Processio palmarum

Virágvasárnap Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulásával kezdődik. A körmenet a vallásosságnak az emberi természetben gyökerező közösségi megnyilvánulása, ünnepélyes, rendezett vonulás imádság, ének kíséretében. A vallástörténet tanúsága szerint szinte minden kultúrában megtalálható, ma is. A Szentírásban a frigyládát ünnepélyes körmenetben vitte Dávid a Sionra, Salamon a Templomba a 131. zsoltárt énekelve. A babiloni fogság után a sátoros ünnep alkalmából tartottak nagy körmenetet a templomban, az égőáldozati oltár körül. Jézus bevonulása Jeruzsálembe az első keresztény körmenet volt (Lk 19,28-40). Körmenetnek tekinthető Jézus és az apostolok kivonulása az Olajfák hegyére a mennybemenetel előtt. Az Egyházban az első körmeneteket a 4. században, az üldözések megszűnte után tartották. A jeruzsálemi virágvasárnapi körmenetet (processio palmarum) már az 5. századtól Nyugaton is tartják. A liturgikus évben hét visszatérő körmenet közül az egyik a virágvasárnapi. Az egyházjog szerint lényegéhez tartozik a papi vezetés, ami megkülönbözteti a búcsús csoportól.

Virágvasárnap a nagyhét nyitánya, azzal kezdődik, hogy az Isten Fia szamarat hozat magának. Jézusnak ezen állaton történő bevonulása messiási méltóságának jele, beteljesíti a prófétai jövendölést (Zak 9,9). Jézus, aki ellenezte, hogy királlyá tegyék a kenyérszaporítást követően, hagyja, hogy diadalmenetben, mint sajátos jellemvonásokkal rendelkező királyt kísérjék. Most egy szamár lábaira támaszkodik, jelezvén, hogy új út kezdődik. A nép földies lelkesedése csodáinak szól: „Áldott a király, aki jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!” Ez nem a betlehemi angyalok éneke, még nem is hit, de Jézus annyira igazolta magát, hogy most a kövek is megszólalnának, ha az emberek hallgatnának. Ezen az úton tárul fel előttünk Jézusnak, az Úr Szolgájának a halálos ítélettől szenvedő arca. De belülről védi Őt az Atya szeretete, ezért vallja: „Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent” (Iz 50,4-7). Ezért képes a gyűlölet növekedését megfékezni, és felette biztos győzelmet aratni. Ezért tud az elesések közepette is tovább haladni, mert kereszthalálában születik meg a gyűlöletben élő és a szeretetet nélkülöző ember megváltása.

Mindezt búcsúbeszédében közli; az utolsó vacsorán szintézisbe rakja minden tanítását a lábmosás szertartásában; és minden csodáját összefoglalja az átváltoztatásban. Jézus áldozata egy nagy harmónia. Összeköt Istennel, egymással és a teremtett világgal. Testvérünk lett, megosztotta velünk a halált is, az Atya pedig felmagasztalta, és olyanná tette, hogy részesedjünk az Ő isteni természetében. (Fil 2,6-11). Így örök dicsőségének is részesei lehetünk.

 „Dicsérettel áldást mondjon nyelv és szív.” (DU 89)

Aranymisés Dr. Jakubinyi György érsek

              Aranymisés Excellenciás és Főtisztelendő 

                  Dr. JAKUBINYI GYÖRGY érsek úr

Főpásztorunk aranymiséjét, minden ünneplést kerülve, osztálytársai társaságában mutatja be 2019. április 24-én, Húsvétszerdán a gyulafehérvári székesegyházunkban, ahol fél évszázaddal korábban, Isten Szolgája MÁRTON ÁRON püspök pappá szentelte.

Jubileumi hálaadását megismétli 2019. június 26-án, szerdán, amikor főegyházmegyénk többi jubilánsával együtt mutatja be az ünnepi szentmisét, szintén a gyulafehérvári székesegyházban.

Jubiláló Főpásztorunkat foglaljuk napi imáinkba és szentmisénkbe. 

 1990. április 9-én több mint 50 ezer ember gyűlt össze Csíksomlyón, hogy jelen legyen Bálint Lajos gyulafehérvári kinevezett megyéspüspök beiktatásán és dr. Jakubinyi György teológiai tanár gyulafehérvári egyházmegyei segédpüspökké szentelésén.  

A püspökszentelés szertartását Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius végezte, aki először megköszönte dr. Jakab Antal püspök fáradtságos munkáját és kérte, élettapasztalatával segítse az új főpásztort, Bálint Lajost.
Jakubinyi György-Miklós gyulafehérvári latin szertartású érsek és romániai örmény apostoli kormányzó 1946. február 13-án született, Máramarosszigeten, a szatmári egyházmegyében. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végzi. 1969. április 13-án, Gyulafehérváron Márton Áron püspök pappá szenteli. 1970-től négy éven át Rómában tanul. Hazatérte után 1974-től 1992-ig biblikus tárgyakat és dogmatikát tanít Gyulafehérváron. 1978-ban Budapesten, Gál Ferenc professzornál doktorál. A Szentatya 1991. június 13-án kinevezi romániai örmény apostoli kormányzónak. 1994. április 8-tól gyulafehérvári latin szertartású érsek. Ettől kezdve visszavonásig a gyulafehérvári római katolikus érsekség és a romániai örmény katolikus ordináriátus személyében perszonális unióban van. 

Jó Atyánkért esdeklünk, tartsd meg Isten őt nekünk.

Színed előtt nyerjen tetszést szíves kérelmünk.

Add néki bő malasztod, áraszd reá áldásod,

hogy mindenben teljesítse szent akaratod.

Szándékához adj erőt, bátorítsd a csüggedőt.

És ha szenved, vigasztalja a Szentlélek őt!

Tudomásukra: 2019. április 7.

1. Feketevasárnap van, régi szokás, hogy a kereszteket fekete vagy lila lepellel letakarjuk nagypéntekig. Első vasárnap is, ezért szentségimádást végzünk ¼ 5 óráig. Fél 5 órától keresztút. Szerdán és pénteken este ½ 7 órakor.

2. A pápalátogatásra készülve hétfőn és kedden az esti szentmise után 1-1 órában levetítjük Ferenc pápa – egy hiteles ember című dokumentum filmet a Millenniumi templomban.

3. Plébániai hittanórákra várjuk a diákokat kedden, csütörtökön és pénteken. Az elsőáldozókat 3 és 4 órától. A bérmálkozókat du. 6 órától.

4. A háromnapos lelki előkészületet Húsvétra, csütörtökön, pénteken és szombaton az esti szentmise keretében tartjuk. Az elmélkedéseket P. Györfi Szabolcs márianosztrai pálos atya tartja. A szentmise előtt és alatt gyónási alkalom. Kérjük, hogy éljenek a lehetőséggel.

5. Megjelent a Krisztus világa folyóirat áprilisi száma. A lap cikkei közül A csíksomlyói kegyhely 1. – a nemzeti kegyhely múltjával, az első szerzetesrend megtelepedésével ismerkedhetünk meg. Ők a Jeruzsálemi Szent János Lovagok (a mai máltaiak), akiket II. Géza (1142-1162) magyar király telepítette le védelmi szempontból. Többek közt ők őrizték a Hargita-tetőt, a Kereszthegyi fiókerődítményt, a So(mlyó)várat röviden a Sóvárt a Szent Lukács kápolnával. Kórházakat és fürdőket tartottak fenn, ahol betegeket, utasokat, elaggottakat is ápoltak, ugyanakkor vigyáztak a közbiztonságra. Emléküket őrzi a Hargita, csíksomlyói borvíz mellett a Barátok feredője és a vízforrástól délre a Szent Rókus kápolna. (3-5. oldal)

6. Tavaszodunk és a katolikus temetőben is elkezdték a sírokat takarítani. Arra kérjük híveinket, hogy akiknek ott van a sírjuk és takarítanak, az összegyűjtött szemetet ne dobják más sírok közé vagy a kerítés mellé, hanem vigyék el a szemetes ládába.
7. Virágvasárnap barkaszentelés. a Kikerülést 11 órai misében tartjuk, ezért a következő szentmise, a 12,15  órai elmarad.

**

Városunkban:

8. Csütörtökön délután 5 órától Ferenc pápa egyházképe a Biblia tükrében címmel a Szent Ágoston plébánián tart előadást Ft. Bodor Attila teológia tanár.

9.  Pénteken  18 órától Dr. Pál Antal Sándor akadémikus: CSÍK 1949 TAVASZÁN címmel tart előadást tart a Városházán

Lincselés vagy bocsánat?

A 21. század borzalmas lincseléseit a Balkánon és az Iszlám kalifátusban hajtották végre. A lincselés eredete, William Lynch ezredes nevéhez kötődik, aki 1782-ben megkötött egyezmény értelmében a törvényszegőket üldözhette és büntethette. Ő viszonylag enyhe ítéleteket kiszabó, katonai rögtönítélő bíróságok felállításáról volt híres. Bár történelmileg a lincselés későbbi keletű jelenség, a megkövezés viszont a keleti lincselés egyik formájának mondható, amely az ószövetségben is alkalmazott gyakorlat volt. A Közel-Keleten ma is alkalmazzák, ahol a felbőszült tömeg halálos ítéletet hirdet és hajt végre helyben, egy a közösségből kitaszított, főleg női személlyel szemben. Két személy vallomása alapján is készek lincselni. Dániel könyvében a Zsuzsanna története is hasonló (Dán 13).  

Jézus személye körüli vitában, hogy ő Messiás, szakadás támadt a papság, a vének és a nép közt. Némelyek el akarták fogni Jézust, de senki sem vetett rá kezet. A szolgák is visszatértek a papokhoz és a farizeusokhoz. Ezek kérdőre vonták őket: „Miért nem hoztátok magatokkal?” A szolgák mentegetőztek: „Még soha sem beszélt úgy ember, ahogy ez beszél.” És várták az alkalmat, hogy elfoghassák. 

Jézus az Olajfák-hegyéről kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köréje sereglett a templom udvarán, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. (Jn 8,1-11) 

Humoros jelenet, mert mindenki Jézushoz kerül: a nép, az írástudók és farizeusok. Az utóbbiak nagy izgalommal jönnek, kövekkel a kezükben, főbenjáró ügyben (hisz egy házasságtörésről van szó!) és Jézus mester ítéletéről, vagyis az asszony és Jézus életéről haláláról van szó. A mózesi-törvény szerint meg kell kövezni, hát te mit mondasz?

Aki értünk leszállt a földre, lehajol és írogatni kezd az ujjával a földre. Egy szót sem szól csak írogat. Hogy mit, nem tudjuk. De maga a helyzet komikusan hat, az egyik oldalon a feltornyosult szenvedélyek és izgalom, a másikon a földre hajló és azon írogató Jézus. A többszöri nógatásra adja a feleletet: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” 

És ismét lehajlik, s írogatni kezd. Drámai csend következik. Semmi vita, semmi magyarázat, semmi nesz. És ebben a csendben a felajzott kedélyek lassan lecsitulnak, és a kövezni akarók, a bűnszaglászók egymásután eltávoznak. 

A porba író Jézusnak volna joga ítélkezni az asszony bukása fölött, de ítéletében irgalom van: „Menj, de többé ne vétkezzél!” E szavakban rejlik Jézus új életre hívó irgalmassága. 

E szeretet legyen elég nekünk, hogy ne vétkezzünk. Isten ígérete teljesedett: új életet sarjasztok, új dolgot viszek végbe, a lelki átalakítást. (Iz 43,16-21) Krisztus fönséges ismerete által új élet sarjadt bennünk (Fil 3,8-14), és küzdünk az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban. 

„Teljes szívvel térjetek vissza hozzám, mondja a mi Urunk, Istenünk.” Joel 2,12.

A gyulafehérvári érseket fogadta a miniszterelnök

Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról, valamint a romániai magyarság megmaradása, vallásgyakorlása szempontjából fontos beruházásokról is egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel április 2-án Budapesten, az egykori karmelita kolostorban.

Minderről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke számolt be az MTI-nek.

Az érsek tájékoztatást adott a miniszterelnöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegye aktuális helyzetéről, így a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéről is.
Orbán Viktor és Jakubinyi György a megbeszélésen áttekintette a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jelenleg zajló, illetve tervezett beruházásait, amelyekhez a magyar kormány a jövőben is kész hozzájárulni; ilyen például a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítása.
A tárgyalás témája volt Ferenc pápa tervezett romániai látogatásának programja, melynek során a Szentatya Csíksomlyóra is ellátogat. A magyarság szempontjából kiemelkedően fontos esemény sikeres lebonyolítása érdekében a Gyulafehérvári Érsekség és a magyar kormány szorosan együttműködik majd – hangzott el a megbeszélésen.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Magyar Kurír

Krisztus világa 2019. április, Szemle

Boldog Húsvétot! Amikor a Millenniumi templomba megyünk a tornyok alatt, a kórus nagy ablakán keresztül már látjuk a belső tetőszerkezetet, sőt az üvegkupolán is kilátunk, ami nagyszerűen kifejezi a húsvéti misztériumot. Mert a keresztény nemcsak azt látja, ami előtte van, hanem ami a mögött van, sőt azon túl is. Krisztus halálában, feltámadásában és mennybemenete-lében szemléljük a mi földi és örök életünket is. Ferenc pápa az ünnepre készülve, meghívott mindnyájunkat: „Fogadjuk be Krisztus feltámadásának a kegyelmét! Engedjük, hogy Isten irgalmassága megújítson minket, engedjük, hogy Jézus szeressen minket, engedjük, hogy szeretetének ereje átalakítsa a mi életünket is. Ha befogadjuk Krisztus feltámadásának kegyelmét, akkor nemcsak a húsvéti örömet osztjuk meg testvéreinkkel, hanem húsvéti ételeinket is.

A csíksomlyói kegyhely 1. – A szerző a nemzeti kegyhely múltját tárja elénk. Az első szerzetesrendet, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendet, a mai máltaiak, II. Géza (1142-1162) magyar király telepítette le védelmi szempontból a Székelyföldön és a Kárpátok keleti, déli lejtőin. Rájuk bízta egy-egy vár vagy erődítmény őrzését. Többek közt a Hargita-tetőt, a Kereszthegyi fiókerődítményt, a So(mlyó)várat röviden a Sóvárt, a Tatros melletti Keresztes-hegyet. A hagyomány, a feljegyzések, a leletek mind tanúsítják, hogy a Nagy-Somlyó hegyén, a So(mlyó)várban állt egy várszerűen megerősített kolostor állt, 150 lépés hosszú fallal körülvéve, belül falhoz épített cellákkal, középen a Szent Lukács kápolnával. A hagyomány szerint a Mária-szobor „a Nagy-Somlyó hegyen volt templomból hozatott le.” Losteiner ferences krónikás írja, hogy a Rákóczi-mozgalom alkalmával Moldvai Lajos házfőnök a „csudatevő szent szobrot” ebbe a templomba rejtette el. E templom 1707-1711 között, a török-tatár hordák járásakor nemcsak a vár, hanem egykori lakóinak sorsában is osztozott. A keresztesek vagy ispotályosok, kórházakat és fürdőket tartottak fenn, ahol betegeket, utasokat, elaggottakat is ápoltak, ugyanakkor vigyáztak a közbiztonságra. A nép „vörös barátoknak” is nevezte, vörös köpenyükről, melyen fehér lovagkereszt volt. A keresztesek emlékét őrzi nemcsak a Hargita, hanem a Sóvár lábánál fakadó borvíz melletti Barátok-feredője, és a vízforrástól délre épült Szent Rókus kápolna helye. 1306-tól a keresztesek nagyobb része Rodosz védelmére ment, a többiek pedig beolvadtak a következő szerzetesrendbe, a pálosokba. (3-5. oldal)

Ferenc a szent és a pápa – Ferenc pápa egy hiteles ember, színes, magyarul beszélő, amerikai dokumentumfilm (2018), Wim Wenders alkotása nyomán megismerhetjük, hogy Szent Ferenc és közössége próbát adott egy újfajta testvériségből a közös jó szolgálatában. És nem pontosan erre van szükség ma is? Mi más kell még, hogy újra Ferenc-i lelkületet leheljünk a világba, mint bátorság és emberség? – mondja Ferenc pápa. A világnak harmóniában kell élnie, hogy mindennek az egész teremtésben harmóniában kell lennie. Tehát mindaz, ami szembe megy a teremtésnek ezzel a harmóniájával az rossz. Az írás Ferenc pápát hozza közelebb hozzánk. (6-7.)

Őrvidék 2. – Szakrális emlékek nyomában cím alatt az Őrvidék búcsújáróhelyeit, Felsőboldogasszony, Máriafalva, Léka búcsújáró templomát, valamint Mária-oszlopokat és kereszteket Sárközi Sándor piarista tanár mutatja be. (8-10. oldal)

Elengedni – Edgar Fritsch az emberi élet alapritmusa az elengedések sorozata. A túlfeszített időszakok után enyhülés következik, és ekkor az elengedést felszabadulásként élhetjük meg. Fordította, Bács Béla János. Édesanyám imakönyve – Meződi Sándor verse. Kitörés – A szokás hatalma rátelepszik ünnepeinkre is. Nem engedi, hogy szabadok legyünk, hogy igazi Húsvétunk legyen. András István tanár rámutat arra, hogy az idei Húsvétunk lehetne valami más, valami kilépés a szokás hatalmából. Maga az Úr is kilépett belőle… (10-11. oldal)

Katolikus fiatalok a mindennapokban  - A férfiasság kérdése és a példaképről a 12. oldalon.

Irigység palotájában – Újabb kalandok a Mese Birodalmában 16. rész és áprilisi feladatok.

Kőrösi Csoma Sándor – életéről 10 kérdés dr. Bakó Mária Hajnalkától. FIF programok áprilisban. Viccek. Keresztrejtvény, megfejtők és támogató. A pápa romániai látogatásának programja. (14-16. oldalon)

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Április 1-i ugratások

A művelődéstörténészek szerint a franciák a ludasok abban, hogy április elseje az ugratások napja. Náluk sokáig akkor kezdődött az újév, s mint számos országban, itt is szokás volt újévkor, (tehát április 1-jén) megajándékozni egymást.

IX. Károly (1550., ur.1560-tól haláláig 1574. Igazából anyja, Medici Katalin uralkodott.) 1564-ben elrendelte, hogy az esztendőnek a franciáknál is januárban kell kezdődnie, s így az ajándékozás napja áttolódott január 1-re. Csakhogy a megszokást, a beidegzettséget nem lehetett rendelettel egy csapásra megszüntetni. Így többen akadtak, akik január 1-én is, április 1-én is küldözgettek újévi ajándékot. Ez viszont dupla költséggel járt. Hogy segítsenek magukon, de elfogadva az újat, viszont ragaszkodva a régihez, azt találták ki a franciák, hogy január elsején küldik a szabályos újévi ajándékot, a régi újév napján pedig, valami szellemes bolondsággal lepik meg ismerőseiket. A bolondos ajándékokból fejlődött ki a többi bolondozás, az ál-újév tiszteletére rögtönzött sok vidám móka, amelyet más országokban később, helyi receptek szerint tovább fejlesztettek.