többi rabhoz hasonlóan én is itt, a pakisztáni Multánban, a börtönben ünnepeltem Jézus születését”. Az asszony elmondja, hogy „csak Isten szabadíthat meg”, és megköszöni egy alapítványnak, amely – beteljesítve egyik álmát – elhozta hozzá a férjét és a gyermekeit. „Szerettem volna a Szent Péter téren lenni karácsonykor, és Önnel imádkozni” – írta Ferenc pápának, „de Isten tervébe és bizalmába helyezem magam, és lehet, hogy ez a jövő évben sikerülni fog.” Bibi, akit blaszfémia, azaz az országban érvényes káromlási törvény miatt ítéltek halálra, már négy és fél éve ül börtönben a jogerős ítéletre várva.
Ő az egyetlen, akit halálra ítéltek a 2400 fogva tartott közül, akiknek 95 százaléka férfi. Idén júniusban lesz öt éve, hogy a 47 éves keresztény családanyát fogva tartják.  Egy adószedő, aki szabadon engedte az állatait Bibiék házában, inzultálta őt, majd kampányba kezdett ellene. Pár nap múlva, amikor étkezésre került a sor a birtokon, ahol dolgozott, néhány asszony közölte vele: nem ihatnak ugyanabból a pohárból, amelyből egy keresztény már ivott. Ebből vita kerekedett, majd újabb pár nap múlva már a börtönben találta magát. A vád: blaszfémia, azaz istenkáromlás volt. Vádlói azt állították: Bibi a vallásukat és Mohamed prófétát gyalázta.
A muszlim radikálisok ötezer dollárt ígérnek annak, aki meggyilkolja az asszonyt. A férje nem tud dolgozni, gyermekei nem tudnak iskolába menni, mert mindannyian a muszlim radikálisok célpontjai. Amit azonban Bibi a leginkább sajnál, hogy nem láthatja felnőni fiát, Ishamot.

A muszlim radikálisok a bírósági eljárásra is hatással vannak. A pakisztáni törvények szerint akárkit meg lehet gyanúsítani blaszfémiával, azaz Allah, Mohamed vagy a Korán gyalázásával, és ehhez még bizonyíték vagy szemtanúk sem kellenek. A gyanúsítottat azonnal bíróság elé állítják, és életfogytiglani börtönre vagy halálra ítélik. Azt is igyekeznek blaszfémiával megvádolni, aki ezt a törvényt kritizálja. Az Asia Bibi ellen folytatott eljárás még évekig tarthat.

„Nagyon hálás vagyok minden felekezetnek, akik értem és szabadulásomért imádkoznak”, folytatja levelét. „Nem tudom, meddig folytatódhat ez így. Ha még életben vagyok, az csak az Önök imájának köszönhető. Sok emberrel találkoztam, akik értem küzdenek. Sajnos eredmény nélkül. Most szeretném Isten irgalmába felajánlani magamat, amely mindent megtehet, és mindenre képes. Csak Ő szabadíthat meg”. Leírta azt a helyzetet, amelyben idén télen is élni kénytelen: „a cellám fűtetlen, és nincs egy ajtó mely megvédene a hidegtől”.  A levél újévi jókívánságokkal zárul. „Tudom, hogy szíve teljéből imádkozik értem. Ez ad reményt, hogy egy napon szabad lehetek. Biztosan megemlékezik rólam imáiban, szeretettel köszöntöm. Testvére a hitben, Asia Bibi”.

catholica.ro/Magyar Kurír
(ki)

Ferenc pápa Szűz Máriának ajánlotta az egész világot

Szűz Mária, Isten Anyja liturgikus ünnepén, a Béke Világnapján Ferenc pápa délelőtt 10 órai kezdettel szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilikában. Homíliáját a következő áldó imával kezdte:

„Az első olvasmányban hallottuk azt az ősi áldó imát, amellyel Isten fordult Mózeshez, hogy tanítsa meg Áronnak és fiainak: „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked (békét) üdvösséget!” – idézett a pápa a Számok könyvéből (6,24-26).

Különösen jelentős ismét meghallgatnunk ezeket az áldó szavakat egy új év kezdetén: elkísérik utunkat az előttünk feltáruló időben. Az erő, a bátorság, a remény szavai ezek. Nem egy csalárd reményről van szó, amely törékeny emberi ígéreteken alapul; nem is egy naiv reménység, amely egy jobb jövőt képzel el pusztán azért, mert jövő. Ennek a reménynek az oka éppen Isten áldásában van, olyan áldás, amely magába foglalja a legnagyobb jókívánságot, az egyház jókívánságát mindnyájunk számára: tele van az Úr szerető oltalmával, gondviselő segítségével.

Ennek az áldásnak a jókívánsága maradéktalanul megvalósult egy asszonyban, Máriában, mivel az volt az elhivatottsága, hogy Isten Anyjává váljon. Őbenne valósult meg minden teremtmény előtt.

Isten Anyja! Ez Szűz Mária legfőbb és leglényegesebb címe. Olyan tulajdonságról, olyan szerepről van szó, amelyet a keresztény nép hite, a mennyei anyuka iránti gyöngéd és őszinte tiszteletében a kezdetektől fogva érzékelt.

Emlékezzünk az ősegyház történelmének arra a nagy pillanatára, amit az Efezusi Zsinat jelentett, amely tekintélyével meghatározta a Szűz istenanyaságát. Mária istenanyaságának igazsága visszhangra talált Rómában, ahol nem sokkal azután felépült a Santa Maria Maggiore bazilika, Róma és egész Nyugat első Mária kegyhelye, ahol Isten Anyja, a Theotokos kegyképét a „Salus popoli romani”, a római nép üdvössége címmel tiszteljük. Az elbeszélések szerint Efezus lakói a zsinat idején összegyűltek a bazilika bejáratának két oldalán, amelyben a püspökök tartózkodtak, és ezt kiáltották: „Isten Anyja!”. A hívek kérték, hogy hivatalosan is határozzák meg Máriának ezt a címét. Ezzel bebizonyították, hogy elismerik az istenanyaságot. Ez a gyermekek spontán és őszinte magatartása, akik ismerik jól Anyjukat, mert végtelen gyöngédséggel szeretik. De ennél több: Isten szent, hűséges népének hitérzéke „sensus fidei”, amely egységében soha nem téved.

Mária kezdettől fogva jelen van a keresztény nép szívében, ájtatosságában és főleg zarándoklásában. „Az Egyház halad az időben… és zarándoklásában ugyanazon az úton halad, amelyet Szűz Mária is megtett” – idézett Ferenc pápa II. János Pál pápa „Redemptoris Mater” k. enciklikájából (2. pont). A mi hitbeli zarándokutunk ugyanaz, mint Máriáé, ezért érezzük őt különösen közel magunkhoz! Ami a hitet, a keresztény élet sarokpontját illeti, Isten Anyja osztozott létállapotunkban, ugyanazokon az utakon kellett haladnia, amelyeken mi járunk, és amelyek olykor nehezek és homályosak. Előbbre kellett haladnia a „hit zarándokútján” (Lumen gentium, 58).

A mi zarándokutunk felbonthatatlanul kapcsolódik Máriáéhoz, mivel a kereszten haldokló Jézus nekünk ajándékozta, mint Anyát, amikor így szólt: „Íme, a te Anyád! (Jn 19,27). Ezeknek a szavaknak végrendelet értéke van, és a világnak egy Anyát adnak. Attól a perctől kezdve Isten Anyja a mi Anyánk is lett! Abban az órában, amelyben a tanítványok hitét annyi nehézség és bizonytalanság csorbította meg, Jézus Máriára bízta őket, aki elsőként hitt, és akinek a hite soha nem fogyatkozott meg. És az „asszony” abban a pillanatban válik Anyánkká, amelyben elveszíti isteni Fiát. Megsebzett szíve kitárul, hogy helyet adjon annyi embernek, jónak és rossznak, és úgy szereti őket, mint ahogy Jézus szerette őket. Az asszony, aki Galileában, a kánai menyegzőn hitével együttműködött abban, hogy Isten csodálatos dolgai megnyilvánuljanak a világban, a Kálvárián életben tartja a Fiú feltámadásába vetett hit lángját és azt anyai szeretettel adja át másoknak. Mária így a remény és az igazi öröm forrásává válik!

A Megváltó Anyja előttünk halad és szüntelenül megerősít bennünket a hitben, hivatásunkban és küldetésünkben. Példát adva az alázatról és az Isten akaratát elfogadó készségről segít nekünk, hogy hitünket az evangélium örömteli és határok nélküli hirdetéseként éljük meg. Így küldetésünk termékeny lesz, mert Mária anyaságának példáját követi.

Ajánljuk Mária oltalmába hitbeli zarándokutunkat, szívünk vágyait, kívánságainkat, az egész világ szükségleteit, különös tekintettel az Isten igazságossága és békéje iránti éhségre és szomjúságra; mindnyájan fohászkodjunk hozzá közösen – mondta homíliájában a pápa, majd ezekkel a szavakkal fordult a hívekhez: arra kérlek benneteket, hogy az efezusi testvérek példáját követve, fohászkodjunk hozzá és mondjuk el háromszor: Isten Anyja! Isten Anyja! Isten Anyja! Ámen.

(vm) VR

Olvasd el az óévi beszámolót:
2013. Óévi hálaadás és beszámoló

Ferenc pápa a Vatikán "ajtóját" is kitárja

A jövő évtől kezdve kis csoportokban a római plébániákról is jelentkezhetnek a hívek, hogy részt vehessenek Ferenc pápa szentmiséin a vatikáni Szent Márta-házban. Éppen ezek a reggeli szentmisék adják Ferenc pápaságának egyik legszebb újdonságát – amelyekből a Vatikáni Rádió összegyűjtött egy homília-válogatást. Ezzel kapcsolatban beszélgetett rádiónk olasz munkatársa Stefania Falasca újságíróval, akit régi barátság fűz Jorge Mario Bergoglióhoz.

- Immár kilenc, tíz hónap telt el pápasága megkezdése óta, és mostanra nyilvánvalóan kitűnt, hogy ezeket a reggeli szentmiséket nagyon várják az emberek, napi hitéletük részévé vált. Véleményem szerint e szentmisék fontosságát – amely pápaságának újdonsága is - három pontban foglalhatjuk össze. Az első, amit az Evangelii gaudiumban is leszögez, Isten szavának hirdetése. A második, hogy magának a reformnak a szívét alkotják, amelyet a pápa éppen véghez visz. A harmadik pedig hogy példaértékűek, nemcsak pápai tanítását, hanem egész egyházképét tükrözik, amelyet elénk tár.

- Mennyire fontosak a pápának mint lelkipásztornak a szentmisék az emberekkel, Isten népével? Vagy úgy is kérdezhetnénk, mennyire voltak fontosak még mielőtt megválasztották volna pápává?

- Ez papi mivoltának szerves részét alkotja. Bergoglio mindig nagy hangsúlyt fektetett a homíliák kidolgozására, ennek jelentőségét mostani apostoli buzdításában is elmagyarázta. Ez az a pillanat, amikor szemtől szembe áll Isten szavával, hagyva, hogy megvilágosítsa őt. A reggeli szentmiséit mindig ez a felkészülés, a lelki ráhangolódás előzi meg. Hogy miért? Mert – ahogy ő mondja - az egyház azért létezik, hogy hirdessen, hogy Jegyese hangja legyen. Isten szavát pedig a hangon túl az életünkkel hirdetjük. Olyannyira, hogy Bergoglio számára az a pap, aki nem készül föl a szentbeszédére, tisztességtelen; felelőtlen a kapott ajándékok iránt. Amikor beszéltem vele az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítás megjelenésekor, megkérdeztem tőle, melyek számára a fontos részek – az elsőn túl, ami az igehirdetésről szól. Azt válaszolta, hogy a legfontosabb a központi rész, amelyet a homíliának szentelt.

- A vatikáni alkalmazottak után most a római hívek is részt vehetnek a Szent Márta- házban a szentmiséken. Ebben is konkrétan megmutatkozik az a kettős egység: „püspök és nép”, amellyel Ferenc először bemutatkozott március 13-án…

- Természetesen. Ez létkérdés számára, a reggeli eucharisztia ünneplése: ez a hétköznapiság, ez a családi dimenzió… mert a mindennapokban megélt hit segíti a hitet. Ezek a homíliák az olvasmányokból merítkeznek, a Szentírás szakaszainak fénye tagolja őket, hogy így megnyíljanak az egyház zarándokútja előtt, amelyet az az emberi történelemben végbe visz, éppen a zsinat szándékai szerint. Ebben Ferenc pápa a zsinatot ülteti át a gyakorlatba. Előbb munkatársaival kezdte, vagyis a vatikáni személyekkel, de mivel Róma püspöke, ezért Isten szavát és a napi szentmiséket megnyitja a város hívei előtt.

Éppen ma kaptam tőle egy ajándékot, amit küldött nekem: Bernanos regényeit – akit egyébként a Evangelii gaudiumban is idéz. Ez a tény ebben a összefüggésben különös jelentőséget ölt. Bernanos (Georges, francia író - szerk.) a legelhagyatottabb vidéki plébániákon keresztül elvitte az egyházba azoknak a millióknak a kiáltását, akik nem mindig találtak volna segítő kézre, vigasztaló szóra abban a pusztaságban, amiben tengették életüket. Azt hiszem, hogy ez a nyitás a római plébániák felé és a hívek felé ezt is jelenti Bergoglio számára – mondta még a Vatikáni Rádiónak Stefania Falasca újságíró, a Szentatya régi barátja.

(gá) VR

Pápai üzenet az Urbi et orbi áldás után

Nektek, kedves testvéreim, akik a világ minden részéről erre a Térre érkeztetek és nektek, akik különböző országokból a kommunikációs eszközök révén csatlakoztok hozzánk, áldott Karácsonyt kívánok!

Ezen az evangéliumi reménységtől megvilágított napon, amely a szerény betlehemi istállóból fakad, fohászkodom az öröm és a béke karácsonyi ajándékáért mindenki számára: gyermekeknek és időseknek, fiataloknak és a családoknak, szegényeknek és a társadalom peremére szorultaknak.

Jézus, aki értünk született meg, nyújtson vigaszt mindazoknak, akiket a betegség és a szenvedés megpróbáltatása sújt; legyen támasza azoknak, akik a szükséget szenvedő testvérek szolgálatának szentelik életüket. Áldott Karácsonyt mindenkinek!


(vm) VR

U.i. A pápai áldásban a tv-én keresztül részesültem. Letérdeltem és a híveimet is az Úr elé helyeztem: különösen a betegeket és a szenvedőket. A Szentatya szavai pedig mintegy válaszként érkeztek.
Isten tartsa meg őt is, ahogy a Pápai himnuszban kérjük mi, magyarok.

Irakban dec. 25. nemzeti ünnep lett

Az iraki kormány elfogadta a káld pátriárka kérését és december 25-ét nemzeti ünneppé nyilvánította, amely így munkaszüneti nap valamennyi állampolgár számára. A keresztény kisebbség egyik újabb fontos elismerése ez a bagdadi vezetés részéről, amely az elmúlt napokban már egy ötméteres karácsonyfát állított a Tigris folyó partján. Ezzel fejezi ki szolidaritását a tömegesen menekülő keresztények iránt, akik az elmúlt 10 évben kényszerültek elhagyni hazájukat.

Louis Raphael Sako iraki káld pátriárka kérelmében hangsúlyozta, hogy Jézus nemcsak a keresztényekért jött el, hanem mindenkiért és hogy a muzulmánok nagy tisztelettel viseltetnek iránta. Erre válaszul hozta meg a kormány döntését, amellyel Karácsonyt egész Irakban ünneppé nyilvánította. A pátriárka nagyon pozitív gesztusnak nevezte a döntést, amely vigaszt nyújt a keresztényeknek. Minden pap előkészítette a vigília szertartását, amelyet nem éjjel, hanem késő este tartanak és sok muzulmán is jelezte részvételi szándékát.
A pátriárka karácsonyi jókívánsága az, hogy egész Közel-Kelet számára jöjjön el a béke, az emberek nyugodtan élhessenek, és így Jézus születése az élet ünnepe legyen mindenki számára.

(gá) VR

Ennek csak örülni tudunk. Istennek legyen hála!

Egyetemes könyörgés karácsony éjszakáján

A latin nyelvű szentmisén a híveket a következő szavakkal szólította fel a szertartáson asszisztáló diakónus az egyetemes könyörgésekre:

Kedves Testvéreim! Ezen a legszentebb éjszakán üdvösségünk misztériumát ünnepeljük: megújult bizalommal emeljük imáinkat Istenhez.
Kérünk Téged, hallgass meg minket.

1. Imádkozzunk Isten szent egyházáért – az ima Jézus nyelvén, arámul hangzott el:

Imádkozzunk, hogy az egyház örömmel és bátran hirdesse minden embernek: ma az Úr meglátogatta és megváltotta népét és értünk nagy hatalmú Üdvözítőt támasztott.

2. Imádkozzunk a pápáért, a püspökökért, a papokért és a diakónusokért – ezért a szándékért francia nyelven könyörögtek

Imádkozzunk, hogy megújítsák kötődésüket az Úr Jézushoz, aki elküldi őket a világba, hogy megismertessék a ma népével üdvösséget a bűnök bocsánatára.

3. Imádkozzunk a hitük miatt üldözöttekért – az imát kínai nyelven olvasták fel

Imádkozzunk, hogy merítsenek erőt Isten Igéjének megtestesüléséből, aki megszabadít ellenségeinktől, valamint mindazoktól, akik gyűlölnek minket és lépteinket a béke útjára vezeti.

4. Imádkozzunk a szegényekért, a betegekért és a kirekesztettekért – az olasz nyelvű könyörgés szövege:

Imádkozzunk, hogy megtapasztalják testvéreik szeretetszolgálata révén, hogy Isten ma is emlékezik szent szövetségére és az Atya gyöngédségével hajol le sebeikhez.

5. Imádkozzunk azokért, akik sötétségben és a halál árnyékában élnek – ez volt a lengyel nyelven elhangzott imaszándék

Imádkozzunk, hogy megvigasztalja őket a jó hír: irgalmassága révén Isten ma eljön hozzájuk, mint a hajnal a magasságból.

A Szentatya a következő szavakkal zárta le a hívek egyetemes könyörgését:
Ó irgalmas és hűséges Atya, örvendezve, mert tudjuk, hogy szeretsz és üdvözítettél minket, felajánljuk imánkat, amely ma felszáll hozzád a föld minden részéről, a mi Urunk, Jézus Krisztus által.

(vm) VR

A nagyok példás karácsonya

December 23-án, hétfőn délután öt óra körül Ferenc pápa felkereste a vatikáni kertekben lakó XVI. Benedek emeritus pápát, hogy kifejezze számára karácsonyi jókívánságait.

XVI. Benedek pápa rezidenciája, az egykori Mater Ecclesiae kolostor bejáratánál fogadta utódát.

Ferenc pápa és az emeritus pápa először a kápolnában imádkoztak rövid ideig, majd a rezidencia egyik termében félórás magánbeszélgetést folytattak.

Ferenc pápa, akit elkísértek személyi titkárai, ezt követően köszöntötte az emeritus pápa „családjának” többi tagját, Georg Gaenswein érseket és XVI. Benedek gondozását ellátó világi társulás, a Memores Domini tagjait.

A látogatás mintegy 45 percig tartott.

(vm) VR

Előző: http://dkjozsef.blogspot.ro/2013/12/nem-talalod-ki-hogy-kik-beszelgettek.html

Szakértelem, szolgálat, életszentség

„Szakértelem, szolgálat és életszentség” – ez legyen a három fő jellemzője annak, aki a Római Kúriában dolgozik – hangsúlyozta Ferenc pápa 

A Szentatya december 21-én, délelőtt 11 órakor kihallgatáson fogadta a Római Kúria tagjait a karácsonyi jókívánságok hagyományos kicserélése alkalmából. A pápa óva intett a pletykálkodástól, amely kárt okoz a személyekben, a munka és a környezet minőségében. Hozzátette: ne legyetek bürokratikus vámhivatal, amely nem teszi lehetővé a Szentlélek működését. A pápát a Római Kúria nevében Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium dékánja köszöntötte.

„Az Úr ismét megengedte nekünk, hogy végighaladjunk az ádventi úton és gyorsan elérkeztünk a Karácsonyt megelőző utolsó napokhoz. Ezeket a napokat egyedülálló spirituális hangulat jellemzi: tele vannak érzelmekkel, emlékekkel, liturgikus és egyéb jelekkel, mint például a betlehemi jászol. Ebbe a légkörbe illeszkedik bele a hagyományos találkozó a Római Kúria vezetőivel és munkatársaival, akik nap, mint nap az egyház szolgálatában vesztek részt” – mondta a pápa, külön üdvözölve Pietro Parolin érseket, aki nemrég kezdte el szolgálatát az Államtitkárságon és szüksége van imáinkra!

Miközben szívünk eltelik hálával Isten iránt, aki annyira szeretett bennünket, hogy Egyszülött Fiát nekünk adta, szép dolog, hogy helyet adunk az egymás közötti hálának is – fejtette ki Ferenc pápa, majd így folytatta beszédét:

„Szükségét érzem, hogy ezen a Róma püspökeként megélt első Karácsonyomon
köszönetet mondjak nektek úgy is, mint munkaközösség és személyenként, egyenként mindenkinek. Köszönetet mondok mindennapos szolgálatotokért: a gondos, szorgalmas, kreatív munkáért, a nem mindig könnyű elkötelezettségért, hogy együttműködjetek a hivatalokban, hogy meghallgassátok egymást, érvényre juttatva a különféle személyiségeket és tulajdonságokat, egymás kölcsönös tiszteletben tartásával”.

A pápa külön kifejezte háláját mindazoknak, akik ebben az időszakban fejezik be szolgálatukat és nyugdíjba vonulnak. Tudjuk, hogy mint papok, és mint püspökök soha nem mennek nyugdíjba, de a hivatali szolgálatból igen, és ez így helyes. Ezáltal egy kicsit több időt tudnak szentelni az imának, a lelkek gondozásának, kezdve saját lelkükkel. Tehát egy különleges „köszönet” mindazoknak, akik most annyi évi odaadó, csöndben végzett munka után elhagyják a Kúriát. Ez valóban csodálatra méltó. A pápa csodálatát fejezte ki ezeknek a prelátusoknak, akik a régi kuriális modellt követték és példát mutattak. De ma is vannak példás személyek, akik szakértelemmel, pontosan, önmegtagadóan dolgoznak, gondosan végzik mindennapi kötelességüket.

Ezek a testvéreink nagyon fontos tanúságot tesznek az egyházban – tette hozzá a Szentatya. Ebből a példából és tanúságtételből a pápa a következő jellemvonásokat emelte ki, amelyek szükségesek a Kúriában dolgozó személyek számára, főleg, ha vezetőkről van szó. Ferenc pápa mindenekelőtt hangsúlyozta a szakképzettséget és a szolgálatot.

A szaktudás annyit jelent, mint hozzáértés, szüntelen tanulás, továbbképzés. Ez alapvető követelmény ahhoz, hogy valaki a Kúriában dolgozzon. Természetesen a professzionális munkához már a kezdetektől fogva alapos képzésre van szükség, amelyre a további tapasztalatok épülnek.

A másik jellemvonás a szolgálat: a pápa, a püspökök, az egyetemes és a helyi egyház szolgálata. A Római Kúriában különleges módon „lélegezzük be” az egyház kettős dimenzióját, az egyetemes és a partikuláris egymásba fonódását. Ez az egyik legszebb tapasztalata annak, aki Rómában él és dolgozik: „érezni” az egyházat.

Ha nincs szakértelem, akkor lassan a középszerűségbe süllyed a munka. Az elintézendő ügyek dossziékká válnak, a kommunikáció nélkülözi az életadó kovászt, képtelenné válik arra, hogy nagy távlatokat hozzon létre. Amikor az itt dolgozók magatartása nem a részegyházak és püspökeik szolgálata, akkor a Kúria struktúrája egyfajta nehézkes vámhivatallá válik, amely bürokratikus, mindent ellenőriz és felülvizsgál, nem teszi lehetővé a Szentlélek működését és Isten népe növekedését.

Ehhez a két tulajdonsághoz Ferenc pápa még egy harmadikat is hozzátett: az életszentséget. Tudjuk jól, hogy ez a legfontosabb az értékek hierarchiájában. Ez képezi a munka, a szolgálat minőségének alapját is. A Szentatya rögtönzött szavakkal hozzátette: a Római Kúriában voltak és ma is vannak szentek. „Ezt már mondtam többször is nyilvánosan, hogy megköszönjem az Úrnak”. Az életszentség annyit jelent, hogy elmerülünk a Szentlélekben, szívünk nyitott Isten felé, szüntelenül imádkozunk, mély alázat, testvéri szeretet jellemzi munkatársainkkal való kapcsolatainkat. Jelent továbbá apostolkodást, tapintatos, hűséges lelkipásztori szolgálatot, amelyet buzgón folytatunk Isten népével való közvetlen kapcsolatunkban. Ez nélkülözhetetlen egy pap számára.

Az életszentség a Kúrián jelenti a lelkiismereti okokból való ellenvetést is. Igen, ami a pletykálkodást illeti. Mi helyesen erőteljesen hangsúlyozzuk a lelkiismereti okokra való hivatkozást, de talán nekünk is gyakorolnunk kellene, hogy védekezzünk környezetünk íratlan törvényével szemben, amely sajnos a pletykálkodást jelenti. Tehát mindnyájan utasítsuk vissza lelkiismereti okokból a pletykát – hangzott a pápa felhívása. Nem pusztán erkölcsi okokra utalt, hanem arra, hogy a pletyka kárt okoz a személyekben, károsítja a munka és a környezet színvonalát.

Végül a pápa a Betlehem felé vezető út utolsó szakaszán arra kérte a Római Kúria munkatársait, hogy elmélkedjenek Szent Józsefről, aki olyan csöndes és olyan szükséges a Szűzanya oldalán. Gondoljunk arra, hogy hogyan gondoskodott Jegyeséről és a Gyermekről. Ez olyan sokat mond egyházi szolgálatunk számára! Éljük meg ezt a Karácsonyt lélekben közel Szent Józsefhez. Ez mindannyiunknak olyan jót tesz!

Ferenc pápa beszédét a köszönet szavaival zárta: „Nagyon köszönöm munkátokat és főleg imáitokat. Valóban úgy érzem, hogy imáitok visznek engem előbbre és kérem, hogy továbbra is így támogassatok. Én is imáimba foglallak titeket és áldásomat adom. A világosság és a béke Karácsonyát kívánom mindnyájatoknak és szeretteiteknek! Áldott Karácsonyt!”


(vm) VR

A magyar plusz kártya

Szent István öröksége

Álljatok mindig a „találkozás kultúrájának” szolgálatában – buzdított a Szentatya az Olasz Köztársaság diplomáciai eseményeinek szervezőihez és Olaszország szentszéki nagykövetségének munkatársaihoz intézett beszédében. Ferenc pápa köszönetet mondott az olasz diplomaták mindennapi munkájáért és az együttműködés szelleméért, amely jellemzi a Vatikáni Államtitkársággal és a Pápai Házzal való kapcsolatukat. Beszédében a Szentatya a találkozás dimenziójára helyezte a hangsúlyt a diplomácia küldetésében.

Szolgálatotok során abban a helyzetben vagytok, hogy elő tudjátok segíteni a találkozás kultúráját. A diplomácia alkalmazottai vagytok és munkátok arra irányul, hogy az országok, nemzetközi szervezetek és intézmények képviselői a leghasznosabb módon találkozhassanak. Milyen fontos ez a szolgálat! – állapította meg Ferenc pápa. Lényeges tehát a kölcsönös ismereten, a tiszteleten, a fejlődés és a béke útjainak közös keresésén alapuló pozitív kapcsolatok növekedése.

Mindebben Olaszországnak van egy plusz kártya a kezében: a kulturális öröksége. Itália mindig is a kultúra, a művészet és a civilizáció szinonimája volt a világban. A diplomaták hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a találkozás kultúrája érdekében hasznosítsák és, hogy ezt az örökséget a közjó szolgálatába állítsák, amelyet VI. Pál a szeretet civilizációjának nevezett.
A Karácsony az Isten és az ember közötti találkozás ünnepe. Eljön a Gyermek, aki személyében teljességében ezt a találkozást jelképezi. A nem keresztényeket is megszólítja Jézus Karácsonyának üzenete. Beszéde végén Ferenc pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy mindannyian intenzíven éljék meg a szeretet e misztériumát és ez hassa át mélyen szolgálatukat is.

(sv) VR

A magyarok pluszkártyája: Szent István öröksége!

Az orosz pátriárka Ferenc pápáról

Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke most fejezte be december 14-e óta tartó moszkvai látogatását. Szerdán felkereste Kirill ortodox pátriárkát, aki a megbeszélés során megerősítette az új pápa által keltett nagy reményt. A katolikus egyház és az ortodox egyház álláspontja számos kérdésben megegyezik - mondta az ortodox pátriárka. Sok minden, amit Ferenc pápa javasol az egyháznak, a világnak és társadalomnak, összhangban áll a mi szemléletünkkel – mondta Kirill pátriárka Kurt Koch bíborost fogadva székhelyén, a Danilovski kolostorban.
Az ortodox pátriárka kifejtette, hogy a jelenlegi történelmi helyzetben rendkívül fontos a testvéregyházak párbeszéde, amelyek véleménye megegyezik számos kérdésben. Kirill pátriákra megemlítette Közel-Kelet helyzetét, az üldözött keresztények védelmét és a családdal és az élettel kapcsolatos hagyományos értékek megőrzését. Egyre gyakrabban előfordul, hogy találkozunk katolikus prelátusokkal, a bíborosi testület tagjaival és ezek a személyes találkozások nagy lehetőséget jelentenek egymás jobb megismerésére. Novemberben másik három katolikus egyházi személyiség látogatott Moszkvába, nevezetesen Paul Poupard és Angelo Scola bíborosok, valamint Vincenzo Paglia érsek. Kurt Koch bíboros egyenesen „csodálatosnak” nevezte a katolikus és az ortodox egyház kapcsolatát. A két egyház közös cselekvésével kapcsolatban kiemelte azt, amit a ma oly nagy válságban lévő családi intézmény védelméért tesznek és a művi vetélések ellen folytatott közös küzdelmet.

Moszkvai útja során a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke találkozott Alekszej Meskov miniszterelnök-helyettessel, akivel az Orosz Konföderáció és a Szentszék együttműködéséről tárgyalt. Ez az együttműködés szeptemberben kezdődött azzal a levéllel, amelyet Ferenc pápa Putyin elnökhöz intézett, kérve közreműködését a Szíria ellen tervezett katonai beavatkozás megakadályozására.

(ik) VR

Mit csináljunk Karácsonykor?

Ferenc pápa pénteken találkozott az olasz katolikus szervezet fiatal tagjaival. Megköszönte a karácsonyi jókívánságokat és viszonozta azokat. A Katolikus Akcióról szólva beszédében elmondta, hogy az nagyon elterjedt és jól működik minden olasz egyházmegyében. Arra buzdította a fiatalokat, hogy legyenek mindig „élő kövek” az egyházban annak építése érdekében Jézussal egységben. Nincs szükség a Katolikus Akcióra Jézus nélkül, mert nem kormányzati szervezetté válik, amiből már úgy is sok van.
A Karácsony Isten jelenlétének ünnepe, aki eljön közénk, hogy üdvözítsen bennünket. Jézus születése nem egy mese. Valóban megtörtént kétezer évvel ezelőtt. A kis Jézusban Isten arcát szemléljük, aki nem az erőben, a hatalomban, hanem egy újszülött gyengeségében és törékenységében nyilvánul meg. Ez a gyermek a határtalan szeretet hűségét és gyengédségét mutatja meg, amellyel Isten körbe vesz mindannyiunkat. Ezért ünneplünk Karácsonykor, mert Isten találkozik velünk Jézusban.

A pápa emlékeztette a fiatalokat, hogy Jézus szereti őket és minden gyermek barátja akar lenni. Ha hisztek ebben, akkor mindenhol terjeszteni tudjátok ennek a barátságnak az örömét. Majd rögtönzött szavakkal megkérdezte tőlük: És az ellenségeinkkel mit tegyünk? Imádkozzunk értük, hogy közel legyenek Jézushoz. Anélkül, hogy elítélnénk a másikat vagy rosszakat mondanánk róla, segítsünk neki. A pletykálás nem szép dolog. Sose pletykálkodjunk! – kérte a fiataloktól a pápa, majd megáldotta őket. Boldog Karácsonyt és imádkozzatok értem! – búcsúzott az olasz Katolikus Akció fiataljaitól a Szentatya.

(sv) VR

Nem találod ki, hogy kik beszélgettek

A szentszéki sajtóterem igazgatója, P. Federico Lombardi tájékoztatta az újságírókat, hogy a Szentatya kedden telefonált XVI. Benedeknek és a beszélgetés során ünnepi jókívánságaikat is kifejezték egymásnak. 
VR

December 17-én védte meg doktori dolgozatát Darvas Kozma József csíkszeredai plébános. A csíkszeredai római katolikus plébánia történetét dolgozta fel levéltári forrásokra alapozva, az első dokumentumok keresésében budapesi és bécsi könyvtári és levéltári forrásokig is eljutott. Témavezetője, Marton József egyetemi tanár, valamint az opponensek egybehangzó értékelése szerint alapos kutatást végzett és az összegyűlt anyagot szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan dolgozta fel. A doktori munka bemutatását nyilvános vita követte, amelynek során a felmerült kérdésekre a jelölt kielégítő, helyenként székely humorral fűszerezett feleletet adott. A védésre az egyházi és tudományos élet személyiségei mellett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is eljött, ezzel fejezve ki a világi hatóságok elismerését a katolikus egyház kulturális teljesítménye és jelentősége iránt.
Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap 2013/51-52
- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/doktori-munka-csikszereda-plebaniajarol#sthash.hJfkcyCD.dpuf

Doktori munka Csíkszereda plébániájáról

December 17-én védte meg doktori dolgozatát Darvas Kozma József csíkszeredai plébános. A csíkszeredai római katolikus plébánia történetét dolgozta fel levéltári forrásokra alapozva, az első dokumentumok keresésében budapesi és bécsi könyvtári és levéltári forrásokig is eljutott. Témavezetője, Marton József egyetemi tanár, valamint az opponensek egybehangzó értékelése szerint alapos kutatást végzett és az összegyűlt anyagot szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan dolgozta fel. A doktori munka bemutatását nyilvános vita követte, amelynek során a felmerült kérdésekre a jelölt kielégítő, helyenként székely humorral fűszerezett feleletet adott. A védésre az egyházi és tudományos élet személyiségei mellett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is eljött, ezzel fejezve ki a világi hatóságok elismerését a katolikus egyház kulturális teljesítménye és jelentősége iránt.
Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap 2013/51-52

- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/doktori-munka-csikszereda-plebaniajarol#sthash.hJfkcyCD.dpuf

Doktori munka Csíkszereda plébániájáról

December 17-én védte meg doktori dolgozatát Darvas Kozma József csíkszeredai plébános. A csíkszeredai római katolikus plébánia történetét dolgozta fel levéltári forrásokra alapozva, az első dokumentumok keresésében budapesi és bécsi könyvtári és levéltári forrásokig is eljutott. Témavezetője, Marton József egyetemi tanár, valamint az opponensek egybehangzó értékelése szerint alapos kutatást végzett és az összegyűlt anyagot szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan dolgozta fel. A doktori munka bemutatását nyilvános vita követte, amelynek során a felmerült kérdésekre a jelölt kielégítő, helyenként székely humorral fűszerezett feleletet adott. A védésre az egyházi és tudományos élet személyiségei mellett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is eljött, ezzel fejezve ki a világi hatóságok elismerését a katolikus egyház kulturális teljesítménye és jelentősége iránt.
Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap 2013/51-52

- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/doktori-munka-csikszereda-plebaniajarol#sthash.hJfkcyCD.dpuf

Doktori munka Csíkszereda plébániájáról

December 17-én védte meg doktori dolgozatát Darvas Kozma József csíkszeredai plébános. A csíkszeredai római katolikus plébánia történetét dolgozta fel levéltári forrásokra alapozva, az első dokumentumok keresésében budapesi és bécsi könyvtári és levéltári forrásokig is eljutott. Témavezetője, Marton József egyetemi tanár, valamint az opponensek egybehangzó értékelése szerint alapos kutatást végzett és az összegyűlt anyagot szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan dolgozta fel. A doktori munka bemutatását nyilvános vita követte, amelynek során a felmerült kérdésekre a jelölt kielégítő, helyenként székely humorral fűszerezett feleletet adott. A védésre az egyházi és tudományos élet személyiségei mellett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is eljött, ezzel fejezve ki a világi hatóságok elismerését a katolikus egyház kulturális teljesítménye és jelentősége iránt.
Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap 2013/51-52

- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/doktori-munka-csikszereda-plebaniajarol#sthash.hJfkcyCD.dpuf