Kinek is tartjuk magunkat?

Érdekes történet arról, hogy kinek is tartjuk magunkat. 
Egy kis amerikai város tréfacsináló polgára névtelen levelet adott fel postán ilyen címzéssel: „A város legostobább ügyvédjének. Helyben.”  
A postás élvezte a helyzetet, és sorba látogatta az ügyvédeket. Mind felháborodva utasította vissza. 
A 12. volt olyan szerény és alázatos, hogy átvette a levelet. Amikor felbontotta, egy 100 dollárost talált benne a következő szöveggel: „Szívből gratulálok! Ön korántsem olyan ostoba, mint ahogy kollégái képzelik.”
**
 "Aki magát felmagasztalja, azt megalázzák. aki magát megalázza, azt felmagasztalják." Lk14,11

Tanít az élet

Tolsztoj Leó beszélte el, hogy minden vasárnap szentmisére menet egy koldusnak pénzt szokott adni. Egyik alkalommal a koldus szemlesütve kezét nyújtotta feléje, ő a zsebébe nyúlt és akkor szembesült azzal, hogy elfelejtett magához pénzt tenni. Szégyenkezve így szólt a koldushoz: 
- "Bocsásson meg, elfelejtettem pénzt tenni a zsebembe."  
És kezet fogott a koldussal. A koldus megragadta a kezét, megcsókolta és ezt mondta: "Most adta a legtöbbet."
* *
Lám mennyire igaza van a Szentírásnak: "Alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál." Sir 3,19.