Lóval egy zacskó pénzt is!

Lengyelországban élt egy előkelő úr, kinek nemeslelkűségét és jóságát mindenki ismerte. Kościuszkonak hívták. Egy alkalommal messze fekvő faluba betegnek gyógyszert akart küldeni. Megbízott egy ifjút, aki bizalmát bírta, hogy vigye el a betegnek. Lovát is odakölcsönözte. Amikor visszajött, megkérdezte az ifjút, hogyan sikerült az út? 

– „Uram – válaszolta –, nem fogadom el többé lovát, ha nem ad vele egy útra egy zacskó pénzt is.” 
– Hogyan érted ezt? – kérdezte az úr. 

Erre a fiú elmondta: „Valahányszor szegény ember köszöntött rám és levette a kalapját és alamizsnát kért, a ló azonnal megállt, s nem indult tovább, míg a szegénynek nem adtam valamit. Mikor a pénzem elfogyott, csak úgy tudtam a lóval odébb jutni, hogy azt utánoztam, mintha alamizsnát adnék a szegénynek.”

Magyarország megerősítéséhez

Soltész Miklós szerint istenhitre és a katolikus egyház támogatására van szükség Európa és Magyarország megerősítéséhez.

Istenhitre és a katolikus egyház támogatására van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük Európát és megerősítsük országunkat – jelentette ki az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont szerdai avatóünnepségén.
Köszöntőjében Soltész Miklós hangsúlyozta: minél több olyan egyházi fejlesztésre van szükség, mint a most megújult Egri Érseki Palota, amely azt üzeni a világnak: él az egyház és mindig támasza lesz a világban szétszóródó magyar fiataloknak.
MTI

Pio atya földi maradványai hamarosan Rómába érkeznek

A San Giovanni Rotondó-i kegyhely sajtóirodája január 5-én tette közzé azt a közleményt, mely Szent Pio atya földi maradványainak Rómába vitelét és a hozzá kapcsolódó programokat ismerteti.

Február 2-án délelőtt San Giovanni Rotondóban a Pio atya tiszteletére emelt nagytemplomba viszik fel a szent holttestét az altemplomban lévő sírjából, és este hat órakor – a megszentelt élet évének lezárásaként – Michele Castoro érsek, Manfredonia, Vieste és San Giovanni Rotondo főpásztora ünnepélyes szentmisét mutat be, amelyen részt vesznek az érsekség szerzetesei és szerzetesnői.

Másnap, február 3-án reggel fél nyolckor a nagytemplomban Francesco Langi, a helyi kapucinus közösség házfőnöke mutat be szentmisét. Ezt követően indul Rómába a nyitott koporsó Pio atya földi maradványaival. Az Örök Városban először a kapucinus rend gondozásában álló San Lorenzo fuori le murába, vagyis a Falakon kívüli Szent Lőrinc-bazilikába viszik, amely egyike Róma hét főtemplomának. Itt egymás mellé helyezik Pietrelcinai Szent Pio és Szent Mandić Lipót földi maradványait. A horvát származású, ugyancsak kapucinus Mandić atya holttestét Páduából hozzák Rómába ebből az alkalomból. A két kapucinus szent földi maradványait február 4-én egész nap felkereshetik a hívek. Ezt megelőzően február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony és a megszentelt élet napján imavirrasztást tartanak a Falakon kívüli Szent Lőrinc-bazilikában, amelyre a Rómában élő szerzeteseket és szerzetesnőket várják.

Február 5-én, pénteken a Vatikán közelében fekvő, jubileumi előkészítő templomok egyikébe, a Tiberis-parthoz közel fekvő San Salvatore in Lauro-templomba viszik a két szentet. Ez a templom majdnem tíz éve ad otthont a Pio atya által létrehozott imacsoportoknak, melyek napjainkra már az egész világon elterjedtek. Február 5-én délután ebből a Babéros Szent Üdvözítő-templomból viszik át gyalog, ünnepélyes körmenetben a két szent földi maradványait a Szent Péter-bazilikába, ahol a szent kapu közelében teszik őket közszemlére.

Február 6-án, szombaton délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter téren fogadja a Pio atya-imacsoportok tagjait, akik ebből az alkalomból a világ számos pontjáról érkeznek Rómába, és számukra rendkívüli kihallgatást tart a Szentatya. Meghívást kaptak erre a kihallgatásra a Casa Sollievo della Sofferenza, a Pio atya által alapított, a Szenvedés Enyhítése nevet viselő San Giovanni Rotondó-i kórház alkalmazottai és a manfredoniai érsekség hívei. A római irgalmasság szentéve igazi különlegessége lesz ez a három nap, február 6-tól 8-ig, amikor a Szent Péter-bazilika szent kapuján áthaladva, a zarándokok az egymás közelében elhelyezett három szent, II. János Pál pápa, Pio atya és Mandić atya földi maradványai mellett imádkozhatnak.

Február 9-én, kedden délelőtt Ferenc pápa szentmisét mutat be a Szent Péter-bazilikában, melyre a világ összes kapucinus szerzetesét meghívta.

Február 10-én, hamvazószerdán a Szent Péter-bazilikában tartott ünnepi szertartás keretében Ferenc pápa átadja az Irgalmasság misszionáriusai ezer pap és szerzetes tagjának a küldetésüket, hogy legyenek „az egyház anyai buzgóságának a jelei Isten népe számára”. Az irgalmasság missziós küldöttei a pápai megbízatás jegyében a világ egyházmegyéibe indulnak, hogy ott népmissziókat tartsanak, és segítsék azokat a kezdeményezéseket, melyek az irgalmasság jegyében szolgálnak. Küldetésük elsősorban az lesz, hogy prédikáljanak és gyóntassanak, ezért Ferenc pápa privilégiumokkal ruházza fel őket.
Február 11-én délelőtt Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke egy zárószentmise után elkíséri Pio atya földi maradványait Pietrelcinába, míg Mandić atya holttestét visszaviszik Páduába. A Nápoly közelében fekvő Pietrelcina kisvárosában született Pio atya 1887. május 25-én, és 1916. február 17-én, tehát éppen száz éve járt ott utoljára. Ez a mozzanat is jellemző Pio atyára: miután a hivatása elszólította hazulról, és kezét az eke szarvára tette, nem tért vissza a mindig is szeretett szülőfalujába.

Igazi centenáriumi visszatérés ez, nemcsak testben, földi maradványaival, hanem az egyház által elismert életszentségben. Délután háromkor érkezik a „translatio”, az átvitel a közeli Piana Romana településre, ahol Pio atya családjának egykor kisebb birtoka volt, és ahol Pio atya először kapta meg a stigmákat. Pietrelcinában a Szent Családról nevezett kapucinus konvent fogadja be és teszi közszemlére a relikviákat.

Február 14-én reggel kilenc órakor Andrea Mugione, Benevento metropolita érseke mutat be szentmisét Pio atya tiszteletére, majd a szent relikviái továbbindulnak Foggiába. Ez a mostani körút Pio atya földi maradványaival pontosan megfelel annak az útnak, melyet a kapucinus szent száz évvel ezelőtt bejárt. Foggiában a Szent Anna kapucinus rendház templomában délután nagy imatalálkozó keretében vesznek búcsút a szenttől, akinek földi maradványai így visszatérnek San Giovanni Rotondóba. Itt először a Casa del Sollievo otthonba viszik, amelyet a mindig gyenge egészségű Pio atya oly nagy szeretettel építtetett a betegek számára.

Másnap, február 16-án, hétfő délután az egész város a Pio atyáról nevezett főtérre hivatalos, ahol a városháza előtt Michele Castoro érsek ünnepélyes áldást ad, majd Pio atya holtteste visszakerül a róla elnevezett templom kriptájába. Az altemplom körfolyosóját Ivan Rupnik szlovén jezsuita mozaikművész körbefutó kettős ikonciklusa díszíti, Assisi Szent Ferenc és Pietrelcinai Szent Pio atya életéből vett események ábrázolásával.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Németországban: Hordákban vadásztak a nőkre

Több száz fős, arab férfiakból álló csoport támadt az utcán szilveszterezőkre két német nagyvárosban is. Körbeállták a nőket, sértegették, a mellüket fogdosták, a szoknyájuk alá nyúltak, majd kirabolták őket. Németországban órási a felháborodás, mert a rendőrség megpróbálta elhallgatni a történteket.

Hordákba verődött férfiak „vadásztak" nőkre az ünneplő tömegben szilveszter éjjel Kölnben és Hamburgban. A szemtanúk és a sajtó egybehangzó beszámolói szerint „arab és észak-afrikai kinézetű férfiak" százával támadtak a lányokra, asszonyokra: szexuálisan zaklatták, fogdosták és meglopták őket.

A legfrissebb beszámolók szerint Kölnben már nagyjából nyolcvan bejelentés érkezett a rendőrökhöz, miután egy közel ezer fős csoport támadt rá a főpályaudvar előtt szórakozó tömegre. A bejelentések egyharmada szexuális jellegű zaklatás volt, amelyből egy esetben nemi erőszakot is elkövettek.

A rendőrség napokig hallgatott a történtekről, és csak hétfőn este állta a nyilvánosság elé, miután Twitter-bejegyzésekben kritizálták a hatóságokat, amiért elhallgatták a példa nélkül álló bűncselekmény-sorozatot.

A rendőrség végül a nyilvánosság elé állt. Hétfő esti beszámolójuk szerint a téren egy ötszáz fős csoport gyülekezett először, akik petárdákat dobáltak a tömegbe, hogy először megzavarják az ünneplőket, majd társaikkal lerohanták a szórakozókat, és erőszakoskodtak a nőkkel, fogdosták őket, s közben akit csak tudnak, kizsebeltek. . Wolfgang Albers, a helyi rendőrség vezetője azt mondta, az elkövetők egy nagyjából ezer fős csoportból kerültek ki, akik „kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak".

Hamburgban is történt hasonló atrocitás. A Bild német bulvárlap szerint szilveszter éjjelén fiatal férfiak hordákba verődve „vadásztak” nőkre, inzultálták, fogdosták és meglopták őket Hamburg vigalmi negyedében. A cikk szerint a hamburgi esetek az ottani piros lámpás negyed híres Reeperbahn nevű utcájában történtek.

Az újévet ünneplő nőket a beszámolók szerint a férfihordák körbeállták, verbálisan inzultálták, a mellüket fogdosták, a szoknyájuk alá nyúltak, és meglopták őket.

A Bild szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy az elkövetők javarészt külföldi férfiaknak tűntek, feltehetőleg észak-afrikaiak voltak. A rendőrségre eddig hat feljelentés érkezett, az áldozatok 18 és 24 év közöttiek.

hirado.hu /MTI / dpa / afp / Bild.de

140 éve született a jóléti német állam megteremtője

Száznegyven éve, 1876. január 5-én született Kölnben a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) első szövetségi kancellárja, a második világháború utáni német újjászületés atyja, Konrad Adenauer. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Eredeti neve Konrad Hermann Joseph Adenauer volt. A családi hagyományokat követve katolikus gimnáziumba járt Kölnben, az állam- és jogtudományi egyetemet Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte. Politizálni 1906-ban kezdett a Centrumpárt tagjaként. 1909-ben már Köln polgármesterének első helyettese volt, 1917-ben pedig őt választották a nagyváros első emberévé.

Köln polgármestere és lehetséges kancellárjelölt

Tizenhat éven át állt Köln élén, a weimari köztársaság idején a legnépszerűbb politikusok között tartották számon. Többször is emlegették kancellárjelöltként, de úgy döntött, hogy a biztos kölni széket nem érdemes kockáztatni a bizonytalan tisztségért. 1921-től 1933-ig a Porosz Államtanács elnökeként is tevékenykedett. A nácik felmentették tisztségeiből, nyugdíjazták, és 1934-ben, majd a Hitler elleni 1944-es merénylet után le is tartóztatták. A deportálandók listájára is felkerült, végül 1944 decemberében szabadult.

A II. világháború után vált országos politikussá és lett németország első szövetségi kancellárja

1945-ben rövid időre ismét Köln polgármestere lett, majd fokozatosan országos politikussá, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezéralakjává nőtte ki magát. 1948-ban a nyugatnémet Parlamenti Tanács alkotmány-előkészítő gyűlésének elnöke lett, egy évvel később a Bundestagban a CDU és a keresztényszocialista CSU közös frakciójának vezetőjévé választották. A konzervatív oldalon sikerült létrehoznia a polgári koalíciót.

Hetvenhárom éves volt, amikor 1949. szeptember 15-én a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjává választották. Célul tűzte ki a stabil demokrácia létrehozását, és a háborús vereség utáni elszigeteltség, kiszolgáltatottság leküzdése érdekében az ország csatlakozását az akkor alakuló európai, illetve atlanti szervezetekbe. Mindezt korát meghazudtoló lendülettel tette. Háromszor, 1953-ban, 1957-ben és 1961-ben választották meg kormányfőnek, nevéhez fűződik az úgynevezett kancellári demokrácia kialakítása, melynek lényege, hogy az alkotmány alapján egyébként is széles hatáskörrel rendelkező kormányfő szinte mindenki mást háttérbe szorít.

Túlélt egy merényletkísérletet is

1952-ben merényletet kíséreltek meg ellene, minden valószínűség szerint az izraeli Irgun ügynökei, de a háború utáni érzékeny politikai légkörben Adenauer inkább az ügy eltussolása mellett döntött. 1955-ig a külügyminiszteri tisztséget is ő látta el, s minden lehetséges fórumon azon dolgozott, hogy bevonja Németországot az ötvenes évek elején meginduló európai integrációs folyamatokba. 1954-re sikerült rendeznie a kapcsolatot a nyugati államokkal és eloszlatnia a Németország megerősödésétől tartó aggodalmakat. Csatlakozott Robert Schuman francia külügyminiszter európai integrációs tervéhez, szorgalmazta Németország belépését a Montánunióba, s fontos szerepet szánt országának a formálódó Európai Gazdasági Közösségben. 1963-ban barátsági szerződést írt alá De Gaulle francia elnökkel, és Izraellel is megállapodott a kárpótlásról, valamint a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.

A német gazdasági csoda egyik atyja volt

Gazdasági miniszterével, Ludwig Erharddal együtt a német gazdasági csoda megteremtőjének számít, intézkedéseik révén sikerült megteremteni a szociális piacgazdaság egyik mintapéldáját, a klasszikus jóléti államot. A kettészakított Németország ügyében mindvégig az egyesítés mellett foglalt állást. Markánsan antikommunista politikát folytatott, miközben 1955-ös moszkvai látogatása alkalmával sikerült elérnie az utolsó német hadifoglyok elengedését. Az 1961-es választásokon a CDU/CSU elveszítette abszolút többségét, és Adenauer is fokozatosan vesztett népszerűségéből. Két évvel később lemondott, utóda Ludwig Erhard lett.
Az európai egység fáradhatatlan híve 91 éves korában, 1967. április 19-én halt meg a Bonnhoz közeli Rhöndorfban. Több mint tizennégy éven át ült a kancellári székben, személye nemcsak hazájában, hanem egész Európában nagy tiszteletnek örvendett. Emlékét nevét viselő alapítvány is őrzi. 2015-ben a német-magyar barátság éve alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány, valamint a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány köztéri mellszobrot állított tiszteletére a politikus nevét viselő úton, a budapesti Városligetben.

magyaridok.hu

Magyarországba látogat a brit kormányfő

David Cameron csütörtökön munkalátogatásra érkezik Budapestre, Orbán Viktor miniszterelnök és a brit kormányfő délután tárgyal egymással – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hétfő este az MTI-vel.

Mint mondta, a még szervezés alatt álló program szerint Orbán Viktor az Országházban fogadja David Cameront, majd a megbeszélések után közös sajtótájékoztatót tartanak a Parlament Delegációs termében. Ezt követően Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadja a brit miniszterelnököt.
Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor legutóbb a decemberi EU-csúcsot megelőzően Brüsszelben egyeztetett brit kollégájával, és ezután jelentette be, hogy David Cameron január 7-én Budapestre látogat.

MTI

Hargita és Kovászna megyékben a legalacsonyabb a fizetés

Egy országban egységes normatívák szerint kellene fizetni az állami alkalmazottakat. De ez nem így van Romániában. A magyar lakta megyék hátrányban vannak. Mi ez, ha nem diszkrimináció?
ezért ki emel szót az EU-ban?
***
2016-ban is a Bukarest az a hely, ahol a legkönnyebben lehet állást találni, illetve a legtöbbet lehet keresni. Az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság szerint a nettó átlagkereset 2 813 lej lesz a fővárosban. Bukarestben van a legtöbb alkalmazott is az országban, szám szerint 865 600, ami 78,3 százalékos foglalkoztatottságot jelent. Románia utolsó helyére Hargita megye csúszott, ahol a becslések szerint nettó 1 317 lejt fognak keresni átlagosan.



A fővárost a havi átlagkereset alapján Ilfov megye követi 2 363 lejjel, ami a 2015-ös évihez képest 7 százalékos emelkedést jelent. A top 5-ben Kolozs megye következik, 2 166 lejjel és 7,8 százalékos növekedéssel, majd Temes megye 2 136 lejjel, 7,5 százalékos emelkedéssel, és végül Argeș megye, ahol 2 050 lejt fognak keresni átlagosan, ez 7,3 százalékkal jobb a tavalyinál. Az összes többi megyében a nettó havi átlagkereset 2.000 lej alatt marad.

A lista legutolsó helyén 1 317 lejjel vagyunk mi, majd Kovászna következik 1 398 lejjel, Neamţ 1 456 lejjel, 1472 lejjel Beszterce-Naszód, majd Bihar 1.490 lejjel.

Kit tartunk el?

A foglalkoztatottak száma Bukarestben a legnagyobb, az aktív lakosság 78 százaléka bejelentett munkavállaló. A rangsor következő helyét Brassó foglalja el 169 800 alkalmazottal, ami 67 százalékos arányt jelent. Szeben és Ilfov megyében 66 százalékos ugyanez az arány, előbbiben 127 800, utóbbiban 115 500 a dolgozó van. Temes megye a maga 223 600 alkalmazottjával csak 65 százalékban foglalkoztatja lakosságát.

Ami a munkaerőt és az aktív lakosság arányát illeti, a legrosszabb százalékokkal a következő megyék rendelkeznek: Teleorman (32,6%), Botoşani(34,3%), Vaslui (34,6%), Giurgiu (35,4%) şi Vrancea (36,3%).

A Ziarul Financiar szerint az autóipari gyárak bővülése és a szolgáltatások terén történő befektetések, különösen az IT szektor eredményezett nagyobb versenyt a kolozsvári és a temesvári munkaerőpiacon, ami az átlagfizetések növekedését is jelentette, mivel az ezekben a zónákban elhelyezkedő cégek a legversenyképesebbek. 2015-ben az Adecco a helyi piacvezető munkaközvetítő cég szerint, a legnagyobb munkaerő iránti kereslet Erdélyben volt, ezért a cég kezdeményezte, hogy 1 500-2 000 ember az ország minden részéből dolgozzon ideiglenesen erdélyi cégeknél.

itthon.ma / gandul.info, uh.ro

A Szentszék hivatalosan is elismerte a palesztin államot

Forrás: komlomedia.hu

Életbe lépett a Vatikán és Palesztin Hatóság június végén aláírt megállapodása, miután az abban foglalt minden feltétel teljesült – közölte szombaton az egyházi állam. Ezzel a Szentszék mostantól hivatalosan, de facto is államként ismeri el Palesztinát.

A felek tárgyalásain idén május 13-án készült el az az átfogó megállapodás, amely 2000-ben kötött alapszerződésük nyomán szabályozza a katolikus egyház palesztinai tevékenységét, és megerősíti a közel-keleti helyzet békés, tárgyalásos rendezésének Vatikán általi támogatását.

A preambulumból és 32 cikkből álló megállapodásra, amely egyebek között a keresztények jogait védelmező előírásokat tartalmaz, a Vatikán úgy tekint, mint amely példaként szolgálhat az arab és muzulmán országok keresztény kisebbségükhöz való viszonyának rendezésére.

A dokumentum nyomatékosan a Palesztin Állam kifejezést használja.

Idén májusi római látogatása során Mahmúd Abbász elnököt békeangyalnak nevezte Ferenc pápa, és a szerződést egy hónappal később, június 26-án aláírták.

Az izraeli külügyminisztérium akkor sajnálkozását fejezte ki, amiért a Vatikán a Palesztin Hatóság államként történő elismerése mellett döntött, és azt hangoztatta, hogy az elsietett megoldás gyengíti azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyekkel a Palesztin Hatóságot akarják rábírni, hogy visszatérjen az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalásokhoz.

MTI