Hirdetés: 2018. április 8.

1. Az isteni irgalmasság vasárnapja van. Ma teljes búcsú nyerhető a szokásos feltételekkel. Részleges búcsú akkor nyerhető, ha a hívő az Irgalmas Jézushoz fordul imádságával. (Ezt a szentmise elején bejelentjük.) Szentségimádást tartunk ma ¼1-es szentmise után ¾5-ig, mint elsővasárnap.

2. Hétfőn Urunk születésének hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony kötelező ünnep. Szentmisét végzünk reggel ½7, 7 órakor, 11 és 19 órakor.

A Szent József kápolnában ½9 órakor és délután 16 órakor szentmise.

3. A diákoknak plébániai hittanóra. Az elsőáldozásra készülőknek péntekem 3-4, és 4-5 óráig. A bérmálkozóknak pedig este 7-8 óráig.

4. Szerdán jegyeskurzus du. 6 órától az altemplomban.

5. „Nemadomfel” együttes jótékonysági koncertje szerdán 18 órakor a Csíki Moziban. Szervezi a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete, céljuk kettős megajándékozni az érdeklődőket és adományokat kívánnak gyűjteni az Összefogás Háza – Központ a fogyatékkal élőkért építkezési munkálatok folytatásához. A belépőjegy ára 20 lej.

6. Szerdán az esti 7 órás mise után Frigyesy Ágnes két könyvének bemutatója (Az Úr csodásan működik - Erdélyi nagy Tanúságtevők - Ferencz Béla Ervin OFM, Tőkés István, Bíró János Antal OFM című és Legyen meg a Te akaratod - Embermentés a Gulagon és Burg Kastl-ban). Jelen lesz Böjte Csaba atya. Ezután Kegye János pánsípművész koncertjére kerül sor.

7. Pénteken du. 6 órától keresztelői felkészítő.

8. Adójuk 2%-val segíthetik plébániánkat az Egyházközségi Apostol és a Krisztus világa lapok kiadásában. Űrlapok kaphatók a sekrestyében és a kegytárgyasnál.

9. A Krisztus világa folyóirat áprilisi száma kapható. Tartalmában gazdag, színes lap ára 1,50 lej.

10. Pénteken 18 órakor a Városháza nagytermében Sebestyén Péter  a marosvásárhelyi Szent Imre plébánia vezetője: Erő az erőtlenségben címmel tart előadást. 

11. Népünk veszélyben van - Imádkozzunk:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. 

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

 

Sankt Galleni Notker

Notker 840 körül született, valószínűleg Jonschwilben, a svájci Sankt Gallen kantonban. Európában ebben az időben a népvándorlás utolsó szakasza zajlott, miközben a verduni szerződés (843) három részre osztotta a Frank Birodalmat. A viszályok, háborúk és a kulturális hanyatlás időszaka volt ez. Sok iskola, kolostor zárt be, és szellemi műhelyek szűntek meg. A Sankt Gallen-i kolostor azonban első virágkorát élte: Szent Otmár a bencés regula alapjain megújította a közösséget, Jámbor Lajos pedig 816-ban a szabad apátválasztás kiváltságát adományozta neki.

Notker egészen kicsi korától a kolostorban nevelkedett, majd ott is lett szerzetes. 890-ben könyvtárosként említik őt, 892-től pedig a vendégek fogadását is rá bízták. Elsősorban azonban tudós tanár volt, a legmaradandóbbat pedig íróként és zenészként alkotta.
Megírta Szent Gallus, a kolostor alapítója élettörténetét. Amikor pedig III. Károly a kolostorban tartózkodott, Notker beszélt neki Nagy Károly tetteiről, melyeket még fiatalon hallott a tanítótól. A király megbízta, hogy foglalja írásba valamennyit. A Gesta Caroli-val emlékezetes művet alkotott, amelyben a nagy uralkodó misztikus voltára helyezte a hangsúlyt, és megemlékezett a király egyház iránti gondoskodásáról.
Zenei és irodalmi kezdeményezéseivel a kor szerzetesi iskoláinak énekoktatását kívánta korszerűsíteni. Egyes gregorián énekek szöveg nélküli dallamrészletei alá verseket készített, és ezzel valószínűleg ő alkotta meg a gregorián ének új műfajait, a trópust és a szekvenciát. Az elsők között írt strófikus költeményeket, amelyekben már rímeket is használt. A nagyobb ünnepekre komponált miséit a XVI. századig egész Európában énekelték.
Húsvét ünnepi szentmiséjében a Victimae paschali laudes kezdetű szekvenciáját pedig ma is énekeljük, Babits Mihály fordításában.

 (Szalontai  Anikó)

Victimae paschali laudes immolent Christiani. Agnus redemit oves, Christus innocens Patri reconciliavit peccatores. Mors et vita duello conflixere mirando, dux vitae mortuus regnat vivus. Dic nobis Maria, quid vidisti in via? Sepulchrum Christi viventis, et gloriam vidi resurgentis, angelicos testes, sudarium et vestes. Surrexit Christur, spes mea, praecedet suos in Galileam. Scimus Christum surrexisse a moruis vere, tu nobis victor Rex, miserere. Amen. Alleluja.

A latin szöveg magyar fordítása: Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják. Bárány megváltotta nyáját, és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját. Élet itt a halállal megvítt csoda-csatával, a holt Élet-Vezér ma úr és él! Mária, szentasszony, mondd, mit láttál útadon? Az élő Krisztusnak sírját, s a Fölkentnek láttam glóriáját, angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat. Feltámadt reményem, Krisztus, Galileába elétek indult. Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas: ó, győztes Királyunk, légy irgalmas. (Babits Mihály fordítása)

Mindenkinek el kell ismernie

Jézusom, bízom Benned! - Isten irgalmasságát és keresztségben kapott méltóságunkat ünnepeljük. Szent II. János Pál pápa 2000. április 30-án az egész világra kihirdette az Isteni Irgalmasság ünnepét, hogy azt húsvét után az első vasárnap üljük meg. Nagyon beillik ünnepkörünkbe, mert kiemeli Isten végtelen szeretetét a bűnös ember iránt. Isten nem hagy soha magunkra, hanem új kapcsolatra hív, keres bennünket. Ezt láthatjuk az ősszülők keresésétől kezdve Tamás apostol hitbeli megerősítésén át napjainkig. (Jn 20,19-31) Mindenki számára nagy élmény, amikor őt valamilyen módon Isten megszólítja. Ilyenkor az ember megrendül a szent Isten előtt, megismeri esendő, ugyanakkor nagyra-hívatott önmagát, környezetét és abban betöltendő feladatát is. Ettől kezdve senki sem képes úgy folytatni életét, mint addig. A megszólított már az istenélmény hatása alatt van. (Az istenélmény érzelmileg, lelkileg átélt esemény, történés, mely a személy megtérését és kiteljesedését szolgálja.) Mindenkinek van istenélménye. De akad olyan is, aki nem ismeri fel Isten szólítását, mert nem tanították meg, mint a gyermek Sámuelt. Az istenélmények megerősítenek az Istenbe vetett hitben és átsegítenek az élet nehézségein. Isten velünk van, gondunkat viseli, s jelenlétét megtapasztaljuk néha elhagyatottságunkban is, ahogy Ady tanúsítja Az Úr érkezése című versében.

A húsvéti-esemény az Egyház szentségeiben válik hozzáférhető ajándékká (1Jn 5,1-6), továbbá az imádság és Szentírás olvasás közben. 

A zsidókhoz írt levél szerzője Jézust „irgalmas Főpapnak” nevezi. (Zsid 2,17) Jogosan, mert Isten irgalma az, amikor a bűnöst visszafogadja szeretetébe. Mielőtt beteljesítette az isteni tervet, Jézus „mindenben hasonlóvá akart válni testvéreihez”, hogy azok nyomorúságát is megtapasztalja, akiknek megváltására jött.

Megnyilvánulásai mind az isteni irgalmasságot tükrözik, még ha az evangélisták nem is így minősítik őket. Jézus a mennyei Atya irgalmasságának vonásait mutatta meg minden cselekedetével, és irgalmát ígéri minden hívőnek. Az apostolokat és külön Tamást is örömmel, békével tölti el.

A római levél Isten irgalmasságának hatókörét azzal szemlélteti, hogy meghívottnak és pogánynak egyaránt el kell ismernie magát bűnösnek, hogy mindenki részesedjék az irgalmasságban: „Isten minden embert engedetlenségbe fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön.” (Róm 11,32) A mennyek országába való bejutás lényeges feltétele, amelyet Jézus tanítványaitól követel: „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” Ez az irgalom közel visz a nyomorulthoz, a segítségre szorulóhoz. Az első keresztény közösség hite és élete az irgalmas Krisztusra épült és róla tanúskodott. (ApCsel 4,32-35).

„Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” Jn 20,29.

Isten, áldd meg a magyart!

A magyar kormány felelősen védi nemzetünket. Az élet pártjára állt, mikor a személyek és családok szolgálatával megállította népünk pusztulását.

A fejlődő Magyarország erősít minket, támogat bennünket, hogy a Szent István-i értékeket őrizve tudjunk élni. Ez igazi népmentés.

Isten segítségével szavazzunk úgy, hogy itt a Kárpát-medencében továbbra is érezzük magunkat biztonságban,  és eredményesen tudjunk dolgozni a magyar nép felemelkedésén.

Imádkozzunk népünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le. Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Egyházi jóváhagyással: 18/2012. január 31.

 

Hittel, katonásan valljuk

Hittel valljuk feltámadásodat, Urunk, amíg el nem jössz!
Nagycsütörtökön a hittanos-ministráns gyerekekkel részt vettünk a gyulafehérvári krizmaszentelési misén. 

A mise előtt az érsekség udvarán közös képet készítettünk Isten Szolgája Márton Áron szobra körül.

Este a Millenniumi-templomban az utolsó vacsora emlékére megtartottuk a szentmisét.

A szentmise keretében megtartottuk a lábmosást, a szolgáló szeretet jeleként.

Felső sor balról: Kiss Balázs, Szőcs Máté, Bodor Károly - Bálint András, Balázs-Bécsi Máté
Középső sor: Salamon Bendeguz, László Mátyás - Borbáth Pál, Szabó Tamás
Elől: Bakos-M. Csenge ministráns, Xántus Ágoston, Kovács Ádám – Ft. Tamás József püspök – Balázs-Szabó Soma, Laczkó Csanád, Darvas-Kozma József esp.-plébános

Nagypénteken hódoltunk a Szentkereszt előtt. 

A húsvéti vigília misével vette kezdetét húsvéti örömünk. 
 A fenti fotókat Szőcs Judit és Iochom Zsolt készítette.
Vasárnap reggel ételszentelést tartottunk a Főtéren:

 Gegő Imre fotói következnek:

Közös ima

A Főtér mellett a Kossuth utcán is állnak...

A Főtér déli oldalánál a Szabadság utcát a Mailáth G. Károly tér fele is sorokat képeztek...

 Bár így állnának az április 8.-i választásoknál is a jó magyarjaink...

a befejező ima és a himnuszok éneklése utána ki-ki haza ment... 9,30 órakor pedig szentmisében ünnepeltük Urunk húsvéti misztériumát. Húsvét fénye ragyogja be mindnyájunk életét.