2016. 09. 04.

Azért ilyen, mert ...



Boldog Temesvári Pelbárt (1435-1504) híres ferences hitszónok és író az életből vett képekkel szeretett szemléltetni. Bátor meggyőződésű pap volt, aki a középkor aszketikus szellemét és erényeit hirdette és ostorozta Mátyás király reneszánsz udvarának erkölcsi visszaéléseit. A Tejesköcsög példázatával így tanít az aggodalmaskodó és ábrándozó emberről: „Az történik vele, amit arról a leányról mesélnek, aki nagyon nyugtalanul várta, hogy férjhez vigyék, és ezért gyakran erről is álmodott. Amikor egyszer tejjel teli köcsögöt vitt a piacra, hogy eladja, letelepedett és elgondolkodott azon, hogy a tej árából szép sarut vásárol, s abban mutogatja magát, hogy megtetsszen egy férfinak. Ilyen gondolatokkal el is aludt, és látta is álmában a megvásárolt szép sarut. De amikor a lábára akarta húzni, íme, megcsúszott a sarka, és a köcsögben lévő tej hirtelen mind kiömlött. Felriadva sírva fakadt, mert elvesztette a tejet is, a pénzt is, és nem vehette meg a sarut, hanem kiérdemelte a verést.” 
Jézus ismer mindenkit. Számol sikertelenségeinkkel, kudarcainkkal és az arra adható emberi válaszokkal. Ezért említi a tornyot építő ember és a háborúzó király várható kudarcát kísérő gúnyolódást. 
Példázatban tárja elénk, hogy elképzeléseinkkel arányban kell állnia képességeinknek, nehogy képzelgéseink áldozati legyünk, és kinevessenek érte az emberek. (Lk 14,25-33) 
Most Jézusnak tegyük fel a kérdést: vajon nem jutott-e ő is a toronyépítő ember sorsára, amikor elkezdte építeni egyházát, de nem tudta befejezni? Nem hallja-e a gúnyolódok folyamatos megvető bírálatát napjainkig? Jézus teljes elszántsággal állt ki a világ elé, ezzel az egyházzal. Az Isten országát ebben a világban a konkolyos vetéshez, a minden halat egybefogó hálóhoz hasonlította, és olyan háznéphez, melynek tagja jók is, de tévedések áldozati is, e világi szempontok rabjai is lehetnek, sőt lesznek. Imádkoznia kellett értük, mert a sátán rostájára kerültek. Jézus tudta, hogy ő maga, evangéliuma és egyháza olyan kő, amelyet „az építők elvetettek” – tehát mindig lehet találni benne hiányosságot. 
De az egyház azért ilyen, mert Jézus így gondolta el, amely küzd a bűnnel, az emberi gyengeségekkel. Ő tudja, hogy ebben a világban még sokáig kell élni a gonoszsággal, pedig a gonoszt legyőzte böjtöléséve, tanításával, csodáival és a kereszten. Jézus követőjének útja csak Jézus útja lehet. Aki ezt felismeri, hamar bölcsességre jut. (Bölcs 9,13-19) Látni tudja az életlabirintusából a kijáratot, az összefüggéseket és a végső célt. A bölcs ember ezért hittel építi a jövőt. A két kezén kívül az Isten segítségében bízik. Az ilyen az üdvösség útján járó, megbocsátó tud lenni. (Fil 9b-10. 12-17) 
Az Onezimusz szindrómák (társadalmi bajok) ma más-más formában jelentkeznek, de ezeket Jézus bölcsességével a magunk javára fordíthatjuk, mert csak általa menekülhetünk meg.

„Aki nem hordozza keresztjét, nem lehet az én tanítványom.” Lk 14,26.
           


Hirdetés: 2016. szeptember 4.



1. Ma avatják szentté Kalkuttai Boldog Teréz anyát Rómában. A televízió is közvetíti 11 órakor.
2. Első vasárnapi szentségimádást tartunk ma a ¼ 1 órás mise után ¾ 5-ig.
3. Szerdán du. 6 órakor jegyeskurzust tartunk az altemplomban azoknak, akik az elkövetkező hónapokban akarnak házasságot kötni.
4. Csütörtökön, szept. 8-án szűz Mária születése, Kisboldogasszony ünnepe. Szentmisét végzünk reggel fél 7-kor, 7 órakor és este 7 órakor.
5. Pénteken keresztelői felkészítő du. 6 órakor.
6. Szeptember 10-én, szombaton du. 6 órakor a Csíki Székely Múzeumban kiállításmegnyitó: Emlékképek a Nagy Háborúból / Csíkszereda-Hajdúnánás.
7. Szeptember 10-én, a szombat esti 7 órás szentmisén az egri Belcanto vegyeskar Ch. Gounod - Messe breve no.7 . C dur  miséjét énekeli zongora kísérettel. Szentmise után három művet fognak elénekelni, nevezetesen: Mozart IV. nocturn, César Franck: Panis angelicus, Verdi „ A végzet hatalma „ c.operából Leonora áriáját. Vezényel Dr. Sófalvi Antal karnagy.
8. Szeptember 14-én tartjuk a Szent Kereszt templom búcsúját de. 11 és este 19 órakor. Meghívott szónok: Ft. Csintalan László tb. főesperes-plébános. Ekkor van templomunkban az örökös szentségimádás is, reggel ½ 8-tól ½11-ig, a búcsús mise befejezésétől 18,30 óráig.
9. Szeptember 20 és 28 között imakilencedet tartunk Isten Szolgája Márton Áron püspök boldoggá avatásáért.
10. Szeptember 29-én autóbusszal Gyulafehérvárra zarándokolunk a Szent Mihály székesegyház búcsújára, és Márton Áron püspök földi maradványait tartalmazó kőkoporsó, szarkofág leleplezésére. a szentmisét és szertartást a Duna tv élő adásban közvetíti.
Vegyünk részt minél többen az ünnepségen. Akik híveink közül részt akarnak venni, holnaptól feliratkozhatnak a Szent Kereszt Plébánia irodájában.

2016. 09. 03.

A csíki menekülés centenáriuma



Dr. Szekeres József csíkszeredai plébános ezt jegyezte fel a Domusban: A menekülés „minden aggodalmunk mellett 1916 év augusztus 28-án derült égből villámcsapással jött reánk. Ép vasárnap éjjel volt. A lapok közlései, Főpásztorunk rendelete és a Főispán megkeresése alapján a szentbeszédben aggodalomra okot nem adónak rajzoltuk a helyzetet, sőt energikusan kikeltünk a betörési híreket terjesztők ellen, mindenki fellélegzett és mindnyájunkat teljes nyugalom szállott meg.
Éjjel volt 12 és 1 óra között. Kopogásra ébredtem fel. Öreg szakács néni kopogott és kérte, hogy bejöhessen a hálószobába. Azt hittem beteghez kell mennem. A szakácsnő halk hangon, hogy a mellettem levő azonban alvó anyámat fel ne ébressze, jelentette, hogy a kántor- csendőrségi helyettesítő tudatja, hogy a románok ma este 9 órakor háborúba léptek, a határon lévő csendőr ősöket lefegyverezték és harcra készülve átlépték a határt. 
A csendőrség már pakol. Ezen hír úgy hatott rám, mintha csak egy gonosz álom volna. Hogy a háziakat meg ne zavarjam, egészen csendben felöltöztem és a helyben állomásozó Brigád parancsnokhoz mentem megkérdezni a hír valódiságról. Fájdalom igaz volt és közölte velem, hogy 24 óra alatt mindenkinek el kell hagyni a várost.
Menekülni kell!!! 

Reggel a Főispán közölte, hogy a város lakosságának Debrecen, és Csík vármegyebelieknek Hajdú vármegye van kijelölve. Még ez kellett! A színtiszta katolikus vármegye a kálvinista Rómába és a pápistafaló kálvinista hajdúk közé!!!
Szomorúan virradt ránk a hétfő. A hír villámgyorsan terjedt el, s már de. 10 órakor megkezdődött menekülő szekerek hosszú és szakadatlan sorban való elvonulása. Én a polgármesterrel Dr. Ujfalussy Jenővel a brigadéros egyenes parancsára kedden reggel 9 órakor hagytam el a várost, itt hagyva mindent, amit szorgalmaimmal és takarékosságommal összegyűjtöttem, hogy aztán többé ne is lássam újra.
Hétfőn éjjel kis cselédemmel a templomi értékeket és anyakönyveket egy bőröndbe rakva az udvaron elástam és a kis cselédet, hogy el ne árulhassa a helyet menekülésbe is magammal vittem. Velem jött az édesanyám is. Post tot discrimina rerum - szeptember 5-én délután értünk Debrecenben. 
Szánalmasan nézhettünk ki, mert a városi urak nem fogadtak valami nagy szeretettel, sőt a méltóságos polgármester kereken kijelentette, hogy ,,nem szívesen látott idegenek” vagyunk és jól tennők, ha tovább mennénk. Elgondolható, hogy ily szeretet teljes fogadtatásra mit mondhattam ,,méltóságosnak”. Nem is nézett jó szemmel, ami természetes, mert különös vala. A Vármegyei urak, a kath. lakosság és a nem debreceni származású tisztviselők nagy szeretettel fogadtak, és mindent elkövettek, hogy enyhítsék a hontalanság keservét. 

Október 12-én vettük a hírt, hogy Csík megint szabad.” (Domus Historia)

Szent, aki köztünk járt

Teréz anya Csíkszeredában
Holnap, szeptember 4-én avatják szentté Kalkuttai Boldog Teréz anyát Rómában.
Krisztussal a keresztet: hogy Jézus szerethessen a te szíveddel…
Teréz anyára mindannyian tisztelettel tekintünk, mert mindent megtett a szenvedőkért. Áldozatos munkája előtt az egész világ fejet hajt, fémjelzi ezt a béke Nobel-díj. A Szeretet Misszionáriusainak alapítója igazi életvédő volt, akinek egyaránt fontos volt az anyaméhben lévő magzat, az egészséges felnőtt vagy a haldokló leprás. Ő volt az, aki szembe mert menni a képmutató politikával. Híres beszédét az 1994-es nemzeti imareggelin egy színpadon Hillary és Bill Clinton jelenlétében mondta el, akik ülve maradtak akkor, amikor 3000 ember, az egész terem felállva tapsolt.
Mit is vallott Teréz anya
… a meg nem született gyermekekről?
„A meg nem született gyermek - emberi magzat - az emberi faj élő tagja, akárcsak Te vagy én, az Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, nagy dolgokra: hogy szeressen és szeressék. Ezért nincs választási lehetőség, ha egy gyermek megfogant. Egy második élet, egy másik emberi lény él már az anya méhében.”
… a szegények legszegényebbikéről?
 „Mert a magzat a leggyengébb, a legkisebb, a legrászorultabb: az anyjától - tőlem és tőled - függ a puszta léte is. Ha a meg nem születettnek az anyja - akinek feladata, hogy óvja és táplálja életét - szándékos elhatározása miatt kell meghalnia, ugyan ki védi meg? Éppen ezért nevezem a meg nem születettet a szegények legszegényebbikének.”
Krisztussal a keresztet: Hogyan tapasztaljuk meg Isten szeretetét?
… a békéről?
„Hogyan szeretnénk békét, ha az élet még az anyaméhben sem biztonságos?” „Úgy vélem, a béke legfőbb ellensége ma az abortusz."
… az abortuszt engedélyező országokról, nemzetekről?
„Bármely ország, amely elfogadja az abortuszt, nem az egymás iránti szeretetre tanítja az embereket, hanem erőszak alkalmazására saját céljaik elérése érdekében. Épp ezért a béke és a szeretet legnagyobb lerombolója az abortusz.” „Számomra azok a nemzetek a legszegényebbek, amelyek engedélyezik az abortuszt, és félnek e csöppségektől, félnek a magzatkorú gyermekektől.”
… arról, hogyan forduljunk a válságba került várandós édesanya felé?
„Mint mindig, szeretettel forduljunk felé, és emlékeztessük magunkat arra, hogy a szeretet azt jelenti, hogy hajlandók vagyunk egészen addig adni, ameddig már fáj. (…) Tehát az édesanyának, aki az abortuszra gondol, segíteni kell, hogy szerethessen, még ha ez azt is jelenti, hogy fájdalmas lesz neki lemondani terveiről, szabadidejéről gyermeke életének tiszteletben tartása mellett…”
… a férfiak szerepéről?
„Emellett persze a gyermek apja is a fájdalomig kellene, hogy részt vállaljon az adásban! Az abortusszal a szülő nem tanul meg szeretni, hanem saját gyermeke életét oltja ki azért, hogy megoldja saját problémáját. Az abortusz az apának azt üzeni, nem kell semmilyen felelősséget vállalnia megfogant gyermekéért. Így aztán más nőket is bajba sodorhat a jövőben, és az abortusz még több abortuszhoz vezet.”
… az örökbefogadásról mint alternatíváról?
„A legszebb ajándék, amelyet Isten adott közösségünknek, hogy örökbefogadással harcoljon az abortuszok ellen. Az egyik kalkuttai házunkból már több mint 3000 gyermeket adtunk örökbe. El tudom mondani, hogy micsoda örömöt, szeretetet, békét, hoztak ezek a gyermekek a családok számára. Valódi áldást jelentenek számukra és számunkra is."
… saját szerepéről az élet védelmében?
 „Felajánlom azt is – itt vannak [a Szeretet Misszionáriusai] nővérek -, hogy bárki, aki nem akarja megtartani gyermekét, kérem, adja nekem. Akarom azt a gyereket. Igen, a Szeretet Misszionáriusai magukhoz veszik a gyermeket számtalan más vallásos és világi csoporthoz hasonlóan. Nincs szükség abortuszra, a magzat elutasítására…”
**
Mi is ismerünk olyan „ülve maradó Hillary és Bill Clintonokat", akik nem szeretnék meghallani az élet szavát. De ami fontosabb, vannak, akik felkelnek és felvállalják az életért való küzdelmet. Ilyenek a Szeretet Misszionáriusainak nővérei is.

A Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai Rend által fenntartott gyermekmissziós házaknak köszönhetően több ezer gyermek menekülhet meg világszerte évről évre.
Kérem, csatlakozzon a Szeretet Misszionáriusai rend vezetőjének és nővéreinek címzett levelünkhöz, melyben köszönetünket fejezzük ki az egész rendnek azért, hogy folytatják a Teréz anya által elkezdett munkát, és továbbra is az ő szellemiségében tevékenykednek, védelmezve az életet szóban, és ami még fontosabb, mindennapos gyakorlatukban is!
ALÁÍROM

http://www.citizengo.org/hu/lf/36798-terez-anya-legnagyobb-eletvedo

 

2016. 09. 02.

Ferenc pápa a Katolikus Nevelés Kongregációjának tanácsadójává nevezte ki Pedro Aguadót

A Szentatya a Katolikus Nevelés és Tanulmányi Intézetek Kongregációja tanácsadójává nevezte ki a piarista rend általános elöljáróját, Pedro Aguadót a 2016–2021 közötti ötéves időszakra – tájékoztatott Szathmáry Melinda, a Piarista Rend Magyar Tartományának kommunikációs vezetője.
A generális atya ezt a Szentszék által kért szolgálatot egy másik megbízatásával párhuzamosan végzi majd, ő tölti be ugyanis a Legfőbb Szerzetes-elöljárók Uniójában a nevelési bizottság elnöki tisztjét.
* * *
Pedro Aguado a spanyolországi Bilbaóban született 1957. június 26-án, ahol a „Kalazancius” iskola diákja volt. 1975 augusztusában tette le az egyszerű fogadalmat. Ezt követően a bilbaói növendékházba került, amelyet nem sokkal korábban létesítettek a baszkföldi provinciában. Először tanári szakot végzett, majd Pamplonában teológiát tanult. Ünnepélyes fogadalomtétele 1979. augusztus 25-én volt. A pamplonai érsek, José María Cirarda szentelte pappá 1982. június 13-án.
Első papi éveit a pamplonai „Kalazancius” iskolában töltötte, tanárként és a lelkipásztori teendők felelőseként dolgozott. 1985-ben kinevezték a bilbaói növendékház házfőnökévé és a növendékek magiszterévé, e szolgálatait tíz éven át végezte. Ebben az időszakban egyetemi diplomát szerzett neveléstudományból, valamint tanárként és lelkipásztorként tevékenykedett. Az 1988-as provinciai káptalanon megválasztották lelkipásztorkodásért felelős provinciai asszisztensnek, az 1991-es káptalan pedig újraválasztotta erre a feladatkörre. 1995-ben kinevezték a baszkföldi rendtartomány provinciálisává, 1999-ben és 2003-ban pedig újraválasztották erre a tisztségre. Az Emmausz rendtartomány létrehozása után őt választották meg első provinciálisának a 2007 januárjában tartott káptalanon.
Piaristaként sok éven át ifjúságpasztorációval, lelkipásztori munkatársak képzésével foglalkozott. Sokat tett a piarista testvériségek felkarolásáért, a világiakkal közösen végzett küldetés előmozdításáért és a hivatásgondozásért. A piarista rend 46. egyetemes káptalanja 2009. július 4-én választotta meg először a rend általános elöljárójává Peralta de la Salban, majd másodszorra is a tavaly Esztergomban tartott 47. egyetemes rendi gyűlésen. Már kétszer járt Erdélyben, a csíkszeredai Piarista Tanulmányi Házban.
Magyar Kurír

2016. 09. 01.

Exhumálták Márton Áron földimaradványait

Forrás: kronika.ro
A gyulafehérvári székesegyházban, díszes szarkofágban helyezik el Márton Áron földi maradványait, hogy a hívek könnyebben leróhassák tiszteletüket Erdély egykori római katolikus püspöke előtt – nyilatkozta a Krónikának Potyó Ferenc pápai prelátus.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke elmondta, hogy a mártírpüspök testét – mely eddig a székesegyház alatti kriptában volt elhelyezve – csütörtökön exhumálták, a folyamatnál maga is jelen volt – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n.

Elmondása szerint az érsekség az egykori püspök személyét övező nagy tisztelet miatt döntött úgy, hogy Márton Áron földi maradványait előkelőbb helyen, a székesegyházban helyezi el egy szarkofágban. A hívek ugyanis nagy számban rótták, róják le tiszteletüket a mártírpüspök földi maradványai előtt, ami a szűkös kriptában nehézkesnek bizonyult, így az elköltöztetéssel könnyebbé válik a tisztelettevés a Gyulafehérvárra érkező zarándokok számára.

Pompa és felhajtás nélkül

Márton Áron csütörtökön exhumált testét egy rézkoporsóba tették, majd szerény körülmények között, „minden pompa és felhajtás nélkül” a következő hetekben helyezik el az addigra elkészülő szarkofágba, melynek költségeit a magyar kormány állja, mesélte Potyó Ferenc. Az általános helynök hangsúlyozta, hogy amíg nem kerül sor a mártírpüspök boldoggá avatására, földi maradványokról beszélhetünk, Márton Áron mumifikálódott, de jó állapotban megmaradt teste csupán a boldoggá avatás után tekinthető ereklyének.

A földi maradványok áthelyezését követő ünnepségre szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a székesegyház búcsúján és egyben Márton Áron halálának 36. évfordulón kerül sor. Az ünnepi eseményre, melyet az apostoli nuncius celebrál, a romániai püspöki kar, a testvéregyházak és a magyar kormány képviselőit is meghívják, az ünnepség programját a napokban érseki körlevélben közlik a hívekkel, akiket szintén várnak Gyulafehérvárra. Ez alkalomból kerül sor a papnevelő intézet ünnepélyes tanévnyitójára is.

Folytatódik az emlékév

A szeptember 29-i gyulafehérvári ünnepség egyébként része a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága által tavaly meghirdetett Márton Áron emlékév programjainak. A 2015. december 24-én indult és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők szerepelnek.

Az emlékév meghirdetésekor Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron erdélyi püspök személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet. Az emlékév azért indult december 24-én, mert 1938-ban ekkor nevezték ki Márton Áront Erdély püspökévé. Az elmúlt hétvégén, augusztus 28-án, születésének 120. évfordulóján szülőfalujában, Csíkszentdomokoson tartottak konferenciával egybekötött emlékünnepséget. Az emlékév világi fővédnöke Áder János magyar köztársasági elnök, egyházi fővédnökének Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A programok finanszírozására a magyar kormány 80 millió forintot különített el.

Márton Áron 1939 és 1980 között volt Erdély római katolikus püspöke, és egyben a múlt századi erdélyi magyar közélet egyik kiemelkedő alakja, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen. Százhúsz éve, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. 1939. február 12-én szentelték fel a gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben szót emelt a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról. 1949-ben a román kommunista hatóságok letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. 1980. szeptember 29-én hunyt el, Gyulafehérváron temették el – írja a kronika.ro.

erdély ma