Örökfogadalmat ünnepeltek a marosszentgyörgyi kármelita kolostorban

November 14-én, a kármelita mindenszentek napján ünnepélyes örökfogadalmat tett az Istenszülő Oltalmáról nevezett Jozefa Terézia nővér a marosszentgyörgyi Kis Szent Terézről elnevezett kármelita kolostorban.

A Tamás József püspök által a kolostor kertjében bemutatott szentmisén közel kétszázan vettek részt.

Fölismertem, hogy a papság nemcsak abban áll, amit a szolgálati papság végez, hanem az általános papság része a papokért való imádság is, és ez volt a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Lisieux-i Szent Teréz hivatása, aki azt mondja, hogy az egyház oszlopai a papok, és ha az oszlopok megrendülnek, dől az épület. Mély misztérium az örökfogadalom pillanata… Készültem erre a szent pillanatra, de mégsem tudtam elképzelni: az emberi lélek és szellem találkozása az istenivel olyan lehet, mint amikor a mennyei Atya elküldi a Fiát a világba, és Ő az Atya és az irántunk való szeretetből megy, hogy teljesítse a szeretet küldetését. Isten irgalmát és szeretetét tapasztalva részesít az Ő kegyelmeiből. Isten elfogadott engem, és ezt az Ő egyháza, valamint a kármelita rend által mintegy kinyilatkoztatta számomra, amikor befogadtak engem. Hálát adok az Úrnak, hogy meghívott… – mondta az örökfogadalmas nővér a Mária Rádiónak nyilatkozva.

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség
Magyar Kurír

Prágában megszülethetik a Szíriáról szóló megállapodás

Bassár el-Aszád szíriai államfő szerint reális esély van arra, hogy a szíriai helyzet rendezéséről szóló megállapodást Prágában írják alá. A szír elnök erről a Cseh Televízióban hétfőn este sugárzott interjúban beszélt.

A tűzszünetről szóló nyilatkozat esetleges prágai aláírásának lehetőségét első ízben Milos Zeman cseh államfő említette szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében. Zeman állítása szerint az elgondolást a szír kormány és az ellenzék egyaránt támogatja. Aszad ennek eshetőségét most megerősítette.
„Természetesen ez reális lehet. A szíriaiak azt mondják, nem lehet a békekonferencia például Franciaországban, mert Franciaország támogatja a terrorizmust, támogatja a háborút és nem támogatja a békét. A szír államfő szerint a prágai helyszín ”Csehország kiegyensúlyozott álláspontja miatt általános támogatásra fog találni„.
Bassár el-Aszád az interjúban ismét azt hangoztatta: a szíriai helyzet politikai rendezésének feltétele azoknak a felkelő csoportoknak a veresége, amelyek – mint fogalmazott – megdöntésére törekednek. ”Minden a szíriaiak kezében van„ – szögezte le. A szíriai háború következtében már több mint 11 millió ember vált földönfutóvá.
A szír államfő szerint az Európába tartó menekültek között különféle emberek találhatók. ”Ami a szíriai menekülteket illeti, többségük jó szír, hazafi, rendes ember. Természetesen terroristák is keveredtek közéjük, ez tény. Hogy hányan, azt nehéz lenne megmondani„ – fogalmazott Bassár el-Aszád az interjúban.

MTI

Áder János a klímakonferencián

A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel hétfőn Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

„Van egy visszatérő álmom” – kezdte beszédét a köztársasági elnök. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt. 
„Vajon 25 évvel ezelőtt ti megakadályozhattátok volna mindazt, ami mára bekövetkezett? Miért nem hallgattatok a tudósokra? Miért hagytátok figyelmen kívül a kutatási eredményeket? Hiszen tudtátok, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége már 2015-ben olyan magas volt, mint az azt megelőző 800 ezer évben sohasem. Tudtátok azt is, hogy 3 millió évvel ezelőtt a Föld történetében volt már hasonló mennyiségű szén-dioxid a légkörben, és azt is tudtátok, hogy mi volt mindennek a következménye. Mindössze 3 fokkal magasabb földfelszíni hőmérséklet, de 9 méterrel magasabb tengervízszint” – sorolta a köztársasági elnök.
Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint „az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk”.
A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit.
Majdani unokája nevében tette fel a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek.

Ségoléne Royal francia környezetvédelmi és energiaügyi miniszter és Áder János köztársasági elnök a párizsi klímacsúcson Fotó: MTI/AP pool/Loic Venance)

Áder János beszéde végén reményét fejezte ki, a következő napokban eldől, hogy mit tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és 25 év múlva az unokáinknak nem kell feltenniük ezeket a kérdéseket.
A klímakonferencia nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár.
A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Hollande: a Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson

A francia köztársasági elnök történelminek nevezte a konferenciát, és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény „egyetemes és kötelező érvényű legyen”.
Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már előzetesen jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni.

Obama felelősségteljes döntést, Merkel kötelező érvényű megállapodást szorgalmazott

A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene – jelentette ki Obama.
Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket.

Klímacsúcs: Szélsőségesebb és forróbb lett a Föld éghajlata a kiotói klímaegyezmény óta

Szélsőségesebb és forróbb lett a Föld éghajlata az 1997-ben megkötött kiotói klímaegyezmény óta, amelyet a világ vezetői most Párizsban, az ENSZ 21. klímakonferenciáján igyekeznek megmenteni.
A megállapodás megkötése óta eltelt 18 évben drámai változások mentek végbe a Föld éghajlatában. Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem kutatója műholdfelvételeken alapuló kutatásai szerint Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtakarójából 5,5 trillió tonna olvadt el, míg a svájci Gleccserfigyelő Világszolgálat munkatársa, Samuel Nussbaumer szerint a gleccserek vastagsága világszerte átlagosan 12 métert csökkent 1997 óta.
A felszíni hőmérséklet ötéves, globális, január és október közötti átlaga az 1993-tól és 1997-ig mért értékhez képest 2011 és 2015 között csaknem 0,36 Celsius-fokkal nőtt az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) adatai szerint.
A Föld hőmérséklete 1997-ben új rekordot állított fel, amely azonban nem tartott sokáig, 1998-ban, 2005-ben, 2010-ben és 2014-ben is a korábbinál forróbb évek következtek. A NOAA szerint minden bizonnyal új rekord várható idén is.
Miközben a Föld népessége újabb 1,2 milliárd emberrel gyarapodott, a fosszilis energiahordozók égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás majdnem 50 százalékkal nőtt 1997 és 2013 között az amerikai energiaügyi minisztérium szerint. A világ jelenleg több mint 100 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki naponta.

magyaridok.hu

Elegük lett Soros Györgyből az oroszoknak

Soros György által pénzelt szervezetet nyilvánított nemkívánatosnak az orosz legfőbb ügyészség, mint amely veszélyt jelent Oroszország biztonságára.

Még májusban lépett hatályba Oroszországban az az intézkedés, amely alapján nemkívánatos szervezetté nyilváníthatnak, és kitilthatnak nemzetközi szervezeteket az országból. A törvény bevezetése óta már több amerikai alapítvány is felkerült arra a listára, amelyet kiemelten figyelnek, ezek közül például a Stewart Mott Alapítvány és a MacArthur Alapítvány is maga jelentette be, hogy kivonul az országból.
Az oroszországi legfőbb ügyészség megerősítette, hogy immár a nyíltan a Soros György által finanszírozott szervezet, a Nyílt Társadalom Intézet is nemkívánatos szervezetnek minősül mostantól. 
A blogstar.hu által szemlézett cikk szerint nem csak az intézet, hanem egy másik, Soros nevéhez köthető alapítvány tevékenységét is úgy ítélték meg az illetékes szervek, hogy veszélyt jelent az orosz alkotmányos rendre, és a nemzet biztonságára.
Soros György a róla elnevezett alapítványán keresztül 1990-ben kezdte meg működését Oroszországban, majd 2003-tól más szervezeteken keresztül volt jelen tovább a pénzügyi spekuláns az országban, emlékeztet a Russia Today. Mint ismert, Soros a közelmúltban Ukrajnában kapott magas állami kitüntetést.
A törvény értelmében a nemkívánatossá minősített szervezetek tevékenységét befagyaszthatják, irodáikat bezárhatják, az általuk terjesztett anyagok is teljes tiltólistára kerülnek. Az ezen tilalmakat megszegő orosz állampolgárokat súlyos büntetésre, akár börtönre is ítélhetik.
Russia Today
magyaridok.hu

A németek szerint: egész Európa orbanizálódik

Alan Posener, a Die Welt publicistája ellentmondásos képet festett fel a migránsválság eddigi döntéseiről és azok hatásáról. Szerinte például a magyarországi migrációs nyomást Angela Merkel oldotta meg. Pedig a kancellár éppen fokozta azt.

„Putyin Európa elleni fő fegyvere nem a hadsereg, amely papírtigrisként viselkedik mind Ukrajnában, mind Szíriában. Az európai nacionalizmus és a rasszizmus a fő fegyvere. Mert ahol Európa-ellenes és idegenellenes mozgalmak szervezkednek, ott Putyin tekintélyelvű rendszere felé is idővel felébred a szimpátia. (…) A Kelet-Európában fejet ütő rasszizmus és nacionalizmus miatt egyesek a Kelet orbanizálódásáról beszélnek. Csakhogy egész Európa orbanizálódik. Kelet-Európa nem a múlt, hanem a jövő normája – idézi Alan Posener szavait a Mandiner.
Sokan gondolták azt Németországban, hogy az EU révén felszámolható a nemzet, míg mindenhol máshol az EU-n keresztül akarják a nemzetet erősíteni. Vagy sikerül az előbbi, vagy a nacionalizmus tönkreteszi az uniót. Csak egy ország nem engedheti meg magának a kicsinyes nemzeti egoizmust, ez pedig Németország. Nem erkölcsi okok miatt. Hanem mert ez rögtön Európa végét jelentené, melyből mi profitálunk a legtöbbet.
Ezt Angela Merkel is megértette, még ha későn is.
A kelet-európaiak érdekében, a német ipar ellenérdekei ellenére megszervezte az oroszok elleni szankciókat. Drasztikusan csökkentette a Magyarországra helyeződő menekültnyomást, Orbán hálátlansága és saját pártjából érkező ellenállás ellenére is. Lazít a Görögországot érintő takarékossági intézkedéseken. Vadászbombázókat küld Szíriába. De miért nem bírja elmondani, miért teszi mindezt?” – írja Alan Posener. 
És tényleg, Merkel miért nem mondja el, hogy miért teszi mindazt, amit tesz. Felettébb kíváncsiak lennénk mozgatásának rugóira.
Mandiner
Die Welt

Orbán Viktor: sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket

A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy a migránsokat az Európai Unió országai között kötelezően migránsokat szét lehetne osztani – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóját követően.

A magyar szempontokat ezzel sikerült érvényesíteni – erősítette meg a kormányfő. A nyilatkozat világos garanciát ad Magyarország számára, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia – nyilatkozott a miniszterelnök, aki reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak jó megállapodást kötöttek, hiszen Európának az az érdeke, hogy Törökország visszatartsa a migránsokat.
Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a migránsok áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között – közölte a miniszterelnök.
Az unió által Törökországnak felajánlott, a menekültek ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi keret kétéves periódusra szól – tájékoztatott a kormányfő, aki emberiességi szempontból helyesnek tartotta a Magyarország 18 milliós hozzájárulását, az összeget pedig méltányosnak nevezte a nemzeti össztermék arányaihoz képest.

A miniszterelnök a megbeszélés előtt is határozott volt

Fizetni hajlandóak vagyunk, de kényszerbetelepítést nem fogadunk el – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozója előtt, erről lapunk korábban beszámolt.
MTI

Most Magyarország lehet az orosz turisták célponja

Kelet-Közép-Európa, köztük Magyarország lehet az orosz turisták célpontja, ha el akarnak menni nyaralni. 
Oroszország vízumkényszert vezetett be a török állampolgárokkal szemben és számos gazdasági szankció bevezetését jelentették be, amelyek közül több már érvénybe is lépett. Ezek közé tartozik a közös gazdasági és beruházási projektek felfüggesztése, illetve leállítása. A török repülőgépek és hajók közlekedésének korlátozása az orosz légtérben és felségvizeken. A vámtarifák növelése, a török élelmiszertermékek behozatalának és a török munkaerő oroszországi alkalmazásának a korlátozása is életbe lép hamarosan. De, ami talán a legérzékenyebben érintheti a törököket az az, hogy az oroszok megszakították turisztikai együttműködésüket a türkökkel.  A Roszturizm orosz idegenforgalmi hivatal ugyanis már jelezte, hogy hazarendelték, illetve december 7-ig haza is szállítják a jelenleg Törökországban tartózkodó orosz turistákat, akiknek a száma elérheti a 10 ezer főt. Az orosz kormány pedig megtiltotta az összes orosz utazási iroda számára, hogy törökországi utakat szervezzenek.
Az orosz turisták hazahívása, illetve eltiltása komoly pénzügyi bevétel kiesést jelent majd Törökország számára. A Földközi-tenger mentén található üdülőközpontok, különösen Antalya és Alanya és környéke ugyanis elsősorban az idegenforgalomból és nem utolsósorban azokból az orosz turistákból él, akik az utóbbi években igen nagy számban érkeztek ide pihenni, kikapcsolódni. A sínai-félszigeti légikatasztrófa után több orosz csoportot Egyiptomból is éppen Törökországba irányítottak, és akkor még azt javasolták az orosz irodáknak is, hogy a biztonsági helyzet romlása miatt az egyiptomi utakat Törökországba foglalják át - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő.

Törökországban tavaly 4.4 millió orosz turista látogatott el. Egyedül Németországból érkeztek ennél többen az oroszágba. Szakértők becslései szerint az orosz turisták távolmaradásával legalább 10 milliárd dolláros veszteség érheti a török idegenforgalmi szektort. A többi gazdasági szankció érvénybelépésével pedig ez a szám a többszőrösére is emelkedhet. A törököknek tehát „sürgősen pótolniuk kell az orosz turistákat”, hogyha el akarják kerülni ezt a hatalmas pénzkiesést.
Az orosz-török konfliktusból azonban nagyot profitálhatnak a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország is.  Ezért fontos lenne időben lépni és már most elkezdeni reklámozni a magyarországi üdülőhelyeket, gyógyfürdőket az orosz piacon – tette hozzá végezetül a turisztikai szakértő.

globoport.hu

Orosz válasz Törökországnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton aláírta a Törökországot sújtó szankciókról szóló rendeletet, válaszul arra, hogy a török légierő négy nappal korábban lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai–török határ térségében.

A Kreml honlapjára feltett elnöki rendelet értelmében átmenetileg megtiltják a charter repülőjáratokat Törökországba, az utazási irodák nem szervezhetnek turistautakat oda, és teljesen vagy részlegesen leállítják bizonyos török áruk importját.
Továbbá korlátozzák török vállalatok oroszországi tevékenységét, valamint török munkavállalók alkalmazását orosz cégekben. A rendelet utasítja a kormányt, hogy állítsa össze a korlátozással érintett áruk, cégek és állások listáját.
2016. január 1-jétől vízumkötelezettséget vezetnek be az Oroszországba utazó török állampolgárok számára.
A rendelet előirányozza továbbá a Fekete-tenger medencéjében az orosz kikötői ellenőrzésnek és a tengeri szállítás biztonságának erősítését, ezen belül a hajók orosz kikötőkben való illegális tartózkodásának, illetve annak környékén történő mozgásuknak a megakadályozását.
A rendelet az „Intézkedések Oroszország nemzetbiztonságának biztosítására és az orosz állampolgárok védelmére büntetőjogi és egyéb illegális tevékenységekkel szemben és a Törökország elleni különleges gazdasági intézkedések alkalmazása" címet viseli.
Törökország elsősorban élelmiszert, agráripari termékeket és textíliát szállít Oroszországba. A Kreml szóvivője szombaton korábban azt mondta, hogy jelenleg mintegy 200 ezer török állampolgár tartózkodhat orosz földön.
Putyin két nappal a párizsi klímacsúcs kezdete előtt írta alá a büntetőintézkedésekről szóló elnöki rendeletet. Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton korábban sajnálkozásának adott hangot az orosz repülőgép lelövése miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy a párizsi csúcstalálkozó, amelyen ő és Putyin is jelen lesz, esélyt nyújthat a kapcsolatok javítására.

**
A washingtoni külügyminiszter, Kerry részvétét fejezte ki Lavrovnak a Törökországgal történt incidensben elszenvedett vesztéségért. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: egyik oldalnak sem szabad megengednie, hogy ez az incidens kiélezze a feszültséget a két ország között vagy Szíriában. Kerry kiemelte annak fontosságát, hogy a szíriai diplomáciai rendezés irányában elért haladás töretlen maradjon.
Lavrov az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az incidenst a Moszkva és Washington közötti repülésbiztonsági megállapodás durva megsértésének nevezte. Lavrov szerint a gép lelövését valószínűleg Washington is jóváhagyta. Az Egyesült Államok és Oroszország légiereje párhuzamos, nem egyeztetett műveleteket végez a szíriai légtérben.
Lavrov török kollégájának telefonon leszögezte: komoly következményei lesznek a két ország kapcsolataira nézve az orosz vadászbombázó lelövésének. Hangsúlyozta: Törökország azzal, hogy lelőtte a terrorellenes műveletben részt vevő harci repülőgépet, tulajdonképpen az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet támogatta.
Mevlut Cavusoglu török tárcavezető részvételét fejezte ki az orosz pilóta halála miatt, de igyekezett igazolni országa eljárását.

erdély ma