Ma Ukrajna megkaphatja az egyik utolsó esélyt

Forrás: mno.hu

Német–francia–ukrán–orosz csúcstalálkozót tartanak szerdán Minszkben, hogy megoldást találjanak a kelet-ukrajnai konfliktusra. Az eddigi próbálkozások sikertelenek voltak, ráadásul a tavaly ugyanitt megkötött tűzszünet is tiszavirág-életűnek bizonyult.

A találkozón Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök vesznek részt. Úgy tudni, a nyugati hatalmak szeretnék elérni, hogy a szakadárok vonuljanak vissza azokra a területekre, amelyek már múlt szeptemberben is az övék volt, cserébe a kelet-ukrajnai régiók az eddiginél nagyobb autonómiát kaphatnának. Noha a tervekről nincsen száz százalékig biztos információ, az is valószínű, hogy kialakítanának egy 50-70 kilométeres demilitarizált zónát. Ezzel szemben Oroszország vágya az lehet, hogy a szakadárok kezén maradjanak azok a területek is, amiket tavaly szeptember óta szereztek meg. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva eközben arról számol be, hogy a minszki csúcstalálkozón várhatóan nem írnak alá újabb megállapodást, valószínűleg csak egy közös állásfoglalást adnak ki.

Fegyverek Ukrajnának?

Ugyan Petro Porosenko ukrán elnök nemrég a Die Weltnek adott interjúban arra kérte a NATO tagállamait, szállítsanak fegyvereket országának, a nyugati hatalmak nincsenek egységes állásponton ebben a kérdésben. Míg Németország vezetésével az európai államok többsége – köztük Magyarország – nem kívánja fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, az Egyesült Államok már nem ennyire tartózkodó, és noha mind ez idáig nincs hivatalos megegyezés, mégis több befolyásos amerikai szakember és politikus szeretné, ha Amerika fegyvert küldene Kijevnek.

Ingadozik az Egyesült Királyság is: kedden Philip Hammond külügyminiszter arról beszélt, hogy országa felülvizsgálat alatt tartja azon döntését, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, mivel nem engedheti, hogy az ukrán hadsereg összeomoljon. Az európai államok kisebb része, így a balti államok, Románia vagy Lengyelország – ellentétben a németek vezette többséggel – kevésbé a politikai megoldás hívei, inkább az orosz befolyás visszaszorításának lehetőségét látják az ukrán konfliktusban. A litván nemzetvédelmi miniszter, Juozas Olekas el is ismerte, hogy országa átadott Ukrajnának „bizonyos fegyvereket”, amelyeket Kijev kért.

Az EU soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere szerint minden tagállamnak magának kell eldöntenie, hogy szállít-e fegyvereket Ukrajnának. „Nem hiszem, hogy egy ilyen kérdést el tudnánk dönteni a 28 tagállam körében” – közölte a hétvégén Rinkevics.

Sikertelen tárgyalások

Bár múlt héten Francois Hollande francia elnök váratlanul bejelentette, hogy Angela Merkellel karöltve először Kijevbe, majd Moszkvába utazik az ukrán válság lezárásáról tárgyalni, a kettős villámlátogatás nem hozta meg a várt eredményt. Szintúgy nem járt komoly eredménnyel a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencia, Merkel washingtoni látogatása alkalmával pedig mindössze abban állapodott meg Barack Obama amerikai elnökkel, hogy a NATO erősíti kelet-európai katonai jelenlétét, az Egyesült Államok és Európa a Nemzetközi Valutalappal (IMF) közösen megadja az ukrán reformokhoz kulcsfontosságú gazdasági támogatást, az Oroszországgal szembeni szankciók pedig érvényben maradnak.

Rövid életű tűzszünet

Tavaly szeptember 5-én a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet, vagyis tűzszünetet írtak alá Minszkben Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői. A megállapodásnak ugyanakkor máig sem sikerült érvényt szerezni, a harcok kiújultak, és mind ez idáig – az ENSZ adatai szerint – több mint 5300-an haltak meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német hírszerzési forrásokra hivatkozva ugyanakkor vasárnap arról írt, hogy már csaknem ötvenezer ukrán katona és civil halhatott meg, csaknem tízszerese a hivatalosan bevallottaknak.

mno.hu / MTI

Soros - Marshall terv - Ukrajna

Nagy bajban van Ukrajna – ezzel mindenki egyetért. Soros György 50 millió dolláros csomaggal támogatná meg a rozoga gazdaságot. A Szabad Európa Rádió által megkérdezett szakértők véleménye azonban megoszlik a javaslatot illetően.
Nehéz jövőt jósolnak a gazdasági előrejelzések Ukrajnának: az idén gazdasági teljesítménye 10 százalékkal csökkenhet, államadóssága a GDP 100 százalékát érheti el, a hrivnya pedig legalább 60 százalékot veszíthet értékéből.
Mi lehet a megoldás?
A magyar származású amerikai üzletember Soros György 50 millió dolláros csomagot javasolt a The New York Review Of Books legfrissebb számában, amit kulcsfontosságú lépésnek nevezett. Szerinte a Nyugatnak sürgősen fel kellene hagynia a fösvénykedéssel, az ukrán kormánynak pedig meg kellene lépnie a radikális intézményi reformokat. Daniel Bilak, az ukrán igazságügyi minisztérium korábbi tanácsosa szintén egyfajta Marshall tervben látja a megoldást. Szerinte reményteljes a kijevi vezetés, amely idei költségvetése egyértelműen utal az átfogó strukturális és intézményi reformok végrehajtására.
Leonyid Bersidszkij, a Bloombergben is rendszeresen publikáló orosz gazdasági újságíró ugyanakkor vitatja, hogy jelenleg egy ekkora csomag volna a legjobb segítség Ukrajnának. A fokozatos, hosszú évekig elhúzódó reformok helyett a gyors változást sürgeti, kizárva ezzel a politikusok és bürokraták esetleges hazárdjátékait. A szkeptikusok a még mindig szerepet vállaló oligarchákat jelentős akadálynak tekintik. Jarábik Balázs a Carnegie Endowment for International Peace ösztöndíjasa arra is rámutat, mennyire inkább a nagy üzleteknek és külföldieknek kedvez a mostani gazdasági politika az állampolgárok, illetve a kis-, és középvállalkozókkal szemben.
Miközben az optimisták legfőbb érve, hogy Európának be kellene végre látnia, hogy valójában közte és Oroszország, nem pedig Kijev és Moszkva között feszül a konfliktus, a Viktor Janukovics elnöksége alatt jelentősen növekvő orosz befolyás is nagy kérdés. Anders Aslund, a washingtoni Peterson Institute közgazdásza szerint egy komoly korrupcióellenes program jelentősen visszaszoríthatná azt. Szerinte emiatt mindenképpen szükség van a Marshall terv-féle asszisztenciára, mert az orosz probléma legjobb megoldása a kapcsolat minimalizálása.

globoport.hu

Rendkivüli állapot Ukrajnában

Donyeckben rendkívüli állapotot vezetett be ma az ukrán kormány, az ország egészére pedig emelt szintű riadókészültséget rendelt – tájékoztatott az UNIAN, ukrán hírügynökség.

A ma délutáni minisztertanácson Arszenyij Jacenyuk, Ukrajna miniszterelnöke bejelentette: „rendkívüli állapot bevezetéséről döntöttünk Donyeck és Luhanszk megyében. Ukrajna kormányával az ország egész területére pedig emelt szintű készültséget rendeltünk. Ezen döntések célja az állampolgárok biztonságát és a lakosság védelmét felügyelő kormányzati szervek tevékenységének teljes koordinációja.”
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint az ukrán miniszterelnök arra kért mindenkit, ne keverjék össze a mostani emelt szintű készültséget a háborúval. A mai döntés arra vonatkozik, hogy napi 24 órában és heti hét napban szolgálatban kell állni. A rendkívüli helyzetek állami bizottsága pedig arról határoz, hogy zászlóaljakat mozgósít Mariupol és a többi megtámadott donyecki város újjáépítésére és infrastruktúrája helyreállítására.
globoport.hu
Kép: Europress/AFP

Ukrajna halálos sebbel él, szétesik

Hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát, miután az ukrán-magyar határon bevezetik a közös vámellenőrzést - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn Ungváron.

 

Az ungvári várban tartott sajtótájékoztatóján Pavlo Klimkin a Kárpátalján sokakat érintő kettős állampolgárság ügyével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: hamarosan véget vetnek a kettős állampolgárság gyakorlatának. Mint kárpátaljai hírportálok hírül adták, azt hangsúlyozta: Ukrajna alkotmánya világosan leszögezi, "nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont!"
"Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni" - tette hozzá Klimkin.

napi.hu
**
Komment:
Ukrajna gazdaságilag tönkrement, katonasága lezüllött, kormánya a nyugati tőke kiszolgálója, földgázt koldulva kap, Krím levált, Donyeck és Luhánsz a kiválás útján van - és ezek után még az ukrán külügyér mer fenyegetőzni?
Hogyan akar az EU-ba lépni, ha az EU-s törvényeket sem veszi figyelembe.
Ukrajna megásta a maga sírját, amerikai nyomásra!
Ukrajnát szét fogják darabolni.
Nem gondolt, nem remélt új országot fognak létrehozni Galíciában egy veszélyeztetett nép számára.
Románia megkapja Bukovinát, Magyarország Kárpátalját, Lengyelország a mellette lévő területet...
Ez hamarosan bekövetkezik...

Kijevtől elfáradt fél Európa

Porosenko ismét pénzt kér az IMF-től

© Fotó: REUTERS/Edgar Su/Files

Petro Porosenko ukrán elnök telefonos beszélgetés során kérte Christine Lagardeot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóját, hogy növeljék az országnak nyújtott pénzügyi támogatás mértékét.

A felek megvitatták Ukrajna jelenlegi helyzetét, a kötelezettségek teljesítését az IMF Stand-By program keretein belül, valamint egyeztették az együttműködés részleteit a közeljövőre nézve.

Az IMF misszió befejezte tevékenységét Kijevben, amelyet 2015 elején folytat majd.

**

Puskov: Kijevtől elfáradt fél Európa

© Fotó: RIA Novosti/ Vladimir Fedorenko

Kijevtől elfáradt fél Európa, amiért folyton elutasítja a Kelet-Ukrajnával való tárgyalásokat – írta a Twitter oldalán Alekszej Puskov, az Állami Duma Külügyi Bizottságának vezetője.

Nem kevésbé fárasztóak az Európai Unió számára az állandó pénzügyi támogatásra vonatkozó igények sem – mondta a képviselő. Kijev hiú reményeket fűz az EU-hoz, miközben az S&P ügynökség leminősítette Ukrajna hitelminősítését a csődöt megelőző CCC szintre negatív kilátással – jegyezte meg Puskov egy másik üzenetében.

December 20-án a DNK vezetője, Alekszander Zaharcsenko kijelentette, hogy a kijevi vezetést nem érdeklik a tárgyalások, ezért a fehérorosz fővárosban tervezett találkozóra vélhetően nem kerül sor.

OH

Külföldi miniszterek az ukrán kormányban

Mindössze három órával a parlament jóváhagyása előtt, kapta meg ukrán állampolgárságát három új miniszter. Az amerikai, a litván és a grúz politikus a pénzügyi, a gazdasági és egészségügyi tárcát kapta meg. Petro Porosenko az Ukrajna előtt álló különleges kihívásokra adott innovatív megoldásokra hivatkozva indokolta választását – kezdte a külföldi miniszterek bemutatását a Szabad Európa Rádió.

Ukrajna pénzügyminisztere, Natalie Jaresko bár az Egyesült Államokban született, ukrán gyökerei is vannak. Először 1992-ben érkezett az országba, ahol az újonnan megnyitott amerikai nagykövetség gazdasági osztályán vállalt tisztséget. Miután 9 évet dolgozott az amerikai Western NIS Enterprise Fund-nál, 2004-ben megalapította saját alapítványát, a Horizon Capital-t. A narancsos forradalom idején a nyugatbarátokat támogatta, majd Viktor Juscsenko mellett befektetési tanácsadóként dolgozott. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Marie Harf korábban tagadta az Egyesült Államok bármilyen szerepét Jaresko kinevezését illetően. Az új pénzügyminiszter nem kisebb feladatra vállalkozik, mint megküzdeni a korrupcióval és megreformálni az ország gazdaságát.

Ebben lesz segítségére Aivaras Abromavicius. A Vilniusban született gazdasági miniszter 2008 óta él Kijevben befektetési bankárként, ukrán feleségével. Alapítója az East Capital vagyonkezelő csoportnak, amely 2012-ben majdnem 100 millió dollárt invesztált Ukrajnában. Az önmagát ukrán patriótának nevező Abromavicius radikális lépésekre készül a megtépázott gazdaság rendbetételére. Bár még nem egyeztetett miniszteri fizetéséről, azt már elárulta, hogy nagyon keveset fog belőle felvenni.

Alekszandr Hitasvili nem először lát el egészségügyi miniszteri feladatot, Grúziában 2008-2010 között vezette a tárcát. Történész diplomával a zsebében 1993-ban gazdasági adminisztrátorként dolgozott az amerikai Atlanta Medical Centerben, majd az ENSZ fejlesztési programjában kapott otthon helyet. Ezt követően számtalan egészségügyi szervezetnél dolgozott. Miniszterként azzal a feladattal bízta meg Arszenyij Jacenyuk, hogy reformjaival számolja fel az ukrán egészségügyi hatóságokat átszövő korrupciót. Annak ellenére, hogy csak nem régen érkezett az országba és a nyelvet sem beszéli, mély tiszteletet érez Ukrajna és az ukránok iránt.

Kép: Arszenyij Jacenyuk és miniszterei az újonnan megalakított Ukrán Parlamentben, 2014.12.02. (Kép: Europress/AFP)

eurázsiaport.hu

Az ukrán konfliktus háttere

Miért kell az USA-nak katonai technológiákat átadni Ukrajnának?

Archív fotó. © Fotó: East News/AP Photo/Ivan Sekretarev

Washington úgy döntött, hogy olyan katonai technológiákat ad át Kijevnek, amelyek képesek fordulatot előidézni a kelet-ukrajnai harcokban. Olyan radarokról van szó, amelyek tüzérségi állásokat képesek beazonosítani. 

Az Egyesült Államok nem ingyenesen bocsátja a radarokat Kijev rendelkezésére, hanem hitelbe. E technikának köszönhetően módosulhatnak az erőviszonyok az ország délkeleti részén. Hiszen éppen az effektív tüzérségnek köszönhetően okozhatott a DNK és LNK érezhető veszteséget az ukrán hadseregnek. De Washington szempontjából önmagában nincs elvi jelentősége Kijev győzelmeskedésének a felkelők felett. A Fehér Ház érdekelt a konfliktus elhúzódásában és Oroszországnak a konfliktusba való bevonásában – véli Borisz Podoprigora katonai szakértő.

A fejlemények még nem hágtak a csúcsra. Az amerikaiaknak érdekeltek olyan sok évre szóló izzó orosz-ukrán konfliktus megszervezésében, amelyik elvonná Oroszország figyelmét saját gazdasága fejlesztésétől, amelyik rontaná a társadalmi és politikai helyzetet az országban. Ez az USA legkézenfekvőbb külpolitikai feladata.

A katonai elemző szerint Ukrajna a konfliktus elhúzódásával párhuzamosan egyre keményebb Oroszország-ellenes álláspontot képviselő országgá fog válni. Ukrajnát választották az Oroszországot megfékező fő tényező szerepére – véli a szakértő.

Washington egyelőre nem szállít nyíltan Kijevnek halálos hatású fegyvert, de nem tiltja szövetségeinek az ilyen fegyver szállítását. Az efféle jeleket gyorsan észlelik és felkapják. Dalia Grybauskaite litván elnök ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval rendezett találkozóján fegyvert ajánlott fel az ukrán vezetőnek a litván arzenálból. Tekintettel arra, hogy Litvániának nincs saját fegyvere, a következtetés kézenfekvő: a NATO fegyvereiről van szó.

Washington a délkelet-ukrajnai konfliktusban nem Ukrajna területi egységének helyreállítására törekszik, számára a palagáz-készletekhez való hozzáférés a legfontosabb – véli Vlagyimir Sevcsenko politológus.

Doneck megyében és részben Luhanszk megyében is óriási palagáz-készleteket tártak fel. Az amerikaiak lehetőséget akarnak kapni e palagáz-készletek kiaknázására, ennélfogva a katonai szembenállás továbbgyűrűzésére számíthatunk. Washingtonnak szüksége van arra, hogy a katonai összecsapások folytatódjanak.

A szakértő szerint a halálos hatású haditechnika exportra készen áll. A konfliktus elhúzódásával beindul ezen technika szállítása. Ha a Donecki medencében megvalósuló hadműveletek folytatása eredményeként ott nem marad lakosság, akkor a palagáz kitermelését már senki sem fogja akadályozni. Ha közben nem maradnak sem városok, sem falvak, akkor nem kell befektetni helyreállításukba sem.

**

Putyin: Oroszország nem fog geopolitikai intrikákban részt venni

© Fotó: RIA Novosztyi/Alekszej Druzsinyin

Oroszország nem fenyeget senkit és nem fog részt venni geopolitikai intrikákban, bármiképpen is próbálják bevonni azokba. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki a fegyveres erők fejlesztése témakörében rendezett értekezleten.

Az államfő közben rámutatott, hogy biztosítani kell Oroszország és szövetségesei szuverenitásának és területi egységének megbízható védelmét. Putyin kiemelt figyelmet fordított az állami hatalom minden szerve összefogásának fontosságára az ország védelme terén álló feladatok megoldásában.

**

Vadászgépekkel szilárdítják meg Krím védelmét

Szerdán 14 vadászgép érkezik a Krímbe a Belbek katonai repülőtérre – közölte a Fekete-tengeri hadiflotta információs szolgálatának főnöke, Vjacseszlav Truhacsov elsőosztályú kapitány.

A Belbek reptérre 10 db modernizált Szu-27SzM és 4 db Szu-30-as gép érkezik, mindannyian a 4+ generációhoz tartoznak. A 14 vadászgép közül négy abszolút új lesz – mutatott rá Truhacsov.

A belbeki repülőteret, amelyik az ukrán hatalom idején kettős rendeletetésű volt, modernizálni fogják és az orosz légierőnél rendszeresítendő korszerű repülőgépek állomásoztatására használják majd.

OH

Ukrán és Kelet-Ukrán tűzszüneti megállapodás

Konkrét megállapodások a minszki tárgyalásokon

© Fotó: REUTERS/Vlagyimir Nikolszki

A kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai szakadárok megegyeztek a tűzszünetről és egy 30 km-es biztonsági zóna létrehozásáról az EBESZ felügyelete mellett. Továbbá a foglyok cseréjének folytatásáról is döntöttek. Donbasz státuszának kérdéséről azonban nem esett szó.

A felek Minszkben folytatnak tárgyalásokat Oroszország és az EBESZ közreműködésével. Szeptember 5-én megegyeztek e tűzszünetről, 19-én pedig kidolgozták annak megvalósítási memorandumát.

A memorandum szövegét Leonyid Kucsma volt ukrán elnök olvasta fel. Közölte, hogy „a felek mindenekelőtt abban egyeztek meg, hogy a fegyverszünet mindkét oldalra egyaránt vonatkozik. A katonai egységek a szeptember 19-i pozíciójukban maradnak. Tilos használni bármilyen fegyvert és katonai támadást indítani. A memorandum továbbá magában foglalja a 100 mm-nél nagyobb kaliberű fegyverek 15 kilométeres körzetből való kivonását és tiltja a nehézfegyverek elhelyezését a lakott területek közelében”.

Így létrejön egy 30 km-es biztonsági zóna. Az aknazárakat el kell távolítani és nem lehet újabbakat elhelyezni. A biztonsági zóna felett nem repülhetnek katonai gépek és külföldi drónok.

A megállapodás betartását az EBESZ fogja felügyelni. Minszkben arról is döntés született, hogy a tűzszüneti zónába 24 órán belül visszahelyezik az EBESZ megfigyelőket, akiknek számát 500-ra növelik. Szintén az EBESZ felügyelete mellett vonják ki a külföldi katonai egységeket.

A kijevi orosz nagykövet, Mihail Zubov úgy véli, hogy elkezdődött a konfliktus helyreállítása. Megítélése szerint szeptember 5-e után a katonai akciók jelentősen csökkentek, mintegy 70%-kal. Zubarov szerint a tűzszünet megszegése éppen abból következett, hogy nem volt kijelölve egy biztonsági zóna, amely nélkül nem lehet ellenőrzés alatt tartani a fegyverszünetet. A tárgyalásokon éppen ennek a biztonsági zónának a technikai feltételeit beszélték meg, amely kulcsfontosságú a béke szempontjából.

Nem hagyták figyelmen kívül a foglyok cseréjének kérdését sem. Szeptember 5-e óta 120 embert engedtek szabadon és mindkét fél érdekelt abban, hogy ez folytatódjon – mondta Leonyid Kucsma.

A jelenlegi találkozón, mint ahogyan szeptember 5-én, jelen volt az EBESZ ukrán válság megoldásáért felelős képviselője, Heidi Tagliavini is.

OH

Nyugatnak kellenek az ukrajnai urán-lelőhelyek?

Ukrajna atombombát állíthat elő

Archív fotó. © Fotó: RIA Novosztyi/Falin

Ukrajna nagy urán-lelőhelyekkel és olyan atomerőművekkel rendelkezik, amelyekben lehetősége van urániumdúsítást végezni. Azonkívül az országban a Szovjetunió idejéből üzemek maradtak fenn, ahol ballisztikus rakétákat gyártottak.

Mindennek köszönhetően szakértők szerint Ukrajna 10 éven belül nukleáris fegyvert állíthat elő.

Valerij Heletej ukrán védelmi miniszter szeptember 14-én bejelentette az atomfegyver fejlesztésének lehetőségét abban az esetben, ha a Nyugat nem lesz halandó segíteni Ukrajnának.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, valamint az USA ukrajnai nagykövetsége nem volt hajlandó kommentálni Ukrajna atomhatalommá válásának esetleges következményeit.

OH

Ukrajnai brutalitás

 Hová süllyedtek?

**

A Kolomszkij-gárda nevezetű ukrajnai terrorcsoport levágja az elfogott oroszok fejét

Az ukrajnai zsidó milliárdos, Igor Kolomszkij által finanszírozott zsoldosok hadifogoly csere ürügyén a donbasszi orosz származású katonák levágott fejét tartalmazó ládákat juttatott el a meggyilkoltak szüleihez. A katonákat még életükben lefejezték - állítja az ion24.ru hírportál, amely a levágott fejeket tartalmazó ládák fényképét is közszemlére teszi.

Az orosz származású édesanyák kérik az ENSZ, a NATO, a Vöröskereszt és az EU segítségét - írja a hírportál.

Az ukrán válság tanulsága

Forrás: www.magyarhirlap.hu

Háborúra, több száz ember halálára volt szükség ahhoz, hogy Petro Porosenko ukrán elnök is belássa: különleges státus biztosításával talán országán belül tarthatja az elszakadni vágyó Donyeck és Luhanszk megyét. Későn érkező javaslat és félszárnyú is, ugyanis Porosenko rögtön a bejelentés után leszögezte: nincs szó autonómiáról, Ukrajna föderalizációjáról, és még kevésbé annál szélesebb körű önállóságról.

Porosenko rendezni próbálja, amit Januko­vics elhajtása után hatalomra került elődje és az ideiglenesen felállított kormány nagyon elrontott. Az orosz mumus, a korábbi sérelmek miatti bosszú a kisebbségek jogainak erőteljes megnyirbálásához vezetett, nem csoda hát, hogy a nagy arányban oroszok lakta vidékek fellázadtak, s hátuk mögött tudván az igen erős anyaországot, szabadultak volna a mostohától. Krím elcsatolása gyorsan ment, Kelet-Ukrajnában azon­ban hónapok óta dúl a háború, a Putyinék által támogatott szakadárok tartják magukat. A szűk hete megkötött, gyakorta megsértett, de azért működő tűzszünet megkoronázásaként érkezett szerdán Porosenko javaslata, és ígérte, jövő héten törvényt is beterjeszt erről. Csakhogy, úgy tűnik, ajánlata késői és nagyon sovány ahhoz képest, amit az ott élő oroszok szeretnének. Egy ideiglenesen bevezetett valamilyenfajta önigazgatás, amely még csak nem is autonómia, ma már édeskevés.
Az egész világ felhördült, amikor ta­vasszal, a válság kirobbanásakor Vladimir Putyin Ukrajna föderalizálását és az autonómia biztosítását javasolta a válság ke­zelésére. Úgy háborgott Nyugat-Európa, mint­ha számos országa nem lenne föderalista állam, nem lennének életképes autonómiáik, nem tudnák pontosan, hogy egyik sem jelent elszakadást. Traian Băsescu is lovagolt éppen eleget a témán, s múlt vasárnap ismét azon sajnálkozott, hogy lám, a fegyverropogás árnyékában Porosenko autonómiát ajánlgat, „területek fölötti rendelkezésről” mond le, pedig háta mögött a NATO, a segítség. Nyilatkozata nem meg­lepő, ugyanarra a torz logikára alapul, mellyel a székelyföldi autonómiaigényt elutasítják. Pedig lenne, mit tanulniuk az ukrán példából, hisz keleti szomszédunk is kivédhette volna a későbbi vihart, az elszakadásért vívott háborút, ha enged kicsit, jogokat, autonómiát biztosít kisebbségeinek. Ha békét akar, és egyben maradni, előbb-utóbb erre kényszerül, a mostani lépést újabb engedmények követik majd.
Jó lenne, ha a világ ezen felén is megér­tenék, hogy népeket, nemzeteket bedarálni, asszimilálni ma már nem olyan egyszerű – ellenségeiddé válnak, ha ez a szán­dékod, barátaid lehetnek, ha tiszteled, jogokat, önrendelkezést biztosítasz számukra. Szá­mít­hatsz rájuk, lojalitásukra, de csak akkor, ha otthonuk, hazájuk lehet a föld, ahol élnek, ha nem kezelik megtűrtként őket.

Farkas Réka
Háromszék
erdely ma

Azért nézd meg ezt is:

A sejk tud valamit. De nem jósol szép jövőt Európában. 

 https://www.youtube.com/watch?v=xdXQHEXOwCE#t=18

Az ENSZ kiáll a humanitárius orosz segély mellett

Az ENSZ felszólít arra, hogy ne politizálják az orosz humanitárius konvoj körüli helyzetet

© Fotó: AP/Peter Leonard

Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár helyettese, Valerie Amos felszólított arra, hogy ne politizálják az orosz konvoj körüli helyzetet, amely segélyt juttatott el a dél-ukrajnai lakosság számára. Erről az RT csatornának adott interjújában beszélt.

Elmondása szerint a humanitárius munkában fontos, hogy az független és semleges. Lényege, hogy segítsen a rászorulókon – mondta Amos.

Az orosz humanitárius konvoj augusztus 14-én érkezett meg az ukrán határhoz. Pénteken, augusztus 22-én a több mint 200 teherautóból álló konvoj átlépte a határt és megérkezett Luganszkba. Szombaton az egész konvoj visszatért Oroszország területére.
OH

**

Különös, hogy a humanitárius segélyt megpolitizálják, de az ukrán lázadók felbujtóit és fegyverszállítóit - nem!

A kijevi hatalom magára vonta a pszichiáterek figyelmét

Moszkva meghökkenéssel vette tudomásul azt az ukrán nyilatkozatot, hogy Ukrajna megkezdi az ukrán-orosz határ „egyoldalú demarkációját”. Erről az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Andrij Parubij nyilatkozott a Tanács ülése után, amelyen Petro Porosenko ukrán államfő elnökölt.

© Fotó: RIA Novosztyi/Jevgenyij Kotenko

Június 17-én a kijevi kormány megbízást kapott a gyakorlati aspektusok kidolgozására vonatkozólag. Ezek után Porosenko elnöki rendeletet ír alá, és beindulhat a határoszlopok ledöntése. Orosz szakértők állítják, hogy az efféle megközelítés az országhatárok kijelöléséhez abszolút hallatlan dolog a nemzetközi gyakorlatban.

Nem létezik a határ „egyoldalú demarkációja” – jelentette ki az orosz parlamentben Alekszej Puskov, az alsóházi külügyi bizottság elnöke.

– Ha Kijevnek erről nem lenne tudomása, akkor közlöm vele, hogy a demarkáció céljából vegyes bizottságot alakítanak és ez két fél ügye. Erre vonatkozólag az országok külön egyezményt kötnek. Olyan határvonalnak, amelyet az egyik fél jelöl ki, nincs jogi ereje, ennélfogva a határ egyoldalú demarkációja folytonos határkonfliktust jelentene az Oroszországgal fenntartott viszonyban.

Ezt elismerik ukrán szakértők is. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács első titkárhelyettese, Sztepan Havris az ukrán televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy „az ukrán-orosz határ egyoldalú demarkációja esetén Oroszország azzal vádolhatja országunkat, hogy elfoglaltuk Oroszország területének egy részét”. Nem kevésbé abszurditásnak nevezhetők azok a tervek is, miszerint az ukrán-orosz határ mentén ötméteres acélfalat vonnának fel, magasfeszültségű árammal, ami szintén szerepel Kijev tervei közt. Havris rámutatott, hogy némely területen az ukrán-orosz határ településeken át vezet, vasutakat, hidakat, üzemeket szel ketté, vagyis ennek a törekvésnek nincs semmilyen gyakorlati értelme, ez „tisztán politikai nyilatkozat”.

Moszkva és Kijev a kilencvenes évek dereka óta foglalkozik a határvonalak demarkációjával. A vonatkozó egyezményt Kijevben írta alá 2010 májusában Konsztantin Hriscsenko ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor létrehozták a kétoldalú bizottságot a demarkációval kapcsolatos problémák rendezése érdekében. Semmilyen egyéb mechanizmust és semmilyen „egyoldalúságot” a nemzetközi normák nem irányoznak elő.

Az orosz szakértői közösség, a kijevi hatóságok magatartását jellemezve, egyre gyakrabban használja a „nem adekvát magaratás affektusa” kifejezést. A pszichiáterek ezzel a jelzővel illetik „a nem adekvát reagálást a kitűzött cél elérésében elszenvedett balsikerre”. Legfontosabb megnyilvánulásai a fokozott sértődöttség, makacsság, negatívizmus és elzárkózottság.

Mindezek a szimptómák megvannak. Arszenyij Jacenyuk kormányfő olyan mértékben megsértődött Oroszországra, hogy június 16-án, a kudarcba fulladt gáztárgyalások után kijelentette: Kijev „többé nem kívánja dotálni a Gazpromot”?! Közben az ukrán Naftogaz 4,5 milliárd dolláros adósságot halmozott fel Oroszország előtt.

Avakov belügyminiszter „elzárkózottsága” pedig oly erős lett, hogy Ukrajnával és legtöbb beosztottjával kizárólag a Facebook által kommunikál.

Azonban az abnormalitás a volt megbízott külügyminiszter, Andrij Descsica magatartásában csúcsosodott ki. Descsica június 15-én éjjel a kijevi orosz követség épületénél helyeselte a pogromot rendezők fellépését. „Lelki affektációja” nyomdafestéket nem tűrő, Vlagyimir Putyin orosz elnököt illető szavakban nyert formát.
OH

Egy belga politológus az Ukrán-ügyről

Belga politológus – azokról, akik most kerültek hatalomra Ukrajnában

© Fotó: RIA Novosztyi/Mihail Voszkreszenszkij

A beiktatási ceremónián Ukrajna új elnöke Pjotr Porosenko az ország gyors normalizálását ígérte. Ennek ellenére az utóbbi néhány nap során az ukrajnai helyzet a végsőkig kiéleződött. Luс Michel belga geopolitológus, az Eurázsiai Tanács a demokráciáért és választásokért (Observation eurasienne pour la democratie et les elections) szervezet vezérigazgatója Brüsszelből telefonon mondta el Oroszország Hangjának, hogy milyennek látja ezt a helyzetet, ennek okait és lehetséges következményeit.

- Az első, amit meg kell érteni, azoknak az embereknek beállítottságát, akik meghatározzák Kijev politikáját. Porosenko csak képviseli ezeket az embereket. Vajon kik azok?

Többségükben ezek vagy a Bandera eszméinek hívei, abból a közegből kerültek ki vagy közel állnak hozzá. Jellemzésük rendkívül egyszerű: ők azok, akik ellenőrzésük alatt tartották a náci titkosszolgálatokat. 1945-ben Gehlen német tábornok átadta az amerikaiaknak az összes titkos kémhálózatot, beleértve a Bandera-híveket is. Amikor pedig Németország NATO tag lett, a Bandera-hívek a CIA-nak kezdtek szolgálni. Még az ötvenes években a banderisták léteztek mint katonai szervezet, és a NATO aktívan felhasználta őket. Számomra úgy tűnik, hogy ez a történet fényt vethet arra a meglehetősen visszataszító szerepre, amit Merkel asszony játszik Ukrajna ügyeiben.

A müncheni banderisták közegéből került ki például Klicsko. Ki irányítja ma Ukrajnát? Jacenyuk, a jelenlegi miniszterelnök a múltban a Nemzetközi Valutaalapnál működött, és ugyanakkor az ismert amerikai szekta, a szcientológusok bankára volt. 

Egy másik példa – Avakov belügyminiszter. Ez egy nemzetközi szélhámos. Az első, amit megtett – megsemmisítette a minisztérium archívumaiban az összes dossziét saját múltjáról. És valamennyien nagyjából ugyanazt csinálták. 

Porosenko – hiba lenne csak egy szimpatikus „csokoládébárót” látni benne. Őt jól ismerik Afrikában, elsősorban az Elefántcsontparton, az úgynevezett „kakaóháború” kapcsán. A kakaó stratégiai nyersanyag a nyugati élelmiszeripar számára. A franciák, angolok és többek között Porosenko közötti a kakaóért kialakult konkurrencia következménye lett az Elefántcsontparton évekig tartó polgárháború zsoldosok bevonásával. Porosenko Ukrajna elnöke, de róla többet tudnak az afrikaiak, mint az ukránok. 

És ezek mögött az emberek mögött Washington áll, ahol mindenki helyett mindent eldöntenek.

Az USA-ban nagyon erős a hadiipari lobby és nagyon erős két politikai csoport van. 

Az egyik – az úgynevezett neokonzervatívak, ez a fiatalabb Bush elnök volt csapata. A másik – az úgynevezett realisták. Az ő vezérük Brzezinski, aki a Szovjetunió legádázabb ellensége volt, ma pedig Oroszország ellensége. Ez nagyon befolyásos politikai tényező, Obama elnök tanácsadója geopolitikai kérdésekben. Közismert, hogy Brzezinski új hidegháborút szeretne kirobbantani, három célkitűzéssel.  

Az első – a fegyverkezési hajsza újraélesztése, mivel az amerikai hadiipari komplexum jelenleg válságban van. 

A második – megakadályozni Oroszország újjászületését mint nagyhatalmat. 

A harmadik cél – lerombolni az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatait és együttműködését, beleértve a partnerséget a földgáz terén.

Többek között azért is, hogy a saját palagázukat adják el Európának annak ellenére, hogy az sokkal drágább, mint az oroszországi gáz. Ezeknek a céloknak elérése érdekében Washington arra törekszik, hogy összeveszítse Oroszországot Ukrajnával, arra készteti Oroszországot, hogy szüntesse meg a gázszállítást Ukrajnába, tehát Európába is, és végezetül arra kényszeríteni Oroszországot, hogy lépjen be abba a háborúba, amelyet Kijev folytat Ukrajna keleti részén az oroszajkú megyék ellen.

OH

Az ukrán elnök nacionalista hangon beszél

Porosenko hivatalosan is Ukrajna elnöke

© Fotó: REUTERS/POOL

Kijevben a parlamentben az újonnan megválasztott elnök, Pjotr Porosenko letette az esküt.

Az ülést a parlament elnöke, Alekszandr Turcsinov nyitotta meg. A teremben jelen voltak az ország volt elnökei – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko, Julija Timosenko.

A beiktatáson részt vett a kijevi orosz nagykövet, Mihail Zurabov és az amerikai alelnök, Joe Biden is.

Az elnökválasztásra május 25-én került sor Ukrajnában. A milliárdos Porosenkóra a szavazók 54,7%-a voksolt.

**

Porosenko: az egyetlen államnyelv az ukrán lesz

© Fotó: RIA Novosztyi/Mihail Voskreszenszkij

Ukrajnában az egyetlen államnyelv az ukrán lesz – jelentette be Pjotr Porosenko beiktatási beszédében.

„Szabadon élni annyit jelent, mint szabadon beszélni az anyanyelven, az alkotmány 10. cikkelyének értelmében, amely az ukránt határozza meg egyetlen államnyelvként” – hangsúlyozta az elnök.

Porosenko megjegyezte továbbá, hogy az ukrán alkotmány garantálja az ország területén az orosz és más nyelvek fejlődését.

OH

Folynak a harcok Ukrajnában

Szlovjanszk alatt folyik a harc páncélozott járművek és gránátvetők alkalmazásával

© Fotó: RIA Novosztyi/Grigorij Vaszilenko

Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter kijelentette, hogy a Szlovjánszk alatt folytatott harc során az ukrán erők megsemmisítették a felkelők térközőrhelyeit.

Korábban Avakov közölte, hogy Szlovjanszk alatt csata kezdődött páncélozott járművek és gránátvetők alkalmazásával. Avakov kérte Szlovjanszk, Kramatorszk és Krasznij Liman város lakosságát, hogy maradjon otthon.

**

Ukrán csapatok „aktív akciókat” folytatnak Donyeckben

© Fotó: Gromadszke TB

Olekszandr Turcsinov megbízott ukrán elnök kedden a Verhovna Radában (parlament) kijelentette, hogy az ukrán csapatok „ aktív akciókat” folytatnak, amelyeknek célja, hogy kiszorítsák a felkelőket Donyeck város északi részéből.

„Remélem, hogy a nap során konkrét eredményekről szóló jelentéseket kapunk” - mondta Turcsinov.

Szavai szerint, az ukrán erők június 3-án reggel Luhanszk megyében megsemmisítették a felkelők egyik csoportját.

Az ukrán hadsereg április közepétől speciális hadműveletet folytat az ország keleti részén, ahol nem szűnnek meg a föderalizmus híveinek tiltakozásai.

OH

Ne feledje el megnézni: Krisztus világa 2014. június - Szemle
Összetartozunk
Püspöki áldás a Csíksomlyóra tartó zarándokvonatra

Ukrajna és Moldova porul jár

Ukrajnának és Moldovának el kell felejteniük a vámkedvezményeket

Fотó: RIA Novosztyi

A FÁK-on belüli kereskedelmi kapcsolatok megváltoznak. Míg Ukrajna és Moldova előkészítik piacaikat a nyugati nyitáshoz, a többi FÁK ország egymás felé közeledik. Már egyértelmű, hogy az Eurázsiai Gazdasági Közösség megváltoztatta a FÁK gazdasági térképét. Ez óriási egységes piac lesz világos, egyenlő és egységes játékszabályokkal valamennyi termelő számára. De hogy hatékony legyen, meg kell tanulnia megvédeni érdekeit nemcsak világviszonylatban, de határai közelében is.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök beszélt a vámakadályok szükségességéről Ukrajna és Moldova számára európai társulásuk után. Ez teljesen logikus lépés: semmi politika – csupán gazdaság. Az Erópai Unió megalakulása pillanatától kezdve vámilletékekkel és kvótákkal védi érdekeit. Ezek egyfajta szűrők: csak azt szabad behozni, ami nincs meg Európában, a többit maguk állítják elő.

Ami Ukrajnát és Moldovát illeti, ezek már megtették választásukat. Az ország lakosainak a tévé képernyőiről az európai integráció vágyát sulykolják, rózsás képeket rajzolnak a szabad piacról, kedvezményekről, új fogyasztókról. De kinek kell Európában a moldáv bor vagy paradicsom? Ott már telített ez a piac. Ugyanaz a helyzet Ukrajnával. Kijev Amerika-barát vezetősége kijelenti, hogy az ukrán áru fő aduja az olcsóság. De először is, mindezek a zöldségek, gyümölcsök Európában olcsóbbak. Másodszor, nevezzen meg csak egyvalakit, aki kész megvásárolni az emelt árú ukrán ipari termékeket.

Mindenki számára világos, hogy Kijev elveszti fő kereskedelmi partnereit homályos kilátások miatt. És nem arról van szó, hogy a Vámunió vagy az Eurázsiai Közösség nem akarja az ukrán árukat. A helyzet az, hogy Ukrajna Európa számára csak egy hidacska a kontinens – az európai után – legnagyobb piacához, a Vámunióhoz. És ukrán áru gyanánt Oroszországot és más országokat elárasztja a génmodifikált burgonya és kétes eredetű ipari termékek Európából. Hiszen Ukrajnának egyelőre kedvezményes kapcsolatai vannak a mi piacainkkal a FÁK keretében.

Az egyetlen mód, hogy megóvjuk piacainkat az egyenlőtlen konkurenciától, a kvóták bevezetése és a vámilleték emelése Ukrajnával és Moldovával kapcsolatban. Hogy maguk az európai termelők érezzék meg, hogy nem kifizetődő áruik eladása a Vámunió és az Eurázsiai Közösség piacain. Érthető, hogy ezt megsínylik az ukrán és moldáv termelők is. De az országaik hatóságai már választottak és meg kell érteniük ennek negatív következményeit.

OH

Ukrán népszavazás

Véget ért az ukrán elnökválasztás

© Fotó: REUTERS/Gleb Garanich

Bezártak az előrehozott ukrán elnökválasztás szavazóhelyiségei.

A Központi Választási Bizottság legutóbb nyilvánosságra hozott adatai szerint a választók 40,32%-a jött el szavazni.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a megválasztott elnök 5 éven át fog kormányozni, a következő választásokra 2019 márciusában kerül sor.
**

Előzetes eredmények szerint Porosenko 54,09 %-t kapott az ukrajnai elnökválasztáson

© Fotó: RIA Novosztyi/ Vitalij Belouszov

Ukrajnában az előrehozott elnökválasztáson, a jegyzőkönyvek 30%-a összeszámlálása után Pjotr Porosenko milliárdos a szavazatok 54,09 %-át kapta, Julia Timosenko volt ukrán miniszterelnök 13,16%-t, a harmadik helyre Oleg Ljasko a Radikális Párt vezetője került, aki 8,5%-t szerzett. Az adatokat az Ukrán Központi Választási Bizottság tette közzé.

A törvény szerint, ha az egyik jelölt az első fordulóban a szavazatok kevesebb, mint a felét kapja, a KVB a II. fordulót írja ki, amelyre június 15-én kerülhet sor.

Az elnök- és a helyi választásokat több ukrajnai régióban vasárnap tartották meg mély politikai válság és a kijevi hatóságok által vezetett katonai művelet közepette, amelyet az ország keleti részén folytatnak.
**

Pjotr Porosenko kijelentette, hogy nem ismeri el Krím Oroszországhoz való csatlakozását és a kelet-ukrajnai népszavazást.

OH

Putyin győzött az Ukrán hegemóniában

Putyin: Oroszország nem tervezi visszaállítani a Szovjetuniót

© Fotó: RIA Novosztyi/Mihail Klimentyev

Az állítások arról, hogy Oroszország törekszik befolyással lenni a volt Szovjetunió országaira, tévesek. Ez az információs háború eszköze – mondta szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Megpróbálják ránk ragasztani ezt a címkét, azt, hogy újjá akarjuk éleszteni a Szovjetuniót és mindenkit a befolyásunk alá akarunk vonni. Ez egyáltalán nem felel meg az valóságnak” – mondta az elnök a legnagyobb információs ügynökségek vezetőinek Szentpéterváron.
**

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az ukrán válságnak nem szabad kirobbantania egy újabb hidegháborút.

„Ebben (a hidegháborúban) senki sem érdekelt, és úgy vélem, hogy ez nem is fog bekövetkezni” – mondta Putyin.

Az elnök szavai szerint Oroszországnak és az USA-nak sok eszköze van az együttműködésre. Ugyanakkor ezek nem mindig hozzák meg a várt eredményt. „A közös platformok nem arra kellenek, hogy teát vagy kávét igyunk, hanem, hogy megoldásokat és kompromisszumokat találjunk” – tette hozzá Vlagyimir Putyin.
**

A jelenlegi kijevi vezetés nem érdekelt az új elnök legitimitásában – jelentette be szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Elképzelhető, hogy azok, akik jelenleg irányítanak (kijevi vezetés), nem érdekeltek abban, hogy a megválasztott elnök teljesen legitim legyen. Hiszen egy rendkívüli belpolitikai harc folyik. Ez azonban Ukrajna belügye” – mondta Putyin a legnagyobb információs ügynökségeknek.

Az ukrán elnökválasztásokra május 25-én kerül sor.
**

Merkel: a nézeteltéréseket Oroszországgal párbeszéd útján kell megoldani

© Fotó: AP/Michael Sohn

A nézeteltérést Oroszország és a Nyugat között párbeszéd útján lehet megoldani, hogy nem ismétlődhessenek meg világháborús események.

Ezt Angela Merkel német kancellár jelentette be heti videó üzenetében.

Jelenleg Németország és az EU vezetése mindent megtesz, hogy megakadályozza a konfliktus elmélyülését. Az ukrán válság megmutatta, hogy az európaiak minden generációjának erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze a békét a kontinensen.

OH

Ukrajna a nagyhatalmak játékszere

Ukrán parlamenti képviselők összeegyeztették a Béke és Egyetértés Memorandumának szövegét

© Fotó: Oroszország Hangja

Az Ukrán Verhovna Rada képviselői összeegyeztették a Béke és Egyetértés Memorandumának a tervezetét. Ezt Alekszandr Turcsinov átmeneti államfő jelentette be.

A dokumentum felszólítja az ország keleti részén tartózkodó, speciális akcióban részt vevő katonákat, hogy azonnal térjenek vissza állandó állomásozásuk helyére. A tervezet alkotmányos reform végrehajtását is teszi kilátásba.

A memorandum elfogadása esetén az új alkotmány az orosz nyelv statusát is rögzíteni fogja - ígérik a képviselők.

**
- Arról nem szólnak, hogy a többi kisebbség anyanyelvének használatát szavatolja az új alkotmány.

**

A Donyecki Népköztársaság megkezdte a vállalatok államosítását

© Fotó/Darko Vojinovic

Gyenyis Pusilin a Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője bejelentette, hogy a megyében megkezdődött az államosítás.

Szavai szerint, ennek oka, hogy az ukrán oligarchák nem hajlandók adót fizetni a DNK költségvetésébe.

Pusilin elítéli Rinat Ahmetov befolyásos üzletember állásfoglalását, aki kezdeményezte a föderalizálás hívei elleni akciót a régióban.

„Akhmetov választott. Sajnos, ez a választás a Donbasz népe ellen irányul. Azzal, hogy az adót Kijevnek fizeti, Ahmetov finanszírozza a Donbasz elleni terrort” - mondta Pusilin.
**

A NATO növeli katonai jelenlétét a keleti szárnyon

© Fotó: REUTERS//Murad Sezer

A NATO növeli katonai jelenlétét a keleti szárnyon válaszul a Krím-félsziget csatlakozására Oroszországhoz – mondta Joe Biden amerikai alelnök Bukarestben, ahol beszédet mondott a közös amerikai-román hadgyakorlat résztvevői előtt.

Emlékeztetett rá, hogy a régióban jártak amerikai hadihajók, légi hadgyakorlatot tartottak az F-16 repülőgépek részvételével. Biden közölte, hogy az elkövetkező napokban új hajók futnak be a Fekete-tengerre, köztük a Vella Gulf rakétacirkáló is.

Korábban Oroszország megállapította, hogy Európában a NATO katonai tevékenységének soha nem látott aktivitása tapasztalható.
**

Medvegyev: Oroszország nem garantálja Ukrajna területi épségét

© Fotó: RIA Novosztyi/Alekszandr Asztafjev

Oroszország nem tudja és nem is áll szándékában garantálni Ukrajna területi épségét, mivel soha nem vállalt ilyen nemű kötelezettségeket – jelentette ki Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a Bloomberg ügynökségnek adott interjúban.

Emellett – Medvegyev szerint – propaganda jellegűek azok az állítások, hogy Oroszország magához akarná csatolni Ukrajna valamely részét, az összehasonlítás a krími helyzettel pedig nem helytálló.

OH