Ezer Székely Leány Napról

Idén is szép számban sereglettek össze a népviseletes lányok és legények a Székelyföld minden szegletéből, hogy azt a hagyományt, amelyet 83 évvel ezelőtt P. Takács Albert Gábor ferences házfőnök és a Szociális Testvérek megálmodtak, életben tartsák, sőt még nagyobbá tegyék. Ezernél jóval több székely leány és legény szombaton, július 5-én délelőtt gyülekezett Csíkszeredában, a Szabadság téren, hogy onnan közösen induljanak ki a csíksomlyói nyeregbe.



A Szabadság téri hivatalos megnyitón ünnepi beszédet mondott Markó Attila parlamenti képviselő és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Jelen volt továbbá az idei házigazda település, Csíkszentsimon polgármestere, Fábián László is.

Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő köszöntötte először a téren összegyűlt székely ruhásokat és az érdeklődőket. Mint mondta, örömmel vezeti a Kovászna megyei települések székely leányait és legényeit, akik idén mintegy 350-en vesznek részt a rendezvényen.
– Egy pár lány, két pár lány fekete-piros fekete táncot jár – jut mindig eszembe erről a rendezvényről Kányádi Sándor Fekete-piros című verse. Én azt kívánom, hogy még sokáig járják ezt a táncot a székely leányok, akik a székelyföldi biztos jövő építésében oly nagy szerepet játszanak – mondta a képviselő ünnepi beszédében.

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke köszönetét fejezte ki a főszervező Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalnak, valamint minden székely leánynak és legénynek, hogy népviseletben mutatják meg, hogy a Székelyföld létezik és él. Hozzátette, azon kell dolgozni, hogy a szokások, amelyek a székelyeket meghatározzák, ne vesszenek el: a kisfalvakon, a községekben, a városokban a székely fiatal lehetőséget kell kapjon, ezért jó egészségben, egymást erősítve kell dolgozni.



– Az ezer és ezer székely nő és férfi nem szereti, ha a vezetőik egymással foglalkoznak a nagy ünnepeken, amelyek az összefogásról kell szóljanak. Beszéljünk a székely életerőről, a bátorításról, az ösztönzésről, ne az acsarkodásról – szólított fel a megyeelnök, majd Böjte Csabát idézve hozzátette: soha senki és semmi ellen, hanem valakiért és valamiért kell dolgozni.

Ezután, az ünnepélyes megnyitón a népviseletes leányok és legények a nyeregbeli táncra melegítettek be, majd közösen vonultak ki Csíksomlyóra. Az Ezer Székely Leány Nap rendezvényhez 1932-ben csatlakozó Domokos Pál Péter emléke előtt tisztelegve virágot helyeztek el szobránál. A Salvator-hegyi Hármashalom oltárnál 11 órától szentmisét celebrált Böjte Csaba. Fellépett 15 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, akik A sóvidéki kalapács című táncjátékukat adták elő. Egész nap kézművesvásárt és -foglalkozásokat, népviseletmustrát tartottak, táncoltak és játszottak.

Közlemény (módosítva)
erdély.ma

Ezer Székely Leány Nap 2014

Beérett az Ezer Székely Leány Napja népünnepély: az 1990-ben újraindított rendezvény ugyanis – az első években egyházi jellege mellett –, főként népzene és néptánc ünnepe volt, az utóbbi években pedig a népviselet ünnepe is lett.

 

Szekéren érkeztek a csíkvacsárcsi fiatalok is

Jelentősen nőtt idén is a székely ruhát viselők száma az Ezer Székely Leány Napján. Szombaton délután a csíksomlyói nyeregben, már 2135 népviseletbe öltözött leány és asszony regisztrált, de a férfiak, fiúk száma is elérte a 938-at. Kezdett érződni a népviseletmustra hozadéka is, ahogy Kissné Portik Irén néprajzkutatótól megtudtuk, egyre többen ismerik a hagyományos népviseletvarrás szabályait.

Szokás szerint délelőtt Csíkszeredában, a Szabadság téren gyülekeztek a népünnepély résztvevői, ahol egy kicsit ízelítőt adtak, zenéjükből, táncukból a városnak majd következett a felvonulás.
Idén a csíksomlyói kegytemplomban az ünnepi szentmisét, Böjte Csaba, ferences-rendi szerzetes celebrálta. Beszédével a békességre buzdított, arra ösztönzött, hogy Isten békéjéből töltődjünk fel és vigyük ezt a lelkiállapotot magunkkal, hiszen Jézus Krisztus sem volt elégedetlen soha, még azok számára is bocsánatot kért, akik őt meghurcolták és halálra kínozták.

A Salvator-hegyen a megnyitót, ezúttal Fábián László, Csíkszentsimon polgármestere tartotta, mivel a rendezvénynek az idén ez a település volt a tiszteletbeli házigazdája, a kiérkező csapatokat is a község fúvószenekarának muzsikája fogadta.

A község vezetője, arra figyelmeztetett, hogy folytatni kell elődeink példáját, mivel nem a ruha teszi az embert, a viseletben meg kell tanulni viselkedni is, a kultúrát, amit elődeinktől kaptuk meg kell élnünk, hogy tudjuk továbbadni utódainknak.

A főszervező csíkszeredai önkormányzat nevében Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólalt fel, ő is az elődöket dicsérte, akik 1931-ben útjára indították ezt a népünnepélyt.
Szerinte tőlük azt tanulhatjuk, hogy nincs a város falu nélkül, hogy az egyházi és világi létformák együvé tartoznak és, hogy nincs értelme a férfi életének, ha a nő hiányzik belőle. 
„A nők igazgatják és tartják a lelket a családban és ők szokták elsősorban a hagyományt is tovább éltetni” – mondta.

Beérett már a népviseletmustra is, míg előző években az öltözetek szakmai értékelése azt váltotta ki, hogy előkerültek, addig valahol porosodó, hagyományos öltözetek, ezúttal úgy egy éve, szintén ennek a rendezvénynek a hatására beindult egy népviseletvarró mozgalom.

„Olyan új népviseletekkel jönnek, a népviseletmustrára jelentkezők, amelyek a régiek mintájára készültek, és amelyek hitelesek, nem találtunk bennük kifogásolni valót. Ez is a nem titkolt célunk, mert nem lehet míg a világ dédnagyanyáink, üknagyanyáink viseletét hordani, ellenben, ha elsajátítottuk az általa ismert öltéstechnikákat, módossági jegyeket akkor újra tudjuk alkotni a hagyományos székely ruhát.

Ha ezt veszi át az utónemzedék, akkor közel állunk, hogy az Ezer Székely Leány Napja hatékony legyen, mert ilyen módon nemcsak a látvány kedvéért ölti magára a népviseletet, hanem tudatosan teszi, ismerve a jelképeket, öltési technikákat és az öltözet összeállításának szabályait” – összegzett honlapunknak Kissné Portik Irén néprajzkutató, a népviseletmustra zsűrijének elnöke.

székelyhon.ro

Ki volt az Ezer Székely Leány Napja megálmodója és elindítója?

Az Ezer Székely Leány Napja egyik megálmodója és szervezője P. Takács Albert Gábor csíksomlyói ferences házfőnök volt. Budapesten született 1896. december 19-én, a ferences rendbe lépett 1912. szeptember 30-án. Egyszerű fogadalmat 1913. október 1-jén, örök fogadalmat 1917. április 29-én tett. Pappá szentelték 1919. december 22-én. 1927-ben a csíksomlyói ferences kolostor házfőnöke. A történelmi idő úgy hozta, hogy népi kultúránk védelmét ő is felvállalta a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővérrel. 1930-ban eltervezték az Ezer Székely Leány Napja rendezvény szervezését, amelyre első alkalommal 1931. június 7-én került sor, hónapokig tartó előkészület után. Célja a székely népviselet, néptánc és népzene megőrzése.

Ennek jelmondata: Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése.

A hagyományőrző találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába. 1932-ben a mozgalomhoz  új emberek is csatlakoztak, köztük Domokos Pál Péter gimnáziumi tanár, aki a konferanszié szerepét vállalta és P. Lukács Manszvét ferences szónok. 1935-ben megtartott ötödik rendezvény után a román hatóság betiltotta. 

Újraéledése 1940. október elején volt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Az impérium változást követően ismét beszüntették. A szociális testvérek 1990-ben újra indították. Az emberek hamar felejtenek. Ezért történt meg, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvény első szervezőjének, P. Takács A. Gábor atya nevét elfelejtették, és tévesen Domokos Pál Pétert emlegetik. Takács Gábort, a rendezvény lelkes kezdeményezőjét a világháború szele Amerikába sodorta. Ott csatlakozott a Youngstownben (Ohio állam, USA) működő magyar ferences kolostorhoz, amelyet a 20. század elején Erdélyből kivándorolt katolikusok lelkipásztori ellátására 23 ferences páter és 2 testvér alapított 1923-ban. 

A rend 1948-ban újabb magyarokkal megerősödve megalapította az Amerikai Szent István Ferences Kusztodiát, mint az erdélyi rendtartomány filiáját. 1923 és 1992 között 17 plébániát vezettek, 3 rendházat, templomokat építettek, Clevelandben és Youngstownban nyomdájuk volt. 1941 és 1992 között kiadták a Katolikus Magyarok Vasárnapja című hetilapot. A kusztódia nevesebb alakjai: András Jeromos, Bíró Lőrinc, Bíró Benedek, Deésy Ipoly, Hegyi Péter, Kafka Szergiusz, Kovács Atanáz, Kukla Tarziciusz, Szőcs Dénes és Takács Gábor. 
P. Takács, az Ezer Székely Leány Napja megálmodója, szervezője és elindítója 1974. január 1-jén hunyt el.

Sajnos a 2014. július 5-én tartandó rendezvény felhívásában nem az igazi szervezőt említik, hanem tévesen Domokos Pál Péterre hivatkoznak.

E sorokkal szeretnék igazsággal szolgálni P. Takács Albert Gábor volt csíksomlyói ferences házfőnök emléke előtt, remélve, hogy kortársaink kijavítják sorozatos tévedésüket, vagyis az Ezer Székely Leány Napja rendezvény megálmodója és szervezője P. Takács A. Gábor csíksomlyói ferences házfőnök volt és nem Domokos Pál Péter!
Tisztelettel,
Darvas-Kozma József 
Csíkszereda, 2014. június 30.

A RENDEZVÉNY PROGRAMJA:

8.30–9.00 óra – Gyülekező a város bejáratainál: Szentlélek utca, Brassói út, Taploca utca, majd ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre

Szabadság tér

9.30–10.00 óra – Közös tánc, majd ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra

Csíksomlyói kegytemplom

11.00 óra – Ünnepi szentmise

Csíksomlyói Salvator-hegyen (Hármashalom oltár)

10.00–18.00 óra – Kézműves kiállítás és vásár, mesterség-bemutató

13.00 óra – Ünnepi beszédek

13.30 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – I. rész

15.00 óra – A sóvidéki kalapács – a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadása

16.00 óra – Közös játék és tánc

16.30 óra – Közös fotó készítése

17.00 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – II. rész

17.30 óra – Népviseletmustra-kiértékelés és a legnépesebb település díjazása

18.00 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – III. rész