Német lap: Orbán Viktort a történelem teheti naggyá

Orbán Viktor az az államférfi, aki nemcsak saját hazáját, de Európát is meg akarja védeni Brüsszel őrült terveitől – írta a 888.hu a német Freie Zeitenben megjelent véleménycikk alapján, amelyben a magyar kormányfőt nagy történelmi személyiségekhez hasonlították.

Az emberi létezés és a történelem tele van idealizált hősökkel és mítoszokkal. Nagy Sándor, Napóleon – és még sokan mások – hatalmas lábnyomot hagytak a történelemben – írta a 888.hu a német véleménycikket idézve. A Frei Zeiten szerzője szerint ma hasonló a helyzet Európa „délkeleti sarkában”, ahol a magyarok felvették a küzdelmet a mainstream európai politikával szemben.
A szerző felidézi Orbán Viktor eddigi politikai pályafutását és életének meghatározó mozzanatait, amilyen a kommunizmus szétverése is volt 1989-ben. Álláspontja szerint Magyarország soha sem hagyta cserben a Nyugatot, együttműködik a NATO-val, bírálói mégis azt mondják, hogy Magyarország eltávolodott a nyugat-európai értékektől, Orbán pedig „diktátor” lett.
Orbán tagadhatatlan érdeme, hogy egyedüliként és elsőként szembe mert szállni Merkelék politikájával, akik tárt karokkal fogadták a bevándorlókat Európába. A Nyugattal szemben Orbán Viktornak és Magyarországnak világos, hogy a tömeges bevándorlás semmi jót nem jelent Európa számára. A bevándorlók érkezéséve ugyanis csak a társadalmi és etnikai feszültségek, valamint a szegénység nő – teszi hozzá a szerző.
Ennek egyik oka az lehet, hogy sem Magyarország, sem Orbán Viktor sem vesztette el történelmi memóriáját. A cikk szerzője a török és kommunista megszállást hozta fel, megemlítve hogy az átlag nyugat-európai polgárnak fogalma sincs azokról a küzdelmekről, amelyeken Magyarország mellett a balkáni államok is átmentek.
A Freie Zeitenben publikált írás szerint Orbán határozottan visszautasította a multikulturalizmust, ezzel párhuzamosan pedig a soviniszta nacionalizmust is; a magyar miniszterelnököt az „egészséges realizmus” vezeti kormányzásában.
A szerző szerint Orbán Viktor egy nagy remény, aki nemcsak a visegrádi országokat és Kelet-Európát egyesítheti, hanem reményt adhat az ellenzéki mozgalmaknak szerte Európában és Észak-Amerikában. Orbán ellenállása a brüsszeli elittel szemben pedig nem hiábavaló.
Orbán Viktor egy „európai hazafi”, akit végül a történelem tehet naggyá mint „Viktor, a Nagy!” A magyar miniszterelnök ugyanis egy új és jobb Európa szilárd alapját jelentheti a jövőben.

magyaridok.hu

Orbán Viktor: féleredményt értünk el

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, távozóban a pénteken virradóra véget ért csúcstalálkozóról.

A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték – mondta.

Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. Közölte: ezt nem tudták elérni, „továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét". Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.

Pénteken dől el a határzár sorsa

Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait – idézte fel.

A visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfői közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a migrációs válság hatékony kezelése érdekében az EU-nak egységesnek kell mutatkoznia és képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a fontos intézkedéseket.

„Hirtelen fölélénkültek" a miniszterelnökök

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor „hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök", amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését – amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle – már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja – mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az „elfogadható Magyarország számára".

Pénzre van még szükség

A brüsszeli EU-csúcstalálkozón elnöklő Donald Tusk az értekezlet után azt hangoztatta, olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az unió külső határainak biztosításához. Elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató „integrált határellenőrzés" létrehozásáról. Kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint „proaktívabb" módon vegyen részt a határok védelmében. A tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a „forró pontoknak (hot spot)" számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.

Az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetről Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke azt mondta: két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, akik viszont Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.

Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. Tudatta, hogy a miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja.

Támogatnák Törökországot

Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően megerősítette, hogy az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását. Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség.

MTI

Orbán tájékoztatója Magyarország nagyköveteinek

Rendkívüli értekezletet tartott Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország nagyköveteinek a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében. Az eseményen szó esett a déli nyitásról, az orosz–ukrán konfliktusról, Közép-Európa fontosságáról és az új világrendről is, ahol a gazdasági erő lehet Magyarország legfőbb külpolitikai fegyvere.


A világban zajló, felgyorsuló változások miatt évenkénti egy helyett két misszióvezetői értekezlet lesz – jelentette be nyitóbeszédében Szijjártó. Az egyeztetésben, közös pontok kijelölésében fontos feladata lesz a misszióvezetőknek, azaz a nagyköveteknek.

Vonjunk mérleget

Orbán Viktor miniszterelnök támogatását fejezte ki az újítás kapcsán, mondván, a magyar külpolitikai gondolkodásmód meghirdetése után, amely augusztusban történt, érdemes fél év után „kasszát csinálni”, miben voltunk sikeresek, hol sikerült megvalósítani a doktrínaváltást és hol nem.

Egységes szervezetirányítási rendszert vezettünk be, minden külképviseletben megpróbáltuk elérni, hogy egyértelmű legyen, egy helyről jöjjön utasítás, a nagyköveti szintről – mondta. Szakmai konzultációra természetesen szükség van, de az irány megszabása, munkáltatói jogok és koordinálás – ez a nagykövet dolga, ennek a kialakításnak a sikerességét is fel kell mérni.

Jön az új világrend

Önálló külpolitikát folytatni egy más logikájú külpolitikát követően egy kényelmetlen dolog – van, ahol ellenérzéseket szül például egyes nagykövetekkel szemben, hiszen az előző kapcsolatépítési logikához képest – amikor úgy tűntünk fel sok helyütt, mintha egyetértenénk mindenkivel – most más vonalat viszünk, és ezt meg is kell tudni mondani úgy, hogy ne romboljuk le az együttműködést azzal az országgal. Ehhez persze sajátos lelkialkat is kell – fejtette ki a miniszterelnök.

Mint mondta, a nemzeti érdekekre alapuló doktrínát amiatt a helyzet miatt állítottuk fel, mert lényegében egy új világrend kialakulását éljük, amikor a gazdaság a világkereskedelem Ázsia erősödő szerepe miatt valóban világméretűvé tétele miatt elkezdett megváltozni a világrend, változnak az erőviszonyok. Ehhez pedig gyorsan kell alkalmazkodni, a lehető leggyorsabban – ez a kormány elvárása a magyar külüggyel szemben.

Dörzsöltség kell

A magyar hajlamos arra, hogy magát nagyon dörzsöltnek gondolja, közben ő az első balek – mondta –, aztán váratlanul érnek minket a hirtelen változások. Ilyen az orosz reláció is, erre példaként hozta fel az orosz–olasz egymilliárdos gazdasági együttműködést, vagy a német–orosz megállapodást. Nem értelmiségi, hanem kereskedelmi dörzsöltség kell, ebben el vagyunk maradva. Egyszerre elvileg tartható álláspontot fenntartani, ami közben az ország gazdasági érdekeit szolgálja, ez a feladat – mutatott rá.

A magyar külpolitikának mindig volt egy arisztokratikus, elitista jellege, ami minőségi külpolitikát jelentett, de ma már más természetű, gyakorlatiasabb minőségi tudásra van szükség, ezzel is szembe kell néznünk.

Jupiter és a kis ökör

Ami jól mutatja a mozgásteret, például hogy a többiek mit tesznek: az olasz miniszterelnök például autonómiát követel Kelet-Ukrajnának dél-tiroli mintára. Gondolkodni még a kis ökörnek is szabad, még ha nem is teheti meg ugyanazt, mint Jupiter.

Nyugati nyitás nincs

Magyarország maga a Nyugat, ide nem tudunk semmit sem kinyitni, mert ott vagyunk. Erről pedig nem a kormányzat vagy a parlament dönt, ez két népszavazással valósult meg: a NATO- és az EU-tagság is ilyen, ezt semmilyen kormányzati politika nem tudja felülírni, ezért értelmetlen szembeállítani a keleti vagy akármilyen nyitással, egyezménnyel. A nyugati integrációt ezért senkinek sincs joga megkérdőjelezni – közölte.

Ugyanakkor a Nyugat részének lenni felelősséggel is jár – mondta, hozzátéve: ennek egyik legfontosabb része a közös katonai koalícióban való részvétel; ezért küldtünk gyakorlatozni magyar katonákat például Litvániába, ezért kell részt vennünk az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben. Ma ez mutatja meg a leginkább a nyugati elkötelezettségünket.

Közép-Európa mindig az első

Nincsenek barátok és ellenségek, csak érdekek, szokták idézgetni hol De Gaulle-t, hol Churchillt, ezt nem kéne teljesen magunkévá tenni, mert nekünk van egy közép-európai sorsközösségünk a lengyelektől a horvátokig, akikkel közösen szenvedtünk, ez pedig kötelez. Ezért a közép-európai elkötelezettséget mindenképpen figyelembe kell venni az érdekeink mellett – szögezte le.

Volt egy ilyen elképzelés, hogy a mi érdekeink automatikusan egybeesnek azzal az aktuális nagyhatalom érdekeivel, amelynek az érdekszférájába tartozunk, ez nincs így és nem lehet így a jövőben. Természetes, hogy nem esik egybe a németekével, az amerikaiakéval; ezért nem kell kiélezni a konfliktusokat, csak tudatában kell lenni, hogy ez nem ördögtől való. Hogy ezt mikor kell kimondani, és mikor elfedni, ennek Önök a mesterei – mondta a nagyköveteknek.

Ilyen kapcsolatrendszer kell

Keressük azt a politikát, amellyel a számunkra meghatározó országot érdekeltté tudjuk tenni Magyarország sikerességében, hogy Berlinnek, Washingtonnak, Pekingnek, Moszkvának is érdeke legyen, hogy Magyarország sikeres legyen, ezt kell megmutatni nekik, hogy miért van így.

Németországnak elemi érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen akkor lesz sikeres az ide befektetett 20 milliárd eurójuk, mert összekötöttük a magyar ipart a délnémet ipari zónával. Amerikával ezt a hi-tech ipar kapcsán, stratégiai megállapodásokkal tettük meg, cél volt, hogy nagy amerikai vállalatok alkalmazzák a mérnökeinket. Fontos az oroszoknál is: világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenséges ország, másrészt pontosan kell fizetnünk, mert mi vagyunk a vevők.

Hogy megvan a véleményünk az orosz tevékenységgel kapcsolatban, hogy Ukrajna integritása és a nemzetközi jog számunkra fontos, de ebből nem következik oroszellenes politika, mert akkor elveszti az érdekeltségét Moszkva hazánk sikerességében – sorolta Orbán.

Kínának van stratégiája, és ebben Közép-Európának van szerepe a méretkülönbségek ellenére – mutatott rá a miniszterelnök –, mert ezen keresztül tud erős európai pozíciókat kiépíteni. Itt a miniszterelnök a Bank of Chinát és a magyarországi központú közép-európai kínai turizmust említette.

Egy kis geopolitika

A török reláció nagyon fontos – mutatott rá Orbán. Mint mondta: minden világpolitikai változásnál három dolgot néz: hogy milyen hatással jár a német–magyar, az orosz–magyar és a török–magyar relációban; ez határoz meg minket ezer éve, ezt csak kiegészítette az angolszász felemelkedés. Nem véletlenül fogadtuk idén az orosz elnököt, a német kancellárt és a török miniszterelnököt – mutatott rá a miniszterelnök.

Nem könnyű nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát folytatni egy olyan országban, ahol nincs nagy hadsereg, tömegpusztító fegyver vagy nyersanyagkészlet. Tehát a gazdaságban kell megkeresni az elrugaszkodási pontot, innen meríthetünk magabiztosságot – mondta. Példaként hozta fel a lengyeleket: az ő gazdaságuk a saját lábán áll és sikeres, amikor az egész EU zsugorodott, ők akkor is növekedtek. Magyarország is a legsikeresebb országok közé fog tartozni – mondta –, ebben 2014 a minta, ilyen évek következnek majd – közölte, említette még a javuló külkereskedelmi mérleget a gazdasági növekedés mellett, amely nem hitelfelvétellel, hanem beruházásokon keresztül történt, ez pedig óriási teljesítmény, ehhez pedig jó külpolitika, egy kétharmados összefogás kellett az összehangolt gazdaságpolitikához.

Mértéktartás mellett egy megalapozott önbizalom az alapja annak, hogy miért „ugrálnak”, miért gondolnak mást a magyarok, mert a gazdasági teljesítményünk mellett ezt megtehetjük – mondta, arra kérve a nagyköveteket, hogy ezt mindig tartsák szem előtt.

A keleti nyitás sikere

– 2009-ben a teljes magyar export 80 százaléka ment, most 75 százaléka megy az EU-n belülre, tehát az azon kívüli országok részesedése ebben megnőtt. 2018-ra tervezzük elérni az egyharmadot ebben a tekintetben – ismertette a miniszterelnök, aki szerint ez az alapja a diverzifikáltabb külkereskedelemnek, amelyre szükség van.

A keleti nyitás sikeres volt, ugyanakkor nemcsak az export makroszámai, hanem annak szerkezete is fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök, felhívva a figyelmet arra, hogy az itt működő multinacionális cégeknek végzett munka adta az export nagy részét, ennek a szerkezetnek is meg kell változnia a magyar vállalatok javára. A kapu nyitva van keleti irányba, csak közlekedni kell rajta.

Az új irány a déli nyitás

Ugyanakkor kelet mellett délen tűnnek jelentősnek a magyar lehetőségek; ha sikerül stabilizálni, Afrikában lesz várhatóan a legnagyobb növekedés tíz év múlva, Ázsia némiképp le fog lassulni – ismertette Orbán. Emellett Latin-Amerika feltörekvő, nagy gazdaságaival is foglalkozni kell. A súlypont év végéig még ott marad Ázsiában – Szingapúr, Indonézia, Malajzia – ezt még be kell fejezni, a külügyminiszter pedig megkezdi a déli úttörést, 2016-ban pedig már ez a térség kap nagyobb hangsúlyt, nyílnak majd a nagykövetségek, kereskedőházak – mondta.

Nem akarunk orosz szomszédot

Háború zajlik a szomszédban, erre korábban senki sem számított; Ukrajnában elhúzódó konfliktus zajlik – hangsúlyozta a miniszterelnök –, bár a tűzszünet nagyon fontos dolog. A háborús események messze zajlanak, de egész Ukrajnát destabilizálják, ez pedig ellentétes hazánk érdekével. Ugyanakkor fontos, hogy nem akarunk közös határt az oroszokkal: minél nagyobb ország van közöttünk, annál jobb – fogalmazott. Ukrajna megmaradása elemi magyar érdek. Különösen fontos az ott élő 150-200 ezer magyar.

Nemzeti elkötelezettségű külügy kell

A mi térképeinken Magyarország a világ közepe, a saját problémáinkat kell megoldanunk. Egy diplomata nem lehet világpolgár, ugyanis aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként; ez nem provincializmus, hanem nemzeti identitás: lehet magyarként is elegánsnak lenni, magyarként is lehet késsel-villával enni és részt venni nemzetközi diskurzusban – foglalta össze a miniszterelnök, aki ennek megvalósítását kérte a nagykövetektől. Nem délibábos eszméket, hanem a magyar állam és a tíz-egynéhány milliós magyar világnemzet érdekeit kell képviselni.

Nem tudjuk, hogy kifizetődő-e ez, vannak történetek, amikor az okos aláhelyezkedés előnyöket hoz, de hosszabb távon csak a nemzeti szuverén külpolitika fizetődik ki. A nemzetek között vagy vazallusi, vagy partneri viszony létezik; a vazallus attitűdöket háttérbe kell szorítani, a partnerit pedig előtérbe; sok minden hiányzik, és ha ebből a szempontból nézzük, az elmúlt fél évben jól teljesítettünk, az elért eredmények biztatóak – zárta mondandóját Orbán.

Veczán Zoltán
mno.hu

Orbán Viktor beszéde

Forrás: hirado.hu

A miniszterelnök félórás beszédében az Európai Unióval kapcsolatosan úgy fogalmazott: „az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt", Lengyelországgal kapcsolatban viszont megjegyezte, hogy a két ország mindig számíthat egymás segítségére.

A kormányfő úgy fogalmazott: nem tud elképzelni olyan szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, és nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti a negyven év kommunizmus alatt a Nyugattal szemben összegyűjtött hátrányt, hiszen „nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus". Mint mondta, mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük – a szabályok adta kereteken belül – a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy „úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket". A magyar gazdaság, a sajátos magyar válságkezelési modell eredményei között említette az évek óta 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az államadósság-csökkentést, az arányaiban a némettel versenyképes külkereskedelmi mérleget, a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget. Megerősítette azt a kormányzati célt is, hogy 2018-ra gyakorlatilag egyetlen munkanélküli se legyen az országban.

Összegzése szerint „Magyarország szép jövő előtt áll", és bár az út nehéz, de szerinte csak ez vezet el a sikerhez. Orbán Viktor csaknem félórás beszédében sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti „mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen – mint fogalmazott – „Európa jövője itt van, Közép-Európában". Jelezte, hogy Magyarországon ma 341 lengyel cég dolgozik, a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom pedig tavaly több mint hét százalékkal nőtt. A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatos véleményét ismertetve úgy fogalmazott: „az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll – sorolta.

Mindebből szerinte „kényelmetlen igazságok" fakadnak, így például az, hogy senki sem oldja meg a másik helyett a házi feladatát, azaz amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem. Megjegyezte, kevesen merik kimondani Európában, hogy ugyanazért a pénzért egyre többet kell dolgozni. Európa helyzetének megváltoztatásához politikai vezetésre lenne szükség – mondta Orbán Viktor, aki a „kényelmetlen kérdések" között beszélt az európai energiahelyzetről is. Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, majd kijelentette: valakinek lassan ki kellene mondania, hogy „a magunkfajta országok számára", amelyek nem elég gazdagok, „az alternatív energia szinte finanszírozhatatlan". Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris energia szerinte nem nélkülözhető Európában.

A kormányfő úgy vélte, azt a „különösen kényelmetlen igazságot" is ki kellene mondania valakinek, hogy „nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül".

Úgy összegzett: „ma Európában az energia ügyében az ár a legfontosabb, a klíma csak a második". Európa helyzetével kapcsolatban jelezte ugyanakkor, hogy nagy reményeket fűz az unió új vezetéséhez, és megtisztelőnek nevezte, hogy Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök áll az Európai Tanács élén. Orbán Viktor kitért az ukrán válságra is, amellyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy jól láthatóak az országok közti különbségek, miközben mindenki az európai egység fenntartását hangsúlyozza.

„Mi, magyarok is így vagyunk ezzel, hiszen Európának erőt kell mutatnia, és ha nincs egység, akkor nincs erő sem" – mondta.
Varsói programjáról szólva úgy fogalmazott, erős és izgalmas tárgyalása volt Ewa Kopacz lengyel miniszterelnökkel, akivel végül közösen megerősítették a lengyel-magyar barátságot.

„Magyarország mindig számíthatott Lengyelországra, és ezért mi mindig is hálásak voltunk, és hálásak is maradunk" – jelentette ki Orbán Viktor.

Marek Kloczko, a lengyel gazdasági kamara elnökhelyettese az Arany Ernyő nevű kitüntetés átadása előtt indoklásul arról beszélt: amikor az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetben volt, az Orbán Viktor vezette kabinet e mélypontról hozta fel az országot.

MTI

Orbán: menekülttábor lesz az ország, ha nem lépünk

Forrás: mno.hu

Aki tiltott határátkelést hajt végre, mindegy, milyen indokkal teszi, azonnal őrizetbe kell venni – foglalt állást az illegális bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfőt a reklámadóról is kérdezték, amiről azt mondta: szükség van rá és a belőle származó bevételre, ettől „nem tudunk eltekinteni”.

A bevándorlás ügyében Orbán Viktor kifejtette: jelenleg arra volna szüksége, hogy a kérdésben megkérdőjelezhetetlenül egységesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény. A miniszterelnök olyan – az európai menekültpolitikától egyébként eltérő – előírásokra kér felhatalmazást a magyaroktól, hogy az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehessék őrizetbe, tartsák fogva, és amint lehet, azonnal toloncolják ki őket. Ha megkapja erre a felhatalmazást a nemzeti konzultáción – mondta –, akkor érvényt is tud szerezni neki Brüsszelben.

Az embereknek megvan a józan esze

Emlékeztetett, hogy korábban Magyarországon már volt ilyen szabályozás, de ettől az unió eltiltotta a magyar hatóságokat, ám most világossá kell tenni Brüsszelnek, hogy ez rossz döntés volt a részéről.

Orbán Viktor szerint a minél hamarabb elindítandó konzultáción jól kell feltenni a kérdéseket, egyszerűen és világosan, és akkor az embereknek lesz róla véleményük, mert – mint fogalmazott – megvan a józan eszük.

Itt rekednek

A kormányfő hangsúlyozta: az osztrákok és a németek változtatni fognak a bevándorlókkal kapcsolatos szabályaikon, így a Magyarországra érkezett menekültek nem tudnak majd továbbmenni, „itt fognak rekedni”. „Ha akkor nem lesznek olyan törvényeink, hogy azonnal fogjuk el őket, és azonnal toloncoljuk vissza, akkor Magyarország egy menekülttáborrá fog válni” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ezt el kell kerülni.

Szerinte ha a magyar rendőrség erőteljes fellépéséből a Balkánon is világossá válik, hogy nem érdemes Magyarországra jönni – mert letartóztatják, az ellátásukat megkeresendő dolgoztatják, majd kitoloncolják őket –, akkor nem is fognak jönni.

Kell a pénz

Orbán Viktort a reklámadóról, „régi harcostársának elveszítéséről” is kérdezték a műsorban, amiről azt mondta: szükség van a reklámadóra és a belőle származó bevételre, ettől „nem tudunk eltekinteni”.

Azonban „miután a reklámadó – mint minden adó – pénzről szól, és magántulajdonosok zsebbe vágó érdekeiről is szó van, nekik erről van véleményük. Különböző eszközökkel, különböző módszerekkel próbálnak ennek érvényt szerezni, és különböző erősséggel fogalmazzák ezt meg” – mondta a miniszterelnök.

Hangsúlyozta ugyanakkor: ilyen vitákban sem a kormány, sem ő nem vehet részt. „Egy ország kormányzása sohasem személyes ügy” – fogalmazott, majd azt is mondta, hogy „a kávéházi legendák világa nem a kormányzás világa”. Azt „egészen másodlagosnak” nevezte, ki milyen stílusban, hogyan beszél és mit mond.

A devizahitelek korát lezártuk

A kormány bankpolitikájának változásáról a kormányfő azt mondta: „elértük a céljainkat”. Mint fogalmazott, az ő fejében úgy tagozódik az időszámítás, hogy van a devizahiteles korszak előtti és utáni élet, és most „a devizahitelesek korszakát lezártuk”. Hozzátette, a kormány azt a célját is elérte, hogy a magyar bankrendszer legalább fele nemzeti kézben legyen. Szavai szerint Magyarország visszatért a rendezett gazdasággal rendelkező országok közé.

MTI

Magyarország meg tudja vívni konfliktusait

Forrás: faceportal.hu

Nem akarunk gyarmat lenni, szeretünk a saját lábunkon állni – mondta a kormányfő. Orbán Viktor az M1 Az Este című műsorában leszögezte: olyan kül- és gazdaságpolitikát akar, mellyel megtarthatjuk azt a területet, ami a miénk, és tovább építhetjük kultúránkat. A gazdasági rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden magyar ember úgy érezze, munkájának van értelme, és nem mások gyarapodnak belőle – tette egyértelművé.

Magyarország ma egy erős ország, és meg tudja vívni a konfliktusait – ezt mondta Orbán Viktor az M1 Az Estének adott interjújában a Parlamentben.

A miniszterelnök szavai szerint Magyarországnak jó esélye van rá, hogy jó lapokat szerezzen a most újraosztott világgazdasági lapok közül. Orbán Viktor kijelentette: olyan kül- és gazdaságpolitikát kell folytatnunk, hogy azt a területet, ami a miénk, meg tudjuk tartani. És azt a civilizációt, kultúrát, amit több mint ezer év alatt felépítettünk itt, a Kárpát-medencében, folytatni tudjuk.

Olyan gazdasági rendszert építsünk föl, hogy minden magyar ember úgy érezze, hogy a munkájának van értelme, és nem mások gyarapodnak a munkájából. Mi nem akarjuk, hogy mások gazdagodjanak a mi munkánk eredményéből. Nem akarunk gyarmat lenni, szeretünk a saját lábunkon állni. Mi egy független és szuverén ország vagyunk. Nem ismerünk el magunk fölött semmilyen idegen hatalmat, és nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni egyetlen külföldi ország akaratának sem – mondta a miniszterelnök.

A teljes interjút 22 órától, az M1 Az Este című műsorában láthatják.

MTI

Fényes, magyar sikerekről beszélt Orbán

A magyar növekedés az egyik legerőteljesebb Európában, csökkent az államadósság, 400 ezerrel többen dolgoznak, mint négy éve, a legnagyobb arányban Magyarországon csökkent a munkanélküliség, s ezáltal csökkent a szegénység is - véli Orbán Viktor miniszterelnök. A szabadságharc 2015-ben is folytatódik.

A következő időszak feladata egy gazdaságilag stagnáló Európában, egy geopolitikailag kiélezett helyzetben megvédeni Magyarország politikai szuverenitását és bővíteni gazdasági szuverenitását - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány évzáró rendezvényén péntek este Budapesten. A kormányfő előadásáról sajtófőnöke, Havasi Bertalan számolt be az MTI-nek.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy 2010 és 2014 között megteremtették egy nemzeti, szuverén politika alkotmányos és pénzügyi alapjait.

"Munkába állítottuk Magyarországot"
Sikerült beindítani a magyar gazdaságot, a növekedés ma már az egyik legerőteljesebb Európában. Magyarország kitört a megszorítás-elengedés gazdasági körforgásából. Munkába állítottuk Magyarországot - hangsúlyozta a miniszterelnök, kifejtve: 2010-ben 1,8 millió adófizető volt hazánkban, ma viszont már 4,2 millióan járulnak hozzá a közterhekhez, 400 ezerrel többen dolgoznak, mint négy éve, így teljesíthető a kormánypártok által korábban kitűzött "tíz év alatt egymillió új munkahely" program.
Orbán szerint európai összevetésben a legnagyobb arányban Magyarországon csökkent a munkanélküliség, és ezáltal vált lehetővé a szegénység csökkentése is hazánkban. Mint mondta: a szegénység ellen munkahelyteremtéssel lehet a legeredményesebben küzdeni.
Csökkent az államadósság, méghozzá úgy, hogy közben impozáns mértékben növeltük a közösségi célokat szolgáló nemzeti vagyont - szögezte le a kormányfő.

"Nőtt a családok megtakarítása"
Az infláció nullára csökkent; nőtt a háztartások megtakarítása; közben csökkentettük az adókat, köszönhetően az egyedülállóan alacsony egykulcsos jövedelemadót a családi kedvezményekkel ötvöző adórendszernek - sorolta az eredményeket a miniszterelnök.
A bankok elszámoltatásának eredménye az, hogy 1000 milliárd forint kerül át a bankoktól a magyar családokhoz, az intézkedéssorozat hozzávetőlegesen 5,2 millió ember életét könnyíti meg - tette hozzá.

Szabadságharc, energiaellátás, keleti nyitás
2015-től kezdődően nem kisebb céljaink és feladataink vannak - folytatta Orbán Viktor. Meg kell védeni a gazdasági szuverenitásunk kiterjesztésével elért eredményeinket, a rezsicsökkentést, az energiapolitikánkat csakúgy, mint a versenyelőnyünket biztosító Munkahelyvédelmi Akciótervet, amit elsősorban az európai adóharmonizációs törekvések veszélyeztetnek.
Eredményeket kell elérnünk az energiaszállítási útvonalak diverzifikációja terén, és 2015 elején be kell indítanunk a rendszerváltás óta legnagyobb gazdaságfejlesztési programunkat, ami elhozza a teljes foglalkoztatottságot és közben megerősíti a nemzeti gazdasági szereplőket is - jelentette ki.
Végezetül a külkereskedelemről beszélt a miniszterelnök, kiemelve: annak súlypontján módosítani kell, nagyobb figyelmet fordítunk a feltörekvő, dinamikus, keleti piacokon való részvételre.

napi.hu

Orbán Viktor: Meg kell védeni az ország függetlenségét

A nemzeti függetlenség békeidőben három dolgot jelent, energia-, pénzügyi és kereskedelmi függetlenséget - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.  Orbán Viktor John McCain amerikai republikánus szenátor kijelentéseit szélsőségesnek nevezte.

A kormányfő szerint az ominózus mondatok a gazdájukat minősítik, hozzátette ugyanakkor, hogy neki nem kell semmilyen szélsőséges megnyilvánulással foglalkoznia, mert "az elterelné a figyelmünket". Azt is mondta, hogy meglátása szerint Magyarország nemzeti függetlensége áll támadás alatt, neki pedig az a legfontosabb feladata, hogy az ország függetlenségét megvédje.
"Nem vagyunk hajlandóak arra, én személy szerint sem, hogy valamelyik idegen külföldi állam megbízásából legyek alkirály Magyarországon" - fogalmazott Orbán Viktor. Közölte: a nemzeti függetlenség békeidőben három dolgot jelent, energia-, pénzügyi és kereskedelmi függetlenséget. "Ez nem tetszik azoknak, akik eddig haszonélvezői voltak annak - 2010 előtti időkről beszélek -, hogy Magyarország nem volt független állam, lehetett nyerészkedni a magyarokon" - mondta a miniszterelnök.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

John McCain arizonai republikánus szenátor az új amerikai nagykövet kinevezéséről tartott keddi szavazás alkalmával "totálisan alkalmatlannak" nevezte a jelöltet arra, hogy Magyarországon legyen nagykövet, amely egy "nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek". Azt mondta: "nem vagyok ellene a politikai kinevezetteknek, mert tudom, hogy miként játsszák ezt a játékot, de így állunk: egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal, és mi a Gazdagok és szépek (szappanopera) producerét küldjük nagykövetnek".
A pénteki rádióinterjúban szóba került az Egyesült Államokkal kapcsolatos másik aktuális ügy, a beutazási tilalom kérdése is. Orbán Viktor kifejtette: leegyszerűsödni látszik a helyzet, mert az amerikaiak a minap egyértelmű nyilatkozatot tettek, azt mondták, az adóhivatal elnöke korrupciós bűncselekményt követett el. A miniszterelnök egyetlen feladatot lát és vár el a jelenlegi helyzetben - erről csütörtökön beszélt is Vida Ildikóval, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével -, mégpedig azt, hogy azonnal jogi útra kell terelni a vitát, "élni kell a lehetőséggel, hogy ebből a ködös és zűrös hablatyolásból az egész ügy végre a jog tiszta mezejére és tiszta nyelvezetébe került át".
Pert kell indítani, "rágalmazás, jó hírnévhez való jog: a magyar jogrendszer megadja a lehetőséget, hogy ilyenkor egy magyar állampolgár védekezzen, ezt várom el minden állami vezetőtől ilyen helyzetben" - mondta. Arra, hogy mi a helyzet, ha bebizonyosodik a korrupció, a kormányfő azt válaszolta: ha korrupciós bűncselekmény bizonyosodik be, "akkor az embert Magyarországon bezárják". Arra a kérdésre, igaz-e, hogy válaszul a beutazási tilalmi ügyre magyar kitiltási proklamáció készülne, Orbán Viktor azt felelte: "úgy fogunk majd eljárni, ahogy egy nemzeti függetlenségére büszke országnak el kell járnia".
A Déli Áramlat gázvezeték-dossziéja bezárult
Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint a Déli Áramlat gázvezeték-dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy "legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát". A kormányfő elmondta: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor "nekünk nem érdemes pitizni" azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani. Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak, és most ennek "aprópénzre váltása" a feladat.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben egy-egy ország versenyképességét a korábbinál sokkal nagyobb erővel határozza majd meg, hogy milyen árú energiát tud biztosítani a gazdaságnak. Megjegyezte, egyébként arra számít, hogy a magyar rezsicsökkentést újra meg kell majd védeni a hónap második felében esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón. Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, hogy ha esetleg a paksi atomerőmű bővítéséből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg.
A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Ankarában közölte: Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt, nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerülésével Dél- és Közép-Európába (ezen belül Magyarországra) orosz földgázt szállító Déli Áramlat tervének megvalósítását, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják.
A pénteki miniszterelnöki rádióinterjúban más gazdasági témák is napirenden voltak. A kormány által is támogatott vasárnapi pihenőnapról szólva Orbán Viktor közölte: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt. A kormányfő fontosnak nevezte a törekvést arra, hogy "senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni", ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján - magyarázta. Arra a kérdésre - utalva egy évekkel ezelőtti, a vasárnapi zárva tartást akkor még elutasító nyilatkozatára -, hogy ma már meg lehet-e élni heti öt napi munkából, azt felelte: "hatból talán már igen".

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A Budapest Bank csütörtökön bejelentett megvásárlását is kommentálta a miniszterelnök, és azt mondta: az ország akkor halad a nemzeti függetlenség felé, ha a bankrendszer legalább 50 százaléka nemzeti tulajdonban van. Tájékoztatása szerint a Budapest Bank megvételével a magyar tulajdoni arány a bankrendszerben jóval 50 százalék fölé ment, "nagyjából biztonságban érezhetjük magunkat". Megerősítette ugyanakkor, hogy a kabinetnek nem áll szándékában "egy hatalmas többségi állami tulajdonú mamutnak a kiépítése".
A jövő évi költségvetésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: a büdzsé elementáris erejű bizonyíték arra, hogy a nemzeti függetlenség nemcsak jó, hanem gazdasági értelemben hasznos. Megemlítette a teljes foglalkoztatottságot, amely szerinte akár korábban is megvalósulhat, mint azt tervezték.

(MTI/kormany.hu)

Egy magyar, egy bajor - semmi vita

Egy magyar, egy bajor - semmi vita címmel jelent meg közös interjú Orbán Viktor magyar és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel a Die Welt című német konzervatív lap online kiadásában.
Az interjú bevezetőjében kiemelték, hogy a kormányfők nézetei között "meglepő" azonosságok vannak, és véleményük csak az euró ügyében tér el jelentősen.
Az európai válság mélységét firtató kérdésre Horst Seehofer kiemelte: az EU kihívások előtt áll, de ha a "nagy feladatokra" összpontosít, és kevésbé a bürokráciára, akkor "új korszak" kezdődhet.
Orbán Viktor szerint súlyos "szellemi" válság tapasztalható, hiszen Európa erőn felül költ szociális kiadásokra, részaránya a világgazdaságban pedig csökken, "de még mindig azt hisszük, hogy Európában van a legnagyobb dinamika". Az "igazság beismerése" nehezen megy, holott ez a helyes gazdaságpolitika előfeltétele, és a szembenézés hiánya az egyik oka annak, hogy a kormányok sorra veszítik el a választásokat.
A radikális erők előretöréséről "radikális álláspontom van: ez a munkájukat nem jól végző politikusok hibája", és nem a választóknak kell szemrehányást tenni - tette hozzá.
Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy a radikalizmus ellen "a jó politika a legjobb védelem", az új Európai Bizottságtól a stabilitás politikájának folytatását várja, hitelből finanszírozott növekedésösztönzésről pedig szó sem lehet.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kiemelte: minden tagállamnak el kell végeznie házi feladatát, és az EU-nak nem szabad kettős mércét alkalmaznia. Ezek "kényelmetlen igazságok", de csak erre lehet "jó jövőt" építeni - tette hozzá.
Az euró helyzetére vonatkozó kérdésre a magyar kormányfő azt mondta, hogy az euróövezeti csatlakozás gondolata jelenleg "kevéssé vonzó", és az övezeten kívüli uniós országok gazdasága erősebben növekedik. Az "euró projektje elakadt", jövője "nyitott" - jelentette ki. Szavaira reagálva a bajor kormányfő kiemelte: az euró "megmarad".
Az euróra épülő költségvetési, gazdasági és politikai unió gondolatával kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: egyelőre bizonyításra vár, hogy lehetséges teljes politikai egyetértés az euróövezetben. Kiemelte, hogy a nemzetállamok a jövőben sem veszítenek jelentőségükből.
Az interjúban mindketten Nagy-Britannia EU-tagsága mellett foglaltak állást. Orbán Viktor a bajor miniszterelnökkel egyetértve azt mondta, hogy "az EU valóban zseniális találmány", és a britek nélkül megváltozna az EU "koncepciója és értelme".
Az EU értékeivel kapcsolatban Orbán kijelentette: "számunkra az EU ugyanazt jelenti, mint a demokrácia". Hozzátette, hogy a demokrácia "eredeti formájáról" beszél, amelyben a fogalom jelentése az, hogy "a néptől, a nép által, a népért".
Kiemelte: nem híve annak, hogy jelzővel lássák el a demokrácia kifejezést, mert úgynevezett népi demokráciában született, és most is vannak jelzős szerkezetek, amelyek "gyanakvóvá" teszik, például a liberális demokrácia, amelynek ugyan rengeteg követője van Európában, de szerinte felmerül a kérdés, hogy nem vezet-e "nem-demokratikus liberalizmushoz".
"Nekem elég a demokrácia" - szögezte le, megjegyezve, hogy ha feltétlenül kell valamit kapcsolni a kifejezéshez, akkor legyen az a német szabadságpárti (freiheitlich) fogalom.
Az európai és amerikai bírálatokat említő kérdésre Orbán Viktor megjegyezte, hogy "a tények sajnos senkit nem érdekelnek", hiszen az alaptörvény vizsgálata révén nincs még egy olyan ország, amelyet az EU-bizottság behatóbban világított volna át a demokratikus alapértékekkel összefüggésben, mint Magyarország.
A korrupcióval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a "zéró tolerancia" elvét követi, és "az a jó ország, ahol nincs korrupció". Hozzátette: ilyen országot "sajnos nem ismerek", de nem szabad feladni ezt az eszményt.
"Az Egyesült Államok bírálatát nagyon komolyan vesszük, és vizsgáljuk az összes adatot, amelyeket az esetekkel kapcsolatban rendelkezésünkre bocsátottak" - mondta Orbán Viktor.
Horst Seehofer hozzáfűzte: "az is a tényekhez tartozik", hogy Orbán Viktort a magyarok több alkalommal demokratikus választáson legitimálták.
Orbán Viktor hozzátette: "egzotikus állatfajnak számít", hiszen hatszor indult a miniszterelnöki tisztségért, háromszor győzött, háromszor veszített, és a jövőben is fog veszíteni és nyerni. A kormányfők legtöbbször egy elveszített választás után távoznak a politikából, ami nem helyes, mert a politika "a haza szolgálata, amit ellenzékben is folytatni kell" - fejtette ki.
Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország a német külpolitikát tartja irányadónak, és az EU-nak fel kell készülnie arra, hogy Ukrajna "sok pénzbe fog nekünk kerülni". Horst Seehofer egyebek között hozzátette, hogy Ukrajna támogatása a békét és az EU gazdaságát tekintve "jól befektetett pénz".
Arra a kérdésre, hogy mennyi populizmusra van szüksége választási sikereihez az abszolút többséggel kormányzó konzervatív CSU vezetőjének, illetve a kétharmados többséggel rendelkező magyar kormányfőnek, Seehofer azt mondta, hogy az embereket szolgáló sikeres politikát kell folytatni, és "egy mikrogramm populizmus sem kell". Orbán Viktor pedig azt mondta, hogy csak a megfelelő hangot kell megtalálni és tisztelni kell az embereket, "populizmusra nincs szükség".
Seehofer hozzátette: fontos, hogy a sajtó közvetítse a tényeket. Orbán megjegyezte: éppen a sajtónak van szüksége populizmusra, "hogy az emberek megvegyék az újságokat".
(MTI)

Mit mondott Helmut Kohl Orbán Viktorról?

Helmut Kohl volt német kancellár továbbra is dolgozni akar az európai integrációért és úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker megválasztásával jó kezekbe került az Európai Bizottság (EB) vezetése. A Stern német hírmagazinnak adott interjújában a kereszténydemokrata politikus méltatta Orbán Viktort is.

Helmut Kohl a Stern csütörtökön megjelenő interjúban a hetilap hírportálján előzetesen közölt részletek szerint kiemelte, hogy tenni akar az európai egység eszméjének előmozdításáért. Továbbra is ez a kötelességem - mondta a 84 éves volt kancellár, a konzervatív CDU egykori vezetője, akinek a héten jelent meg az EU helyzetéről és a közösség előtt álló kihívásokról szóló új kötete. Az Európa iránti aggodalom miatt - Felhívás (Aus Sorge um Europa - Ein Appell) című munkát Jean-Claude Juncker mutatta be hétfőn Frankfurtban. A könyvbemutató volt Juncker első nyilvános programja az EB elnökeként.

Helmut Kohl a Sternnek adott interjúban dicsérte a konzervatív luxemburgi politikust. Bízom benne, ő az én emberem - mondta a volt kancellár az EB új elnökéről.
Kohl méltatta Orbán Viktort is, szerinte a magyar miniszterelnök "nagy européer, európaiként gondolkodik és cselekszik".
A német egység és az euró építőmestereként is számon tartott volt kancellár - aki 1982-től 1998-ig volt Nyugat-Németország, majd az újraegyesített Németország kormányfője - az ukrán válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy nem osztja a háborús félelmeket, de aggodalommal szemléli az ukrajnai fejleményeket.
Amennyiben pedig a jelenlegi kancellár, Angela Merkel tanácsot kérne tőle, neki is azt mondaná, mint mindenki másnak: "sokat kell egymással beszélni. A dolgokat párbeszéd útján kell megoldani" - idézte a Stern hírportálja Helmut Kohlt.

napi.hu

Orbán megszólalt - Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nincs eljárás

Az Amerikai Egyesült Államok döntése, hogy kiket enged be az országba, azt Magyarország csak tudomásul veheti - közölte Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken Brüsszelben, ahol EU-csúcson vett részt. Az EU-csúcson megállapodás született az EU új klíma és energiastratégiájról. Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon súlyos terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerült teljesíteni Orbán szerint.

A kormányfő szerint lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak - tette hozzá.

"Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
A kormányfő szerint megoldaná az ügyet, ha azok, akiknek bizonyítékaik vannak, átadnák vagy nyilvánosságra hoznák őket. "Sokan vagyunk, akik nem értik, hogy ez miért nem történik meg" - fogalmazott Orbán.
Magyarországon a kormányfő szerint a törvény amúgy azt is előírja, hogy ha valaki tudomást szerez korrupcióról, akkor az erre vonatkozó információt fel kell tárnia. Ezt az amerikaiakkal szemben azért nem hangsúlyozza Magyarország, mert nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal.
A miniszterelnök szerint egyetlen konkrét ügyre derült eddig fény, amelyet a többek között étolajat forgalmazó Bunge Zrt. jelentett 2011-ben az adóhatóságnál. Erről az ügyről a kormány szerdán jelentést hallgatott meg, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra is hozott.
"Politikai vizsgálatokat Magyarországon nem folytatunk, ezután sem fogunk folytatni, vizsgálatot csak jogszerűség alapján lehet folytatni" - válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormányfő közölte: amint az amerikaiak átadják a szükséges információkat, el fog indulni a vizsgálat.
A kormányfő szerint nem arról van szó, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket sújtott az Egyesült Államok beutazási tilalommal, hanem elvi kérdés, hogy aki vádol, annak kell megneveznie az érintetteket.
A miniszterelnök egyenesen lehetetlennek nevezte, hogy egy másik ország bármely magyar állampolgár ellen bizonyítékok nélkül vádakat fogalmazzon meg, a magyar hatóságok pedig ez alapján vizsgálatot indítsanak. "Ez azt jelentené, hogy nem tudjuk megvédeni a saját állampolgárainkat" - hangoztatta a kormányfő.
Erkölcsileg helyeselhető üzenet
A csúcsvezetők a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Orbán ezzel kapcsolatban elmondta: tekintettel arra, hogy a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést.  A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez.
Nem kötötték meg a saját kezüket
Abban az esetben azonban, ha a jövő év végén esedékes párizsi globális klímacsúcson az derülne ki, hogy a világ többi része nem követi az EU példáját, akkor az uniós vezetők újra összeülnek, és felülvizsgálják mostani kötelezettségvállalásaikat -  tette hozzá.
Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének - hivatalából hamarosan távozó - elnöke elmondta: egyes tagállamok kérése az volt, hogy a jövő év végi párizsi globális klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást.  "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki Van Rompuy.
A magyar miniszterelnök azonban világossá tette, hogy a csúcsvezetők nem kötötték meg a saját kezüket ebben az értelemben: az is elképzelhető tehát, hogy Párizs után - az ottani, esetleg nagyon ambiciózus globális célkitűzések elfogadása nyomán - az EU a mostaninál is nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentésről dönt, de az sem kizárt, hogy visszafogja a mostani elhatározást, ha Párizsban szerényebb eredmények születnek.
Magyarország elérte célkitűzését
A kormányfő elmondta: a mostani EU-csúcson Magyarország elérte azt a célkitűzését is, hogy semmi olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, vagyis a rezsicsökkentést, továbbá hogy továbbra is minden ország saját maga dönthessen arról, miként éri el a szükséges kibocsátáscsökkentést.
"Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthető, az unió részéről technológia-semleges megközelítés érvényesül" - állapította meg Orbán.
Ami az energiabiztonság témakörét illeti, a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csúcson pénzügyileg is támogatandónak minősítették az észak-déli infrastruktúra-fejlesztést. Újságírói kérdésre megjegyezte: az elfogadott dokumentum említést tesz ugyan a déli energiafolyosóról, de ez nem azonos a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének konkrét támogatásával - ez utóbbi tekintetben ugyanis még fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a beruházás korábbi elhatározása és az időközben elfogadott uniós jogi előírások között keletkezett.
Orbán szerint fontos eleme az uniós klíma- és energiastratégiának, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó iparágakkal szemben eleve nem érvényesítenek szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket, hogy nehogy ezeket a szektorokat - Magyarországról például az autógyártás, gumigyártás üzemeit - elriasszák, kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket nem támasztó országokba történő áttelepülésre ösztönözzék.
Meglepetés lesz az államadósság?
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a csúcstalálkozón szó esett a gazdaságpolitikáról, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítéséről is. Magyarország gazdasági mutatói - mondta - az előrejelzések szerint rendben vannak mind erre az évre, mind a következő esztendőre. Mint megjegyezte, a magyar államadósságról hamarosan kiderülhet, hogy az az eddig feltételezettnél is alacsonyabb lesz. A gazdasági-pénzügyi gondok megvitatása alapvetően az EU-csúcsot közvetlenül követő eurózóna-csúcstalálkozó résztvevőire vár, hiszen az euróövezetben nagyobbak a problémák, mint az azon kívüli uniós tagországokban - mondta.

napi hu

Orbán Viktor kijelentése: kormányzunk minden magyar érdekében

Orbán Viktor miniszterelnök szerint kereszténydemokrata kormányzásra van szükség Magyarországon, egy liberális demokrácia ugyanis nem lett volna képes például a rezsicsökkentésre vagy a devizahitelesek megsegítésére.

A kormányfő szombaton Budapesten, a KDNP ünnepi választmányi ülésén úgy fogalmazott, megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban. Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan "taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől".

Megjegyezte, a kereszténydemokrácia nagyjainak, Konrad Adenauernek vagy Robert Schumannak a gondolatai ma nem minősülnének politikailag korrektnek. "Ezért nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket" - mondta Orbán Viktor, aki szerint - ismételte meg már korábban kifejtett véleményét - egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia.

"Egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása", így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme - fogalmazott. Jelezte ugyanakkor, hogy ez a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti "a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit". E csoportok szerint - folytatta a miniszterelnök - ha valaki nem fogadja el a liberális eszmerendszert, az valójában a diktatúra híve, akit azonnal együtt emlegetnek Kínával, Oroszországgal vagy éppen Szingapúrral. Magyarország azonban a Nyugat elválaszthatatlan része - nyomatékosította.

Gondolatmenetét Magyarországra kivetítve úgy fogalmazott: "egy liberális demokrácia nem lett volna képes arra, hogy nekimenjen a rezsiszámláknak, hogy segítő kezet nyújtson devizahitelesek százezreinek, hogy megadóztassa a multikat, a nagy energiaszolgáltatókat és a bankokat". Nem lett volna képes az önkormányzatok kimenekítésére az adósságcsapdából, hogy újratervezze az adórendszert, és arra sem, hogy célul tűzze a teljes foglalkoztatottságot - sorolta. Ezért kell kereszténydemokrata kormányzás Magyarországon - jelentette ki a miniszterelnök a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban a KDNP megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.

A kormányfő azt is mondta, hogy az Európai Unió mindaddig "befejezetlen projekt marad", amíg a kontinens keresztény gyökereiről szóló passzus nem kerül a helyére. Kiemelte azt is, hogy manapság a kereszténység a legüldözöttebb a vallás.

Beszédében a KDNP-t a magyar közélet nagy, jelentős és befolyásos pártjának nevezte a miniszterelnök, aki "az ifjabb párt", a Fidesz elnökeként köszöntötte "az idők próbáját kiálló" szövetségesüket és szövetségüket.

"Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti kormány vagyunk, kereszténydemokrata szellemiségben kormányzunk minden magyar ember érdekében" - zárta szavait a választmányi ülésen Orbán Viktor.

napi.hu

Orbán Viktor nyilatkozata az EU-csúcs előtt

Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy ennek folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust - jelentette ki az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.

 

A kormányfő úgy véli: a konfliktust tárgyalásos úton lehet megoldani, a csúcstalálkozó pedig a jelenlegi politika áttekintésével és korrekciójával fog foglalkozni. A kormányfő rámutatott: vita van arról, hogy a szankciók beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, s kiemelte, hogy ehhez "tudnunk kellene, mik is voltak pontosan a hozzájuk fűzött remények". Orbán elmondta, hogy voltak, akik úgy vélték: a szankciók eredményre fognak vezetni, és voltak mások - köztük ő maga is -, akik szerint nem.

"Az én álláspontom az, hogy a szankciós politika eddig nem volt sikeres, és önbecsapás azt állítani, hogy igen, és elegendő ezt folytatni, és az majd megoldja a válságot" - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint egy katonai konfliktust nem lehet szankciókkal megoldani, csak katonai erővel vagy tárgyalással, ám előbbit, szerinte helyesen mindenki kizárja, ezért csak a tárgyalásos rendezés vezethet eredményre.
"Magyarország a békében érdekelt" - jelentette ki a miniszterelnök, kifejtve, hogy Magyarország számára a béke és a nyugalom a legfontosabb, valamint az, hogy a szomszédos országokban, így Ukrajnában is béke, nyugalom és kiszámíthatóság legyen a mostani, növekvő veszéllyel és fenyegetéssel szemben.
Újságírói kérdésre, miszerint elfogadható lenne-e Magyarország számára, hogy Federica Mogherini legyen az Európai Unió új külügyi főképviselője, Herman Van Rompuyt pedig a lengyel Donald Tusk váltsa az Európai Tanács élén, a kormányfő azt mondta: az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik. Mint fogalmazott, régóta dolgoznak azon, hogy a visegrádi országcsoport kellő elismerést kapjon.

napi.hu

Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. évi külképviselet-vezetőihez

Az értékkérdések fontosak, de nem jelenti azt, hogy nekünk az alapján kell viszonyulnunk a nyugati szövetségi rendszeren kívüli partnereinkhez, mit gondolunk azok politikai kultúrájáról, intézményrendszeréről, demokráciájáról - a fő kérdés az, mi a magyar nemzeti érdek.

Navracsics Tibor az az embere a kormánynak, akit ott vetünk be, ahol jelentős strukturális reformokat kell véghezvinni - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. évi külképviselet-vezetői értekezleten. Navracsics Tibortól, mint leendő uniós biztostól azt várja a kormányfő, hogy teremtse meg azt a kapcsolatrendszert Brüsszel és Budapest között, ami jelentősen különbözik az eddigitől, mégpedig úgy, hogy a nemzeti hovatartozását se feledje - derült ki Orbán szavaiból, aki egyúttal alig burkoltan  Andor László munkaügyi biztosnak is odaszúrt egyet.
Egy második kormányzati ciklus szervezetirányítás szempontjából egyáltalán nem jelent folytonosságot, hanem óriási lehetőség az átalakítások véghezvitelére, folytatására. Az államigazgatási változások az államreform következő lépéseit jelentik.
Alapvetően exportorientált országban a külpolitika is gazdaságpolitikai központú, az export gazdaságon belüli súlyából következik, mi is a dolga azoknak, akik Magyarországot külföldön képviselik - foglalta össze a külügyi tárca új feladatait a miniszterelnök.
Megemlítette, ha más országokkal szemben nem veszik olyan szigorúan a túlzottdeficit-eljárást, az megkérdőjelezi azt, hogy volt-e értelme Magyarország küzdelmének, amivel kikerült az eljárás alól.
Arra kérte a diplomatákat, hogy ne vegyenek fel védekező pozíciót - nem az a feladat, hogy megvédjék a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket, a hazai makroszámok magukért beszélnek. A feladat, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az eddig elért sikerekből fakadnak, ez befektetések és piacok szerzését is jelenti.
Az értékkérdések fontosak, de nem jelenti azt, hogy nekünk az alapján kell viszonyulnunk a nyugati szövetségi rendszeren kívüli partnereinkhez, mit gondolunk azok politikai kultúrájáról, intézményrendszeréről, demokráciájáról - a fő kérdés az, mi a magyar nemzeti érdek.
Szorosabb kapcsolat a multikkal
A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az idei külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten.
A kormányfő kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.
Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen - mondta.
A miniszterelnök emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van - vélekedett.
Az orosz helyzet egyértelműen gazdasági kérdés
Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői nagyköveti értekezleten, Budapesten. A kormányfőt Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdezte az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében.
Orbán Viktor válaszában kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább alapvetően gazdaságilag közelíti meg.
A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.
Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a "szétválasztási folyamatnak" a lefékezésében, megállításában érdekeltek - foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.

Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét - az európai értékek szempontjából - "töviről hegyire" átvilágították - jelentette ki Orbán Viktor. "Mi, kérem, át vagyunk világítva" - mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából "pápábbak vagyunk a pápánál", mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is. Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A foglalkoztatáspolitikával összefüggésben megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert - tette hozzá. 

www.napi.hu

Az Orbán beszéd kommentjeihez

A miniszterelnök kinevezte a kormányhivatalok vezetőit. Ebből az alkalomból beszédet is mondott. A híradások általában azzal a címmel jelentek meg: Brüsszelből nem lehet irányítani Magyarországot.
Ez kétségtelen, el is hangzott a beszédben, mégis azt hiszem, hogy nagyot hibáztak azok, akik ezt a gondolatot emelték ki Orbán Viktor beszédéből. Aki ezt tartotta a beszéd lényegének, azt alighanem egyfajta zsigeri Brüsszel ellenesség irányította. A sok méltatlan támadás miatt ezt megértem, de nem helyeslem. Különösen nem akkor, amikor ez az érzelmi alapú csőlátás miatt elsikkadt a miniszterelnöknek alighanem ciklust meghatározó, és ezáltal 2018-at is eldönteni képes üzenete.
A tudósítások szövegéből azért megtudhattuk: a jelenlegi néppárti kormányzás lényege az, hogy az állam dolga nem az emberek életének megnehezítése, hanem a megkönnyítése. Ezért kell megtartani a jogszabályokat is. A miniszterelnök azt kérte a kormánymegbízottaktól, hogy ha úgy látják, bizonyos szabályok nem felelnek meg ennek a célnak, akkor azt jelezzék. Az embereknek azt kell érezniük, hogy "az állam nem akadály, amelyet át kell ugraniuk, hanem segítség, ahova fordulhatnak".
Ha a következő négy évben sikerül elérni, hogy a polgárok megtapasztalják ezt az ember-barát államot, akkor nem kell nagy izgalommal várni a következő választás eredményét.
Hogy korai még erről beszélni? Kérem, ne feledd, hogy minden kampány az előző választás eredményének kihirdetésével kezdődik.
Barátsággal köszönt:
Surján László

Orbán bátor kiállása és közeljövőbeli tervei

Ismét kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken az M1 Az este című műsorában azt is hangsúlyozta az ukrán válsággal összefüggésben, hogy Magyarországon biztosított a stabil energiaellátás. A kormányfő beszélt továbbá arról, hogy szeretné, ha ősszel döntéseket hozhatnának a devizahitelesek ügyében.

A múlt heti beiktatási beszédében a kárpátaljai magyarok autonómiájáról tett, többek által bírált kijelentését megerősítve Orbán Viktor Az estében kifejtette: „mi egy stabil és demokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek (...), márpedig se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek, nemzeti közösségeknek, köztük a magyar közösségnek azt, ami őket megilleti. Vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát."

Az autonómia jogintézményének Európában számos megvalósítása létezik – folytatta -, és „majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik konkrét jogintézmény mellett törnek lándzsát". „De akármelyik mellett is törnek majd lándzsát, tudniuk kell nekik is meg az ukránoknak is, hogy a magyar állam teljes súlyával ott van a kárpátaljai magyarok autonómiaigénye mögött" – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint mivel most áll fel az új Ukrajna, most kell elmondani az elvárásokat.
Azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az „Ukrajna területi szuverenitását megsértő" orosz akció ügyében „nekünk Ukrajnát kell támogatnunk".

Az ukrán válság gázellátásra gyakorolt hatásáról a kormányfő azt mondta, reméli, ez a hatás csekély lesz, de „felkészültünk a rossz forgatókönyvekre is". Magyarország képes arra – az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta -, hogy „hosszú ideig" biztonságosan, stabilan lássa el energiával a lakosságot és az ipart – nyomatékosította, megjegyezve, hogy az Alekszej Miller Gazprom-elnökkel a napokban kötött megállapodások is a biztonságos magyar energiaellátást szolgálják.

A devizahitelekkel kapcsolatban Orbán Viktor a tévéinterjúban azt mondta, hogy egy végleges, az embereknek biztonságot nyújtó megoldást akarnak, ezért meg kell várni a tiszta jogi helyzetet teremtő bírósági döntést, amely után a kormány „rakétasebességgel" meghozza a szükséges döntéseket, és „minden devizahitelest biztonságba fogunk helyezni". Megjegyezte, szeretné, ha az ősszel döntéseket hozhatnának.

A kormányalakítást megelőző, a héten folytatott konzultációiról szólva – megerősítve, hogy nemzeti konzultáció is lesz majd a jövőben – kitért a Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott megbeszélésre, amelyen az államadósság is téma volt. Utóbbiról kifejtette: az adósság mértéke csökkent, és jelentős vagyontárgyakat is vásárolt az állam, vagyis „az adósságunk súlya a vagyonunkhoz képest jelentősen változott". Hozzáfűzte, hogy vannak olyan pénzek „raktáron", amelyeket az év közben lejáró adósságra fordítanak, és „akkor egy pillanat alatt javulni fog az államadósság helyzete". Összegzése szerint ma az állam vagyonát és gazdasági erejét terhelő adósság aránya jelentősen kisebb, mint korábban.

Orbán Viktor szerint az a jó, „ha nem külföldiek felé vagyunk eladósodva, hanem a saját állampolgáraink felé". „Miért kellene Smith úr zsebébe menni a profitnak, ha egyébként az a kamat Kovács úr zsebébe is mehetne?" – tette fel a kérdést a miniszterelnök a magyar lakossági állampapír-állományra utalva.

A kormányalakítás ügyében elmondta: azért csak júniusban alakul meg az új kabinet, mert az emberek az országgyűlési választáson a folytatásra szavaztak, vagyis „ugyanaz az irány érvényes, ugyanazt a programot hajtjuk végre, és nagyrészt ugyanazokkal az emberekkel fogunk dolgozni". Tervei szerint a május 25-i európai parlamenti (EP-) választást követő héten véglegesíti majd a már megkezdett megbeszéléseket új kormánya minisztereivel, „június 6-án a miniszterek listája készen áll", két-három napra rá pedig teljes lesz az államtitkári lista is. Hozzáfűzte, van olyan személyi kérdés, amelyről már döntött.

Az EP-választásra rátérve a kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország az eredményei ellenére sem kapta meg a neki járó tiszteletet. Mint mondta, olyan magyar EP-képviselőkre van szükség, akik kiállnak Magyarország mellett.

A Jobbik erősödését jelző közvélemény-kutatási adatokat firtató kérdésre úgy válaszolt: „érdektelennek tartom ezeket a szempontokat". Szerinte az a fontos, hogy milyen minőségű embereket küld Magyarország Brüsszelbe.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar parlamenti képviselők kétharmada „az európai közép erejéhez tartozik", ezért „semmilyen szélsőség, sem jobbról, sem balról nem fog teret nyerni".

A kémgyanúba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyében arra a kérdésre, hogy mit tud erről egy miniszterelnök, Orbán Viktor azt felelte: „eleget". Szavai szerint a kémkedés valójában hazaárulás, ezért ezt példátlan, döbbenetes esetnek tartja. „Azt, hogy az internacionalisták – akik a nemzetet nem tartják fontosnak – a magyar történelemben elég gyakran hazaárulást követnek el, a magyar közvélemény ismeri. De az, hogy egy magát nemzetinek valló párt hazaárulást elkövető személyeket akarjon eljuttatni Brüsszelbe, ahol a magyar érdekeket kellene képviselni, példátlan" – fejtette ki.

MTI

Orbán Viktor miniszterelnök

Újraválasztotta miniszterelnöknek az Országgyűlés szombaton Orbán Viktort. A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választották ismét kormányfővé. Eskütétele utáni beszédében a miniszterelnök többek között leszögezte: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti az autonómia.

Orbán Viktor megválasztására igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakció, valamint az Együtt-PM négy független képviselője, továbbá a független Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott.
A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata volt szükséges. A kormányfő megválasztásával hivatalba lépett.
Orbán Viktor a történelmi zászlók előtt tette le esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően Orbán Viktor beszédet mondott.
Az MSZP, ahogy előre jelezte, a miniszterelnök megválasztása után elhagyta az üléstermet. Ezt korábban azzal indokolták, hogy nem ismert a kormányprogram, a kormány szerkezete és a kormánytagok neve sem.
Együttműködés, egység európai közép
Beszédében Orbán Viktor kifejtette: a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája. Az elkövetkező négy évről úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk”. Negyvenperces beszédében ismertette kormánya társadalomfelfogásának és külpolitikájának alapelveit is.

Orbán Viktor a választási győzelmük arányát meggyőzőnek nevezte, mint fogalmazott, a voksoláson az „európai közép”, az egységre törekvő erők elsöprő többséget kaptak. Szerinte, bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig „a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd”, minden magyar szolgálatára törekszik.
A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az április 6-ai országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Külön megköszönte azoknak, akik a Fidesz-KDNP-t támogatták, mint mondta, „a feléjük fennálló kötelességeimről nem fogok megfeledkezni”.
A nemzet Országgyűlése
A választásról szólva azt is kiemelte, hogy mivel azon az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – tette egyértelművé, köszönetet mondva az anyaországon túl élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.

Harmadik kormányzásának négy évét előrevetítve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „Európa közepén egy új Közép-Európát építünk”, amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. „Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben" – jelentette ki, megjegyezve, hogy ugyan „még nem érjük el a felsőbb szintjét, de felfelé haladunk, a középosztály, vagyis a magyarok nagy többségének megerősödése felé tartunk”.
A kabinet politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – vázolta fel.

Bővebben:

Elkezdte harmadik miniszterelnöki mandátumát Orbán Viktor 

székelyhon.ro

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde márc. 29-én

Az április 6-i parlamenti választáson még négy évet kérünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint amikor majd megírják e négy év "példátlan történetét", le fogják írni, hogy a magyarok a modern Európában 2010-ben páratlan egységet hoztak létre, bevezették a méltányos közteherviselést, és kiterjesztették azt a bankokra és a multikra is.

Bár az április 6-i választáson a Fidesz-KDNP az esélyes, az esélyesség még nem győzelem, azért dolgozni kell - hangoztatta Orbán Viktor. Orbán Viktor szerint aki megosztja szavazatát, az egységet bont.

Orbán Viktor beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén - 2014.03.29 ...

► 22:48► 22:48 

www.youtube.com/watch?v=YYANsk1xUuI 

7 perce - Feltöltötte: qwerty999915 

Orbán Viktor beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén Hír TV - 2014-03-29 15:20 http://mno.hu/videok/95656.

Orbán Viktor üzenete Tusványoson

Az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg – állapította meg szombaton a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Orbán Viktor.

 

Orbán Viktor: a Magyarországon megtermelt értékeknek helyben kell maradniuk

A fórum nyitómozzanatát egyébként egy – a közönség java része által észre sem vett – apróbb botránykeltő próbálkozás is tarkította, a közönség soraiból ugyanis valaki a színpadra dobott paradicsommal próbált hangot adni véleményének. A paradicsom az emelvényen elhelyezett asztal bal oldalán, Németh Zsolt moderátori szerepben jelenlévő államtitkár lábainak közelében landolt. A történtek nem befolyásolták a felszólalások menetét.
A 2014 tavaszán esedékes parlamenti választások előtti utolsó tusnádfürdői szabadegyetemen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke „rögtön a dolgok közepébe vágva” elmondta, ezúttal arra kívánja felhasználni az alkalmat, hogy megfelelő értelmezési keretbe helyezze mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „A világon kétfajta gondolkodásmód és az ezekhez kapcsolódó embertípus létezik. Az egyik a dolgok okára tekint, a másik a célokra figyel. Mi itt évről évre azért jövünk össze, hogy a célokról gondolkodva közösen szabjunk irányt a tetteinknek” – kezdte előadását a miniszterelnök. Hozzátette, huszonöt év távlata jogosít fel minket arra, hogy megpróbáljunk szembenézni a politikai átalakulással – amilyennel a múlt század folyamán ezidáig háromszor, az I. és II. világháború, valamint az 1990-es rendszerváltás során is találkozhattunk.
„Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azt a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez, majd rámutatott, sokan gondolják azt, hogy ezt az ellenszert az EU intézményeinek kell megtalálnia, holott – véleménye szerint – az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta ki.
Orbán rámutatott, ha végigtekintünk azon, hogy mit szoktak célként kijelölni maguknak a nagyhatalmak, akkor érdekes módon van valami, ami állandó: a világban fellelhető erőforrások – mint a nyersanyag, az ember a maga biológiai létezésében, ugyanakkor az emberek fejében lévő és a pénzben kifejezettek – maguk fele irányítása. „A nagyhatalmak szándéka világos. Az a kérdés, hogy mivel Magyarország nem nagyhatalom, vajon a mi törekvéseinkben van-e egy ugyanilyen állandó erő? Nyugodtan mondhatom, hogy van: nem más, mint a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállás” – közölte.
A miniszterelnök második állítása szerint ez a nemzetstratégia első számú kérdése Magyarország számára – hogy haszonélvezője vagy kárvallotja lesz az ország annak az átalakulásnak, amelyről az első állításában beszélt. „Ha ebből a szempontból tekintünk Magyarországra, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de egy újabb kérdés, hogy sikerült-e felépítenünk egy olyan gazdasági és politikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy a saját erőforrásai fölött rendelkezzen?” – tette fel a kérést.
Válaszában – és egyben harmadik állításában – kifejtette, hogy nem sikerült, mert 1990 után mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán.
Zárójeles okfejtés a javak kikerüléséről
Harmadik állításával kapcsolatban a miniszterlnök egyfajta „zárójeles” okfejtésbe kezdett. Elmondta, egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy milyen eredményt tud felmutatni az úgynevezett nemzeti össztermék tekintetében. A dolog azonban úgy fest, hogy ez a szám figyelmen kívül hagyja, hogy az így előállított termékből és értékből mennyi marad bent az adott országban. Mert az éremnek csak az egyik oldala, hogy mennyit állítódik elő, míg a másik oldala, hogy mennyi fölött rendelkeznek. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség.
Az összeggel kapcsolatban rámutatott, például azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. „A másik része a jövedelmeinknek, ami távozik, és a rendszer, amin keresztül kiemelik az országból, az a bankok profitja. A bank Magyarországon hitelez, az ebből keletkező profit nagy részét kiviszi, ezért indokolt volt a bankadót bevezetni annak érdekében, hogy ez az erőforrás nálunk maradjon” – részletezte. Szerinte ugyanakkor hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. Mindezek mellett a monopolpozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározását is előtérbe helyezte, ami – elmondása szerint – fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció – amibe emberek százezreit csalták bele –, ugyancsak ilyen típusú. „Ezek mind olyan pénzszivattyúk, amelyeket ha egyenként beazonosítunk és az összegeiket összeadjuk, megkapjuk azt a kétezer milliárd forintot évente, ami a magyarok által előállított értékből másoknak jut” – összegzett Orbán. Hozzátette, Magyarország 2010 után nemzeti gazdaságpolitikát kezdett folytatni az helyzet megfékezése érdekében.
Válságkezelés helyett nemzeti összefogás
Miközben minden ország a gazdaságpolitikáról szóló nyilatkozataiban arról beszél, hogy miként akarja kezelni a válságot, Magyarország nem erre, hanem arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondta el Orbán a gazdasági válság kapcsán. „Aki mögött nemzeti összefogás van, az hatékonyan tud dolgozni. 2010-ben az emberek ösztönösen ráéreztek arra, hogy ha nem alakul ki egy soha korábban nem létezett összefogás, akkor nem tudunk kikerülni ebből a helyzetből” – emelte ki.
Ezen logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. A miniszterelnök beszámolt, első az új rendszer létrehozása, ami a közjót szolgálja, míg második az államadósság csökkentése. „Tegnap utasítottam Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy bár később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak visszafizetendő kölcsönünk, még a nyár folyamán végtörlesztést hajtsunk végre és a teljes összeget fizessük vissza” – tájékoztatta a közönséget. A harmadik a nagy nemzetközi cégekkel való stratégiai megállapodás, amit a magyar nemzeti tőke kis- és középvállalkozásokon keresztüli megerősítését célzó törekvés követ. Ugyanakkor fontos, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos pontként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését. A haladást szolgálja a közmunkára irányuló stratégiai pont is.
„A válságkezelő országok szerint amikor kijutnak a gazdasági hanyatlásból, akkor majd lesznek munkahelyek. Mi azt mondjuk, ez fordítva van: ha lesz mindenkinek munkája, akkor jutunk ki a válságból” – jegyezte meg. Végezetül Orbán a rendelkezésre álló emberi erőforrások újraszervezését említette, amiért létrehozták az Emberi Erőfforások Minisztériumát. „Hogy az állami felelősséget jól vagy rosszul tudjuk érvényesíteni, az a jövő zenéje, de legalább esélyt kaptunk” – mondta el.
A kettős állampolgárság kérdése
„A XX. századi történelem Magyarországot egy szétszórt nemzetté tette. Egyes nemzetrészeket úgy szórtak szét, hogy csak választóvonalakat húztak. A kérdés az, hogy van-e értelme és lehet-e egy szétrótatott nemzetből erős világnemzetet építeni? Márpedig ha magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, a dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nem csak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/tusvanyos