Szabadulás a félelemtől - „Ne féljetek azoktól, akik a testet
megölik, a lelket azonban nem tudják megölni!” (Mt 10,26-33) A
„ne félj” formula Isten segítő szándékának és hatalmának jele, mely arra utal,
hogy Isten hű a szövetséghez, megtartja ígéretét, választottját segíti. Erről
biztosítja Ábrahámot, Mózest, a prófétákat, a száműzötteket mielőtt feladatot
bízna rájuk. Isteni szóként is hangzik e formula, amikor ember bátorítja,
nyugtatja a másik embert. A Szentírásban 365 alkalommal fordul elő a „ne félj,
ne féljetek”, ami jelzi, hogy Isten mindig velünk van. A félelem az akarat
elutasító aktusa egy várható és fenyegető rosszval szemben.
- Kitől félünk és
miért?
A
Szentírás sokféle félelmet ismer. Van, ami a személyek létbizonytalanságából
fakad, és van a nyomasztó halálfélelem. Ezenkívül félelemkeltő lehet a
kiszolgáltatottság, az ismeretlen út, az ellenség, a rossz emberi kapcsolat. A
félelem összefonódhat szégyenkezéssel, féltésbe, tapintatba mehet át.
Tiszteletadás alapja is lehet a szülők, az idősek, a hatalom, a tekintély
iránt. Az Isten szeretetének megismerése, minden félelmet eloszlat. Ez az istenfélelem
Jézus szeretetében tökéletes, mert a szeretetben nincs félelem. Péter is legyőzte félelmét. Jézus bátorít: „Bízzatok,
mert legyőztem a világot” (Jn 16,33).


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése