Él nemzet e hazán

A „népek hazája, nagy világ” a 20. század vége óta globalizálódik. A társadalmi ágazatok polipkarjai könyörtelenül szipolyoznak, megbolydították a kizsákmányolt és félrevezetett embereket. Az érdekcsoportok kegyetlensége dúl, miközben emberek millióit teszi hontalanná. A migráció öreg kontinensünk jóérzésű lakóinak égető problémája lett. Ehhez hasonló gondok foglalkoztatták a nyugati kereszténységet több mint 1100 évvel ezelőtt, amiért a Mindenszentek litániájába foglalták: „A magyarok nyilaitól – ments meg, Uram, minket!”

Akkor Géza nagyfejedelem tisztán látta, hogy az addigi életforma nem folytatható. A törzsek önálló kezdeményezései csak a felmorzsolódáshoz vezetnek. A kalandozások pedig sok bajt okoznak Európa népei között. Épp ezért változtatni szeretne a viszonyokon. De hogyan is tegye?

Ekkor Isten egy álmot küldött vigaszul Géza fejedelemnek – írja Ranzani Péter humanista, egy magyar krónikát idézve: „Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked … Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz … Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges patrónája leszek.

Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott.”

Az álom pedig valóra vált. István szüleitől hallotta az álmot, és élete folyamán, Szűz Mária kegyelméből állított királynak tartotta magát. Egész uralkodói életműve volt a „Mária országa” eszme, amelyet a haldokló király országfelajánlásában is kifejezett azzal, hogy a királyságot és az alattvalókat Mária gyámsága alá helyezte.

Hálaadó imájában „Égi királynő, én királynőm” megszólítással – elsőként a világon –, koronáját, népét, országát és lelkét a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta. Őrá bízta, akinek szívébe és karjára a mennyei Atya az ő egyszülött Fiát, Jézust adta. István király végrendeletével Szűz Mária gyermekei és országa lettünk. Ezzel népünk a történelemben új küldetést és feladatot kapott, s teremtett keresztény kultúrát és civilizációt. „És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán” - Szűz Mária palástja alatt, ahová első Szentkirályunk ajánlott. 

A Magyar Szent Korona

A Magyar Szent Korona

Második Szilveszter pápának különös álma volt egy éjszaka. Álmában egy angyal jelent meg előtte és ezeket mondta: – Sok évszázaddal ezelőtt egyik elődöd mezítláb lépett ki Róma kapuján, hogy kegyelmet kérjen Attilától, hunok királyától a város számára. A hatalmas Attila meghallgatta elődöd kérését, és békésen vonult el Róma falai alól. Most ennek az Attilának egyik utóda, magyarok uralkodója, Géza fia István fordul kéréssel hozzád. Királyi koronát kíván magának, és népe számára apostoli áldást.

Teljesítsd kívánságát, Szilveszter, mert ha teljesíted, a kereszténység pajzsává válnak a magyarok, s kardjuk az egyház kardja lesz. Több áldozatot hoznak és ezerszer többet szenvednek majd a keresztény hitért ezek a magyarok, mint a világ összes népei együttvéve!

S lám, alig telt el néhány hét a különös álom után, amikor a magyarok földjéről megérkezett Rómába Asztrik érsek, királyhoz illő kísérettel és gazdag ajándékokkal, és királyi koronát kért István névre keresztelt Géza fia Vajk, magyar fejedelem számára.

Szilveszter pápa nagy örömmel fogadta magyarok küldöttjét, és levél kíséretében küldte meg apostoli áldását és a királyi koronát. Így szólt a levél: „Szilveszter pápa, Isten szolgája, áldását küldi magyarok uralkodójának! A Felséges Isten és a szent apostolok által ránk ruházott hatalmunknál fogva engedélyezzük, küldjük és adományozzuk áldásunkkal együtt mindazt, amit tőlünk kértél. A királyi koronát az apostoli királyi címmel együtt, érsekséget Esztergom székhellyel és a többi püspökségeket.

Mindezeken felül apostoli hatalmunknál fogva engedélyezzük és kívánjuk, hogy úgy te magad, mint minden jogos utódod, bárki legyen is az, maga előtt hordassa a keresztet mint apostoli jelvényt. Te és utódaid, ahogy apostoli királyokhoz illik, magatok döntsetek, ítélkezzetek és rendelkezzetek mi helyettünk minden egyházi dologban úgy a jelenben, mint a jövőben országotok földjén.

Róma, az Úrnak ezredik esztendejében, március hónapjának huszonhetedik napján.”

Ahogy a szent korona megkezdte útját Rómából a magyarok földjére, mennybéli angyalok serege kísérte magosan az égen, elterelve útjából a fellegeket, szeleket, viharokat és árvizeket. Ahol a koronát vivő kis csoport elhaladt, virágok nyíltak ki hirtelen az út mindkét szélén, még a magos hegyi hágókon is, ahol hó lepte a földet.

Sok egyéb csoda is kísérte útját. Az út mentén lakozó népek tehenei kétszer annyi tejet adtak, mint azelőtt. A juhok három bárányt hoztak a világra, és legelők, kaszálók, szántóföldek, gyümölcsösök termése megtízszereződött. A csodák láttára letérdelt a nép mindenütt az út mentén, amerre csak a Szent Korona elhaladt és minden nép a maga nyelvén áldotta az Urat, Róma városától magyarok földjéig.

Wass Albert

Szent István-i úton

Géza és Sarolt fia, Vajk az első keresztény térítési-szervezési hullám idején született 969-ben. A keresztség szentségében a passaui egyházmegye védőszentjének Szent István vértanú nevét kapta, akár csak apja Géza nagyfejedelem. Valószínű, Szent Adalbert Prága püspöke bérmálta meg és mélyítette el az ifjú herceg hitét. A családi házban megismerte az ország állapotát, valamint Kelet és Nyugat fenyegetését. Dinasztikus házasságot kötött 996-ban a bajor fejedelem lányával, Gizellával. Az eljegyzésnél Szent Wolfgang és Szent Adalbert asszisztált Scheyernben. Az esküvőt Esztergomban tartották. Wolfgang regensburgi püspök gondosan kiválasztott, jól képzett és példás életű papokat küldött Gizella kíséretében a magyarokhoz. István ifjú aráját Nyitra várába, dukátusa (hercegsége) központjába vitte. István főként Gizellának köszönhette a keresztény hitben való megérését. Gizella által úgy ismerte meg Krisztust, akit egyedül érdemes követni, aki az ember képességét a kegyelem segítségével kibontakoztatja, és boldoggá is teszi. István házasságának első éve a szent király életének megalapozása volt. Ekkor készült fel egészen az ország vezetésére. Amikor apja, Géza 997-ben meghalt Esztergomban, István lett a nagyfejedelem. Háromszori (997, 1003, 1008) hadjárattal védte meg jogát és a kereszténységet. Első hadi vállalkozásához, amit Koppánnyal vívott, Szent Márton segítségét kérte. Szent István azért lett jó uralkodó, mert felkészült és jövőképet alkotott. Kialakította a közösség vízióját, azt elfogadtatta és mindenkit felszólított annak megvalósítására. Az ő példája mutatja, hogy nem alkalmas vezetői feladatra az, aki nem készült fel a jövendő szolgálatra. A szentmisében imádkozzuk: „Istenünk, te Szent István királyt adtad vezetőnknek az igazság útján, hogy meglássuk az éji homályban a krisztusi hajnal fényét, és egyenes ösvényen járva, örök hazát és otthont leljünk.” Ezt a helyet, ahol élünk, Isten általunk akarja megváltani. Kötelezzük el magunkat Jézus szolgálatára és dolgozzunk úgy, mintha minden rajtunk múlna. Ha égünk a szeretettől, hogy másokat is Krisztushoz vezessünk, akkor nem csak rátalálunk az igaz útra, hanem azon járva otthont és örök hazát is építünk.

Szent István Intelmei Imre herceghez és fennmaradt 56 törvénye egy jó vezető vallomásait tartalmazza, amit érdemes mai is tanulmányozni, ami kiállta az idő próbáját és egy évezredre megalapozta a magyar államiságot. A francia író és diplomata Paul Claudel írta: „Az imént kezembe került Szent István király könyve, az ő Intelmei fiához. A nagyszerű gondolatok olvasása közben éreztem, minő nagy nemzet ez a magyar nép, amelynek már kilencszáz évvel ezelőtt, a mai európai emberiség hajnalán ilyen hallatlan eszű királya volt. Én Szent Istvánt a messzi középkor legnagyobb diplomatájának tartom... S én, a francia diplomata, a hívő katolikus erőm fogytáig hirdetem, hogy a Duna-medencében csak a Szent István-i úton lehet keresni a gyógyulást”.

D-K. J.