Csak bérmálkozóknak! 2. rész

Kedves Lányok és Fiúk!

Szeretettel köszöntelek titeket, mert bejutottatok a „Hitbeli maradj talpon” verseny 2. szakaszába. Mindjárt az elején a keresztény hit- és erkölcsi életre vonatkozó kérdésekkel találkoztok. Ezután következő kérdések életünk mindennapját érintik, mert témánk Istennel találkozni az imádságban, és ebben már több éves tapasztalattal rendelkeztek. Remélem, hogy emlékeztek a három éves Emese közvetlen és őszinte imádságára: „Istenem, tartsd meg édesanyámat, édesapámat, nagymamát, nagytatát, Erzsike nénit, Sztántot, Brántot. Ámen.” Talán mindenkinek van ehhez hasonló kedves, gyermekkori imája. Az imádságban mi szólunk a jó Istenhez, a Szentírás olvasáskor pedig a jó Isten szól hozzánk. Így csodálatos párbeszéd tud kialakulni közöttünk. 

A közelmúltban, ha valaki részt vett egy bibliakörön, akkor az - úgy gondolom - emlékezetes maradt számára. Éppen ezért értékeljétek és becsüljétek a Szentírást, mint az üdvös tanítás tárházát. Az evangéliumokban Jézus személyesen szól hozzánk, segít nekünk életünk Istennek tetsző átalakításában. Segít, hogy felismerjük és szolgáljuk őt embertársainkban. Ha eddig eljutottunk, akkor az emberek megbecsülésére és szolgálatára már nem kell senkit se noszogatni. 

Négy témánk kérdései következnek, hogy hitbeli tudásotokat ellenőrizhessétek.

A családban vagy egyszerű baráti körben is lehet úgy mond játszani. 

Örvendenék annak, ha a kérdés-feleletet közösen beszélnétek meg.

Próbáljatok felelni az alábbi kérdésekre még pedig úgy, hogy előbb fogalmazzátok meg a választ és utána ellenőrizzétek a feleletet. Ha szükséges, akkor egészítsétek ki.

Ez a Hitbeli maradj talpon 2. fordulója nemcsak hasznos játék, hanem hitünket tisztázó és gazdagító is. Vágjatok bele!

Jó készületet, jó szórakozást kívánok.

Nagy szeretettel köszönt,
a papbácsi

Kérdéseink:

1.   Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?

2.   Kinek van szerepe az élő hitben?

3.   Mire vezet a hit?

4.   Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?

5.   Számodra mi a vonzó: ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követed? 

6.  Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?

7.   Mi az imádság?

8.   Miért nem imádkoznak az emberek?

9.   Hány faja van az imádságnak?

10.  Hogyan kell imádkozni?

11.  Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?

12.  Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?

13.  Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a     Szentírásban, amely kedves neked?

14.  Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?

15.  Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?

16.  Ki az ember?

17.  Kik képviselik különösképpen az Istent?

18.  Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?

1.   Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?

A keresztény hit az ember személyes ragaszkodása Istenhez és a tőle kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása. A hit alapja a bizalom Istenben, a meggyőződés. A hittel azonban együttjár egy bizonyos homály, kétely – és Pascal szerint mindebben Isten részéről egy bizonyos pedagógia van –, hogy állandóan keressük Istent, szándékát és gondolatát életünk különböző helyzeteiben és eseményeiben. A tudósok munkája is addig érdekes, amíg kutatják a még ismeretlen igazságot. Ez nem hitetlenség, hanem izgató probléma, amit legtöbb esetben a mindennapi élet és a hitbeli lemaradás vált ki. Nincs összhang az életünkben. Ilyenkor imádkoznia kell és hitünk igazságait tanulmányozni, amíg bizonyosságra jutunk. És ez az élő hit.

2.   Kinek van szerepe az élő hitben?

Az élő hitben szerepe van a meghívó Istennek és az emberi akaratnak. Isten mindenkit meghív az üdvösségre, aki meghallgatja és keresi. Nekünk pedig meghallgatni és követni kell ezt a hívást, legyőzve a belső (nem elmélet, nem látványos, nem üzleti alapú, a nagy igazságokat nem tudja elképzelni, helytelen fogalmak) és külső (tudományosság leple, közöny, gúnyolódás) akadályokat. Vagyis amikor bele merünk ülni az Isten talicskájába. (Szsz 45-47)

3.   Mire vezet a hit?

A hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit szerinti alakítására vezet. Ez a hitélet. Mivel a hit tettek nélkül holt, ezért figyelmeztet Jakab apostol: „a tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok (Jak 2,14). A kereszténység megkívánja életünk Krisztusnak adását, hogy ő alakítson minket. (Szsz 57)

4.   Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?

A tettek miértjében. A hívő ember úgy fogja fel egész életét, mint Istennek tett szolgálatot. 

A nem hívőt ösztönei, szenvedélyei, érvényesülési vágya vezérli, és ezt kérdezi: „mit használ

ez nekem?”

    A hívő embert Isten Lelke vezérli és ezt kérdezi: mit kíván tőlem az Isten? (Szsz 58)

5.    Számodra mi a vonzó, ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követheted? 

A külső törvény előírás, amivel lehet hogy nem tudsz azonosulni, teljesítése nehezedre esik. Isten a tiltó parancsokkal csak óvni akar, hogy ne térjünk le a helyes útról. A törvény szolgaságából Krisztus szeretete szabadított fel. Szeret és megszeretette magát. Így amire Krisztus Lelke vezérel, az mindig a javunkra van, az sosem ellenkezik Isten törvényével. Mit akar az Isten? Ez az istengyermekeinek szabadsága. (Szsz 59)

6. Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?

Isten akaratát felismerhetjük törvényeiből, az Egyház törvényeiből, a társadalmi törvényekből, állapotbeli kötelességeinkből, életünk eseményeiből, Isten közvetlen indításából és lelkiismeretünk szavából. Isten adott egy tehetséget (lelkiismeret), amelyen keresztül eligazít bennünket a nehéz helyzetekben, csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. (Szsz 59-61)

7.   Mi az imádság?

Ha valakivel megismerkedünk, akkor beszélgetünk is, ápoljuk a kapcsolatot. Az Isten megismerése, vagyis a hit élménye megköveteli az imádságot. Az imádság a lélek felemelése Istenhez. Imádkozni akarni és tanulni kell. Melyik az általad leggyakrabban elmondott kötött imák? Szabadon szoktál-e imádkozni? (Szsz 65)

8.   Miért nem imádkoznak az emberek?

-        Mert nem ismerik Istent.

-        Mert nem érzik, hogy rászorulnak Istenre.

-        Mert túlbecsülik a tevékenységet.

-        Mert nem fordítanak rá időt.

-        Mert helytelen fogalmuk van az imádságról.

-        Mert hiábavalónak gondolják.

9.   Hány faja van az imádságnak?

Az imádságnak 4 faja van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő, kérő vagy közbenjáró imádság. Hogyan szoktál imádkozni? (Mit, miért, mikor?) Mit gondolsz, hogy a te imádságaidban van-e egyensúly? És azok jó részét az imádság melyik fajához sorolnád be? (Szsz 68-69)

10.  Hogyan kell imádkozni?

 Imádkozni összeszedetten, kitartással, alázatosan, hittel, egyszerű közvetlenséggel, megfelelő külső tartással és helyen kell.  A legmagasztosabb Isten dicsőítés a szentmise. Miért?

11.  Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?

A Biblia az Istentől sugalmazott könyvek összessége. A Szentírásban Istennel találkozunk, ő szól hozzánk. Két része van: Ó- és Újszövetség (45+27=72). Szerzője Isten és az ember. Főszerzője Isten. (Szsz 75)

12.  Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?

Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást (Szenthagyomány + szentírás) az Egyházra bízta. Ezért a Szentírás tanításának hiteles értelmezője a katolikus Egyház.

13. Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a  Szentírásban, amely kedves neked?      

14. Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?

A Szentírást közösségben imádkozva és készséges lélekkel kell olvasni. Nekünk szólnak vigasztalásai, bátorításai, korholásai és figyelmeztetései is. (Szsz 81-82)

15. Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?

1. A Szentírás olvasást mindig a Szentlélek segítségül hívásával kell kezdeni.

2. A kiválasztott rész felolvasása és 3 perces csend alatt keressük, hogy mi érintett meg.

3. Ezután a szentírási gondolat vagy mondat megosztása következik, magyarázkodás nélkül. 
4. Ismét elolvassuk a kiválasztott részt és csendet tartunk. Magunkba nézve megkeressük, hogy milyen kapcsolatban van ez a gondolat, mondat az életemmel.

5. Ennek a személyes megosztása következik.

6. Újra elolvassuk az igerészt.

7. Feladatok vállalásával és imádsággal zárul a találkozó. (Szsz 82)

16. Ki az ember?

Minden ember Isten képmása és örök életre hívatott. Isten megjelent Ábrahámnak, azóta a vendégszeretet erény. A második isteni személy emberi testet öltött Jézus Krisztusban. Megígérte, hogy köztünk marad több féle módon, így az emberekben való jelenléttel is. Az utolsó ítéletről szólva Jézus kihangsúlyozza, hogy ő jelen van az emberben: amit egynek a legkisebbeknek tettetek, nekem tettétek (Mt 25,31-48). Vagy Sault, amikor kérdőre vonja: Saul, Saul miért üldözöl? (ApCsel 9,4) (Szsz 86-87)

17. Kik képviselik különösképpen az Istent?

Istent képviselik a szentéletű és jóságos emberek,

- az egyházi elöljárók, 
- a szülők és elöljárók,

- a jótevők,

- a szenvedő és beteg emberek,

- a szegények és nélkülözők,

- a ránk szoruló emberek. (Szsz 87-89)

18. Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?

- Nemcsak másokban kell felismernünk Krisztust, hanem nekünk is úgy kell élnünk, hogy mások is felismerhessék bennünk Krisztust.

- Az emberek előtt mindig Jézus Krisztust képviseljük.

Gratulálok! A 18 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál.

Jöhet a 3. forduló.

                       
Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József

Csak bérmálkozóknak! 1. rész

Kedves Lányok és Fiúk!

Nektek – akik a bérmálás szentségében akartok részesülni – lehetőséget kínálok, hogy hitbeli tudástokat ellenőrizzétek.

A családban vagy egyszerű baráti körben is lehet játszani. 

Jól tennétek, ha a feleleteket közösen is megbeszélnétek.

Próbáljatok felleni az alábbi kérdésekre még pedig úgy, hogy előbb fogalmazzátok meg a választ és utána ellenőrizzétek a feleletet. 

Ez a hitbeli “Maradj talpon!” nemcsak hasznos játék, hanem hitünket tisztázó és elmélyítő is.

Jó készületet, jó szórakozást kívánok.

Szeretettel köszönt,
a papbácsi

1. Miért akarsz bérmálkozni?

2. Miért van szükséged a Szentlélekre?

3. Kibe oltódunk a keresztség által és milyen új viszonyt hoz létre a keresztség?

4. Sorold fel Krisztus hármas küldetését, és mit jelentenek?

5. Te milyen adományokat kaptál Istentől?

6. Mik a szentségek?

7. Ki adhat kegyelmet? Ki rendelhet szentséget?

8. Miért van szükség szentségekre? Miért van éppen hét?

9. Mikor rendelte Krisztus a bérmálást és az apostolok mikor kapták a Szentlelket?

 10. Ki szolgáltathatja ki a bérmálás szentségét és kik vehetik fel?

11. Hogyan kell előkészülni a bérmálkozásra?

12. Mit jelent hinni?

1. Miért akarsz bérmálkozni? 

Azért bérmálkozunk:

- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,

- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,

- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,

- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszüleink, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

                                                                                                                                   

2. Miért van szükséged a Szentlélekre?  

Hogy megerősítsen bennünket az öntudatos keresztény életben.

3. Kibe oltódunk a keresztség által, és milyen új viszonyt hoz létre a keresztség?

A keresztség Krisztusba olt. A keresztség egyrészt új viszonyt teremt köztünk és az Isten, Krisztus, az emberek, az Egyház, valamint a Szentlélek között.

4. Sorold fel Krisztus hármas küldetését, és mit jelentenek? 

Krisztusnak hármas küldetése volt: prófétai, papi és királyi. (vö. KEK 783-786).

- Mint próféta Isten üzenetét hirdette az embereknek: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15).

- Mint pap bemutatta Atyjának a legkedvesebb áldozatot: önmagát áldozta fel a keresztfán és imádságával is közbenjár értünk Istennél.

- Mint király nemcsak a világmindenség Ura volt, hanem a világot elsősorban az embereket, tanításával és engedelmességének példájával visszavezette Istenhez. (Szentlélek szentsége könyv, a továbbiakban SzSz 28. old.)

5. Te milyen adományokat kaptál Istentől?   

Vannak egyszerűbb kegyelmek is, amelyek hasznosak a közösségben. Összetartani a közösséget, megérteni, bátorítani másokat, nem hátrálni a nehézségekben, talpra esetten megfelelni a hit vagy a keresztény életelvek ellen felhozott nehézségekre, stb. Mindezeket azért kapjuk, hogy keresztény testvéreinknek hasznára legyünk. (SzSz 29. oldalon a 3) alatt)

6. Mik a szentségek?     

Minden szentség valamilyen külső cselekmény, valamilyen jel és eszköz, amelyet Jézus Krisztus rendelt, s amely által megszentelő kegyelmet ad nekünk, vagy ha ez már megvan, akkor növeli bennünk. (SzSz 33.old. bevezető)

7. Ki adhat kegyelmet? Ki rendelhet szentséget? 

Kegyelmet csak Isten adhat, ezért szentséget csak ő rendelhet. A hét szentséget, amit az Egyház használ, mind ő rendelte. (SzSz 33. old.)

8. Miért van szükség szentségekre? Miért van éppen hét?   

Mert Krisztus ennyit rendelt – felelhetjük rá, De a krisztusi rendelésnek van valamilyen oka, vagyis alapja. A szentségek azért vannak, hogy megszenteljék életünk fontosabb fordulatait: - a keresztség a születést, az életbe való belépést; - a szentkenet a minket próbára tevő súlyos betegséget; - az egyházi rend és a házasság az élethívatást, amelyet választottunk; - a bűnbocsánat hogy helyreállítsa bennünk azt, amit a bűnnel elrontottunk; - az oltáriszentség hogy naponta vagy legalább időközönként kegyelmi erőt adjon ahhoz, hogy magunkat és egész életünket Istennek szenteljük (vö. KEK 1210-1211). (SzSz 33. old. 1) alatt)

9. Mikor rendelte Krisztus a bérmálást, és az apostolok mikor kapták a Szentlelket?

Krisztus főként az utolsó vacsorán mondott búcsúbeszédében ismételten megígéri apostolainak a Szentlelket: „Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. De amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra” (Jn 16,12k). Az első pünkösdkor Jézus teljesíti ígéretét: a Szentléleknek az apostolok lelkében való áradása külső jelekkel történik: szélzúgással és tüzes nyelvekkel. (SzSz 35. old. 3) alatt)

 10. Ki szolgáltathatja ki a bérmálás szentségét, és kik vehetik fel?  

A római katolikus egyházban a püspök bérmál. Rendkívüli esetben a keresztelő pap a keresztelés után meg is bérmálja azt, akik felnőtt korban veszik fel a keresztséget. (SzSz 35.old.a/c)

11. Hogyan kell előkészülni a bérmálkozásra?  

A bérmálást olyan korban kell felvenni, amikor a felvevő már tudja, hogy mit jelent a keresztény élet, és szabadon, saját elhatározásából vállalja a velejáró kötelességeket (ZSK 35. rend.). Nálunk a 9. osztálytól fölfele vagy 17 évtől lehet bérmálkozni, ha felkészült. (SzSz 37. old.)

12. Mit jelent hinni?   

Hinni annyit jelent, mint igaznak tartani valamit, valakinek a tekintélye, ill. a megbízhatósága alapján. A keresztény „hit elsősorban az ember személyes ragaszkodása Istenhez; ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul az Istentől kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása”. (KEK 150). (SzSz 44. old.)

Gratulálok! A 12 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál. 
Jöhet a 2. forduló.

Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József

A csíksomlyói búcsú eredettörténete

Csík benépesítése a 10–11. században indult meg. A 12. században már szervezett vármegyei és egyházszervezete kimutatható. A Nagysomlyó-hegy nyugati csúcsán monostor állott. A tatárjárás mindenkit, világiakat és egyháziakat egyaránt lesújtott. Sokan keresik a lelki felemelkedés útját, ezért vannak, akik a remeteélet fele fordulnak. A Gondviselés ekkor tárja fel Boldog Özséb esztergomi kanonok előtt, hogy Istennek szentelje egészen életét úgy, hogy közösségbe szervezze mindazokat, akik a magányban társalognak az egyedülvaló Istennel. A 14. század elején pápai elismerést kap az Első Remete Szent Pálról nevezett rend. Királyaink pártfogása alatt már az egész országban, sőt az ország szélein jelen van a keresztes vagy pálos remeterend. Károly Róbert, de legkésőbb 1352-ben, Nagy Lajos király alatt a Szálvátor-hegyi kápolna körül élik Istennek szentelt életüket a hozzuk csatlakozott ispotályosokkal, akik már a 12. század második felétől a Hargita tetőn és a közelében levő Kereszthegyen teljesítették küldetésüket. Az 1421-ben a törökök által lerombolt csíksomlyói pálos monostort feladják, és a remeteségbe húzódtak vissza. A romos monostort 1442-ben Hunyadi János és Újlaki Dénes pápai követ az obszerváns ferenceseknek adta. Ez nem zavarja a remetéket. Mindenki a maga karizmája szerint szolgálja Istent és a népet.

            A pálosok világosan látják az országot fenyegető török veszedelmet, ezért a Szent István-i felajánlás alapján is kérik a Magyarok Nagyasszonyának segítségét. 1484-ben VIII. Ince pápa a pálos templomok részére pünkösdszombatjára és vasárnapjára teljes búcsút engedélyezett. Ennek eredményeként fellendült a székelyföldi búcsús zarándoklat a Szálvátor-hegyi kápolnához. Ugyanakkor a székely ifjakat vonzotta a Csíksomlyón alapított ferences konvent iskolája is, ahol középfokú oktatásban részesültek. Itt készültek fel hitben és tudásban népünk szolgálatára. 1567-ben az erőszakos hittérítéssel szemben imádsággal és elszántsággal, közös népi fellépéssel, „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek. A Tolvajos tetői győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi ünneppé is nyilvánították.

            Amíg a Tatros melletti pünkösdi búcsú előbb a szerzetesek, majd a hívek elfogyásával feledésbe ment, addig a csíksomlyói pálos búcsú összeolvadt az 1567-es hitvédelmi eseménnyel, és olyan mélyen ívódott a vidék közeli és távoli katolikusainak lelkébe a ferencesek szolgálata által, amelyet sem II. József búcsújárást eltiltó rendelete, sem a román diktatúra négy évtizedes harca nem tudott megszüntetni. Éppen ezért töretlennek, kibontakozónak, megtartónak és gazdagítónak mondhatjuk a csíksomlyói pünkösdszombati búcsújárást.

            Sajnos, egyéniségeket, szellemet, a múlt lelkét annyira elénk villantó adatokat, mint a török-tatár nem dúlta nyugat-európai kegyhelyeken, itt csak részben ismerünk.

„Mégis: legyen nekünk vigasztalás,

Legyen nekünk elég a kegyelem:

Hogy láttuk egymás fényes arculatját,

Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.” (Reményik Sándor: Lefelé menet.)

            Amint egykor nagyjaink a zászlós kereszt és labarum alatt vonultak pünkösdszombatján és vasárnap, úgy vonulunk mi is évente fel a Szálvátor-hegyére, katolikusok és katolikus gyökerekkel rendelkezők – akiknek felmenői a reformáció előtt mind katolikusok voltak – hogy lelkünk megteljen Isten szeretetével és egymás megbecsülésével.

            Köszönetet mondunk Nagyasszonyunknak, Szűz Máriának közbenjárásáért, az oltalmában megélt 1000 évért. A búcsú kegyelmeit elnyerve, a nemzetegyesítés vágyával szívünkben, szeretetünk jeléül lábát megsimítjuk nyírfaágainkkal és zászlós kereszt alatt indulunk haza, zengőének s katonás léptekre sarkalló csengőszó kíséretében. Otthon pedig szívesen osztjuk meg várakozó ismerőseinkkel a rituális dráma búcsús élményét, a szívek-lelkek egységének pünkösdi örömét.

A búcsúág, a nyírfaág mindennap emlékeztessen arra, hogy a Lélektől vezérelve – mi katolikusok és katolikus gyökerűek – találkoztunk Nagyasszonyunk Képe körül egymással és a minket összegyűjtő Isten Fiával, akinek se kezdete nincs, se VÉGE.  

***

A könyv csak Magyarországon kapható a pálos templomoknál.

Csak bérmálkozóknak! 1. rész

Kedves Lányok és Fiúk!

Nektek – akik a bérmálás szentségében akartok részesülni – lehetőséget kínálok, hogy hitbeli tudástokat ellenőrizzétek.

A családban vagy egyszerű baráti körben is lehet játszani. 

Jól tennétek, ha a feleleteket közösen is megbeszélnétek.

Próbáljatok felleni az alábbi kérdésekre még pedig úgy, hogy előbb fogalmazzátok meg a választ és utána ellenőrizzétek a feleletet. 

Ez a hitbeli “Maradj talpon!” nemcsak hasznos játék, hanem hitünket tisztázó és elmélyítő is.

Jó készületet, jó szórakozást kívánok.

Szeretettel köszönt,
a papbácsi

1. Miért akarsz bérmálkozni?

2. Miért van szükséged a Szentlélekre?

3. Kibe oltódunk a keresztség által és milyen új viszonyt hoz létre a keresztség?

4. Sorold fel Krisztus hármas küldetését, és mit jelentenek?

5. Te milyen adományokat kaptál Istentől?

6. Mik a szentségek?

7. Ki adhat kegyelmet? Ki rendelhet szentséget?

8. Miért van szükség szentségekre? Miért van éppen hét?

9. Mikor rendelte Krisztus a bérmálást és az apostolok mikor kapták a Szentlelket?

 10. Ki szolgáltathatja ki a bérmálás szentségét és kik vehetik fel?

11. Hogyan kell előkészülni a bérmálkozásra?

12. Mit jelent hinni?

1. Miért akarsz bérmálkozni? 

Azért bérmálkozunk:

- hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,

- hogy öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben gyökerező szentháromságos, közösségi életet tudjuk élni,

- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,

- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszüleink, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).

                                                                                                                                   

2. Miért van szükséged a Szentlélekre?  

Hogy megerősítsen bennünket az öntudatos keresztény életben.

3. Kibe oltódunk a keresztség által, és milyen új viszonyt hoz létre a keresztség?

A keresztség Krisztusba olt. A keresztség egyrészt új viszonyt teremt köztünk és az Isten, Krisztus, az emberek, az Egyház, valamint a Szentlélek között.

4. Sorold fel Krisztus hármas küldetését, és mit jelentenek? 

Krisztusnak hármas küldetése volt: prófétai, papi és királyi. (vö. KEK 783-786).

- Mint próféta Isten üzenetét hirdette az embereknek: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15).

- Mint pap bemutatta Atyjának a legkedvesebb áldozatot: önmagát áldozta fel a keresztfán és imádságával is közbenjár értünk Istennél.

- Mint király nemcsak a világmindenség Ura volt, hanem a világot elsősorban az embereket, tanításával és engedelmességének példájával visszavezette Istenhez. (Szentlélek szentsége könyv, a továbbiakban SzSz 28. old.)

5. Te milyen adományokat kaptál Istentől?   

Vannak egyszerűbb kegyelmek is, amelyek hasznosak a közösségben. Összetartani a közösséget, megérteni, bátorítani másokat, nem hátrálni a nehézségekben, talpra esetten megfelelni a hit vagy a keresztény életelvek ellen felhozott nehézségekre, stb. Mindezeket azért kapjuk, hogy keresztény testvéreinknek hasznára legyünk. (SzSz 29. oldalon a 3) alatt)

6. Mik a szentségek?     

Minden szentség valamilyen külső cselekmény, valamilyen jel és eszköz, amelyet Jézus Krisztus rendelt, s amely által megszentelő kegyelmet ad nekünk, vagy ha ez már megvan, akkor növeli bennünk. (SzSz 33.old. bevezető)

7. Ki adhat kegyelmet? Ki rendelhet szentséget? 

Kegyelmet csak Isten adhat, ezért szentséget csak ő rendelhet. A hét szentséget, amit az Egyház használ, mind ő rendelte. (SzSz 33. old.)

8. Miért van szükség szentségekre? Miért van éppen hét?   

Mert Krisztus ennyit rendelt – felelhetjük rá, De a krisztusi rendelésnek van valamilyen oka, vagyis alapja. A szentségek azért vannak, hogy megszenteljék életünk fontosabb fordulatait: - a keresztség a születést, az életbe való belépést; - a szentkenet a minket próbára tevő súlyos betegséget; - az egyházi rend és a házasság az élethívatást, amelyet választottunk; - a bűnbocsánat hogy helyreállítsa bennünk azt, amit a bűnnel elrontottunk; - az oltáriszentség hogy naponta vagy legalább időközönként kegyelmi erőt adjon ahhoz, hogy magunkat és egész életünket Istennek szenteljük (vö. KEK 1210-1211). (SzSz 33. old. 1) alatt)

9. Mikor rendelte Krisztus a bérmálást, és az apostolok mikor kapták a Szentlelket?

Krisztus főként az utolsó vacsorán mondott búcsúbeszédében ismételten megígéri apostolainak a Szentlelket: „Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. De amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra” (Jn 16,12k). Az első pünkösdkor Jézus teljesíti ígéretét: a Szentléleknek az apostolok lelkében való áradása külső jelekkel történik: szélzúgással és tüzes nyelvekkel. (SzSz 35. old. 3) alatt)

 10. Ki szolgáltathatja ki a bérmálás szentségét, és kik vehetik fel?  

A római katolikus egyházban a püspök bérmál. Rendkívüli esetben a keresztelő pap a keresztelés után meg is bérmálja azt, akik felnőtt korban veszik fel a keresztséget. (SzSz 35.old.a/c)

11. Hogyan kell előkészülni a bérmálkozásra?  

A bérmálást olyan korban kell felvenni, amikor a felvevő már tudja, hogy mit jelent a keresztény élet, és szabadon, saját elhatározásából vállalja a velejáró kötelességeket (ZSK 35. rend.). Nálunk a 9. osztálytól fölfele vagy 17 évtől lehet bérmálkozni, ha felkészült. (SzSz 37. old.)

12. Mit jelent hinni?  

Hinni annyit jelent, mint igaznak tartani valamit, valakinek a tekintélye, ill. a megbízhatósága alapján. A keresztény „hit elsősorban az ember személyes ragaszkodása Istenhez; ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul az Istentől kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása”. (KEK 150). (SzSz 44. old.)

Gratulálok! A 12 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál. 
Jöhet a 2. forduló.

 Kapcsolódó cikkek:
Bérmálásra készülünk
Csak bérmálkozóknak! 1. rész
Csak bérmálkozóknak! 2. rész
Csak bérmálkozóknak! 3. rész
Csak bérmálkozóknak! 4. rész

Az éj leple és az éj csöndje alatt

Az éj leple alatt nem csak a rossz szándékú lelkek működnek, hanem az éj csendjében munkálkodik a kegyelem is. A hosszú éjszakában elmélkedni, imádkozni és megtérni is lehet. Az éjszaka sok kereső embert Istenhez vezetett (Nikodémus, Dosztojevszkij, Szent Benedikta Edit Stein).

Jézus a sötétség leple alatt érkező Nikodémusnak, a zsidó tanácsosnak megmagyarázza eljövetelének célját, a megváltást (Jn 3,14-21). Isten már a zsidóknak is felajánlotta a megszabadulás ingyenes ajándékát, amikor elrendelte, hogy Mózes – a mérges kígyók okozta sebek gyógyítására – a pusztában készítsen egy rézkígyót, és emelje egy oszlopra, hogy aki bűnbánattal rátekint, megszabaduljon a haláltól.

Jézus erre az előképre utal, hogy Nikodémus megértse, hogy a kereszten felmagasztalt Emberfiában való hit vezet el az örök életre. Az evangélium legszebb részletét halljuk Jézustól: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Isten végtelen szeretetében, egyszülött Fiának lehetőséget adott, hogy megtestesülésének végkifejleteként engesztelő áldozatul adja magát a világért.

A Fiúisten kimondta nem is egyszer, hogy a bűn büntetéssel jár. Aki sötétségben marad, az ítéletet von magára. De kihallott olyan bíróról, aki kimondja az ítéletet, majd a vétkes helyett magára vállalja azt? Jézus ezt teszi. Magára vállalja helyettünk az elégtételt. Ő nem elítélni jött a világot, hanem hogy engesztelő áldozatul adja magát, és általa üdvözüljön a világ. Üdvözül mindaz, aki hisz a meghalt és feltámadt Krisztusban. Aki a kiengesztelődés szentségeiben részesedik az istenfiúságban, az isteni életben.

Az ember szentsége nem kiválóságában van, hanem abban, hogy Krisztushoz tartozik. A hit által a Krisztussal való közösség tény, ami meg is látszik életünkön. Ez a krisztusi életstílus: teljes odaadás és teljes befogadás Istenért.

Azt is megtudtuk a Nikodémussal folytatott beszédből, hogy nem Jézus ítél el minket, hanem mi önmagunkat azzal, hogy minden döntésünkben vagy Isten szeretetét, vagy önmagunk kényelmének keresését visszük bele. Más szóval, aki a megváltó Krisztust elutasítja, saját magát zárja ki az üdvösségből. Isten ítélete egyszerűen csak szentesíti, jóváhagyja majd választásunkat.

Jézus tanításának befogadásával megvilágosodik életútunk. A bűnbánat által Krisztus világosságához járulunk, hogy megbocsátó irgalmában megtisztuljunk, és minden tettünk szerető válasz legyen az Ő végtelen szeretetére. A jó megtételével tanúsítjuk, hogy a világosság fiai vagyunk.

Az éjszakai vendég

Antoine de Saint-Exupéry pilóta, író mondta: „Isten nem ad olyan kegyelmet, amelyik megkímél attól, hogy te ne tégy meg mindent életed kialakításáért. Csak Istenben érhetjük el életünk teljességét. Isten téged is begyűjt majd csűreibe, de csak azután, miután lassan beértél, s ha saját tetteid is azzá alakítottak téged, ami vagy. Az embernek hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy azzá alakuljon, ami benne ismeretlenül szunnyad.” A Kis herceg írójának megállapítását érteni csak az életben jártas, bölcs ember képes. Olyan, aki megtapasztalta, hogy sikerek és kudarcok között érlelődik az ember. Élni annyi, mint előre haladni, emberré válni. A kegyelmi élet pedig a krisztusi stílus élését jelenti, amelyre teremtettünk. Ha elfogadjuk Krisztus kegyelmét, akkor a nyugtalan szívünk is megnyugszik Istenben. Ezért nagyböjt 4. vasárnapját Laetare, azaz öröm, vigasztalás vasárnapjának hívjuk. A liturgia színe rózsaszín, ami szintén az örömet tükrözi. Már a nagyböjt felénél járunk, a cél világos. Ezért a szentmise kezdő éneke örvendezésre szólít: „Örvendezz Isten népe… Szívből örüljetek, akik azelőtt szomorkodtatok” (Iz 66,10k). 

A 17. század fordulóján a homorodkarácsonyfalvi Tamási Márton nevű unitárius ember gyilkosság miatt elmenekült szülőföldjéről. Évtizedes bujdosása során eljutott Rómába is, ahol gyötrődő lelkét Isten irgalma megérintette. Bűneit bevallotta, megbánta és a keresztség vízében újjászületve Istennek tetsző életre szánta el magát. Visszatért szülőföldjére vezekelni, ahol három kápolnát épített. Egyet a mostani katolikus templom helyére. Bűnbánó élete nagy hatással volt környezetére. Sokan visszatértek a katolikus hitre és ezek lelki gondozását 1739-től az udvarhelyi jezsuiták vállalták. A hívek száma annyira gyarapodott, hogy 1742-től önálló plébániává szervezték. Itt is beigazolódott, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. A bűnösből is lehet apostol. Ha életünket vizsgáljuk, akkor mi is elmondhatjuk, hogy Isten lelkiismeretünk nyugtalansága által vezet a bűnbánat útján önmagához. A babiloni fogság végén a szentíró visszatekint népe történetére (2 Krón 36,14-16. 19-23). Megállapítja, hogy a szívünkbe írt isteni parancsok be nem tartása, a lélektelen istentisztelet, az uralomvágy, a hamis tetszelgés hajszolása pusztulásba, a belső romlás a külső romboláshoz vezet. Isten Fia pedig mindenkinek felajánlja a megváltás ajándékát (Jn 3,14-21). Nikodémus megtudta, hogy Isten ítélete egyszerűen csak szentesíti, jóváhagyja választásunkat. Kegyelemből kaptuk a megváltást, Isten feltámasztott minket, és Krisztusban a mennyeiek közé helyezett (Ef 2,4-10). Ez Isten ajándéka. Ahhoz, hogy mellette valóban helyünk legyen, közre is kell működjünk.

„Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy.” Jn 3,21

                       

                        

Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?

Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom kiáltványa így kezdődött: „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyenlőség.”  A nemes cél elérését 12 pontban foglalták össze. Mindez 164 évvel ezelőtt történt. Úgy gondolom, hogy mindnyájan értjük 1848. üzenetét. Azóta március 15. nemzeti ünnepünk és céljainkat ilyenkor  újra szoktuk fogalmazni. 

Az utóbbi két évtized során a külhoni magyarság követelése:

1.) A magyar nyelv, mint regionálisan hivatalos nyelv használata Erdélyben.

2.) Oktatási és a kulturális életünk saját magunk által való igazgatása.

3.) A területi, közigazgatási beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek.

4.) Gazdaság- és területfejlesztési esélyegyenlőség.

5.) A magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése.

6.) Folyamatos önkormányzati, parlamenti, …kormányzati képviselet igénye.

7.) A jó szomszédság az együttélőkkel és a magyarországi egyéni emancipáció.

Ezek teljesítése jelenti az autonómiát.

E célok emberi igényeinket fejezik ki, amik Isten adta jog alapján megilletnek, amiért egységben és közösen kell kiharcoljunk.

1849. április 17-én Karánsebesen Petőfi a székelyek vitézségét A székelyek című versében örökítette meg. „Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér!”

Ekkor írta: „Annak lehet fogalma a székely vitézségről, aki maga látja... De a székely csak egy feltétel alatt ily vitéz, ha vezére még vitézebb.”

2012. március idusán nézzünk önmagunkba, hogy milyen székelyek vagyunk.

Céljainkhoz és munkánkhoz kérjük Isten segítségét:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le. Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát. Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet. Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék. Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

(Beszéd a Gál Sándor szobornál - rövidített változat.)

Imádkozzunk népünkért

Népünk nagy ínségben van.
Részben a pénzvilág támadása miatt,
másrészt a június 10-én tartandó országos választások miatt.

Imádkozzunk, hogy a káros indulatok ne szabaduljanak el, s a pártoskodás szelleme ne verjen gyökeret a szívekben.

Ezért az alábbi imádsággal folyamodjunk Urunkhoz, Istenünkhöz:

  
Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa
és Te szabod meg a népek jogait:
tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát
első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,
a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet,
hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját,
építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet
és elszánt, erős akaratot,
hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot
és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass minket,
hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán
felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.
Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat,
hogy az a Te dicsőségedre és a mi boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony,
Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király –
könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.
(Főegyházmegyei engedélyszám: 18-2012.)