Kelemen Johannisnál: a kisebbségi jogok szavatolását hangsúlyozta

Forrás: kronika.ro

Többek között a kisebbségi jogok védelmét, a hivatali anyanyelvhasználat szavatolását tartja fontosnak az RMDSZ, ezt mondta Kelemen Hunor elnök a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően – számol be Balogh Levente a kronika.ro-n.

Az RMDSZ fontosnak tartja a kisebbségi jogok szavatolását, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, valamint a decentralizációt – beleértve a pénzügyi decentralizációt is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a szerdai találkozón, amelyet Klaus Johannis államfő kezdeményezett a parlamentbe frissen bejutott pártokkal a vasárnapi választást követően.

Kelemen a találkozót követően, amelyen rajta kívül Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, megválasztott képviselő volt jelen az RMDSZ nevében, elmondta, nem miniszteri bársonyszékeket és funkciókat, hanem partnereket keresnek a választás után a programjuk megvalósításához. A kormányfőjelölt megnevezése kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani azt a törvényt, amelynek értelmében nem lehet a kormány tagja elítélt személy. „Ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az összes többi törvényt, például az oktatási törvényt is, amelyet nem tartanak be, mégsem esik senkinek semmilyen bántódása, vagy a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló jogszabályt” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, nem tartja jó ötletnek, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, hiszen az már 2001 óta hatályos, és eddig senkinek nem volt ellene kifogása.

Az esetleges koalíciós egyeztetések kapcsán Liviu Dragnea pártelnökkel – aki nem zárta ki egyértelműen az RMDSZ-szel való együttműködést –, kifejtette: amíg nem ismert a választás végeredménye, nem bocsátkoznak tárgyalásokba, Dragneával sem tárgyalt, csupán gratulált neki a választási győzelemhez, mint ahogy a szociáldemokrata pártelnök is gratulált neki. „De ez nem politikai ügy, hanem jólneveltség kérdése” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és a parlament szerepének megerősítését is.

krónika.ro

Magyarország kiállása az RMDSZ mellett

Forrás: www.pecsiujsag.hu

Semjén Zsolt szerint nem engedhető meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ne játsszon fontos szerepet a bukaresti törvényhozásban.

A miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében szólalt fel azon a szombati kolozsvári gálán, amellyel az RMDSZ megalakulása negyedszázados évfordulóját ünnepelte.
Köszönetet mondott azért, hogy az RMDSZ kiállt az etnikai alapon szerveződő pártok gondolata mellett. Úgy vélte, csak az etnikai alapú határon túli magyar pártok biztosíthatják a nemzetrészek fennmaradását.

Semjén Zsolt nyomatékosította, a kárpát-medencei magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek Európa más országaiban nem léteznek, vagy nem általánosan elfogadottak. „Ha elfogadnánk, hogy van valami, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú polgárok vagyunk az Európai Unióban" – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

MTI

Hogy hitünkben nagykorúak legyünk, ajánlom:

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 1-2. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 3. 

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 4. és 5. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 5. és 6. rész  

2015-ben bérmálkozó ifjaknak 7. 

2015-ben bérmálkozóknak 8. 

2015-ben bérmálkozóknak 9. 

2015-ben bérmálkozóknak 10. 

2015-ben bérmálkozóknak 11.  

2015-ben bérmálkozóknak 12.

2015-ben bérmálkozóknak 13. 

2015-ben bérmálkozóknak 14.

2015-ben bérmálkozóknak 15. - Az Egyházról

Kelemen Hunor: az RMDSZ-nek ébernek kell maradnia

Fotó: Banga Előd - Ernő, rmdsz.ro

Kelemen Hunor szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) ébernek kell maradnia, míg az erdélyi magyarság vívmányai visszavehetők.

Az RMDSZ elnöke Déván beszélt erről vasárnap, a szövetség megalakulásának a 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy még mindig vannak, akik szóval és tettel is visszavonnák a magyarság törvénybe foglalt jogait, még mindig megtörténhet a nyelvi és szabadságjogok, a kulturális és oktatási intézményrendszer megnyirbálása – idézte az RMDSZ hírlevele. Az elnök példaként hozta fel, hogy nemrég eltávolították Déva régi főteréről Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát.

„Szövetségünk célja az volt, hogy jogaink természetesek legyenek (...) ne álljon elő egy olyan helyzet, hogy újra kelljen kezdeni ezt a harcot" – idézte Kelemen Hunort a hírlevél. A dévai operettszínházban tartott rendezvényen az RMDSZ elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a szervezet születésnapján a szövetség eredményeit is ünnepli a közösség. „Nem kell szégyellnünk azt, amit elértünk, még akkor sem, ha vágyainkhoz mérten nem minden alakult úgy, ahogy szerettük volna" – jelentette ki Kelemen Hunor. Megemlítette, az RMDSZ-nek – a Kárpát-medencében egyedülállóan – nem kellett ideológiát, nevet és politikai programot változtatnia, hiszen a kezdetekkor megfogalmazott értékek ma is helytállóak.

Az elnök úgy vélte, negyedszázad után is úgy kell tovább építkezni, hogy az RMDSZ-t a tömbben és a szórványban élő romániai magyar emberek is sajátjuknak érezzék.

Az RMDSZ több helyszínen tart rendezvényeket az elkövetkező napokban megalakulása 25. évfordulója alkalmából. A rendezvénysorozat fénypontja a január 31-én, szombaton tartandó kolozsvári gálaműsor lesz.

MTI

Antal Árpádot akarják megfélemlíteni?

Forrás: romaniatv.net

A szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) írásban kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy bocsássa rendelkezésére Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek a Szövetségi Képviselők Tanácsa december 13-i ülésén elhangzott beszéde hanganyagát – közölte hírlevelében az RMDSZ.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közölte, a szövetség eleget tett az ügyészség keddi kérésnek. „Reméljük, hogy a DIICOT-nak elküldött hangfelvétel, valamint a felszólalás írásos kivonatának román változata elegendő bizonyíték arra, hogy a szövetséget és Antal Árpádot ne vizsgálják ki terrorizmus gyanújával, illetve a mondvacsinált eljárást berekesszék" – jelentette ki Kovács Péter.

Az ügyészség decemberben közölte, hogy hivatalból bűnvádi eljárást indít az SZKT ülésén elhangzott felszólalások ügyében.

MTI
erdély ma

Lezárult az átmenet, kezdődik az ellenzéki politizálás

Forrás: www.stiripesurse.ro

Kelemen Hunor szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a nélküle megalakult Ponta-kormány és a 2015-ös költségvetés megszavazásával lezárta az átmeneti időszakot, ezt követően ellenzéki pártként kíván politizálni.

Az RMDSZ elnöke egy kolozsvári sajtóbeszélgetésen szólt erről. Hozzátette: a szövetség egyelőre azt látja, hogy a Klaus Johannist Románia elnöki tisztségébe segítő Nemzeti Liberális Párt (PNL) sem határozta el, hogy milyen irányba kíván haladni. A párt egyes politikusai a kormány megbuktatásának a tervét, mások előre hozott választásokat emlegettek. Az elnök szerint az RMDSZ akkor lehet érdekelt a kormánybuktatásban, ha azt látja, hogy az ellenzék „képes valamit a helyére tenni".

Kelemen Hunor tévesnek tartotta Victor Ponta miniszterelnök korábbi megállapítását, mely szerint azért kell kormányon tartani az RMDSZ-t, mert így előzhető meg a magyar közösség radikalizálódása. A Székelyföld területi autonómiáját kezdeményező, kormányzati pozícióból benyújtott törvénytervezetet tartotta a legjobb bizonyítéknak arra, hogy a kormányzást nem lehet a magyarság féken tartása eszközének tekinteni. Elmondta, hogy a szövetség továbbra is a parlamenti politizálás eszközeivel kíván élni, és nincs különbség a szövetség kormányzati és ellenzéki hangvétele között.

Kelemen Hunor bejelentette, hogy folytatódik a székelyföldi autonómiatervezet közvitája. Elmondta: fontos, építő jellegű kiegészítő javaslatok érkeztek a tervezethez, ezeket januárban kívánják összegezni, hogy beépíthessék a dokumentumba. Megjegyezte, januárban kíván azzal is foglalkozni, hogy vállaljon-e újabb elnökjelöltséget az RMDSZ áprilisban tartandó tisztújító kongresszusán.

Az RMDSZ elnöke „hihetetlenül veszélyesnek" minősítette, hogy a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészég (DIICOT) a múlt héten terrorizmus gyanúja miatt indított vizsgálatot az RMDSZ ellen a szövetség kisparlamentje (SZKT) legutóbbi ülésén elhangzott politikai állásfoglalások miatt. Hozzátette, ha a DIICOT nem állítja le az eljárást, az rányomhatja a terrorizmus gyanúját a szövetségre. „Amikor egy ügyészség ilyesmit mond, sok helyen kigyúlnak a piros lámpák, aztán mehetünk oltogatni ezeket. (...) A mai világban, akinek a terrorizmus gyanúját ráütik a homlokára, az hosszú időre szalonképtelenné válik mindenhol.

Határozott állításom, hogy az SZKT-n elhangzott politikai nyilatkozatoknak nincs közük a terrorizmushoz" – jelentette ki az elnök. Hozzátette: az ügyészség nem kért tájékoztatást az RMDSZ-től az SZKT ülésén elhangzottakkal kapcsolatban, és azt sem tette világossá, hogy kinek a nyilatkozatát vizsgálja.

Kelemen Hunor úgy vélte, ez a támadás abban különbözik a korábbiaktól, hogy ez ellen politikai eszközökkel nem lehet védekezni. „Az a konklúzióm kezd kikerekedni, hogy a kisebbségi érdekképviselet ellenzői új utakat keresnek a szövetségünk ellen, és a terrorizmusgyanú felröppentése ilyen új útnak tűnik" – mondta Kelemen Hunor.

MTI

Bukaresti nyomásra számíthat az erdélyi magyarság

Forrás: hirmondo.ro

Romániában mindig jobb kormányon lenni, mint ellenzékben, de vannak olyan pillanatok, amikor nem tudunk kormányon maradni. Most is ez a helyzet, újra kell gondolni a közpolitikánkat, az RMDSZ üzenetét a választói felé – jelentette ki Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke.

Antal szerint mindig, mikor az RMDSZ ellenzékbe vonul, Bukarest részéről megnő a nyomásgyakorlás.

– Ez a valóság. Még ki sem léptünk a kormányból, és máris egy sor „szerelmes” levelet kaptam a prefektustól, de nem fogunk megijedni, mert már van tapasztalatunk ezen a téren, és ahogy a mondás tartja: teher alatt nő a pálma – mondta a megyeszékhely polgármestere.

Véleménye szerint Bukarest nyomása, az önkormányzatok mellett most is ki fog hatni a dekoncentrált intézményekre, több lesz az ellenőrzés, a pénzalapok megvonása. Antal hangsúlyozta: az RMDSZ nem azért lépett ki a kormányból, hogy az országot ezzel destabilizálja, és megbuktassa a Ponta-kabinetet. Amennyiben ez mégis megtörténne, akkor elemezni fogják a kialakult helyzetet, de a szövetség nem fog a startvonal előtt állni, arra várva, hogy minél hamarabb kormányra kerüljön.

Lévai Barna
Székely Hírmondó

Petres a hargitai prefektus

Forrás: bendesandor.wordpress.com

Victor Ponta román miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi hargitai alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott romániai megye kormánymegbízotti tisztségére – adta hírül pénteken a romániai magyar média.

A magyar média emlékeztetett, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni.

A Transindex és a maszol.ro hírportálok, valamint az Erdély FM rádió pénteki tudósítása szerint a román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től.

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta.
A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki.

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat.

MTI

A magyar kormány gratulált az erdélyi szavazóknak

Forrás: www.epresso.hu

A magyar kormány nevében gratulált az erdélyi magyarságnak az európai parlamenti választáson elért eredményhez az RMDSZ listájáról bejutó Winkler Gyulának és Sógor Csabának Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.

Közleményükben – amelyet tegnap késő este juttattak el az MTI-hez – kiemelték: különösen fontos ez az eredmény annak tükrében, hogy az utóbbi hónapokban a felfokozott romániai belpolitikai helyzetben egyre sűrűbben került elő a „magyar kártya", az erdélyi magyar közösség nemzeti törekvései rendre akadályokba ütköztek. A régi-új erdélyi magyar EP-képviselőkre rendkívüli feladat vár: sikerre kell vinniük Európában a Kárpát-medencei magyarság ügyét – írták.
Szintén közös állásfoglalásban üdvözölték a kormány nevében a szlovákiai európai parlamenti választások végeredményét. Az alacsony részvételi arány ellenére a felvidéki magyar érdekképviselet jelentős sikere, hogy a Magyar Közösség Pártja bejutott az Európai Parlamentbe – közölték.

A párt által elért jó eredmény megerősíti a magyar kormányt abban a meggyőződésében, hogy a magyarság jövője szempontjából hosszú távon a hiteles, magyar etnikai alapokon álló politizálásra lehet és kell építeni. A következetes nemzetpolitika meghozta sikerét – olvasható a közleményben.

Szlovákiából a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd szlovák-magyar párt is egy-egy mandátumot szerzett.

MTI

A gratulációt megosztjuk a közömbös és a szavazás ellen beszélő magyarokkal, akik nem értették meg, hogy azt akarjuk, hogy a társadalom keresztény elveken alapuljon, s ezért éljenek a szavazati jogukkal.

Tisza István balsejtelmei beigazolódni és megismétlődni látszanak: „Jaj annak a nemzetnek, melyet a megpróbáltatás perceiben nem egységesen szervezve talál a végzet.” (1891. aug. 15.) 
Ma nemcsak jó szóra, hanem igaz szóra van szükség. Ugyanakkor összefogásra, s nem széthúzásra.  

Újabb mandátumot nyerhet az RMDSZ az időközi parlamenti választáson

Forrás: parlament2012.rmdsz.ro

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje úgy véli, hogy eséllyel pályázik parlamenti képviselői mandátumra a vasárnapi időközi választáson a Szatmár megyei kettes számú választókerületben.

A szatmári kerület egyike annak a hat megüresedett körzetnek, ahol a május 25-i európai parlamenti (EP-) választással egy időben időközi parlamenti választást is tartanak.

Nagy Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei ügyvezető elnöke, aki egyedüli magyar jelöltként száll versenybe a mandátumért, az MTI-nek csütörtökön kifejtette: bár a magyarság aránya csak harminc százalékos, már 2008-ban is volt rá példa, hogy az RMDSZ jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, és a további öt párt jelöltje között várhatóan most is megoszlanak a román szavazatok.

A politikus rámutatott: az időközi választás szempontjából is fontos, hogy Orbán Viktor kormányfő a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel csütörtökön folytatott megbeszélése után Szatmárnémetiben kijelentette, az RMDSZ és a Fidesz-KDNP kölcsönösen támogatja egymást az EP-választáson, és a jó szerepléshez arra van szükség, hogy a magyarok menjenek el minél nagyobb számban szavazni.
Nagy Szabolcs elmondta, a választók nem egy helyen kapnak két szavazólapot, de az EP-választásra, illetve az időközi voksolásra berendezett szavazóhelyiségek mindenütt egy épületben, egymás mellett lesznek, ezért arra kéri a választókat: mindkét helyre menjenek be, és a szavazólapon keressék a magyar jelölteket.

A képviselő-jelölt ironikusan megjegyezte, hogy Victor Ponta román miniszterelnök is „segítette" kampányát, amikor nacionalista kijelentésével mozgósította a magyar szavazókat. Ponta azzal érvelt – az országos szinten már felbomlott – szociáldemokrata-liberális összefogás mellett, hogy csak így lehet megakadályozni az RMDSZ jelöltjének győzelmét.

A román kormányfő a korrupciógyanúba keveredett, korábban liberális, most szociáldemokrata Ovidiu Silaghi volt miniszter jelöltségét támogatja, aki ismét pályázik annak a választókerületnek a képviseletére, amely éppen az ő lemondása miatt üresedett meg.

Nagy Szabolcs az MTI-nek elmondta: ilyen hangulatú kezdés után a kampány arról szólt, hogy a magyarságot és az RMDSZ-t támadták a román pártok. „Nagyon felelőtlen döntésnek tartjuk ilyen nacionalista felhangokkal kampányolni egy olyan vegyes etnikumú közösségben, mint a Szatmár megyei. A provokációra nem válaszoltunk, az RMDSZ 2012 előtt, amikor tisztségviselői vezetették a megyét és a megyeszékhelyt, kórházfelújítással, útépítéssel, regionális hulladéktároló kialakításával már bebizonyította, hogy nem csak a 35 százaléknyi magyarság érdekeit szolgálja" – jelentette ki az RMDSZ jelöltje.

A 30 éves Nagy Szabolcs korábban újságíróként tevékenykedett, 2008-2012 között önkormányzati képviselő volt a szatmárnémeti városi tanácsban, jelenleg a megyei tanács RMDSZ-es alelnökének irodavezetője.

MTI

Kinevezik a magyar államtitkárokat

Kinevezik a magyar államtitkárokat, alprefektusokat és Maros megye prefektusát, amint lejár az europarlamenti választás.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: múlt héten terjesztette elő a miniszterelnöknek az egészségügyi és a munkaügyi államtitkár kinevezését.

Ugyanígy a Bihar és Szilágy megyei alprefektusok személyére is javaslatot tett az RMDSZ, így már jövő szerdán beiktathatják az új tisztségviselőket.

Hargita megye alprefektusának kinevezését a héten terjesztik a kormányfő elé, Maros megyében pedig valószínű, csak a választás után dől el, kit javasol az RMDSZ kormánybiztosnak.
Az RMDSz jelölheti ezenkívül a Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét is.

marosvasarhelyiradio.ro

Nyílatkoztak az RMDSZ vezetői

„Országos szinten jól működik a Szociáldemokrata Párttal kötött kormányzási egyezség” – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetség vezetőjét azok után kérdeztük, miután több, az erdélyi magyarság számára fontos ügyben úgy tűnik, a PSD csupán látszólag – vagy még annyira sem – tartja tiszteletben a március elején aláírt megállapodást.

Előbb Dan Şova szállításügyi miniszter karcsúsította gyorsforgalmi úttá a Marosvásárhely és Brassó között tervezett sztrádaszakaszt, majd a múlt hét második felében Mihnea Costoiu, a felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter és Mircea Duşa honvédelmi miniszter okozott csalódást a magyar közösségnek. Míg az orvosi egyetemre látogató Costoiu képtelen volt az oktatási törvény betartására bírni a MOGYE román többségű vezetőségét, Duşa nacionalista hangulatkeltéssel válaszolt a Maros megyei prefektusi szék betöltése körül felmerült kérdésre. Megítélésében, az RMDSZ-szel kötött protokollum ellenére, a tisztséget csakis egy román nemzetiségű személy foglalhatja el.
„Nincsenek illúzióink, hisz az RMDSZ eddig is hihetetlen erőfeszítésében tellett a kormányzási partnereivel betartatni azok ígéreteit. Függetlenül attól, hogy a Demokratikus Konvenció ’1996 és 2000 közötti időszakáról vagy liberálisokkal, majd legutóbb a demokrata-liberálisokkal voltunk kormányon, soha nem dőlhettünk hátra, hisz egyik fél sem tartotta be ígéreteit anélkül, hogy azt következetesen számon kértük volna. Csodavárásra most sem számítunk” – ismerte be a nyilatkozó szövetségi elnök.
Duşa szerint nem, Kelemen szerint lesz magyar prefektus
A leendő Maros megyei prefektus személye körüli találgatásokat a hét végén Mircea Duşa honvédelmi miniszter nyilatkozata tette még rejtelmesebbé. A PSD nacionalista vonalát képviselő maroshévízi illetőségű politikus Marosvásárhelyen kijelentette, hogy az RMDSZ nem kapja meg a főispáni tisztséget, melyet „úgy, ahogy Hargita és Kovászna megyében, itt is egy román nemzetiségű személy fog elfoglalni”. Duşa szerint az RMDSZ-nek  a prefektusi tisztség követelése helyett inkább a gazdasági és szociális célkitűzéseinek megvalósításával kellene foglalkoznia a magyarlakta településeken.
Az érdekvédelmi szervezet Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor nem hinné, hogy a Duşa által elképzelt forgatókönyv szerint alakulnának a dolgok. „A napokban a kormányfő megerősítette, hogy az egyezségnek megfelelően, az RMDSZ jelölheti a Maros megyei prefektust” – nyilatkozta a Krónikának Brassai. Kérdésünkre, hogy a szövetségben egyezség született a kormánymegbízott személyéről, a megyei elnök csak annyit mondott, hogy „van egy elképzelésünk”.
Legutóbb Frunda György tűnt befutónak, minekután a volt szenátor korábban visszautasította pártja felkérését. Frunda neve azok után merült fel újból, hogy Soós Zoltán múzeumigazgató meggondolta magát és végül személyes okokra hivatkozva, visszalépett. A megye – 1990 utáni első – magyar nemzetiségű főispánjának a kinevezése sokat már nem késhet, ismerte el Brassai Zsombor, aki szerint a napokban lesz egy utolsó egyeztetés Kelemen Hunor szövetségi elnökkel. Portálunknak nyilatkozva utóbbi elmondta, hogy az eddigi egyeztetések során egy pillanatig sem tűnt úgy, hogy a PSD vezetői meggondolták volna magukat és megszegnék az egyezséget. „Én senkinek a hiedelmével nem akarok vitába szállni, különösképpen, ha annak a választási kampányban ad hangot, mint például Mircea Duşa. A jelen állás szerint azonban az RMDSZ jelöli Maros megye prefektusát. Ha a szociáldemokraták ezt másként akarták volna, akkor a napokban nem csak alprefektust, hanem prefektust is neveztek volna ki” – vélekedett Kelemen.
A Frunda vagy más, RMDSZ-es politikus kinevezését illetően a szövetségi elnök elmondta, hogy a szervezet nem szabott magának határidőt. „Bármikor megnevezhetjük a Maros megyei kormánymegbízottat, mint ahogy a Szilágy meg Bihar megyei alprefektust is. Annyi az egész, hogy, ha a kiszemelt személy nem köztisztviselő, előbb le kell tennie egy vizsgát és ideiglenesen el kell foglalnia egy másik állást” – magyarázta Kelemen Hunor, aki szerint most már csak napok, legfeljebb hetek kérdése az új tisztségviselők jelölése és kinevezése.
„Costoiu nem hagyott cserben”
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében nem hagyta cserben a magyarságot a felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter, vélekedett Kelemen, amikor azzal szembesítettük, hogy az intézmény magyar oktatói szerint Mihnea Costoiu inkább formális látogatást tett a MOGYE-n, mintsem, hogy határozottan kiálljon a törvényesség mellett és a román vezetőket jobb belátásra sarkallja.
„Számtalanszor átbeszéltük a vásárhelyi egyetem ügyét a miniszterrel, aki mindig is partnernek bizonyult a kérdésben. Nekünk nem vele kell harcolnunk, mert nem ő az, aki nem hajlandó tiszteletben tartani az oktatásügyi törvényt” – fejtette ki Kelemen Hunor. A kormányfő-helyettes hozzátette, hogy bár a marosvásárhelyi egyeztetés kudarccal és a magyar vezetők visszavonulásával végződött, a harc nincs elveszve, hisz a Ponta-kabinetnek vannak még eszközei a törvény biztosította önálló magyar struktúrák létrehozásának kieszközölésére. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor üzenni is kívánt a vezetői testületekből lemondó magyar professzoroknak. „Nem jó felállni, kiszállni, a harcot félúton feladni. Ez nem jellemző a magyarságra” – vélekedett Kelemen Hunor, emlékeztetvén, hogy „még voltak elvesztett csatáink, ám a háborút csak mi nyertük”.
A nyomvonalon a lényeg
Az észak-erdélyi autópálya sorsát illetően Kelemen Hunor szerint nincs ok aggodalomra amiatt, hogy Dan Şova közlekedésügyi tárcavezető mindössze gyorsforgalmi útra „rajzolta át” a Marosvásárhely–Brassó szakaszt. Az RMDSZ-elnök megítélésében most az a fontos, hogy a sztráda ügye végre kimozdult a holtpontról, így Aranyosgyéres és Marosvásárhely között még az idén elkezdik a földterületek kisajátítását. „Ami a folytatást illeti Brassó irányában, az a lényeg, hogy a nyomvonal nem módosult. Az már költségvetési kérdés, hogy egyből autópályaként épül majd meg vagy előbb gyorsforgalmi út lesz belőle, amit utólag fognak szélesíteni” – fejtette ki álláspontját a szövetség elnöke.

székelyhon.ro

Generáció váltás folyamata az RMDSZ-ben

Forrás: rmdsz.ro

Nem vállal már vezető politikai tisztségeket Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke – erősítette meg maga a politikus szombaton az MTI-nek a marosvásárhelyi StiiTV helyi televízió adásában előző nap elmondottakat.

Borbély László az MTI-nek elmondta: nem áll szándékában teljesen visszavonulni a politikából, tanácsaival továbbra is segíteni szeretné az RMDSZ munkáját, de azt már eldöntötte, hogy a szövetség 2015-ben esedékes tisztújító kongresszusán nem pályázik újabb alelnöki tisztségre, és újabb képviselői mandátumra sem jelölteti magát a 2016-os parlamenti választásokon.
A politikus a generációváltás szükségességével magyarázta a tervezett háttérbe vonulását. Hozzátette, döntése nem számít újdonságnak az RMDSZ vezetői számára. „Ez a 25 év annyi elégtételt nyújtott nekem a politikában, hogy ezek után tudni kell azt mondani: jöjjenek mások" – nyilatkozta Borbély László. Hozzátette, a döntést személyesen hozta meg, senki nem sugallta, hogy vissza kellene vonulnia.
A hatvanéves Borbély László az egyik alapítója az RMDSZ-nek. Egy ciklust leszámítva mindvégig az RMDSZ parlamenti képviselője volt, jelenleg a romániai képviselőház külügyi bizottságát vezeti. 1996-tól több kormányban is miniszteri vagy államtitkári tisztségeket töltött be. A szintén marosvásárhelyi Markó Bélával és Frunda Györggyel az RMDSZ politikáját meghatározó politikusok csoportjába tartozott az elmúlt 25 évben.

MTI

EP választás - RMDSZ

A székelyudvarhelyi városi sportcsarnokban tartott rendezvényén nyitotta meg szombaton európai parlamenti (EP) választási kampányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Kelemen Hunor, a szövetség elnöke beszédében nyomatékosította, az RMDSZ tovább kívánja folytatni a harcot azért, hogy az Európai Unió (EU) szabályozást fogadjon el az őshonos nemzeti közösségek védelméről. Az elnök hozzátette, a szövetség a luxemburgi bíróságon keresi igazát az Európai Bizottság által elutasított polgári kezdeményezése ügyében, de emellett meg akarja erősíteni az európai kisebbségi szolidaritást, és további partnereket keres a közös igazság érvényesítésére.

„Brüsszelnek is meg kell értenie, hogy nem dughatja fejét a homokba. Európa szabadsága azon is múlik, hogy szabadnak érzik-e magukat a nyelvi és etnikai őshonos kisebbségek" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke arra figyelmeztetett, ha az RMDSZ jelöltjei nem jutnának be az Európai Parlamentbe, helyeiket román képviselők foglalnák el, akik sem Bukarestben, sem Európában nem tudják, és nem akarják az erdélyi magyarság érdekeit képviselni.

Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a szövetség korábbi elnöke Trianont megemlítve idézte fel, hogy mi történik, ha a magyarság képviselői nincsenek jelen a döntések meghozatalakor, ha nem tudnak hatással lenni Európára. Markó úgy vélte, a közösségnek a közöny, a kishitűség a legveszélyesebb ellenfele.

Az RMDSZ jelöltlistáját vezető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a most kezdődő új tervezési időszak Erdély gazdasági fellendítésére, Székelyföld, a Partium, a Bánság modernizációjára is új lehetőségeket nyújt. Meglátása szerint a gazdasági fejlesztés eszközt ad a közösség kezébe, hogy az autonómia alapjait is megerősítse.

A kampánynyitó nagygyűlés „sztárja" Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki elmondta, azért nem vállalta, hogy az RMDSZ jelöltlistáján szerepeljen, mert úgy gondolja, mindenkinek a maga helyén kell végeznie a dolgát, ő pedig a maga helyét a nehéz sorsú erdélyi gyermekek mellett látja. A szerzetes bibliai példákkal próbálta erősíteni a politikusokban a párbeszéd erejébe vetett hitet.

MTI

Stratégiai partnerség RMDSZ + MPP

Stratégiai partnerséget kötött a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ. A megállapodást ma Kolozsváron a sajtó jelenlétében írták alá Biró Zsolt és Kelemen Hunor pártelnökök.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke a következőképpen értékelt:
„Hosszútávú partnerséget kötöttünk. Talán túlzás nélkül nevezhető történelmi pillanatnak is a mai, hiszen az 1989 utáni erdélyi magyar politikatörténeti időszakra visszatekintve először fordul elő, hogy két magyar párt köt megállapodást. Ez a tény a pluralizmus és az erdélyi magyar többpártrendszer elismerése – mi mindig is ezt hirdettük. Egyik cél, amit megalakulása óta követ a Magyar Polgári Párt: demokratikus pluralizmus és mindez a magyar közösség érdekébe! A magyar érdek pedig az, hogy a politikai képviseletet semmilyen szinten ne kockáztassuk; a magyar közösség érdeke az, hogy a képviselet a lehető legerősebb legyen. Ez a cél vezérelt, amikor felelős ellenzékként az erdélyi magyar politikai palettát kormánypártként uraló RMDSZ-szel leültünk tárgyalni. Most, mikor a megállapodás megszületett úgy is fogalmazhatok, hogy kétszeres ellenzéki szerepben vagyunk, hiszen közben lezajlott egy kormányváltás Bukarestben is. Ez tehát az alaphelyzet, de az egyeztetési folyamatnak meglett a gyümölcse.


Elégedettek vagyunk az eredménnyel, mert céljaink mellé most konkrét eszközöket rendelhetünk, ami előre visz programunk megvalósítása terén.

Az MPP nem kért helyet az RMDSZ EP listáján. Azt javasoltuk, hogy köztiszteletnek örvendő erdélyi személyiség kerüljön a listára, ezzel is jelezve, hogy a lista mindenkié. Az általunk felkért Böjthe atya ugyan nem vállalta a felkérést, úgy érezte nem hagyhatja azt a munkát, amit elkezdett, de messzemenő támogatásáról biztosított bennünket. Csaba testvér jelezte, hogy a kampányban számíthatunk rá, a mozgósításban mindenképpen részt vesz.

Emlékeztetni szeretnék, hogy mi mindig azt az alapelvet követtük, hogy elvekről és nem helyekről kell megegyeznünk elsősorban. A most megkötött hosszú távú stratégiai partnerség előremutató. Olyan célokat rögzítettünk, amelyek mind részei kell legyenek a Kárpát medencei magyar nemzetpolitikának. Külön kiemelném a közös munkacsoport felállítását az autonómia törvénytervezet kapcsán, de a megállapodás számos más elemet is tartalmaz. A Magyar Polgári Pártot a közösség iránti érzett felelősség vezérelte, amikor a megállapodást megkötöttük és ezt a felelős magatartást követjük a jövőben is.”

A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke is kiemelte, hogy stratégiai partnerségról van szó, olyan megállapodásról, amely jóval túlmutat a májusi választásokon. Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta leszögezni, hogy a stratégiai célok tekintetében eddig is egyetértés volt, a mostani megállapodás pedig a politikai cselekvés eszközeit hivatott összehangolni a célok közössége alapján.

Közlemény

Észak-Erdélyi autópálya 2015-re?

Forrás: e-nepujsag.ro

A Maros Megyei Tanács elnöke, Ciprian Dobre március 6-án az észak-erdélyi autópálya két Maros megyei szakaszára urbanisztikai engedélyeket írt alá. A két engedély a sztráda Marosvásárhely–Marosugra, illetve Marosugra és Maroskece, azaz a Maros és Kolozs megye határáig terjedő szakaszra szól. Emellett engedélyezték a marosvásárhelyi bekötőutat is, amely Lukailencfalva és a Metro áruház közötti szakaszon épülne meg, összekötve a sztrádát a 15-ös országúttal. Az engedélyek kibocsátása újabb reményt csillant fel a Maros megyeiekben: hátha mégiscsak csoda történik, és hamarosan nekilátnak az építkezésnek. Milyen reményeket táplálhatunk az autópályával kapcsolatban? – kérdeztük Kelemen Mártont, a megyei tanács alelnökét.

– Hogy az észak-erdélyi autópályáról ismét beszélünk, ez már előrelépés. Úgy nézett ki, hogy az észak-erdélyi autópálya építése meghalt. Most a projekt feltámadásának vagyunk tanúi. Az Országos Útügyi Hatóság első lépésben kérte az urbanisztikai engedélyt, ennek alapján megszerzi a különböző engedélyeket, hiszen a környezetvédelemtől a vízügyi igazgatóságon át egy egész sor engedélyre van szükség. Az engedélyek beszerzése elhúzódhat, de előfordult már, hogy bizonyos autópálya-szakaszok évekre leálltak az engedélyek hiánya miatt, de reméljük, hogy most ez nem fog előfordulni. Amit Dan Sova miniszter mondott, hogy 2015-ben közlekedni fogunk ezen az autópályán, mérsékelt optimizmussal kell kezelni.
Pontosabban: mérget nem vennék rá. Ha elkezdődik az építkezés ezeken a szakaszokon, akkor már folytatják a munkát, és be is fejezik. Hogy mennyi idő alatt, az jó kérdés! Sokéves tapasztalatunk, hogy az autópályák lassú ütemben épülnek, gyakorlatilag az észak-erdélyiből 60 kilométer van kész, és a magyar határ közelében egy másik szakaszon rövidesen aszfaltoznak.

– Mikorra várhatók a közbeszerzések?
– Az Országos Útügyi Hatóságnál folynak az előkészületek, de a procedúra megkezdésére konkrét időpontról még nem beszélünk.

– Hol kezdik el a munkálatokat?
– Aranyosgyéresen kezdik el a munkálatokat. Két szakaszról beszélünk, mindkét szakaszra kikérték az urbanisztikai engedélyt, de pontosan nem lehet tudni, hogy merre haladnak, hiszen nagyszabású munkálatról lévén szó, a nyomvonalon egyszer a hidakat építik meg, ami azt jelenti, hogy egy időben több építőtelep létesül. A két szakaszra külön írják ki a közbeszerzést, előfordulhat, hogy a két szakasz megépítését más-más cég nyeri meg.

– Mit lehet tudni a kisajátításokról?
– Miután megvannak az engedélyek, az Országos Útügyi Hatóság az összes engedély birtokában kiadja az építési engedélyt, ennek és a megnyert közbeszerzésnek az alapján kezdődhet a felvásárlás, illetve a kisajátítás. Mivel erre létezik törvényes keret, emiatt nem lehet jelentős időbeni csúszás.

– Ki jár jobban: akitől megvásárolják, vagy akitől kisajátítják a földjét?
– Ebbe nem megyünk bele, ez telekspekulációkra adhat okot. Nem vagyunk projektgazdák, de ezek a nyomvonalak nem voltak titkosak, el tudom képzelni, hogy ennek tudatában a tulajdonosok nem adták el a földeket. Akitől földet vásárolnak fel az építők, azok nem járnak rosszul, mert megkapják a piaci árat a telkekért – mondta Kelemen Márton, a tanács alelnöke.

Mezey Sarolta
e-nepujsag.ro

Kilenc államtitkárt jelölt meg az RMDSZ

Összesen kilenc államtitkár- és államtitkárhelyettes-jelöltet nevezett meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akiket várhatóan a jövő héten neveznek ki a román kormányba – közölte hétfőn az MTI-vel Kovács Péter (képünkön), az RMDSZ főtitkára. Csíkszékről két személyt nevesítettek, Szép Zoltánt és Birtalan Józsefet.

Bukarestben ülésezett hétfőn az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, amely döntött a jelöltekről. A tanácskozást követően a politikus elmondta, hogy a jövő héten a szövetség újabb államtitkár-helyettesi rangú intézményvezetőket nevez meg. A koalíciós egyeztetések még folyamatban vannak, akárcsak a prefektusi tisztségekről folytatott tárgyalások.
A megnevezettek közül a környezetvédelmi őrség helyettes vezetőjének Szép Róbertet jelölték, aki a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Az ő tisztsége államtitkár-helyettesi rangú. A köztisztviselők ügynökségét várhatóan Birtalan József vezeti majd, aki jelenleg a Hargita megyei önkormányzat alelnöke. Mivel esetében összeférhetetlenség esete áll fenn, a politikusnak le kell mondania az önkormányzatban betöltött tisztségéről.
A további jelöléseknél pénzügyminisztérium államtitkári tisztségébe György Attilát javasolták, aki a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettese. A vízügyi kérdésekért felelős államtitkárnak a Bihar megyei Pásztor Sándort, energiaügyi államtitkárnak a Hunyad megyei Borbély Károlyt jelölték, az egészségügyi államtitkári poszt várományosa a marosvásárhelyi Vass Levente.
Közlekedési államtitkárnak István Zoltánt javasolták, aki az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Az európai pénzalapok minisztériumának államtitkári posztját Szávics Petra töltheti be, aki jelenleg a romániai észak-nyugati gazdasági fejlesztési régiót irányító ügynökségnél dolgozik.
A környezetvédelmi ügynökség élére Nagy Zoltánt javasolták, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnökét. Már a múlt héten nevesítette az RMDSZ elnöksége a kulturális államtitkári posztra Hegedüs Csillát, aki az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese.
Emellett két államtitkári tisztséget már korábban is az RMDSZ jelöltjei töltöttek be, így Király András az oktatási minisztériumban marad államtitkár, Laczikó Enikő pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti.
A román miniszterelnök már kinevezte Brassó megye prefektusának Römer Ambrus Sándor Mihályt, illetve mezőgazdasági államtitkárnak Nagy Péter Tamást.

székelyhon.ro

Módosította programját a román kormány

Tempora mutantur! - Változnak az idők! - kiálthatnánk fel, de még sem kell. Ingoványos talaj a román társadalom, pláne hogy Ukrajna is szakadozik. Az Ungureanu-kormányt megbuktatók egy része, most elfogadja a MOGYE önálló magyar karainak létrehozását, stb és azt programjába beveszi. De várjuk meg a jövő hetet, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt-e be az ellenzék.
**
Jóváhagyta csütörtöki ülésén a kormány az a dokumentumot, amely azt rögzíti, milyen prioritásokat tűzött ki maga elé a harmadik Ponta-kormány, és amelyet jóváhagyás végett továbbküldenek majd a parlamentnek, ahol Victor Ponta kormányfő várhatóan kedden ismerteti azt.

A miniszterelnök ugyanakkor jelezte: ez nem egy új kormányprogram, csupán egy egyszerű program, olyan dokumentum, amely a kormány főbb céljait vázolja. A miniszterelnök közölte, az aktualizált dokumentum 98-99 százalékban megegyezik az USL 2012-es kormányprogramjával, csupán az azóta teljesült célokat iktatták ki, illetve az azóta fölmerült ügyeket rögzítették az új programban. Azt is megjegyezte, hogy szerdán nem békét, csupán fegyverszünetet kötött Traian Băsescu államfővel.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő szabta feltételül a harmadik, az RMDSZ-t is soraiban tudó kabinet beiktatásához, hogy az ne a felbomlott Szociálliberális Unió (USL) programját vigye tovább, hanem igazítsa a programot a kormány összetételének megváltozásához, és iktassa be a dokumentumba annak a megállapodásnak az elemeit is, amelyet az RMDSZ kötött a másik három kormánypárttal, és amelyek azt rögzítik, milyen kisebbségjogi követeléseket támaszt a szövetség.
Az államfő azt is feltételül szabta, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze be a parlament elé az új programot. A megállapodás – amelyet egyfelől az RMDSZ, másfelől a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) írt alá – azt tartalmazza, hogy a kormány a közigazgatási átszervezéskor figyelembe veszi a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét, kidolgoz egy törvényt, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára a saját zászló használatát, valamint intézkedéseket tesz a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar karainak létrehozására.
Mint arról beszámoltunk, 2012-ben a Victor Ponta vezette Szociálliberális Unió (USL) többek között éppen azért buktatta meg bizalmatlansági indítvánnyal az Ungureanu-kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja volt, mert az intézkedett a MOGYE magyar karainak létrehozása érdekében.
**
A tervek szerint Victor Ponta kedden járul a parlament elé, hogy felelősséget vállaljon az új kabinet programjáért. Az eljárás nem teszi lehetővé a parlamenti vitát és szavazásra sincs szükség. A program automatikusan megkapja a törvényhozás jóváhagyását, ha a honatyák nem buktatják meg a kormányt. Az ellenzéknek három nap áll rendelkezésre, hogy bizalmatlansági indítvány terjesszen be a kormányzati felelősségvállalás megakadályozására.


székelyhon.ro
erdély.ma