Tusk őrizetbe venné a migránsokat azonosításuk idejére

Őrizetbe kellene venni az illegális migránsokat, akár a nemzetközi törvények által megengedett 18 hónapra is, hogy a hatóságok meggyőződjenek személyazonosságukról – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán több újságnak adott interjújában.

„Visszatarthatjuk, és vissza is kellene tartanunk a migránsokat addig, amíg az ellenőrzésük véget nem ér” – idézte Tuskot a Sueddeutsche Zeitung német lap. 
Az Európai Tanács elnöke emellett közölte, Európának meg kell állítania a migránsok nagy számú beáramlását, ugyanis többségük nem háborús menekült, és nem lenne szabad alábecsülni a potenciális fenyegetést, amit jelentenek.
Hangsúlyozta, hogy elsődleges cél a schengeni övezet külső határainak a védelme. Hozzátette, a határőröknek időre van szükségük, hogy azonosítsák az EU-ba érkező embereket.
Az illegális bevándorlók leginkább Olaszországban és Görögországban lépnek be az EU területére, ugyanakkor az olasz és a görög hatóságok vonakodnak a migránsok őrizetbe vételétől, az ENSZ szerint a menedékkérőket pedig csak végső esetben lenne szabad ily módon feltartóztatni. „Túl könnyű Európába bejutni. Azt mondják, hogy nyitottnak kell lennünk a szíriai menekültek előtt. De ezek az emberek a beáramlók csupán harminc százalékát teszik ki. Hetven százalék pedig gazdasági bevándorló. Ezért sokkal hatékonyabb ellenőrzési rendszerünknek kell lennie” – mondta.
Tusk kétségbe vonta azt a meglátást, miszerint a migrációs nyomás olyan nagy, hogy csak kezelni lehet és a terheket megosztani, de megállítani nem. „A migráció hulláma túl nagy ahhoz, hogy ne állítsuk meg” – mondta. Még Németország sem tudja a migránsok végtelen számát befogadni – tette hozzá.

MTI

Moszkva szerint Erdogan és családja is érintett az illegális olajkereskedelemben

A török felső vezetés és személyesen Recep Tayyip Erdogan államfő, illetve családja is érintett a szíriai és az iraki olaj illegális kitermelésében és Törökországba szállításában – állította Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán Moszkvában. 

A Katarban tartózkodó török államfő visszautasította az ismételt orosz vádakat.

„Az iraki és szíriai törvényes tulajdonosoktól ellopott olaj legfőbb fogyasztójának Törökország számít. A tudomásunkra jutott értesülések szerint ebbe a törvénytelen vállalkozásba az ország legfőbb politikai vezetését, Erdogan elnököt és családját is bevonták. Nem egyszer beszéltünk a terroristákkal való összejátszás veszélyeiről. (…) Az olaj hatalmas mennyiségben és ipari méretekben, több ezer teherautóból álló élő olajvezetéken át jut el Törökország területére” – mondta Antonov, aki hozzá tette, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet éves olajbevételei mintegy kétmilliárd dollárt tesznek ki.
A Szíriában végrehajtott orosz légicsapások az IÁ olajkereskedelemből származó bevételeit felére csökkentették. A dzsihadisták napi bevételei két hónap leforgása alatt három millióról (882 millió forintról) másfél millió dollárra csökkentek – nyilatkozta a nap folyamán Szergej Rudszkoj tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnökségének műveleti vezetője, aki hozzáfűzte, hogy emellett a terroristák jelentős pénzeszközöket, valamint fegyvereket, lőszert és más anyagi támogatást is kapnak tevékenységükhöz. Rudszkoj szerint a szélsőségesek mintegy 8 500 tartálykocsival rendelkeznek, amelyekkel naponta 200 ezer barrel olajat képesek szállítani.

ERDOGAN FIA NYAKIG BENNE VAN? Az köztudott, hogy az Iszlám Állam (IÁ) legfontosabb pénzforrása az illegális olajkereskedelem. Egyes török és szíriai médiumok szerint az IÁ által uralt területekről folyó törvényellenes olajexportot mindenek előtt Bilal Erdogan, a török elnök fia irányítja – tette közzé a sputniknews.com nevű orosz hírportál.

A tábornok szerint három fő útvonalon juttatják el az olajat az IÁ ellenőrzése alatt álló iraki és szíriai területekről Törökországba. A nyugati útvonal török földközi-tengeri kikötőkhöz, az északi a török Batman nevű településen lévő olajfeldolgozó üzemhez, míg a keleti a Cizre településen lévő hatalmas átrakodó bázishoz vezet.
Mihail Mizincev, az orosz nemzeti védelmi irányító központ igazgatója szerdán kijelentette az orosz védelmi minisztérium a jövő héten tájékoztatni kívánja a sajtót a szíriai szélsőségesek törökországi kiképzéséről, illetve fegyverzetéről.
Mizincev arról is beszélt, hogy csak az elmúlt hét folyamán több mint kétezer fegyveres és 120 tonna hadianyag, illetve 250 gépjármű érkezett Törökországból Szíriába.
Recep Tayyip Erdogan ismételten visszautasította a Moszkva által megfogalmazott vádakat. „Törökország még nem vesztette el a lelkiismeretét, hogy terrorista szervezetektől kapjon olajat. Nem érzelmi indíttatásból fogunk cselekedni, hanem a nemzetközi diplomácia diktálta lépéseket teszünk” – mondta az államfő a török televízió élő adásában és megismételte egy korábbi nyilatkozatát miszerint lemond tisztségéről, ha az orosz fél bebizonyítja az általa hangoztatott vádakat.

A TÖRÖKÖKNEK ARANYBÁNYA, NEM ÉRDEKÜK, HOGY VÉGE LEGYEN A HÁBORÚNAK. Törökország a szíriai háború kedvezményezettje, és ezért nem is érintett abban, hogy az véget érjen. Minél tovább tart a háború, annál több menekült érkezik hozzájuk, akiket Európa vagy átvesz, vagy fizet azért, hogy maradjanak Törökországban. A törököknek így ez a háború egy aranybánya, és nem érdeke, hogy véget érjen – nyilatkozta Marácz László magyar professzor egy orosz lapnak.

magyaridok.hu

Európa új vezetője

Akárhogy is, Orbán hosszú idő után visszarakta Magyarországot a világpolitika térképére.

Nagyjából egy éve írtam egy bejegyzést arról, hogy Európában fájóan kevés karakteres, nagyformátumú politikus van. Arctalan tucatemberek ülnek vezető pozíciókban, egy olyan időszakban, amikor Európa válságos periódust él át.

Azt is írtam, hogy Orbán az egyik üdítő kivétel, aki azonosítható politikai karakterrel rendelkezik. Kaptam ezért hideget, meleget. Néhány kritikusom igyekezett bebizonyítani, hogy Orbánt a kutya sem ismeri Európában, ami ha igaz lenne, az különösen Soros György kitartottjainak fájhatna azok után, hogy mekkora erőfeszítést tesznek, hogy a magyar miniszterelnököt lejárassák külföldön.


Most a Politico című hetilap európai kiadása jutott arra a következethetésre, hogy Orbán Európa meghatározó politikusa. A kontinens 28 meghatározó közéleti személyisége közé választották a magyar miniszterelnököt. Nem is akárhová. Rögtön az első helyre.

Néhány megállapítás a cikkből:

„Orbán Viktort ma nem lehet figyelmen kívül hagyni, ami nem kis teljesítmény egy tízmilliós, természetes erőforrásokkal alig rendelkező közép-európai állam vezetőjétől. Lehet szeretni vagy gyűlölni – és a legtöbben vagy így, vagy úgy, de viszonyulnak hozzá – de nem lehet rá nem odafigyelni.”

„A magyarok zavarba hozták az unió bölcseit: bármilyen nehéz is volt elismerniük, bármennyire is ódzkodtak Orbán retorikájától, mégis ő volt az, aki betartotta az uniós jogszabályokat, amikor az olasz, görög és francia példával ellentétben nem engedte át a határokon a bevándorlók áradatát. […] Az európai vezetők akkor ki akarták közösíteni, ma viszont ő az európai mainstream jobboldal talizmánja.”

„Az orbáni politika az új európai norma.”

„Az orbáni gyakorlat a nemzeti érdekek kérlelhetetlen védelme és a nyílt bizalmatlanság az európai intézményrendszerrel szemben.”

„Ahogy politikai pályafutása során többször is, Orbán ismét egy történelmi pillanatot tudott megragadni. Lehet opportunistának nevezni, de annyi bizonyos, hogy az orbáni politika figyelemreméltó, hatékony és a példája ragadós.”

Figyelemre méltó tény, hogy a 28-as listára egyetlen élvonalbeli európai politikus sem került fel, ami jobban belegondolva, lesújtó kritika az európai politikai elit teljesítményéről.

Nincs kétségem, hogy a hazai ballib véleményformálók hamar ki fogják deríteni az egyébként balos irányvonalat követő Politicóról, hogy egy jelentéktelen orgánum, lefizették az újságírókat és különben is a cikk számos kritikai megjegyzést tesz Orbánra. Ez utóbbi állítás egyébként igaz is. A Politico nem szimpatizál a magyar miniszterelnökkel, de elismeri, hogy új gondolatokat, új megközelítést hoz Európa kiüresedett és sehová sem tartó politikai életébe és erős hatást gyakorol Európa más vezetőire. Egy 10 milliós ország vezetőjétől ez nem lebecsülendő teljesítmény. Akárhogy is, Orbán hosszú idő után visszarakta Magyarországot a világpolitika térképére. Ennek magyarként pedig csak örülni lehet.

Lánczi Tamás
mozgasterblog.hu

Ennyit ér az amerikai katonai segély

Az Egyesült Államok több mint 260 millió dollár értékű, halált nem okozó haditechnikai eszközt szállított az ukrán hadseregnek a Donyec-medencei szakadárok elleni harchoz, ugyanakkor ezeknek a felszereléseknek egy része fabatkát sem ér, mert elavult – írta a The Washington Post amerikai napilap újságírója a kelet-ukrajnai frontvonalon szerzett tapasztalatai alapján.  

An aging U.S. Humvee with worn out tires near Ukrainian front lines. on Nov. 6. (Thomas Gibbons-Neff/The Washington Post)

A cikk szerint a kelet-ukrajnai frontvonal közelében egy ukrán fegyveres egység az 1980-as és 1990-es években gyártott Humvee típusú katonai járműveket használt. Háromnak műanyag ajtói és ablakai vannak, amelyek nem sok védelmet biztosítanak a benne utazóknak – jegyezte meg a szerző.
Egy másik Humveenak a kerekei szétdurrantak pár száz kilométer megtétele után, ami arra enged következtetni, hogy a katonai terepjáró sokáig porosodott a raktárban – vélte egy szerelő.
Egy csaknem 120 katonából álló szárazföldi egység egy darab, a hadrendből már évtizede kivont golyóálló mellényt kapott a Pentagontól.
A rossz állapotú amerikai felszerelések rányomták bélyegüket a kelet-ukrajnai frontvonalon szolgáló ukrán katonák hangulatára, szakértők szerint ezért kétségessé váltak az amerikai kormány szándékai a jól felszerelt, orosz támogatással bíró szeparatisták elleni harcot illetően – írja a lap.
Joe Sowers alezredes, a Pentagon szóvivője nem nyilatkozott az ukrán hadseregnek küldött katonai felszerelés állapotáról, de az amerikai napilap megkeresésére azt írta e-mailben, hogy az Egyesült Államok Ukrajnát elsősorban határainak ellenőrzésében és biztosításában, a biztonságosabb és hatékonyabb hadműveleti tevékenységekben és területi egységének megőrzésében segíti.
Az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú tisztségviselője azzal indokolta a felszerelés gyatra minőségét, hogy mivel az Egyesült Államok nem volt felkészülve az orosz beavatkozásra Kelet-Ukrajnában, a lehető leghamarabb és a lehető leggyorsabban kellett “a semmiből” előteremteni az ukránok támogatására szánt forrásokat.
A lap megjegyzi, nem tisztázott, hogy az amerikai haditechnikai eszközök milyen hányada elavult, hiszen korszerű felszereléseket, köztük kommunikációs és radarrendszereket is szállítottak az ukrán fegyveres erőknek.
Egy másik Pentagon-illetékes úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna megsegítését célzó program keretében azokat a holmikat küldik el, amelyek valahol porosodnak és senki sem tudja hasznukat venni. Bizonyos esetekben a Humvee katonai terepjárókat csak alkatrészeknek lehet felhasználni – tette hozzá.
A lap megjegyzi, a Pentagon külön forrásokat különített el arra, hogy különböző kiképzési programok által hatékonyabbá tegye az ukrán hadsereg működését. A satnya haditechnikai eszközök viszont sokaknak azt jelképezik, az Egyesült Államok a lehető legkevesebbet tette meg ahhoz, hogy az ukrán kormányt megsegítse és az új erőre kapott Oroszországot elrettentse.
Mac Thornberry republikánus képviselő elmondta a lapnak, hogy a kongresszusban mindkét párt támogatja az Ukrajnának nyújtott fokozott segítséget, így akár a halált okozó fegyverek küldését is. Az Obama-kormány azonban mindenképpen el akarja kerülni azt, hogy “felbosszantsák Putyint”.
Evelyn Farkas, az Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős volt védelmi helyettes államtitkár szerint az amerikai kormány éppen annyit akar segíteni Ukrajnának, hogy meg tudja védeni saját területét. Véleménye szerint ha halált okozó fegyvereket küldene az Egyesült Államok Ukrajnának, azzal közelebb lehetne jutni a konfliktus diplomáciai rendezéséhez. A Fehér Ház ugyanakkor ezt nem akarja, mert attól tart, hogy így csak tovább súlyosbodna a kelet-ukrajnai helyzet.

globoport.hu

Figyelemfelkeltő akció Románia nemzeti ünnepén Nagyváradon

Forrás: erdon.ro

Két magyar férfi tartott figyelemfelkeltő akciót Románia nemzeti ünnepén a nagyváradi városháza előtti téren.

December 1-jén, Románia nemzeti ünnepén a magyarországi Jobbik párt Bihar megyei szimpatizáns csoportjának tagjai, Kéki Imre Krisztián és Molnár Csongor egy rövid akcióra készültek délután négy órakor a váradi városháza előtt. Az akció során kifeszítettek egy molinót, melyre az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat 3. cikkelyének két pontja volt felírva román és magyar nyelven. A magyar nyelvű szöveg ez volt: „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1.) A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással.

Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2.) Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének”. Kéki Imre Krisztián az akció kapcsán lapunknak a helyszínen elmondta: „A Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik cikkelyének két alpontja a kisebbségi jogokról szól, és ezzel teljes mértékben egyet is értenénk, ha betartanák, de mivel nem tartják be, ezért úgy gondoltuk, hogy egy molinóra ezt felírjuk, és kifeszítjük december 1-jén a városháza előtt, ezzel is mutatva, hogy erre kéne figyeljenek”.

Hatósági fellépés

Érdekes, hogy az akciózók éppen hogy csak megálltak a városháza előtt, és még el sem kezdték kitekerni a molinót, amikor felbukkant legalább féltucatnyi csendőr és néhány rendőr, akiket nyilván nem az akció szervezői értesítettek, és az egyik csendőr már messziről odakiáltott nekik: „Ne tekerjék azt ki, mert nincs semmi értelme”. Ezt követően a csendőrök körbeállták a molinót mégis kifeszítő két férfit, akiket igazoltattak jelen sorok írójával együtt.

A csendőrök tanulmányozták a molinót, azt kérdezgették, mit tartalmaz a magyar nyelvű felirat, amire az akciózók azt válaszolták, hogy az nem más, mint az alatta román nyelven olvasható szöveg magyar változata. A csendőrök a molinót összetekertették, majd néhány perc elteltével, miután lefordíttatták a magyar szöveget, és elvégezték a személyi kártyák ellenőrzését, elengedték a két fiatalt, de még ezt megelőzően az egyik csendőr elmondta nekik: amennyiben a jövőben bármilyen köztéri akciót kívánnak tartani, azt előzőleg be kell jelenteniük a csendőrségen.

Pap István
erdon.ro

Ez már több a soknál - a moszlimok ellopták a karácsonyt!

Európa háttérirányítói őrültek! - csak ezt lehet mondani. Súlyos ideológiai (szabadkőműves) háború zajlik az európai kultúra és a keresztény értékek ellen. A háttérhatalom beépíti a maga szélsőséges, felforgató elemeit a világi és egyházi vezetésbe, majd háttérből irányítják a cselekvésre. Ez a módszerük (Lásd: Myron van Fagen, Vörös csillag Hollywood felett). Amíg az őshonos európai kisebbségek jogainak védelmében nem tudtak törvényt hozni, most a migránsokért készek mindent eltörölni, ami nekik nem tetsző.

De olvassuk a beszámolót.

**

A migránsválság miatt Európa-szerte extrém tervek születnek a sikeres integrációra, azonban sok esetben a fogadó országok identitását sodorja veszélybe az érkező embertömeg. 

Németországban a diáklányok nem hordhatnak rövid szoknyát, a svéd közintézményekben sorra levonják a nemzeti lobogót, legutóbb pedig egy olasz iskolában próbálták eltörölni a karácsonyi ünnepséget, nehogy a muszlim diákok rosszul érezzék magukat.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök is kikelt az általános iskolai igazgató ellen, aki a multikulturalizmus nevében betiltotta az oktatási intézmény éves karácsonyi koncertjét. A 63 éves Marco Parma a párizsi terrortámadások miatt döntött úgy, hogy nem akarja hergelni a rozzanói iskolába járó muszlimokat, így a diákok idén nem emlékeznek meg Jézus születéséről, helyette téli koncertet adnak majd, kizárólag nem vallásos dalokkal. „A kisebbségekkel való párbeszéd nem azt jelenti, hogy a politikai korrektség nevében elfojtjuk az identitásunkat. Az olaszok, legyen szó nem vallásos vagy keresztény emberekről, sosem mondanak le a karácsony méltó megünnepléséről” – nyilatkozta Renzi a Corriere della Sera olasz napilapnak. Az ügy miatt egyébként lemondott iskolaigazgató nem először próbálta meghiúsítani a keresztény ünnepet, pár hete két anyának tiltotta meg, hogy az ebédszünetekben karácsonyi énekeket tanítson a diákoknak. Parma szerint a tanulók húsz százaléka nem keresztény vallású bevándorlók gyermeke, a multikulturális környezetben pedig probléma, ha a diákokat bizonyos szokások átvételére kényszerítik. A karácsonyi koncert eltörlése az olasz politikai elit körében is felkorbácsolta a kedélyeket, Matteo Salvini, az Északi Liga radikális olasz párt vezetője egyenesen badarságnak nevezte, hogy az iskolaigazgató hagyományok megsemmisítésével akar békét teremteni. „Az Iszlám Állam bolondot csinál belőlünk” – véli Salvini.
A bevándorlók hatékonyabb integrációjára Európa-szerte akadnak szélsőséges példák. Októberben a stockholmi Eva Brunne állt elő merész ötlettel az Európába érkező muszlimok szívélyes fogadtatására. A világ első leszbikus püspöknője a kelet-stockholmi kikötőben található Tengerészek templomából szerette volna eltávolítani a keresztet, hogy „a templom nyitva tudjon állni más vallások követőinek is”. A javaslat a svédek heves ellenállását váltotta ki, Kiki Wetterberg, a szóban forgó templom igazgatója úgy fogalmazott: ha bemegy egy mecsetbe, ő sem várja el a a muszlimoktól, hogy eltávolítsák vallási szimbólumaikat. Svédországban ezelőtt is megfogalmazódtak merész tervek, hogy a muszlimok jobban érezhessék magukat az északi országban.
Egy halmstadi iskola igazgatója az intézményben található összes svéd zászlót leszedette, hiszen azok „sértők lehetnek egyes diákok számára”. Bár az iskolában még sosem történtek etnikai vagy vallási alapú összetűzések, az igazgató szerint megelőző lépésről van szó, így a lobogó használata ezentúl csak nemzeti ünnepeken indokolt. A halmstadi diákokhoz hasonlóan az ausztrál tábori lelkészeknek is meg kell válniuk bevett szimbólumuktól, hiszen a katonalelkészek jelvénye és a rajta található mottó – állítólag – offenzív az országban élő muszlimok számára. Az „E jelben győzni fogsz” felirat sokak szerint a keresztes hadjáratokat idézi, így nincs helye a papok által használt szimbólumrendszerben.
Szintén a párizsi terrortámadás miatt gondolta újra irányelveit az Oxford University Press vállalat, amely az általa kiadott gyermekkönyvek íróinak megtiltotta a sertések ábrázolását. A kiadó egy szerzőjének küldött levélben hivatkozott arra, hogy a sertés vagy sertéshús könyvekben való szerepeltetése sértő lehet a muszilm és zsidó olvasók számára.

Judi Tamara, magyaridok.hu

Orbán Viktor Iránban

Új korszak kezdődik Magyarország és Irán kapcsolataiban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Teheránban, miután megbeszélést folytatott Esak Dzsahangiri iráni első alelnökkel, a két ország miniszterei pedig több kétoldalú megállapodást is aláírtak, például a kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetések ösztönzéséről.

A kormányfőt katonai tiszteletadással fogadták az iráni fővárosban, ahová keddig tartó hivatalos látogatásra érkezett. A magyar küldöttségnek tagja több kormánytag, és a politikai egyeztetésekkel párhuzamosan egy magyar üzletemberekből álló csoport is tárgyal Teheránban.
Az iráni első alelnökkel folytatott délelőtti megbeszélés után Orbán Viktor sajtónyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy Irán „átvészelte” a szankciós időszakot, és visszatér a világgazdaság és a világpolitika vérkeringésébe. „Nekünk, magyaroknak különleges élmény itt lennünk Teheránban. Egy nagy civilizáció központjában lehetünk” – mondta a kormányfő, és utalt arra, hogy a magyarok történetének első írásos emlékei perzsa és arab források.
„A tisztelet kultúrájának nevében érkeztünk. Magyarország a nemzeti szuverenitás politikájának talaján áll. Biztosak vagyunk abban, hogy Irán nélkül ennek a régiónak a nagyon bonyolult ügyei nem rendezhetőek, a térség nem stabilizálható” – fejtette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor megjegyezte, hogy jelenleg 1116 iráni diák tanul Magyarországon, szavai szerint ők lesznek a jövő iráni-magyar kapcsolatainak meghatározó szereplői. Azt ajánlotta iráni tárgyalópartnerének, mélyítsék ezt az együttműködést.
Esak Dzsahangiri alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években jelentősen visszaestek, de biztos benne, hogy a mostani miniszterelnöki látogatás erősíteni fogja a gazdasági együttműködést, amelyben nagyon sok lehetőség rejlik. Példaként említette az energetika és a mezőgazdaság területét, valamint a kulturális és tudományos együttműködést. Hangsúlyozta: Irán üdvözli azokat a magyar cégeket, amelyek befektetési szándékkal érkeznek az országba.
A sajtónyilatkozatok előtt a két ország miniszterei több egyezményt is aláírtak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a külügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló megállapodást, majd gazdasági együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá iráni kollégáival. Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője a kettős adóztatás elkerüléséről és befektetésösztönzésről állapodott meg iráni partnerével, majd örökségvédelemmel és turizmussal kapcsolatos egyezményt kötött a teheráni kormány szakminiszterével. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és az iráni fél tudományos és oktatási megállapodást, valamint orvosi és egészségügyi egyetértési nyilatkozatot látott el kézjegyével. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pedig a kommunikációs innováció területén írt alá megállapodást. Orbán Viktor programja folytatásaként délután előadást tart az iráni-magyar üzleti fórumon.
bhz \ kst \ kvs

magyaridok.hu

Ötmilliárdos fejlesztés vár a Balaton Fly-ra

Korszakos jelentőségű fejlesztés előtt áll a Balaton Fly, a következő években ötmilliárd forintból építik újjá a repteret, és négymilliárdért gyorsforgalmi út köti majd össze az M7-essel.

Jelentős összeget, összesen ötmilliárd forintot irányoz elő a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban a hévíz–sármelléki repülőtér fejlesztésére a Balaton térség megújítását célzó csomag – tudtuk meg Papp Gábortól, Hévíz polgármesterétől. Ebből az összegből megújul a repülőtér külső és közvetlen belső része. Közművesítik a területet, meghosszabbítják a kifutópályát, korszerűsítik a repülést segítő technikai berendezéseket is, és fejlesztik a kargóképességeket. A fenti összegen kívül a fejlesztési terv négymilliárdot irányoz elő a Balatonszentgyörgy–Fenékpuszta–Keszthely elkerülőszakasz és az M7-es autópálya közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá fejlesztésére.
A közúti kapcsolat révén a légikikötő elérhető lesz Nagykanizsa és Zalaegerszeg termelőüzemei számára, ami fontos beruházásokat hozhat ezeken a településeken. Papp Gábor utalt rá, hogy Zalaegerszegen előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy nagy ipari beruházás előkészítése érdekében.
A balatoni térség fejlesztésére több mint 300 milliárd forint jut, a kormány döntése nyomán nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból. A csomag stratégiai irányai a turisztikai, a közlekedési, a gazdasági és innovációs, valamint a területfejlesztés, továbbá az egészséges Balaton-termékek, a vízminőség, illetve a biztonság és a humánerőforrás-fejlesztések.
A Balaton Fly repülőtérnek jelenleg egy betonozott és egy füves kifutópályája van, illetve rendelkezik egy heliporttal is. A legfontosabb kifutópálya a betonozott, amely 2500 méter hosszú és 60 méter széles. Van éjszakai világítása és műszeres megközelítést segítő berendezése, így rossz látási viszonyok között és éjszaka is használható.
A Hévíz önkormányzatának százszázalékos tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemeltette a repülőteret 2012 márciusától 2014 októberéig, amikor 700 millió forintért a Széles Gábor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft. 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt. A fennmaradó rész, 49 százalék továbbra is a hévízi önkormányzat tulajdonában maradt, míg két százalék Zalavár önkormányzatának tulajdonába került.
Az ötmilliárdos fejlesztési összeg nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a győri önkormányzat, az Audi és az állam közösen, kétmilliárd forintból fejlesztette a Győr–Pér repülőteret 2014-ben, amely ma már Boeing 737 és Airbuis A320 kategóriájú repülőgépeket is tud fogadni. Az 1450 méter hosszú kifutópálya 780 méterrel nőtt, és a teherbírását is jelentősen emelték. Megújult a repülőtér fényrendszere, valamint üzembe helyezték a műszeres leszállító rendszert, amely nagy arányban megnöveli a repülés biztonságát, és kedvezőtlen időjárási feltételek között is lehetővé teszi a fel- és leszállást.
A sármelléki Hévíz-Balaton Airport utasforgalma csaknem ötödével, 33 ezerre bővült tavaly a 2013-as évhez képest. Az érkezők és indulók nagyobb része, közel 28 ezer ember a charter- és menetrend szerinti járatokat vette igénybe, mintegy ötezer utas pedig a néhány utast szállítani képes kisgépeket.

magyaridok.hu