10 éve avattuk fel a Márton Áron-szoborcsoportot

Fotó: Gecse Noémi

2026. május 16-án, szombaton 20 órakor közös megemlékezés Tiszteletreméltó Márton Áron-szoborcsoportnál.

Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciót

Csíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron (Sarlós Boldogasszony) kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt

Bérmálási mise (Csúcs E.)

Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila  csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.

Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket.

Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy  Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke  Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik  nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.

Ráduly Róbert Kálmán megválaszolta, hogy miért épp egy lányt és egy asszonyt örökít meg a szobor, és miért ezen a helyen. „Mondhatnám, hogy a művészi szabadság gyümölcse mindez. De azt gondolom: sokkal többről van szó: azért látható egy lány meg a keresztanyja a kompozíción, mert férfiak állították, mert ők tudják, hogy a férfinak társ kell, olyan, aki gyereket vállal, és aki köré családot, tűzhelyet alapíthat. Miért épp itt? Ez a hely számított a város origójának. 1750-ből ismerjük az első Mikó-vár környéki ábrázolást, és azon valahol itt szerepelt egy kápolna Tehát ez egy szent hely, nemcsak az origója a városnak, közösségünknek, hanem az első szent helye. Ugorjuk 180 évet az időben, kölyökkoromban valahol itt volt a milícia és a szekuritáté székhelye. Van-e annál nagyobb igazságtétel, hogy Márton Áron püspök atyának a csíkiak itt állítanak szobrot? Mindig van tehát kiút és megoldás, hogy ha nem csak türelmünk, erőnk is van hozzá. Felmerült, hogy a szoborral az 1949-es pünkösdi bevonulást próbáljuk felidézni, ábrázoljuk a püspök atyát fehér lovon. Akkor Gyimesből érkezett hozzánk, és tudták az emberek, hogy le fogják tartóztatni, ezért a csángó legények gyűrűt alkottak köréje, a legerősebbek álltak legbelül, és még tíz ilyen gyűrű vette őt körül, így kísérték be (…) Pünkösdvasárnapján ez a szobor és ez a ’49-es történet hozzá nemcsak azt mondja el számunkra, hogy Márton Áron hiteles politikai programot hozott számunkra, hanem azt is egyúttal, hogy nekünk e program mögé kell felsorakoznunk, egymásba kapaszkodnunk, belül a legerősebb, és aztán a többiek, sok-sok koncentrációs körben, amíg a Székelyföldet mind be tudjuk lakni – adott választ Ráduly Róbert.

(A szoborcsoportot a M.Á. Kat. Férfiszövetség 2006-ban kezdeményezte. Tervet elsőként Makovecz Imre készített, amit a tér közepében képzelt el. A városvezetés 207. január 15-én egy bizottságot hozott létre: Msgr. Tamás József püspök az egyház részéről, Ráduly Róbert Kálmán a Városháza és Eigel Tibor a M.Á.Kat. Férfiszövetség képviseletében. Utána húzavona következett. a Férfiszövetség 60.000 új lejjel támogatta a szobor elkészítését. Tíz évbe tellett a megvalósítása! Mivel Ráduly polgármester ellen már egy éve eljárás folyt, ezért az Önkormányzat nevében nem beszélhetett, ezért a Szent Kereszt Plébánia megbízta, hogy a Férfiszövetség nevében szóljon az ünnepen!)

A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.

Szöveg: Izsák-Székely Judith, székelyhon.ro 2016.